KK BH 1994/453
KK BH 1994/453
1994.08.01.
I. Az építési engedélyezési eljárásban a szomszéd ügyfél [1957. évi IV. tv. 3. § (4) bek.]
II. Az ügyfélnek a jogerős közigazgatási-határozat felülvizsgálatára vonatkozó keresetindítási joga nem korlátozott; a perbeli jogképesség azonban nem azonos a kereshetőségi joggal; a kereshetőségi jog hiánya vagy korlátozottsága miatt a kereset érdemi elutasításának lehet helye [Pp. 327. § (1) bek.]
Az elsőfokú építésügyi hatóság - megismételt eljárás során - az 1991. április 5-én hozott határozatával építési engedélyt adott a perbeli beavatkozók részére a tulajdonukat képező 7257/2. hrsz. ingatlanon lakóház építésére. Ezt követően az építésügyi eljárást felfüggesztette arra tekintettel, hogy a beavatkozók és a felperesek között - telekhatárvitából adódóan - per volt folyamatban. Az eljárást felfüggesztő határozatot 1991. július 28-án az elsőfokú hatóság visszavonta. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes az 1991. szeptember 25-én kelt határozatával az elsőfokú építésügyi hatóság határozatát helybenhagyta. A felperesek - akik a beavatkozó tulajdonosok ingatlanával szomszédos ingatlan tulajdonosai - keresetükben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérték arra hivatkozva, hogy a határozat indokolásából nem állapítható meg az építtetők részéről a jogszabályok betartása, továbbá az építési terv az oldalkert tekintetében törvénysértő rendelkezést tartalmaz. Az alperes és az alperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozó építtetők a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a tervezett építmény oldalkertszélesség a jogszabályi előírásoknak megfelel. Jogszabálysértő ugyanakkor, hogy az alperes az építtetők részére a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzatban (a továbbiakban: OÉSZ) a perbeli ingatlanra előírt 30 százalékos legnagyobb beépítettségtől eltérően 34,7 százalék beépítettséget engedélyezett. Ez a jogszabálysértés azonban az igazságügyi szakértői vélemény szerint a felperesi építményre semmilyen károsító hatással nem jár, a felpereseket olyan érdeksérelem nem éri, mely törvényes szomszédjogi jogaikat csorbítaná. Az építésügyi engedélyezési eljárásban a szomszédnak, mint törvényes érdekeiben sérelmet szenvedő félnek van csak perlési lehetősége az építési engedélyt megadó közigazgatási határozattal szemben, ezért a bíróságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy a határozat tartalmaz-e olyan jogszabálysértést, amely a felperes szomszédok törvényes érdekeit sértené. A perbeli esetben ilyen jogszabálysértés nem volt megállapítható, ezért a felperesek keresetét el kellett utasítani.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a bíróságnak az építési engedélyezési eljárás során is azt kell vizsgálnia, hogy a közigazgatási határozat megfelel-e az anyagi és eljárási szabályoknak, jogszabálysértés nem történt-e. Az építési engedélyezési eljárásban a szomszéd ügyfélnek minősül, az ügyfelet pedig e jogállása alapján megilleti a fellebbezés, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezési joga. Az ügyféli jogállásból következően nem kell külön bizonyítania vagy valószínűsítenie, hogy a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett. A másodfokú közigazgatási határozat eljárásjogi szempontból azonban jogszabálysértő, mivel az alperes eljárása során több vonatkozásban sértette az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályait, pl. helyszíni szemléről nem készített jegyzőkönyvet. A határozat egyben anyagi jogszabálysértést is tartalmaz, mivel az OÉSZ által előírt beépítettségre vonatkozó rendelkezés alkalmazása alól csak a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium engedélyezhetett volna eltérést.
A jogerős ítélet ellen az alperes és a beavatkozók nyújtottak be felülvizsgálat iránti kérelmet. Álláspontjuk szerint az alperes határozata eljárási szabályt nem sért, mivel a másodfokú ítéletben felhozott eljárási hiányosságok az építésügyi eljárásban nem követelmények. Az építési engedélyezési eljárásban a szomszéd nem ügyféli minőségben járhat el, hanem mint érdekeiben érintett fél, tehát perbeli helyzete nem azonos az építtetővel. Tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a szomszéd a közigazgatási határozat teljes körű felülvizsgálatát kérheti. Indítványozták ezért a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az első fokú ítélet helybenhagyását. A felperesek - a helyes indokok alapján - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelmek a következők szerint alaposak. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelmek kapcsán elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásban a szomszéd ügyféli pozícióban jár-e el. Az Áe. 3. §-ának (4) bekezdése értelmében ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. E törvényi rendelkezés alapján az építési engedély kiadására irányuló államigazgatási eljárásban a szomszéd ügyfél minősége nem vitatható. Az építési engedély kiadása ugyanis az építtetővel szomszédos ingatlan tulajdonosának jogos érdekét minden esetben érintheti. A szomszédos ingatlan tulajdonosa ügyféli minőségben nyújthat be az első fokú határozat ellen fellebbezést az Áe. 62. §-ának (1) bekezdése alapján. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél kérheti. Az Áe. 72. §-ának (2) bekezdése alapján azonban bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.
Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél - ha az Áe. 72. §-ának (2) bekezdésében írt feltétel megvalósult - keresetindítási joga nem korlátozott. A többszemélyes közigazgatási perben (több felperes, illetőleg beavatkozó perben állása esetén)jelentősége van az ügybeni legitimációnak, a per tárgya és a fél közötti kapcsolatnak. A kereshetőségi jog nem azonos a perbeli jogképességgel, ugyanis a kereshetőségi jog hiánya, vagy korlátozott terjedelme a kereset érdemi elutasítását eredményezi. Az építési engedélyezés során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben az egyébként ügyfélnek minősülő szomszéd kereshetőségi joga - a közigazgatási határozattal érintett - jogainak és törvényes érdekeinek sérelmére vonatkozhat, és - jogszabálysértésre hivatkozással - e vonatkozásban kérheti a közigazgatási határozat felülvizsgálatát. A bíróságnak tehát a jogszabálysértés megállapítása során figyelembe kell vennie a jogszabálysértésnek a fél törvényes érdekeire gyakorolt hatását, valamint azt is, hogy a jogszabálysértés az eljárás során a fél érdekeinek sérelme nélkül orvosolható-e. A jelen közigazgatási eljárásban olyan jogszabálysértés, amelyre a felperesek kereshetőségi joga kiterjed, a beépítettség mértékének túllépése. Tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy a jogszabályban meghatározott beépítettség mértékének engedély nélkül történő túllépése a szomszéd jogos érdekét nem sérti. Zöldövezeti környezetben a családi házas jellegű épületek használati értékét az ingatlanok beépítettségi foka jelentősen befolyásolja. Az alperes azonban a felülvizsgálati tárgyaláson becsatolta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi Hivatalának 1993. május 25-én kelt 74-2/1993. számú határozatát, amely szerint a perbeli ingatlanon a szabálytalan telekformából és a jelentős terepszintkülönbségekből adódó 4,7 százalékos többletépítés mértéke elfogadható. Az alperes ezzel a jogszabályban kötelezően előírt engedély beszerzését pótolta és az eljárásban fellelhető anyagi jogszabálysértést megszüntette.
Az elsőfokú bírósági eljárásban építész műszaki szakértő bevonásával lefolytatott bizonyítási eljárás más anyagi jogszabálysértést az alperes határozatában nem mutatott ki. A másodfokú bíróság ítéletében kifejtett eljárásjogi szabálysértések felülvizsgálatára ugyanakkor - a felperesek kereshetőségi jogára figyelemmel - a bírósági felülvizsgálat nem terjeszthető ki, illetőleg az eljárási szabálysértések súlya az alperes érdemi döntésére nem hatott ki. A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján nem találta indokoltnak az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a közigazgatási eljárás megismételtetését. Az új eljárás ugyanis már kétséget kizáróan azonos eredményre vezetne.
A felperesek a felülvizsgálati eljárásban hivatkoztak arra is, hogy a beavatkozók a jogerős építési engedély hiányában is folytatták építkezésüket, és erre vonatkozóan bizonyítékokat csatoltak be. A Legfelsőbb Bíróság jelen perben ezt a körülményt nem tartotta értékelhetőnek, mivel a bírósági felülvizsgálat az alperes határozatának felülvizsgálatára és nem a beavatkozók esetleges szabálysértő magatartásának megítélésére irányult. Ennek elbírálására és az esetleg szükséges intézkedés meghozatalára az építésügyi hatóságok rendelkeznek hatáskörrel.
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság jogerős ítéletét megváltoztatta, és az elsőfokú bíróság ítéletét indokolásának részbeni mellőzésével - helybenhagyta. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 487/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás