777/H/1994. AB határozat
777/H/1994. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (X. 26.) rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozók Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (X. 26.) rendelete (a továbbiakban: Ör.), illetve e rendelet 4. §-a és melléklete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték.
Az Ör. egészét támadó indítvány szerint a tulajdon alkotmányos védelmét, valamint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát sérti az a szabályozás, amely — ellentétben Kecskemét város ilyen tárgyban hozott közgyűlési rendeletétől — ,,nem ad lehetőséget azok számára az előnyösebb vételi jogra és vételárra, akik igazolni tudják, hogy vételi szándékukat 1990.-től 1993. december 31-ig bejelentették és bérleményük 1994-ben kijelölésre került''.
A másik indítványozó azt kifogásolta, hogy az Ör. 4. §-a és melléklete bizonyos lakásokra nézve kizárja a vételi jog gyakorlását. Az indítványban foglaltak szerint a sérelmezett rendelkezések ellentétesek az Alkotmány 42. § második mondatával, mivel az Ör. nem tesz eleget a helyi közhatalom lakosság érdekében való gyakorlása követelményének.
Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy az Ör. támadott előírásai a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) ,,biztosított jogok visszaélésszerű gyakorlását'' valósítják meg.
Az indítványozó úgy vélte, hogy ,,a vételi joggal nem érintett lakások meghatározása, valamint ezek tekintetében a lakások értékesítésének rendeletbeli szabályozása hátrányos megkülönböztetést jelent e lakások bérlőivel szemben''.
Az Alkotmánybíróság az indítványokat — tartalmi hasonlóságukra tekintettel — egyesítette és ebben az eljárásban bírálta el.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta.
1. Az Alkotmány 42. §-ának az indítványban hivatkozott második mondata úgy rendelkezik, hogy ,,a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása''. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
Az Lt. több tárgykörben is rendeletalkotási felhatalmazást, valamint jogosultságokat és kötelezettségeket állapít meg a helyi önkormányzat képviselőtestülete számára.
Az Lt. hatályba lépése előtt az állami bérlakások megvásárlására vonatkozó rendelkezéseket az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.) és a végrehajtására kiadott 16/1969. (IX. 30.) ÉVM—MÉM—PM együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) állapította meg. A Korm.r. és a Vhr. vételi jogot nem alapított.
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Korm.r. és a Vhr. figyelembevételével alkotta meg az önkormányzati tulajdonban lévő házingatlanok elidegenítéséről szóló 8/1993. (IV. 20.) rendeletét, az Lt. hatályba lépését követően pedig az Ör.-t, amelynek 16. § (2) bekezdése az előbbi rendeletet hatályon kívül helyezte.
Az Lt. 1. sz. mellékletének IV. fejezete a Korm.r.-t és a Vhr.-t 1994. március 31-ével hatályon kívül helyezte azzal, hogy e jogszabályok rendelkezéseit ,,az azok alapján megkötött szerződésekre továbbra is alkalmazni kell''. Az Ör. 16. § (1) bekezdés második mondata pedig arra utal, hogy ,,a folyamatban lévő elidegenítések esetén e rendelet előírásait kell alkalmazni''.
2. Az Lt. 45. § (1) bekezdése a vételi jogra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Eszerint: ,,A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)—c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.''
E törvény 46. §-a azokat az esetköröket határozza meg, amikor az önkormányzati lakásra nézve nem áll fenn vételi jog. Az Lt. 48. § (1) bekezdésének megfelelően ,,a vételi joggal — írásban — 1995. november 30-ig lehet élni''.
Az Ör. 2. és 3. §-a az Lt. idézett előírásai figyelembevételével rendelkezik a vételi jogról, illetve annak kizárásáról. A 4. § pedig a következőket állapítja meg.
,,(1) A vételi joggal — írásban — 1995. november 30-ig lehet élni. E rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lakások esetén a vételi jog gyakorlására e rendelet 2. sz. melléklete módosításának kihirdetésétől számított 1 évig van lehetőség, amennyiben a rendelet mellékletének módosítására nem az átalakítás, korszerűsítés, felújítás, valamint rehabilitációs munka elvégzése következtében kerül sor.
(2) Amennyiben a 3. § (1) bek. f) pontjában meghatározott kizáró ok megszűnik, úgy a bérlőt a határozatlan idejű lakásbérleti szerződés megkötésétől számított 1 évig legfeljebb 1997. szeptember 30-ig vételi jog illeti meg.
(3) A vételi jog jogosultja részére történő eladás esetén a visszavásárlási jog kikötése semmis.''
Az Ör. a vételi jog érvényesíthetőségének időpontját az Lt.-ben foglaltaktól eltérően meghosszabbította. Mivel az indítványozók ezt a szabályozást kifejezetten nem támadták, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot ebben a vonatkozásban mellőzte.
3. Az Ör. 4. §-ában említett 2. sz. melléklet a felújításra, átalakításra, bontásra kijelölt épületeket sorolja fel.
Az Lt. már említett 46. § b) pontja szerint az önkormányzatnak az Lt. hatályba lépése előtt hozott döntése alapján ,,átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben'' lévő lakásra nem áll fenn vételi jog. Az Alkotmánybíróság 777/H/1994/3. sz. végzésére megküldött iratokból, így Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 264/1993. (VII. 15.) sz., az önkormányzati tulajdonban álló lakóépületek felújítási címjegyzékét tartalmazó határozatából kitűnik, hogy az Ör. említett melléklete kizárólag az Lt. hatályba lépése előtt felújításra kijelölt épületeket szerepelteti az ún. tilalmi listán.
A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 4. §-a és melléklete törvényellenességét nem állapította meg és a megsemmisítésükre irányuló indítványt elutasította.
4. Az Lt., illetve az Ör. hatályba lépését követően a szegedi önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati tulajdonban lévő lakások elidegenítésének feltételei megváltoztak. A 700/B/1990. AB határozat már rámutatott arra, hogy az állami tulajdonú házingatlanok elidegenítésének visszamenőleges hatály nélküli szabályozása nem sérti az Alkotmányban védeni rendelt jogegyenlőség megvalósulását. ,,Önmagában az a tény, hogy a jogszabály módosítása következtében megváltoztak az állami házingatlanok vételének feltételei, nem értékelhető a módosítás előtt és azt követően vásárlók megkülönböztetésének. Az esélyegyenlőség követelménye is csak az azonos jogszabályi feltételek mellett vásárlók vonatkozásában vethető fel.'' (ABH 1991. 718, 719.)
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy különböző illetékességű önkormányzatok azonos szintű normáinak összehasonlítására nincs hatásköre.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. egészét érintő alkotmányossági kifogásokat sem tekintette megalapozottnak és az indítványt a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően elutasította.
Budapest, 1997. február 24.
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
|
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás