KK BH 1994/701
KK BH 1994/701
1994.12.01.
A tulajdonosi jogkörben hozott önkormányzati határozatot támadó keresetet nem közigazgatási perben kell elbírálni [Pp. 326. § (2) bek., 1991. évi XXXII. tv. 14. §-a].
Az M. egyház igénybejelentése alapján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről hozott határozatot a M. D. u. 16. szám alatti ingatlanra vonatkozóan.
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetésével egy időben felhívta az érintett ingatlan tulajdonosát, hogy az igénylővel 30 napon belül az ingatlan átadásáról megállapodást kössön, felhívta a figyelmét arra, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell a birtokba adás időpontját, a használó elhelyezésére, a felmerülő költségekre és azok viselésére vonatkozó rendelkezéseket.
Ezt követően az I. r. alperes önkormányzat képviselő-testülete 33/1992. szám alatt határozatot hozott a per tárgyát képező ingatlan egyházi tulajdonba adásáról, megállapította a tulajdonba adás feltételeit, és a megállapodás megkötésére a képviselő-testület a polgármestert felhatalmazta. A felhatalmazásnak megfelelően a megállapodás az I. és II. r. alperes között létrejött 1992. május 26-án. A 33/1992. sz. határozat rendelkezik a birtokba adás időpontjáról, valamint arról is, hogy az átadásra kerülő ingatlanon levő főépület három lakóját az egyház további bérlőként átveszi, és későbbi elhelyezésükről köteles gondoskodni. Az 1992. május 26-án kötött megállapodás 5. pontja szerint a birtokba adás időpontjától folyamatosan a lakás használóit bérlőként megtartja, és velük külön bérleti szerződést köt.
Az érintett ingatlanon levő lakóépület bérlői, a jelen per felperesei keresetet nyújtottak be a M.-i Városi Bírósághoz, amelyben az m.-i önkormányzat 33/1992. számú határozatának megváltoztatását kérik. A kereseti kérelemben előadottak szerint a sérelmezett határozat az ingatlan bérlőit kizárja a használati kártalanításból. A városi bíróság a keresetben előterjesztett kérelmet közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti kérelemnek tekintve, azt érdemben nem vizsgálva, végzésével a b.-i bírósághoz a Pp. 326. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással áttette.
A b.-i bíróság végzésével a felperesek keresetlevelét - hatáskör hiányának egyidejű megállapítása mellett - áttette a megyei bírósághoz, az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 13. §-ának (1) bekezdése alapján.
A megyei bíróság a keresetlevélnek a M.-i Városi Bírósághoz történő áttételét rendelte el azzal, hogy a felperes által előterjesztett kereseti kérelem elbírálására a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése, illetőleg 35. §-ának (1) bekezdése alapján az M.-i Városi Bírósági rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
A felperesek fellebbezést nyújtottak be a megyei bíróság áttételt elrendelő végzése ellen. Fellebbezésükben kifejtették, hogy a megyei bíróság a Pp. 129. §-a (2) bekezdésének megsértésével tette át kereseti kérelmüket érdemi elbírálás végett olyan más bírósághoz, amely saját illetékességének hiányát már jogerősen megállapította. A fellebbezési kérelmükben a felperesek arra is hivatkoztak, hogy a volt egyházi ingatlanok rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény rendelkezései alapján kívánják jogsérelmüket orvosoltatni.
A fellebbezés részben alapos.
A Pp. 45. §-ának (1) bekezdése szerint jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot ki kell jelölni. A 45. § (2) bekezdése szerint a kijelölés kérdésében a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel, illetőleg, ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetében a területén levő másik helyi bíróság kijelölhető. Egyébként a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt.
Tekintettel arra, hogy tárgyi ügyben az M.-i Városi Bíróság illetékességének hiányát jogerős végzéssel megállapította, a megyei bíróságnak - megállapítva a hatáskörének hiányát - az ügy áttétele helyett a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján az ügyet a Legfelsőbb Bírósághoz kellett volna felterjesztenie bíróság kijelölése érdekében. Ebben az esetben az eljáró bíróság kijelölése nem ütközött volna a Pp. 129. §-ának (2) bekezdésében foglalt abba a rendelkezésébe; amely szerint nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz vagy más hatósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének a hiányát már jogerősen megállapította. A Legfelsőbb Bíróság a tárgyi ügy irataiból megállapította, hogy a felperesek az M.-i Városi Bíróság előtt keresetlevelükben az I. r. alperes képviselő-testületi határozata bírósági felülvizsgálatát kérték. Az M.-i Városi Bíróság az ügy áttételét annak megvizsgálása nélkül rendelte el, hogy a keresetlevélben megjelölt 33/1992. sz. határozat közigazgatási ügyben hozott határozat vagy tulajdonosi jogkörben hozott önkormányzati határozat. Tekintettel arra, hogy az M. egyház részére közvetlen igénylés alapján ingatlan tulajdonba adásával kapcsolatos határozat volt az eredeti kereseti kérelem tárgya is, az eljáró helyi bíróságnak a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 14. §-a alapján kellett volna elbírálnia az egyháznak az ingatlantulajdonos helyi önkormányzattal létrehozott megállapodását. Mivel a képviselő-testületi sérelmezett határozat nem hatósági jogkörben meghozott közigazgatási határozat, így annak elbírálása az általános hatáskörben eljáró illetékes bíróság feladata (KK 6. sz. állásfoglalás).
Helyesen állapította meg a megyei bíróság hatáskörének hiányát, és helyesen mutatott rá, hogy a perbeli esetben nem az 1991. évi XXXII. törvény 13. §-ának (1) bekezdése alkalmazandó, mivel a felperesek nem a művelődési és közoktatási miniszter határozatának felülvizsgálatát, hanem egy polgári jogi megállapodás érvénytelenségének megállapítását kénék. A kifejtettek alapján tévedett viszont a megyei bíróság, amikor az ügyet áttette az M.-i Városi Bírósághoz, annak ellenére, hogy e bíróság illetékességének hiányát jogerősen már megállapította, és ezáltal megsértette a Pp. 129. §-ának (2) bekezdését, valamint a 45. § (2) bekezdését is.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság törvénysértő határozatát hatályon kívül helyezte, ugyanakkor a 45. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, eljáró bíróságul a Pp. 22. §-a alapján hatáskörrel rendelkező illetékes bíróságot jelölte ki az ügy érdemi tárgyalására. (Legf. Bír. Kpkf. II. 25. 180/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás