GK BH 1994/99
GK BH 1994/99
1994.02.01.
Egy eljárásban a félnek több meghatalmazottja (képviselője) lehet. Ilyen esetben a bíróság bármelyik képviselő részére joghatályosan kézbesíttetheti a bírósági iratokat. Ha a képviselők egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek az ügyben, ezeket a bíróság úgy bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek [Pp. 66. § (2) bek., 97. §, 109. § (3)-(4) bek.; 1991. évi XL. tv. 6. § (2) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet vezérigazgatója, F. Á. T. 1992. április 9-én csődeljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be az első fokon eljárt bírósághoz. Kérelmében jelezte, hogy a vállalat a jogi képviseletére általános meghatalmazást adott a 178. sz. K. Jogtanácsosi Munkaközösség, Ügyvédi Iroda részére, dr. T. L. ügyvéd ügyintézése mellett.
A bíróság az 1992. október 9-én kelt végzésével a csődeljárást megindította és elrendelte annak a Cégközlönyben való közzétételét. A végzés a Cégközlöny 1992. november 12-i számában került közzétételre.
Az ezt követő napon, november 13-án dr. K. É. ügyvéd, az adós vállalat megbízott vezérigazgatója, dr. G. Cs. által aláírt, a vállalatnak a csőd-, illetve felszámolási eljárás során a bíróságok előtti képviseletére szóló meghatalmazást csatolt, s bejelentette, hogy a csődbejelentést követően eltelt időben a vállalat pénzügyi helyzete súlyosan megromlott. A nyilatkozatát tartalmazó 7. sorszámú jegyzőkönyvben a bíróság rögzítette: az adós nem lát lehetőséget arra, hogy a hitelezőivel bármilyen feltételek mellett is egyezséget köthessen, ezért a csődeljárás helyett a felszámolási eljárás lefolytatását kérte. A bíróság az adós bejelentése miatt végzésével - az I991. évi IL. törvény (Csftv.) 21. §-ának (2) bekezdése alapján - a felszámolási eljárást hivatalból megindította. Egyúttal kötelezte az adóst, valamennyi ismert hitelezőjét 8 napon belül értesítse arról, hogy az anyagi helyzetében történt változás miatt a csődegyezséget nem tudja megkötni, és hogy ezt a Csftv. 21. §-ának (1) bekezdése alapján, felszámolási eljárást kérve, a bíróságnak bejelentette.
Ugyancsak 1992. november 13-án, az adós jogi képviselőjének személyes meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvbe foglaltan a bíróság az 1-1. sorszámú végzésével megállapította az adós fizetésképtelenségét. Határozatának indokolásában arra utalt, hogy a fizetésképtelenség vélelmének törvényes feltételei az adóssal szemben fennállanak, aki ezt nem tudta megdönteni, sőt maga is kérte a nem vitatott, illetőleg elismert kiegyenlítetlen tartozásaira figyelemmel a felszámolási eljárás lefolytatását. A bíróság döntését a Csftv. 26. §-ának (2) bekezdésére és a 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapította. A végzés kihirdetése után az adós jogi képviselője a fizetésképtelenséget megállapító végzés elleni fellebbezési jogáról lemondott.
Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító végzés ellen az adós az általános meghatalmazással igazolt jogi képviselője - T., L., B. & Társai Ügyvédi Iroda; dr. T. L. ügyvéd - útján fellebbezést, és egyúttal a fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet nyújtott be. Az I992. december 11-én kelt igazolási kérelme indokolásául előadta, hogy az adós általános jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda csak a csődeljárás bírósági iratainak a kérelem megírásának napján történt, megtekintésekor szerzett tudomást dr. K. É. képviseleti meghatalmazásáról s az általa a csődügyben tett bejelentésről, a felszámolási eljárás megindításáról, valamint a fizetésképtelenség tényét megállapító végzésről. Ennek következtében menthető okból nem nyújtott be a végzés ellen fellebbezést, azt az igazolási kérelemmel egyidejűleg terjesztette elő.
Fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének - az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatti - hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, illetve az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását. Azt adta elő, az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nem a cég szabályszerűen meghatalmazott képviselője terjesztette elő, ugyanakkor a szabályszerűen meghatalmazott általános képviselő részére az eljárás során keletkezett határozatokat nem kézbesítette. Arra hivatkozott, hogy a dr. K. É. ügyvéd meghatalmazását aláíró dr. G. Cs. nem megbízott vezérigazgatója a cégnek, és önálló cégszerű aláírási joggal nem rendelkezik. A bírósági iratokhoz becsatolt cégkivonatból megállapíthatóan dr. G. Cs. közgazdasági igazgató elsőhelyű - tehát nem önálló - cégszerű aláírásra jogosult. Mivel a becsatolt képviseleti meghatalmazás aláírása nem felel meg a cégkivonatnak, az nem cégszerű, tehát nem hoz létre képviseleti jogosultságot. Beadványában kijelentette: a csődeljárás lehetőségével élni kíván; az adós nevében az álképviselő által a felszámolás érdekében tett nyilatkozatokat visszavonja, továbbá semmisnek tekinti, illetve visszavonja dr. G. Cs. által dr. K. É. ügyvéd részére az adós képviseletére adott meghatalmazást is.
A fellebbező álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta döntésénél a Csftv. 25. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt azon szabályt, amely szerint a bíróság a felszámolás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha azt a moratórium időszakában terjesztették elő. Nem volt figyelemmel a bíróság a csődtörvény 23. §-ának előírására sem. Aszerint, ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a csődtörvény 8. §-ában foglaltak az irányadók.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki: F. Á. T.-t - aki korábban a csődbejelentést előterjesztette - a földművelésügyi miniszter 1992. június 26-i hatállyal felmentette az adós vállalatnál betöltött vezérigazgatói munkaköréből, s utasította munkaköre átadására.
A vállalat igazgatótanácsa 1992. július 1-jén megtartott ülésén a következő határozatot hozta: „figyelemmel arra, hogy a vezérigazgató-helyettesi munkakört, mint önálló munkakört az igazgatótanács megszüntette, az alapító szerv intézkedéséig a vezérigazgatói munkakör helyettesítését az 1984. január 1-jén hatályba lépett szervezeti és működési szabályzat 3.1.1. pontjában foglaltak szerint e pont alábbi módosításával rendezi: a vezérigazgatót távolléte esetén a közgazdasági igazgató (dr. G. Cs.), annak távolléte esetén pedig a kereskedelmi igazgató (S. I.) helyettesíti, azzal a korlátozással, hogy a cégszerű aláírási jogok nem módosulnak, minden egyéb vonatkozásban azonban teljes jogkörrel.” A határozat alapján dr. G. Cs. gazdasági igazgató 1992. július 7-én átvette a vezérigazgatói munkakört F. Á. T.-től.
A cégszerű aláírás módjáról az 1982. augusztus 30-án kelt 25/1982. számú vezérigazgatói utasítás I/1. pontja rendelkezik, eszerint a vállalat nevében cégszerű aláírásra a vezérigazgató és azon alkalmazottak jogosultak, akiket a vezérigazgató a cégszerű aláírásra feljogosít.
A Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság által kiadott, az adós cég 1991. április 12. napján hatályos adatait tartalmazó cégkivonat szerint dr. G. Cs. közgazdasági igazgató mind külkereskedelmi ügyekben, mind egyéb ügyekben korlátozás nélkül elsőhelyű aláírásra jogosult.
A Fővárosi Bíróság az 1992. július 23-án kelt végzésével az adós vállalat által a pereinek és peren kívüli ügyeinek vitelére a T., L., B. & Társai Ügyvédi Irodának - dr. T. L. ügyvéd ügyintézése mellett - adott általános meghatalmazást 32. sorszám alatt nyilvántartásba vette.
Dr. G. Cs. „megbízott vezérigazgatóként”, az általa 1992. november 19-én dr. K. É. ügyvédnek adott meghatalmazást 1992. november 10-én cégszerű aláírásával is megerősítette. Az első fokon eljárt bírósághoz 1992. december 15-én - tehát a fellebbezés kelte után - becsatolt meghatalmazást dr. G. Cs. mb. vezérigazgató mellett F. Gy. pénzügyi főosztályvezető írta alá.
A csődeljárás közzétételét követően pedig, 1992. december 9-én az Állami Vagyonügynökség az 1990. évi VII. törvény 26. §-a alapján, 1992. december 10-i hatállyal G. E. személyében vállalati biztost nevezett ki az adós céghez.
Az így kiegészített tényállásra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a fellebbező igazolási kérelmét megalapozottnak találta.
A polgári jog rendelkezései értelmében egy félnek több meghatalmazottja is lehet. Míg a polgári jogban nincs akadálya a több meghatalmazott együttes eljárásának, az együttes képviselet a polgári eljárásjogban problémákat idézne elő. Éppen a nehézségek elkerülése érdekében a Polgári perrendtartás 66. §-ának (2) bekezdése azt írja elő, hogy több meghatalmazott esetében egy-egy perbeli cselekménynél csak a meghatalmazottak egyike járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek. Azt, hogy az eljárás során az adott percselekményt a több meghatalmazott közül melyik és hogyan végezze, a meghatalmazó jogosult meghatározni. Akkor, ha a fél a több meghatalmazottat nem az eljárás kezdetén választja, hanem annak során ad további személynek meghatalmazást, az új meghatalmazott bejelentése - eltérő nyilatkozat hiányában - nem jelenti a korábbi meghatalmazás megszűnését. A több személy részére szóló meghatalmazás esetén a bírósági iratok kézbesítése bármelyikük részére joghatályosan történik (Pp. 97. §).
A Pp. szabályozása értelmében pedig mód van a kellékhiányos meghatalmazás pótlására is, mégpedig az eljárást befejező határozat hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig.
A jelen ügyben - a rendelkezésre álló adatok szerint - az adós vállalat vezérigazgatója helyett, teljes jogkörrel csak a cégszerű aláírási jogaiban korlátozva - 1992. július 1-jétől dr. G. Cs. volt jogosult eljárni. Az általa, mint a cég törvényes képviselője által aláírt, 1992. november 9-én kelt, majd november 10-én cégszerű aláírással megerősített, dr. K. É. ügyvéd részére adott meghatalmazást követően a gazdálkodó szervezetet két meghatalmazott képviselte. Az általános meghatalmazással rendelkező T., L., B. & Társai Ügyvédi Iroda - 1992. július 23-tól érvényes - általános meghatalmazása ugyanis nem szűnt meg.
Az első fokon eljárt bíróságnak a felszámolási eljárást megindító s a fizetésképtelenség tényét megállapító végzéseiről csak az ezen döntéseket kérő, kezdeményező jogi képviselő, dr. K. É. ügyvéd értesült. A fent hivatkozott jogszabályi előírásokra tekintettel joghatályosan történt a közlés csupán a meghatalmazottak egyikével.
Mivel időközben a céghez az Állami Vagyonügynökség vállalati biztost nevezett ki, s az csak a bírósági iratoknak az általános meghatalmazott általi tanulmányozása alapján - előadása szerint 1992. december 11-én - szerzett tudomást a bíróságnak a fizetésképtelenség tényét megállapító végzéséről, a Legfelsőbb Bíróság a Csftv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 109. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a kérelmező igazolási kérelmének helyt adott.
A Pp. már idézett 66. §-ának (2) bekezdésében foglaltakból következően az egyik meghatalmazott utólag megváltoztathatja, vagy visszavonhatja a másik meghatalmazott által korábban joghatályosan végzett perbeli cselekményt. Az ilyen esetet úgy kell tekinteni, mintha magának a félnek a cselekményei lennének eltérőek. A bíróság ilyenkor szabadon mérlegeli az ellentétes perbeli cselekményeket, kivéve, ha a visszavonásnak jogi akadálya van.
Az időközben kinevezett vállalati biztos által irányított cég képviseletében az általános meghatalmazással eljáró jogi képviselő beadványában visszavonta a másik meghatalmazott által a felszámolás érdekében tett nyilatkozatokat, így a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet is. Az elsőfokú bíróság erre tekintettel a felszámolást elrendelő végzését hatályon kívül helyezte, így a felszámolás elrendelésére s annak a Cégközlönyben való közzétételére nem került sor, a csődeljárás tehát az igazolási kérelem benyújtásakor még nem nyert befejezést. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - a Csftv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint irányadó - Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján - utalással a Pp. 157. §-ának e) pontjára - a felszámolási eljárást megszüntette, s az elsőfokú bíróság fellebbezéssel megtámadott határozatát, valamint az annak jogerőre emelkedését megállapító végzését hatályon kívül helyezte.
A jelen jogorvoslati eljárás tárgya az elsőfokú bíróságnak a felszámolási eljárás során hozott, az adós vállalat fizetésképtelenségét megállapító végzése. A csődeljárásban a meghatalmazottként eljárt dr. K. É. ügyvéd által a 7. sorszámú jegyzőkönyvbe foglaltan tett bejelentést - a csődeljárás helyett felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet - visszavonó nyilatkozatot az adósnak az elsőfokú bírósághoz is be kell nyújtania, mivel a Pp. 247. §-ában foglalt korlátozás a fellebbezési eljárásban nem ad lehetőséget az erről való döntésre. Annak alapján dönthet az elsőfokú bíróság a 7-1. sorszámú, „eljárásvezető” végzése megváltoztatása, hatályon kívül helyezése tárgyában. (Legf. Bír. Fpkf. II. 30 064/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás