5/1994. (I. 30.) AB határozat
5/1994. (I. 30.) AB határozat1
1994.01.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és részbeni megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Vecsés Nagyközség Önkormányzata által kiadott, a köztisztaság fenntartásáról szóló 22/1992. (VII. 17.) számú rendelet 6. §-a törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.
A megsemmisített 6. § e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszti hatályát.
INDOKOLÁS
1. Vecsés Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a köztisztaság fenntartásáról szóló 22/1992. (VII. 17.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 6. §-ában — ,,Eljárási szabályok'' címszó alatt — meghatározott köztisztasági előírások megszegésének következményeként ,,környezethelyreállítási díj'' bevezetéséről rendelkezett. Az Ör. 6. §-a szerint:
,,1. Környezetszennyezést követ el és környezethelyreállítási díj megfizetésére kötelezhető, aki a jelen önkormányzati rendelet 3. § (1), (6), valamint 5. § (1) bekezdésében foglaltakat megszegi. Környezethelyreállítási díj megfizetésére kötelezhető továbbá az, aki közterületet illegálisan elfoglal, engedély nélkül igénybe vesz.
2. A környezethelyreállítási díj mértéke a helyreállítással kapcsolatban felmerült költségek 25%-kal növelt összege.
3. A környezethelyreállítási díj behajtása az önkormányzati szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik.
4. Az (1) bekezdésben meghatározott környezetszennyezés miatt az önkormányzat szakigazgatási szerve részéről eljáró és erre felhatalmazott személy 500 Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
5. A környezethelyreállítási díjból befolyó és a környezethelyreállítás után megmaradó pénzösszeget az önkormányzat külön számlán kezeli, és azt a környezettel összefüggő feladatok ellátására fordítja.''
2. A köztársasági megbízott a környezethelyreállítási díjat ,,a polgári jogi és szabálysértési szankció sajátos keverékének'' tartja. Az Ör. 6. § (2) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a díj mértékének megállapításakor egyrészt az okozott kárt, másrészt ennek 25%-át, mint a mulasztás vagy tevékenység ,,büntetését'' kell figyelembe venni. ,,A kétféle szankció összevonásával kialakított környezethelyreállítási díj alkalmazása az érintettekre kellő eljárási garanciák, a jogorvoslat jogának biztosítása nélkül ró kötelezést. Ez ellentétes az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével, mely a jogorvoslathoz való jogot mindenki számára, mindenfajta eljárásban biztosítja.'' Hiányosak és pontatlanok is — érvel tovább a köztársasági megbízott — az eljárási szabályok. ,,Nem állapítható meg ezekből a díj megállapítására jogosult szervezet.'' Az Ör. 6. § (3) bekezdése ,,csupán a behajtási jog címzettjeként jelöli meg a szakigazgatási szervet''. Ez a megoldás ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) ,,egyes, az önkormányzati hatáskörök telepítésével kapcsolatos szabályaival is'' [Ötv. 9. § (3) bekezdés, valamint 23. § (2) bekezdés]. ,,A köztársasági megbízott véleménye szerint az Ör. 6. § (1) bekezdésének második mondata azért is törvénysértő, mert ,,túlmutat'' a közterülethasználatról szóló 22/1970. (XII. 21.) ÉVM—KPM együttes rendeletben körülírt önkormányzati jogalkotási felhatalmazáson. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, így az együttes miniszteri rendelettel sem. A törvénysértés megszüntetésére tett felhívás teljesítésétől a képviselő-testület elzárkózott, ezért a köztársasági megbízott az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte az Ör. felülvizsgálatát és a 6. § megsemmisítését.
3. A kezdeményezésben előadott indítvány megalapozott.
A közterület helyreállítási díjnak az Ör.-ben adott szabályozása nem biztosít garanciát a bevezetett jogintézmény alkotmányos alkalmazására.
Ha valaki a közterületet szennyezéssel vagy bármilyen más módon károsítja, az önkormányzat kártérítési igénnyel léphet fel vele szemben. Az igény érvényesítésének megvannak azonban a Polgári Törvénykönyvben és a Polgári Perrendtartásban előírt szabályai. E szabályok — az Ör. szempontjából kiemelt — lényege: a felek egyenjogúsága, a bekövetkezett értékcsökkenés s egyéb hátrány bizonyításának kényszere és a határozat elleni jogorvoslat lehetősége. Az Ör. szabályozásából az tűnik ki, hogy az önkormányzat e törvényi garanciák nélkül közvetlenül kívánja rendeletének hatályosulását biztosítani.
A Szabálysértési Kódex megadja a lehetőséget arra, hogy az önkormányzat valamely tevékenységet vagy mulasztást szabálysértéssé nyilvánítson. Az Ör. által bevezetett környezethelyreállítási díj azonban nem tekinthető szabálysértési szankciónak sem. E jogintézmény vegyíti ugyanis a kiszabható pénzbírságot a környezetszennyezéssel okozott kár összegével. Mivel a kár összegének megállapítása — vita esetén — a bíróság hatáskörébe tartozik, a kár összegéhez igazodó bírság hatásköri szempontból nem függetlenedhet a kártérítéstől.
Nem rendelkezik az Ör. a környezethelyreállítási díjat kiszabó szerv vagy hatóság kijelölésről sem. Ez a mulasztás jogbizonytalanságot okozó értelmezésre ad lehetőséget mind az önkormányzati szervek, mind a polgárok körében.
A környezethelyreállítási díj jogsértést és jogbizonytalanságot okozó Ör.-beli szabályozása az Alkotmánybíróság által normamódosítással, kiegészítéssel vagy pontosítással nem változtatható meg, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 6. §-át — minthogy mindegyik bekezdésben szerepel a környezethelyreállítási díj törvénysértő fogalma — egészében megsemmisítette.
A 6. §-ban alkalmazott szabályozás ugyanis — a kifejtettek szerint — sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, mert az Ör. 6. §-a ellentétes a Polgári Törvénykönyv (1959. évi III. törvény) 355. § (4) bekezdésében, a Polgári Perrendtartás 2. § (1) bekezdésében, a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 17. §-ában foglalt magasabb szintű jogszabályi rendelkezésekkel, nem veszi figyelembe az Alkotmány jogorvoslattal élést biztosító 57. § (5) bekezdését, továbbá sérti, mert nem alkalmazza az Ötv. 9. § (3) bekezdésében, illetve 23. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat.
Az Ör. 6. §-a valamennyi bekezdésének megsemmisítése a törvénysértő környezethelyreállítási díj bevezetésének a következménye. Természetesen az önkormányzat továbbra is jogosult arra, hogy az Ör. meghatározott rendelkezéseit megszegőkkel szemben köztisztasági, útügyi vagy vízszennyezési szabálysértési eljárást kezdeményezzen, illetőleg, hogy a környezetszennyezés folytán bekövetkezett kárigényét — akár bíróság útján is — érvényesítse.
4. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság érdekére tekintettel döntött akként, hogy az Ör. megsemmisített 6. §-a nem a meghozatalától kezdődően, hanem — az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 42. § (1) bekezdésében foglalt fő szabály alkalmazásával — a határozat közzététele napján veszti hatályát.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 968/H/1993.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás