6/1994. (ÜK. 1999/5.) LÜ utasítás
6/1994. (ÜK. 7.) LÜ. utasítás
A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről*
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, többször módosított 1972. évi V. törvény 19. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az ügyészség szervezetéről és működésének általános szabályairól – a 67. § (2) bekezdésének c)–d) pontja tekintetében a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következő utasítást adom ki:
Az ügyészség szervezete és az ügyészségi alkalmazottak
Az ügyészség szervezete
1. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészi szervei:
a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége (a továbbiakban: Legfőbb Ügyészség),
b) a megyei főügyészségek és a Fővárosi Főügyészség (a továbbiakban együtt: főügyészség),
c) a helyi (városi, fővárosi kerületi) ügyészségek, ideértve a Budakörnyéki Ügyészséget* is,
d) a Katonai Főügyészség,
e) a területi katonai ügyészségek.
(2) A Katonai Főügyészség a Legfőbb Ügyészség szervezetében működik, a területi katonai ügyészségek a Katonai Főügyészség alárendeltségébe tartoznak.
(3) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének (a továbbiakban: legfőbb ügyész) felügyelete alatt álló nem ügyészi – tudományos és kutató – szerv az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (OKKrI), melynek működéséről külön szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
Ügyészségi alkalmazottak
2. § Ügyészségi alkalmazottak:
a) az ügyész,
b) az ügyészségi titkár,
c) az ügyészségi fogalmazó,
d) az ügyészségi nyomozó,
e) a tisztviselő,
f) az ügykezelő,
g) a fizikai alkalmazott.
3. § (1) A legfőbb ügyész vezeti a Legfőbb Ügyészséget és irányítja az ügyészi szervezetet, gyakorolja azt a jogkört, amelyet számára törvény megállapít.
(2) A legfőbb ügyész állapítja meg a Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség szervezeti felépítését, a legfőbb ügyész helyettesek, valamint a szervezeti egységek: főosztályok, önálló osztályok (a továbbiakban együtt: főosztályok) feladatkörét, dönt a kizárólagos hatáskörébe utalt, illetőleg a magához vont ügyekben.
(3) A legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a működéséről szóló országgyűlési beszámoló benyújtása,
b) a köztársasági elnökhöz, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és az Állami Számvevőszék elnökéhez, valamint az állampolgári jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosításához és az adatvédelmi biztoshoz címzett átiratok kiadmányozása,
c) a Kormányhoz és a miniszterelnökhöz címzett előterjesztések, átiratok kiadmányozása,
d) a miniszterekhez, az országos hatáskörű szervek vezetőihez címzett átiratok kiadmányozása,
e) legfőbb ügyészi utasítás kiadása,
f) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, a főügyészségek szervezetének jóváhagyása,
g) a Legfőbb Ügyészség és a főügyészségek létszámának, továbbá a főügyészségek területén működő helyi ügyészségek összlétszámának a megállapítása,
h) a kinevezési jogkörébe tartozó ügyészségi alkalmazottak kinevezése és ügyészségi szolgálati viszonyuk megszüntetése, továbbá az át nem ruházott munkáltatói jogok gyakorlása,
i) elismerések adományozása, illetőleg kitüntetések adományozására javaslattétel,
j) az ügyészi szervezet éves személyügyi és továbbképzési tervének jóváhagyása,
k) a Legfőbb Ügyészség munkatervének megállapítása,
l) előterjesztés ügyészi szerv létesítésére, megszüntetésére és székhelyének áthelyezésére,
m) minden olyan ügy, amelyet törvény a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyet a legfőbb ügyész a saját hatáskörébe von.
(4) A legfőbb ügyész a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt hatáskörét a legfőbb ügyész helyettesekre átruházhatja.
A legfőbb ügyész helyettesei
4. § (1) Legfőbb ügyész helyettesek:
a) a büntetőjogi szakterületet irányító legfőbb ügyész helyettes (a továbbiakban: büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes),
b) a magánjogi és közigazgatási jogi szakterületet irányító legfőbb ügyész helyettes (a továbbiakban: magánjogi és közigazgatási jogi legfőbb ügyész helyettes),
c) a katonai főügyész.
(2) A legfőbb ügyész helyettes
a) irányítja, felügyeli, összehangolja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó főosztályok és az alárendelt ügyészi szervek szakági tevékenységét,
b) irányító intézkedéseket ad ki, szakági vizsgálatokat rendel el,
c) kiadmányozza a törvények és kormányrendeletek tervezeteire tett észrevételeket,
d) kiadmányozza az Országgyűlés alelnökeihez, az államtitkárokhoz, az országos hatáskörű szervek helyettes vezetőihez, az alkotmánybírákhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteséhez, illetőleg az Állami Számvevőszék alelnökeihez, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyetteséhez címzett átiratokat,
e) gyakorolja a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat a közvetlenül hozzá beosztott ügyészségi alkalmazottak tekintetében,
f)1 ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész megbízza.
(3) A legfőbb ügyész akadályoztatása esetén a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes dönt, illetőleg intézkedik azokban a kérdésekben, amelyek a legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
A főosztályvezető ügyész
5. § (1) A főosztályvezető ügyész és az önálló osztályvezető ügyész (a továbbiakban együtt: főosztályvezető ügyész) a jogszabályok, a legfőbb ügyész, illetőleg a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes rendelkezései alapján vezeti a főosztályt; irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol az alárendelt ügyészi szervek felett.
(2) A főosztályvezető ügyész hatásköre:
a) a főosztály feladatkörében irányító intézkedések tervezetének kidolgozása, illetőleg kiadása; célvizsgálatok elrendelése,
b) a főosztály feladatait meghatározó rendelkezések végrehajtásának megszervezése, irányítása és ellenőrzése,
c) a főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben a főosztály, továbbá – külön felhatalmazás alapján – a Legfőbb Ügyészség képviselete, ideértve a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi ülésein meghívás alapján történő részvételt is,
d)2 a főosztály ügyrendjének (benne szervezeti egységei feladatkörének) – a főosztály közvetlen irányítását ellátó legfőbb ügyész, illetőleg legfőbb ügyész helyettes előzetes jóváhagyásával történő – meghatározása,
e) a főosztályi szervezeti egységek vezetőinek irányítása és beszámoltatása,
f) a főosztály ügyészségi alkalmazottai feladatkörének és kiadmányozási jogkörüknek a megállapítása,
g) munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó ügyekben,
h) az instruálás (az alárendelt ügyészi szervek munkájának segítése) szervezése, irányítása és ellenőrzése; szakmai, illetőleg más hiányosság megállapítása esetén intézkedés annak megszüntetésére,
i) döntés azokban az ügyekben, amelyeket utasítás, illetőleg a legfőbb ügyész vagy a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes a hatáskörébe utalt.
(3) A főosztályvezető ügyész a (2) bekezdés e)–f) és h) pontjában megjelölt hatáskörét a főosztályvezető helyettes ügyészre, az f) és h) pontjában megjelölt hatáskörét pedig az osztályvezető ügyészre is átruházhatja.
A főosztályvezető helyettes ügyész
6. § (1) A főosztályvezető helyettes ügyész
a) közvetlenül irányítja a főosztályvezető ügyész által meghatározott főosztályi tevékenységet, illetőleg meghatározott szervezeti egységet vezet,
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a hatásköréből a főosztályvezető ügyész rá átruházott,
c) a főosztályvezető ügyész akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogkörét.
(2) A főosztályvezető helyettes ügyészre vonatkozó rendelkezéseket az önálló osztályvezető helyettes ügyészre is alkalmazni kell.
(3) Ha a főosztályvezető helyettes ügyész szervezeti egységet is vezet, e tevékenységére az osztályvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
Az osztályvezető ügyész
7. § (1) Az osztályvezető ügyész a jogszabályok, a legfőbb ügyész, illetőleg a főosztály felügyeletét ellátó legfőbb ügyész helyettes és a főosztályvezető ügyész rendelkezései alapján vezeti az osztályt, felelős működéséért, a feladatai teljesítéséért és az ellenőrzésért.
(2) Az osztályvezető ügyész tesz javaslatot az 5. § (2) bekezdésének a), d) és f)–g) pontjában foglaltakra.
(3) Az osztályvezető ügyész gondoskodik a beosztottainak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a feladatok teljesítését, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
Az osztályvezető helyettes ügyész
8. § Az osztályvezető helyettes ügyész
a) közvetlenül irányítja az osztálynak az osztályvezető ügyész által meghatározott tevékenységét,
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket hatásköréből az osztályvezető ügyész rá átruházott,
c) az osztályvezető ügyész távollétében gyakorolja annak jogkörét.
A csoportvezető ügyész
9. § (1) A csoportvezető ügyész vezeti a csoportot, felelős működéséért, feladatai teljesítéséért és az ellenőrzésért.
(2) A csoportvezető ügyész az osztályvezető ügyész részére javaslatot tesz az 5. § (2) bekezdésének a), d) és f)–g) pontjában foglaltakra.
2. A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség szervezete
A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség főosztályai és irányítási rendjük
10. § (1) A legfőbb ügyész közvetlen irányítása alatt áll:
a) a Legfőbb Ügyészség Titkársága,
b) a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály,
c) az Ellenőrzési Önálló Osztály.
(2)3 A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen irányítása alatt áll:
a) a Nyomozás Felügyeleti Főosztály,
b) a Büntetőbírósági Főosztály,
c) a Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Önálló Osztály,
d) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály,
e) a Közlekedési Önálló Osztály,
f) a Számítástechnikai-alkalmazási és Információs Főosztály.
(3) A magánjogi és közigazgatási jogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen irányítása alatt áll:
a) a Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztály,
b) a Pénzügyi és Műszaki Főosztály.
(4) A katonai főügyész közvetlen irányítása alatt áll:
a) a Katonai Főosztály,
b) a Személyügyi és Információs Önálló Osztály,
c) a Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály.
3. A Legfőbb Ügyészség főosztályainak feladatai
Legfőbb Ügyészségi Titkársága
11. § (1) A Főosztály (a továbbiakban: Titkárság)
a) közreműködik az ügyészi szervezet egészét vagy több ügyészi szakágat érintő jogszabálytervezetek egyeztetésében, valamint a legfőbb ügyészi utasítások, beszámolók, jelentések és jelentősebb értekezleti előterjesztések előkészítésében,
b) a főosztályok javaslatai alapján elkészíti a Legfőbb Ügyészség munkatervének a tervezetét; szervezi a vezetői értekezleteket,
c) végzi az egész ügyészi szervezetet érintő igazgatásszervezési feladatokat, megszervezi a főügyészségek fontosabb értekezletein a Legfőbb Ügyészség képviseletét,
d) nyilvántartja a vezetői értekezlet és a legfőbb ügyész döntéseiből eredő feladatokat, összeállítja és kétévenként közzéteszi a hatályos legfőbb ügyészi utasítások jegyzékét,
e) elkészíti az ügyészség szervezetére és működésére vonatkozó szabályzat, továbbá a feladatkörébe tartozó más irányító intézkedések tervezetét, összeállítja a legfőbb ügyész országgyűlési beszámolójának tervezetét,
f) ellátja a kijelölt ügyekben a legfőbb ügyész, illetőleg az ügyészi szervezet képviseletét, így különösen a jogsegélyszerződések, a kiadatási szerződések, a büntetés végrehajtásának átengedéséről szóló szerződések és egyéb ügyészségi feladatokat is meghatározó nemzetközi megállapodások előkészítését,
g) az ügyészi szervezet egészét illetően szervezi a nemzetközi kapcsolatokat, segíti a szakterületeket a jogsegélyszerződésekből és egyéb ügyészségi feladatokat is meghatározó nemzetközi megállapodásokból eredő feladataik teljesítésében,
h)4 ellátja az euro-atlanti integrációval, az európai és regionális együttműködéssel (Európai Unió, Európa Tanács, Közép-európai Kezdeményezés) összefüggő feladatokat, továbbá az OECD-tagságból adódó feladatok koordinálását,
i) gondoskodik az ügyészi szervezet érintő nemzetközi programok és segélyprogramok (PHARE stb.) előkészítéséről, végrehajtásáról, azok ellenőrzéséről és a szakterületek ezirányú tevékenységének összehangolásáról. E kérdések tekintetében ellátja a Legfőbb Ügyészség képviseletét, közreműködik a nemzetközi források bevonásával összefüggő feladatok ellátásában,
j) végzi a protokoll feladatokat, szervezi a hazai és a külföldi ügyészi küldöttségek utazását,
k) szervezi az ügyészi tapasztalatok közreadására irányuló tevékenységet, kapcsolatot tart a sajtó- és hírközlő szervekkel, a legfőbb ügyész utasításai szerint közreműködik a tájékoztatásban, előkészíti és szervezi a sajtótájékoztatókat,
l) szervezi és összehangolja az ügyészi szervezetben folytatott tudományos tevékenységet, figyelemmel kíséri a külföldi jogalkotás és jogalkalmazás, a külföldi jogtudomány eredményeit, ezekről értékelő elemezéseket és összeállításokat készít,
m) ellátja a könyvtári és a dokumentációs feladatokat és biztosítja e nyilvántartások felhasználhatóságát, közreműködik a külföldi ügyészségek szervezetével és működésével kapcsolatos dokumentáció és információ gyűjtésében,
n) ellátja a parlamenti titkári teendőket, e körben kapcsolatot tart az Országgyűlés szerveivel,
o) végzi a Legfőbb Ügyészségen a panaszirodai tevékenységet,
p) irányítja, koordinálja és végrehajtja – a legfőbb ügyész által e feladatra kijelölt munkacsoporttal együttműködve – a honvédelmi felkészítéssel és az országmozgósítással kapcsolatos teendőket; e körben közvetlen kapcsolatot tart a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium illetékes szerveivel,
q) ellátja a titokvédelmi feladatokat,
r) végzi a központi iratkezelési és titkos ügykezelési tevékenységet, kezeli a Főirattárat,
s) közreműködik a Legfőbb Ügyészség hivatalos kiadványainak előkészítésében, szerkeszti az Ügyészségi Közlönyt,
t) ellátja – a Pénzügyi és Műszaki Főosztály közreműködésével – a kegyeleti feladatokat,
u) közreműködik a központi épület biztonságának fenntartásában,
v) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a legfőbb ügyész – állandó vagy eseti jelleggel – megbízza.
(2) A Titkárság szervezeti tagozódása:
a) Igazgatási Osztály,
– Igazgatási Csoport,
– Parlamenti Titkár,
– Központi Igazgatási és Titkos Ügykezelési Iroda,
– Főirattár,
b)5 Nemzetközi Jogi és Európai Ügyek Osztálya,
c) Sajtó- és Tájékoztatási Osztály.
Személyügyi és Továbbképzési Főosztály
12. § (1) A Főosztály
a) közreműködik az ügyészi szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításában,
b) tervezi és szervezi a fogalmazói utánpótlást,
c) tervezi az ügyészi szervezet létszám-utánpótlását és a dolgozók továbbképzését,
d) átfogó elemezéseket, értékeléseket és ezekre alapított javaslatokat készít a személyügyi munka egészéről, illetőleg egyes részterületeiről,
e) közreműködik az ügyészségi szolgálati viszonyra és a javadalmazásra vonatkozó jogszabályok és irányító intézkedések előkészítésében és kidolgozza az ezekre vonatkozó belső szabályzatok tervezetét, szervezi végrehajtásukat,
f) legfőbb ügyészi döntésre előkészíti a javadalmazásra, elismerésekre és szociális intézkedésekre vonatkozó irányelveket, továbbá a legfőbb ügyészi, illetőleg bizottsági hatáskörbe tartozó személyügyi, továbbképzési, szociális és a szolgálati viszonyt érintő egyedi ügyeket,
g) szervezi és összehangolja az ügyészségi alkalmazottak képzését és továbbképzését,
h) gondoskodik a pályázati felhívások közzétételéről, előkészíti a pályázatokat,
i) ellátja a személyügyi nyilvántartás központi feladatait,
j) a hatáskörbe tartozó ügyekben irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol – a Katonai Főügyészség és a területi katonai ügyészségek kivételével – a munkáltatói jogkört gyakorlók tevékenysége felett.
(2)6 A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Személyügyi Osztály,
b) Továbbképzési Osztály,
c) Ügykezelő és Nyilvántartó Iroda.
Ellenőrzési Önálló Osztály
13. § Az Önálló Osztály
a) az ügyészség hatékony és törvényes gazdálkodásának elősegítése érdekében ellenőrzi és értékeli az ügyészi szervezetben
– a gazdálkodás tervszerűségét és hatékonyságát,
– a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, utasítások és szabályzatok megtartását,
– a költségvetés elkészítését és a pénzmaradvány elszámolás megalapozottságát,
– a bizonylati és okmányfegyelmet,
b) véleményezi a gazdálkodással összefüggő belső szabályzatok tervezeteit,
c) az a) pontban említett feladatokat a részben önálló költségvetési szervként működő főügyészségek és az OKKrI vonatkozásában felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzés formájában, a Legfőbb Ügyészség központi gazdálkodása körében pedig függetlenített belső ellenőrzés formájában látja el,
d) a gazdálkodás bármely területére kiterjedően cél, téma- és utóvizsgálatot tarthat,
e) beszámolót készít az éves ellenőrzési tevékenységéről.
Nyomozás Felügyeleti Főosztály
14. §7 (1) A Főosztály
a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, figyelemmel kíséri a bűnüldözési gyakorlatot, elemzi és értékeli a szakági munkát,
c) rendszeresen figyelemmel kíséri és elemzi az ügyészségi nyomozó hivatalok nyomozási gyakorlatát és intézkedik az irányítást igénylő elvi és gyakorlati kérdésekben,
d) a hatásköri szabályok szerint intézi a Legfőbb Ügyészséghez címzett nyomozás felügyelettel kapcsolatos beadványokat,
e) a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe tartozó ügyben meghosszabbítja a nyomozás határidejét,
f) indítványt tesz a büntetőeljárás vádemelés előtti szakaszában az előzetes letartóztatás határidejének a Legfelsőbb Bíróság által történő meghosszabbítására, illetőleg dönt annak mellőzéséről,
g) a büntetőeljárás vádemelés előtti szakaszában elbírálja azokat a jogorvoslatokat, amelyek esetében felettes ügyészség a Legfőbb Ügyészség, a megismételt panaszokat elbírálja, vagy a döntést előkészíti,
h) feloldja a vádemelés előtt az ügyészségek, illetve az ügyészségi nyomozó hivatalok között felmerülő hatásköri és illetékességi összeütközéseket, kijelöli az eljáró ügyészséget, dönt a kizárás tárgyában,
i) dönt az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények ügyészségi nyomozásáról, vagy a döntést előkészíti,
j) intézi az eljárási kegyelemmel, továbbá a mentelmi joggal, vagy más személyes mentességgel kapcsolatos – hatáskörébe tartozó – ügyeket,
k) a kiadatás megtagadása vagy meghiúsítása esetén megvizsgálja az igazságügy-miniszter által megküldött iratokat és álláspontja közlésével az eljárásra illetékes ügyészhez teszi át,
l) dönt a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról, vagy a feljelentésről, a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételének elfogadásáról, valamint a Btk. 4. § (1) bekezdés a) pontjában és a 6. § (2) bekezdésében írt ügyben az eljárás megindíthatóságáról, intézkedéséről egyidejűleg az illetékes ügyészt értesíti,
m) dönt a külföldi hatóság részére adható, illetve a külföldi hatóságtól kért eljárási jogsegélykérelmek tárgyában,
n) előkészíti a nem magyar állampolgár külföldön elkövetett bűncselekménye esetében [Btk. 4. § (1) bek. b)–c) pont] a legfőbb ügyészi határozatot,
o) előkészíti azt az intézkedést, amelyben a legfőbb ügyész a bűnügyi jogsegély iránti megkeresés teljesítését megfelelő garanciákhoz köti, illetve amelyben elvállalja a más állam által a magyar bűnügyi jogsegélykérelem teljesítéséhez szabott feltételeket (1996. évi XXXVIII. tv. 7–8. §) és ezekről az eljáró ügyészt értesíti.
(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Bűnügyi Osztály,
– Általános Ügyek Csoportja,
– Gazdasági Ügyek Csoportja,
b) Nemzetközi Ügyek Osztálya,
c) Elvi Értékelő Osztály,
d) Ügyészségi Nyomozások Osztálya,
e) Nyomozás Felügyeleti Iroda,
Büntetőbírósági Főosztály
15. § (1) A Főosztály
a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát,
c) intézkedik a kizárással kapcsolatos ügyekben és – szükség szerint – indítványokat tesz más bíróság kijelölésére,
d) eljár a hatáskörébe tartozó másodfokú büntetőbírósági ügyekben,
e) indítványokat készít a felülvizsgálati eljárásokban, nyilatkozik a mások által kezdeményezett ilyen indítványokra,
f) részt vesz a Legfelsőbb Bíróság előtti büntetőügyekben,
g) elbírálja a főügyészségek döntései ellen bejelentett panaszokat,
h) javaslatot tesz a legfőbb ügyésznek a Legfelsőbb Bíróságnál irányelv, elvi döntés, kollégiumi határozat, állásfoglalás* meghozatalának kezdeményezésére.
i)8
j)
(2)9 A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Jogegységi és Felülvizsgálati Ügyek Osztálya,
b) Bírósági Ügyek Osztálya,
– Általános Ügyek Csoportja,
– Gazdasági Ügyek Csoportja,
c) Büntetőbírósági Ügyek és Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Ügyek Irodája.
Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Önálló Osztály10
16. § Az Önálló Osztály
a) ellátja a hatáskörébe tartozó ügyekben a 14. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott feladatokat,
b) közvetlen törvényességi felügyeletet gyakorol a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet tevékenysége, valamint a Belügyminisztérium bűnügyi nyilvántartása felett,
c) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtási intézetekben, a rendőrségi fogdákban, az egyes rendőrkapitányságokon, a határőrségi szerveknél foganatosított fogva tartások végrehajtása felett,
d) saját hatáskörében, illetve a főügyészségek büntetés-végrehajtási feladatokat ellátó ügyészei közreműködésével törvényességi felügyeletet gyakorol a szabadságelvonással nem járó büntetéseket, büntetőjogi intézkedéseket és az utógondozást végrehajtó, abban közreműködő szerveknél büntetés-végrehajtási jogi kötelezettségeik teljesítése felett,
e) megvizsgálja a büntetés-végrehajtási tárgyú bejelentéseket, kérelmeket, panaszokat, meghallgatásokat tart a fogva tartottaknak; az ennek során észlelt törvénysértések megszüntetése és orvoslása végett haladéktalanul intézkedik,
f) közreműködik a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló Európa Tanácsi Egyezmény ajánlásainak végrehajtásában, a nemzetközi ellenőrző bizottság rendszeres és eseti vizsgálati tevékenységének segítésében,
g) teljesíti a büntetések és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatására irányuló, az ügyészséghez érkezett külföldi megkereséseket a b) pontban foglalt tevékenysége során,
h) együttműködik a büntetés-végrehajtásban közreműködő szervek tevékenységét irányító minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel.
Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály
17. § Az Önálló Osztály
a) ellátja a hatáskörébe tartozó ügyekben a 14. § (1) bekezdésének a)–k) pontjaiban, valamint a 15. § (1) bekezdésének c)–h) pontjaiban meghatározott feladatokat,
b) ellenőrzi a javítóintézeti nevelésre vonatkozó jogszabályok végrehajtását az illetékes intézetekben,
c) szükség esetén intézkedik az egyes büntető jogszabályok büntetőeljáráson kívüli végrehajtása érdekében, különösen a pártfogó felügyelet és a gyámhatósági védő- és óvóintézkedések alkalmazása körében,
d) figyelemmel kíséri a kiskorúak jogainak érvényesülését a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek által működtetett gyermekintézményekben,
e) szükség esetén intézkedik a jogellenesen külföldre vitt, vagy külföldről Magyarországra hozott kiskorúakat érintő panaszokkal és kérelmekkel kapcsolatban,
f) együttműködik a család-, a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel.
Közlekedési Önálló Osztály
18. § Az Önálló Osztály
a) ellátja a hatáskörébe tartozó ügyekben a 14. § (1) bekezdésének a)–k) pontjaiban, valamint a 15. § (1) bekezdésének c)–h) pontjaiban meghatározott feladatokat,
b) intézi a közlekedési szabálysértéssel, valamint a közlekedésrendészettel kapcsolatos törvényességi kérelmeket,
c) figyelemmel kíséri a közlekedési szabálysértési ügyekben benyújtott ügyészi intézkedéseket, intézi az ezek elleni törvényességi kérelmeket,
d) állást foglal a közlekedési eseményért való felelősség kérdésében a fegyelmi és kártérítési ügyekben, amennyiben az eljárás alapja közlekedési esemény volt,
e) intézkedést kezdeményez a közlekedés valamennyi ágazatában a veszélyforrások (forgalomszervezési, konstrukciós vagy egyéb hiányosságok) megszüntetése érdekében,
f) együttműködik a közlekedésben érdekelt minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel.
Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály
19. § (1) A Főosztály
a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) meghatározza az ügyészségi ügykezelési és statisztikai rendet, elvi irányítást gyakorol az ügyiratkezelő irodák működése felett,
c) irányítja, szervezi és végzi az ügyészségi számítástechnika-alkalmazási rendszerek kialakítását, biztosítja a rendszerbe kerülő adatállomány összegyűjtését, feldolgozását, tárolását és felhasználását,
d) üzemelteti a Legfőbb Ügyészség számítógép-központját.
e)11 kialakítja a Magyar Köztársaság ügyészsége telekommunikációs rendszerét, biztosítja a távadat-átviteli hálózat üzemeltetését és menedzselését.
f) elősegíti az ügyészi szervek egységes számítógépellátását,
g) közreműködik az ügyészek, ügyészségi titkárok, fogalmazók, nyomozók, ügyészségi tisztviselők és ügykezelők számítástechnikai és informatikai képzésében és továbbképzésben; megszervezi és végzi az ügyészségi ügyviteli, illetve informatikai munkakörben dolgozó ügyészségi alkalmazottak vizsgáztatását,
h) karbantartja az adatállományt, kidolgozza a számítástechnika-alkalmazás továbbfejlesztésére vonatkozó terveket,
i) gazdálkodik a részére kialakított költségvetési előirányzattal, koordinálja az informatikai-számítástechnikai eszközök beszerzését, felhasználásuk módját, ellenőrzi az ezzel összefüggő tevékenységet,
j) közreműködik – szakmai véleményadással – a főügyészségek számítástechnika-alkalmazási és informatikai célú működési és fejlesztési terveinek előkészítésében,
k) a hatáskörébe tartozó ügyekben irányítási, felügyeleti, ellenőrzési jogkört gyakorol az alsóbb szintű ügyészi szervek felett.
(2)12 A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Jogi Informatikai Osztály,
– Értékelő Csoport,
– Statisztikai Csoport,
b) Rendszerfejlesztési és Működtetési Osztály
– Fejlesztési Csoport,
– Működtetési Csoport,
c) Számítógépes Üzemeltetési Osztály
– Számítógép Üzemeltetési Csoport,
– Telekommunikációs Hálózati Csoport,
– Fenntartási Csoport.
Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztály
20. § (1) A Főosztály
a) elkészíti a szakterületére vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) feltárja a szakterületét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a szakági munkát,
c) jogszabályban meghatározott esetekben polgári (munkaügyi, közigazgatási és más) peres eljárást indít, nemperes eljárást kezdeményez, törvényben meghatározott per és jogorvoslatokkal él, ellátja – a legfőbb ügyészi utasításokban meghatározott módon – az ügyészi törvényben és más jogszabályokban előírt polgári peres és nemperes eljárásokkal kapcsolatos ügyészi feladatokat,
d) törvényben meghatározott esetekben, a legfőbb ügyésznek a szakági feladatok ellátására vonatkozó utasításában meghatározott módon a hatáskörébe tartozó szerveknél és szervezeteknél megvizsgálja e szervek (szervezetek) egyedi ügyben hozott határozatainak, jogszabálynak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek nem minősülő általános érvényű intézkedéseinek, illetőleg tevékenységének törvényességét, és megteszi a szükséges ügyészi intézkedéseket,
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben képviseli a Legfőbb Ügyészséget a Legfelsőbb Bíróság előtt,
f) hatáskörében eljárva elemzi a jogszabályok érvényesülését,
g) megvizsgálja, illetőleg megvizsgáltatja a hozzá jogszabálysértés miatt benyújtott kérelmekkel kapcsolatos ügyeket,
h) ellátja az ügyészi szervezet egészét érintő peres és nemperes eljárásokban a Legfőbb Ügyészség jogi képviseletét.
(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Polgári Jogi Osztály
– Kötelmi Jogi, Alapítványi és Egyesületi Ügyek Csoportja,
– Dologi Jogi és Családjogi Csoport,
b) Közigazgatási Jogi és Igazgatásrendészeti Osztály
– Közigazgatási Jogi Csoport,
– Igazgatásrendészeti Csoport,
c) Munkajogi és Gazdasági Ügyek Osztálya
– Munkajogi Csoport,
– Szövetkezeti Jogi és Gazdasági Ügyek Csoportja,
d) Ügykezelő Iroda.
Pénzügyi és Műszaki Főosztály13
21. § (1) A Főosztály
a) közreműködik az éves költségvetés megalapozását elősegítő hosszabb távra szóló számítások elkészítésében és az éves költségvetés kereteinek kialakításában. Ezek ismeretében az előírt szerkezetben elkészíti a fejezet éves költségvetési javaslatát, majd az országgyűlési jóváhagyás után kialakítja és egyezteti a főügyészségek, a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály, a saját központi, valamint az OKKrI költségvetési előirányzatait,
b) biztosítja a Legfőbb Ügyészség, a saját központi, az alárendelt ügyészi szervek, valamint az OKKrI költségvetésének végrehajtását és elkészíti az erről szóló beszámolót,
c) irányító intézkedést ad ki a pénzügyi-gazdálkodási rendre és a számvitelre, elkészíti a gazdasági vonatkozású irányító intézkedések tervezetét,
d) szervezi a gazdálkodást, kezdeményezi és előkészíti az éves költségvetés szükség szerinti előirányzat-módosítását,
e) elkészíti a vezetői értekezletekre a gazdasági, pénzügyi és műszaki vonatkozású tájékoztatókat, beszámolókat,
f) figyelemmel kíséri – a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében – a gazdasági-pénzügyi folyamatok – ezen belül a személyi juttatás felhasználásának – alakulását és erről a Legfőbb Ügyészség vezetését szükség szerint tájékoztatja; javaslatot tesz a személyi juttatás maradvány felhasználására,
g) ellátja a fejezethez tartozó költségvetési szervek időarányos finanszírozását, az ügyészi szervezet központi illetmény számfejtését és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék és más levonások elszámolását, a kifizetőhelyi feladatokat, valamint a gazdálkodás központi könyvelésének feladatait,
h) irányítja és ellenőrzi az ügyészi szervezet és az OKKrI gépjármű ügyeinek intézését, ellátja a gépjárműszolgálat forgalmi és műszaki tennivalóit,
i) ellátja az éves költségvetésben biztosított előirányzat alapján az ügyészségi épületek beruházásával, rekonstrukciójával, felújításával és karbantartásával kapcsolatos előkészítő, szervező, irányító, továbbá – szükség szerint – a bonyolító, valamint a műszaki ellenőri feladatokat,
j) ellátja a Legfőbb Ügyészségen az irodatechnikai és más műszaki eszközök üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat,
k) végzi a Legfelsőbb Bírósághoz kapcsolódóan a székházzal összefüggő szolgáltató feladatokat és az oda nem tartozó gondnoki teendőket,
l) ellátja a hivatali üdülők és a továbbképző üzemeltetési és fenntartási teendőit,
m) irányítja és ellenőrzi az ügyészi szervezet balesetelhárítási és tűzvédelmi ügyeinek intézését, a Legfőbb Ügyészségen végzi a munkavédelmi feladatokat,
n) ellátja a védelmi felkészítéssel és a polgári védelemmel kapcsolatos pénzügyi és anyagkezelési feladatokat.
(2) A Főosztály szervezeti tagozódása:
a) Költségvetési Fejezeti és Finanszírozási Osztály
– Költségvetési és Finanszírozási Csoport,
– Bér-, Létszám és Járulék Elszámolási Csoport,
– Számviteli Csoport,
b) Központi Gazdálkodási és Gondnoksági Osztály
– Gazdálkodási és Számviteli Csoport,
– Gondnoksági Csoport,
c) Építési, Műszaki és Gépjármű Osztály
– Építési Csoport,
– Műszaki Csoport,
– Gépkocsi Javító Műhely és Garázs Csoport,
– Gépjármű-forgalmi Csoport,
d) Ügykezelő Iroda.
4. A Katonai Főügyészség főosztályainak feladatai
Katonai Főosztály
22. § A Főosztály
a) elkészíti a katonai ügyészi szervezetre vonatkozó irányító intézkedések tervezetét,
b) feltárja a működési területét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a katonai ügyészi munkát,
c) javaslatot tesz a központi munkatervi feladatoknak a szervezetet érintő meghatározására, előkészíti a Katonai Főügyészség munkatervét,
d) közreműködik a Legfőbb Ügyészség katonai ügyészi tevékenységgel is kapcsolatos állásfoglalásainak kialakításában,
e) felügyeli a területi katonai ügyészségek büntetőjogi (nyomozási, nyomozásfelügyeleti, vádhatósági) tevékenységét és elbírálja az intézkedéseik elleni panaszokat,
f)14 dönt a kizárás és az illetékességi összeütközés tárgyában, előkészíti a hatásköri összeütközés feloldását,
g) ellátja a nyomozás határidejének, az előzetes letartóztatás határidejének meghosszabbításával kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó feladatokat,
h) eljár a jogsegélykérelmekkel, az eljárási kegyelemmel kapcsolatos ügyekben,
i) eljár a hatáskörébe tartozó büntetőbírósági ügyekben,
j) indítványokat készít, illetve nyilatkozik a felülvizsgálati eljárásokban,
k) részt vesz a Legfelsőbb Bíróság előtt a katonai büntetőeljárásra tartozó büntetőügyekben és felülvizsgálati eljárásokban,
l) irányítja és felügyeli a területi katonai ügyészségek büntetés-végrehajtással kapcsolatos törvényességi felügyeletét,
m) hatáskörében ellátja a magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységet,
n) összehangolja és irányítja a területi katonai ügyészségek parancsnoki jogalkalmazással kapcsolatos törvényességi tevékenységét,
o) irányítja és szervezi a bűnmegelőzéssel, jogpropagandával kapcsolatos katonai ügyészi feladatok teljesítését,
p) intézi a Katonai Főügyészséghez benyújtott kérelmeket, beadványokat és panaszokat,
q) irányítja és ellenőrzi a főosztály keretében működő ügyviteli iroda és kriminalisztikai laboratórium munkáját.
Személyügyi és Információs Önálló Osztály
23. § Az Önálló Osztály
a) előkészíti a katonai ügyészi szervezetre vonatkozó személyügyi döntéseket és parancsokat,
b) tervezi és szervezi a fogalmazói és egyéb létszámutánpótlást,
c) ellátja a személyügyi nyilvántartás központi feladatait,
d) felügyeli a területi katonai ügyészségeken folyó személyügyi munkát,
e) ellátja a katonai ügyészi szervezet katonai szervezési, igazgatási feladatait, kidolgozza a minősített időszakra vonatkozó speciális terveket,
f) közreműködik a katonai ügyészi szervezet nemzetközi kapcsolatainak a szervezésében,
g) irányítja a tanulmányi és továbbképzési tevékenységet,
h) irányítja és felügyeli az önálló osztály keretében működő információs (adatfeldolgozási) csoport munkáját.
Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály
24. §15 Az Önálló Osztály
a) megtervezi a Honvédelmi Minisztérium által kiadásra kerülő tervezési utasítás alapján a katonai ügyészségek cím éves költségvetési előirányzat szükségletét,
b) biztosítja az országgyűlési jóváhagyás után a Katonai Főügyészség és a területi katonai ügyészségek költségvetésének végrehajtását; féléves számszaki, valamint éves számszaki és szöveges beszámolót készít a gazdálkodás végrehajtásáról, a költségvetési előirányzatok felhasználásáról,
c) szervezi és irányítja a gazdálkodást, kezdeményezi és előkészíti az éves költségvetés szükség szerinti előirányzat-módosítását,
d) folyamatosan adatszolgáltatást végez a HM Költségvetési Gazdálkodás Információs Rendszere számára a kötelezettségek teljesítéséről és a kintlévőségek helyzetéről,
e) biztosítja a katonai főügyész által a területi katonai ügyészségek részére jóváhagyott költségvetési keretek felhasználásához a havi pénzszükségletet,
f) biztosítja az előírt zárási időpontig a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság számára küldendő havi változásjelentések alapján az ügyészségi alkalmazottak járandóságainak, jogosultságainak időbeni kifizetését,
g) figyelemmel kíséri a belső ellenőrzés, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében a költségvetési előirányzatok felhasználását, a gazdasági-pénzügyi folyamatok alakulását, helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzi a területi katonai ügyészségek pénzügyi és anyagellátó tiszthelyetteseinek munkáját, pénzügyi-számviteli tevékenységét,
h) irányítja és ellenőrzi a katonai ügyészségi állománytáblában rendszeresített és biztosított szolgálati gépjárművek ügyintézését, intézkedik szakszervizben történő javításukra, kezdeményezi a gépjárművek selejtezését,
i) ellátja a katonai ügyészségnél lévő irodatechnikai eszközök üzemeltetésével, javításával kapcsolatos feladatokat,
j) gondoskodik a katonai ügyészség egyéb speciális katonai anyagi, technikai, fegyverzeti ellátásáról.
5. A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség működésének egyes szabályai
A legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség irányítási és felügyeleti eszközei
25. § (1) Irányítási és felügyeleti eszközök:
a) az irányító intézkedések,
b) a felügyeleti ellenőrzések.
(2) Irányító intézkedések:
a) a legfőbb ügyész utasítása,
b) a katonai főügyész intézkedése,
c) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész, valamint a főosztályvezető és az önálló osztályvezető (a továbbiakban együtt: főosztályvezető) körlevele.
(3) Felügyeleti ellenőrzések:
a) a szakági vizsgálat,
b) a célvizsgálat.
A legfőbb ügyész utasítása
26. § (1) A legfőbb ügyész utasítása az egész ügyészi szervezetre, illetőleg egy vagy több ügyészi szakterületre, továbbá az ügyészség működésének különböző területeire vonatkozó előírás, mely meghatározza az ügyészi feladatokat, a feladatok megvalósításának módját, rendezi az ügyintézési, az igazgatási, a számítástechnika-alkalmazási, az informatikai, a pénzügyi és a gazdálkodási kérdéseket.
(2) A legfőbb ügyész utasításának tervezetét a tárgykör szerint illetékes főosztály készíti el és egyezteti az érdekelt főosztályokkal. Az egyeztetés során a Titkárságot érdekelt főosztálynak kell tekinteni.
(3) Költségkihatással járó szabályozás esetén a tervezet pénzügyi kihatásait be kell mutatni.
(4) Az észrevételek egyeztetése az előkészítő főosztály feladata. Az egyeztetés eredménytelensége esetén az illetékes legfőbb ügyész helyettes, illetőleg a legfőbb ügyész dönt.
(5) Az egyeztetett utasítás tervezetét kiadás előtt az illetékes legfőbb ügyész helyettes részére be kell mutatni.
A katonai főügyész intézkedése
27. § (1) A katonai főügyész intézkedése (a továbbiakban: intézkedés) a katonai ügyészi szervezetben meghatározza a katonai ügyészi feladatok megvalósításának módját, rendezi az általános szabályozástól eltérő ügyintézési, igazgatási és pénzügyi kérdéseket.
(2) Az intézkedés tervezetét a tárgykör szerint illetékes főosztály készíti el és egyezteti.
(3) Az intézkedést – kiadás előtt – a legfőbb ügyésznek be kell mutatni.
A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész és a főosztályvezető körlevele
28. § (1) A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész és a főosztályvezető körlevele jogszabályban, illetőleg legfőbb ügyészi utasításban, katonai főügyészi intézkedésben szabályozott kérdések végrehajtását segíti elő, eligazítást nyújt a jogalkalmazás részleteire, illetőleg más szerv előírásainak figyelemmel kísérésére hív fel.
(2) A körlevél előkészítésére és kiadására a 26. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztetés során a Titkárságot nem kell érdekelt főosztálynak tekinteni.
A szakági és a célvizsgálat
29. § (1) Az egyes ügyészi szakterületeken folyó szakmai munka rendszeres figyelemmel kísérése, illetve meghatározott ügycsoportokban és ügyekben az ügyintézés ellenőrzése és segítése végett a főügyészségeken a Legfőbb Ügyészség szakági, illetőleg célvizsgálatot tarthat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vizsgálatok – szükség szerint – a helyi ügyészségekre is kiterjednek.
A jogszabályok véleményezése
30. § (1) A Legfőbb Ügyészség véleményt nyilvánít
a) törvény és kormányrendelet,
b) miniszteri rendelet,
tervezetéről.
(2) A véleményt a tervezet által érintett ügykör szerint illetékes főosztály alakítja ki.
(3) Ha a tervezet több főosztály ügykörét érinti, az érintett főosztályok véleményét is ki kell kérni.
(4)16 A Legfőbb Ügyészség állásfoglalását tartalmazó véleményt – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgya szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes kiadmányozza.
(5) A Legfőbb Ügyészség állásfoglalását tartalmazó véleményt a minősített többséget igénylő törvénytervezetek, a költségvetési és az annak végrehajtásáról szóló zárszámadási törvénytervezet, továbbá a nemzetközi szerződések és a személyügyi munkára vonatkozó tervezetek esetében a legfőbb ügyész kiadmányozza.
(6) Az (5) bekezdésben említett vélemény előkészítése során az eljáró főosztály a tervezetet a kiadmányozásra beterjesztés előtt a tárgy szerint illetékes legfőbb ügyész helyettesnek bemutatja.
Az Ügyészségi Közlöny és az Ügyészségi Értesítő*
31. § (1)17 Az Ügyészségi Közlöny a Legfőbb Ügyészség hivatalos lapja. A közlönyt a Titkárság szerkeszti.
(2) Az Ügyészségi Közlönyben kell közzétenni a legfőbb ügyész utasítását. A közlönyben a 25. § (2) bekezdésének b)–c) pontjában foglalt irányító intézkedés, továbbá a Magyar Közlönyben kihirdetett bármely jogszabály, illetőleg nemzetközi szerződés is közölhető.
(3) Az Ügyészségi Közlönyben – a (2) bekezdésben felsoroltakon túl – közölni lehet:
a) a minisztériumok és országos hatáskörű szervek hivatalos lapjaiban közzétett és a Magyar Közlönyben meg nem jelent, az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe tartozó általános érvényű intézkedések, valamint a közlemények közül azokat, amelyek ismeretére az ügyészi munka során szükség lehet,
b) az Alkotmánybíróság határozatait (végzéseit); a Legfelsőbb Bíróság irányelveit, elvi döntéseit, kollégiumi állásfoglalásait,** továbbá egyedi ügyben hozott, a gyakorlat irányítására alkalmas határozatait,
c) az ügyészi szervezet személyi híreit, a pályázatokat és a fontos közleményeket,
d) az országos munkatervi vizsgálatok alapján készített legfőbb ügyészségi összefoglaló jelentések, illetve statisztikai összefoglalók általános érvényű megállapításainak lényegét,
e) a szakági, illetőleg a célvizsgálatok során hozott intézkedések egyes részeit, amennyiben azoknak az ügyészi munka végzését illetően elvi jelentőségük van,
f) az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek közérdekű közleményeit.
(4) A közzétételre kerülő szöveget – a kéziratot – két nyomdakész példányban kell a közlöny szerkesztőségének megküldeni.
32. § (1) A megyei és a fővárosi főügyész (a továbbiakban együtt: főügyész) a jogszabályok, az irányító intézkedések és a Legfőbb Ügyészségtől kapott utasítások alapján vezeti a főügyészséget, továbbá irányítja, felügyeli és ellenőrzi a főügyészséghez tartozó ügyészségi nyomozó hivatal, valamint az alárendelt helyi ügyészségek tevékenységét.
(2) A főügyész – a legfőbb ügyész által jóváhagyott – utasítással határozza meg a főügyészség szervezeti felépítését, a megyei és a fővárosi főügyészhelyettesek (a továbbiakban együtt: főügyészhelyettesek) és a főügyészség szervezeti egységeinek feladatkörét, dönt a kizárólagos hatáskörébe utalt, illetőleg a magához vont ügyekben.
(3) A főügyész hatáskörébe tartozik különösen:
a) a főügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben a 3. § (3) bekezdésének b)–d) pontjaiban említettekhez, valamint a legfőbb ügyészhez és az országgyűlési képviselőkhöz intézett iratok kiadmányozása,
b) a Legfőbb Ügyészséghez és a főügyészekhez intézett iratok kiadmányozása,
c) irányító intézkedések kiadása,
d) a főügyészség illetékességi területén működő ügyészek szakági beosztásának meghatározása,
e) a főügyészségi ügyészségi alkalmazottak feladatkörének és kiadmányozási jogkörének meghatározása,
f) a főügyészség munkatervének, valamint személyügyi és továbbképzési tervének elkészítése,
g) munkáltatói jogkör gyakorlása a hatáskörébe tartozó esetekben,
h) a személyügyi és továbbképzési ügyészi munka irányítása,
i) a megyei, fővárosi létszámkereten belül a főügyészség ügyészi létszámának megállapítására irányuló kezdeményezés, továbbá a helyi ügyészségek létszámának megállapítása, valamint az irányítása és vezetése alá tartozó ügyészi szervek létszámával történő gazdálkodás,
j) javaslattétel kitüntetésre, legfőbb ügyészi elismerésre; főügyészi elismerésben részesítés,
k) az alárendelt ügyészek kizárása tárgyában történő döntés,
l) gazdálkodás a főügyészség részére megállapított költségvetési előirányzattal és a kezelésében lévő vagyonnal, a kötelezettségvállalás, az utalványozás és a belső ellenőrzés rendjének kialakítása,
m) szakági és célvizsgálatok elrendelése,
n) a számítástechnika-alkalmazási és az informatikai tevékenység, valamint a titkos ügykezelés irányítása és ellenőrzése,
o) sajtótájékoztatók tartása, a helyi hírközlő szervek részére hivatalos közlemény kiadása, illetve felhatalmazás megadása az ügyészségen folyamatban lévő vagy érdemben már befejezett ügyekről adandó tájékoztatást illetően,
p)18 az Ügyészségi Nyomozó Hivatal működésének irányítása, felügyelete és ellenőrzése.
(4) A főügyész a (3) bekezdés b) és e), valamint m) és o) pontjában foglalt hatásköreit a helyetteseire átruházhatja.
(5)19 A főügyész a főügyészség működéséről – a legfőbb ügyész által meghatározott szempontok szerint – évenként február 28-áig írásos beszámolót készít.
A főügyészhelyettes
33. § (1)20 Ha a legfőbb ügyész eltérően nem rendelkezik, főügyészhelyettesek:
a) a büntetőjogi főügyészhelyettes,
b) a magánjogi és közigazgatási jogi főügyészhelyettes.
(2)21
(3) A főügyészhelyettes
a) irányítja szakterületét,
b) összehangolja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét,
c) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a főügyész megbízza, illetőleg, amelyeket saját hatásköréből rá átruház,
d) szükség szerint ügyintéző munkát végez.
(4) A főügyészség szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy a főügyészt – akadályoztatása esetén – melyik főügyészhelyettes és milyen jogkörrel helyettesíti.
A főügyészségi osztályvezető és csoportvezető ügyész
34. § (1) Az osztályvezető ügyész a jogszabályok, a legfőbb ügyészi és a főügyészi utasítások, továbbá az egyéb irányító intézkedések keretei között a főügyész útmutatásai szerint vezeti a szervezeti egységet, gondoskodik a beosztottak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a feladatok teljesítését és szükség szerint ügyintézői munkát is végez.
(2) Ha a főügyészség szervezete nem tagozódik osztályokra, az (1) bekezdésben megjelölt feladatokat a csoportvezető ügyész látja el.
2. A főügyészség szervezete
A főügyészség szervezeti és működési szabályzata
35. § (1) A főügyészség szervezetét a főügyészség szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(2)22 A szervezetet a büntetőjogi, az ügyészségi nyomozásokból adódó, a magánjogi és közigazgatási jogi, továbbá a titkársági (igazgatási, nemzetközi, sajtó), a személyügyi és továbbképzési, a számítástechnika-alkalmazási és informatikai, illetőleg a pénzügyi és gazdálkodási feladatokra figyelemmel kell kialakítani.
(3) Ahol a főügyészség ügyészi létszáma a tíz főt nem éri el, a (2) bekezdés szerinti szakterületeket – szervezeti tagozódás nélkül – az illetékes főügyészhelyettes közvetlenül is vezetheti.
(4) A titkársági, a személyügyi és továbbképzési, valamint a pénzügyi (gazdálkodási) feladatok ellátását közvetlenül a főügyész irányítja.
Az ügyészségi nyomozó hivatal
36. §23 Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek nyomozását illetékességi területén a főügyészség Ügyészségi Nyomozó Hivatala látja el.
3. A főügyészség működésének egyes szabályai
A főügyész irányítási és felügyeleti eszközei
37. § (1) Irányítási és felügyeleti eszközök:
a) az irányító intézkedések,
b) a felügyeleti ellenőrzések.
(2) A főügyész irányító intézkedései:
a) a főügyész utasítása,
b) a főügyész körlevele.
(3) Felügyeleti ellenőrzések:
a) a szakági vizsgálat,
b) a célvizsgálat.
A főügyész utasítása és körlevele
38. § (1) A főügyész utasítása – a jogszabályok és a legfőbb ügyészi utasítások keretei között – szabályozza:
a) a főügyészség szervezetét,
b) a vezetői értekezlet működését, továbbá
c) azokat a kérdéseket, amelyek a főügyészség illetékességi területén sajátos szabályozást igényelnek.
(2) A főügyész utasítása a főügyészségre és az alárendelt helyi ügyészségekre kötelező.
(3) A főügyész körlevele jogszabályban, legfőbb ügyészi utasításban, főügyészi utasításban szabályozott kérdések végrehajtását segíti elő.
A főügyész felügyeleti ellenőrzései
39. § A 37. § (3) bekezdésében említett vizsgálatokat a főügyész az alárendelt helyi ügyészségekre kiterjedően rendeli el; a vizsgálatokra egyebekben a 29. § (1) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
40. § (1) A területi katonai ügyészséget vezető ügyész irányítja. E jogkörében
a) felel illetékességi területén a teljes katonai ügyészi tevékenységért; a katonai és a társszervek vezetőivel való helyes munkakapcsolat kialakításáért; jelentést tesz a Katonai Főügyészség részére a törvényességi tapasztalatokról, a területi katonai ügyészség munkájáról és fegyelmi, erkölcsi helyzetéről,
b) gyakorolja az ügyészségi alkalmazottak tekintetében őt megillető jogokat és felterjeszti az őket érintő, de a katonai főügyész hatáskörébe tartozó javaslatait,
c) gondoskodik beosztottai arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a munkaterv teljesítését, a szolgálati, valamint a munkafegyelmet,
d) meghatározza beosztottai feladatkörét és kiadmányozási jogkörét.
(2) A területi katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese
a) vezeti a rábízott szervezeti egységet,
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a vezető ügyész megbízza, illetőleg amelyeket saját hatásköréből rá átruházott,
c) a vezető ügyész akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait.
(3) A területi katonai ügyészség csoportvezető ügyésze vezeti a csoportot, felelős működéséért, feladatai teljesítéséért és az ellenőrzésért.
A területi katonai ügyészség szervezete
41. §24 A területi katonai ügyészség szervezetét, valamint szervezeti és működési szabályzatát a katonai főügyész javaslata alapján a legfőbb ügyész hagyja jóvá.
A területi katonai ügyészség feladata
42. § A területi katonai ügyészségek illetékességi területükön
a) nyomozásokat folytatnak, vádat képviselnek és végzik a rendkívüli perorvoslatok előkészítését; törvényességi felügyeletet gyakorolnak a hatáskörükbe tartozó nyomozások, a katonai büntetés-végrehajtási szervek eljárása felett,
b) rendkívüli eseményeket vizsgálnak,
c) ellátják a hatáskörükbe tartozó magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységet,
d) ellátják a parancsnoki jogalkalmazással kapcsolatos törvényességi felügyeletet, részt vesznek a katonai szerveknél folyó jogi ismeretterjesztésben, illetve a nyomozótisztek jogi képzésében és továbbképzésében,
e) intézik a kérelmeket, panaszokat és egyéb beadványokat,
f) elkészítik a katonai ügyészi munkára vonatkozó vagy a katonai ügyészi szervezetet érintő, de a Katonai Főügyészség vagy az országos szervek döntési jogkörébe tartozó javaslataikat,
g) intézik a hatáskörükbe utalt katonai, igazgatási, szervezési, személyügyi, gazdasági és pénzügyi feladatokat.
42/A. §25 A területi katonai ügyészségek működésére egyebekben a 37–38. § szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
43. § (1) A vezető ügyész a jogszabályok, az irányító intézkedések és a feletteseitől kapott utasítások alapján vezeti a helyi ügyészséget és – szükség szerint – ügyintéző munkát is végez.
(2) A vezető ügyész hatáskörébe tartozik
a) a helyi ügyészség ügyrendjének, az ügyészségi alkalmazottak feladatkörének és – a főügyész jóváhagyásával – kiadmányozási jogkörüknek a meghatározása,
b) a helyi ügyészség munkatervének megállapítása,
c) javaslattétel azokban a személyügyi és továbbképzési kérdésekben, amelyek a vezetése alatt álló ügyészségi alkalmazottakat érintik,
d) döntés az alárendelt ügyészek kizárásáról.
A vezetőhelyettes ügyész
44. § (1) Ha az ügyészek létszáma, illetőleg más ok szükségessé teszi, a legfőbb ügyész vezetőhelyettes ügyészt nevez ki.
(2) A vezetőhelyettes ügyész ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a vezető ügyész megbízza, továbbá ügyintéző munkát végez.
(3) A vezetőhelyettes ügyész a vezető ügyész akadályoztatása esetén dönt, illetőleg intézkedik olyan kérdésekben, amelyek a vezető ügyész hatáskörébe tartoznak.
(4) Ha a helyi ügyészségen több vezetőhelyettes ügyész teljesít szolgálatot, az ügyrend határozza meg, hogy a vezető ügyészt melyik vezetőhelyettes ügyész és milyen jogkörrel helyettesíti.
2. A helyi ügyészség szervezete és hatásköre
A helyi ügyészség szervezete
45. § A helyi ügyészségeken szervezeti egységek általában nincsenek. Ha a helyi ügyészség ügyforgalma indokolja – a főügyész jóváhagyásával – a helyi ügyészségen a vezető ügyész szervezeti egységeket alakíthat.
A helyi ügyészség hatásköre
46. § A helyi ügyészség jár el azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy irányító intézkedés nem utal más ügyészi szerv hatáskörébe.
47. § Az ügyész kötelessége a munkaköri leírásában meghatározott, továbbá a felettes ügyésztől kapott feladatoknak a jogszabályok, az utasítások és más irányító intézkedések, valamint az ügyviteli szabályok megtartásával történő teljesítése.
Az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó és az ügyészségi nyomozó
48. § (1) Az ügyészségi titkárt – a bíróság előtti képviselet kivételével – ügyészi jogok illetik meg.
(2) Az ügyészségi fogalmazó ügyészi jogokat – a bíróság előtti képviselet kivételével – ellenőrzés mellett gyakorolhat, kiadmányozási jog azonban nem illeti meg.
(3) Az ügyészségi nyomozó a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság tagjaként jár el, ügyészi jogkört nem gyakorolhat.
(4) Az utasításban meghatározott ügyészi kötelességek az ügyészségi titkárra, fogalmazóra és nyomozóra is irányadók.
A tisztviselő, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott
49. § (1) A tisztviselő az a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző, aki nem tartozik a 47–48. §-ban felsoroltak közé.
(2) Az ügykezelő ügyviteli feladatot ellátó ügyészségi alkalmazott.
(3) A fizikai alkalmazott a 47–48. §-ban és az e § (1)–(2) bekezdésében nem említett ügyészségi dolgozó.
2. A felettes ügyészség, a felettes ügyész és az utasítási jog
A felettes ügyészség
50. § Felettes ügyészség
a) a Legfőbb Ügyészség az összes nem katonai ügyészi szerv,
b) a főügyészség a megye (főváros) területén működő helyi ügyészségek,
c) a Katonai Főügyészség a területi katonai ügyészségek
tekintetében.
A felettes ügyész
51. § Ha jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás eltérően nem rendelkezik, felettes ügyész
a) a Legfőbb Ügyészségen és a Katonai Főügyészségen: a legfőbb ügyész, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a legfőbb ügyész helyettes és más vezető beosztású ügyész,
b) a főügyészségen: a legfőbb ügyész, a főügyész, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a Legfőbb Ügyészség ügyésze, a főügyészhelyettes, a főügyészségi osztályvezető (csoportvezető) ügyész,
c) a területi katonai ügyészségen: a legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész, továbbá feladatkörében – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a Katonai Főügyészség ügyésze, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese és a területi katonai ügyészség csoportvezető ügyésze,
d) a helyi ügyészségen: a b) pontban említett ügyész, továbbá a vezető ügyész és – ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult – a vezetőhelyettes ügyész.
A felettes ügyészség utasítási joga
52. § (1) A felettes ügyészség az alárendelt ügyészségeket utasíthatja, azoktól bármely ügy elintézését saját hatáskörébe vonhatja, illetőleg az ügy elintézésére más – alárendelt – ügyészséget jelölhet ki.
(2) Ha a Legfőbb Ügyészség a helyi ügyészséget utasítja vagy attól valamely ügy elintézését elvonja, erről a felettes főügyészséget egyidejűleg tájékoztatja.
Az utasítás végrehajtásának szabályai
53. §26 Az utasítás végrehajtására az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 43. §-ának, 81. §-a (5) bekezdésének és 89. §-a (1) bekezdésének a rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az utasítottnak a közvetlen felettesét tájékoztatnia kell, ha az utasítást nem tőle kapta, kivéve, ha az utasítás olyan ügyben történt, amelynek az intézéséből a közvetlen felettest kizárták.
Vezetői ügykor átadása27
53/A. § Az Üsztv. 16. §-a (2) bekezdésében meghatározott magasabb vezető állású ügyészi, valamint (3) bekezdésének c)–d) és h) pontjában megjelölt vezetői ügykörök átadása esetén tételes átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a felettes ügyészség vezetőjének tájékoztatásul meg kell küldeni.
3. Munkarend és együttműködés az ügyészi szervezetben
A munkaterv
54. § (1) A legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a főügyész, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész és a helyi ügyészséget vezető ügyész az alárendelt, illetve az általa vezetett ügyészi szerv részére külön elvégzendő feladatokat tartalmazó éves munkatervet állapít meg.
(2) A Titkárság a Legfőbb Ügyészség munkatervét a főosztályoknak, a Katonai Főügyészségnek és a főügyészségeknek a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig megküldi. A Katonai Főügyészség a munkatervét a Titkárságnak és a területi katonai ügyészségnek megküldi.
(3) A főügyészségi, a területi katonai ügyészségi és a helyi ügyészségi munkatervnek tartalmaznia kell a felettes ügyészség munkatervében kötelezően előírt, valamint a helyi sajátosságok folytán indokolt feladatokat. Ha a felettes ügyészség kötelező feladatként vizsgálat lefolytatását írja elő, akkor a vizsgálati szempontokat a vizsgálati jelentés felterjesztésének határidejét legalább tíz héttel megelőzően kell a vizsgálatot végző ügyészség részére kiadni.
(4) A munkaterv tartalmazza az elvégzendő feladatot, a feladat elvégzésének határidejét és a végrehajtásért felelőst. Ha valamely feladat végrehajtásáért a munkaterv több felelőst (részfelelőst) jelöl meg, a végrehajtásért átfogóan az első helyen megjelölt a felelős.
(5) A főügyészség és a területi katonai ügyészség a Legfőbb Ügyészség, illetőleg a Katonai Főügyészség munkatervének kézhezvételétől számított egy hónapon belül elkészíti és a Titkársághoz, illetőleg a Katonai Főügyészséghez felterjeszti munkatervének tervezetét. A Titkárság, illetőleg a Katonai Főügyészség a főosztályoknak a tervezetre tett észrevételeit 15 napon belül ismerteti a felterjesztővel.
(6) A munkatervben szereplő feladatok előírt időben való végrehajtása kötelező.
(7) A végrehajtás alól felmentést, a módosításra engedélyt
a) a Legfőbb Ügyészség, illetőleg a Katonai Főügyészség munkatervében lévő feladat esetén a legfőbb ügyész (a katonai főügyész),
b) a főügyészség munkatervében lévő – általa meghatározott – feladat esetén a főügyész,
c) az a)–b) pontban nem említett esetben pedig az ügyészség vezetője
adhat.
A személyügyi és továbbképzési terv
55. § (1) Személyügyi és továbbképzési tervet évente kell készíteni a főügyészségeken és az OKKrI-ban (helyi tervek), valamint a Legfőbb Ügyészségen a főosztályok és a Katonai Főügyészség javaslatai alapján (központi terv).
(2) A személyügyi és továbbképzési terv részei:
a) létszámterv (a személyi állomány megtervezése az ügyészi szervezet várható feladataival összhangban; létszámfejlesztés és átcsoportosítás, az összetétel szükséges változásai stb.),
b) utánpótlási terv (a szükséges, illetve várható változások függvényében az utánpótlás szempontjából számbavehető személyek körének meghatározása, vezetői álláshelyekre pályázat kiírásának jelzése),
c) képzési és továbbképzési terv (az ügyészségi alkalmazottak egyes csoportjai részére szakmai ismeretek fejlesztése, a gyakorlati tapasztalatok közreadása céljából szervezendő rendezvények, ügyészségi alkalmazottak posztgraduális továbbképzése),
d) szociális terv (a lakásszerzés munkáltatói támogatása iránti várható igények felmérése, az ügyészségi alkalmazottak szociális helyzetének javításával, a munkabéren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tennivalók, javaslatok), továbbá
e) a központi terv esetében az ellenőrzési terv.
(3) A személyügyi és továbbképzési tervet a következő év január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időszakra kell elkészíteni.
(4) A helyi terveket és a központi terv elkészítéséhez adott javaslatokat a tervidőszakot megelőző év október 31-ig kell felterjeszteni a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályra.
(5) A személyügyi és továbbképzési tervet a Legfőbb Ügyészség vezetői értekezletén való megtárgyalás után a legfőbb ügyész (központi terv), illetőleg a főügyész, OKKrI igazgatója (helyi terv) hagyja jóvá.
(6) A vezetői értekezlet állásfoglalásáról és a legfőbb ügyész döntéséről a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőket az értekezletet követő 15 napon belül a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály írásban tájékoztatja.
A szervezeti egységek ügyrendje és együttműködése
56. § (1)28 A Legfőbb Ügyészség és a Katonai Főügyészség főosztályai, valamint a helyi ügyészségek ügyrendjében kell meghatározni a belső szervezeti egységeiket és feladatkörüket, továbbá a szervezeti egységek közötti együttműködést, illetőleg a helyi ügyészség szervezetét és működését.
(2) A szervezeti egységek együttműködésének alapelve, hogy feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el.
(3) Azokat az ügyeket, amelyek valamelyik résztvevő személye vagy az ügy természete miatt fontosak, a felettes ügyésszel haladéktalanul ismertetni kell.
(4) A főügyészség külföldi ügyészi szervvel csak a Titkárságnak – a területi katonai ügyészség a katonai főügyésznek – az előzetes jóváhagyásával léphet hivatalos kapcsolatba, kivéve, ha nemzetközi megállapodás – ideértve a legfőbb ügyész által kötött megállapodást is – eltérően rendelkezik.
A kiadmányozási jog
57. § (1) Az intézkedés-tervezetek az arra jogosult kiadmányozásával válnak intézkedésekké. A kiadmányozási jog – ha a szervezeti egység ügyrendje vagy az ügyészségi alkalmazott munkaköri leírása eltérően nem rendelkezik – magában foglalja
a) az érdemi döntést,
b)29 az intézkedés (döntés, véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés) közlésének (kiadásának) elrendelését,
c) az ügyirat irattárba helyezését.
(2) Az érdemi döntéseket – az elintézési tervezet elkészítésével – az ügy előadója készíti elő.
(3) Ha nem ő a kiadmányozó, az ügy előadója elsősorban a tényállás megállapításának helyességéért és az érdemi döntéshez szükséges teljességért felel.
(4) A kiadmányozó és a közbenső felülvizsgáló elsősorban a döntés érdemi részéért felelős.
(5) Az elintézési tervezetnek a kiadmányozó (felülvizsgáló) által kijavított részéért és azért a tervezetért, amelyet az ügy előadója a kiadmányozó (felülvizsgáló) utasítása szerint készít el, kizárólag a kiadmányozó (felülvizsgáló) felelős.
(6) Ha az ügyintéző, illetve a kiadmányozó a felettes ügyészség vagy a felettes ügyész utasítása szerint járt el, az intézkedésért az utasítást adó felelős.
A félfogadás
58. § (1) Az ügyészségekhez panasszal, bejelentéssel, kérelemmel fordulókat vagy meghatalmazottaikat (törvényes képviselőket) a kijelölt ügyészek (ügyészségi titkárok, ügyészségi fogalmazók) kötelesek a félfogadás rendjének megtartásával fogadni, részükre a megfelelő felvilágosítást megadni és szükség esetén intézkedni vagy az illetékes ügyésznél intézkedést kezdeményezni.
(2) A félfogadás rendjét az adott ügyészség vezetője állapítja meg.
4. Vezetői értekezletek és az ügyészségi testületek30
A Legfőbb Ügyészség vezetői értekezlete
59. § (1) Az ügyészi szervezet irányításában a legfőbb ügyész véleményező és tanácsadó testülete a vezetői értekezlet.
(2) A vezetői értekezlet megtárgyalja
a) a 3. § (3) bekezdésének a) és f)–g), továbbá i)–l) pontjaiban foglalt, valamint a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket,
b) az éves költségvetési javaslatot, az év közben szükségessé váló módosításokat és az éves beszámolót,
c) a belső ellenőrzés tapasztalatait, továbbá
d) azokat az ügyeket, amelyeket a legfőbb ügyész az értekezlet elé terjeszt.
(3) A vezetői értekezletet a legfőbb ügyész szükség szerint hívja össze.
(4) A vezetői értekezlet tagjai:
a) a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettesek,
b) a főosztályvezető ügyészek, a főosztályvezetők, és az OKKrI igazgatója,
c) a Titkárság vezetőjének helyettese és a Sajtó- és Tájékoztatási Osztály vezetője.
(5) Ha az adott kérdés tárgyalása azt szükségessé teszi, a legfőbb ügyész az értekezletre az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek a vezetőit, az érintett vezetőket, illetve a felelős ügyintézőket is meghívja.
(6) A vezetői értekezletre benyújtandó előterjesztést, javaslatot az értekezlet előtt hét nappal 20 példányban kell eljuttatni a Titkárságra.
(7) Ha az értekezleten a legfőbb ügyész által hozott döntés eltér az előterjesztett javaslattól, a véglegesített szöveget az előterjesztő készíti el.
(8) Az értekezletről a Titkárság – a legfőbb ügyész döntését is tartalmazó – emlékeztetőt készít és azt az értekezlet résztvevőinek, valamint a feladatok végrehajtásáért felelősöknek megküldi.
Országos Főügyészi Értekezlet
60. § (1) A legfőbb ügyész időszakonként – legalább évente egyszer – Országos Főügyészi Értekezletet tart, amelyen értékeli az ügyészi szervezet tevékenységét, a munkatervi feladatok végrehajtását, meghatározza a következő időszak tennivalóit és követelményeit.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt értekezleten az 59. § (4) bekezdésében említettek, a főügyészek, a területi katonai ügyészségeket vezető ügyészek, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek vezetői és a legfőbb ügyész által külön meghívottak vesznek részt.
Szakágvezetői Értekezlet
61. § A legfőbb ügyész helyettesek szakáguk területén a szükséghez képest az illetékes főügyészhelyettesek részére országos értekezletet tartanak a munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából.
A főügyészségi vezetői értekezlet
62. § (1) A főügyész tanácsadó testülete a főügyészségi vezetői értekezletet, melynek tagjai:
a) a főügyész,
b) a főügyészhelyettesek,
c) a főügyész által kijelölt vezetők,
d) a személyügyi feladatokkal megbízott ügyész.
(2) Ha az adott kérdés tárgyalása azt szükségessé teszi, a főügyész az értekezletre az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek megyei (fővárosi) vezetőit, az érintett vezetőket, illetve a felelős ügyintézőket meghívja.
Az ügyészségi testületek
63. §31 (1) Ügyészségi testületek:
a) az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa (Üsztv. 3–7. §),
b) az összügyészi értekezlet (Üsztv. 8. §),
c) az ügyészi tanács (Üsztv. 9–12. §),
d) a szakmai kollégium (Üsztv. 13. §).
(2) A Legfőbb Ügyészségen
a) büntetőjogi,
b) magánjogi és közigazgatási jogi szakmai kollégium működik.
(3) A Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumok egy-egy jogágazat általános helyzetéről, az adott jogágazat jogalkalmazásának törvényességi kérdéseiről, valamint a jogágazat továbbfejlesztésére irányuló kodifikációs kérdésekről, továbbá más – az Üsztv. 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – ügyekben nyilvánítanak véleményt, illetőleg tesznek javaslatot.
(4) A Legfőbb Ügyészségen a büntetőjogi szakmai kollégiumban
a) a Nyomozás felügyeleti Főosztály,
b) a Büntetőbírósági Főosztály,
c) a Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Önálló Osztály ügyészei, valamint
d) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály,
e) a Közlekedési Önálló Osztály és
f) a Katonai Főügyészség illetékes ügyészei
vesznek részt.
(5) A Legfőbb Ügyészségen a magánjogi és közigazgatási jogi szakmai kollégiumban
a) a Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztály ügyészei, valamint
b) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály,
c) a Közlekedési Önálló Osztály és
d) a Katonai Főügyészség illetékes ügyészei
vesznek részt.
(6) A Titkárság, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály, valamint a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ügyészei a kollégiumok ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
(7) A szakmai kollégiumok működésével kapcsolatos feladatokat a kollégiumok titkárai látják el.
(8) A kollégiumok titkárait a legfőbb ügyész bízza meg.
64. § A főosztályvezetőre, főosztályvezető helyettesre, osztályvezetőre, osztályvezető helyettesre, csoportvezetőre (irodavezetőre) vezetői tevékenysége és munkavégzése szempontjából a főosztályvezető ügyészre, a főosztályvezető helyettes ügyészre, az osztályvezető ügyészre, az osztályvezető helyettes ügyészre és a csoportvezető ügyészre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Az ügyészi szervezet és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek együttműködése
65. § Az ügyészi szervezet és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek együttműködésére törvény, az utasítás és az érdekképviseleti szerveknek a legfőbb ügyésszel kötött megállapodása az irányadó.
2. Záró rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
66. § (1) Az utasítás nem érinti a hatálybalépése előtt kiadott – az utasításban nem említett – irányító intézkedések érvényességét.
(2) Az utasítás hatálybalépésétől számított 90 napon belül el kell készíteni a főügyészség és a területi katonai ügyészség szervezeti és működési szabályzatát, valamint a főosztályok ügyrendjét.
Az utasítás hatálybalépése
67. § (1) Ez az utasítás 1994. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az üzemi munkavédelem egyes kérdéseiről, valamint az üzemi balesetek megelőzésével és a büntetőeljárással kapcsolatos feladatokról szóló 11/1965. Legf. Ü. utasítás,
b) az üzemi munkavédelem egyes kérdéseiről, valamint az üzemi balesetek megelőzésével és a büntetőeljárással kapcsolatos feladatokról szóló 11/1965. Legf. Ü. utasítás módosítása tárgyában kiadott 8/1971. Legf. Ü. utasítás,
c) a Magyar Köztársaság Katonai Ügyészsége szervezetéről szóló 5/1975. Legf. Ü. utasítás,
d) a Magyar Köztársaság Katonai Ügyészsége szervezetéről szóló 5/1975. Legf. Ü. utasítás módosításáról rendelkező 2/1978. Legf. Ü. utasítás,
e) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működésének szabályairól szóló 1/1980. Legf. Ü. utasítás,
f) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működésének szabályairól szóló 1/1980. Legf. Ü. utasítás módosításáról rendelkező 2/1982. Legf. Ü. utasítás,
g) a katonai ügyészi szervezet irányításának és ellenőrzésének fejlesztéséről, tevékenységének hatékonyabbá tételéről szóló 9/1987. Legf. Ü. utasítás 1. §-a,
h) a külföldre utazásról és az útlevélről szóló jogszabályoknak az ügyészi szervezetben történő végrehajtásáról kiadott 2/1988. Legf. Ü. utasítás,
i) az ügyészi szervezetben a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályok módosításáról szóló 8/1988. Legf. Ü. utasítás II. része,
j)32
k) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működésének szabályairól szóló 1/1980. Legf. Ü. utasítás módosításáról rendelkező 10/1990. Legf. Ü. utasítás,
l) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működésének szabályairól szóló 1/1980. Legf. Ü. utasítás módosításáról rendelkező 19/1990. Legf. Ü. utasítás, valamint
m) a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működésének szabályairól szóló 1/1980. Legf. Ü. utasítás módosításáról rendelkező 8/1993. Legf. Ü. utasítás.
Az utasítást a 3/2001. (ÜK. 5.) 73. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, 2001. június 1. napjával.
A Magyar Köztársaság ügyészi szervezetéről szóló 143/1997. (IX. 30.) KE határozat 2. számú mellékletének a 13. pontja az elnevezést Budaörsi Városi Ügyészségre változtatta.
Az f) pontot az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 37. §-a iktatta az utasításba.
Az d) pont szövegét az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 38. §-a állapította meg.
A (2)-(3) bekezdés új szövegét a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 1. §-a állapította meg.
A h)-i) pontot és a többi pont jelölését a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 2. §-ának (1) bekezdése, az s)-t) pont új szövegét a 16. §-ának (1)-(2) bekezdése állapította meg.
A b) pont új szövegét a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ utasítás 2. §-ának (2) bekezdése állapította meg.
A (2) bekezdés új szövegét a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 3. §-a állapította meg.
A 14. § szövegét a 9/1995. (ÜK. 12.) LÜ. utasítás 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja, a 6/1996. (ÜK. 7.) LÜ. utasítás 26. §-ának (3) bekezdése, valamint a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 4. §-a állapította meg.
Az említettek helyett jogegységi határozatot kell érteni [1997. évi LXVI. törvény 27. § (2) bekezdés, 31-32. §].
Az (1) bekezdés i)-j) pontját a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 16. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A (2) bekezdés új szövegét a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 5. §-a állapította meg.
Az eredeti 6. §-t és a § előtti címet a 9/1995. (ÜK. 12.) LÜ. utasítás 7. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, majd új címmel és új 16. §-sal egészítette ki a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 6. §-a.
A bekezdést új e) ponttal kiegészítette és a többi pont jelölését a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 7. §-ának (1) bekezdése változtatta meg.
A (2) bekezdés új szövegét a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 7. §-ának (2) bekezdése állapította mag.
A 21. § új szövegét és az előtte lévő címet a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 8. §-a állapította meg.
Az f) pont új szövegét és a pontok megjelölését a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 9. §-a állapította meg.
A 24. § szövegét a 3/1999. (ÜK. 3. LÜ. utasítás 10. §-a állapította meg.
A (4) bekezdés szövegét az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 39. §-a állapította meg.
Az Ügyészségi Értesítőre vonatkozó rendelkezéseket a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás hatályon kívül helyezte.
Az (1) bekezdés szövegét a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 11. §-a állapította meg.
Az említettek helyett jogegységi határozatot kell érteni [1997. évi LXVI. törvény 27. § (2) bekezdés 31–32. §].
A p) pontot a 9/1995. (ÜK. 12.) LÜ. utasítás 7. §-a (3) bekezdésének b) pontja iktatta az utasításba.
Az (5) bekezdés szövegét a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 12. §-a állapította meg.
Az (1) bekezdés szövegét a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ utasítás 13. §-a állapította meg.
A (2) bekezdést a 9/1995. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 7. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A (2) bekezdés szövegét a 9/1995. (ÜK. 12.) LÜ. utasítás 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja állapította meg.
A 36. § szövegét a 9/1995. (ÜK. 12.) LÜ. utasítás 7. §-a (3) bekezdésének d) pontja állapította meg.
A 41. § szövegét az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 40. §-a állapította meg.
A 42/A. § szövegét az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ utasítás 41. §-a iktatta az utasításba.
Az 53. § szövegét az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 42. §-a állapította meg.
Az 53/A. §-t a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 14. §-a állapította meg.
Az (1) bekezdés szövegét az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 43. §-a állapította meg.
A b) pont szövegét az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 44. §-a állapította meg.
A cím szövegét az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 45. §-a állapította meg.
A 63. § és a § címének szövegét az 5/1995. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 46. §-a, utóbb a (4) bekezdést a 3/1999. (ÜK. 3.) LÜ. utasítás 15. §-a szabályozta újra.
A j) pontot a 9/1995. (ÜK. 12.) LÜ. utasítás 7. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás