BK BH 1994/578
BK BH 1994/578
1994.11.01.
A halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztése téves, amikor a baleset kizárólag a vádlott KRESZ-szabályszegésekben megnyilvánuló magatartása miatt következett be [Btk. 89. § (2) bek., 188. § (2) bek. c) pont, 83. §; KRESZ 3. § c) pont, 4. § (1) bek. c) pont, 26. § (1) bek. a) pont].
A városi bíróság a vádlottat, halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt 2 évi börtönbüntetésre és 3 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott nőtlen, gyermektelen, szakképzettsége villamosságipari technikus. Vagyona nincs, a szülei lakásában él, érettségivel rendelkezik. Büntetve nem volt. 1989-ben szerzett „B” kategóriára érvényes gépjárművezetői engedélyt.
A vádlott 1992. november 12. napján az esti órákban elment a cukrászdába, ahol a barátaival kívánt találkozni. Az elhalt sértett akkor ünnepelte a 25. születésnapját, és az ő rábeszélésére a vádlott kisebb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Ezt követően ugyancsak a sértett rábeszélésére beleegyezett abba, hogy őt és a barátait a 12 km távolságra levő lakására hazaviszi.
Este indultak el, amikor kissé borult idő volt, az éjszakai sötétség miatt korlátozott látási viszonyok mellett, vizes aszfaltúton vezette a vádlott a járművét kb. 80-85 km/óra sebességgel, az út menetirány szerinti jobb oldalán, tompított fényszóró használatával. Az úttest szélessége 6 méter volt, melynek a bal szélén 1,4 méter, a jobb szélén pedig 1,5 méter széles füves útpadka húzódott.
Amikor a vádlott a helységjelző tábla közelébe ért, beért egy enyhén jobbra ívelő útkanyarba, ahonnan kihajtott, ekkor azonban a személygépkocsiba szerelt magnókazetta beakadt, így a vádlott előrehajolt, hogy a magnókazettát ismét üzemképes állapotba helyezze. Így kb. 2,7 másodpercig „vakon vezetett”, nem nézett előre az úttestre, lehaladt a jobb oldali útpadkára, majd kis szögben fokozatosan mindkét kerékkel lehajtott, és 63,3 méter megtétele után ütközött az ott levő nyomós utcai vízkút betonalapzatának. A személygépkocsi hátsó része ezt követően megemelkedett és előrevágódva a tetőlemezen keresztül a személygépkocsi felborult.
A baleset következtében a személygépkocsi jobb oldali első ülésén utasként helyet foglaló sértett a helyszínen meghalt. Halála a mellkas összenyomása, a légzőmozgások gátoltsága miatt, légzési elégtelenség következtében állt be. Amennyiben a sértettet idejében kiszabadítják ebből a helyzetéből valószínű, hogy az élete megmenthető lett volna.
Ugyancsak megsérült a balesetben a jármű másik utasa is, aki jobb alkartörést szenvedett, melynek tényleges gyógytartama 6 hét volt.
A vádlott kb. 12 hét alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett az arccsont és az orrcsont törése, a jobb boka törése és agyrázkódás miatt. A bal szemgolyó megrepedéséből kifolyólag sérülése nagy valószínűséggel, maradandó fogyatékossággal gyógyul.
A vádlott úgy vett részt a közúti közlekedésben, hogy vérében 0,77 ezrelék alkoholkoncentráció volt, mely igen enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A baleset azért következett be, mert a vádlott magatartásával megszegte a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és a 26. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt rendelkezéseket.
A városi bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a vádlott fiatal felnőtt korát, azt, hogy a baleset következtében ő maga is súlyosan megsérült, az ittasság enyhe fokát, valamint az alkoholfogyasztás alkalmi jellegét. A bíróság rendelkezésére álló adatokból ugyanis nem állapítható meg a rendszeres alkoholfogyasztás, így a cselekményt és az alkoholfogyasztás is csak alkalmi jellegűnek minősíthető. Enyhítő körülményként értékelte a vádlott őszinte beismerő vallomását és a megbánó magatartását.
Súlyosító körülményként vette figyelembe a hasonló cselekmények rendkívüli elszaporodottságát, és azt, hogy a minősítő körülményként jelentkező halálos eredményen túlmenően a balesetnek még egy súlyos sérültje is volt. A vádlott terhére írható a többszörös KRESZ-szabályszegés is.
Az enyhítő és súlyosító körülmények egybevetése után a bíróság a vádlottal szemben a Btk. 43. §-ának a) pontja alapján börtönbüntetést szabott ki. A büntetés időtartama igazodott a cselekmény tárgyi súlyához, az enyhítő és súlyosító körülményekhez.
A rendkívül súlyos eredmény ellenére is a bíróság lehetőséget látott arra, hogy a fiatal felnőtt vádlottal szemben - aki mind ez ideig kifogástalan magatartást tanúsított - a büntetési cél a büntetés tényleges végrehajtása nélkül is elérhető legyen, ezért a Btk. 89. §-ának (2) bekezdését alkalmazva a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette. A 2 évi börtönbüntetés végrehajtásának a felfüggesztésekor a bíróság a fentieken túlmenően különös méltánylást érdemlő körülményként értékelte a vádlott rendkívüli súlyos sérüléseit is.
A főbüntetés kiszabásakor a bíróság azt is figyelembe vette, hogy az elhalt élete megfelelő segítséggel megmenthető lett volna.
A cselekmény tárgyi súlya, valamint a vádlott felelőssége is indokolta a mellékbüntetés kiszabását, így a bíróság a vádlottat a Btk. 58. §-ának (1) bekezdése és az 59. §-ának (1) bekezdése alapján 3 évre eltiltotta a közúti járművek vezetésétől.
A megyei bíróság az ítélet ellen szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést alaposnak találta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást részben megalapozatlannak találta, az ítélet részleges megalapozatlansága azonban a másodfokú tárgyaláson felvett bizonyítás eredményeként, illetve a rendelkezésre álló iratok alapján kiküszöbölhető volt, ezért a megalapozatlanság nem vezethetett az ítélet hatályon kívül helyezésére.
A megyei bíróság bizonyítás keretében meghallgatta a vádlott alkoholos befolyásoltságával kapcsolatban a nyomozás során szakvéleményt adó igazságügyi orvos szakértőt. A szakértő által előadottak és az iratok alapján a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiak szerint helyesbítette:
A hontalan vádlott számottevő vezetői gyakorlattal nem rendelkezik, eddig kb. 25 000 km-t vezetett;
a vádlott által vezetett személygépkocsi a jobbra ívelő kanyart elhagyva az egyenes vonalvezetésű úttesten 44 méter távolság megtétele után tért le fokozatosan az úttestről; a baleset időpontjában a sértett enyhe fokú alkoholos állapotban volt;
a baleset során elszenvedett szemsérülés miatt jelenleg folyamatban van a vádlott rokkantsági nyugdíjazása;
a vádlott enyhe fokú alkoholos befolyásoltsága károsan befolyásolta a személygépkocsi biztonságos vezetéséhez szükséges képességét;
a vádlott a KRESZ 3. §-ának c) pontjában írt közlekedési szabályt is megszegte.
Az ekként helyesbített tényállás megalapozottsága folytán az ítélet felülbírálata során is irányadó volt.
Az irányadó tényállás mellett törvényesen került sor a vádlott bűnösségének a megállapítására és a terhére megállapított cselekmény jogi értékelésénél sem tévedett az elsőfokú bíróság. Ezzel kapcsolatban a megyei bíróság kiemeli azt, hogy a baleset az egyenes vonalvezetésű úttestről való letérés miatt úgy következett be, hogy a vádlott az útpadkára hajtást nem észlelte, aminek következtében az ütközés elkerülése érdekében elhárító cselekvésre sem volt lehetősége. Az adott látási és útviszonyok mellett - figyelembe véve a vádlott vezetési gyakorlatlanságát is - a személygépkocsi sebességének nem megfelelő, eltúlzott mértékű megválasztásából és a baleset bekövetkeztének a körülményeiből is arra kell következtetni, hogy a vádlott igen enyhe fokú alkoholos befolyásoltsága károsan befolyásolta a biztonságos vezetéshez szükséges képességét. Utal a megyei bíróság arra az ítélkezési gyakorlatra, hogy az igen enyhe fokú alkoholos befolyásoltság (0,50-0,80 ezrelék) alkoholkoncentráció esetén is megállapítható az ittas járművezetés bűncselekménye, ha a körülményekből arra vonható következtetés, hogy a járművezetőt a szeszes italtól befolyásolt állapota a biztonságos vezetéshez szükséges képességében ténylegesen hátrányosan befolyásolja. Az elsőfokú bíróság által felsorolt bűnösségi körülményeket a megyei bíróság azzal egészítette ki, hogy az irányadó tényállás szerint a vádlott az italfogyasztásról tudó sértett kezdeményezésére vállalkozott a vezetésre, ami további enyhítő körülmény. Egyébként az elsőfokú bíróság a büntetésre kiható súlyosító és enyhítő körülményeket helyesen ismerte fel, azokat azonban nem jelentőségüknek megfelelően értékelte. Nem tulajdonított ugyanis kellő jelentőséget a nagyobb számban és nyomatékkal jelentkező enyhítő körülményeknek (így különösen a vádlott fiatal felnőtt korának, az ittassága igen enyhe mértékének, a maradandó fogyatékosságot eredményező sérülésének, valamint a sértett szerepének). E körülményekre tekintettel a megyei bíróság megfelelő mértékben 1 évre enyhítette a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát. Ugyanakkor nem látott lehetőséget a szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre történő felfüggesztésére, a bekövetkezett eredmény súlyosságára és az ittas állapotban okozott közúti balesetek rendkívül magas számára és arra figyelemmel, hogy a baleset kizárólag a vádlottnak felróható okból következett be. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése ugyanis nem kerülhet ellentétbe az általános megelőzés követelményével. Ezért a megyei bíróság a felfüggesztésre vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1. Bf. 774/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás