PK BH 1994/665
PK BH 1994/665
1994.12.01.
A kötelezettek egyetemleges felelősségével kapcsolatos kérdések a szavatossági és kártérítési igények együttes érvényesítése esetén [Ptk. 308. § (1) bek., 315. §, 334. § (2) bek., 337. §, 339. § (1) bek., 53/1987. (X. 24.) MT r.].
A felperesek az 1990. május 24. napján kelt adásvételi szerződéssel az I. r. alperestől megvásárolták a kivitelező II. r. alperes által szerkezetkész készültségi fokban - zártsorúan - megépített családi házat. A szerződés 1.4 pontja szerint "az eladó az ingatlanra a jogszabályokban foglalt szavatossággal tartozik". Az ingatlan birtokba adása és a garanciális felülvizsgálat megtörtént.
A felperesek 1992. február 10-én benyújtott keresetükben az építmények hibáira tekintettel összesen 140 900 forint javítási költség, a lakás előtt húzódó - hibásan kivitelezett - szennyvízcsatorna bűze miatt 25 000 forint kártérítés és ezek késedelmi kamata egyetemleges megfizetésére kérték az alperesek kötelezését. Követelésüket arra alapították, hogy a hibás teljesítés folytán az I. r. alperes szavatossággal, a II. r. alperes pedig a kártérítés általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felpereseknek egyetemlegesen 112 400 forintot, ennek 1991. május 1. napjától a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát, egyebekben a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének az alperesek által nem fellebbezett és az alpereseket egyetemlegesen 21 300 forint és annak késedelmi kamata megfizetésére kötelező, valamint a felperesek keresetét részben elutasító rendelkezéseit nem érintette; fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. r. alperest további 46 100 forint és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte; egyebekben a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint - a perben alkalmazott szakértők véleményét is figyelembe véve - a felperesek részére az I. r. alperes a Ptk. 306. §-a alapján az épület hibái miatt összesen 67 400 forint megfizetésére köteles. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a tetőtéri bukó ablakok nyithatósági hibáját a felperesek a lakás átadásakor észlelhették, ennek ellenére a perindítást megelőzően azt nem jelezték, így az erre vonatkozó szavatossági igényük a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdése alapján elévült. A szennyvízcsatorna bűzhatására alapított követelést a bíróság - a Ptk. korábban hatályos 354. §-a szerinti - nem vagyoni kárigénynek tekintette, és az ott írt feltételek megállapíthatóságának hiányában a keresetet e részében is elutasította. Kifejtette, hogy a II. r. alperest szavatossági felelősség a felperesekkel szemben nem terheli, kártérítés címén pedig ellene közvetlen igény érvényesítésre nincs mód, mert az I. r. alperes szavatosi felelőssége objektív, az nem lehet egyetemleges a II. r. alperes felróhatóságtól függő (kártérítési) felelősségével; utóbbinak így beavatkozóként kellett volna a perben részt vennie. Tekintettel azonban arra, hogy az I. r. alperessel 21 300 forint erejéig történt egyetemleges marasztalását a II. r. alperes nem támadta fellebbezéssel, az első fokon jogerőre emelkedett ítéleti rendelkezést a Pp. 253. §-ának (3) bekezdésében foglalt tiltó szabály miatt nem érinthette, s a felperesek vele szemben előterjesztett keresetét is csak ezt meghaladóan utasíthatta el.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Megítélésük szerint - ellentétben a másodfokú bíróság jogi álláspontjával - hibás teljesítés esetén nincs jogszabályi akadálya a beruházó és a kivitelező együttes perlésének és egyetemleges marasztalásának. Megalapozatlan a másodfokú bíróságnak a nem vagyoni kárpótlás iránti kereseti kérelmüket elutasító döntése, a szavatossági igények elévülésével kapcsolatos okfejtése pedig téves, mert az 53/1987. (X. 24.) MT rendelet értelmében a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállási határidő 3 év, és igényüket ezen belül érvényesítették.
Az alperesek írásbeli ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati eljárás során a felperesek teljes egészében visszavonták a jogerős ítélet ellen az I. r. alperessel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmüket, valamint a II. r. alperes ellen érvényesített nem vagyoni kárpótlás iránti követelésüket elutasító rendelkezései ellen benyújtott kérelmüket. A felülvizsgálati kérelem részleges visszavonása folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (5) bekezdése alapján a felpereseket kötelezte az alperesek - kérelem benyújtásával felmerült - költségeinek a megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A kizárólag a II. r. alperessel szemben részben fenntartott felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A felperesek keresetükben az I. r. alperessel szemben szavatossági jogokat, a II. r. alperessel szemben pedig - az említett követelésekkel tartalmilag azonos - kárigényt [Ptk. 339. § (1) bek.] érvényesítettek. Önmagában a felelősségi alakzat vagy a felelősségi rendszer azonosságának hiánya ellentétben a jogerős ítéletben kifejtett állásponttal - a kötelezettek egyetemlegességét (Ptk. 337. §) nem zárja ki. Ha ugyanis a jogviszonyok természete és szoros összefüggése folytán - miként a perbeli esetben - a feleknek a jóvátételre vonatkozó érdeke közös és részekre nem osztható, a kötelmek keletkezési alapjaitól függetlenül a teljesítendő szolgáltatás is oszthatatlannak minősül; a teljesítés tehát bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető [Ptk. 334. § (2) bek.). A II. r. alperes viszont a kártérítési felelőssége alól kimentheti magát azzal, hogy az építkezés kivitelezése során az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította. Ide kapcsolódóan iránymutatásul megjegyzi azonban a Legfelsőbb Bíróság, hogy a II. r. alperest az általa jogszerűen igénybe vett közreműködők magatartásáért a Ptk. 315. §-a alapján a felperesekkel szemben - szerződéses jogviszony hiányában - nem terheli felelősség. Mindezekre tekintettel a jogerős ítéletnek a II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet - a nem vagyoni kárigényt meghaladó részében - elutasító rendelkezései jogszabályt sértenek, ezért azokat a Legfelsőbb Bíróság az első fokú eljárási költségek egészére is kiterjedően a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21. 719/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás