BK BH 1994/583
BK BH 1994/583
1994.11.01.
A szolgálat ellátására vonatkozó szabályokat súlyosan szegi meg, és ezáltal a szolgálatban kötelességszegés vétségét valósítja meg az a fegyveres őrszolgálatot teljesítő katona, aki nem akadályozza meg a lopott értékek laktanyából történő kijuttatását [Btk. 348. § (1) bek.; a Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata 493. és 497. pontja].
A F.-i Bíróság katonai tanácsa a honvéd vádlottat szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt 20 napi - katonai fogdában végrehajtandó - fogházbüntetésre ítélte.
A tényállás szerint a honvéd vádlott az alakulatnál 1993. november 20-án 15 órától másnap 15 óráig, mint felállított őr, szolgálatot látott el. Szolgálatának ideje alatt 20 óra 15 perc tájban nem akadályozta meg, hogy az őrzési szektorába tartozó területen, a kerítésen keresztül N. L. honvéd az alakulattól eltulajdonított - szabálysértési értékhatárt meg nem haladó, 4690 forint értékű - anyagokat, 3 db fenyőfát, 4 db erdei tuja csemetét, valamint egy elektromos kapcsolódobozt juttasson ki a parkolóban várakozó édesapjának. A vádlottat, illetve N. L. honvédet a százados ügyeletes tiszt ellenőrzés során tetten érte.
A vádlott a magatartásával megszegte a Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata 493. pontjában foglalt rendelkezéseket.
Az ítélet ellen a vádlott enyhítésért, védője a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a katonai tanács ítélete megalapozott.
A védő érvelése szerint a vádlott nem sértette meg olyan súlyosan a szolgálat szabályait, hogy ezáltal a Btk. 348. §-a (1) bekezdésének 4. fordulatában írt bűncselekmény törvényi előfeltételei megvalósultak volna, amennyiben ugyanis a vádlott a szabályzatban foglaltak szerint járt volna el, tehát a fegyverét használja, magatartása miatt ugyanúgy büntetőjogi felelősséggel tartozna, mint a jelen esetben. Ezért a vádlottnak bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a bűnösség megállapítását támadó fellebbezést nem találta alaposnak.
A Btk. 348. §-ának (1) bekezdése szerinti, szolgálatban kötelességszegés bűncselekményét az a katona valósítja meg, „aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi”. A „más módon súlyosan megszegés” fogalomkörébe az előző három nevesített elkövetői magatartással azonos mérvű jogsérelmet előidéző magatartások tartoznak. Ezért vizsgálni kell, hogy mi volt a katona feladata, mire vonatkozott a szolgálati kötelezettség, és ez mennyire volt jelentős a katonai érdekek szempontjából.
A vádlott kötelességszegése jelentős volt, mivel felállított őrként nem akadályozta meg eltulajdonított dolgok laktanyán kívülre juttatását. Ezzel pedig meghiúsult az a cél, amelynek elérésére az őrszolgálatot létrehozták.
A Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata 493. pontjában részletesen szabályozza az őr tevékenységét és kötelességeit. Eszerint: „A felállított őr jó látási viszonyok között az őrparancsnok, a felvezető és az általuk kísért személyek, valamint a járőrparancsnok kivételével mindenkit, aki az őrhelyhez vagy a jelzőtáblákkal megjelölt tilos terület határához közeledik, 15-20 méterre magától, illetve az őrszolgálati okmányokban előírt távolságon »Állj« felszólítással állítson meg. Amennyiben a felszólított személy az utasításnak eleget tett, »Vissza!« vagy »Térjen ki jobbra (balra)!« felszólítással küldje el az őrzött területről. Ha a közeledő magatartása arra okot szolgáltatott (súlyos szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja esetén) az őrparancsnok kiérkezéséig tartóztassa fel”. A vádlott nem a szolgálati szabályzat említett előírásának megfelelően járt el, nem akadályozta meg, hogy N. L. honvéd az értékeket kijuttassa.
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a védőnek azzal az álláspontjával sem, hogy amennyiben a vádlott a szabályzatban foglaltaknak megfelelően jár el, ezért a magatartásáért is büntetőjogi felelősséggel tartozott volna. A szolgálati szabályzat 497. pontja szerint ugyanis: „Ha az őrhelyhez közeledő személy nem teljesíti a felállított őr felszólítását, akkor a VII. fejezetben meghatározottak szerint jár el, ha szükséges, egészen a fegyverhasználatig.” Ebből azonban az is következik, hogy a vádlottnak a fegyverhasználatot megelőzően számos lehetősége volt a jogsértő magatartás meggátlására. Ez megnyilvánulhatott volna például abban, hogy jelentést tesz az elöljárójának, erősítést kér, esetleg riasztó lövést ad le. A fegyvernek ember ellen történő használata csupán a legvégső eszköz lehet. Ez pedig a jelen ügyben fel sem merült. A tényállásban írt magatartásával tehát az őrszolgálat egyik legfontosabb rendeltetése hiúsult meg. A cselekményével ezért a szolgálat ellátására vonatkozó szabályokat olyan súlyosan megszegte, hogy kimerítette a Btk. 348. §-ának (1) bekezdésében írt szolgálatban kötelességszegés vétségének a törvényi tényállási elemeit. A kifejtettekre figyelemmel tehát a védő felmentésre irányuló indítványa nem vezethetett eredményre.
Az irányadó tényállás alapján törvényes tehát a vádlott bűnösségének megállapítása, és helyes a cselekmény jogi minősítése is.
Az enyhítésért bejelentett fellebbezés sem alapos. A katonai tanács lényegében helyesen állapította meg a büntetés kiszabására kiható körülményeket. A vádlott a szolgálati rendet és fegyelmet közvetlenül sértő bűncselekményt követett el. Erre figyelemmel megalapozottan jutott a katonai tanács arra a következtetésre, hogy a büntetési cél csak végrehajtandó szabadságvesztéssel érhető el. A 20 napi - katonai fogdában végrehajtandó - fogházbüntetés inkább enyhe, mint eltúlzott mértékű. Ennél enyhébb büntetés kiszabása a végrehajtás felfüggesztése vagy esetleg intézkedés alkalmazása már ellentétben állna a Btk. 37. §-ában írt büntetési céllal, és nem szolgálná sem a vádlott megnevelését, sem pedig az általános megelőzést. Ezért az enyhítésre irányuló fellebbezés nem vezethetett eredményre. A katonai tanács ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, így azokat a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. V. 614/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás