PK BH 1994/679
PK BH 1994/679
1994.12.01.
I. A fizetési meghagyás kibocsátása esetén hivatalból kell a költség tárgyában határozni, kivéve, ha a jogosult a költség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri [Pp. 75. § (2) bek., 77. §, 78. § (1)-(2) bek., 79. § (1) bek., 315. § (3) bek., 316. § (1) bek.; 12/1991. (IX. 29.) IM r.].
II. A fizetési meghagyást végzéssel lehet kiegészíteni [Pp. 225. § (6) bek., 226. §].
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre rendszeresített űrlapon a jogosult nem töltötte ki a költségeire vonatkozó rovatot. A kibocsátott fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett.
A jogosult az ügyvédi költség tekintetében kérte a fizetési meghagyás kiegészítését.
A kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította azzal az indokolással, hogy az ügyvédi munkadíj a 12/1991. (IX. 29.) IM számú rendelet értelmében csak megállapítható, de arról nem kötelező rendelkezni, így nem alkalmazható a Pp. 225. §-ának (6) bekezdése szerinti, a határozat kiegészítésére vonatkozó rendelkezés.
A végzés ellen a jogosult fellebbezett, kérte annak a kérelme szerinti megváltoztatását.
A fellebbezés alapos.
A 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet az ügyvédi munkadíjak megállapítható mértékéről rendelkezik. Az e jogszabály alapján megállapított munkadíj a perköltség része, annak egyik eleme [Pp. 75. § (2) bek.]. A bíróság a perköltség viseléséről az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt (Pp. 77. §), arról hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri [Pp. 78. § (2) bek.]. Amennyiben a fél a költségeket nem számította fel, azt a Pp. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében hivatalból határozza meg. Az ügyvédi munkadíj összegének a megállapításánál az ügy jellegére figyelemmel szükséges munkát is figyelembe kell venni.
A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni, és a jogosult köteles azt megfelelően kiállítani [Pp. 315. § (1) és (3) bek.]. A „költség” rovat üresen hagyása nem minősül a költség tekintetében való döntés mellőzése iránti kérelemnek.
A kibocsátott fizetési meghagyás ugyan nem minősül az eljárást befejező határozatnak, de eshetőlegesen már a kibocsátáskor az lehet, mert ha a kötelezett nem él ellentmondással, a fizetési meghagyásos eljárás befejeződik, és ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, [Pp. 321. § (1) bek.], meg kell tehát határozni a perköltséget a fizetési meghagyásban.
A jogerőre emelkedett fizetési meghagyás csak hatályában olyan, mint az ítélet, ezért a megyei bíróság álláspontja szerint végzéssel lehet és kell kiegészíteni a Pp. 225. §-ának (6) bekezdése és a 226. § értelemszerű alkalmazásával. A kiegészítő határozattal kapcsolatos perorvoslati lehetőségekre az általános szabályok - Pp. 233. és következő §-ai - az irányadók.
Megjegyzi a megyei bíróság, hogy a Pp. 315. §-ának (3) bekezdése és 316. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak módja lett volna a jogosultat a hiány pótlására felhívni, enélkül viszont neki kellett volna meghatároznia a perköltséget. (Csongrád Megyei Bíróság 2. Pkf. 20. 793/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás