KK BH 1994/508
KK BH 1994/508
1994.09.01.
Az építésügyi hatóság az építkezés tudomásra jutásától számított egy éven belül intézkedhet a lebontás vagy átalakítás ügyében; intézkedésnek az a határozat minősül, amelyet a bontás vagy átalakítás, illetőleg fennmaradási engedély tárgyában hoztak [1964. évi III. tv. 38. § (1), (2) és (4) bek.].
Az első fokú építésügyi hatóság megismételt eljárások után az 1991. október 17-én kelt határozatával fennmaradási engedélyt adott a beavatkozó által a T. u. 4. szám alatt épített épületre. Az építtető szomszédja - a jelen per felperese - az első fokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be, melyet az alperes határozatával elutasított, és a fennmaradási engedély tekintetében az első fokú építésügyi határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette hogy az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Étv.) 38. §-ának (4) bekezdése értelmében a szabálytalan építkezés több mint egy éve a hatóság tudomására jutott, és egy éven túl a hatóság már nem rendelheti el annak átalakítását vagy bontását.
A felperes keresetében az engedély nélkül épített épület bontásának elrendelését kérte. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság 1990. október 4-én értesült az engedély nélkül megkezdett építkezésről. Az elsőfokú építési engedélyezési eljárás során törvényes határozat 1991. október 17-én született, ezért az Étv. 38. §-ának (4) bekezdése alapján bontás már nem volt elrendelhető, mivel a szabálytalan építkezésnek a hatóság tudomására jutásától számított több mint egy év elmúlt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az eljárás folyamatba tételével a közigazgatási hatóság intézkedett, ezért az eljárást befejező határozat hozatalának ideje csak a befejezéshez szükséges ésszerű időtartam határidejéhez köthető.
A jogerős ítélet ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálat iránti kérelmet. Álláspontja szerint az Étv. 38. §-ának (4) bekezdésében említett intézkedés nem az eljárás folyamatba tételével, hanem az átalakítást vagy bontást elrendelő határozattal azonos, amelyre az adott esetben éppen azért nem kerülhet már sor, mert a hatóság az építkezésről egy évnél korábban szerzett tudomást. Kérte ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértő ítéletének megváltoztatását és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek a jogerős ítélet megváltoztatására irányuló részét nem találta alaposnak, az ítélet indokolására vonatkozó részét ugyanakkor megalapozottnak találta.
Az Étv. 38. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az építményt építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon építették meg, és az az építéskor érvényben volt rendezési terveknek, illetőleg építésügyi szabályoknak sem felelt meg, az építésügyi hatóság az építmény átalakítását, ha pedig ez a terveknek, illetőleg szabálynak megfelelően nem lehetséges, az építmény lebontását rendelheti el. A 38. § (4) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az (1) bekezdés alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutástól számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A perbeli tényállás szerint a beavatkozó engedély nélküli építkezése 1990. október 4-én jutott az építésügyi hatóság tudomására. Az első fokú építésügyi hatóság 1990. december 7-én hozott első ízben határozatot az építmény fennmaradásáról, melyet a másodfokú közigazgatási hatóság megsemmisített, és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasította. A másodfokú közigazgatási hatóság által helybenhagyott első fokú építési határozat 1991. október 17-én született.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Étv. 38. §-ának (4) bekezdésében meghatározott intézkedés az építésrendészeti eljárás megindítását, vagy az ügyben hozott határozatot jelenti-e. A Legfelsőbb Bíróság e kérdésben egyetért a megyei főügyészségnek a felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontjával, amely szerint az Étv. 38. §-ának (4) bekezdésében említett intézkedés nem azonos az eljárás folyamatba tételével. Az építésügyi hatóságnak az Étv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített építmény átalakítása vagy lebontása tárgyában kell határozatot hoznia. Ha a hatóság az építmény lebontását a 38. § (1) bekezdése alapján nem rendeli el, a (2) bekezdésben foglaltak szerint az építményre fennmaradási engedélyt adhat. Az építésügyi hatóság tehát a 38. § (4) bekezdésének alkalmazásával az építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül az (1) bekezdés alapján intézkedhet az építmény átalakításáról vagy lebontásáról, illetve a lebontás iránti kérelem elutasításáról, illetve a lebontás iránti kérelem elutasításáról, majd - az elutasítással összefüggésben - a (2) bekezdésnek megfelelően a fennmaradási engedély kiadásáról. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ezért az Étv. 38. §-ának (4) bekezdésében foglalt intézkedés az a határozat, amelyet az első fokon eljáró építésügyi hatóság az (1) bekezdés alapján az átalakítás vagy bontás elrendelése tárgyában hoz. Ilyen intézkedés az a határozat is, amely nem rendeli el az építmény lebontását, hanem arra fennmaradási engedélyt ad. A perbeli tényállás szerint az építésügyi hatóság az építményre az engedély nélkül végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül adott ki először meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyt, így az építmény lebontása iránti kérelemről az Étv. 38. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egyéves határidőn belül intézkedett. Jogszabályt sértett ezért az alperes keresettel támadott határozata, amelyben a fennmaradási engedély visszavonása iránti kérelmet azért utasította el, mert a szabálytalan építkezés már több mint egy éve a hatóság tudomására jutott. Az első fokú közigazgatási eljárás többszöri megismételtetése nem eredményezheti az egyéves határidő elmúltának megállapítását, ha az ügyben egy éven belül az Étv. 38. §-a alapján határozat született. Ezzel ellentétes jogértelmezés a bontás elrendelését minden esetben kizárná, ha az építtető a jogorvoslati lehetőségeket kimerítené, különösen, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát is kérné.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság érdemben helyes, jogerős ítéletét - az előzőekben részletesen kifejtett indokolással - hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 891/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás