PK BH 1994/662
PK BH 1994/662
1994.12.01.
A bíróság nem módosíthatja a szerződést, ha a felek a hőközpont helyiségének határidő nélkül használatára térítésfizetési kötelezettség nélkül állapodtak meg [Ptk. 177.§ (1) bek., 201. § (1) bek., 241. §, 1962. évi IV. tv. (VET) 7. § (1) bek., 8. § (1) bek., 40/1962. (XI. 11.) Korm. r. 59. §, 129/1991. (X. 15.) Korm. r. 10. § 7. pont, 4/1963. (X. 13.) NIM r. 2. § (1) bek., 9/1972. (XII. 7.) NIM r. 2. § (1) bek., 4/1973. (X. 12.) NIM r. 10. §].
A felek 1986. július 15-én megállapodtak abban, hogy a társasházközösség tagjai felperesek közös tulajdonában levő 114,3 m2 alapterületű helyiségben elhelyezett - és a beruházó által kezelésébe adott - fogyasztási hőközpontot a távfűtő vállalat alperes mindennemű díjfizetés vagy térítés kötelezettsége nélkül használhatja.
A bíróság jogerős ítéletében a felperesek szerződésmódosításra és az alperes bérleti díj fizetésére való kötelezésére irányuló keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a hőközpont - amely másik két ingatlan melegvíz- és távhő- szolgáltatását is ellátja - a megállapodás időpontjában a 9/1972. (XII. 7.) NIM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében ún. fogyasztói hőközpontnak minősült. Az alperes használati joga a 4/1963. (X. I2.) NIM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint megegyezéssel keletkezett. A használati jog gyakorlásáért a 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet 59. §-a értelmében alkalmazandó, a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (VET) 8. §-ának (1) bekezdése alapján térítés jár. Miután az utóbb említett jogszabály megegyezés hiányában a kisajátításra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő, következik, hogy ez a térítés - tartalmát tekintve - kártalanítás. Tekintettel arra, hogy a Ptk. 177. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból következően a kártalanítás azonnali (egyszeri), a felperesek kártalanítási igénye akkor nyílt meg, amikor az alperes a hőközpontot a megállapodás alapján kezelésbe vette. A felperesek azonban a szóban levő megállapodásban az egyszeri kártalanításról lemondtak, így a felek közötti jogviszonynak a térítésre vonatkozó része a Ptk. 241. §-a alkalmazásával nem módosítható.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és az alperes keresetük szerinti marasztalása végett - a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint a hőközpont a megállapodásukat követően hatályba lépett 129/1991. (X. 15.) Korm. rendelet 10. §-ának 7. pontja szerint szolgáltatói hőközpontnak minősül, és az üzemeltetésnek addig elfogadott ingyenes jellege a jogszabály hatálybalépésével megszűnt. Döntésénél a bíróság figyelmen kívül hagyta továbbá, hogy lényegesen megváltoztak a társasház közös tulajdonú helyiségeinek használati módjai, emelkedtek a közüzemi szolgáltatások díjai, de a megállapodásban foglaltak teljesítése során az alperes egyébként sem mutat együttműködési szándékot. Sérelmezték, hogy a jogerős ítélet meghozatalakor a bíróság figyelmen kívül hagyta a Ptk. 201. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott alapvető polgári jogelvet, miszerint a szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár; s nem értékelte kellően azt a körülményt sem, hogy az alperes más társasházi közösség részére is nyújt melegvíz- és távhőszolgáltatást, és ezért a piaci viszonyoknak megfelelő díjat szed be.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy a 40/1962. (XI. 1 l.) Korm. rendelet 59. §-a alapján a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (VET) ott meghatározott rendelkezéseit a hőenergia (gőz, meleg víz) fejlesztésére és elosztására is megfelelően alkalmazni kell. A VET 7. §-ának (1) bekezdése értelmében - az átalakító és kapcsolóberendezés jellegű - hőközpontot idegen ingatlan (földrészlet vagy épület) egy részén használati jog alapján lehet létesíteni vagy fenntartani; a használati jog gyakorlása ellenében pedig a központ üzemben tartója az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) részére térítés fizetésére köteles [VET 8. § (1) bek.).
A 4/1973. (X. 12.) NIM rendelet 10. §-ának a felek megállapodása időpontjában hatályos rendelkezései szerint azonban a használati jog gyakorlásáért csak beépítetlen ingatlanterület után illette egyösszegű térítés a tulajdonost, míg épület, lakás céljára nem használt része után a térítés évente járt. Téves tehát a másodfokú bíróságnak az a jogi okfejtése, amely szerint az alperes kártalanítási (térítésfizetési) kötelezettsége egyösszegű és azonnali volt. Mindazonáltal helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felek térítéssel (kártalanítással) kapcsolatos megállapodása bírósági úton való módosításának nincs helye.
A felek megállapodhatnak abban, hogy a köztük levő jogviszonyból eredő valamely kötelezettséget megszüntetik (elengedő szerződés). Az elengedés történhet ideiglenesen, feltételesen vagy véglegesen, és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a követelés későbbi létrejöttétől függően szólhat jövőre is; hatálya konstitutív, melynek következtében a lemondás tárgyául szolgáló követelés a szerződéses nyilatkozatok erejénél fogva szűnik meg.
A perbeli esetben a használati jog alapításával egyidejűen a felek abban is megállapodtak, hogy a hőközpont helyiségének határidő nélküli használatára az alperes térítésfizetési kötelezettség nélkül jogosult. A tartalmában nem kétséges megállapodásnak ez a rendelkezése - a jogszabály által nem tiltott - jövőre szóló, feltétel nélküli és végleges elengedésnek minősül, mely a felpereseknek a használati jog gyakorlásából eredő térítés iránti igényét a jogviszony fennállásának teljes tartamára elenyésztette. Az elengedés hatályát a felek - közös megegyezéssel - bármikor megszüntethetik, erre azonban a bíróságnak a Ptk. 241. §-án alapuló szerződésmódosítási jogköre nem terjed ki.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak érdemben megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22. 045/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás