59/1994. (XII. 20.) AB határozat
59/1994. (XII. 20.) AB határozat1
1994.12.20.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kalocsa Város Önkormányzatának a lakások és a helyiségek bérletéről szóló 2/1994. (III. 21.) Ör. rendelete 10. § (2) bekezdése, valamint a 27—28. § törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság az e rendelet 10. § (1) bekezdés a) pontja törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A köztársasági megbízott hivatalának vezetője — mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a kalocsai képviselő-testület nem értett egyet — az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Kalocsa Város Önkormányzatának a lakások és a helyiségek bérletéről szóló 2/1994. (III. 21.) Ör. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 10. § (1) bekezdés a) pontja, e § (2) bekezdése, valamint a 27—28. § törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a sérelmezett előírások sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (6) bekezdés b) pontjában és a 16. § (1) bekezdésében, továbbá a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályozókról szóló, az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 4. § (4) bekezdésében, illetve a 23. §-ban és a 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
A kezdeményező azt kifogásolta, hogy a kalocsai képviselő-testület törvénysértő módon szabályozta a bérlőtársi jogviszony létrehozását, amikor az Ör. 6. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a házastársak számára sem tette lehetővé a bérlőtársi szerződés megkötését. Az Ör. 27—28. §-át azért támadta az indítvány, mert a kalocsai önkormányzat a lakásbérleti szerződés felmondásának az Lt.-ben meghatározott eseteit úgy bővítette, hogy a lakás elhagyásának intézményét szabályozta, és ezt a körülményt felmondási oknak minősítette.
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés a következők szerint megalapozott:
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése előírja, hogy ,,a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. Az Ötv. 1. § (6) bekezdés b) pontjának első mondata szerint a helyi önkormányzat a törvény keretei között önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik. E törvény 16. § (1) bekezdése megállapítja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
Az Lt. a helyi önkormányzat számára több tárgykörben is rendeletalkotási felhatalmazást tartalmaz.
1. Az Lt. 4. § (1) bekezdése lehetővé teszi a bérlőtársi jogviszony létrehozását azáltal, hogy kimondja: a lakást több bérlő együttesen is bérelheti.
E § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel köthető''. A 4. § (4) bekezdése azonban a házastársak bérlőtársi jogviszonyának létrehozásáról az előbbiekben idézett általános előírástól eltérő rendelkezést tartalmaz, amikor a következőket állapítja meg: ,,önkormányzati lakásra — ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik — a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni''.
Az Ör. támadott 10. § (2) bekezdése szerint ,,nem lehet szociális és szakember elhelyezésére szolgáló bérlakás esetén bérlőtárs az (1) bekezdés szerinti személy, akinél e rendelet 6. § (2) bekezdés feltételei fennállnak''. A 10. § (1) bekezdése a bérlőtársi jogviszony létrehozásának eseteiről rendelkezik.
,,(1) bérlőtársi jogviszony keletkezhet:
a) házastársak között,
b) élettársak között legalább 5 év együttélés esetén,
c) szülő és gyermek között legalább 1 év együttélés esetén,
d) nagyszülő és kiskorú unoka között, ha a kiskorú nevelését legalább 1 évi együttélés mellett végzi,
e) bármely személy és kiskorú gyermek között, függetlenül attól, hogy melyikük a bérlő, ha a kiskorú gyermek neveléséről legalább 1 évig önmaga gondoskodik.''
Az Ör. 6. § (2) bekezdése azokat a feltételeket állapítja meg, amelyek fennállása esetén a lakásigénylő szociális helyzete alapján nem jogosult lakásra.
Az idézett rendelkezések összevetéséből kitűnik, hogy a kalocsai önkormányzat az Ör. 10. § (2) bekezdés megalkotásával az Lt. 4. § (4) bekezdésének sérelmével tiltotta meg, hogy szociális és szakember elhelyezésére szolgáló lakásban a házastársak között bérlőtársi jogviszony jöjjön létre. A házastársak közötti bérlőtársi szerződés megkötésének feltételeit illetően ugyanis az Lt. a képviselő-testület számára nem tette lehetővé a feltételek önkormányzati rendeleti szabályozását, hanem kizárólag a bérlőkijelölésre jogosult számára biztosított eltérő tartalmú rendelkezési lehetőséget.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 10. § (2) bekezdése törvényellenességét megállapította, és e rendelkezést megsemmisítette.
2. Az Ör. 27—28. §-a vonatkozásában az indítványozó a felmondási okok önkényes bővítését kifogásolta. Az Lt. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint a lakásbérleti szerződés megszűnik, ha az arra jogosult felmond. A törvény 24. § (1) bekezdése a lakásbérleti szerződés bérbeadói felmondásának eseteit tartalmazza.
(1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.
Az Ör. VII., ,,A lakás elhagyása'' című fejezete az Lt. által hatályon kívül helyezett, a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendeletben és a végrehajtására kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendeletben foglalt szabályozáshoz hasonló tartalmú előírásokat határoz meg. Az Ör. 27. § (2) bekezdésének első mondata pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy ,,ha a bérlő a lakást — a bérbeadó hozzájárulása nélkül — 3 hónapot meghaladó időre elhagyta, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja''. Az Lt. és az Ör. idézett rendelkezéseinek összevetéséből megállapítható, hogy az Ör. a lakásnak a bérbeadó hozzájárulása nélkül, 3 hónapon túli elhagyását olyan felmondási oknak minősítette, amelyet az Lt. nem tartalmaz.
Az Lt. 24. §-ának idézett (1) bekezdése a bérbeadó számára biztosított felmondási lehetőségeket kimerítően tartalmazza. Sem ez a törvényi előírás, sem az Lt. más rendelkezése nem hatalmazza fel a helyi képviselő-testületet arra, hogy a lakásbérleti szerződés felmondásának újabb jogcímeit önkormányzati rendeletben állapítsa meg. A kalocsai önkormányzat vizsgált szabályozásának megalkotására törvény által már szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére törvényi felhatalmazás hiányában került sor. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör.-nek a lakás elhagyására vonatkozó előírásait törvényellenesnek minősítette, és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. 10. § idézett (1) bekezdés a) pontja nem törvényellenes, mivel az Lt. rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg, hogy bérlőtársi jogviszony házastársak között is keletkezhet. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az e rendelkezés törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kezdeményezést elutasította.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 744/H/1994/10.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás