PK BH 1994/73
PK BH 1994/73
1994.02.01.
Büntetőeljárás során okozott, jó hírnév sérelme miatt érvényesített személyiségvédelmi igény elbírásának szempontjai [Ptk. 78. § (1)—(2) bek., Pp. 9. § (1)—(2) bek., 130. § (1) bek. i) pont, 157. §, Btk. 183. §, Be. 54. § (1) bek., 213. § (1) bek. b) pont, 312. § (2) bek.].
A felperes a keresetében azt állította, hogy a személyhez fűződő jogai szenvedtek sérelmet azáltal, hogy őt a büntetőügyekben eljárt bíróságok a határozataik indokolásában magánemberként és nem az M. L. N. Szövetségének képviseletében eljáró személyként tüntették fel, amikor a magánindítvány előterjesztőjét megjelölték. Ugyancsak jogsértőnek tartotta az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban elmaradt bírói intézkedéseket, ezért a jogsértések megállapítása mellett a megyei bíróság alperest elégtétel adására és nem vagyoni kár címén 1 000 000 forint és ennek 1991. május 13-tól járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes a kereset nyilvánvaló alaptalanságát állítva elsősorban a per megszüntetését, másodlagosan pedig a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában megállapította: a felperes nagyrészt olyan mulasztásokra hivatkozva kérte a jogsértés tényének megállapítását, amelyek elbírálása - a büntetőeljárás törvényességének felülvizsgálata - kizárólag a büntetőeljárás rendes, illetőleg rendkívüli jogorvoslati rendszerére tartozik. A felperes kifogásainak ez a része ezért nem lehet személyiségvédelem alapja, mert a Ptk. 76. §-a nem a büntetőeljárásra vonatkozó jogorvoslati eszköz. A kereseti kérelemnek a bírói mulasztásokat állító része ezért már idézés kibocsátása nélkül lett volna elutasítható. Érdemben vizsgálta ugyanakkor a keresetnek azt a részét, amely az egyéb büntetőeljárásokban a felperes feljelentőként való szerepeltetésével kapcsolatos kifogásokat tartalmazta, és az ezzel kapcsolatos igényt alaptalannak találta. Álláspontja szerint ugyanis a büntetőeljárásokban a felperes magánvádlóként való megjelölése nem jelenti a jó hírnév megsértését.
Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetnek való helytadás érdekében a felperes, a per megszüntetése, másodlagosan pedig az ítélet indokolásának módosítása érdekében az alperes fellebbezett.
A fellebbezések az alábbi okok miatt alaptalanok.
A Ptk. 78. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
A Pp. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint, pedig ha jogerősen elbírált bűncselekmény anyagi jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatban nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt, a bíróságot azonban határozatának meghozatalában más hatóság döntése, illetőleg a bennük megállapított tényállás nem köti.
Az előzőekből következik: a személyhez fűződő jogok sérelmére alapított keresetet nem teszi nyilvánvalóan alaptalanná önmagában az a körülmény, ha a sérelem más bíróság vagy hatóság eljárásával összefüggő okok miatt [a Pp. 9. §-a (1) bekezdésében foglaltakat kivéve] kerül előterjesztésre. Valamely bírósági eljárásban félként való szerepeltetése olyan személynek, aki az eljárásban valójában nem vett részt, adott esetben okozhat érdeksérelmet, ezért az ilyen okból előterjesztett kereset érdemi vizsgálat nélküli elutasítására nincs lehetőség. Miután pedig a Pp. 157 §-a nem is teszi lehetővé a per megszüntetését a Pp. 130. § -a (1) bekezdésének i) pontjában előírt okból, ezért az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor az alperes kérelmére a pert nem szüntette meg. Ilyen okból a per megszüntetésére az alperes fellebbezése alapján sem kerülhetett sor, és az elsőfokú ítélet indokolásának az alperes által kért módosítására sem volt lehetőség.
A Btk. 183. §-a szerint a rágalmazás és a becsületsértés bűntette magánindítványra büntethető és a Be. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében a vádat ilyen esetben, mint magánvádló a sértett képviseli. Ha pedig az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként. Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság jelöli ki [Be. 312. §-ának (2) bekezdése].
A felperes fellebbezése alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy a felperes 1990. június 19-én és 1990. június 20-án kettős minőségben tett feljelentést. Nemcsak az általa képviselt társadalmi szervezet elnökeként, hanem magánszemélyként is kérte a megjelölt újságírók ellen a büntetőeljárás lefolytatását (egyebek mellett a szervezet vezetőjének rágalmazása és sértő módon felvett fényképének beleegyezése nélküli közlése miatt). A felperes csak a büntetőeljárásban hozott elsőfokú határozat ismeretében jelentette be, hogy ő magánindítványt a saját személyében nem terjesztett elő, és a magánvádat sem hajlandó a saját személyében képviselni. Ez a bejelentés ezért tartalmilag a magánszemély által tett feljelentés visszavonását jelentette, ugyanakkor nem változtatott azon a helyzeten, hogy eredetileg ő is tett magánindítványt. A magánindítvány, a feljelentés hiánya pedig ugyanúgy az eljárás megszüntetését vonja maga után, mint ahogyan az (más okból ugyan) a felperes esetében történt [Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontja]. Téves tehát a felperesnek az az érvelése, hogy ő a büntetőeljárásokban magánindítványt nem terjesztett elő, és ezért a határozatok indokolásában sem szerepelhetett ilyen minőségben.
A felperesnek a büntetőeljárásokban feljelentőként való minősítése megfelel a valóságnak, ezért a Ptk. 78. §-ának (1) bekezdésében előírt törvényi feltételek hiányában a személyhez fűződő jogok megsértésére alapított kereset elutasítása megalapozott, az elsőfokú ítéletet ebben a keretben támadó felperesi fellebbezés pedig alaptalan volt. Az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét ezért a Legfelsőbb Bíróság az előzőekben módosított indokokkal a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 274/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás