499/B/1994. AB határozat
499/B/1994. AB határozat*
1998.03.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 41. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
I.
1. Az indítványozó az államháztartás alrendszereinek bankszámlavezetési, letéti kezelési, pénzellátási és költségvetési befizetési rendjéről szóló 140/1993. (X. 12.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítását kezdeményezte indítványában.
E szabály szerint „a helyi önkormányzat a választott számlavezető pénzintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében e döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁKISZ-t (a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot) az előző év október 31-ig köteles tájékoztatni. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét 8 napon belül értesíti a változásról.”
Az indítványozó szerint „a jogszabályban megfogalmazott rendelkezések ellentétben állnak a szerződési szabadság elvével, mert a pénzintézet évente való megválasztásával a többi pénzintézetet a számlavezető pénzintézeten kívül kizárja a bankszámla szerződés megkötéséből. A másik oldalról vizsgálva megfosztja az önkormányzatokat attól, hogy előnyösebb gazdasági feltételekkel kössenek bankszámla szerződést.” Hivatkozott az Alkotmány 9. § (2) bekezdésére, amely szerint „a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát”.
Az indítványozó kérte a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvénynek (Tv.) – már az indítvány benyújtásakor sem hatályos – 41. § (3) bekezdésének vizsgálatát is. Eszerint „a helyi önkormányzat a választott számlavezető pénzintézetet csak a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében e döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁKISZ-t az előző év október 31-éig köteles tájékoztatni.”
2. Az Alkotmánybíróság megkeresésére a pénzügyminiszter kifejtette, hogy a kifogásolt szabály az önkormányzatok folyamatos pénzellátását hivatott biztosítani. Ha e korlátozást feloldanák, lehetetlen lenne megoldani, hogy az önkormányzatok a jogszabályokban meghatározott ütemezésben jussanak hozzá pénzükhöz. Ez az önkormányzati alapfeladatok ellátását veszélyeztetné.
A miniszter utalt arra is, hogy a költségvetési pénzek felhasználása tekintetében bizonyos ellenőrzési kötelezettségeknek is eleget kell tenni. Ez is indokolja, hogy a költségvetési szférában feszesebb szabályok érvényesüljenek, mint a gazdálkodó szférában.
Megjegyezte, hogy az önkormányzat a költségvetési elszámolási számlán kívül különféle egyéb számlát is nyithat, ahol ezek a korlátozások egyáltalán nem érvényesülnek.
3. Az indítvány benyújtását követően az államháztartás alrendszereinek bankszámlavezetési, letéti kezelési, pénzellátási és költségvetési befizetési rendjére vonatkozó Kormány rendelet többször változott. A 140/1993. (X. 12.) Korm. rendeletet 1996. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a 159/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdése, ez utóbbi rendeletet pedig 1997. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdése.
Az elbíráláskor hatályos szabályokat az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza.
Ennek 17. § (3) bekezdése a kifogásolt szabállyal alkotmányossági szempontból azonos rendelkezést tartalmaz: „A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat a választott számlavezető pénzintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében e döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁKISZ-t az előző év október 31-ig köteles tájékoztatni. A TÁKISZ a Pénzügyminisztérium kijelölt szervét 8 napon belül értesíti a változásról.”
Ezért az Alkotmánybíróság – a szövegbeli és rendelkezéskörnyezeti azonosságra figyelemmel – az indítványt e szabályra kiterjedtnek tekintette és a vizsgálatot e tekintetben folytatta le.
II.
1. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés c)–d) pontja szerint az Országgyűlés meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés e) pontja szerint a Kormány biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról. A (2) bekezdés első mondata szerint a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz.
Az államháztartásról az 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) szól. Ez a törvény a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás garanciáit teremti meg.
Az Áht. 124. § (1) bekezdés szerint e törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. A (2) bekezdés a) pontja szerint a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg az államháztartás alrendszereinek bankszámlarendjét, bankszámlavezetési, pénzellátási, költségvetési befizetési és költségvetési pót- és letéti kezelés rendjét, tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségét.
Az Áht. 1. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatok az államháztartás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszerébe tartoznak. A 2. § értelmében az államháztartás egyik alrendszere a helyi önkormányzatok költségvetései.
2. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a szerződési szabadság alkotmányos intézményével. A 13/1990. (VI. 18.) AB határozatban megállapította, hogy a szerződési szabadság önálló alkotmányos jog, és utalt a Ptk. 200. § (1) bekezdésére, amely szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg (ABH 1990. 54. 55.). A 32/1991. (VI. 6.) AB határozat kifejti, hogy a szerződési szabadság a piacgazdaság egyik lényegi eleme, amely azonban alkotmányos alapjognak nem tekinthető. Alapjog jellege önálló alkotmányos jogként való felfogásából sem következik. Ezért a szerződési szabadságra nem vonatkoznak az alapjogok korlátozásához az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények (ABH 1991. 146, 159.). A 43/1991. (VII. 12.) AB határozat megállapítja, hogy a szerződési szabadság korlátlan érvényre juttatását a polgári jog szabályai [így a Ptk. 198. § (2) bekezdése a kötelező szerződéskötés jogszabály általi elrendelhetőségéről és 226. § (1) bekezdése, a szerződés egyes tartalmi elemeinek jogszabályi meghatározásáról] nem teszik lehetővé, és az nem következik az Alkotmányból sem. Megállapítja továbbá: „Abban a kérdésben, hogy a szerződési szabadságot korlátozó konkrét jogszabályok alkotmánysértők-e, a szabályozás tárgyával összefüggő jogforrási szintre és a szabályozás tartalmára figyelemmel esetenként lehet állást foglalni.” (ABH 1991. 201, 203.).
Az Alkotmánybíróság eddig a szerződési szabadságot az Alkotmány 9. § (1) bekezdésével, a piacgazdasággal és a polgári jogi jogviszonyokkal kötötte össze. A szerződési szabadság azonban az államháztartásban másként érvényesül, mint a polgári jogi jogviszonyokban.
Az államháztartás közpénzekkel gazdálkodik, közigazgatási feladatokat ellátó és finanszírozó rendszer. Ez kötelezettségekkel és felelősséggel jár együtt, amelyek az államháztartás valamennyi alrendszerét terhelik.
Az R. az önkormányzatra és költségvetésére mint az államháztartás egyik alrendszerére vonatkozik. Ebben a körben a helyi önkormányzatok nem saját kockázatukra, nem a saját tulajdonuk tekintetében gazdálkodnak, gazdálkodásuk csak az államháztartásra vonatkozó szabályok keretei között szabad.
Az R. korlátozó szabálya – tárgyát tekintve – az önkormányzatnak egyedül a költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos számlájára, a költségvetési elszámolási számlára vonatkozik. Az önkormányzatnak – az R. további szabályaiból kitűnően – más körben egyéb számlái is lehetnek, akár több pénzintézetnél is. Ezek tekintetében az R. a vizsgált korlátozást nem tartalmazza.
Az R. támadott szabálya nem érinti az önkormányzatnak azt a jogát sem, hogy a költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos számláját vezető pénzintézetet megválaszthatja. A választott számlavezető pénzintézetet viszont csakis a naptári év első napjával változtathatja meg. Ez a korlátozás az önkormányzat közigazgatási feladataira tekintettel nem ésszerűtlen.
A szabályozás ismertetett tárgyára és tartalmára figyelemmel nem állapítható meg a kifogásolt szabály alkotmányellenessége, az Alkotmánybíróság ezért az indítványt elutasította.
3. A Tv. 41. § (3) bekezdése már az indítvány benyújtásakor sem volt hatályos, 1992. július 3-tól hatályon kívül helyezte az Áht. 127. § g) pontja. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 1., 37., 40. §-ára és a 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a nem hatályos jogszabály tekintetében nincs helye utólagos és elvont normakontroll eljárásnak, ha annak egyedüli eljárásjogi következménye – az alkotmányellenesség megállapítása esetén is – a jogszabály hatályvesztésének kimondása lehetne (ABH 1994. 561. 564/859.).
Erre figyelemmel az indítványnak ezt a részét az Alkotmánybíróság visszautasította.
Budapest, 1998. március 30.
Dr. Ádám Antal s. k., Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás