• Tartalom

MK BH 1994/460

MK BH 1994/460

1994.08.01.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a megyei önkormányzat jogi személy. A képviselő-testület (a megyei közgyűlés) látja el a feladatait és gyakorolja a hatáskörét, azonban nem jogi személy, ezért nincs perbeli jogképessége [1990. évi LXV. tv. 72. § (1) bek., Pp. 48. §].
A felperes 1986. december 1. óta áll munkaviszonyban a talajerő-gazdálkodási vállalattal igazgató munkakörben. A vállalat felügyeleti szerve a per alperese, a megyei közgyűlés.
Az alperes közgyűlési határozattal a felperes munkaviszonyát 1992. december 1. napjával rendkívüli felmondással megszüntette. Arra hivatkozott, hogy a felperes kilencrendbeli, a munkakörével összefüggő kötelességmulasztást követett el.
A felperes a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezése és a munkaviszonyának helyreállítása végett keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bíróságnál a megyei közgyűlés ellen, amely a perben mindvégig alperesként szerepelt. A munkaügyi bíróság ítéletével hatálytalanította a rendkívüli felmondást, és helyreállította a felperes munkaviszonyát. Az alperest eljárási költség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, és kérte a kereset elutasítását.
A megyei bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, az alperes perköltségben történt marasztalását mellőzte, és a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet indokolásának lényege szerint a perben az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 199. §-ának (5) bekezdésében előírt egyeztetés elmaradása pergátló akadály. Az adott ügyben az alperesnek az egyeztetésről a rendkívüli felmondásban tájékoztatást kellett volna adnia. A megyei bíróság azonban a peradatokból kiindulva alkalmazhatónak találta az Mt. 200. §-ának (2) bekezdését, vagyis az egyeztetésre nyitva álló határidő elmulasztásának a bíróság előtti kimentését.
Érdemben a megyei bíróság a jogerős ítélet indokolásában azt állapította meg, hogy a rendkívüli felmondás az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megalapozott volt. A jogerős ítélet ellen a felperes a törvényes határidőben a megyei bíróság ítéletének megváltoztatására és a keresetének megfelelő ítélet hozatalára irányuló felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a megyei bíróság ítélete az Mt. 96. §-ának (3) bekezdésébe ütközik, ezért törvénysértő.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. Az 1952. évi III. törvény (Pp.) 48. §-a szerint "A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek".
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 72. §-ának (1) bekezdése értelmében a "megyei önkormányzat jogi személy". Feladatait és hatáskörét a képviselő-testület (a továbbiakban: megyei közgyűlés) látja el.
Az említett jogszabályok értelmében a megyei közgyűlés - bár a peradatok szerint munkáltatói jogkört gyakorolt a felperes felett - nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége. Ezért nem lehetett volna a per alperese. A felperes munkáltatója a jogi személyiséggel rendelkező talajerő-gazdálkodási vállalat volt, e vállalat felett a felügyeletet a megyei közgyűlés látta el. Ezért a felperesnek a pert a munkáltatójával szemben kellett volna megindítania. Erre a bíróságnak - az ítélkezési gyakorlat szerint - a felperes figyelmét fel kellett volna hívnia, figyelmeztetni kellett volna az új alperes perbe vonásának lehetőségére. Enélkül ugyanis a per alapos tárgyalása - amiről a bíróságnak a Pp. 3. §-ának (3) bekezdése alapján hivatalból kell gondoskodnia - nem biztosítható. Minthogy mindez nem történt meg, az alperesként megjelölt testület perbeli jogképességének hiánya miatt a bíróságnak a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - utalva a 130. § (1) bekezdésének e) pontjára - meg kellett volna szüntetnie.
Az említett hiányosságok a felülvizsgálati eljárásban nem pótolhatók.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során, mivel a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a bíróságnak a Pp. 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lehetőséget kell adnia a felperesnek, hogy megjelölje, mely jogi személlyel szemben kívánja az igényét érvényesíteni, majd a bíróság - a felperes kérelmére - az általa megjelölt alperest a kereset közlésével megidézi és a korábbi alperest a perből elbocsátja.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése alapján a feleknek a felülvizsgálat eljárásban felmerült költségét csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 328/1993. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére