8/1994. (HK 8.) HM utasítás
8/1994. (HK 8.) HM utasítás
a honvédség hivatásos (továbbszolgáló) állománya illetményéről szóló 50/1987. (HK 14.) HM utasítás módosításáról
1994.05.05.
A fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állománya szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 25. §-ában kapott felhatalmazás alapján a honvédség hivatásos (továbbszolgáló) állománya illetményéről szóló – többször módosított – 50/1987. (HK 14.) HM utasítást (a továbbiakban: Ut.) a következők szerint módosítom:
1. § Az Ut. 1. § (1) bekezdés harmadik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„– a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tisztekre, zászlósokra, tiszthelyettesekre, tisztesekre és honvédekre.”
2. § Az Ut. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A tiszteknek és tiszthelyetteseknek a rendfokozatuk után rendfokozati illetmény jár a következők szerint:
Rendfokozatok |
Illetmény |
|---|---|
Tábornokok |
|
Vezérezredes |
27 000 |
Altábornagy |
23 000 |
Vezérőrnagy |
19 000 |
Dandártábornok |
17 000 |
Tisztek |
|
Ezredes |
15 000 |
Alezredes |
13 500 |
Őrnagy |
12 400 |
Százados |
11 300 |
Főhadnagy |
10 600 |
Hadnagy |
10 000 |
Zászlósok |
|
Főtörzszászlós |
7 800 |
Törzszászlós |
7 600 |
Zászlós |
7 400 |
Tiszthelyettesek |
|
Főtörzsőrmester |
7 100 |
Törzsőrmester |
6 900 |
Őrmester |
6 700 |
Tisztesek |
|
Szakaszvezető |
6 400 |
Tizedes |
6 200 |
Őrvezető |
6 000 |
Rendfokozat nélküliek |
|
Honvéd (matróz) |
5 800” |
3. § Az Ut. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beosztási illetményeket és kötelező emelésük vagy csökkentésük mértékét a következő táblázat szerint kell megállapítani:
Beosztási |
A beosztási |
Magasabb beosztásba |
|---|---|---|
30. |
22 300 |
900 |
29. |
21 300 |
|
28. |
20 300 |
|
27. |
19 300 |
|
26. |
18 600 |
750 |
25. |
17 900 |
|
24. |
17 200 |
|
23. |
16 500 |
|
22. |
15 800 |
|
21. |
15 400 |
600 |
20. |
15 000 |
|
19. |
14 700 |
|
18. |
14 400 |
|
17. |
14 100 |
|
16. |
13 800 |
|
15. |
13 500 |
450 |
14. |
13 300 |
|
13. |
13 200 |
|
12. |
13 000 |
|
11. |
12 900 |
|
10. |
12 800 |
|
9. |
12 600 |
|
8. |
12 500 |
|
7. |
12 200 |
300 |
6. |
12 100 |
|
5. |
12 000 |
|
4. |
11 800 |
– |
3.* |
– |
– |
2.* |
– |
– |
1.* |
3 000 |
–” |
* Az 1. kategóriába a hivatásos állományba vett katonai tanintézeti hallgatókat kell besorolni, a 2. és a 3. kategória pedig a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény rendelkezése alapján megszűnt.
4. § Az Ut. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az illetményrendszerben, illetőleg a külön rendelkezésekben meghatározott feltételek teljesítése esetén a tiszt és tiszthelyettes a 30–68. §-okban meghatározott pótlékokra jogosult.
(2) A pótlék összegét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 43. § (1) bekezdése szerinti II. besorolási osztály első fizetési fokozatának mindenkori összege (a továbbiakban: illetményalap), valamint a jelen utasításban meghatározott százalékos mértékek szorzata határozza meg.”
5. § Az Ut. 30–67. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:
Tűzszerészpótlék
„30. § (1) Tűzszerészpótlékra jogosult az, aki aknazárak telepítését, elaknásított területek, illetőleg lőszerek, robbanóanyagok (robbanótestek) felkutatását, mentesítését, hatástalanítását, lőterek lövészet után mentesítését, vagy árvízvédelem során jégtorlaszok robbantását végzi.
(2) A tűzszerészpótlék naponkénti mértéke:
a) annak, aki a telepítést, felkutatást, mentesítést, hatástalanítást, robbantást – napi 3 órát meghaladó időtartamban – közvetlenül végzi, az illetményalap 6,1%-a;
b) annak, aki nem végez tűzszerész munkát, de feladatai ellátása során – napi 3 órát meghaladó időtartamban – robbanásveszélyes helyen tartózkodik (pl. orvos), az illetményalap 1,9%-a.
31. § (1) Ha a tűzszerész tevékenység napi 3 óránál kevesebb, a pótlék napi mértéke az illetményalap 3,7 illetőleg 1,6%-a.
(2) A pótlék felszámításának alapja a munkákban részt vevőkről vezetett nyilvántartás, a névre szóló megbízólevél, a robbantási jegyzőkönyv és a járőrnapló.
32. § Tűzszerészpótlék a 30. §-ban felsorolt feladatok végzéséért az MH műszaki szemlélő által meghatározott beosztásokban, valamint az MH Haditechnikai Intézet állományába tartozó aknászok és tűzszerészek részére folyósítható.
Búvárpótlék
33. § (1) Búvárpótlékra jogosult, aki búvárbeosztást tölt be és búvár feladatot teljesít.
(2) A búvárpótlék mértéke merülésenként:
– folyóvízben az illetményalap 2,3%-a;
– állóvízben és búvárkeszonban az illetményalap 1,7%-a.
(3) A búvár részére víz alatti robbantás esetén a merülési pótlékon felül, óránként az illetményalap 2,3%–ának megfelelő összegű külön pótlék jár.
(4) Gyári új és fődarabcserés készülék kipróbálása esetén – merülésenként – az illetményalap 13,9%-ának megfelelő összegű pótlék jár.
34. § (1) Búvárpótlék csak annak fizethető, aki
– jóváhagyott terv, vagy külön intézkedés alapján szolgálati feladatként hajt végre búvármerüléseket, vagy túlnyomásos térben feladatokat;
– érvényes búváralkalmassági egészségügyi minősítéssel rendelkezik;
– legalább búvár alaptanfolyamot végzett és sikeres vizsgával rendelkezik.
(2) A búvárjelöltek részére a tanfolyam ideje alatt végzett tevékenységért is jár búvárpótlék.
(3) A pótlékot a merülési napló alapján kell folyósítani.
Ejtőernyős ugrási pótlék
35. § (1) Ejtőernyős ugrási pótlék jár annak, akinek az ejtőernyős ugrás a beosztása ellátásával együtt jár.
(2) Az ejtőernyős ugrási pótlék mértéke ugrásonként:
– 1–75 ugrás között az illetményalap 2,8%-a;
– 76–500 ugrás között az illetményalap 5,6%-a;
– 501 ugrástól az illetményalap 11,2%-a.
(3) A pótlék összege az ugrás bonyolultságától függően 25–100%-kal növekszik a következők szerint:
Az ugrás körülményei |
Nappal egyszerű |
Nappal bonyolult, |
Éjjel bonyolult |
Az ugrás bonyolultsága |
Ugrásonként járó pótlék |
||
Rendszeresített katonai felszerelés nélkül, |
– |
25%-a |
50%-a |
Rendszeresített katonai felszereléssel, vagy |
25%-a |
50%-a |
75%-a |
Nagy magasságból felszereléssel vagy (és) |
50%-a |
75%-a |
100%-a |
(4) Az ugrás körülményeinek és bonyolultságának elbírálása szempontjából:
– egyszerű terepen repülőteret, szántást stb., általában akadálymentes, sima terepet;
– bonyolult terepen erdős-hegyes terepet, vízi akadályokat és lakott területeket;
– nagy magasságból végrehajtott ugráson a 4000 m feletti ugrást
kell érteni.
(5) Az ugrás végrehajtásának módja (bekötött, stabilizátoros vagy késleltetett) a pótlék összegét nem befolyásolja.
(6) A pótlékra jogosító, teljesített ugrások számába a honvédségben szolgálati feladatként végrehajtott ugrásokon kívül be kell számítani:
a) a polgári ejtőernyős kiképzés vagy ejtőernyős sporttevékenység (edzés, verseny stb.) során végrehajtott ugrások számát;
b) az ejtőernyők beugrása során végrehajtott ugrások számát;
c) az ejtőernyő beugrás során végrehajtott ellenőrző ugrások számát.
(7) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott ejtőernyős ugrásért pótlék nem jár. A (6) bekezdés b) pontjában meghatározott ugrásért járó pótlékra a 36. § rendelkezései az irányadók.
Ejtőernyő beugrási pótlék
36. § (1) Ejtőernyő beugrási pótlékra jogosult, aki gyári új vagy nagyjavított (újjáépített) ejtőernyők beugrását végzi.
(2) Az ejtőernyő beugrási pótlék mértéke ugrásonként:
– repülőgépvezető mentőernyő beugrásáért az illetményalap 20,9%-a,
– főernyő beugrásért az illetményalap 15,3%-a.
(3) A nagyjavított (újjáépített) ernyővel való ugrásért csak akkor jár a beugrási pótlék, ha az a garanciális (kifogásolási) határidőn belül történt. A garanciális időn túli ugrásért a 35. § szerint jár a pótlék.
37. § Az ejtőernyő beugrási pótlék összegének megállapításánál:
– repülőgépvezető mentőernyőnek kell tekinteni a repülőgépvezetők (repülőgép személyzet) részére életmentő ernyőként rendszeresített ernyőt;
– főernyőnek kell tekinteni az ugrások végrehajtásához általában használt, nagy kupolafelületű, tartalékernyővel együtt rendszeresített (gyakorló, deszant) háti ejtőernyőt;
– nagyjavított (újjáépített) ernyőnek kell tekinteni azt a főernyőt, illetve repülőgépvezető mentőernyőt, amelynek egy vagy több fő részét teljesen kicserélték. (Fő részek: a kupola, a teljes zsinórzat és a teljes heveder.)
38. § Ha egy ejtőernyő ellenőrzéséhez több ellenőrző ugrást szükséges végrehajtani, ezekért összesen legfeljebb a 36. § szerinti összeg fizethető.
Ügyeleti (készenléti) díjak
a) 24 órás ügyeleti szolgálatok díjazása
a) 24 órás ügyeleti szolgálatok díjazása
39. § (1) A tiszt és tiszthelyettes – a Magyar Honvédség harckészültségének biztosításáról szóló 002/1992. HVKF intézkedésben meghatározott – 24 órás parancsnoki, hadműveleti és egyéb ügyeleti (egység-, riasztó-értesítő-, kapu-, telephely-, rejtjelző-, konyha-, egészségügyi-, segélyhelyügyeletes stb.), valamint zászlóalj (század) napostiszti szolgálat ellátásáért a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ügyeleti díjra jogosult.
(2) Az ügyeleti díjra való jogosultságot nem befolyásolja az a körülmény, hogy jár-e a szolgálatért szolgálatmentesség.
(3) Nem fizethető ügyeleti díj azért a szolgálatért, amelyért más címen jár díjazás (harckészültségi szolgálat, orvosi ügyelet stb.).
(4) Nem jogosult ügyeleti díjra, akinek a 24 órás ügyeleti szolgálat teljesítése a szervezetszerű beosztásával együttjáró szolgálati feladat.
40. § (1) Az ügyeleti díj összege szolgálatonként (naponként):
a) a délutáni váltású szolgálat, valamint a váltás időpontjától függetlenül az ügyeletes parancsnoki és a hadműveleti ügyeleti szolgálat esetében az illetményalap 4,9%-a;
b) a délelőtti váltású egységügyeletesi és a riasztó-értesítő ügyeletesi szolgálat esetében az illetményalap 3,7%-a;
c) az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb ügyeletesi (kapu, telephely stb.), valamint a zászlóalj (század) napostiszti szolgálat esetében az illetményalap 2,5%-a.
(2) Az ügyeletes helyettesének az ügyeletessel azonos feltételek szerint jár az ügyeleti díj.
41. § A díj fizetésére jogosult katonai szervezeteknél a teljesített 24 órás ügyeleti, valamint a napostiszti szolgálatokról nyilvántartást kell vezetni.
42. § Az ügyeleti díjat – az esetenkénti pótlékra vonatkozó szabályok szerint – havonta kell fizetni.
b) Orvosi ügyeletek díjazása
43. § A katonai kórházakban, szanatóriumokban és a külön meghatározott helyőrségi csapatrendelőkben teljesített orvosi ügyeletekért – a katonaorvos tisztek és egészségügyi tiszthelyettesek részére – orvosi ügyeleti díj jár. A katonaorvos tisztek és egészségügyi tiszthelyettesek a lakáson teljesített készenléti szolgálatért készenléti díjra jogosultak.
44. § (1) Az orvosi ügyeleti díj összege ügyeletenként:
– szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosnak az illetményalap 6,0–11,2%-a.
– szakorvosi képesítéssel nem rendelkező orvosnak az illetményalap 4,2–8,4%-a.
(2) A helyőrségi csapatrendelőkben nem orvosi munkakört ellátók ügyeleti díja
– szakképzett egészségügyi tiszthelyettesnek az illetményalap 2,5–4,7%-a,
– nem szakképzett egészségügyi tiszthelyettesnek az illetményalap 2,0–4,2%-a.
(3) Azokon az osztályokon (részlegeken), ahol az ügyelet tartama alatt a kórházi orvos megterhelése az átlagosnál rendszeresen nagyobb (pl. intenzív, baleseti sebészeti, szívsebészeti, koraszülött, szülészeti-nőgyógyászati osztály), az ügyeleti szolgálatot ellátó orvos részére a következő ügyeleti díjak folyósíthatók:
– szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosnak az illetményalap 7,7–12,5%-a,
– szakorvosi képesítéssel nem rendelkező orvosnak az illetményalap 6,0–11,2%-a.
(4) Azokat az osztályokat (részlegeket), ahol az átlagon felüli megterhelés miatt a magasabb összegű ügyeleti díj fizethető – a kórházigazgató javaslatára –, az MH egészségügyi szolgálatfőnök határozza meg.
(5) Az MH repülőcsapatainál szolgálatot teljesítő hivatásos katonaorvosok az éjszakai repülések alkalmával teljesített orvosi ügyeleti szolgálatért a következő ügyeleti díjra jogosultak:
– szakorvosi képesítéssel rendelkezőknek az illetményalap 6,0%-a,
– szakorvosi képesítéssel nem rendelkezőknek az illetményalap 4,2%-a.
45. § (1) A 44. § szerinti ügyeleti díjak egy „ügyeleti napra” fizethetők. Egy ügyeleti napnak minősül a folyamatosan (egyfolytában) teljesített ügyeleti szolgálat, ha annak időtartama a 15 órát eléri, de a 17 órát nem haladja meg.
(2) Ha az ügyeleti szolgálat egy ügyeleti napnál hosszabb vagy rövidebb (tehát a 17 órát meghaladja vagy a 15 órát nem éri el), az ügyeleti díjat a teljesített óráknak megfelelő arányban kell növelni, illetve csökkenteni. Az egy órára eső ügyeleti díj összegének megállapításához a 16-os osztószámot kell alkalmazni.
46. § (1) Az egyes munkahelyeken (osztályokon, részlegeken) a díjtétel alsó és felső határai között fizetendő ügyeleti díj összegét – az MH egészségügyi szolgálatfőnök előzetes hozzájárulásával – a katonai szervezet parancsnoka állapítja meg.
(2) A heti pihenőnapon, szabadnapon, illetőleg munkaszüneti napon vagy „felvételes” napon teljesített ügyeleti szolgálatért fizetendő díjazást – az alsó-felső összeghatárok között – a munkanapokra megállapítottnál magasabb összegben célszerű megállapítani.
c) Katonaorvosok készenléti díja
47. § A katonai kórházakban (szanatóriumokban), valamint az MH egészségügyi szolgálatfőnök által készenléti szolgálatra kijelölt helyőrségekben a katonaorvos részére, az általa teljesített készenléti szolgálatért, készenléti díj jár, melynek mértéke készenléti szolgálatonként az illetményalap 4,2%-a.
d) Katonai ügyészek és ügyeletes nyomozótisztek készenléti díja
48. § A készenléti szolgálat ellátására kijelölt katonai ügyész és igazgatási főtiszt részére az általa teljesített készenléti szolgálatért készenléti díj jár, melynek összege készenléti szolgálatonként az illetményalap 4,2%-a. Az előzőekben meghatározott összegű díjazása jár a katonai ügyész és igazgatási főtiszt részére akkor is, ha a készenléti szolgálata ideje alatt feladatot végez.
Gyakorlati pótlék
49. § (1) A tiszt és tiszthelyettes részére – seregtestszintig bezárólag – évenként a hazai és külföldi gyakorlatokon töltött 15. naptól a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével gyakorlati pótlék jár.
(2) A gyakorlati pótlékra való jogosultság – seregtestszintig bezárólag – a gyakorlatvezetőkre, a gyakorlatokon ellenőrzési, döntnöki feladattal megbízottakra is kiterjed.
(3) A gyakorlati pótlék szempontjából csak azok a gyakorlatok (harcászati, szakharcászati csapás- és tűzvezetési, együttműködési, harc- és gépjárművezetési, rendszer-, „M” összekovácsolási, műszaki út- és létesítményépítési gyakorlatok, lövészetek stb.) vehetők számításba, amelyeknek az időtartama a 48 órát folyamatosan meghaladja. A 48 óra felett minden megkezdett 12 óra 0,5 napnak számít. A katonai objektum területén megtartott gyakorlatokért csak akkor jár díjazás, ha a résztvevőknek éjszaka is a gyakorlat színhelyén kell tartózkodniuk.
50. § Nem terjed ki a gyakorlati pótlékra való jogosultság a más jellegű távollétekre (pl. továbbképzésekre, a gyakorlatokkal nem összefüggő ellenőrzésekre), valamint azokra az igénybevételekre, amelyekért a résztvevők külön anyagi juttatásban részesülnek (az állandó és időszaki nemzetgazdasági, valamint a csapatépítkezés keretében végzett munkákra stb.).
51. § A gyakorlati pótlék naponkénti összege – a gyakorlat fajtájától, valamint a gyakorlatokért biztosított szabadnapoktól (rendkívüli szabadságtól) függetlenül – az illetményalap 4,2%-a.
52. § A gyakorlati pótlékot – az esetenkénti pótlékra vonatkozó szabályok szerint – havonta kell fizetni.
53. § A gyakorlaton töltött napokról nyilvántartást kell vezetni.
Általános osztálybasorolási pótlék
54. § (1) Az általános osztálybasorolási pótlékra jogosultak a meghatározott beosztásokban haditechnikai eszközöket közvetlenül kezelő, vezető tisztek és tiszthelyettesek, ha az osztályos szintekre előírt elméleti és gyakorlati követelményeket teljesítik, kivéve azokat, akik a honvédség hivatásos és továbbszolgáló állománya egyes pótlékairól szóló 9/1994. HM utasítás hatálya alá tartoznak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti osztálybasorolási pótlék havi mértéke:
|
mester |
I. |
II. |
|
|||
– tiszteknek az illetményalap |
8,4%-a |
7,0%-a |
5,6%-a |
– tiszthelyetteseknek az illetményalap |
7,0%-a |
5,6%-a |
4,2%-a |
55. § (1) Az osztálybasorolási pótlékra jogosító beosztások nómenklatúráját külön rendelkezés tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nómenklatúra módosítása következtében megszűnő osztálybasorolási pótlék összegével – a pótlék megszűnésének időpontjától – a beosztási illetmény összegét fel kell emelni.
56. § Az osztálybasorolási pótlékra jogosultak meghatározott időnként az illetékes szolgálatfőnökség (főnökség, szemlélőség) által szervezett vizsgán kötelesek megvédeni osztályos fokozatukat. Érvényes vizsga hiányában a pótlék folyósítását be kell szüntetni.
Idegen nyelvtudási pótlék
57. § Meghatározott idegen nyelvek közép- vagy felsőfokú ismeretéért, illetőleg használatáért az 58–60. §-ok rendelkezései szerint idegen nyelvtudási pótlék folyósítható.
58. § (1) Az idegen nyelvtudási pótlékot
– a nyelvismeret szintje;
– az idegen nyelv használati készsége és
– a nyelvtudás tényleges hasznosítása alapján kell megállapítani.
(2) Az idegen nyelvtudási pótlék mértéke
Kate- |
Az idegen nyelv használati foka |
Foko- |
Európai nyelv – |
Nem európai nyelv – |
||
középfokú |
felsőfokú |
középfokú |
felsőfokú |
|||
ismeretéért |
||||||
I. |
Az idegen nyelv használata a beosztás |
1. |
15,3 |
21,4 |
21,4 |
30,6 |
2. |
14,1 |
19,0 |
19,5 |
28,4 |
||
3. |
13,0 |
17,0 |
18,0 |
26,2 |
||
II. |
Az idegen nyelv tudása szükséges a |
4. |
11,3 |
15,0 |
16,5 |
23,5 |
5. |
10,2 |
13,6 |
15,2 |
21,5 |
||
6. |
9,0 |
12,5 |
14,0 |
19,5 |
||
III. |
Az idegen nyelv használata elsősorban ritkán, |
7. |
7,9 |
10,8 |
12,7 |
17,9 |
8. |
7,0 |
9,7 |
11,8 |
16,4 |
||
9. |
6,2 |
8,6 |
11,0 |
15,3 |
||
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
(3) Az idegen nyelvtudási pótlék összegének megállapításánál a besoroló parancsnokoknak az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni úgy, hogy ezáltal az idegen nyelvek szélesebb körben való elsajátítására, a tudásszint emelésére, megőrzésére is ösztönözzenek.
(4) Idegen nyelvtudási pótlék egyidejűleg legfeljebb három idegen nyelv tudásáért, illetőleg használatáért fizethető.
59. § (1) Nem jár idegen nyelvtudási pótlék az idegen nyelvet oktató tanároknak, továbbá a nem élő nyelvek tudásáért és az olyan nyelvek ismeretéért, amelyre a honvédségnek, illetőleg az érintett személyeknek a beosztásuk ellátásához sem béke, sem háború idején nincs szüksége.
(2) Csak a második és a további idegen nyelvek ismerete és használata után fizethető idegen nyelvtudási pótlék a tolmácsoknak és a fordítóknak.
60. § Az idegen nyelvtudás igazolására az Eötvös Loránd Tudományegyetem felügyelete alatt álló Idegen Nyelvi Továbbképző Központ által kialakított állami nyelvvizsga, illetőleg az ezzel azonos értékű vizsgát tanúsító bizonyítvány fogadható el. A nyelvtudás igazolására elfogadható okiratokat az utasítás melléklete tartalmazza.
Gépkocsivezetői pótlék
61. § (1) Gépkocsivezetői pótlékra jogosultak a személygépkocsi- és autóbuszvezető tisztek és tiszthelyettesek.
(2) A gépkocsivezetői pótlék mértéke az illetményalap százalékában:
Gépkocsivezetői |
I. A személyi használatú, a |
II. Egyéb személygépkocsi, |
|---|---|---|
5 évig |
4,9 |
3,5 |
6–10 évig |
6,0 |
4,6 |
11–15 évig |
7,3 |
6,0 |
16–20 évig |
9,1 |
7,3 |
21–25 évig |
10,8 |
9,1 |
26 évtől |
12,5 |
10,8 |
(3) A gépkocsivezetői beosztásban eltöltött évek számába a szolgálati vagy munkaviszonyban gépkocsivezetőként eltöltött minden időt be kell számítani, függetlenül a gépkocsi típusától (személy, teher). Gépkocsivezetői pótlék azonban csak személygépkocsi-, és autóbuszvezető részére fizethető.
Távoli helyőrségi pótlék
62. § (1) Akik távoli helyőrségben teljesítenek szolgálatot és családjukkal együtt ott is laknak, a kedvezőtlen életfeltételekre tekintettel távoli helyőrségi pótlékra jogosultak.
(2) Távoli helyőrségnek az a település tekinthető, ahol nincsenek meg az átlagosnak tekinthető élet-, munka-, és kulturális feltételek. Különösen, ahol:
a) az élelmiszerek és más napi szükségleti cikkek helyi beszerzésére csak korlátozottan van lehetőség;
b) a gyermekek az általános, illetőleg a középiskolai tanulmányaikat csak lakóhelyüktől távol, egy másik településen – bentlakással vagy naponkénti bejárással – tudják végezni;
c) a hozzátartozók részére nincs megfelelő munkalehetőség, illetőleg az csak napi több órai utazással biztosítható;
d) a kulturális igények kielégítése az átlagos szint alatt, illetőleg csak az átlagosnál magasabb kiadásokkal biztosítható.
63. § (1) A távoli helyőrségi pótlék havi mértéke az illetményalap százalékában:
|
I. |
II. |
Fokozat |
kategóriában |
|
1. |
22,0 |
17,2 |
2. |
19,6 |
14,7 |
3. |
17,2 |
12,9 |
4. |
14,7 |
– |
(2) Az I. kategóriába tartoznak, akiknél a 62. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban szereplő körülmények mindegyike fennáll, a II. kategóriába pedig azok, akiknél a felsoroltak közül csak egyesek fordulnak elő.
(3) Az I–II. kategórián belül meghatározott pótlékfokozatokat – egyéni elbírálás alapján – a jogosult eltartásában levő gyermekek számának és a család anyagi, szociális helyzetének együttes figyelembevételével kell megállapítani. A család anyagi helyzetének megítélésénél figyelembe kell venni a feleség munkavállalásának lehetőségét, a család egy főre eső jövedelmét, a háztartásban levő egyéb hozzátartozók (szülők stb.) eltartása miatt viselt terheket.
64. § (1) A 63. § (3) bekezdésében foglalt körülmények mérlegelése alapján a következő fokozatok szerint kell a távoli helyőrségi pótlékot megállapítani:
az I. kategóriában
– 3 vagy több gyermek esetében |
1. fokozat |
– 2–3 gyermek esetében |
2. fokozat |
– 1–2 gyermek esetében |
3. fokozat |
– 0–1 gyermek esetében |
4. fokozat |
a II. kategóriában
– 2 vagy több gyermek esetében |
1. fokozat |
– 1–2 gyermek esetében |
2. fokozat |
– 0–1 gyermek esetében |
3. fokozat |
(2) A gyermekek számának azonossága esetén magasabb összegű pótlékot kell megállapítani annak, akinek a szociális helyzete kedvezőtlenebb.
(3) A gyermektelen tiszt, vagy tiszthelyettes részére kivételesen eggyel magasabb összegű fokozat is megállapítható, ha a felesége tartósan keresőképtelen.
(4) Ha a férj és a feleség is hivatásos vagy továbbszolgáló katona, távoli helyőrségi pótlék csak a férj jogán fizethető.
(5) A nőtlenek (elváltak) számára az I/3., illetőleg a II/2. fokozat szerinti pótlék fele jár.
(6) Ha a nőtlen (elvált) és már távoli helyőrségi pótlékban részesülő tiszt vagy tiszthelyettes megnősül, csak akkor jogosult továbbra is pótlékra, ha a felesége is a távoli helyőrségbe költözik. Ellenkező esetben a pótlék folyósítását a házasságkötés napjával be kell szüntetni.
(7) A távoli helyőrségből áthelyezett személy mindaddig jogosult a távoli helyőrségi pótlékra, amíg a családja a távoli helyőrségben lakik.
65. § (1) A távoli helyőrségnek minősülő szolgálati helyeken levő katonai szervezeteket, valamint azok az I., vagy II. kategóriába tartozását a HVKF rendelkezésében állapítja meg. Az adott katonai szervezet állományába tartozó, de a távoli helyőrség vonzáskörzetében levő kistelepüléseken lakók pótlékjogosultságát illetően az MH Közgazdasági és Pénzügyi Főnökségtől kell állásfoglalást kérni.
(2) Az egyes személyek távoli helyőrségi pótlékra való jogosultságát negyedévenként felül kell vizsgálni és a feltételek megszűnte esetén intézkedni kell a folyósítás beszüntetésére.
Pénzkezelési pótlék
66. § A pénztárosi beosztást betöltő tisztek és tiszthelyettesek, ha a kezelésükre bízott pénztár havi pénzforgalma eléri a hárommillió forintot, pénzkezelési pótlékra jogosultak, melynek havi összege az illetményalap 4,5%-ával egyenlő. A pénzkezelési pótlék megállapításánál az előző évi pénzforgalmat kell alapul venni.
Egyéb pótlékok
67. § Csak az érintettek kapják a következőkben felsorolt pótlékokra vonatkozó rendelkezéseket.
a) Repülési pótlék
b) Repülőgép berepülési pótlék
c) Harckészültségi pótlék
d) A repülőhajózó (repülő-műszaki) állomány, a vadászirányítók és az ejtőernyősök osztálybasorolási pótléka
e) A rádiófelderítő-távírászok és rádióműszerészek osztálybasorolási pótléka
f) Terepfelmérői pótlék
g) Gépjármű-üzemeltetést irányítók pótléka
h) Különleges pótlék
i) Díszelgési pótlék
j) Zenekari pótlék.”
6. § (1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. január hó 1-jével kell alkalmazni. Egyidejűleg az Ut. 15. §-a hatályát veszti.
(2) Ahol az Ut. továbbszolgáló állományt említ, ott e helyett továbbszolgáló, szerződéses állományt kell érteni.
Dr. Für Lajos s. k.,
honvédelmi miniszter
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás