PK BH 1994/543
PK BH 1994/543
1994.10.01.
A gyermekelhelyezés megváltoztatásánál értéktelenedő körülmények [Csjt. 18. § (3) bek., 76. § (2) bek.]
A peres felek házastársak voltak. Az 1988. július 30-án született Richárd nevű gyermekük a bontóperben 1989. június 2-án kötött bírói egyezség szerint az alperes anya elhelyezésébe került.
A felperes az egyezség jóváhagyása után mintegy másfél évvel pert indított a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt.
Az elsőfokú bíróság ítélettel a gyermek elhelyezését megváltoztatta, és őt a felperes apánál helyezte el. Egyben meghatározta az alperesnek a gyermekkel való rendszeres kapcsolattartását, az ezt meghaladó keresetet és viszontkeresetet pedig elutasította.
A másodfokú bíróság ítélettel az első fokú ítéletet - a felperes fellebbezésének részben helyt adva - a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezés részbeni megváltoztatásával helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az egyezség jóváhagyása óta eltelt időtartam alatt a gyermek életkörülményeiben lényeges változások történtek. A gyermeknek az alperes gondatlansága folytán bekövetkezett égési sérülése, az agyhártyagyulladás és gombamérgezés gyanúja miatt szükségessé vált kórházi kezelése, az alperes gyakori költözködései, utóbb pedig a négygyermekes, szigorú nevelési és vallási elveket követő hittársával kötött újabb házassága külön-külön nem indokolnák a szülők megegyezésén alapuló gyermekelhelyezés megváltoztatását. A gyermek negatív élményeinek a pszichológus szakértő véleményével alátámasztott káros hatása azonban kellő alap az anyai környezetben elmagányosodott, szorongóvá vált gyermek elhelyezésének megváltoztatásához. Az alperest a szabad vallásgyakorlás joga nyilvánvalóan megilleti, a gyermek lelkiállapota szempontjából azonban annak van jelentősége, hogy az alperes a gyermeket a vallás gyakorlásába a felperes ellenzése ellenére határozottan és erőszakosan bevonta. A gyermeket a szülők nézetei közötti ellentmondás, majd az alperesi családban tapasztalt feszültség is egyre szorongóbbá tette. Az egyezség jóváhagyása óta bekövetkezett változások összefüggéseikben történt értékelése alapján tehát okszerű következtetés vonható le arra, hogy a gyermekelhelyezés megváltoztatásának törvényi feltételei fennállnak. Az alperes és a gyermek közötti rendszeres kapcsolattartás időtartama és körülményei egyfelől a gyermek érdekét, másfelől a szülők együttműködését megfelelően szolgálják.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a bíróság a perbeli jogvitában a felperes egyoldalú tényállításainak elfogadásával, a körülmények vizsgálatát mellőzve döntött. Kérte ezért, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és a keresetet utasítsa el. Másodlagos kérelme a rendes kapcsolattartás bővített időtartamának megállapítására és a rendkívüli kapcsolattartás engedélyezésére irányult.
A felperes a jogerős ítélet gyermekelhelyezés megváltoztatására vonatkozó rendelkezésének hatályban tartását, a kapcsolattartás tekintetében - csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel - az időtartam csökkentését, az alperes rendkívüli kapcsolattartás engedélyezése iránti kérelmének pedig az elutasítását kérte, ez utóbbit arra figyelemmel, hogy az alperes az első fokú ítélet említett rendelkezése ellen nem fellebbezett.
A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezései nem jogszabálysértőek.
A bíróság a családjogi törvény (Csjt.) 76. §-a (2) bekezdésének helytálló alkalmazásával döntött, amikor a gyermek elhelyezését az egyezség jóváhagyása óta bekövetkezett lényeges változásokra és arra figyelemmel, hogy a gyermek fejlődése az alperes környezetében már nincs biztosítva, a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időtartam lejárta előtt megváltoztatta. A széles körű bizonyítási eljárás adatainak összefüggéseikben történt értékelésével a bíróság okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felek egyezségének jóváhagyásakor még alig 10 hónapos kisgyermek körülményeiben már a házasság felbontása után röviddel, majd az alperes új házasságkötésével és a gyermeknek az új családba kerülésével lényeges, a gyermek fejlődését nemcsak kedvezőtlenül befolyásoló, hanem az érdekét súlyosan sértő körülményváltozások történtek, s azok a gyermek kellő testi, értelmi és erkölcsi fejlődését már nem biztosították. Az aggálytalan szakvélemény alapján a bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy a sorozatosan átélt testi és lelki sérülések miatt a gyermek szorongóvá, félénkké és magányossá vált, testi-lelki egyensúlyát pedig a bíróság ideiglenes intézkedése után, vagyis a felperes környezetében nyerte vissza, hol azóta kiegyensúlyozottan fejlődik. Az alperes ezzel ellentétes, a bizonyítási eljárás hiányosságaira, illetőleg a bíróság téves következtetéseire vonatkozó érvelésének sem ténybeli, sem jogi alapja nincs.
Az alperes és a gyermek ún. rendes kapcsolattartására vonatkozó rendelkezések a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett események, illetőleg a felek akkori körülményei okszerű elemzésén alapulnak, és a sajátos helyzetre figyelemmel mind az alperes, mind a gyermek szempontjából megfelelnek a kapcsolattartás céljának. Az ettől eltérő, az alperes számára szélesebb körű és hosszabb tartalmú kapcsolattartás megállapítása ezért a felülvizsgálati eljárásban nem foghat helyt.
Az alperes az elsőfokú bíróságnak a rendkívüli kapcsolattartásra vonatkozó - elutasító - rendelkezését fellebbezéssel nem támadta, ezért e tekintetben felülvizsgálatnak a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében nem volt helye. A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme, amelyet egyébként jogi képviselő nélkül nyújtott be, a Pp. 274. §-ának (2) bekezdése értelmében elkésett, annak érdemi vizsgálatát ezért a Legfelsőbb Bíróság a kérelem elutasításához képest mellőzte.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 833/1933. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás