10/1995. (II. 22.) AB határozat
10/1995. (II. 22.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.02.22.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Dunakeszi Város Képviselő-testületének — az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről szóló — 20/1993. (XII. 21.) számú rendelete 10. § (1) bekezdésének első fordulata, (2) bekezdésének ugyancsak első fordulata, továbbá 12. §-ának (5) bekezdése, valamint 18. §-ának (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért e jogszabályi rendelkezéseket megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A megsemmisített rendelkezések a határozat közzététele napján vesztik hatályukat.
INDOKOLÁS
1. Dunakeszi Város Önkormányzati Képviselő-testülete — 20/1993. (XII. 21.) szám alatt (a továbbiakban: Ör.) — rendeletet alkotott az önkormányzat vagyona hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről.
2. A köztársasági megbízott az Ör. — kiemelt szedéssel jelzett — következő előírásait alkotmánysértőnek minősítette:
,,10. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon bérbe vagy használatba adása esetén 1 M Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Ügyosztály … dönt.
(2) Az önkormányzati egyéb vagyon bérbe vagy használatba adása esetén 5 M Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Ügyosztály … dönt.''
,,12. § (5) A bérleti szerződést a Vagyongazdálkodási Ügyosztály a képviselő-testület nevében köti meg…''
,,18. § (2) A szerződést az önkormányzat nevében a Vagyongazdálkodási Ügyosztály a Számviteli Ügyosztály közreműködésével köti meg.''
A köztársasági megbízott érvelése szerint az Ör. kifogásolt rendelkezései törvényi előírásokba ütköznek. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése előírja, hogy a helyi rendelet ,,nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ,,Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.'' A 9. § (3) bekezdése szerint pedig ,,A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira ruházhatja.'' Nem adhatja át tehát saját hatáskörét — érvel a köztársasági megbízott — a polgármesteri hivatal ügyosztályaira, s nem is hatalmazhatja fel a hivatal ügyosztályait a képviselő-testület nevében való szerződéskötésre. A szabályozás annál is inkább jogellenes, mert polgári jogi jogügylet alanya csak természetes vagy jogi személy lehet. A Ptk. 30. § (1) bekezdése szerint azonban polgármesteri hivatal belső szervezeti egysége nem jogi személy.
3. A köztársasági megbízott kezdeményezése megalapozott.
3.1. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy ,,A helyi képviselő-testület… b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat.'' A joggyakorlás természetszerűleg nem jelenti azt, hogy minden konkrét tulajdonosi döntést magának a testületnek kell meghoznia. Az Ötv. 80. § (1) bekezdésének ide tartozó mondata ugyanis ilyen szabályt ad: ,,A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.'' Az Ötv. 9. § (3) bekezdése azonban csak bizonyos korlátok között engedi meg a testületi jogok átruházását: ,,A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira — az Ötv.-t módosító 1994. évi LXIII. törvény hatálybalépése óta pedig ,,a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére'' is — ruházhatja.'' Másra — így a polgármesteri hivatal valamelyik ügyosztályára vagy bármely elnevezésű másik szervezeti egységére — viszont nem.
3.2. Az Ötv. 9. § (1) bekezdésének harmadik mondata szerint: ,,A képviselő-testületet a polgármester képviseli.'' A személyes képviseleti jog azonban szintén átruházható. A polgármester a szerződéskötési képviseleti jogkörét más személyre — a Ptk. 222—223. §-ában meghatározott alakszerűségnek eleget tevő eseti vagy általános — meghatalmazása révén is elláthatja. Erre nyújt lehetőséget a Ptk. 219. § (1) bekezdése általánosságban, közvetlenül pedig a helyi önkormányzatok és szerveik, a közigazgatási hivatalvezetők, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: FHtv.) 139. § (1) bekezdés d) pontja. Szervezeti egység azonban a testület képviselőjeként nem járhat el. Megalapozott tehát az Ör. felülvizsgálatát kezdeményező köztársasági megbízottnak a polgármesteri hivatal ügyosztályára bízott testületi képviselet jogellenességével kapcsolatos okfejtése is.
4. Az Ötv., a Ptk., az FHtv. mind magasabb szintű jogszabályok az Ör.-höz képest, így az Ör. kifogásolt előírásai sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének rendelkezését, ezért az Ör.-nek a rendelkező részben írt szabályait az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A megsemmisítés időpontjaként az Alkotmánybíróság a róla szóló 1989. évi XXXII. törvény 42. § (1) bekezdésében foglalt fő szabály alkalmazásával e határozat közzétételének napját határozta meg. Eltérő rendelkezés hozatalára ugyanis sem a jogbiztonság, sem az eljárást kezdeményező érdeke nem ad elégséges indokot.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 919/H/1994.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás