6/1994. (II. 18.) IKM—PM—NM együttes rendelet

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a mecseki uránérc- és szénbányászati tevékenységet folytató, a melléklet szerinti munkakörökben munkát végző, társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak minősülő bányamunkásokra, valamint az őket foglalkoztató, bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet).

2. §

(1) A gazdálkodó szervezeteknél a bányamunkás a mellékletben felsorolt munkakörökben háromezer, illetőleg négyezer műszakot meghaladóan nem végezhet munkát.

(2) A műszakok számításakor valamennyi ténylegesen teljesített műszakot — ideértve a töredékműszakokat is — figyelembe kell venni.

(3) Munkakör-változtatás esetén a korlátozás szempontjából irányadó műszakszám megállapítása

3. §

(1) A korlátozás alá eső munkakörben munkát végző bányamunkást — s munkakörére előírt műszakszám teljesítésével — a gazdálkodó szervezet által megállapított és havonta folyósított bányászati keresetkiegészítés illeti meg.

(2) A bányászati keresetkiegészítés a megállapítást megelőző három naptári év alatt elért — a hűségjutalommal növelt — munkajogi átlagkereset 63%-a. Ha nem munkaviszony keretében történik a munkavégzés, akkor a bányászati keresetkiegészítés a bányamunkás tevékenységének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak — a hűségjutalommal növelt — szakágazati átlagkeresetének 63%-a.

(3) Az 1993. december 31-ig bányászati keresetkiegészítésre jogosultságot szerzőnek a bányászati keresetkiegészítését és nyugdíjas szénjárandóságát 1994. január 1-jétől a központi költségvetés finanszírozza, és a gazdálkodó szervezetek folyósítják. A folyósítás előkészítését a Pénzügyminisztérium végzi, a bányavállalatok számára történő negyedévenkénti utólagos elszámolással. A bányászati keresetkiegészítésre 1994. január 1-jétől jogosulttá válók keresetkiegészítését annak a gazdálkodó szervezetnek kell finanszíroznia és folyósítania, ahol a jogosultsági igény megnyílik.

(4) A bányászati keresetkiegészítés nem képez társadalombiztosítási járulékalapot, a keresetkiegészítés mentes mind a nyugdíjjárulék, mind az egészségbiztosítási járulék alól.²

A bányászati keresetkiegészítésben részesülő csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult.³ Más társadalombiztosítási ellátás a bányászati keresetkiegészítés alapján nem állapítható meg.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó, gazdálkodó szervezet jogutód nélküli felszámolása vagy bányászati tevékenységének megszűnése esetén a bányászati keresetkiegészítésért az állam felelősséget visel, fedezetét az állami költségvetés garantálja, a folyósítást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság végzi. A folyósítás során a felmerülő költségek megtérítéséről a Pénzügyminisztérium, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megállapodik.

4. §

(1) A bányászati keresetkiegészítés a bányamunkást mindaddig megilleti, amíg öregségi (korkedvezményes öregségi) nyugdíjra jogosulttá nem válik, illetve amíg részére korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat nem állapítanak meg.

A keresetkiegészítés nem vonható meg és nem csökkenthető azon a címen, hogy a bányamunkás keresőfoglalkozást folytat, és abból vagy egyéb forrásból jövedelmet élvez.

(2) A bányászati keresetkiegészítésre jogosulttá vált bányamunkás egészségi állapotának megfelelő más munkakörben történő továbbfoglalkoztatását, valamint — ha ennek feltételei fennállnak — új szakmára való átképzését a gazdálkodó szervezetnek elő kell segítenie.

(3) Az év közben keresetkiegészítésre jogosulttá vált, munkaviszonyban álló bányamunkást a hűségjutalom abban az esetben is megilleti, ha jogosultsága megállapítását követően a gazdálkodó szervezetnél munkaviszonya megszűnik.

(4) A bányászokat megillető szénjárandóságra a keresetkiegészítésben részesülő bányamunkás — a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint — jogosult. Jogosultsága fennáll akkor is, ha ez az új munkahelyén egyébként nem illetné meg.

(5) Ha a keresetkiegészítésre jogosult bányamunkást a 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM együttes rendelet alapján is megilleti keresetkiegészítés, választása szerint bármelyiket igényelheti azzal, hogy egyidejűleg csak az egyik jogcímen jogosult keresetkiegészítésre.

A keresetkiegészítés jogcímét a foglalkoztatott a folyósító szervhez intézett írásos nyilatkozattal többször is módosíthatja választási joga alapján. A bányászati keresetkiegészítésre jogosultat az e rendeletben meghatározott egyéb kedvezmények — választásától függetlenül — megilletik.

5. §

A bányászati keresetkiegészítéssel kapcsolatos jogvitákat a munkaviszonyban álló bányamunkások esetében a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályok, egyéb esetekben a polgári peres eljárás általános szabályai szerint kell elbírálni.⁴

6. §

(1) A gazdálkodó szervezeteknek a teljesített műszakok számáról, az ellátott munkakörről és munkaviszony esetén az átlagkeresetről is igazolást kell kiadni a bányamunkások számára, ha azok munkaviszonya vagy tevékenysége megszűnik.

(2) A gazdálkodó szervezeteknek biztosítaniuk kell a keresetkiegészítésre jogosulttá váltak folyamatos egészségügyi megfigyelését.

(3) Az e rendeletben a keresetkiegészítéssel kapcsolatban nem szabályozott kérdéseket — a rendelet keretei között — a gazdálkodó szervezetek rendezik.

7. §

E rendelet alkalmazásában:

8. §

(1)⁵ Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Azoknak a bányamunkásoknak a keresetkiegészítését, akik a szénbányászatban 1987. július 22-én már rendelkeztek a bányászati keresetkiegészítésre jogosító feltételekkel, 1994. december 31-ig meg kell állapítani.