GK BH 1994/560
GK BH 1994/560
1994.10.01.
Az illeték-feljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet - ha ezt a bíróság nem találja teljesíthetőnek - végzéssel el kell utasítania. Ez ellen a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A keresetet (viszontkeresetet) idézés kibocsátása nélkül elutasítani, vagy a fellebbezést hivatalból elutasítani csak a végzés jogerőre emelkedése után - ha addig az érintett fél illeték-lerovási kötelezettségének nem tesz eleget - lehet [1990. évi XCIII. tv. 60. § (1) bek., 64., §; Pp. 86. § (1) bek.; 6/1986. (VI. 26.) IM r. 5. § (2) bek., 16. § a) pont].
Az alperes az elsőfokú bíróság 1993. május 24. napján kelt ítélete ellen 1993. július 27-én fellebbezést nyújtott be. Az elsőfokú bíróság 1993. szeptember 7-én kelt végzésében 8 napos határidő tűzésével - a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés mellett - felhívta az alperest 43 860 Ft összegű fellebbezési eljárási illeték lerovására. Az alperes az 1993. szeptember 20-án kelt; és az elsőfokú bírósághoz szeptember 23-án érkezett előkészítő iratában illeték-feljegyzési jog engedélyezését kérte arra hivatkozással, hogy az alperes megfelelő pénzeszközökkel nem rendelkezik, ezért az illeték előzetes megfizetése reá nézve aránytalanul súlyos megterhelést jelentene. Utalt a BH 1989/11. számában megjelent 457. sorszámú eseti döntésben kifejtett bírói gyakorlatra.
Az elsőfokú bíróság az 1993. szeptember 24-én kelt végzésében az alperes fellebbezését hivatalból elutasította.
Végzésének indokolásában megállapította, hogy az alperes az illeték megfizetésére vonatkozó felhívást kézhez vette, az abban foglaltaknak a kitűzött határidőn belül nem tett eleget, ezért került sor a fellebbezése hivatalból történő elutasítására. Csupán utalt rá, hogy korábban az alperes részére illeték-feljegyzési jogot nem biztosított, mivel korábban illetékfizetési kötelezettsége nem merült fel, azt pedig, hogy felszámolás vagy végelszámolás alatt állna az alperes, nem bizonyította, és ezt a körülményt az Országos Cégnyilvántartás adataiból sem lehetett megállapítani. A végzés ellen az alperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, részére illeték-feljegyzési jog engedélyezését és az ítélet elleni fellebbezése érdemi elbírálását kérte.
A fellebbezés a következők szerint alapos.
Az 1993. évi LXXV. törvénnyel módosított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Illetékkódex) 60. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól. A Pp. 86. §-ának (1) bekezdése szerint a költségmentességet (illeték-feljegyzési jogot) a bíróság kérelemre engedélyezi, e tárgyban a bíróságnak alakszerű határozatot kell hoznia. Az Illetékkódex 64. §-a szerint az illeték-feljegyzési jog engedélyezésére a költségmentességről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az illeték-feljegyzési jog engedélyezését a fél az eljárást befejező határozat meghozataláig bármikor kérheti. A rendelet 16. §-ának a) pontja szerint a fél az illeték-feljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet elutasító határozat ellen külön fellebbezéssel élhet. Az elsőfokú bíróságnak ezért mindaddig, amíg az illeték-feljegyzési jog engedélyezése tárgyában jogerős határozatot nem hozott, az illeték lerovásának elmulasztása miatt a fellebbezés elutasítására nem volt törvényes lehetősége. Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a fellebbező alperest az illeték-feljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásához szükséges dokumentumok benyújtására felhívja, és amennyiben a fél a kérelem elbírálásához szükséges igazolások benyújtását elmulasztja, vagy a becsatolt igazolások alapján az elsőfokú bíróság úgy ítéli meg, hogy az illeték-feljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem alaptalan, úgy a kérelmet végzésben elutasítja és tájékoztatja a kérelmezőt a fellebbezés lehetőségéről. Ugyanebben a végzésben megfelelő határidő tűzésével felhívja az alperest a hiányzó fellebbezési eljárási illetéknek meghatározott idő alatt történő lerovására.
Az illeték-feljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálása nélkül azonban a fellebbezés hivatalból történő elutasítására az elsőfokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az illeték-feljegyzési jog iránti kérelem, illetve a hiánypótlás tárgyában új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. I. 33. 558/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás