BK BH 1994/69
BK BH 1994/69
1994.02.01.
Az élettársától származó gyermekének sérelmére életveszélyt okozó testi sértést elkövető apa szülői felügyeleti jogának a megszüntetése iránti igény egyéb törvényes útra utasítása, mivel a gyermek vélelmezett apja az élettárs férje, akivel szemben az apaság vélelmének megdöntése iránti polgári per van folyamatban [Be. 265. §, 265/A. §, 215/A. § c) pont]
A megyei bíróság a vádlottat, életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 4 év 6 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte. A tényállás lényege a következő.
A vádlott nőtlen, de élettársi viszonyban él, élettársa T. F.-né háztartásbeli. Az élettársi kapcsolatból egy gyermekük született, akit a háztartásukban közösen neveltek. Ezenkívül közösen nevelték a vádlott élettársának a korábbi házasságából született négy kiskorú gyermekét is. A vádlott büntetve volt, 1983-ban tiltott határátlépés bűntettének kísérlete miatt 6 hónapi - 3 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélték. Az élettársi kapcsolatból 1991. november 23-án gyermek született, akit T. I. névre anyakönyveztek. Jelenleg a gyámhatóság keresetlevele alapján a bíróság előtt per van folyamatban a gyermek vélelmezett apja, T. F. ellen.
A vádlott 1992. május 19-én egész nap italozott, nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott és ittas állapotba került. Részben a vádlott italozása, részben más - pontosan meg nem állapítható - okból ebben az időben a vádlott és az élettársa között veszekedés alakult ki. Mind a veszekedés, mind a vádlott italozása másnap is folytatódott. Ezen a napon a vádlott délután 18 óra körüli időben érkezett lakására, és az élettársával a veszekedés folytatódott. Ennek hatására T. F.-né a lakásból, a házasságából származó négy kiskorú gyermekkel együtt eltávozott, szándéka az volt, hogy a későbbiek folyamán a vádlottal fennállott élettársi kapcsolatából született T. I. nevű gyermeket is elviszi. Ezért a gyermek ruháit, pelenkáit is magával vitte. Miután a vádlott és a gyermek a lakásban egyedül maradt, a vádlott lefeküdt és elaludt. Később a vádlott a gyermek erős sírására ébredt. Ezt követően - még mindig a korábban elfogyasztott ital hatása miatti állapotban - megkísérelte a gyermeket tisztába tenni, majd egy 3 dl-es műanyag cumisüvegből megetetni. A gyermek az ételt nem fogadta el, és tovább sírt. Ekkor a vádlott a bal karjában tartott gyermeket a jobb kezében levő, grízzel teli cumisüveggel bántalmazni kezdte. A gyermek fejét a cumisüveggel többször megütötte. Az ütések elsősorban a gyermek bal arcfelét, a szemét és a fejét érték. A bántalmazás hatására a gyermek még erőteljesebben sírt, a vádlott ekkor a gyermeket az ágyra dobta, és kiment az udvarra. Kevés idő múlva a lakásba visszatért, a gyermek még ekkor is sírt, ezért a vádlott a gyermek fejét kézzel többször megütötte. A bántalmazást követően a gyermek már aluszékony volt, az éjszakát a vádlott a gyermekkel egy szobában töltötte, majd reggel észlelte, hogy a cselekménye következtében a gyermek fején vérbeszűrődés, daganat és elszíneződés keletkezett. Ezek ellenére a gyermek orvosi ellátása érdekében nem intézkedett, és a gyermek egész nap ellátatlan volt. 1992. május 21-én délután a vádlottat meglátogatta édesanyja, neki a vádlott azt adta elő, hogy a gyermek feje a gyermekágy rácsai közé szorult, és kérte, lássa el a gyermeket. Ugyanezen a napon 18 óra körüli időben a lakásba érkezett a vádlott testvére is, aki a gyermek állapotát látva értesítette az orvost, akinek intézkedésére a gyermeket kórházba szállították. A vádlott ezen alkalommal is azt adta elő, hogy a gyermek vagy leesett, vagy az anyja - T. F.-né - verte meg. A vádlott bántalmazása következtében a 6 hónapos T. I. sértett agyzúzódást, az arc bal oldalának és a fej lágy részeinek nagyfokú zúzódását, a bal szemfenéken a szem ideghártyájának nagy kiterjedésű bevérzését szenvedte el. Az agysérülés következtében a kórházi ápolás során többször jelentkezett a központi idegrendszer periodikus görcsrohamokkal, tudatzavarral járó állapota, mely a sérülések, illetve az agyzúzódás következményei. Az elszenvedett sérülések 8 napon túl, szövődménymentes gyógyulás esetén 90 nap alatt gyógyulóak. A sérülések közvetlenül életveszélyesek voltak, mert a központi idegrendszer, az agy szövetének súlyos sérülése, zúzódása következett be. A sérülést a gyermek fejére tompa tárggyal, közepes erővel mért, többszöri erőbehatással lehetett létrehozni. Az agyi sérülés következtében igen nagy a valószínűsége annak, hogy maradandó károsodás és súlyos egészségromlás is kialakul. A kórházi ápolás során több, nagy görcsrohammal és tudatzavarral járó sérüléses eredetű roham jelentkezett. A későbbiekben a gyermek agyműködésének, psychés fejlődésének súlyos zavaraiban megmutatkozó és főként a központi idegrendszer periodikus görcsrohamaival és tudatzavarral jellemezhető idült megbetegedés, epilepsia alakulhat ki. Az esetleg kialakuló maradandó fogyatékosság, illetve súlyos egészségromlás megállapítása jelenleg még nem lehetséges, erre csak a későbbiekben kerülhet sor.
A sérülések kezelése időben megtörtént, illetve az orvosi segítség idejében érkezett, és alkalmazása hozzájárult ahhoz, hogy a heveny életveszélyt sikerült elhárítani. A gyermek jelenleg a helyi polgármesteri hivatal határozata alapján intézeti elhelyezés alatt áll, mivel a gyermeket az anyja a kórházban nem látogatta.
A cselekmény elkövetése előtt a vádlott a gyermekkel szemben mély atyai érzelmeket mutatott. Gondozásában, ellátásában tevékenyen közreműködött, a gyermeket szerette. A gyermekhez való viszonya a cselekmény elkövetése óta nem változott. A vádlott a cselekmény elkövetése előtti időszakban a korábbiakhoz képest több alkalommal fogyasztott szeszes italt, esetenként ugyan leittasodott, de a gyermekkel szemben kifogásolható magatartást ilyen állapotában sem tanúsított.
Az ítélet ellen az ügyész anyagi jogszabálysértés, téves minősítés miatt, a szülői felügyelet jogának megszüntetése és a büntetés súlyosítása érdekében; a vádlott és a védő enyhítésért jelentett be fellebbezést.
A megyei bíróság által megállapított tényállás megalapozott, és a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, nem tévedett a cselekmény jogi minősítése során sem.
Az elsőfokú bíróság az ítélet rendelkező részében nem döntött az ügyésznek a szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló indítványáról, csak az indokolásban fejtette ki, hogy erre nem lát lehetőséget. A gyermeket ugyanis a vádlott élettársának a férje nevén anyakönyvezték, így a gyermek apja - míg az apaság vélelmét meg nem döntik - T. F. A megyei bíróságnak ekként az általa kifejtett indokok alapján el kellett volna utasítani a szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló ügyészi indítványt.
A Legfelsőbb Bíróság - egyetértve a legfőbb ügyészi indítvánnyal - a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Az igény elbíráláshoz tisztázni kell, ki a gyermek jog szerinti apja, ehhez pedig meg kell várni, hogy az apaság vélelmének megdöntése iránt folyamatban levő per jogerősen befejeződjék. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 215/A. §-ának c) pontjára, illetve 265. §-ára és a 265/A. §-ára figyelemmel rendelkezett.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét ennyiben megváltoztatta, míg a megváltoztatással nem érintett rendelkezéseit helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. I. 2262/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás