48/1994. (X. 26.) AB határozat
48/1994. (X. 26.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1994.10.26.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közműalaptérkép és annak felhasználásával készülő szakági helyszínrajzok készítéséről szóló 3/1979. ÉVM utasítás 1. sz. mellékletének 2.32. pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. A megsemmisített jogszabályi rendelkezés a határozat közzétételének napján veszíti hatályát.
INDOKOLÁS
I.
Indítványozó beadványában a közműalaptérkép és annak felhasználásával készülő szakági helyszínrajzok készítéséről szóló 3/1979. ÉVM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1. sz. melléklete 2.32. pontjának alkotmányossági felülvizsgálatát kérte.
1. A közműalaptérkép elkészítése hatósági feladat, a helyi építésügyi hatóság felelős az alaptérkép elkészítéséért. Az ezzel kapcsolatos földmérési munkálatok elvégzésére [a közműnyilvántartás elkészítésére, vezetésére, továbbá a szakági adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok (felkutatás, felmérés, ábrázolás) teljes körű elvégzésére] a megtámadott rendelkezés viszont csak négy állami tulajdonban álló vállalatot jogosított fel.
2. Indítványozó álláspontja szerint az állami irányítás egyéb jogi eszközének eme szabálya ellentétes az Alkotmány 9., valamint 70/A. §-ainak rendelkezéseivel, mert azzal, hogy csak négy állami vállalatnak teszi lehetővé ilyen tevékenység végzését, sérti a felhívott alkotmányos rendelkezéseknek a köztulajdon és magántulajdon egyenlőségét deklaráló, a gazdasági verseny szabadságát biztosító, valamint a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseit. Indítványozó beadványában előadta, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1982. (II. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 69/1990. (IV. 4.) MT rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 3. §-a liberalizálta a földmérési és térképészeti tevékenységet azzal, hogy az ilyen munkák elvégzését csak szakképesítéshez kötötte. Álláspontjának értelmében a Kormányrendelet rendelkezései alkotmányosak, az Utasítás hivatkozott rendelkezése azonban azáltal alkotmánysértő, hogy az ott felsorolt négy vállalaton kívül mindenki mást kizár az ilyen irányú tevékenység végzéséből.
3. Az Alkotmánynak az indítvány alapjául szolgáló rendelkezései a következők: A 9. § (1) bekezdése szerint Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A (2) bekezdés szerint a Magyar Köztársaság elismeri, valamint támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. A 70/A. § (2) bekezdése a személyek bármilyen hátrányos megkülönböztetésének tilalmát fogalmazza meg.
II.
Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott:
1. Az Alkotmánybíróság 19/1991. (IV. 23.) AB határozatában megállapította, hogy az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdése a gazdasági verseny és a vállalkozáshoz való jog állami (jogszabályalkotással történő) korlátozása ellen is védelmet nyújt, amennyiben a korlátozás nem a piacgazdaság kiépítését szolgálja (ABH 1991. 402).
A jelen alkotmánybírósági eljárás elvi alapjául szolgáló másik határozatában [59/1991. (XI. 19.) AB határozat] az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy el kell különíteni az állam mint a gazdasági tevékenység alanya jogait és kötelességeit a gazdasági tevékenység állami befolyásának eszközeit jelentő (közhatalmi) jogosítványoktól (ABH 1991. 295).
2.1. A megsemmisített rendelkezés az abban fel nem sorolt, de egyébként földmérési tevékenység folytatására jogosult jogalanyok vonatkozásában hátrányos megkülönböztetést tartalmaz (és így az Alkotmány 70/A. §-ának sérelmét valósítja meg), amikor a közműalaptérkép elkészítéséhez szükséges földmérési munkák elvégzését az ő számukra nem, hanem csak az ott felsorolt jogalanyok számára teszi lehetővé. Alkotmányossági szempontból nem indokolt korlátozást tartalmaz az Utasításnak ez a pontja, hiszen a Kormányrendelet a földmérési tevékenységet csak speciális szakképesítéshez köti, további követelményt (például meghatározott vállalathoz tartozást) nem támaszt a földmérőkkel szemben.
2.2. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseinek értelmében a jogalanyok jogait és kötelezettségeit csak jogszabályban lehet meghatározni. Az Utasítás viszont az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozik, ebből következően jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályozást nem tartalmazhatna. Az Utasítás megsemmisített rendelkezéseiben azonban azon felül, hogy jogszabály általi szabályozást megkívánó kérdéskört nem jogszabály szabályoz, Alkotmányban biztosított jog diszkriminatív korlátozása is megvalósul.
2.3 A megsemmisített rendelkezés azzal, hogy [az Alkotmány 9. §-a (1) bekezdésének sérelmén keresztül] meghatározott állami vállalatokat részesít előnyben magántulajdonos jogalanyokkal szemben, a gazdasági verseny szabadságát [Alkotmány 9. § (2) bekezdés] is veszélyezteti. Az Alkotmánybíróság 33/1993. (V. 28.) AB határozatában megállapította, hogy az Alkotmány — a piacgazdaság deklarálásán túl — gazdaságpolitikailag semleges. Ennek a semlegességnek a jogalkotásban is meg kell nyilvánulnia, mégpedig olyképpen, hogy a jogalkotó a gazdaság egyik szereplőjének sem nyújthat olyan előnyöket, amelyek a gazdaság többi szereplőjét hátrányos helyzetbe hoznák.
3. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy amennyiben a jogalkotó a földmérési és térképészeti tevékenységet kizárólagos állami tevékenységgé kívánja (például hatósági határozat megalapozása érdekében) nyilvánítani, erre van alkotmányos lehetőség, ám az ilyen szabályozás törvényi szintet igényel.
Az Alkotmánybíróság az előadottak alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1793/B/1991.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás