• Tartalom

PK BH 1994/671

PK BH 1994/671

1994.12.01.
A leszármazókra is kiható öröklésről szóló lemondás megítélésénél irányadó szempontok [Ptk. 603. § (1) bek., 604. § (1) bek., 600. §, 19. § (1) bek. b) pont].
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy L. I. né M. P. örökhagyó és örökbe fogadott gyermeke: az I. rendű felperes által 1985. május 7-én megkötött öröklésről lemondást tartalmazó szerződésnek az I. rendű felperes gyermekére: a kiskorú II. rendű felperesre kiterjedő része érvénytelen. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint bár az öröklésről lemondó szerződésben a szerződő felek megállapodtak abban, hogy a lemondás az I. rendű felperes gyermekére: a II. rendű felperesre is kihat, a szerződésnek ez a része érvénytelen, mert az I. rendű felperes ilyen nyilatkozatot nem tehetett volna. A szerződéskötés időpontjában ugyanis a II. rendű felperes állami gondozásban volt, ezért az I. rendű felperes szülői felügyeleti joga szünetelt; egyébként pedig a kiskorú gyermekre kiható hatályú lemondáshoz a Ptk. 19. §-a (1) bekezdés é nek b) pontja alapján a gyámhatóság hozzájárulását be kellett volna szerezni.
A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a jogszabály téves értelmezése miatt azonban nem helytálló a szerződés részbeni érvénytelenségét megállapító rendelkezése. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a Ptk. 604. §-ának (1) bekezdése értelmében az öröklésről lemondás két esetben hat ki a lemondó leszármazóira: ha a megállapodás így szólt, vagy ha az a köteles részt elérő kielégítés fejében történt. Az adott esetben a szerződő felek kifejezetten megállapodtak abban, hogy a lemondás kihat az I. rendű felperes leszármazóira is. "A Ptk. 603. §-ának (1) bekezdése szerint az öröklésről lemondást tartalmazó szerződést a törvényes öröklésre jogosult köti az örökhagyóval, e szerződésben az öröklésre jogosult leszármazója félként nem vesz részt. A szerződés nem azért hat ki az öröklésre jogosult leszármazójára, mert ő is megállapodik az örökhagyóval, hanem mert a Ptk. 604. §-ának (1) bekezdése - két vagylagos feltétele valamelyikének fennállása esetére - így rendelkezik." Minthogy tehát a szerződésben a II. rendű felperes félként nem vett részt, "fel sem merülhetett, hogy a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyásra lett volna szükség". Ebből következik, hogy az adott esetre a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja nem vonatkozik, mivel "éppen a II. rendű felperesre is kiható lemondás miatt - nem jött létre olyan öröklési jogviszony, amely alapján a II. rendű felperest bármilyen jog megilletné, vagy kötelezettség terhelné". A jogerős ítélet ellen a II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, és törvénysértésre hivatkozva a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az I. rendű felperes lemondásával a II. rendű felperes nyomban féllé vált. A Ptk. 600. §-ának d) pontja értelmében ugyanis a lemondással az I. rendű felperes az öröklésből kiesett, és helyébe, mint soron következő örökös a II. rendű felperes lépett. A II. rendű felperes nevében pedig az I. rendű felperes nem volt jogosult az öröklésről lemondani.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja mindenben helytálló. A Ptk. 604. §-ának (1) bekezdése jogi lehetőséget biztosít arra, hogy a lemondó a leszármazóira is kiható hatállyal mondjon le az öröklésről. Minthogy a lemondás a Ptk. 603. §-ának (1) bekezdése értelmében az örökhagyó és a törvényes örökös között létrejött szerződés, abban a lemondó leszármazója soha nem lesz szerződő fél. Helyesen mutatott rá tehát a másodfokú bíróság arra, hogy az I. rendű felperes nem a kiskorú II. rendű felperes, hanem a saját nevében tett jognyilatkozatot, így a Ptk. 19. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása szóba sem jöhet.
Téves a II. rendű felperesnek a Ptk. 600. §-ának d) pontjával kapcsolatos okfejtése is. A Ptk. 600. §-a az öröklésből való kiesés általános szabályait tartalmazza: azokat az okokat sorolja fel, amelyek fennállása esetén az örökös nem részesülhet a hagyatékból. Fő szabály, hogy az örökös kiesése esetén helyébe a soron következő örökös lép - feltéve, hogy a törvény ettől eltérően nem rendelkezik. Ilyen - az általánostól eltérő - különös szabályt tartalmaz a Ptk. 604. §-ának (1) bekezdése: az ott írt esetekben tehát a kiesés kihat a kieső örökös leszármazóira is.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta.
A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a felülvizsgálati eljárással felmerült költségét.
A II. rendű felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése, és 14. §-a értelmében az állami viseli. (Legf. Bír. Pfv. V. 20. 050/1994. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére