BK BH 1994/521
BK BH 1994/521
1994.10.01.
Katonáknak a foglalkozás körében – őrszolgálatban az őrutasítás és a fegyverkezelés szabályainak megszegésével – elkövetett gondatlan veszélyeztetésével halmazatban a szolgálatban kötelességszegés vétségét is meg kell állapítani [Btk. 171. § (1), (2) bek., 348. §].
A megyei bíróság katonai tanácsa B. L. honvéd vádlottat maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége és szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt halmazati büntetésül 1 évi fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A tényállás szerint a sorkatonai szolgálatot teljesítő vádlott a vádbeli napon reggel 9 órától a laktanyában őrszolgálatot látott el, és 11 órakor vezették fel az őrhelyre. A déli órákban a mozgási körletet kb. 50 m-re engedély nélkül elhagyta, L. L. honvéd kapuügyeleteshez ment, és a pontos idő iránt érdeklődött, majd pedig a kerítésen kihajolva figyelték az utcán közlekedő embereket. Ennek során érkezett a helyszínre V. Cs. honvéd sértett, az őrség felvezetője, aki felmászott az 1,5 m magas kerítésre, és könyökeire támaszkodva L. L. honvéddal együtt nézte az utcai forgalmat.
B. L. honvéd vádlott ezalatt játékból a gépkarabélyát kibiztosította, csőre töltött, majd kivette a tárat, ürített, és ezáltal a töltényűrből a lövedék a földre esett. Emiatt V. Cs. honvéd figyelmeztette, hogy ne játsszon a fegyverével. A vádlott a lőszert visszatette a tárba, az utóbbit a helyére csatolta, majd a cselekményt megismételte. Megint kibiztosított, a tűzváltókart egyes lövésre állította, csőre töltött, és nyomban kivette a tárat anélkül, hogy előbb ürítette volna a fegyvert, majd pedig megfeledkezve arról, hogy a töltényűrben lövedék van, az elsütőbillentyűt fesztelenítés végett elhúzta. Ekkor a kerítésen kihajoló V. Cs. honvéd háta mögött, attól kb. 1,5 m-re arccal felé fordulva állott. A gépkarabélyát a szíjánál fogva a vállán, a test jobb oldala mellett előrehozva, föld felé irányítva tartotta. Azt a sértettre az egyes fogások alatt nem irányította. Ennek ellenére a billentyű elhúzása után kirepülő lövedék az akaratlagosan nem irányított fegyvermozgás, a cső nem tudatos megemelése folytán eltalálta V. Cs. honvéd jobb csípőízületének tájékát. A lövedék a csípőízület darabos törését okozta, amely maradandó elváltozással, a jobb alsóvégtag rövidülésével, a csípőízület merevségével járt. B. L. honvéd ezen szabályszegései és a bekövetkezett eredmény között az okozati összefüggés fennáll.
Az elsőfokú bíróság e tényállás alapján a vádlott bűnösségét a Btk. 171. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével halmazatban a Btk. 348. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségét is megállapította.
A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a katonai tanács az ügyben körültekintő és gondos bizonyítási eljárást folytatott le, és megalapozott tényállást állapított meg.
E tényállás csupán részben szorult kiegészítésre a következők szerint. Az orvosi látlelet adatai alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a sértett a cselekmény elkövetésekor súlyos, életveszélyes állapotban volt, továbbá hogy a vádlott jelenleg beteg rokkantnyugdíjas édesanyjának az eltartója.
A megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére. Törvényes a Btk. 348. §-ának (1) bekezdésébe ütköző katonai bűncselekmény megállapítása és annak szolgálatban kötelességszegés vétségekénti értékelése. Ebben a tekintetben a katonai tanács helyesen foglalt állást. Az ítéletének katonai bűncselekmény halmazatban történő megállapítását indokoló része azonban kiegészítésre szorul. Az indokolás szerint Btk. 348. §-a (1) bekezdésének utolsó fordulata szerinti katonai bűncselekmény valósult meg, tehát a vádlott az őrszolgálat szabályait - egyéb módon - súlyosan megszegte. A szolgálatban kötelességszegést a vádlott már azzal a magatartásával megvalósította, hogy engedély nélkül elhagyta a mozgási körletét, a Btk. 348. §-ának (1) bekezdése ezt önálló elkövetési magatartásként határozza meg. A foglalkozás körében elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetéssel tehát az adott esetben a katonai bűncselekmény anyagi halmazatot alkot. A büntetés kiszabása körében az eljáró katonai tanács az enyhítő és súlyosító körülményeket általában helyesen sorolta fel. Helyesen értékelte a vádlott javára nyomatékos súllyal a bűnösségére is kiterjedő megbánással párosuló magatartását, fiatal felnőtt korát, az egyébként kifogástalan katonai szolgálat teljesítését, az időmúlást, a sértettnek, mint a vádlott elöljárójának fegyelmezetlen magatartását. Ezzel szemben törvényes a halmazatnak és a szabályszegések nagyobb számának súlyosítóként értékelése azzal a kiegészítéssel, hogy további büntetést növelő tényező a fegyverbalesetek elszaporodottsága, valamint a gondatlanság súlyosabb foka. Az ekként pontosított bűnösségi tényezők mellett sem tévedett az elsőfokú bíróság a büntetés nemének és mértékének megítélésekor. A maradandó fogyatékosságot eredményező gondatlan magatartással arányban áll az 1 évi szabadságvesztés. A nagyszámú és jelentős súlyú enyhítő körülmények azonban a katonai szolgálatát befejező, jelenleg családfenntartóként dolgozó vádlottal szemben nem indokolják végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását. Ezért nem téves az első fokú ítéletnek a főbüntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére vonatkozó rendelkezése sem. A Btk. 89. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával kiszabott büntetés alkalmas a büntetési cél maradéktalan biztosítására, ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. V. 3126/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás