GK BH 1994/613
GK BH 1994/613
1994.11.01.
Vasúti árufuvarozásnál a küldemény részleges elveszésére irányadó rendelkezések alkalmazása [3/1960. (V. 13.) KPM r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 62. cikk 3. §, 4. §, 6. §].
A felperes keresetét 18 600 Ft, ennek 1991. november 30-tól a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamata megfizetése iránt terjesztette elő az alperes Magyar Államvasutakkal szemben. Előadta, hogy vasúti fuvarozásra adott fel árut. A vagon felnyitásánál a felperes képviselői tapasztalták, hogy a vasúti kocsit szállítás közben megrongálták, a belső rács nem volt található és a vagonból 6 pár 65-ös mintájú bakancs hiányzott. A kárról a felperes képviselői és a MÁV-raktárnok jegyzőkönyvet készítettek. A felperes peren kívüli kárigényét az alperes elutasította.
Az alperes a kereset elutasítását kérve azzal védekezett: nem bizonyított az, hogy a perbeli kár vasúti fuvarozással összefüggésben állt elő, mivel a vagon felnyitásánál sem vasúti dolgozó, sem tanácsi megbízott nem volt jelen. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. Indokolásában megállapította, hogy a szállítólevél szerint a vasúti kocsi feladásakor 10 db 8138. sz. magánzárat és 10 db 111. 062-111. 061. sz. vasúti kocsizárat helyeztek fel. A küldemény Debrecen rendeltetési állomásra zárhiányosan érkezett, ezért a debreceni állomás zárpótlást végzett. A küldemény zárhiányossá válása olyan fuvarozási rendellenességre utaló körülmény, ami indokolttá teszi az alperes részéről a kiszolgáltatás előtti kármegállapítást. Nem hivatkozhat az alperes ezért eredménnyel arra, hogy az átvevő a kocsit vasúti raktárnok jelenléte nélkül nyitotta fel. A kiszolgáltatás utáni kárjegyzőkönyv, illetve a felperes és az alperes által 1991. december 5-én felvett közös jegyzőkönyv egyértelműen rögzíti a dézsmálás körülményeit, és bizonyítja a zárhiányban megmutatkozó fuvarozási rendellenesség és a dézsmálás közötti okozati összefüggést.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. Annak megváltoztatásával, az ellene előterjesztett kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a vasút a küldeményt 1991. november 30-án szolgáltatta ki 6 órakor, a felperes a küldemény kirakását 8 órakor kezdte meg vasúti és tanácsi megbízott jelenléte nélkül. A perbeli esetben az észlelt zárhiány és zárpótlás ellenére a felperes a kirakodást megkezdte. A küldeményben a hiányt olyan ablaknyílás alatt fedezték el, amelynél az eredeti zár érintetlen volt. Egyben összegszerűségi kifogást is támasztott, hiányolta a kárszámlát és a berakási jegyzőkönyvet.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján indokainál fogva is helybenhagyta, ezért - az alábbiaktól eltekintve - a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletesebb indokolást mellőzte.
Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a 3/1960. (V. 13.) KPM rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 62. cikkének 3. §-a szerint a kiszolgáltatás előtt észlelt zárhiány folytán a vasútnak hivatalból kellett volna jegyzőkönyvet felvennie, közreműködnie az áru kirakodásában és annak mennyiségi ellenőrzésében. Mivel az alperes nem ennek megfelelően járt el, a VÁSZ 62. cikkének 4. §-ában foglaltak szerint a felperesnek joga és módja lett volna az áru átvételét megtagadni mindaddig, amíg az illetékes vasúti alkalmazottak a helyszínre nem érkeznek az áru kirakodásának ellenőrzése céljából.
A felperes nem ez utóbbiak szerint járt el, ezért került sor a VÁSZ 62. cikke 6. §-ának megfelelően kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyv felvételére, amely lehetővé teszi a vasúttal szembeni igényérvényesítést, azzal azonban, hogy a bizonyítási teher megfordulása folytán a felperesnek kell igazolnia: a kár a fuvarozásra való felvételtől a kiszolgáltatásig terjedő időben keletkezett.
A küldemény kirakodása közben a helyszínre érkeztek a rendeltetési állomás illetékes dolgozói, majd a kirakodás befejezése után az állomáson külön jegyzőkönyvet vettek fel a hiány keletkezésével kapcsolatos tényeket feltárva. E jegyzőkönyvből állapítható meg, hogy a hiány már a kiszolgáltatáskor is fennállott, sőt hogy az az egyik zár eltávolításával dézsmálásra vezethető vissza. Mindennek következtében a felperes eleget tett a VÁSZ 62. cikkének 6. §-a szerint őt terhelő bizonyításnak, ezért a keletkezett kárt az alperes köteles megtéríteni. (Fővárosi Bíróság 10. G. 49. 868/1992. sz., Legf. Bír. Gf. III. 31. 743/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás