BK BH 1994/7
BK BH 1994/7
1994.01.01.
I. A tudatos és a hanyag gondatlanság elhatárolása a vádlott és a sértett dulakodása közben a vádlott által nem támadó szándékkal a kezében tartott tőrkéssel okozott életveszélyes sérülés esetén [Btk. 170. § (6) bek. 3. ford., 14. §].
II. Büntetés helyett próbára bocsátás alkalmazása a 15 éves fiatalkorúval szemben, aki az anyja védelmében kapcsolódott be a családi veszekedésbe, és okozott a sértettnek életveszélyes sérülést [Btk. 108. §, 117. § (1) bek., 170. § (6) bek. 3. ford.]
A megyei bíróság a fk. vádlottat gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétsége miatt 1 év 6 hónapi - 3 évi próbaidőre felfüggesztett - fiatalkorúak fogházbüntetésére ítélte. Megállapította, hogy a próbaidő alatt a fiatalkorú vádlott pártfogó felügyelet alatt áll. A bűnjelként lefoglalt őzláb-nyelű tőrkést elkobozta. A tényállás lényege a következő.
Az fk. vádlott az általános iskolai tanulmányait 1990. júniusában fejezte be, 1990 szeptembere óta szakközépiskolai tanuló. Az eltelt időszak alatt iskolai magatartásával kapcsolatban problémák nem voltak, az osztályközösségbe hamar beilleszkedett, társaihoz való viszonya jó, megbízatásait maradéktalanul ellátta, csendes, visszafogott, agresszivitásra, hirtelen indulatkitörésre nem hajlamos. Szülei eltartásában él, jó anyagi körülmények között. Lakókörnyezetében tisztelettudó magatartást tanúsít, vele szemben kifogás nem merült fel. Barátai nincsenek, segítőkész, káros szenvedélye nincs, vagyontalan, büntetve nem volt.
A fiatalkorú vádlott szüleivel és két leánytestvérével egy családi házban él. A vádlott apja a korábbi időkben meglehetősen nagy mennyiségben fogyasztott szeszes italt, ittas állapotban feleségét és gyermekeit is bántalmazta, az apa italozásai miatt közte és felesége között gyakori volt a szóváltás.
A vádlott apja - az ügy sértettje - 1992. március 23-án napközben nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. Ezen a napon ittas járművezetés vétsége miatt büntetőeljárás is indult ellene, ugyanis a vele szemben alkalmazott rendőri intézkedés során gépjárművezetés közben ittasnak találták, a vérvétel megállapította, hogy a rendőri intézkedés idején, 15 óra 50 perckor vérében 2,65 ezrelék alkohol volt, ami súlyos alkoholos befolyásoltságot eredményezett.
A sértett erősen ittas állapotban, délután 18 óra körüli időben érkezett a lakására. A megérkezése után pénzt vett magához, hogy az italozást folytathassa. Felesége - a vádlott anyja - a távozásban próbálta megakadályozni, a sértett azonban kiabálni kezdett, és feleségét a hajánál fogva rángatta. Ezekre az eseményekre a lakás bútorokkal meglehetősen zsúfolt halljában került sor, ugyanott, ahol az asztalnál a fk. vádlott étkezett, s az étkezéshez egy 15 cm pengehosszúságú, a tulajdonában levő tőrkést használt. A szülei közti dulakodást észlelve a vádlott felállt, és az asztal vele szemben levő végénél elhelyezett heverő előtt, az asztal és a heverő között dulakodó szüleihez ment, közben a "most már elég legyen" kijelentést tette. A jobb kezében levő tőrkéssel szüleihez ment, az apját hátulról és kissé jobbról a vállánál megfogta, és próbálta elrántani. Eközben a sértett és a vádlott egymással szembe került, olyan helyzetbe, hogy a vádlott állt háttal a közvetlen közelükben levő heverőnek. A sértett a vele szemben álló vádlottat meglökte, aki a lökés hatására hanyatt fekvő helyzetben, átlós irányban a heverőre esett, ugyanakkor a sértett is - részben a lökés lendületétől, részben ittasságából eredően - a heverőre esett, arccal a hanyatt fekvő helyzetben levő vádlott felé, s lényegében vele párhuzamos testhelyzetben. A vádlott ekkor a korábban is nála volt tőrkést még mindig a jobb kezében tartotta, amely a heverőre történt leesés következtében hegyével felfelé állt, a szintén a heverőre eső sértett pedig a tőrkésbe beleesett. A sértett a hasfal jobb oldali elülső lágyrészein áthatoló, majd a jobb oldali porcos bordaívet érintő, a jobb mellüreg alsó pólusát megnyitó, ezen túl a jobb rekeszizmot szélesen átvágó és a hasüregbe jutva a máj jobb lebenyét sértő szúrt-vágott sérülést szenvedett.
A sérülés 28 nap alatt szövődménymentesen gyógyult. A sérülés súlyos, életveszélyes volt, mert annak során két nagy testüreg, a jobb mellüreg és a hasüreg megnyílt, és a köztük levő rekeszizom is szélesen sérült. A sérülés következtében 300-400 milliliter vér került a hasüregbe, és a műtét során a máj sérüléséből folyamatos visszeres vérzést észleltek. Az életveszély közvetlen volt, mert a vérzést csak az idejekorán alkalmazott, szakszerű orvosi kezelés tudta megállítani, az orvosi segítség elmaradása esetén pedig a sérülés halálos kimenetelű lehetett volna. A cselekmény elkövetése után a család élete rendeződött, a vádlott továbbra is szüleivel él, a vádlott és a sértett kapcsolata rendezett, a sértett a vádlottnak megbocsátott. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védő felmentésért, illetve enyhítésért jelentett be fellebbezést. A fellebbezés a következők szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékokkal összhangban hibamentesen állapította meg. Helyes indokkal fogadta el a vádlott, a sértett és a vádlott édesanyja, mint tanú lényegében egybehangzó vallomását, amelyet a sértett szúrt sérülésének keletkezési módjára vonatkozóan a helyszín adatai is valószínűsítettek, és az orvos szakértői vélemény sem cáfolt.
Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásból megalapozottan következtetett arra, hogy a vádlott az életveszélyt okozó testi sértést gondatlanságból követte el, tévesen utalt azonban a gondatlanság "súlyos fokára". Az adott esetben a vádlott terhére csupán a gondatlanság enyhébb formája (negligencia) róható. A vádlott nem tanúsított kellő körültekintést, amikor a bútorokkal zsúfolt helyiségben a szemmel láthatóan ittas sértett és az édesanyja közötti tettlegességet észlelve, az előzőleg étkezéshez használt, nagy méretű tőrkéssel a kezében ment oda a dulakodókhoz, és avatkozott be. A szakközépiskolai tanulmányokat folytató, jó képességű vádlott ugyanis a tőle elvárható figyelem kifejtése mellett magatartásának a lehetséges következményeit - hogy a dulakodás során mindvégig kezében tartott, különösen veszélyes eszközzel súlyos, akár életveszélyes sérülést is okozhat - előre láthatta és elkerülhette volna. Mindezekből következik, hogy a sértett által a tőrkésbe esés folytán elszenvedett életveszélyes eredmény bekövetkezésében a vádlott gondatlansága és emiatt büntetőjogi felelőssége megállapítható. Ezért a felmentésére nem volt lehetőség.
Az elsőfokú bíróság által feltárt bűnösségi tényezők helyesbítése annyiban szükséges, hogy a gondatlanság súlyosabb foka - az előzőekben írtakra figyelemmel - nem értékelhető súlyosító tényezőként, enyhítő viszont a gondatlanság enyhébb formája.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben büntetés kiszabását találta szükségesnek. A fiatalkorúakra vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében a vele szemben alkalmazandó joghátrány megválasztásakor elsődlegesen a fiatalkorú nevelésének, helyes irányba fejlődésének a szempontjait kell szem előtt tartani; a büntetés kiszabására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alkalmazása nem célravezető. Ez ügyben az elkövetéskor 15 éves, kifogástalan életvitelű, szakközépiskolai tanulmányait eredményesen folytató vádlott családi veszekedésbe, ittas apjával szemben, az anyja védelmében kapcsolódott be. A bűncselekmény elkövetésében hanyag gondatlanság terheli. Az eseményeket követően a család élete rendeződött, a sértett a vádlottnak megbocsátott. Ilyen körülmények mellett a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a fiatalkorú nevelése, társadalomba beilleszkedése érdekében intézkedés alkalmazása indokolt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a vádlott bűnösségét megállapító és büntetést kiszabó részét hatályon kívül helyezte, és a vádlottat a Btk. 117. §-a alapján a terhére megállapított gondatlan vétség miatt próbára bocsátotta. A Btk. 117. §-ának (2) bekezdése értelmében a próbaidő tartama 1 év. A próbára bocsátott fiatalkorú a Btk. 119. §-a alapján pártfogó felügyelet alatt áll. Tévesen rendelkezett az elsőfokú bíróság a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény "eszközének" az elkobzásáról. A bírói gyakorlat értelmében a Btk. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a bűncselekmény eszközének elkobzására csak szándékos bűncselekmények esetén van helye. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 102. §-ának (1) bekezdése alapján a vádlott tulajdonában levő tőrkés lefoglalását megszüntette és azt a Be. 102. §-ának (2) bekezdése alapján a vádlottnak kiadta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fentiek szerint megváltoztatta. (Legf. Bír. Bf. 1. 1498/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás