KK BH 1994/507
KK BH 1994/507
1994.09.01.
A választók névjegyzékét — azonos feltételek mellett — a pártoknak korcsoport szerinti bontásban is át lehet adni [1989. évi XXXIV. tv. 30. § (1) bek., 34. § (2) bek., (9) és (10) bek., 42. § (1) bek., 1992. évi LXVI. tv. 5. § (7) bek., 17. § (2) bek., 20. § (1) bek.]
Az Országos Választási Iroda "Tájékoztató a pártok és független jelöltek részére az országgyűlési képviselők 1994. évi választásáról" című kiadványa értelmében az egyéni jelöltek az egyéni választókerület területéhez tartozó települések választói nyilvántartására, a pártok azon területi választókerületek területéhez tartozó települések névjegyzékére jogosultak, ahol területi listát állítottak, az országos listát állító pártok pedig az ország egészére nézve igényelhetik a névjegyzéket. A jegyzék kérhető a választókerület nem teljes területére, illetve a választók egyes korcsoportjaira is. A tájékoztató szerint a pártok választhatnak aközött, hogy az elkészítendő névjegyzék milyen rendezettségben (pl. ábécé-sorrendben, korcsoportonkénti megosztásban stb.), tartalmazza az adatokat.
E tájékoztatás alapján az M. párt az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivataltól megszerezte az 1994-ben első ízben választók név- és lakcím adatait. Az M. párt ezen adatok birtokában levelet küldött az érintetteknek.
Az Szt. párt a választójogi törvény megsértésre hivatkozva kifogást terjesztett elő az Országos Választási Bizottsághoz.
Az Országos Választási Bizottság határozatával megállapította, hogy az M. párt törvénysértést követett el azzal, hogy a választók nyilvántartását korcsoportos bontásban az 1994-ben első ízben választók halmazára korlátozva szerezte meg és használta fel. Az indokolás szerint a közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesítő a törvény értelmében a személyazonosító jelet nem tartalmazhatja, és az Országos Választási Bizottság szerint ez a korlátozás a pártok részére átadott névjegyzékre is vonatkozik, az tehát csak a választópolgárok nevét és lakcímét tartalmazhatja, illetőleg csak név vagy lakcím szerint történhet az adatok csoportosítása. A választópolgárok egyéb adatainak kiadását, valamint nevük és lakcímük olyan részhalmazra nézve való bontását, amelyből más adatok is megismerhetők, az indokolás szerint a törvény nem teszi lehetővé.
A határozat ellen az M. párt a törvényes határidőn belül jogorvoslattal élt, és kérte a határozat megváltoztatása mellett annak megállapítását, hogy az M. párt törvénysértést nem követett el. A kérelmező álláspontja szerint a párt által megrendelt szolgáltatásnak megfelelően jogszerűen bocsátotta rendelkezésre az adatokat az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal.
A jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 42. §-ának (1) bekezdése értelmében a választási törvény megsértése miatt, a választási szervek tevékenysége, intézkedése, döntése és mulasztása ellen az érintett választópolgárok, a jelöltek és a pártok kifogással élhetnek. A kifogást szóban vagy írásban az illetékes választási bizottságnál lehet előterjeszteni, legkésőbb a kifogásolt intézkedést (eseményt) követő három napon belül. A kifogás benyújtásával egyidejűleg bizonyítási indítványt kell előterjeszteni. A bizonyítási indítvány nélkül benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A Vjt. 34. §-ának (2) bekezdése taxatíve felsorolja az Országos Választási Bizottság feladatait és azt, hogy milyen intézkedéseket tehet. A Vjt. 30. §-ának (11) bekezdése kimondja, hogy az Országos Választási Bizottság a választási törvény egységes végrehajtása érdekében állásfoglalást tehet közzé. A Vjt. idézett szakaszainak értelmezése alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az Országos Választási Bizottság törvényi felhatalmazás hiányában nem volt jogosult arra, hogy határozatban a kérelmezőt a törvénysértés megállapítása mellett elmarasztalja. A törvény megsértése esetén ugyanis az Országos Választási Bizottság csak állásfoglalás közzétételére jogosult. A döntés tehát megfelelő hatáskör hiányában született, így törvénysértő.
Az Országos Választási Bizottság határozata érdemben sem helytálló az alábbiak miatt.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ának (7) bekezdése értelmében adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű kezelése. Ezen belül: a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése; b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba vonatkozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése. A törvény 17. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint a nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók: a) név- és lakcímadatok (felvilágosítás a lakcímről); b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje. A törvény 20. §-ának (1) bekezdése alapján a polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól - függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával - más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja.
A Vjt. 37. §-ának (10) bekezdése alapján az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal a névjegyzéket a pártoknak kérésükre díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a választás napja előtt 30 nappal átadja. Az egyéni jelölt részére ugyancsak az előzőekben foglalt feltételekkel a jegyző bocsátja rendelkezésre a névjegyzéket. Valamennyi érdekelt, aki a választási névjegyzékhez a választások során hozzájuthat, az abban foglalt adatokat kizárólag a választási kampány céljaira használhatja fel. A (9) bekezdés szerint a közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesítő a személyazonosító jelet nem tartalmazhatja.
A törvény idézett rendelkezései értelmében az M. párt kérelmének megfelelően az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal jogszerűen adta át az 1994-ben első ízben választók év- és lakcímadatait. A hivatal által átadott összesítő a személyazonosító jelet nem tartalmazta, hiszen erre az első ízben választók meghatározásához nem is volt szükség. Adatok törvényellenes kiszolgáltatásáról tehát nincs szó, csupán az történt, hogy a kérelmező nem tartott igényt valamennyi választó adataira, annak csupán egy részét - az első ízben választók csoportjára vonatkozó adatokat - rendelte meg.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezései alapján megállapítható, hogy a megrendelt és átadott személyi adatok köre a törvényben írt és a Vjt. felhatalmazása szerinti kört nem haladta meg, hiszen a személyi azonosítójel kiszolgáltatására nem került sor. (Legf. Bír. Kpkf. I. 25. 308/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás