PK BH 1994/678
PK BH 1994/678
1994.12.01.
A bíróság által megállapítható ügyvédi munkadíj számításánál irányadó szempontok [Pp. 78. §; 12/1991. (IX. 29.) IM r. l. § b) pont].
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 26 360 290 forint vételárat és ennek késedelmi kamatát, valamint 40 000 forint ügyvédi munkadíjat. Ítéletének a perköltséggel kapcsolatos rendelkezését a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal indokolta, s kifejtette, hogy az ügyvédi munkadíj összegének meghatározásánál a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. §-a (1) bekezdése b) pontjának előírásaira volt figyelemmel.
Az ítélet ellen - annak részbeni megváltoztatása és a javára megítélt perköltség 760 000 forintra történő felemelése végett - a felperes fellebbezett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabály alapján az ügyvédi munkadíj összege - kizárólag a per tárgya értékét figyelembe véve - elérhetné az 13 318 000 forintot, mely összeg különösen bonyolult ügy esetén még 50%-kal emelhető lenne. Az általa kért munkadíj a pertárgy értékének csupán 3%-a, s ez álláspontja szerint nem eltúlzott, mert a per előkészítése és a perbeli képviselet ellátása külföldi megbízó esetében jelentősen bonyolultabb; feladata volt ugyanis az alkalmazandó jog megállapítása, az idegen nyelven folytatott levelezés és egyéb iratok lefordíttatása, a külföldi felperes felkeresése és végül az is, hogy két esetben az ügyvédi irodától eltérő székhelyű bíróságra kellett utaznia.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés részben, az alábbiak szerint alapos.
A bíróság által megállapítható ügyvédi költségekről szóló 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. §-ának b) pontja szerint az elsőfokú bírósági eljárásban a bíróság polgári peres ügyben legalább ezer forint, legfeljebb a perérték öt %-át kitevő összegű ügyvédi munkadíjat állapíthat meg. Az idézett jogszabály csupán azokat a kereteket határozza meg, melyek között a bíróság az ügyvédi munkadíjat megállapítja. E határokon belül a perérték nem az egyedül irányadó tényező az ügyvédi munkadíj számításánál, hanem a bíróságnak figyelemmel kell lennie a ténylegesen végzett ügyvédi munkára, továbbá az ügy jellegére, jelentőségére is. A jelen esetben a per tárgya magas - több mint 26 000 000 forint - összegű vételár-követelés volt, nyilvánvalóan több költséggel járt a külföldi megbízóval a kapcsolattartás, és többletmunkát okozott az alkalmazandó jog megállapítása is. Viszont a perindítást követően kifejtett ügyvédi munka - miután az alperes a tárgyalásokon nem jelent meg, és lényegében védekezést sem terjesztett elő - már nem volt bonyolult.
Mindkezeket mérlegelve a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a felperes képviselőjét 300 000 forint ügyvédi munkadíj illeti meg. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperes által a felperes jogi képviselője részére a Pp. 78. §-a alapján megtérítendő ügyvédi munkadíjat az említett összegre felemelte. (Legf. Bír. Pf. VI. 23. 102/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás