KK BH 1994/563
KK BH 1994/563
1994.10.01.
A volt állami gazdaság nem minősül tanácsi ingatlankezelő szervnek, ezért a kezelésében volt lakások nem kerülnek önkormányzati tulajdonba [1991. évi XXXIII. tv. 1—2. §, 33. § (1)—(2) bek., 1990. évi LXV. tv. 107. § (1) bek. e) pont és (2) bek.].
A megyei vagyonellenőrző bizottság az 1991. február 8-án kelt határozatával elutasította az S.-i Állami Gazdaság és Sz. L.-né, D. G.-né, valamint M. L. között létrejött adásvételi szerződések engedélyezése iránti kérelmet. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az állami gazdaság a magyar állam tulajdonában és az állami gazdaság kezelésében lévő vállalati bérlakások értékesítésére vonatkozó szerződéseket nyújtott be. Az ingatlanokra vonatkozó jogügyletek ellen a helyi önkormányzatok és az egyház képviselői kifogással éltek. A vagyonátadó bizottság határozatát az önkormányzati vagyon védelme, a korábbi sérelmek orvoslásának biztosítása érdekében hozta meg. Az S.-i Állami Gazdaság fellebbezése folytán eljárt alperes az 1991. november 14-én hozott határozatával az első fokú határozatot megváltoztatta és az s.-i tulajdoni lapon felvett ingatlan elidegenítését engedélyezte. Határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy az s.-i községben lévő beépített föld, illetőleg ingatlan a hatályos szabályozás szerint nem került önkormányzati tulajdonba, ezért az elidegenítésnek törvényes akadálya nincs.
A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kéne. Álláspontja szerint a perbeni ingatlan tulajdona az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. és 2. §-a alapján a felperesi önkormányzatot illeti meg.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási hatóságot új eljárásra utasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes az eljárás során olyan új tényre hivatkozott, amely a közigazgatási eljárásban nem merült fel, és az az okiratok alapján sem volt megállapítható. A felperes ugyanis előadta, hogy a perbeni ingatlanon a felperes által üzemeltetett gázcseretelep is van, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel. Az alperes határozata az új tényre figyelemmel jogszabálysértő, mivel ha a gázcseretelep valóban az ingatlanon van, arra a lakásokra vonatkozó rendelkezést nem lehet alkalmazni.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeni ingatlan a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Ötv.) hatálybalépésekor - 1990. szeptember 1-jén - az állam tulajdonát képezte, és kezelője az S.-i Állami Gazdaság volt. A lakóházzal beépített ingatlan ezért az Ötv. 107. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva nem került az önkormányzat tulajdonába. Mivel az ingatlanon lévő lakások az S.-i Állami Gazdaság kezelésében lévő vállalati bérlakások voltak, az ingatlan sem az Ötv. 1. §-ának (1) bekezdése, sem az Ötv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján nem kerülhetett a felperes tulajdonába. Nem hat ki a perbeni jogvitára az a körülmény sem, hogy a gázcseretelepet a felperes üzemelteti, mivel az ingatlan emiatt nem vonható az Ötv. 33. §-ának (1) és (2) bekezdése alá.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálat iránti kérelmet. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság határozata sérti az 1957. évi IV. törvény 66. §-ának (2) bekezdését, mivel a tényállás nem körültekintő tisztázása folytán az alperes egy lakás és a hozzá tartozó földrészlet helyett az egész ingatlan és az ott lévő gázcseretelep elidegenítését is engedélyezte. Az ingatlanon lévő két lakás ügyében érvényes átruházási megállapodás jött létre, ezért az alperes határozatának erre vonatkozó része a Ptk. 117. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogokat sérti. Az ügy eldöntése szempontjából jelentősége van annak is, hogy az ingatlanon gázcseretelep épült, amelyen a tanács kezelői joga állott fenn, így a gázcseretelepet az Ötv. 33. §-ának (1), illetve (2) bekezdése alapján a felperes tulajdonába kellett volna adni. Kérte ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését.
Az alperes ellenkérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtett jogi állásponttal; a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a következőkre mutat rá.
Az s.-i tulajdoni lapon felvett ingatlan az engedélyezés időpontjában - a felperes által sem vitatottan - állami tulajdonban állt, és kezelője az S.-i Állami Gazdaság volt. Az állami gazdaság nem minősíthető a felperes jogelődje, a községi tanács ingatlankezelő szervének, ezért az ingatlan, illetve az azon lévő perbeni bérlakások az Ötv. 107. §-a (1) bekezdésének e) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján nem kerülhettek a felperes tulajdonába.
Vizsgálni kellett ezért, hogy az ingatlanon lévő és a felperes által üzemeltetett gázcseretelep miatt a perbeni ügyben alkalmazható-e az Ötv. 33. §-ának (1), illetve (2) bekezdése. Az Ötv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az állami tulajdonú ingatlant nem az arra jogosult szerv kezeli, vagy nincs az ingatlan-nyilvántartásba kezelő bejegyezve, a főpolgármester, a polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke kérelmére a bizottság dönt az ingatlan önkormányzati tulajdonába adásáról, feltéve, hogy az Ötv. hatálybalépése napján az ingatlan jogszerű kezelőjének a tanácsot, a tanács szervét, intézményét, illetve a közüzemét vagy a költségvetési üzemet kellett volna tekinteni. Az iratokból megállapíthatóan az S.-i Állami Gazdaság a megyei tanács vb határozata alapján az Ötv. hatálybalépése napján a perbeni ingatlan jogszerű kezelője volt, így azt a vagyonátadó bizottság sem az Ötv. 33. §-ának (1) bekezdése, sem a 33. §-ának (2) bekezdése alapján nem adhatta a felperes tulajdonába. Mivel az alperes határozatával az ingatlan elidegenítését engedélyezte, a határozat tulajdonjogot nem keletkeztetett, ezért az a Ptk. 117. §-ának (4) bekezdését sem sérthette.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 143/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás