• Tartalom

1994. évi LXXI. törvény

1994. évi LXXI. törvény

a választottbíráskodásról1

2015.03.19.
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § E törvényt — eltérő rendelkezése2 hiányában — akkor kell alkalmazni, ha az eseti vagy állandó választottbíróság helye (székhelye) Magyarországon van.

2. § (1) Meghatározott szervezet keretében működő állandó választottbíróságot alapító okiratban — ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik — országos gazdasági kamara hozhat létre. Több országos gazdasági kamara állandó választottbíróságot közösen is létrehozhat.

(2) Az ügyek meghatározott körére törvény előírhatja valamely állandó választottbíróság kizárólagos hatáskörét, és e választottbíróság eljárásról3 e törvénytől eltérően rendelkezhet.

(3)4 Kizárólag magyarországi székhelyű, ennek hiányában telephelyű felek között megkötött szerződésből fakadó, belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jogot, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő jogvitában – amennyiben a szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni – kizárólag magyarországi székhelyű állandó választottbíróság járhat el saját eljárási szabályzatának alkalmazása mellett.

(4)5 A (3) bekezdés szerinti választottbírósági eljárás nyelve a magyar.

A választottbíróság kiköthetősége és a kikötés módja

3. § (1) Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha

a) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá

b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és

c) a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték.

(2) Választottbírósági eljárás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel hiányában is kiköthető, ha azt törvény megengedi.

4. §6 Nincs helye választottbírósági eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XV–XXIII., és XXV. fejezetében szabályozott eljárásokban, továbbá olyan ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja.

5. § (1) A választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik.

(2) A választottbírósági szerződés más szerződés részeként vagy önálló szerződésként köthető, és akár eseti, akár állandó választottbíróság kikötését tartalmazhatja.

(3) A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni. Írásban létrejött szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely a felek közötti levélváltás, táviratváltás, géptávírón vagy más, a felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás útján jött létre.

(4) Írásban létrejött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevelében7 állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre.

(5) Választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben8 választottbírósági kikötést tartalmazó iratra való hivatkozás azzal, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja.

Lemondás a kifogás jogáról

6. § Azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy e törvény bármely, a felek eltérő megállapodását megengedő rendelkezésének vagy a választottbírósági szerződés bármely előírásának nem tettek eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz, anélkül, hogy ezen mulasztás miatti kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidőt szabtak e határidőn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott.

A bíróságok szerepe

7. § Az e törvény által szabályozott ügyekben a bíróság akkor járhat el, ha ezt e törvény lehetővé teszi.

8. § (1) Az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak — kivéve az 54. § szerinti keresetet —, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan. A per megszüntetésére irányuló kérelmet az alperes legkésőbb a keresetlevélre benyújtott érdemi ellenkérelmében terjesztheti elő.

(2) A per megszüntetése esetében a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok harminc napig fennmaradnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett keresetlevél benyújtása nem akadálya a választottbírósági eljárás megindításának, folytatásának, illetve választottbírósági határozat meghozatalának addig sem, amíg az eljárás a bíróság előtt folyamatban van.

Egyéb általános rendelkezések

9. § (1) Ha e törvény lehetővé teszi, hogy a felek valamely kérdésről rendelkezzenek, a felek arra harmadik személyt vagy valamely szervezetet is felhatalmazhatnak.

(2) Ha e törvény szerint a felek megállapodhatnak, vagy e törvény bármilyen módon a felek megállapodására utal, ilyen megállapodásnak kell tekinteni a felek által kikötött választottbírósági szabályzatot is.

10. § (1) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, bármely írásbeli közlést azon a napon kell átvettnek tekinteni, amikor

a) azt a címzettnek személyesen átadták, vagy

b) azt a székhelyére, telephelyére vagy lakóhelyére (a továbbiakban együtt: székhelyére), szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére kézbesítették.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül egyik sem állapítható meg, az ajánlott levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módon9 a címzett utolsó ismert székhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére elküldött írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított nyolcadik napon, külföldi címzett esetében a tizenötödik napon átvettnek kell tekinteni.

II. Fejezet

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG MEGALAKÍTÁSA

A választottbírák kijelölése

11. § A választottbírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, és teljes titoktartásra kötelezettek a teendőik ellátása keretében tudomásukra jutott körülmények tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről — állandó választottbíróság esetében — megválasztásuk (kijelölésük) alkalmával írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.

12. § Nem lehet választottbíró

a) aki 24. életévét nem töltötte be;

b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott;

c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett;

d) akit a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül.

13. § (1) A felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választottbírák száma azonban csak páratlan lehet.

(2) Ha a felek a választottbírák számában nem állapodnak meg, a választottbírák száma három.

(3)10 E törvény alkalmazásában választottbíróság mind az egyedül eljáró választottbíró, mind pedig a több bíróból álló választottbírósági tanács.

14. § (1) A felek a választottbíró vagy a választottbírák kijelölésének szabályait a 15. és 16. § alkalmazása mellett szabadon állapíthatják meg. Ilyen megállapodás hiányában a (2)—(4) bekezdésben szabályozott módon kell eljárni.

(2) Három választottbíróból álló választottbíróság esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl ki, és az így kijelölt két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót. Ha az egyik fél a másik fél felhívásának kézhezvételétől számított harminc napon belül elmulasztja saját választottbírójának kijelölését, vagy ha a két választottbíró a kijelölésüktől számított harminc napon belül nem egyezik meg a harmadik választottbíró személyében, a hiányzó választottbírót — bármelyik fél kérelmére — az 51. §-ban meghatározott bíróság jelöli ki.

(3) Háromnál több választottbíróból álló választottbíróság esetében, a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a hiányzó választottbíró kijelöléséről a megválasztott bírák szótöbbséggel döntenek.

(4) Egy választottbíróból álló választottbíróság esetében — ha a felek a választottbíró személyében nem tudnak megállapodni —, bármelyikük kérésére azt az 51. §-ban meghatározott bíróság jelöli ki.

15. § Ha a felek megállapodása szerinti kijelölési eljárás során

a) az egyik fél a megállapodástól eltérően jár el, vagy

b) a felek vagy a választottbírák nem tudnak az ilyen eljárás szerint megkívánt megállapodásra jutni, vagy

c) egy harmadik fél, beleértve valamely szervezetet is, nem teljesíti az ezen eljárás szerint rábízott feladatok bármelyikét

a kijelölés érdekében, a fél az 51. §-ban meghatározott bírósághoz fordulhat, kivéve, ha a kijelölési eljárásra vonatkozó megállapodás ilyen esetre a kijelölés más módját írja elő.

16. § A hiányzó választottbíró kijelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre és minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését.

17. § (1) A választottbírónak javasolt személy és a kijelölt választottbíró haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, kivéve, ha a feleket ezekről már korábban tájékoztatta.

(2) A választottbíró a kijelölést a felekhez intézett írásbeli nyilatkozatban fogadja el. A választottbíró kijelölését tartalmazó okirat részéről történő aláírása elfogadásnak minősül.

(3) A választottbíróság tagjai — ha a felek eltérően nem állapodnak meg — maguk közül elnököt választanak.

A választottbírói megbízatás megszűnése

A kizárási eljárás

18. § (1) A választottbíró ellen csak abban az esetben lehet kizárási kérelmet előterjeszteni, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, vagy ha nem rendelkezik a felek megállapodása szerint szükséges szakképzettséggel.

(2) A fél az általa kijelölt vagy azon választottbíró ellen, akinek a kijelölésében részt vett, csak olyan okból élhet az (1) bekezdés alapján kifogással, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.

19. § (1) A felek — a 20. §-ban foglaltak figyelembevételével — a választottbíró elleni kizárási eljárás rendjében szabadon állapodhatnak meg.

(2) Ilyen megállapodás hiányában annak a félnek, aki a választottbíró ellen kizárási indítvánnyal kíván élni, az indítvány indokolását is tartalmazó írásbeli nyilatkozatát attól a naptól számított tizenöt napon belül kell a választottbíróságnak megküldenie, amikor a választottbíróság összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a 18. § (1) bekezdésében említett körülmények előtte ismertté váltak.

(3) Ha a kizárási indítvánnyal érintett választottbíró nem mond le megbízatásáról, vagy a másik fél nem ért egyet az indítvánnyal, a kérelemről a választottbíróság dönt.

20. § Ha a 19. §-ban előírt eljárás szerinti kizárási indítvány nem vezetett eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti az 51. §-ban megjelölt bíróságot, hogy döntsön a kizárási kérelemről. E döntés meghozataláig a választottbíróság — a kizárással érintett választottbírót is beleértve — folytathatja az eljárást, és határozatot hozhat.

A választottbírói megbízatás megszűnésének egyéb esetei

21. § (1) A választottbírói megbízatás lemondással, illetve a felek megállapodása alapján csak a 19. § (3) bekezdésében, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetekben szűnhet meg.

(2) Ha a választottbíró a 12. §-ban előírt feltételeknek a kijelölés elfogadása után bekövetkező változás miatt nem felel meg, vagy ténylegesen képtelenné válik feladatai ellátására, úgyszintén, ha más okból kellő időben nem jár el, a tisztségéről lemondhat, illetve a felek megállapodhatnak a megbízatása megszüntetésében.

(3) Ha a választottbíró lemond tisztségéről vagy a fél egyetért a választottbíró megbízatásának megszűnésével, ez nem jelenti a 18. §-ban, illetve a (2) bekezdésben foglalt bármely ok tényleges fennállásának elismerését.

22. § Ha a választottbírói megbízatás megszűnésével kapcsolatban a felek között vita merül fel, bármelyikük kérheti az 51. §-ban megjelölt bíróságot, hogy döntsön a megbízatás megszüntetéséről.

Új választottbíró kijelölése

23. § Ha a választottbíró megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette új választottbírót kell kijelölni ugyanazon rendelkezések alkalmazásával, mint amelyek szerint korábban a választottbírót kijelölték.

III. Fejezet

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE

A választottbíróság döntése saját hatásköréről

24. § (1) A választottbíróság saját hatásköréről — beleértve bármely, a választottbírósági szerződés létezését vagy érvényességét illető kifogást — maga dönt. Ebből a szempontból a szerződés részét képező választottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást.

(2) A választottbíróságnak az a döntése, amely szerint egy szerződés semmis, önmagában nem vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét.

(3) A választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésőbb a válaszirat előterjesztésével egy időben kell megtenni, míg a választottbíróság hatáskörének túllépésére alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor nyomban elő kell terjeszteni. A választottbíróság kifogást később is elfogadhat, ha a kifogásolás késedelmét igazoltnak ítéli.

(4) Az a tény, hogy a fél jelölte ki a választottbírót, vagy részt vett a kijelölésben, nem zárja el a felet attól, hogy a választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást előterjesszen.

25. § (1) A választottbíróság a 24. §-ban említett kifogásokról akár a kifogás felmerülésekor, akár az érdemben hozott határozatban dönthet. Ha a választottbíróság megállapítja hatáskörét, bármelyik fél az11 ezen döntésről kapott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti az 51. §-ban megjelölt bíróságot, hogy határozzon a választottbíróság hatásköréről.

(2) A kérelemre vonatkozó döntés meghozataláig a választottbíróság folytathatja az eljárást, és határozatot hozhat.

Ideiglenes intézkedések elrendelése

26. § (1) Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a választottbíróság kérelemre bármelyik felet utasíthatja, hogy minden olyan ideiglenes intézkedést tegyen meg, amelyet a vita tárgya vonatkozásában a választottbíróság szükségesnek tart. A választottbíróság bármelyik felet megfelelő biztosíték adására szólíthatja fel az ilyen intézkedéssel kapcsolatban.

(2) Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat mindaddig hatályban marad, amíg azt a választottbíróság újabb határozatával hatályon kívül nem helyezi, vagy ugyanabban a kérdésben ítéletet nem hoz.

IV. Fejezet

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA

A felek egyenlő elbánásban részesítése

27. § A feleket a választottbírósági eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy ügyét előadhassa.

Az eljárási szabályok meghatározása

28. § A felek a választottbíróság által követendő eljárás szabályaiban — e törvény keretei között — szabadon állapodhatnak meg, ideértve valamely12 állandó választottbíróság eljárási szabályzatának kikötését is. Megállapodás hiányában a választottbíróság az eljárási szabályokat — e törvény keretei között — belátása szerint határozza meg.

A nyilvánosság kizárása

29. § A választottbírósági eljárás — a felek ellenkező megállapodása hiányában — nem nyilvános.

Az eljárás nyelve

30. § (1) Az eljárás során használandó nyelvben a felek szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában az eljárás nyelve magyar.

(2) A felek eltérő rendelkezése hiányában, az (1) bekezdés szerint meghatározott nyelvet kell alkalmazni a felek nyilatkozataira, a tárgyalásra, a választottbíróság határozatára vagy bármely más közlésére.

A választottbíráskodás helye

31. § (1) A felek a választottbíráskodás helyében szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíráskodás helyét a választottbíróság az eset körülményeit figyelembe véve állapítja meg, az állandó választottbíróság pedig az alapító okiratában meghatározott székhelyén jár el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől függetlenül a választottbíróság — ha a felek másképpen nem állapodnak meg — a bírák közötti megbeszélés, a felek, a tanúk vagy a szakértők meghallgatása, valamint tárgyak, okiratok megszemlélése céljából más helyen is összeülhet.

Az eljárás megindítása

32. § (1) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a jogvita vonatkozásában az eseti választottbíróság eljárása azon a napon indul, amelyen az ellenérdekű fél (a továbbiakban: alperes) a vita választottbíróság elé utalására irányuló nyilatkozatot kézhez veszi.

(2) Ha a felek állandó választottbíróságot kötöttek ki, az eljárás a keresetlevélnek a választottbírósághoz történő megérkezése napján indul.

Keresetlevél és válaszirat

33. § (1) A felperes a felek vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül köteles előadni kereseti kérelmét, az azt alátámasztó tényeket, a vitatott kérdéseket, míg az alperes köteles az ezekre vonatkozó válasziratát előterjeszteni. A felek a perbeli nyilatkozatok megkívánt tartalmát illetően eltérően is megállapodhatnak.

(2) A felek nyilatkozataikkal együtt mindazon okiratokat is előterjeszthetik, amelyek megítélésük szerint az üggyel összefüggnek, hivatkozhatnak továbbá minden olyan okiratra vagy egyéb bizonyítékra, amelyet elő kívánnak terjeszteni.

(3) A felek eltérő megállapodásának hiányában bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti keresetét vagy válasziratát a választottbírósági eljárás során, kivéve, ha a választottbíróság az ezen eljárással okozott késedelem miatt annak előterjesztését kizárja.

(4) Ahol e törvény valamely rendelkezése — kivéve a 35. § (1) bekezdését — keresetről szól, az a viszontkeresetre is vonatkozik, ahol pedig válasziratról szól, az a viszontkeresettel szembeni válasziratra is vonatkozik.

Szóbeli tárgyalás és írásbeli eljárás

34. § (1) A felek eltérő megállapodása hiányában, a választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetőséget adni számukra beadványaik előterjesztésére. A választottbíróság a megjelent tanúkat és szakértőket meghallgatja, pénzbírságot vagy más kényszerítő eszközt azonban nem alkalmazhat.

(2) A feleket kellő időben, előzetesen értesíteni kell a tárgyalásról és a választottbíróság olyan eljárási cselekményéről, amelynek célja tárgy vagy okirat megszemlélése.

(3) Az egyik fél által a választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel azt a szakértői véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet.

(4) A választottbírósági eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.

A fél mulasztása

35. § (1) A választottbíróság megszünteti az eljárást, ha a felperes a keresetlevelét elfogadható indok nélkül nem terjeszti elő, kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg.

(2) Ha az alperes válasziratát nem nyújtja be, a választottbíróság köteles az eljárást folytatni anélkül, hogy a mulasztást a felperes állításai elismerésének tekintené.

(3) Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő a bizonyítékait, a választottbíróság folytathatja az eljárást, és a rendelkezésére álló adatok alapján határozatot hozhat.

Szakértő kirendelése

36. § (1) A felek eltérő megállapodása hiányában — ha a választottbírósági eljárásban jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a választottbíróság nem rendelkezik — a választottbíróság

a) egy vagy több szakértőt rendelhet ki, hogy adjon véleményt a választottbíróság által meghatározott kérdésekben;

b) bármelyik féltől megkívánhatja, hogy a szakértőnek felvilágosítást adjon vagy mutasson be, illetve tegyen hozzáférhetővé bármely, a tárgyhoz tartozó okiratot vagy tárgyat, hogy azt a szakértő megszemlélhesse.

(2) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a szakértő, ha az egyik fél kéri vagy azt a választottbíróság szükségesnek tartja — írásbeli vagy szóbeli szakvéleményének előterjesztését követően —, köteles részt venni a tárgyaláson, ahol a felek kérdéseket intézhetnek hozzá, és a vitás kérdések bizonyítására tanút vagy szakértőt állíthatnak.

A bíróság által nyújtott jogsegély

37. § (1) A félnek a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a bíróság e kérelemnek helytadó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással.

(2) A bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el a választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyben, ha a biztosítási intézkedést kérő fél a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.

(3)13 Ha a választottbíróság előtt a bizonyítási eljárás lefolytatása jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a választottbíróság megkeresésére a járásbíróság a bizonyítás lefolytatásával, valamint a választottbíróság által lefolytatott bizonyítás során szükséges kényszerítő eszközök alkalmazásával jogsegélyt nyújt.

(4)14 A választottbíróság azt a járásbíróságot keresi meg, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.

V. Fejezet

HATÁROZATHOZATAL
ÉS AZ ELJÁRÁS MEGSZŰNÉSE

Határozathozatal

38. § (1) Több bíróból álló választottbíróság — ha a felek másképpen nem állapodtak meg — szótöbbséggel hozza meg határozatát. Többségi álláspont hiányában a választottbírósági tanács elnöke dönt.

(2) Eljárási kérdésekben az eljáró tanács elnöke is dönthet, ha a felek vagy a választottbíróság tagjai erre felhatalmazzák.

Egyezség

39. § (1) Ha az eljárás során a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti.

(2) Ha a felek kérik, a választottbíróság az egyezséget a megállapodásban rögzített feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve, hogy megítélése szerint az egyezség megfelel a jogszabályoknak.

(3) A választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a választottbíróság által hozott ítélet hatályával.

A határozat formája és tartalma

40. § A választottbíróság ítéletét és az eljárást megszüntető végzését írásba kell foglalni, és azt a választottbírónak, illetve a választottbíráknak alá kell írniuk. Több bíróból álló választottbíróság esetében a tagok többségének aláírása elegendő, feltéve, hogy az elmaradt aláírás hiányának okát feltüntetik.

41. § (1) Az ítéletben és az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni kell az eljárás költségének — ideértve a bírák díjának — összegéről és annak viseléséről.

(2) Az ítéletben rögzíteni kell a döntés alapjául szolgáló indokokat, kivéve, ha a felek egyezségét foglalták ítéletbe.

(3) Az ítéletben fel kell tüntetni annak keltét és a választottbíráskodásnak a 31. §-ban meghatározott helyét. Az ítéletet úgy kell tekinteni, mint amelyet a feltüntetett helyen hoztak.

(4) Az ítéletnek a választottbírák által a 40. § szerint aláírt egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.

Az eljárás megszűnése

42. § (1) A választottbírósági eljárás az ügy érdemében hozott ítélettel vagy a választottbíróságnak az eljárást megszüntető végzésével ér végett.

(2) A választottbíróság megszünteti az eljárást, ha

a) a felperes a keresetét nem terjeszti elő [35. § (1) bekezdés];

b) a felperes keresetét visszavonja, kivéve, ha az alperes ez ellen kifogással él, és a választottbíróság a vita lezárásához fűződő jogos érdekét elismeri;

c) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak;

d) a választottbíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség vagy az lehetetlen.

(3) A választottbíróság megbízatása az eljárás megszűnésével — kivéve a 43—45. § szerinti eljárást — megszűnik.

Az ítélet kijavítása, értelmezése; kiegészítő ítélet

43. § (1) Ha a felek eltérő határidőt nem állapítottak meg, az ítélet kézhezvételétől számított harminc napon belül

a) az egyik fél a másik fél egyidejű értesítése mellett kérheti a választottbíróságot, hogy az ítéletben előforduló bármely névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki;

b) ha a felek úgy állapodnak meg, egyik fél a másik félhez intézett egyidejű értesítéssel kérheti a választottbíróságot, hogy az ítélet meghatározott része vagy pontja tekintetében adjon értelmezést.

(2) Ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés az ítélet indokolásának részévé válik.

(3) A választottbíróság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hibát az ítélet meghozatalától számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

44. § (1) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, az ítélet kiegészítését annak kézhezvételétől számított harminc napon belül, bármelyik fél — a másik fél egyidejű értesítése mellett — kérheti, ha a választottbíróság olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során előterjesztettek, nem rendelkezett.

(2) Ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, harminc napon belül — szükség esetén tárgyalás alapján — kiegészítő ítéletet hoz.

45. § A választottbíróság szükség esetén meghosszabbíthatja a kijavításra, értelmezésre vagy kiegészítő ítélet meghozatalára meghatározott határidőt.

VI. Fejezet

NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

Eljárás nemzetközi ügyekben

46. § (1) A nemzetközi választottbírósági eljárás során a I—V. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nemzetközi választottbíráskodás esetén a 8. §-t és — viszonosság esetében — a 37. § (1) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a választottbíróság székhelye Magyarországon kívül van.

(3)15 Nemzetközi ügyekben – ha törvény eltérően nem rendelkezik – állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság jár el.

Az eljárás nemzetközi jellege

47. § (1) A választottbíráskodás nemzetközi, ha

a) a választottbírósági szerződést kötő felek székhelye, ennek hiányában telephelye a szerződés megkötésének időpontjában különböző államokban van, vagy

b) a következő helyek egyike azon az államon kívül van, amelyben a felek székhelye (telephelye) van:

ba) a választottbíráskodásnak a választottbírósági szerződésben meghatározott helye;

bb) az a hely, ahol a felek jogviszonyából eredő kötelezettségek lényegi részét teljesíteni kell, vagy amelyhez a jogvita tárgya a legszorosabban kapcsolódik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) ha a félnek több telephelye van, telephely az, amely a legszorosabb viszonyban van a választottbírósági szerződéssel;

b) ha a félnek nincs telephelye, a hivatkozást a szokásos tartózkodási helyre kell érteni.

Az eljárás nyelve

48. § (1) A felek szabadon állapodhatnak meg a nemzetközi választottbírósági eljárás során használandó nyelvben vagy nyelvekben. Ilyen megállapodás hiányában az eljárás során használandó nyelvet vagy nyelveket a választottbíróság határozza meg.

(2) A választottbíróság elrendelheti, hogy bármely írásbeli bizonyítékhoz a felek vagy a választottbíróság által meghatározott nyelven vagy nyelveken fordítást kell csatolni.

Az alkalmazandó anyagi jog meghatározása

49. § (1) A választottbíróságnak a jogvitát a felek által a vitás kérdések érdemi eldöntésére választott jog rendelkezéseivel összhangban kell eldöntenie. Valamely állam jogának vagy jogrendszerének kikötését — kivéve, ha a felek megállapodása másképpen szól — úgy kell értelmezni, mint amely az adott állam jogának a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályaira utal.

(2) Ha a felek jogot nem választottak, az alkalmazandó anyagi jogot a választottbíróság határozza meg.

(3) A választottbíróság valamely jog alkalmazása helyett a méltányosság alapján csak akkor dönthet, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták.

50. § A választottbíróság határozatát a szerződés kikötéseivel összhangban, valamint az ügyletre alkalmazandó kereskedelmi szokások figyelembevételével köteles meghozni.

VII. Fejezet

A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA

Hatáskör, illetékesség

51. §16 A választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyek — a 37. §-ban szabályozott kivételekkel — a törvényszék hatáskörébe tartoznak.

52. §17 A választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyekben az a törvényszék illetékes, amelynek területén az alperes székhelye (telephelye) található, vagy amelynek területén a jogvitához vezető szerződéskötés történt. Ha az illetékes bíróság ily módon nem állapítható meg, a Fővárosi Törvényszék jár el.

53. §18 A bíróság — kivéve a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti pert — nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködése nélkül jár el. Határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A választottbíróság ítéletének érvénytelenítése

54. § A választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye; csak az ítélet érvénytelenítése kérhető a bíróságtól, az 55. §-ban felsorolt okokból.

55. § (1) A fél, továbbá az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, a választottbíróság ítéletének részére történt kézbesítésétől számított hatvan napon belül keresettel az ítélet érvénytelenítését kérheti a bíróságtól, ha

a) a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége;

b) a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen;19

c) a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni;

d) az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki; ha a határozat a választottbírósági szerződés keretein kívül eső ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyekre a választottbíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezések vonatkozásában lehet kérni;

e) a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának — kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezően alkalmazandó szabályával —, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek.

(2) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése arra hivatkozással is kérhető, hogy

a) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik,20 vagy

b) az ítélet a magyar közrendbe ütközik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Kiegészítő ítélet esetében a határidőt annak kézbesítésétől kell számítani.

56. § (1) A bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

(2) A bíróság ítélete kizárólag a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére szorítkozhat.

57. §21 A bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései irányadók azzal, hogy a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálati kérelem azonban előterjeszthető.

A választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása

58. § A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.

59. § A bíróság megtagadja a választottbírósági ítélet végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy

a) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy

b) az ítélet a magyar közrendbe ütközik.

60. § Az a fél, aki a választottbíróság ítéletére hivatkozik vagy annak végrehajtása iránt kérelmet nyújt be, köteles annak eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni. Ha az ítélet nem magyar nyelvű, a fél köteles magyar nyelvű hitelesített fordítást is mellékelni.

VIII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szabályozás jellege

61. § E törvény rendelkezéseitől a felek akkor térhetnek el, ha azt e törvény lehetővé teszi.

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések

62. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Ahol jogszabály választottbírósági egyezséget említ, ott a választottbíróság által ítéletbe foglalt egyezséget kell érteni.

63. §22

64–65. §23

1

A törvényt az Országgyűlés az 1994. évi november 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. november 28. A törvényt a 2017: LX. törvény 69. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2018. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 67. §-át.

2

A Magyar Közlöny 1994. évi 122. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

3

A Magyar Közlöny 1994. évi 122. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

4

A 2. § (3) bekezdését a 2012: LXV. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a 2012. június 13-át követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

5

A 2. § (4) bekezdését a 2012: LXV. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a 2012. június 13-át követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

6

A 4. § a 2015: VII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

7

A Magyar Közlöny 1994. évi 122. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

8

A Magyar Közlöny 1994. évi 122. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

9

A Magyar Közlöny 1994. évi 122. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

10

A Magyar Közlöny 1994. évi 122. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

11

A Magyar Közlöny 1994. évi 122. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

12

A Magyar Közlöny 1994. évi 122. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

13

A 37. § (3) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 37. § (4) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 46. § (3) bekezdése az 1996: CXI. törvény 241. §-ával megállapított szöveg.

16

Az 51. § a 2011: CCI. törvény 91. § a) pontja szerint módosított szöveg.

17

Az 52. § a 2011: CCI. törvény 91. § b) pontja szerint módosított szöveg.

18

Az 53. § utolsó mondata a 2001: CV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

21

Az 57. § a 2004: CXXVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

22

A 63. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 174. pontja hatályon kívül helyezte.

23

A 64–65. §-t és a 64. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 174. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére