• Tartalom

GK BH 1994/620

GK BH 1994/620

1994.11.01.
A fizetési meghagyás ellen a kötelezett részéről benyújtott ellentmondást elutasító végzés ellen nincs fellebbezési joga annak, aki arra hivatkozik, hogy a követelt összeg - a kötelezett helyett - őt terheli [Pp. 233. § (1) bek., 237. §].
Az elsőfokú bíróság a jogosult kérelmére, 62 450 Ft és kamatai megfizetése iránt fizetési meghagyást bocsátott ki a Gy. Kft. kötelezettel szemben. A fizetési meghagyást a visszaérkezett vétív szerint 1993. július 30-án a Gy. Kft. meghatalmazottja aláírásával és bélyegzővel bizonyítottan átvette.
A jogszabályban előírt határidőn belül a fizetési meghagyással szemben ellentmondás nem érkezett.
1993. augusztus 27-én a kötelezett ellentmondást nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, amelyben indokaként előadta, hogy „a tartozás fennállása... nem egyértelmű.” A kötelezett előadta, hogy részletes indokolást 8 napon belül csatol, amelynek azonban nem tett eleget.
Az elsőfokú bíróság az 1993. augusztus 30-i végzésével a kötelezett ellentmondását elkésettségre való hivatkozással elutasította.
Az ellentmondást elutasító végzés ellen - nem a fizetési meghagyáson feltüntetett kötelezett, hanem - a T.-H. Kft. nyújtott be fellebbezést. Az ellentmondást elutasító végzés hatályon kívül helyezését, valamint a tárgyalás kitűzését kérte. Előadta, hogy 1993. április hó 1. napjával az eredeti kötelezett, vagyis a Gy. Kft. két társasággá alakult, amelyek közül az egyik továbbra is Gy. Kft. néven működik, a másik pedig a T.-H. Kft., utóbbi székhelye nem azonos az előbbivel. Hangsúlyozta, hogy szétvált társaság tagjai abban állapodtak meg: a fizetési meghagyásból eredő követeléseket a T.-H. Kft., mint jogutód viseli.
A jogosult a fellebbezésre benyújtott észrevételében a fellebbezés elutasítását kérte. Arra hivatkozva, hogy a T.-H. Kft. nem kötelezett. Rámutatott, hogy a fizetési meghagyás 1993. augusztus 16. napjától, jogerős és végrehajtható. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést az alábbiak miatt elutasította.
A Pp. 233. §-ának (1) bekezdése szerint, az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
A felhívott rendelkezésből kitűnően valamely határozat rendelkezése ellen a félen és a beavatkozón kívül, az eljárásban részt nem vevő személyek közül csak az élhet fellebbezéssel, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Az iratokból megállapíthatóan, a fizetési meghagyás kötelezettje nem a fellebbezéssel élő T.-H. Kft., hanem a Gy. Kft., amellyel szemben a határozat jogerős és végrehajtható. Ilyen tények mellett a fellebbezés olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhetett volna fellebbezéssel. (Pp. 237. §). Emiatt a Pp. 237. §-a szerint már az elsőfokú bíróságnak hivatalból el kellett volna utasítania a jogorvoslati kérelmet. Utóbbi elmulasztása miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 240. §-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezést - annak érdemi vizsgálata nélkül - elutasította. (Legf. Bír. Gpkf. IV. 33. 413/1993. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére