493/B/1994. AB határozat
493/B/1994. AB határozat*
1999.03.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség, alkotmányjogi panasz és jogszabály alkotmányellenessége utólagos megállapítása iránt előterjesztett indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvénnyel (a továbbiakban: Kpt.) összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt előterjesztett indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Pfv.I.21.063/1993/6. számú ítélete alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a Kpt. 1. §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti kérelmet visszautasítja.
4. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának különböző határozatai alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti indítványt ugyancsak visszautasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó különböző volt és a múlt rendszerben jogtalanul elvont ingatlanai tulajdonjogának megállapítása és birtokba adása iránt peres eljárást kezdeményezett, amely perben a Szentendrei Városi Bíróság 4. P. 20478/1991. számú ítéletével keresetét teljes egészében elutasította. Az első fokú bíróság ítéletét a Pest Megyei Bíróság 3. Pf. 22.753/1992/6. számú ítéletével jogerőre emelte. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban hozott és 1994. január 4. napján kézbesített Pfv.I.21.063/1993/6. számú ítéletével hatályában fenntartotta. Az indítványozó ezzel az ítélettel összefüggésben 1994. február 14-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában kérte a Legfelsőbb Bíróság hivatkozott határozata alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, továbbá annak megállapítását, hogy a perben érintett ingatlanai államosítása nem történt meg, így azok jelenleg is a tulajdonában vannak.
2. Indítványát az indítványozó utóbb mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására is kiterjesztette. A Kpt.-vel összefüggésben kérte a jogalkotói mulasztás megállapítását, hivatkozással arra, hogy nincs államigazgatási, bírósági, vagy más egyéb fórum, amelyhez jogsérelme alkotmányos orvoslása érdekében fordulhatna. Kérte a jogalkotó felhívását, hogy az alkotmányellenes mulasztást szüntesse meg.
3. Az indítványozó utólagos normakontroll iránti eljárás keretében kérte a Kpt. 1. §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, figyelemmel arra, hogy ez a rendelkezés szerinte ellentétben áll az Alkotmány tulajdonjogot biztosító és védelmező 13. §-ában foglaltakkal.
4. További indítványában kérte az indítványozó annak megállapításait is, hogy a Bírósági Határozatok 1992. évi 301. sorszáma, továbbá 467. sorszáma alatt közzétett és a Legfelsőbb Bíróság által hozott határozatok alkotmányellenesek.
II.
Az Alkotmánybíróság a különböző alkotmánybírósági eljárási alapon előterjesztett indítványokat megalapozatlannak találta.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – a határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a mulasztást elkövető szerv a megjelölt határidőn belül köteles jogalkotói feladatának eleget tenni.
Az alkotmányellenes mulasztás fennállásának konjunktív, együttesen irányadó feltételei közül az első feltétel tehát az, hogy valamely életviszonyt illetően olyan szabályozatlanság, jogalkotói mulasztás álljon fenn, amelyre nézve az államot jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói kötelezettség terheli. Az indítványban megfogalmazott igényérvényesítési fórum hiánya tekintetében ilyen jogalkotói mulasztás nem állapítható meg. Az indítványozó kérelmét egyedi tulajdoni igényként terjesztette elő; tulajdoni igénye érvényesítése bírósági útra tartozik. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdése értelmében a polgári jogi jogviszonyokból származó igények általában bírósági úton érvényesíthetők. Az indítványozó tulajdoni követelésével az eljárt bíróságok érdemben foglalkoztak, így a jogalkotói mulasztásra alapított indítvány ebben az összefüggésben megalapozatlan.
De rámutat az Alkotmánybíróság arra, hogy a jogalkotói mulasztás megállapításának anyagi jogi alapja sincs. A múlt rendszerben az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges orvoslása érdekében alkotta meg a törvényhozó a Kpt. rendelkezéseit. A Kpt. alkotmányosságával az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott. Összegzően a 15/1993. (III. 12.) AB határozatában (ABH 1993, 112–113, 118) megállapította, hogy a Kpt. koncepciója szerint nem különböztet sem a jogszabályok betartásával, vagy megszegésével történt tulajdonelvonások között, sem aszerint, hogy az államnak jogi kötelessége volt eredetileg az elvont tulajdonjogok után kártalanítást adni. Kimondta az Alkotmánybíróság, hogy sem a korábbi jogszabályok betartásával, sem pedig megszegésével okozott tulajdoni sérelmek egységes kárpótlása nem alkotmányellenes.
A Kpt. nemcsak a jogszabályok betartásával vagy be nem tartásával államosított tulajdonért tette lehetővé a kárpótlást, hanem az egyéb tulajdoni sérelmek megsértéséért is, vagyis általában az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslását biztosította.
Alkotmányossági szempontból ezért nem megalapozott az indítványozónak az az előadása, hogy jogalkotói mulasztás áll fenn, mert saját tulajdoni sérelme orvoslására a jogszabályi rendelkezések hiányoznak. Az Alkotmánybíróság idézett határozatában kifejtette, hogy a Kpt. 1. §-a nem zárja ki kifejezetten a törvényben meghatározott kárpótláson túlmenő tulajdoni igényeket azzal sem, hogy nem különböztet a tulajdonelvonás jogszerűsége szerint. Viszont a Kpt. az esetleges egyedi tulajdoni igényekkel kapcsolatban nem foglal állást, nem érinti őket, mert hatálya nem terjed ki rájuk. Vagyis a Kpt. nem foglal állást arról, maradtak-e fenn tulajdoni igények a kárpótlással érintett jogszabályok alkalmazási körében, és ezek érvényesíthetők-e. Mivel az ilyen esetek kívül esnek a Kpt. hatályán, ezekben az esetekben az igényérvényesítés rendes bírósági útra tartozik (ABH 1993, 112, 118). Az egyedi tulajdoni igények fennállásának, illetőleg fenn nem állásának kérdésében tehát a rendes bíróságok jogosultak eljárni és nem állapítható meg jogalkotói mulasztás amiatt, ha a bíróság nem találja megalapozottnak az előterjesztett tulajdoni igényt.
Miután az indítványban megfogalmazott tulajdoni sérelemből fakadó igény tekintetében jogalkotói mulasztás fennállásának megállapítására az Alkotmánybíróság alkotmányos lehetőséget nem látott, az Abtv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség iránti indítványt elutasította.
III.
Az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában nem jogszabály, hanem a Legfelsőbb Bíróság Pfv. I. 21.063/1993/6. számú határozata alkotmányellenességét állította. Az Abtv. 1. §-ában meghatározott hatásköri szabályok, illetőleg az egyéb törvényekben foglalt hatásköri szabályok szerint a rendes bírói eljárásban hozott határozatok felülbírálata, illetőleg alkotmányossági vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, azaz a bírósági határozatok alkotmányossági vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre nem terjed ki. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
IV.
Az Alkotmánybíróság a 28/1991. (VI. 3.) AB határozatában (ABH 1991, 80–81) előbb előzetes normakontroll keretében megállapította, hogy a Kpt. 1. §-a nem alkotmányellenes, majd a 15/1993. (III. 12.) AB határozatában (ABH 1993, 113–115) – az Alkotmánynak a tulajdonjogot biztosító 13. §-ával összefüggésben – utólagos normakontroll keretében a Kpt. 1. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett indítványokat elutasította. Erre figyelemmel az indítványozónak a Kpt. 1. §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítása iránti kérelme ítélt dolognak minősül, így az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban visszautasította.
V.
Ugyancsak visszautasította az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatok 1992. évi 301. és 467. sorszámai alatt közzétett határozatai alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett indítványt, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróságnak nemcsak alkotmányjogi panasz körében, de utólagos normakontroll keretében sem terjed ki a hatásköre a bírói határozatok felülvizsgálatára. Ezért az Alkotmánybíróság hatáskörének hiánya miatt ezt az indítványt is érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza.
Budapest, 1999. március 9.
Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k., Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás