• Tartalom

BK BH 1994/576

BK BH 1994/576

1994.11.01.
A bűnpártolás befejezett alakzatát - és nem annak a kísérletét - valósítja meg, aki a lopott dolognak a rejtekhelyről történő elvitelét az alapcselekmény elkövetőjének érdekében megkísérli [Btk. 16. §, 244. § (1) bek. c) pont].
A F.-i Bíróság katonai tanácsa a tartalékos honvéd I. r. és V. r. vádlottat társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségének kísérlete miatt 80 napi tétel - napi tételként 100 forint - pénzbüntetésre ítélte;
a II. r. tartalékos honvéd vádlottat lopás bűntette miatt 6 hónapi - 1 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre és 30 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A tényállás szerint a II. r. honvéd vádlott 1993. május 23-án éjjel az alakulat telephelyén levő szerelőkocsiból 74 771 forint értékű szerszámot és műszaki cikket tulajdonított el málhazsákokban. A megtöltött málhazsákokat a telephelyről egyesével kivitte, és a zászlóalj épületének alagsorában található, használaton kívüli bútorraktárban rejtette el úgy, hogy a zsákokat 2 db ajtóval letakarta.
A II. r. vádlott ezt követően 1993. május 25-én 14 óra 30 perc körüli időben megkereste az I. r. vádlottat, és megkérte, hogy az általa elrejtett málhazsákokat 22 óra 20 perckor vigye az alakulat kerítéséhez. Az I. r. vádlott a feladatot elvállalta, bár tisztában volt azzal, hogy a málhazsákok bűncselekmény elkövetéséből származó dolgokat tartalmaznak. Az I. r. vádlott a kérés teljesítésének érdekében megkereste az V. r. vádlottat, aki szintén tudatában volt a málhazsákok tartalmának eredetével, ennek ellenére beleegyezett abba, hogy segít az I. r. vádlottnak a málhazsákok kijuttatásában.
Az I. r. és az V. r. vádlottak, kihasználva az alegység-ügyeletes távollétét, magukhoz vették a málhazsákokat a raktárból, és azokat az alakulat kerítéséhez vitték. Eközben az udvaron az alakulat egyik hivatásos tisztje őket tetten érte, és elszámoltatta a málhazsákok tartalma felől. Az alakulattól eltulajdonított tárgyak ily módon megkerültek, és az alakulat kára teljes egészében megtérült.
A katonai tanács a bűncselekmény jogi minősítése körében kifejtette, hogy a tényállás szerint a II. r. vádlott a bűncselekmény elkövetése előtt nem egyezett meg az I. r. és az V. r. vádlottakkal, hogy a cselekmény elkövetése után majd segítenek a szerszámok kijuttatásában, ily módon szándék-erősítőleg sem hatottak a II. r. vádlottra.
Minthogy azonban, hogy az I. r. és az V. r. vádlottak segítséget nyújtottak a lopott dolgok kivitelében, ezért cselekményük a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint minősülő bűnpártolás vétségének minősül.
A Btk. 16. §-a alapján kísérlet miatt büntetendő, aki szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. Az I. és az V. r. vádlottak megkezdték annak a magatartásnak a kifejtését, amellyel a bűncselekményből származó előny biztosítását kívánták elérni - elkezdték a lopott szerszámok elvitelét a kerítés felé - azt azonban nem fejezték be, mivel cselekményük során őket tetten érték. A bűnpártolás megvalósításához nem szükséges, hogy a bűncselekményhez eredmény társuljon, a magatartás kifejtésével ez a bűncselekmény megvalósul. A bíróság álláspontja szerint azonban, ha a bűncselekmény véghezvitele során a megkezdett tevékenység nem fejeződik be, mivel az valamilyen oknál fogva félbeszakad, nem kizárt a bűncselekmény kísérletének a megállapítása. Abban az esetben, ha kizárt lenne a bűnpártolás kísérlete, akkor kizárt lenne e vonatkozásban az önkéntes elállás lehetősége is, annak ellenére, hogy az elkövető esetleg meggondolja magát, és bár elkezdte a magatartás kifejtését, azt nem kívánja befejezni, vagy visszaállítja az eredeti állapotot. Ezért a bíróság az I. r. és az V. r. cselekményét bűnpártolás vétségének kísérletében állapította meg, amelyet társtettesként követtek el.
A Legfelsőbb Bíróság ezzel az állásponttal nem értett egyet és az I. r., valamint az V. r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett (befejezett) bűnpártolás vétségének minősítette, egyebekben pedig az ítéletet helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a katonai tanács ítéleti tényállása megalapozott, ezért azt a felülbírálat során irányadóként fogadta el.
A katonai tanács az anyagi jogszabályoknak megfelelően helyesen minősítette a II. r. vádlott cselekményét lopás bűntettének. A vádlott a sértett alakulattól eltulajdonított értékeket a laktanya területén elrejtette. Ezzel pedig a kialakult bírói gyakorlat szerint a lopás bűncselekményét befejezte (BH 1994/169. sz.).
Ekként a minősítést vitató fellebbezések alaptalanok.
Azt is helyesen ismerte fel a katonai tanács, hogy az I. r. és az V. r. vádlottak cselekménye a bűnpártolás vétségét valósította meg. A II. r. vádlott ugyanis a vagyon elleni bűncselekményt már korábban befejezte, és a két katonatársát azt követően vonta be a lopott dolgok elszállításába, azok pedig ezt a cselekményt anélkül valósították meg, hogy a kérdéses dolgok megszerzésére, egyéni haszonszerzésre törekedtek volna. Így szándékuk kizárólag a vádlott társuk által elkövetett bűncselekmény elkövetője számára történő biztosítására irányult. Ilyen körülmények között a cselekménynek orgazdaság bűncselekménye szerinti minősítése nem kerülhetett szóba.
Ugyanakkor egyetértett a Legfelsőbb Bíróság a bűnpártolás vétségének kísérletkénti minősítését vitató ügyészi fellebbezéssel és a katonai főügyészség álláspontjával, mivel a vádlottak befejezett cselekményt valósítottak meg.
A Btk. 244. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint bűnpártolás vétségét követi el az „aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában”. A bűnpártolás körében az előny biztosításában való „közreműködés” az állandó bírói gyakorlat szerint széles kört fog át. Az alapcselekmény elkövetője számára az általa bűncselekménnyel létrehozott helyzethez képest fogalmilag minden olyan változás, helyzetelőnyt jelenthet, amely a közreműködő magatartása folytán kedvezőbb, mint annak beavatkozása előtt volt. Ennek megfelelően tekinti tényállásszerű közreműködésnek a bírói gyakorlat a lopott dolognak az elkövető érdekében történő őrzését, értékesítését vagy éppen a jogtalan használat végett elvett gépjármű további használatához az indítókulcs biztosítását. Minderre figyelemmel az sem kétséges, hogy az alapbűncselekmény elkövetője érdekében lopott dolognak az elrejtési helyükről az elkövető által megjelölt más helyre szállítása is megvalósítja a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködést. A törvényalkotó a közreműködés eredményességét nem kívánja meg, így a bűncselekmény akkor is befejezett, ha a bűnpártolók által célzott eredményt - pl. a sikeres elrejtést vagy eredményes elszállítást - nem érte el.
Ezért - utalva arra is, hogy a fenti törvényhelyben meghatározott bűnpártolás kísérlete elméletileg kizártnak nem tekinthető - az adott esetben az I. r. és az V. r. vádlottak befejezték a bűnpártolást, amikor a bűncselekménnyel szerzett előny biztosítása érdekében a lopott dolgok elszállítását megkezdték. A minősítés szempontjából annak nem lehet jelentősége, hogy azokat ténylegesen nem tudták az alakulat területéről kijuttatni és a II. r. vádlott rendelkezésére bocsátani.
A fentiekből következően a Legfelsőbb Bíróság az I. r. és az V. r. vádlott cselekményének a jogi minősítésére vonatkozó részében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a cselekményt a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerint társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségének minősítette.
A katonai tanács a vádlottak terhére és javára jelentkező büntetéskiszabási körülményeket helyesen tárta fel, és súlyuknak megfelelően értékelte.
A cselekmény tárgyi súlyára, az elkövetési körülményekre, a vádlottak bűnösségének fokára és a büntetés kiszabásánál irányadó további körülményekre tekintettel az irányadó büntetési keretek között az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazott pénzbüntetést mindkét vádlottal szemben.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet - a megváltoztatással nem érintett részében - helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. V. 491/1994. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére