• Tartalom

GK BH 1994/561

GK BH 1994/561

1994.10.01.
A pénzbírságot kiszabó végzés nem az ügy érdemben hozott, hanem pervezető végzésnek minősül, amely ellen - jogerőre emelkedése ellenére - felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő. A jogi képviselőt érintő bírósági intézkedés ellen a megbízó cég felülvizsgálati kérelmet egyébként sem terjeszthet elő [Pp. 270. § (1)-(2) bek.].
Az elsőfokú bíróság, mint cégbíróság 1991. december hó 18. napján kelt 7. sorszám alatti végzésével, a cégjogi képviseletét ellátó dr. S. I. jogtanácsost 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A végzés indokai szerint a jogi képviselőt hiánypótlási kötelezettség terhelte, mely kötelezettségének többszöri határidő-módosítás engedélyezése ellenére sem tett eleget. Az elsőfokú bíróság döntését a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság 1993. február hó 2. napján kelt végzésével részben megváltoztatta, és a pénzbírság összegét 25 000 Ft-ra leszállította. A végzés szerint a jogi képviselő a jogszabályban meghatározott határidő letelte után nyújtotta be bejegyzési kérelmét, ez alapul szolgál a pénzbírság kiszabására. A hiánypótlási kötelezettség teljesítésénél megmutatkozó továbbá mulasztásokat a bírság mértékének mérséklésénél azért értékelte a másodfokú bíróság, mert a felhíváshoz nem kapcsolódott a jogkövetkezmények alkalmazására történő előzetes figyelmeztetés. A Legfelsőbb Bíróság jogerős másodfokú végzésével szemben a cég felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A cég a képviseletére a pénzbírsággal sújtott dr. S. I. jogtanácsos részére adott meghatalmazást. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélettel szemben - jogszabálysértésre hivatkozással - van helye felülvizsgálati eljárásnak. Az eljárás kezdeményezésére a fél, a beavatkozó, az ügyész, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az jogosult, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A (2) bekezdés értelmében - az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával - felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni a keresetlevelet (fizetési meghagyás) idézés kibocsátása nélkül elutasító (Pp. 130. §), a pert megszüntető (Pp. 157. §), és az egyezséget jóváhagyó (Pp. 148. §) jogerős végzés ellen is, továbbá - külön jogszabályi rendelkezés alapján - más, az ügy érdemben hozott jogerős végzés ellen.
A fenti rendelkezésekből megállapítható, hogy a pénzbírságot kiszabó végzéssel szemben felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni nem lehet, mert az nem az ügy érdemére vonatkozó rendelkezés, hanem az úgynevezett pervezető végzések csoportjába tartozó bírói határozat. Nincs továbbá olyan más jogszabály sem, amely az ilyen végzés ellen felülvizsgálati eljárás kezdeményezését lehetővé tenné. Megállapítható volt az is, hogy a kérelmet benyújtó céggel szemben a megtámadott végzés rendelkezést nem tartalmaz, így a kérelem előterjesztésére a gazdasági társaság egyébként sem volt jogosult. A pénzbírsággal sújtott jogi képviselő viszont a kérelmen kizárólag meghatalmazottként szerepel, önálló kérelmet pedig nem adott be. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai alapján - a Pp. 275/B. §-ának alkalmazásával is - hivatalból elutasította. (Legf. Bír. Gfv. X. 32. 666/1993. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére