753/B/1994. AB határozat
753/B/1994. AB határozat*
1998.04.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (5) bekezdés második és harmadik mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Köot.) VIII. fejezete a közoktatás finanszírozásának elveit határozza meg. Ebben a körben a Köot. szabályozza az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat, a térítésidíj-fizetési kötelezettséget, a tandíjfizetési kötelezettséget, a térítési díj és a tandíj mértékét, a finanszírozás egyéb kérdéseit valamint a magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó külön rendelkezéseket is tartalmaz.
A finanszírozás egyéb kérdéseinek szabályai között a 118. § (1) bekezdése úgy szól, hogy a közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.
A 118. § (5) bekezdése az állami költségvetés hozzájárulásának egyik formáját, a tankönyvtámogatást szabályozza. Eszerint „az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó – tanulói létszám alapján számítva – más célra fel nem használható támogatásként kap, a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A döntésnél a tanulók szociális helyzete figyelembe vehető. A támogatás felhasználható a tankönyvek iskolai könyvtári elhelyezés céljára történő beszerzésére, ha könyvtári kölcsönzéssel biztosítják a tanulók ingyenes tankönyvellátását. Az iskolának a támogatás meghatározott részét jogszabályban foglaltak szerint tartós tankönyv vásárlására kell fordítani.”
Az indítványozó szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes a Köot. 118. § (5) bekezdés második és harmadik mondata, mert „jogállamban megengedhetetlen az, hogy egy állampolgár (esetünkben egy tanuló) jogaira, kötelességeire vonatkozóan bármely szerv eljárási és anyagi jogszabályok hiányában hozzon döntést. ... A Köot. csupán a felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem vonatkozásában rendeli alkalmazni az Áe-nek a fellebbezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, az azt megelőző döntési szakaszra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket. Arra nézve sem rendelkezik az oktatási törvény – és az önkormányzatoknak sem ad felhatalmazást a rendeleti szabályozásra –, hogy mely feltételek fennállása esetén jogosult valaki a támogatásra.”
II.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
Az Alkotmány 16. §-a megállapítja: „A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.”
Az Alkotmány 70/F. §-a a művelődéshez való jogról a következőket tartalmazza:
„(1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.”
A 79/1995. (XII. 21.) AB határozatban (ABH 1995. 399.) a felsőfokú oktatással kapcsolatos egyes jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok adtak alkalmat az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 16. §-a és 70/F. § (2) bekezdése értelmezésére.
Ennek értelmében az Alkotmány 16. §-a állami kötelezettséget állapít meg az ifjúság létbiztonsága, oktatása és nevelése, valamint érdekeinek védelme tekintetében. Ez a rendelkezés azonban önmagában alanyi alapjogot nem tartalmaz konkrét állami szolgáltatásokra. A jogalkotó szervek számára széles mozgásteret biztosít az ifjúság létbiztonságát, oktatását és nevelését, valamint érdekének védelmét szolgáló támogatási formák meghatározásában. Az Alkotmány 70/F. § (2) bekezdése állami kötelezettségként az „oktatásban részesülők anyagi támogatásának” követelményét fogalmazza meg, ami nem azonosítható a támogatás valamely konkrét rendszerével. Az állam tehát a támogatási formákat szabadon választhatja meg.
A Köot. 118. § (5) bekezdése a tankönyvtámogatást költségvetési törvényben meghatározott támogatásként határozza meg, amelyet az iskolafenntartó kap, „tankönyvek megvásárlásának támogatásához”. A támogatás kizárólag erre a célra használható fel. A Köot. azonban a támogatás módjáról nem szól, ezt a döntést a nevelőtestületre bízza azzal, hogy a testületnek az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét is meg kell hallgatnia. A Köot. lehetővé teszi továbbá, hogy a testület a döntésnél a tanulók szociális helyzetét figyelembe vegye, és lehetővé teszi azt is, hogy a támogatást teljes egészében a tankönyvek iskolai könyvtári elhelyezés céljára történő beszerzésére használják fel, ha könyvtári kölcsönzéssel biztosítják a tanulók ingyenes tankönyvellátását.
A Köot. a tankönyvtámogatást nem a tanuló alanyi jogaként szabályozza, hanem az iskolafenntartót megillető olyan költségvetési támogatásként, amelyet egyedül a Köot-ban meghatározott célra, de a nevelőtestület által meghatározott módon lehet felhasználni. A nevelőtestületet nem köti sem a szülői szervezet, sem a diákönkormányzat véleménye. Nem köteles a tanulók szociális helyzetét figyelembe venni és nem köteles a támogatás meghatározott módját választani.
A Köot. ezzel olyan sajátos támogatási formát vezet be, amelynek mind létrehozása, mind részletszabályainak meghatározása a törvényhozó szabadságára tartozik. A Köot-nek vagy más jogszabálynak nem szükséges rendelkeznie arról, hogy milyen feltételek esetén jogosult valaki a támogatásra. A Köot. – amennyire ez a 118. § (5) bekezdése alkalmazásához szükséges – megfelelő anyagi és eljárási szabályokat tartalmaz a nevelőtestület döntését illetően.
A nevelési-oktatási intézménynek a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseivel összefüggő eljárási szabályokat a Köot. 83–84. §-a tartalmazza. Ezek lehetővé teszik, hogy a tanuló, a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve ennek elmulasztása ellen egyéni érdeksérelemre hivatkozással felülbírálati kérelmet, jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújtson be. Ezekre az eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény egyes rendelkezéseit kell alkalmazni; a tanuló, a szülő a törvényességi kérelem, továbbá – meghatározott fegyelmi ügyek kivételével – a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntések bírósági felülvizsgálatát is kérheti, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással.
Mivel a támadott szabály nem csorbít alanyi jogokat, és nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdése rendelkezéseit sem, az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
Budapest, 1998. április 14.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k., Dr. Németh János s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., Dr. Vörös Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás