PK BH 1994/535
PK BH 1994/535
1994.10.01.
A közös tulajdon megszüntetési módjainak alkalmazásánál vizsgálni kell, hogy az nem sérti-e valamelyik fél méltányos érdekeit, nem ütközik-e az okszerű gazdálkodás követelményébe [Ptk. 148. § (1)—(3) bek., PK 8. sz.].
A per tárgyát képező ingatlan a peres felek közös tulajdona akként, hogy annak 1/3 része P. Zs. felperes, 2/3 része az alperes tulajdona. Az ingatlan tényleges birtokosa az alperes.
A felperes a keresetében a perbeli ingatlanra vonatkozó közös tulajdon megszüntetését kérte, természetbeni megosztással.
A városi bíróság ítéletével a felperes közös tulajdon megszüntetése iránti kereseti kérelmének helyt adott, és a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálata határozatával jóváhagyott, valamint a földhivatal által záradékolt megosztási vázrajz alapján a megosztást követően kialakuló 30 375/1. hrsz-ú, 522 m2 térmértékű "lakóház, udvar" megnevezésű ingatlant az alperes, míg a 30 375/2. hrsz-ú 426 m2 térmértékű "kert" megjelölésű ingatlant a felperes kizárólagos tulajdonába adta. Egyben kötelezte az alperest 30 000 forint értékkiegyenlítés megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, és kérte a közös tulajdon megszüntetését akként, hogy a felperes 1/3 tulajdoni illetőségét ő válthassa magához; a perben beszerzett szakértői véleményben meghatározott forgalmi érték alapulvételével. Állította, hogy a felperes által csatolt megosztási vázrajz helytelen, az osztóvonal a természetben metszi a melléképületet. Helyes számítás esetén a megosztással beépítésre alkalmatlan ingatlan alakulna ki. Ismételten hivatkozott arra is, hogy az ingatlanon a maga számára kíván építkezni, a szüleit magához kívánja venni.
A másodfokú bíróság ítéletével a perbeli közös tulajdonú ingatlanból a felperes 1/3 tulajdoni illetőségét az alperes tulajdonába adta, és kötelezte őt, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 500 000 forint megváltási árat. Rendelkezett a földhivatal megkereséséről azzal, hogy a megváltási ár kifizetésének igazolásával egyidejűleg a felperes tulajdoni illetőségét töröljék, és ezen illetőségre jegyezzék be az alperes tulajdonjogát, közös tulajdon megszüntetése jogcímén. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a Ptk. 148. §-ának (1)-(3) bekezdéseire hivatkozással, hogy a közös tulajdon megszüntetési módjai alkalmazásánál, ha az ingatlan megosztható, elsődlegesen ezt a megszüntetési módot kell alkalmazni. A megszüntetési mód alkalmazásánál azonban vizsgálni kell, hogy az nem sérti-e valamely fél méltányos érdekét, nem ütközik-e az okszerű gazdálkodás követelményeibe. A földhivatal és az építésügyi hatóság is jóváhagyási záradékkal látta el a jogerős megosztási vázrajzot, mégsem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a szakértő megállapítása szerint a tervezett osztóvonal az ingatlan-nyilvántartási térképre vetítve - a természetben körülbelül egy méterrel a meglevő melléképületet metszi, és így a felek megállapodásának hiányában a megosztás ilyen módon nem lett volna jóváhagyható. Az alperes egyébként a perben sem járult hozzá a melléképület bontásához. Mérlegelési körébe vonta a másodfokú bíróság azt is, hogy az alperes az ingatlan 2/3 részének tulajdonosa, azt egészében birtokában tartja, a lakóépületet bővíteni kívánja a maga számára. Ezzel szemben a felperes önálló lakással rendelkezik, az ingatlanon a gyermekének kíván lakhatási lehetőséget biztosítani. Egyébként az alperes a teljesítőképességét is igazolta a perben.
A jogerős ítéletnek a közös tulajdon megszüntetése módjára vonatkozó rendelkezése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet támadott rendelkezésének hatályon kívül helyezését kérte, és a közös tulajdon megszüntetését az eredeti keresetének megfelelően. Állította, hogy az elsőfokú bíróság járt el jogszerűen, amikor a megszüntetési módok közül az elsődlegesen alkalmazandó természetbeni megosztást választotta. Érvelése szerint a másodfokú bíróság tévesen mérlegelte azokat a tényeket, amelyekre hivatkozással a közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetési módját nem tartotta megfelelőnek. Állította, hogy a melléképület a szakértői véleményből kitűnően bontásra érett. Előadta, hogy időközben azt az alperes le is bontotta. Nincs jelentősége annak a körülménynek sem, hogy a felperes tervezett építkezése eredményeként a megépített lakóépület az alperes lakóházát beárnyékolná, ugyanis az alperes is építkezni kíván az ingatlanon, aminek eredményeként az árnyékhatás nyilvánvalóan ugyanaz lenne.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a támadott jogerős ítéleti rendelkezés hatályban tartását kérte. Egyben fénymásolatban csatolta azt a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt felperesi nyilatkozatot, amely szerint az alperes által a felperes javára letétbe helyezett 500 000 forint megváltási árat, továbbá 250 forint perköltség-különbözetet a felperes hiánytalanul, egy összegben felvette. Ezzel elismerte, hogy a megváltási ár megfizetése megtörtént, kijelentve: "P. Zs.-vel szemben semmiféle további követelésem nincs".
A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbi okból nem alapos.
A felperes eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy a másodfokú bíróság megváltoztató határozata meghozatalakor tévesen mérlegelte a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat. Helyesen utalt a másodfokú bíróság a határozata indokolásában arra a bírósági gyakorlatban érvényesülő elvre, hogy a közös tulajdon megszüntetési módjainak alkalmazásánál - még akkor is, ha a természetbeni megosztás műszaki szempontból szóba jöhet - vizsgálni kell, hogy az nem sérti-e valamelyik fél méltányos érdekeit, nem ütközik-e az okszerű gazdálkodás követelményeibe (Legfelsőbb Bíróság PK 8. számú állásfoglalása).
A perbeli esetben döntő súllyal kellett mérlegelni azt, hogy a közös tulajdonú ingatlan nagyobb tulajdoni hányada az alperest illeti meg, és az alperes van az ingatlan kizárólagos birtokában, az alperes az ingatlanon a meglevő lakóépületet a maga számára kívánja bővíteni. A perben szakvéleményt adó igazságügyi szakértő határozottan azt véleményezte, hogy a kialakuló építési telek beépítése esetén a meglevő lakóépület kellő "benapozása" nem lesz biztosítva, és ez értékcsökkentő hatással jár a tervezett természetbeni megosztás esetén. Az sem érdektelen, hogy az alperes a fizetőképességét megfelelően igazolta, és hajlandó volt megváltani a valós forgalmi áron a felperes tulajdoni illetőségét. Végezetül okkal volt tekintettel a másodfokú bíróság arra a tényre is, hogy valójában műszaki szempontból sem engedhető meg az, hogy egy meglevő melléképületen haladjon át a tervezett osztóvonal, még akkor sem, ha ennek az épületnek a műszaki állapota nem kielégítő. Egyébként az a körülmény, hogy ezt a melléképületet az alperes a jogerős ítélet meghozatala után lebontotta, a döntés jogszerűsége szempontjából nem vehető figyelembe.
Az előzőekben kiemeltekre tekintettel a másodfokú bíróság határozatának felülvizsgálati kérelemmel támadott része nem tekinthető jogszabálysértőnek, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta, a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján.
A Pp. 275/B. §-a szerint irányadó 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperest arra, hogy térítsen meg az alperesnek 2000 forint felülvizsgálati eljárási költséget. A költség összegének meghatározásánál figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a jogi képviselővel eljáró alperesnek csak a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésével merült fel költsége, ugyanis a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson kívüli elbírálásához a felek hozzájárultak [Pp. 274. § (4) bek.).
A felperes az eredménytelen felülvizsgálati kérelme folytán köteles megfizetni az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az 500 000 forintos felülvizsgálati értékhez igazodó 15 000 Ft illetéket. A Legfelsőbb Bíróság erre vonatkozó rendelkezése az 1990. évi XCIII. tv. 51/A. §-a szerint irányadó, ugyanezen törvény 65. §-a szerint alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdésén alapszik. (Legf. Bír. Pfv. I. 21. 664/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás