PK BH 1994/592
PK BH 1994/592
1994.11.01.
A feltűnően nagy értékkülönbségre alapított igény elbírálásánál irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek.; Pp. 164. § (1) bek., 206. § (1) bek.; PK 267. sz.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a peres felek között 1991. március 2-án a perbeli ingatlan vonatkozásában létrejött „érvénytelen adásvételi szerződést érvényessé nyilvánította”, és az alperest a felperesek részére 98 000 forint megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó, összesen 225 000 forint megfizetésére irányuló keresetet pedig elutasította. Ítéletét arra alapította, hogy a felperesek által 400 000 forintért megvásárolt ingatlan szerződéskötés-kori forgalmi értéke 260 000 forint volt, ezért a felperesek jogosultak voltak a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése alapján a szerződést feltűnően nagy értékkülönbség miatt megtámadni. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbséget az elsőfokú bíróság 98 000 forint vételár visszafizetésének elrendelésével korrigálta, és megállapította, hogy a szerződés megtámadására alapul szolgáló értékkülönbség ezzel megszűnik. A felperesek által hibás teljesítés jogcímén is előterjesztett keresetet alaptalannak találta, mert a szerződés érvénytelenségére alapított kereset mellett a hibás teljesítés miatt nem lehet igényt érvényesíteni.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes a kereset elutasítása érdekében, a felperesek pedig a marasztalási összegnek 120 000 forintra történő felemelése érdekében fellebbeztek.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, megfellebbezett rendelkezéseit pedig részben megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a Legfelsőbb Bíróságnak a Ptk. 201. §-a (2) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban meghozott PK 267. számú állásfoglalása értelmében a feltűnően nagy értékkülönbségre alapított igény elbírálásakor a bíróságnak vizsgálnia kell a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi viszonyokat, az ügylet jellegéből fakadó sajátosságokat, valamint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározásának módját. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperesek szerződéskötéskor gondatlanul jártak el, mert az ingatlant (a lakóépületet) csak kívülről tekintették meg, és nem győződtek meg a lakóépület kívülről nem észlelhető műszaki adottságairól. Az ingatlan állapotának későbbi megismerése pedig önmagában nem szolgált alapul a szerződés megtámadására, mert ez ellenkezik az állampolgároktól megkívánt szerződéskötési fegyelemmel.
A másodfokú eljárásban beszerzett szakértői vélemény alapján ugyanakkor megállapította, hogy a megvásárolt ingatlan a szerződéskötéskor 311 000 forint forgalmi értéket képviselt, ezért e forgalmi érték és a ténylegesen kifizetett 400 000 forint vételár közötti különbség nem éri el a szerződés megtámadhatóságának mértékét, a 30%-os értékkülönbséget. A felpereseknek a szerződés megtámadására alapított keresete ezért alaptalan. Az elsőfokú bíróság a kellő összehasonlító adatokkal nem rendelkező szakértői véleményt fogadta el ítélkezése alapjául, ezért az alperest marasztaló döntése megváltoztatásra szorult.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az első fokú ítélet helybenhagyása érdekében a felperesek - jogszabálysértésre hivatkozva - felülvizsgálati kérelemmel éltek. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli adásvételi szerződéssel kapcsolatban a feltűnően nagy értékkülönbség nem nyert bizonyítást. Utaltak arra, hogy a bírói gyakorlat már a 20-25% feletti értékkülönbséget is elfogadja a szerződés megtámadásának okául, ezért a perben feltárt forgalmi adatok és a ténylegesen kifizetett vételár a Ptk. 201. §-a (2) bekezdésének alkalmazását lehetővé tette. Az alperes és a beavatkozók az ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem az alábbi okok miatt alaptalan. A Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződés megtámadásának alapjául szolgáló okot a felpereseknek kellett bizonyítani. A perben rendelkezésre álló szakértői vélemények adatainak mérlegelésével, különösen a másodfokú eljárásban rendelkezésre álló összehasonlító ingatlanforgalmi adatok alapján a jogerős ítélet a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglalt eljárási szabályok megsértése nélkül foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felek szerződésének tárgyát képező ingatlan a szerződéskötéskor 311 000 forint forgalmi értéket képviselt. A szerződéskötés körülményei (a felpereseknek az ingatlan alapos megtekintése nélküli vételi szándéka, a vételár fele részének kifizetése érdekében OTP-hitel felvétele, a vételár teljes kifizetése előtt az ingatlan birtokbavétele) azt a következtetést engedik, hogy a felperesek a szerződéskötéskor nem jártak el kellő körültekintéssel, ez a tény azonban nem szolgálhatott alapul az utóbb megbánt szerződés megtámadására. A Legfelsőbb Bíróság PK 267. számú állásfoglalásából is következően nincs olyan százalékban kifejezhető értékkülönbség, amely önmagában (egyéb körülmények vizsgálata nélkül) megalapozná a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése szerinti igénynek való helyt-adást. Ezért a felülvizsgálati kérelemnek az a hivatkozása, hogy a kifizetett vételár és az ingatlan valóságos forgalmi értéke között 20-25%-ot meghaladó az értékkülönbség - az egyéb szerződéskötés-kori körülmények ismeretében - nem tette lehetővé a jogszabálysértés megállapítását.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a hatályában fenntartotta és a 275/B. §, valamint a 78. §-ának (1) bekezdése értelmében a felpereseket kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének a megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22. 263/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás