1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelemadóról¹

2025.07.01.

Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ALAPELVEK

1. § (1)² Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adóigazgatási jogszabályokban foglaltakra is.

(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.

(3)³ A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében – e törvény alapelveinek figyelembevételével – csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.

(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket.

(6) Az adót – egyes kivételekkel – naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.

(7)⁴ Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.

(8)⁵ Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető.

(9)⁶ Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)

a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.

(10)⁷ Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.

1/A. §⁸ (1) Ha a Magyarországon – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, az e törvény által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot (e § alkalmazásában a továbbiakban: kedvezmény) csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a (4) bekezdésben meghatározott jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg.

(2) Az e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére a magánszemély akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek minősülnének azzal az eltéréssel, hogy a – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

(3)⁹ A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti adókötelezettség alá eső összes jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százalékát, feltéve, hogy az említett magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményre azon másik államban, amelyben az adóévben megszerzett (4) bekezdés szerinti jövedelme szintén adóztatható, ugyanazon időszakra nem jogosult.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat, ideértve különösen az adó, adóelőleg megállapítását. Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.

1/B. §¹⁰ (1)¹¹ A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint nem belföldi. Ideiglenesnek tekinthető a magyarországi tartózkodás, ha a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon.

(1a)¹² Függetlenül az (1) bekezdésben foglalt feltételektől, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2a) bekezdés g) pontja szerint bejelentett külföldi illetőségű előadóművész és nem előadóművész magánszemély (külföldi stábtag) választhatja, hogy az e minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személyektől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti.

(2)¹³ Nem képezi az (1) bekezdés szerinti bevétel részét a tevékenység ellátásával összefüggésben utazásra és szállásra fizetett költségtérítés, ideértve a magánszemély részére biztosított utazás, szállás ellenértékét is. Az előzőek szerint megállapított bevételből a magánszemély a jövedelmet költség levonása nélkül állapítja meg, amely jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti bevétel nem önálló tevékenységre tekintettel illeti meg a magánszemélyt, és annak összege másként nem állapítható meg, a magánszemély azt – választása szerint – a (2) bekezdés szerinti tevékenysége szokásos díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja.

(4)¹⁴ A magánszemély az adót az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon – természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével – a Magyarországról történő távozását megelőzően – ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig – vallja be, és az említett napig fizeti meg. A bevallásban fel kell tüntetni:

a) a magánszemély jövedelmének összegét,

b) a magánszemélyt terhelő adót, és

c) a jövedelmet juttató személy(ek) nevét és címét (székhelyét).

(5) A (2) bekezdés és e törvény egyéb rendelkezésétől eltérően nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Az említett értékhatár átlépése esetén választható a (2)–(4) bekezdés rendelkezésének alkalmazása azzal, hogy a (4) bekezdés szerinti bevallási és megfizetési kötelezettséget első esetben a jövedelem egészére kell teljesíteni, ismétlődő esetben pedig arra a részére, amely tekintetében arra még nem került sor.

(6) E § alkalmazásában előadóművésznek minősül a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján az alábbiakban meghatározott foglalkozást végző magánszemély, függetlenül attól, hogy azt a magánszemély önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) vagy nem önálló tevékenység keretében végzi:

a) 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes,

b) 2726 Színész, bábművész,

c) 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész,

d) 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, és

e) 3711 Segédszínész, statiszta.

II. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

2. § (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.

(2) Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény¹⁵ szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőnek (munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg levonását vagy befizetését írja elő, ott az adó vagy az adóelőleg megállapítását kell érteni.

(3) A magánszemély az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint veszi figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is eleget tesz.

(4)¹⁶ A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

(5)¹⁷ A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(6)¹⁸ A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.

(7)¹⁹

(8)²⁰ Külföldi jog alapján társadalombiztosítási ellátásnak, családtámogatási ellátásnak, szociális segélynek megfelelő jogcímen folyósított juttatás adókötelezettségét (e törvény külön rendelkezésének hiányában is) a belföldi jog szerint, a juttatás jellemzői, feltételei alapján hasonló juttatás adókötelezettségének megfelelően kell meghatározni.

III. Fejezet

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

1.²¹ Belföld: Magyarország területe, beleértve a vámszabadterületet is.

2.²² Belföldi illetőségű magánszemély:

a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);

b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;

c)²³ a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve hontalan személy; továbbá

d) az a)–c) pontban nem említett természetes személy, akinek

da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;

db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;

dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;

azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.

3.²⁴ Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, valamint – a 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően – a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 83. § (1) bekezdés e) pontja hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – kevesebb mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén.

4.²⁵ Jövedelemszerzés helye:

a) önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam;

b) hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén – az a) alpontban foglaltaktól függetlenül – az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam;

c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében – az a) alpontban foglaltaktól függetlenül – az ingatlan fekvése szerinti állam;

d)²⁶ nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam; ha a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg (ideértve különösen a több címmel vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével beazonosítható helyen végzett tevékenység esetét),

da) ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;

db) a da) alpontban nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld;

dc) a db) alponttól eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam;

e)²⁷ kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, közszolgálati, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, egészségügyi szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti viszony alapján megszerzett jövedelem esetében – a d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;

f) jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető);

g)²⁸ előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a tevékenység végzésének helye szerinti állam, ideértve azt is, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik;

h) a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam – amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld –, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

i)²⁹ kamat, kamatjövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, a kamatjövedelem, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam – amennyiben a kamat, a kamatjövedelem, a díj fizetésére az említett személy belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld –, ha azonban a kamat, a kamatjövedelem, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

j) osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

k) vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

l) nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése – akár engedéllyel, akár engedély nélkül – telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam;

m)³⁰

n)³¹ a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelem esetében – az a), az i), a k) és az o) alpontban foglaltaktól függetlenül – belföld;

o)³² az a)–n) alpontokban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.

5.³³ Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

6. Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel.

7. Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet.

8. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény³⁴ rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége.

9.³⁵ Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet

a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy

b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy

c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy

d) független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy

e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy

f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)–e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg

azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.

10.³⁶ Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.

11.³⁷ Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti, szolgálati érdekből történő áthelyezés, átrendelés, vezénylés is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.

12.³⁸ Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

13. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

14.³⁹ Munkáltató:

a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,

b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,

c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója,

azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

15.⁴⁰ Társadalombiztosítási ellátás: a Tbj., a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény⁴¹, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény⁴², a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény,⁴³ valamint a családok támogatásáról szóló törvény⁴⁴ alapján folyósított ellátás.

16.⁴⁵ Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

17.⁴⁶ Egyéni vállalkozó:

a)⁴⁷ az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

aa) az ingatlan-bérbeadási,

ab)⁴⁸ a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási

tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

b)⁴⁹ a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben⁵⁰ meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben⁵¹ meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben⁵² meghatározott tevékenysége tekintetében;

e)⁵³ az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

f)⁵⁴ a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

g)⁵⁵

h)⁵⁶

18.⁵⁷ Mezőgazdasági őstermelő: a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is.

19.⁵⁸ Induló vállalkozás: a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre;

20.⁵⁹ Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály⁶⁰ szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a gyártó által, vagy műszaki szakértő által megállapított mérték.

21.⁶¹ Bér:

a)⁶² a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;

c)⁶³ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény⁶⁴ alapján folyósított adóköteles ellátás;

d)⁶⁵ a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény⁶⁶ alapján folyósított álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás;

e)⁶⁷ a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;

f)⁶⁸ az a)–e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítést és egészségkárosodási járadékot, továbbá a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;

g)⁶⁹ a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

22.⁷⁰ Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel.

23.⁷¹ Nyugdíj:

a)⁷² a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor;

b)⁷³ a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság;

c)⁷⁴ a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatást is);

d)⁷⁵

e)⁷⁶ az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék;

f)⁷⁷ a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék);

g)⁷⁸ a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott táncművészeti életjáradék, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;

h)⁷⁹ a bányászatról szóló törvényben meghatározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély – a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;

i)⁸⁰ a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék;

j)⁸¹ a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház belső szabálya szerint létrehozott és az egyházi jogi személy által működtetett nyugdíjalapból a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíjkiegészítés;

k)⁸² a sportról szóló törvényben⁸³ meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradék;

l)⁸⁴ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka;

m)⁸⁵ a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint – egyezmény hiányában is – az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel;

n)⁸⁶

24.⁸⁷ Kamat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).

25.⁸⁸ Helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló törvény⁸⁹ által meghatározott önkormányzat, ideértve a helyi nemzetiségi önkormányzatot is.

26.⁹⁰ Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

27.⁹¹ Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

28.⁹² Egységes területalapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy e törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.

29.⁹³ Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).

30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).

31.⁹⁴ Vagyoni értékű jog: a földhasználat, építményi jog, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.

32.⁹⁵ Értéknövelő beruházás:

az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely

a) az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt;

b)⁹⁶ ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

33.⁹⁷ Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég,⁹⁸ az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.

34.⁹⁹ Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.

35.¹⁰⁰ Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénzben vagy nem pénzben ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

36. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt – vagyoni viszonyára is tekintettel – csak külső segítséggel képes biztosítani.

37.¹⁰¹ A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagja fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a Rendőrség, az Országgyűlési Őrség, az állami és helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a Polgári Védelem, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja.

38.¹⁰² Egyenruha: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagjának, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri státuszú foglalkoztatottjának egyforma, hivatalos öltözete, valamint törvényben előírt hivatalos öltözet.

39.¹⁰³ Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikke szerinti támogatás.

40.¹⁰⁴ Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági rendelet (HL L 327., 2022.12.21., 1. o.) 1–14. és 17. cikkei szerinti támogatás.

41.¹⁰⁵ Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9–17. o.) szerinti támogatás.

42.¹⁰⁶ Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításhoz, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások;

43.¹⁰⁷ Korábban álláskereső személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően

a)¹⁰⁸ legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső volt, vagy

b)¹⁰⁹ a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján álláskeresők támogatásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív korúak ellátásában részesült, vagy

c)¹¹⁰ a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de az állami foglalkoztatási szervvel továbbra is együttműködött,

azzal, hogy az a)–c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt az álláskereső csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá a letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás időtartamát, valamint a tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni.

44.¹¹¹ Azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör.

45.¹¹² Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

46.¹¹³ Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

47.¹¹⁴ Lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés.

48.¹¹⁵ Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény¹¹⁶ hatálya alá tartozó szervezet.

49.¹¹⁷ Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény¹¹⁸ hatálya alá tartozó szervezet.

50.¹¹⁹ Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45–54. o.) szerinti támogatás.

51.¹²⁰ Termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld.

52.¹²¹ Szellemi termék: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.

53.¹²² Termőföld haszonbérbe adása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése.

54.¹²³ Beruházási költség: az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás.

55.¹²⁴ 30 év alatti anya: az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

56.¹²⁵

57.¹²⁶

58.¹²⁷

59.¹²⁸

60.¹²⁹ Sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.

61.¹³⁰ Ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása: a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény rendelkezései szerint történő vásárlás.

62.¹³¹ Magánalapítvány:

a) az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója mint kedvezményezett érdekében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint létrehozott alapítvány,

b) a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány,

feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik.

63.¹³² Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik

a)¹³³ a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő vagy általa bérelt, lízingelt járművel, vagy

b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján

azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.

64.¹³⁴

65.¹³⁵ Szociális gondozói díj: az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel, amelyet a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély.

66.¹³⁶ Alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás.

67.¹³⁷ Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. szerinti alkalmazott kutatás.

68.¹³⁸ Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. szerinti kísérleti fejlesztés.

69.¹³⁹ Független felek: azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek), amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve – a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva – többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemély).

70.¹⁴⁰ Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) okozta kár, amelynek igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv stb.), vagy – ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal – a károsult által kiállított jegyzőkönyv szolgál.

71.¹⁴¹

72.¹⁴²

73.¹⁴³ Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

74.¹⁴⁴ Lakótelek: a magyar építészetről szóló törvényben¹⁴⁵ meghatározott építési telek, ha arra a településrendezési terv szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel.

75.¹⁴⁶

76.¹⁴⁷ Nyugdíj-előtakarékossági számla: a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben¹⁴⁸ meghatározott számlavezető által vezetett, az említett törvény szerinti számlák együttese, feltéve, hogy a magánszemély nyilatkozata alapján a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákon, továbbá a velük kapcsolatos, e törvény rendelkezéseinek alkalmazásához előírt bizonylatokon „NYESZ-R” megkülönböztető jelzést alkalmaz.

77.¹⁴⁹ Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért.

78.¹⁵⁰ EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

79.¹⁵¹ Befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató befektetési alapkezelő és hitelintézet, ideértve az előzőek által folytatott tevékenységnek megfelelő tevékenységet külföldi jog alapján jogszerűen folytató személyt is.

80.¹⁵² Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény¹⁵³ szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.

81.¹⁵⁴ Kifizető: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

82.¹⁵⁵ Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset.

83.¹⁵⁶ Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

84.¹⁵⁷ Éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.

85.¹⁵⁸ Mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel: a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel, azzal, hogy nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő őstermelői tevékenység (a továbbiakban: kiegészítő tevékenység), tevékenységek bevétele, ha annak mértéke – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt meghaladja, továbbá azzal, hogy amennyiben a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele az említett bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

86.¹⁵⁹ Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

87.¹⁶⁰ Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.

88.¹⁶¹ Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.

89.¹⁶² Adóköteles biztosítási díj:

a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,

b) csoportos biztosítás esetén

ba) – ha az a biztosítási szerződés alapján másként nem határozható meg – a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része, vagy

bb) – ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg – a csoportos biztosítás díja.

90.¹⁶³ Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás.

91.¹⁶⁴ Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki –, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét.

92.¹⁶⁵ Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

93.¹⁶⁶ Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a 44/C. § (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt az a biztosított jogosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkötötték, és a biztosító szolgáltatását a biztosított

a) halála,

b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),

c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése

váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket – a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.

94.¹⁶⁷ Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.

95.¹⁶⁸ Balesetbiztosítás: az olyan betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás), amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.

96.¹⁶⁹ Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás – ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is –, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg.

97.¹⁷⁰ Nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás: a biztosító olyan szolgáltatása, amikor a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés – pénzben vagy más egységben kifejezett – összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartamának módosulása vagy a magánszemély rendelkezése alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt adó kedvezményezett magánszemély részére történő kiutalása miatt változik.

98.¹⁷¹ Biztosító teljesítése: a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték, tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is.

99.¹⁷² Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás – függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet –, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is).

100.¹⁷³ Pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési vállalkozás.

3/A. §¹⁷⁴

IV. Fejezet

A JÖVEDELEMRE

ÉS AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Jövedelem, bevétel, költség

4. § (1)¹⁷⁵ Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – az e törvényben meghatározott kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.

(2)¹⁷⁶ Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen

a) az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);

b) dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;

c) elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;

d) kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.

(2a)¹⁷⁷ Nem keletkezik bevétel

a) valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg, valamint

b)¹⁷⁸ a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.

(3)¹⁷⁹ Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül elismert költségnek – ha törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy – ha a törvény kivételt nem említ – akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza.

(4)¹⁸⁰ A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően, a magánszemély lakásától elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) a tevékenység ellátásának hatókörében szükséges dologgal (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.), szolgáltatással (világítás, fűtés stb.) összefüggő kiadás akkor is elismert költség, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg. Ugyancsak az említett rendelkezéstől eltérően, elismert költség a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott, bevételnek minősülő támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet az ilyen kiadásra, akkor e rendelkezés alapján az csak a támogatásból fedezett rész mértékéig vehető figyelembe elismert költségként).

(5)¹⁸¹ Ha a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást e törvény rendelkezése alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható el költség (értékcsökkenési leírás sem). Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, e rendelkezést csak a kiadásnak a támogatásból fedezett része tekintetében kell alkalmazni.

(6)¹⁸² Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben – e törvény szerint elismert – költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható. Házassági vagyonközösség fennállása alatt – az előzőekben említetteket kivéve – ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, vagy aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.

(7)¹⁸³ Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben vagy az alapítvány alapító okiratában (az alapító okirat rendelkezése hiányában az erre jogosult alapítványi szerv által) kedvezményezettként megjelölt magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből, az alapítványtól származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.

5. §¹⁸⁴ (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.

(2) Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.

(3) Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege.

(4) A (2)–(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.

(5) Ha e törvény külön rendelkezése alapján a (2)–(4) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott összegnek csak egy része minősül bevételnek, akkor a jövedelmet e rész, mint bevétel alapján kell – az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – meghatározni.

(6) Ha e törvény valamely rendelkezése az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegének figyelembevételére külön szabályt nem tartalmaz, akkor a 4. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

6. §¹⁸⁵ (1)¹⁸⁶ A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel

a) bevétel esetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételszerzés időpontjában,

b) kiadás esetében a teljesítés időpontjában,

c) dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,

d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,

e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén – az a)–b) pont rendelkezésétől függetlenül – az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,

f) a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése alapján – a b) pont szerinti vagy az adóév utolsó napján

érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

(2)¹⁸⁷ A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.

(2a)¹⁸⁸ Ha az egyéni vállalkozó

a) bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz;

b) kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.

(3) Az (1) bekezdés és az 5. § (7) bekezdésének rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és

a) az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban említett esetekben rendelkezik az ott meghatározott időpontot – a külföldi pénz eladása esetén – követő 15 napon, illetve – külföldi pénz vétele esetén – megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz;

b) a külföldi pénz eladása/vétele az (1) bekezdés d)–e) pontjai szerinti ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.

(4)¹⁸⁹ Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően

a) – ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik – a kifizető az adóelőleg megállapításához,

b) a magánszemély – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához

a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek¹⁹⁰

7. § (1)¹⁹¹ A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

a)¹⁹² azt a bevételt, amely e törvény 1. számú melléklete szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli;

b)¹⁹³ azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni; ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni; ilyen esetben a vagyoni érték átruházásakor annak megszerzésére fordított értékként – e törvény külön rendelkezése hiányában is – a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;

c)¹⁹⁴ azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsönt, hitelt), továbbá a magánszemély által korábban átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); a kapott vagyoni érték ingyenes vagy kedvezményes használata révén a magánszemély által megszerzett vagyoni érték (igénybe vett szolgáltatás) azonban – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevételének minősül, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni;

d)¹⁹⁵ a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja, azzal, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének minősül különösen az, ha az egyesület, a köztestület magánszemély tagja egy jogi személy bármely vagyoni hozzájárulására tekintettel válik jogosulttá az egyesület, a köztestület által nyújtott szolgáltatásra;

e)¹⁹⁶ a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt vagy e törvény rendelkezése szerint a magánszemélynek kiutalt összeget;

f) a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett vagyoni értéket, ha azt ténylegesen elvonták;

g)¹⁹⁷ a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek;

h)¹⁹⁸ a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozást;

i)¹⁹⁹ azt az összeget, amelyet a Tbj. szerint

ia) nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján, és/vagy

ib) a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából, egészségügyi szolgáltatási járulék címén vagy egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján

a magánszemély helyett más személy fizet meg (mindkét esetben ideértve bármely EGT-államban a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő megfizetést is);

j)²⁰⁰ azt az összeget, amelyet

ja) a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagja, vagy a kedvezményezett rendelkezése alapján a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztár vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utal át;

jb) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a kedvezményezett rendelkezése alapján annak egyéni számlája javára vagy kedvezményezett hiányában a pénztár tagjainak egyéni számlái javára jóváír;

jc)²⁰¹ a magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként kap;

jd)²⁰² a magánszemély kérelmére, munkaviszonyának megszűnése esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben fennálló követelésének terhére az intézmény más ilyen intézménybe utal át;

je)²⁰³ a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagot megillető követelése javára jóváír;

jf)²⁰⁴ az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként, nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírnak azzal, hogy az így jóváírt összeg a 28. § (17) bekezdésének alkalmazásában nem tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre;

k)²⁰⁵ azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint

ka) tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;

kb) a magánnyugdíjpénztár a kedvezményezett részére nem nyugdíjszolgáltatásként fizet ki;

l)²⁰⁶ a pedagógus szakvizsgára történő felkészülésben vagy továbbképzésben való részvételi díjának és költségének (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja) munkáltató által történő megtérítését, kifizetését, amennyiben annak forrása a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeg;

m)²⁰⁷ a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani azzal, hogy ezt az összeget az adóbevallásban tájékoztató adatként szerepeltetni kell;

n)²⁰⁸ a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból

na) társasház részére az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre,

nb) magánszemély részére lakóépületnek az adott jogszabályban meghatározott felújítására, korszerűsítésére

juttatott támogatást;

o)²⁰⁹ a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható, ideértve a kifizető által a vele jogviszonyban álló ügyvédi tevékenységet gyakorlótól átvállalt, az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesítendő egyéb fizetési kötelezettséget is;

p)²¹⁰ a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés l) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által a megvásárolt követelésből elengedett részt;

q)²¹¹ a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;

r)²¹² a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket;

s)²¹³ a reprezentációt és az üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség;

t)²¹⁴ az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek minősülő földműves gazdaságátadási szerződésből származó bevételét;

u)²¹⁵ a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény²¹⁶ alapján a hatálya alá tartozó személyt a művelődés, a kultúra, a tudomány területén ingyenesen megillető alapszolgáltatást és külön jogszabályban meghatározott további kedvezményt, az említett személyt külön jogszabály szerint megillető utazási kedvezményt és a diákigazolványához kapcsolódó kedvezményt, valamint a törvény alapján a határon túli magyar pedagógust megillető kedvezményt, továbbá a törvény hatálya alá tartozó személy részére a törvény rendelkezései szerint a határon túli kihelyezett képzés vagy a szülőföldön nyújtható oktatási támogatás keretében juttatott vagyoni értéket;

v)²¹⁷ a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, azzal, hogy amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság alapítására fordítja, az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el;

w)²¹⁸ a kifizető által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a kifizető által elért (elérhető) árengedmény összegét;

x)²¹⁹ azt az összeget, amelyet a belföldi jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató képviseletét ellátó, a belföldi jogszabályok hatálya alá tartozó magánszemély a jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő fizetési kötelezettségek (járulék, adó) megelőlegezése, megtérítése címén kap;

y)²²⁰ a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény²²¹ alapján az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást;

z)²²² a Tbj. szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel a magánszemélynek a Tbj. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoni értékkel összefüggésben – a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó nyilatkozata alapján – a foglalkoztató által átvállalt (ide értve az utólagos megtérítést is) szociális hozzájárulási adó összegét, amennyiben a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja.

zs)²²³ szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynél.

(1a)²²⁴ A 3. § 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult. Ha a kockázati biztosítás kedvezményezettje nem a díjat fizető más személy, akkor a megtakarítási díjrész erejéig nem szerez bevételt a magánszemély, feltéve, hogy a megtakarítási díj alapján járó biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult.

(1b)²²⁵ A magánszemély adókötelezettségét – bármely adóévre vonatkozóan – nem érinti az a részére – bármely időpontban – kifizetett (megtérített), jóváírt (túlfizetésként elszámolt) vagyoni érték, amely e magánszemélyt

a) a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény vagy

b) a fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelenségével összefüggésben indított egyedi perek pernyertességét követően, a pénzügyi intézménnyel való elszámolás

alapján illeti meg.

(1c)²²⁶ A 9. § (3a) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg.

(1d)²²⁷ A magánszemély részére nem eredményez adókötelezettséget – bármely adóévre vonatkozóan –, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény végelszámolása vagy felszámolása miatt szűnik meg, ideértve az adó feletti rendelkezés esetére meghatározott visszafizetési kötelezettséget is. A pénzügyi intézmény végelszámolásával vagy felszámolásával összefüggésben kártalanítás vagy kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után adókötelezettség megállapításának nincs helye.

(1e)²²⁸ Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként az MRP szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén.

(1f)²²⁹ Nem szerez bevételt a magánszemély a különleges MRP (a továbbiakban: KMRP) szervezet résztvevőjeként a részvételi jogosultság megszerzése révén.

(2)²³⁰ Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel.

(3)²³¹ Ahol e törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételére vonatkozó értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, az értékhatár a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatás összegével – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – megemelkedik, azzal, hogy nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét.

Az adó mértéke²³²

8. §²³³ (1)²³⁴ Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 százaléka.

(2)²³⁵ A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja

9. §²³⁶ (1) Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik és fennáll attól függetlenül, hogy

a) a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt milyen formában szerzi meg;

b) a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák;

c) a tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése (megszűnése) esetén a jövedelem a tevékenység vagy a jogviszony korábbi folytatásából keletkezett.

(2) A bevétel megszerzésének időpontja

a)²³⁷ pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig fizetési számlán jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette);

b) dolog, értékpapír, váltó, csekk és más okirat esetében a tulajdonjog megszerzésének napja vagy – ha ez a korábbi időpont – az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette, míg dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek;

c)²³⁸ igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll;

d) forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására, átruházására, megszüntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére jogosult;

e) elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt;

f)²³⁹ a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében (ideértve különösen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulást, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adományt) a kiadás teljesítésének napja;

g) az a)–f) pontban nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

(3)²⁴⁰ Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre vonatkozó rendelkezési jogát az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőzően gyakorolta, akkor a bevétel megszerzésének időpontja – az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – a rendelkezési jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi vagy a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja. E § alkalmazásában nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vagy az alapítványt alapító (az alapítványhoz csatlakozó) magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése, az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás).

(3a)²⁴¹ Ha a biztosítási szerződés a 7. § (1a) bekezdése szerinti esetben utóbb olyan módon módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más magánszemély (nem a díjat fizető más személy) válik jogosulttá (e törvény alkalmazásában ideértve azt az esetet is, ha a biztosított a szerződő helyébe lép), a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig – kockázati biztosítás esetében az aktuális biztosítási évben – megfizetett díja a szerződés módosításának időpontjában – tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is – egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél, azzal, hogy nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett díjat a díjat fizető személynek megtéríti.

(3b)²⁴² Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulás, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adomány esetében bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget (így különösen a bérként számfejtett összeget) kell figyelembe venni, azzal, hogy a biztosítópénztárba történő átutalást vagy más módon történő befizetést megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a tagot terhelő közterheket az utalást, befizetést teljesítő kifizető levonja.

(4)²⁴³ A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének megszerzési időpontja az e címen elszámolt költség elszámolásának napja.

(5)²⁴⁴ Ha az állami adó- és vámhatóság be nem vallott adóköteles jövedelmet tár fel, ennek összegét a jövedelem megszerzése évének jövedelméhez kell hozzászámítani.

(6)²⁴⁵ A magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt az életében még megillette (ilyennek minősül különösen a munkabér és a magánszemély által igényelt támogatás), az adókötelezettséget – ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is – úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg.

9/A. §²⁴⁶

Nyilvántartási szabályok

10. §²⁴⁷ (1) A magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.

(2) Ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján támogatást kap, ezzel összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével teljesíti. A magánszemély köteles olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amelynek alapján a támogatás felhasználása és a felhasználás jogszerűsége ellenőrizhető.

(3) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

(4) Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.

(5) A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.

(6) A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon keresztülvezetésre kerül.

(7) Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem tartalmaz, legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) megnevezés;

b) sorszám vagy más azonosító;

c)²⁴⁸ a magánszemély neve, lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma;

d)²⁴⁹ a kiállító neve (elnevezése), lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint – ha rendelkezik ilyennel – adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos a magánszeméllyel;

e) a kiállítás időpontja;

f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege, megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme);

g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;

h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;

i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

(8) A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

(9) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

(10)²⁵⁰ A kifizető a mezőgazdasági őstermelő részére kifizetett összeget bejegyzi a mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapjára. Nem köteles a kifizető a bejegyzést elvégezni, ha az őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy a kifizetett összeget saját maga írja be az értékesítési betétlapra, vagy, hogy nyilvántartási kötelezettségének az értékesítési betétlaptól eltérő alapnyilvántartás vezetésével tesz eleget. A kifizető minden esetben adatot szolgáltat a kifizetésről az állami adó- és vámhatóságnak az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői nyilvántartási számának feltüntetésével az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában.

V. Fejezet²⁵¹

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az adó megállapítása

11. §²⁵² (1)²⁵³ A magánszemély az adóját – ha az adót nem a kifizető állapítja meg – önadózással állapítja meg, a megállapított adóról bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés rendelkezése szerint adóévenként teljesíti. A magánszemély jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni.

(2)²⁵⁴ A magánszemély

a) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be az állami adó- és vámhatósághoz vagy

b) az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért

azzal, hogy a b) pont alkalmazásában az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal való egyetértésnek kell tekinteni azt is, ha az adóbevallási tervezet a 12/C. § szerint a magánszemély bevallásának minősül.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt,

a)²⁵⁵ amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti jövedelmet akkor, ha a magánszemély más okból is köteles a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítésére;

b)²⁵⁶ amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;

c) amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;

d) amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;

e) amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;

f) amely pénzbeli nyereménynek [76. § (2) bekezdés] minősül;

g)²⁵⁷ amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;

h) amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

(4)²⁵⁸ A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy egyébként, amely jövedelem adójának megállapítására maga köteles – ha az nem tartozik az adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá – az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet kiegészítésével az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.

11/A. §²⁵⁹ (1) Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. A magánszemély a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást és a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelmet együtt nyújtja be. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.

(2) Ha a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.

11/B. §²⁶⁰

12. §²⁶¹

12/A. §²⁶²

Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás²⁶³

12/B. §²⁶⁴ A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.

12/C. §²⁶⁵ (1)²⁶⁶ A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi az adóbevallási tervezetet.

(2)²⁶⁷ A Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező magánszemély, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem tett eleget, az adóévet követő év március 15-éig postai úton, telekommunikációs eszközön keresztül küldött rövid szöveges üzenetben vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti adóbevallási tervezetet papíralapon, postai úton továbbítsa részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a magánszemély születési időpontját és adóazonosító jelét is. Az elektronikus úton vagy rövid szöveges üzenetben benyújtott kérelem nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság a magánszemély által a kérelem benyújtására választott kapcsolattartási formában tájékoztatja a magánszemélyt. A magánszemély elérhetőségére vonatkozó adatok kizárólag az adóbevallási tervezetek igényléséhez kapcsolódóan kezelhetőek.

(3) Az adóbevallási tervezet tartalmazza az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett,

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,

b) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,

c) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet,

d)²⁶⁸

e)²⁶⁹ a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerint a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő szociális hozzájárulási adót.

(4)²⁷⁰ Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére, javítására a Dáptv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával elérhető elektronikus felületen vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával van lehetőség.

(5) A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

(6) Ha a magánszemély az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor – ide nem értve az (5) bekezdés és a 11/A. § (2) bekezdés szerinti esetet – úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet a magánszemély által benyújtott bevallásnak minősül.

(7)²⁷¹ A (6) bekezdéstől eltérően az adóköteles bevételt szerzett mezőgazdasági őstermelő, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély és az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha az adóbevallási tervezet felhasználásával vagy adóhatósági közreműködés nélkül bevallást nyújt be.

(8) Ha a magánszemély az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet a (4) bekezdés szerint javította, kiegészítette, vagy bevallási kötelezettségét más módon teljesítette, a javított, a kiegészített, vagy az magánszemély által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás válik a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásává. Ha a magánszemély által a bevallási határidőt követően benyújtott bevallással együtt előterjesztett igazolási kérelmet az állami adó- és vámhatóság elfogadja, az így benyújtott bevallás minősül a magánszemély adóbevallásának.

(9) Ha a magánszemély több bevallást is benyújt, akkor az elsőként megtett bevallás minősül a magánszemély bevallásának.

(10) A magánszemély az adó megfizetésére az adóbevallás benyújtására előírt határidőig köteles. Az állami adó- és vámhatóságnak a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. A visszaigénylésre vonatkozó adatok állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezése az adóigazgatási jogszabályok alkalmazásában költségvetési támogatás kiutalása iránti igény beérkezésének minősül. Az állami adó- és vámhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog. Amennyiben a magánszemély a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz, a visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a magánszemély külön kiutalási kérelem benyújtásával kérheti.

(11)²⁷² A Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel rendelkező magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, azonban az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év április 30-áig nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.

(12)²⁷³ A Dáptv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkező magánszemély részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, és a (2) bekezdés szerinti határidőben nem kért papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év április 30-áig postai úton küld értesítést a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.

(13) A magánszemély a bevallásnak minősülő adóbevallási tervezetet vagy az adóbevallási tervezet alapján elkészített bevallást az erre a célra kialakított elektronikus felületen önellenőrzéssel helyesbítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be önellenőrzését.

12/D. §²⁷⁴ A magánszemély – ide nem értve a 13. § b) pont szerint esetet – az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben

a) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli;

b) fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;

c) a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;

d) csereügyletből származó jövedelmet szerzett;

e) az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;

f) nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;

g) a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;

h) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;

i) nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett a 12/C. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot;

j) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;

k) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;

l) valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;

m)²⁷⁵ valamely bevételével összefüggésben szociális hozzájárulási adóra előlegfizetési kötelezettsége keletkezett;

n) adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;

o)²⁷⁶ egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli.

Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül

13. §²⁷⁷ (1) A magánszemély adóbevallási kötelezettségét adóhatósági közreműködés nélkül teljesíti, amennyiben

a)²⁷⁸

b) az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel, vagy

c) az adóbevallási tervezet elfogadása, kijavítása, kiegészítése helyett adóbevallást nyújt be.

Munkáltatói adómegállapítás

14. §²⁷⁹

Adófizetés

15. § (1)²⁸⁰ A magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót – az adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó beszámításával – megfizeti.

(2)²⁸¹ Ha a magánszemély adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó összege meghaladja a magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót, a különbözetet az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint visszatéríti.

(3)²⁸² Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az állami adó- és vámhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

(4) Ha a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeiből az adót a kifizető állapítja meg és az adó levonására nincs lehetősége, a kifizetőnek és a magánszemélynek az adóelőlegre irányadó szabályok szerint kell eljárnia.

(5) Ha a befektetési szolgáltató olyan megbízást teljesít, amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást, és az ügyletben a részt vevő személyekre (felekre) vonatkozó adatokból megállapítható, hogy azok egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást ad ki, amely tartalmazza az ügylet szereplőinek azonosító adatait, adóazonosító jelét/adószámát, az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint – ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik – az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt, továbbá amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az értékpapír átruházásából származó és/vagy értékpapír formájában megszerzett jövedelem után az adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. A befektetési szolgáltató ezen kötelezettsége nem érinti az ügyletben félként részt vevő kifizető adókötelezettségét.

A kifizető, a munkáltató által megállapított adó, adóelőleg módosítása²⁸³

15/A. §²⁸⁴ Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adó- és vámhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére vagy javára.

15/B. §²⁸⁵ Ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám – kamattal összefüggő különbözet esetén (ha a magánszemély adóazonosító számmal nem rendelkezik) a természetes azonosító adatainak és lakcímének – feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ÉS ANNAK ADÓJA

VI. Fejezet

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP

Az önálló tevékenységből származó jövedelem²⁸⁶

16. §²⁸⁷ (1)²⁸⁸ Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

(2) Az önálló tevékenységből származó bevételből – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a 17–23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem.

(3)²⁸⁹ Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is,

a) amelynek adózására e törvény választási lehetőséget ad, és a magánszemély e fejezet rendelkezéseinek alkalmazását választja;

b)²⁹⁰ amely – ha e törvény másként nem rendelkezik – ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik, ideértve a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is.

(4)²⁹¹ A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.

(5)²⁹²

(6)²⁹³

(7)²⁹⁴

(8)²⁹⁵

(9)²⁹⁶

17. § (1) Az önálló tevékenységből származó bevételt a 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe venni.

(2) Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.

(3)²⁹⁷ Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható

a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint – elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint

aa) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása,

ab)²⁹⁸ az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),

ac) az aa)–ab) alpontokban nem említett esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése,

ad) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az elhatárolt veszteség,

vagy

b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).

(3a)²⁹⁹ Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja.

(4)³⁰⁰ A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére a 73. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)³⁰¹ Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

18. §³⁰² (1)³⁰³ A 17. § (3) bekezdése aa) és ab) alpontjának rendelkezésében említett magánszemély a rendelkezés szerinti tevékenységének megkezdése (újrakezdése) előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. Ezt a rendelkezést az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy épület, épületrész esetében – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.

(2) A magánszemélynek a 17. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia.

(3) A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában vagy azokban a naptári években, amelyekben a magánszemély a személyi jövedelemadó-kötelezettségének átalányadózás, tételes átalányadózás szerint tett eleget, vagy ha adókötelezettségét külön törvény szerint bevétele alapján teljesítette, a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Az említett időszakban minden évben a megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből 20–20 százalékot szintén elszámoltnak kell tekinteni.

19. §³⁰⁴ (1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2)–(3) bekezdés rendelkezései szerint állapítja meg a jövedelemszerzés időpontját.

(2) A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével. Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.

(3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.

(4)³⁰⁵ Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.

20. §³⁰⁶ (1) Az erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelésből vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az erdő felújítása költségei fedezésére nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint az erdőfelújításra kapott támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó – az előzőekben említett határidőn túl visszautalt – összeg teljes egészében bevételnek számít.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható.

21. §³⁰⁷ (1)³⁰⁸ A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti:

a)³⁰⁹ a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával.

b)³¹⁰

(2)³¹¹ A szakmai vizsga megszerzését követően az (1) bekezdés szerinti tanulót, illetve képzésben részt vevő magánszemélyt folyamatosan tovább foglalkoztató, valamint a korábban álláskereső személyt, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személyt, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyt alkalmazottként foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő (e § alkalmazásában: munkáltató), ha nem alkalmaz átalányadózást, az ezen tevékenységéből származó bevételét csökkentheti e személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összegével, függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt.

(3)³¹² A munkáltató a korábban álláskereső személy esetében akkor járhat el a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban álláskereső személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban álláskereső személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban.

22. §³¹³ (1)³¹⁴ A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az adóköteles jövedelmének megállapításakor az e tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységéből származó – a 21. § rendelkezéseinek figyelembevételével csökkentett – bevétele összegéig elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) elhatárolhatja. Az elhatárolt veszteség a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint számolható el.

(2)³¹⁵ Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő a következő öt adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermelői tevékenységéből származó jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben, döntése szerinti megosztásban számolhatja el.

(3)³¹⁶ Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóévről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni. Az őstermelők családi gazdasága tagjaként folytatott őstermelői tevékenység esetében az e tevékenység megkezdésének adóévét megelőzően elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő – a családi őstermelői tevékenységből származó, rá jutó jövedelmével szemben – egyénileg számolja el.

(4)³¹⁷ Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

(5)³¹⁸ A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét – a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, őstermelői tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. E rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. Ha ezzel nem él, vagy ha elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre a (2)–(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(6)³¹⁹

(6a)³²⁰ A tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő tárgyévi elismert költségként veszi figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket (ideértve a negyedik negyedévre megállapított és határidőig megfizetett adóelőleget is). A szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. A tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a tárgyévre megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegalapok összegét meghaladó része (e rendelkezés alkalmazásában: kötelezettségkülönbözet) után fizetendő szociális hozzájárulási adó a befizetés évében számolható el költségként. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, jövedelemként a megállapított jövedelem 29. § szerinti százalékát veszi figyelembe. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, az összevont adóalapnak a kötelezettségkülönbözettel egyenlő része tekintetében jövedelemként a kötelezettségkülönbözet 29. § szerinti százalékát veszi figyelembe.

(7)³²¹ Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat,

a) őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít, azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül;

b) egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie az a) pontban említett termékek értékesítéséből származó ellenértéket is;

c)³²² az egyes tevékenységek folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz;

d)³²³ ha e törvény másként nem rendelkezik, a tevékenységek közös költségeit a bevételek arányában kell megosztani, azzal, hogy

az a)–d) pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, ha a magánszemély az őstermelők családi gazdasága tagjaként folytatott őstermelői tevékenységből származó bevétele mellett önálló tevékenységből származó bevételt is szerez.

23. §³²⁴ A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem

24. § (1)³²⁵ Nem önálló tevékenység

a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,

c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,

d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,

e) a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,

f)³²⁶ az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony keretében végzett tevékenység,

g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,

h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,

i)³²⁷ az országgyűlési képviselői tevékenység,

j)³²⁸ a nemzetiségi szószólói tevékenység, valamint

k)³²⁹ az állami projektértékelői jogviszony.

(2)³³⁰ A nem önálló tevékenységből származó jövedelmet az e tevékenységből származó bevételből a 25–27. § rendelkezései szerint kell kiszámítani.

(3)³³¹ Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás és a járulékkötelezettségeket a belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesíti, az e foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el.

25. §³³² (1)³³³ Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.

(2)³³⁴ A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén

a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy

b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy

bb)³³⁵ hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 30 forint értékben kap a magánszemély.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.

(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.

(5)³³⁶

(6)³³⁷

(7)³³⁸

(8)³³⁹

26. § (1)³⁴⁰ Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

(2)³⁴¹

(3)³⁴²

(4)³⁴³

27. §³⁴⁴ (1) A nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti

a) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is;

b) figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezésére, a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

(2)³⁴⁵ Üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az (1) bekezdés b) pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma, és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.

Egyéb jövedelem

28. § (1)³⁴⁶ Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen

a)³⁴⁷

b)³⁴⁸

c) a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege,

d)³⁴⁹ az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás,

e)³⁵⁰ a d) pontban nem említett önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), kivéve, ha az törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott, e törvény szerint adómentes szolgáltatás,

f) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt összeg, kivéve

fa) a magánszemély saját befizetését,

fb)³⁵¹ azt a jóváírást, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni (ideértve különösen a munkáltatói hozzájárulást és a tag javára utalt támogatói adományt), vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni,

fc) a fedezeti alapból történő befektetések hozamát,

fd) az értékelési különbözetet,

g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

(2)³⁵² Ha a biztosítás más személy által fizetett díja a befizetés időpontjában hatályos 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően fizetett díja az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy baleset-biztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

(3)³⁵³

(4)³⁵⁴

(5)³⁵⁵ Egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

(6)³⁵⁶ Egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része (e § alkalmazásában: számított összeg), ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik. Ha az átruházás a praxisjog megszerzését követő második évben vagy azt követően történik, a jövedelem a számított összeg

1. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

2. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

3. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

4. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és az azt követő években.

(7)³⁵⁷ Egyéb jövedelem – ha e törvény másként nem rendelkezik –

a) a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog, illetőleg az említett jogosultságok megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetében ideértve a megszerzéskor adóköteles bevételt is) a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része;

b) vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész (a vételi jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadással, azzal, hogy utóbb a joggyakorlás tárgyának átruházása esetén a megszerzésére fordított összegnek minősül

ba) az e pont szerint megállapított jövedelem is, valamint

bb) a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része is, amely a vételi jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja;

c) eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételből a joggyakorlás tárgyának az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész (az eladási jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadással, azzal, hogy

ca) az említett bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet a joggyakorlás tárgyának átruházására vonatkozó szabályok szerint a cb) alpont rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani;

cb) a ca) alpont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételből a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely az eladási jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja;

d) a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része.

Bármely esetben az e bekezdés szerint meghatározott jövedelem adókötelezettségére a szerzés jogcíme szerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni, ha a jövedelem megszerzésének e törvény szerinti jogcíme a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével megállapítható.

(8)³⁵⁸ Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít (vagyoni értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt, kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást (e rendelkezés alkalmazásában a továbbiakban: bevétel) teljes egészében, míg a kötelező várakozási időszak letelte évét követő

– második évben kifizetett (juttatott) bevétel 90 százalékát,

– harmadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 80 százalékát,

– negyedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 70 százalékát,

– ötödik évben kifizetett (juttatott) bevétel 60 százalékát,

– hatodik évben kifizetett (juttatott) bevétel 50 százalékát,

– hetedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 40 százalékát,

– nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát,

– kilencedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 20 százalékát,

– tizedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 10 százalékát

kell jövedelemnek tekinteni. A kötelező várakozási időszak leteltét követő tizedik évet követően kifizetett (juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni. A nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén

a) a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el;

b) a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének – a jóváírást követő évet első évnek tekintve – az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy, elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.

(9)³⁵⁹ Egyéb jövedelem a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevétel.

(10)³⁶⁰

(11)³⁶¹

(12)³⁶² Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

(13)³⁶³ Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján – a jogi személy, egyéb szervezet vagyonából megszerzett bevételnek a jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet vagyonából a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében – megszerzett bevételnek a jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(14)³⁶⁴ Értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelem az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

(15)³⁶⁵ Egyéb jövedelem a tőkepiacról szóló törvényben³⁶⁶ meghatározott bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült, igazolt kiadásokat meghaladó része.

(16)³⁶⁷ Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan vagy a vagyoni értékű jog átruházásának (59. §) ellenértékéből az a rész, amely meghaladja az ingatlan, illetve a vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeget [62. § (2)–(3) bek.], egyéb jövedelemnek minősül.

(17)³⁶⁸ A nyugdíj-előtakarékossági számláról adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés (a továbbiakban együtt: adóköteles kifizetés) esetén egyéb jövedelem (kivéve, ha külön rendelkezés szerint nem kell megállapítani) a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül, szokásos piaci értéken számított követelés (a továbbiakban: számított követelés) azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes összegét, azzal, hogy

a)³⁶⁹ e jövedelem szerzési időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a számlatulajdonos adóköteles kifizetésről rendelkezik;

b) e jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, az adót a számlatulajdonos magánszemély az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg;

c) e jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemélynek igazolást ad;

d)³⁷⁰ adózott követelésállomány alatt a számított követelésből az adóköteles kifizetéssel csökkentett értékrészt kell érteni, amelyet a számlavezetőnek a továbbiakban ekként kell nyilvántartania és minden újabb adóköteles kifizetés alkalmával újra meg kell állapítania.

(18)³⁷¹

(19)³⁷² A családi pótlék címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani.

a)–e)³⁷³

(20)³⁷⁴

(21)³⁷⁵

(22)³⁷⁶

Az összevont adóalap megállapítása

29. §³⁷⁷ Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Családi kedvezmény³⁷⁸

29/A. §³⁷⁹ (1)³⁸⁰ A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti.

(2)³⁸¹ A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 100 000 forint,

b) kettő eltartott esetén 200 000 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 330 000 forint.

(2a)³⁸² A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 100 000 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

(3)³⁸³ A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a)³⁸⁴ az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

(4) Kedvezményezett eltartott

a)³⁸⁵ az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

(5) Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b)³⁸⁶ az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,

a)³⁸⁷ amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

29/B. §³⁸⁸ (1)³⁸⁹ A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.

(1a)³⁹⁰ A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

(1b)³⁹¹ Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható, ide nem értve, ha a jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak.

(1c)³⁹² A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

(1d)³⁹³ Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.

(1e)³⁹⁴ Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

(2)³⁹⁵ A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről,

b) a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottról, és

c) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

(2a)³⁹⁶ A családi kedvezmény

a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy

b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása

esetén az adóbevallásban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

(3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

(4)³⁹⁷ Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.

(5)³⁹⁸ E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait – figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is – megfelelően alkalmazni kell bármely EGT-állam és a Magyarországgal határos, nem EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy

a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;

b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

(6)³⁹⁹ Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 79. §-a vagy 80. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 százaléka).

Az első házasok kedvezménye⁴⁰⁰

29/C. §⁴⁰¹ (1) Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti.

(3)⁴⁰² A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint.

(4)⁴⁰³ Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.

(5)⁴⁰⁴ A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.

(6)⁴⁰⁵ Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.

(7)⁴⁰⁶ A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye⁴⁰⁷

29/D. § (1) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

(2) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

(3) Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

a) családi pótlékra jogosult, vagy

b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,

és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

(3a)⁴⁰⁸ A (3) bekezdés

1. a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint e gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni,

2. b) pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az 1. pontban foglaltak teljesültek.

(4) A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

(5) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

(6)⁴⁰⁹ A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a (3), illetve (3a) bekezdés szerinti gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint – ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében – a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és a (2) bekezdés szerinti összeget.

Személyi kedvezmény⁴¹⁰

29/E. § (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.

(4) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye⁴¹¹

29/F. § (1) A 25. életévét be nem töltött magánszemély (a továbbiakban: fiatal) az összevont adóalapját [29. §] a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2)⁴¹² A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek a szorzata.

(3) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára a 25. életéve betöltésének hónapja.

(3a)⁴¹³ Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetben a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján feltünteti a 25 év alatti fiatalok kedvezményének jogosultat megillető összegét.

(4) Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

(5) Ha a 29/C. § szerinti első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja a 29/C. § (4) bekezdésétől eltérően az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

(6)⁴¹⁴ A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.

A 30 év alatti anyák kedvezménye⁴¹⁵

29/G. § (1) A 30 év alatti anya a 29. § szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 30 év alatti anya, aki

a) a 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) a 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

(3)⁴¹⁶ A 30 év alatti anyák kedvezménye a 30 év alatti anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

a) a 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

(4) Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a 30 év alatti anya családi kedvezményre való jogosultsága a (2) bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a 30 év alatti anya betölti a 30. életévét.

(5) Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

(6)⁴¹⁷ A 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni

a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét,

b) a (2) bekezdés a) pontja szerinti gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint

c) a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.

VII. Fejezet

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

30. §⁴¹⁸

Az összevont adóalap adója⁴¹⁹

31. §⁴²⁰ Az összevont adóalap adóját az adó mértékével megállapított számított adóból (a továbbiakban: számított adó) a 32–33. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.

A külföldön megfizetett adó beszámítása

32. §⁴²¹ (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó jövedelem is részét képezi, amely után a belföldi illetőségű magánszemély a jövedelemszerzés helye szerinti államban jövedelemadót fizetett, – ha nemzetközi szerződésből más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Nemzetközi szerződés hiányában nem vehető figyelembe külföldön megfizetett jövedelemadó azon jövedelmet terhelő adóval szemben, amely esetében a jövedelemszerzés helye belföld. Továbbá nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan a jövedelemszerzés helye szerinti államban jövedelemadót fizetett.

33. §⁴²²

33/A. §⁴²³

34. §⁴²⁴

VIII. Fejezet

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁT CSÖKKENTŐ KEDVEZMÉNYEK, RENDELKEZÉS AZ ADÓRÓL

35. §⁴²⁵ (1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.

(2)⁴²⁶

36. §⁴²⁷

36/A. §⁴²⁸

37. §⁴²⁹

38. §⁴³⁰

Tevékenységi kedvezmények

39. §⁴³¹ (1)⁴³² Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény). Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartásba vett ügyfél ügyfél-azonosítóját. Az e bekezdés alapján érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(2)⁴³³

(3)⁴³⁴

(4)⁴³⁵

40. §⁴³⁶

41. §⁴³⁷

42. §⁴³⁸

43. §⁴³⁹

44. §⁴⁴⁰

Rendelkezés az adóról

44/A. §⁴⁴¹ (1)⁴⁴² Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):

a)⁴⁴³ az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, továbbá a tag javára más személy által átutalt vagy más módon befizetett összeg, valamint a tag egyéni számláján jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka,

b)⁴⁴⁴ az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként – az a) pontban foglaltaktól függetlenül –

ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött – az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott – összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,

bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,

de legfeljebb az adóévben – az a)–b) pontok vonatkozásában együttesen – 150 ezer forint.

(2)⁴⁴⁵ Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg(ek) átutalását az állami adó- és vámhatóság – ha a magánszemélynek nincs az állami adó- és vámhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása, ideértve az adóbevallása alapján fizetendő adóját is, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás megfizetését követő 30 napon belül – a (6) bekezdésben említett esetet kivéve, a magánszemély által megjelölt olyan, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelynél (jogelődjénél) a pénztár igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele. Több ilyen pénztár esetén is csak egy jelölhető meg. A pénztár végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztésének esetén, az előbbi rendelkezésektől eltérően, az állami adó- és vámhatóság értesítése alapján a magánszemély a teljesítést kérheti – nyilatkozata szerint – ha van más önkéntes kölcsönös pénztárban fennálló tagsága, ezen pénztár pénzforgalmi számlájára, ennek hiányában a saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére). Amennyiben a megjelölt pénztárnak a magánszemély a teljesítéskor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár a magánszemély

a) más pénztárba történő átlépése esetén a befogadó pénztárhoz továbbutalja;

b) tagsági jogviszonyának nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja;

c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek) részére kiutalja, illetőleg kedvezményezett vagy örökös hiányában – azzal, hogy az összeg a pénztárra száll – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szabályai szerint a tagok egyéni számlái javára felosztja;

d)⁴⁴⁶ az a)–c) pontban nem említett esetben állami adó- és vámhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg.

(3)⁴⁴⁷ Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely – jogcímek szerint megbontva – tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget (ideértve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírások összegét is) és a jogosultsági összeg meghatározásához alkalmazható százalékos mértéket, valamint a (2) bekezdésben említett megjelölt pénztár nevét és pénzforgalmi számlaszámát is. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a kiadott igazolásról, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár az (1) bekezdés ca) pontjában említett lekötött összegnek a lekötéstől számított 24 hónap eltelte előtti feltöréséről – az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig – adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(4)⁴⁴⁸ Az (1) bekezdés ba) alpontjának rendelkezése alapján átutalt összeget húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, ha a magánszemély az említett időtartamon belül a lekötést az adóévben akár csak részben megszüntette (feltörte).

(5)⁴⁴⁹ Az (1)–(4) bekezdés szerint jogosult – feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagja. Az e nyilatkozat szerinti összeget az állami adó- és vámhatóság – ha a magánszemélynek nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette – az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül – a magánszemély által megjelölt címre (számlára) utalja.

(6)⁴⁵⁰ Az (5) bekezdésben említett eset kivételével nem tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában önkéntes pénztárnak nem tagja.

44/B. §⁴⁵¹ (1)⁴⁵² A nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet – akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel – az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára Magyarország törvényes fizetőeszközében befizetett összeg 20 százalékának, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak) az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról (nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat).

(2)⁴⁵³ A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban meghatározott összeg átutalását az állami adó- és vámhatóság – ha a magánszemélynek nincs az állami adó- és vámhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása, ideértve az adóbevallása alapján fizetendő adóját is, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás megfizetését követő 30 napon belül – a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját vezető számlavezetőhöz, vagy ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel időpontjára már megszűnt, a nyilatkozatban megjelölt címre (számlára), illetve ha a magánszemély nyilatkozattételének időpontja után a kiutalás teljesülésének időpontjáig szűnt meg, a számlavezető által az állami adó- és vámhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, kérelemre az abban megjelölt címre (számlára) utalja azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan nyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető.

(3)⁴⁵⁴ A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget.

(4)⁴⁵⁵ Ha az adóévben a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíjszolgáltatásról rendelkezett (ide nem értve az adóköteles nyugdíjszolgáltatásról való rendelkezést),

a) az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában nem teheti meg az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, valamint

b) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat(ok) alapján már átutalt (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összege(ke)t – a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője által kiadott igazolás alapján – köteles húsz százalékkal növelten az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

(5)⁴⁵⁶ A (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezi, azonban – az e § rendelkezéseiben foglaltaktól függetlenül –

a) az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem tehet, és

b) rendelkező nyilatkozata(i) szerint az átalakítás évében, valamint a megelőző évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelő összeget 20 százalékkal növelten köteles az átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni (kivéve, ha azt a (4) bekezdés b) pontja alapján korábban már megfizette),

azzal, hogy

1. a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken, továbbá a befizetés naptári évének az átalakítás napjának éve minősül;

2. a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe;

3. ha a tartós befektetési szerződést megkötő befektetési szolgáltató vagy hitelintézet nem a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, a (7) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

(6)⁴⁵⁷ Nem kell a (4) bekezdés rendelkezését alkalmazni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését – a (7) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve –

a) a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul más számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlájára,

b)⁴⁵⁸ a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírja eladására adott megbízásának teljesítése céljából – ha a számlavezető nem jogosult az értékpapír forgalmazására – a forgalmazásra, az ügyletben való közreműködésre jogosult befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára,

c)⁴⁵⁹ a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírt átalakítás vagy a kibocsátó átalakulása, egyesülése, szétválása miatt az átalakításban, az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára

helyezi át.

(6a)⁴⁶⁰ Az állami adó- és vámhatóság a magánszemély kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára utalja ki az (1) bekezdés szerinti összeget, ha a számlavezető felszámolása miatt annak nyugdíj-előtakarékossági számlára történő utalása nem lehetséges.

(7)⁴⁶¹ A (6) bekezdés alkalmazása során

a)⁴⁶² a bekezdés a) pontja szerinti áthelyezés feltétele, hogy a megszüntetett számla vezetője a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezető számára

aa) az adózott követelésállomány (amennyiben az a nyilvántartásában szerepel),

ab) a magánszemély által teljesített befizetések,

ac) az osztalék jóváírások,

ad) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt jóváírások

halmozott összegét, külön is feltüntetve az adóévben teljesített befizetéseket, azzal, hogy adózott követelésállomány feltüntetése esetén csak annak nyilvántartásba vételét követően jóváírt tételeket kell szerepeltetni az ab)–ad) pont szerinti halmozott összegekben;

b)⁴⁶³ a bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén a (4) bekezdés rendelkezését csak akkor nem kell alkalmazni, ha az áthelyezést követő 30 napon belül, vagy az átruházásra vonatkozó ügyletben jogszabály alapján meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára az értékpapír eladására adott megbízás teljesítés-igazolása szerinti összeget az ügyletben közreműködő befektetési szolgáltató átutalta, vagy ennek hiányában a magánszemély az értékpapír áthelyezés napján irányadó szokásos piaci értékének megfelelő összeget befizette, azzal, hogy az átutalt/befizetett összeg nem minősül nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat adására jogosító befizetésnek;

c)⁴⁶⁴ a bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés esetén a (4) bekezdés rendelkezését csak akkor nem kell alkalmazni, ha az átalakításban, átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő befektetési szolgáltató a kicserélt értékpapírt az ügyletben meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlájára áthelyezte.

(8)⁴⁶⁵ A számlavezető az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak

a) a magánszemély „NYESZ-R” megkülönböztető jelzésre vonatkozó nyilatkozatáról a nyilatkozat keltének feltüntetésével;

b) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozathoz a (3) bekezdés szerint kiadott igazolás tartalmáról;

c) nem-nyugdíj szolgáltatás esetén annak tényéről, a magánszemély számára igazolt megállapított egyéb jövedelemről és a (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési kötelezettségről;

d)⁴⁶⁶ az (5)–(6) bekezdés szerint megszüntetett számláról és a (7) bekezdés szerint kiadott igazolás tartalmáról.

(9)⁴⁶⁷ A számlavezetőnek a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkozóan olyan nyilvántartási rendszert kell kialakítania és működtetnie, hogy abból az e §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásához, valamint nem-nyugdíj szolgáltatás esetén az egyéb jövedelem megállapításához szükséges adatok rendelkezésre álljanak.

(10)⁴⁶⁸ Ha a magánszemély egyidejűleg több érvényes megállapodással is rendelkezik nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére, e törvény alkalmazásában csak egy – az elsőként adott – nyilatkozat alapján jelzett nyugdíj-előtakarékossági számlák minősülnek nyugdíj-előtakarékossági számlának mindaddig, amíg az így jelzett számla vezetésére kötött megállapodás fennáll. Az azonos keltezéssel adott több nyilatkozat esetében egyik sem érvényes.

(11)⁴⁶⁹ Ha a „NYESZ-R” jelzéssel ellátott számláról az állami adó- és vámhatóság a (8) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás, valamint a (9) bekezdés alapján megállapítja a jelzés jogtalan használatát, az emiatt mutatkozó adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell megfizetnie.

44/C. §⁴⁷⁰ (1)⁴⁷¹ A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője – figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt rendelkezésre – az adóbevallásában tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is – más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a szerződésen az adóévben jóváírt olyan összeget is, amely korábban nem jogosított e § szerint adóról való rendelkezésre, valamint ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

(2) Az adóról való rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig – ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést –, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.

(4)⁴⁷² Jogosult – feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel az a)–c) pontokban felsorolt esetek miatt már nem rendelkezik:

a) a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;

c) a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.

(5)⁴⁷³ A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Ha az adóévben a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki.

(6)⁴⁷⁴ A (4) bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik, vagy az említett időpontig a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője.

(7)⁴⁷⁵ A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az állami adó- és vámhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adó- és vámhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása, ideértve az adóbevallása alapján fizetendő adóját is, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás megfizetését követő 30 napon belül) szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító (vagy jogutódja) pénzforgalmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget – a 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az állami adó- és vámhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Az állami adó- és vámhatóság által átutalt összeget a biztosító – kivéve, ha a rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját megelőzően a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt – a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni:

a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén a kedvezményezettnek) kiutalja.

(7a)⁴⁷⁶ Minden, a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő esetben (ideértve azt is, ha a rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját megelőzően a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt) a biztosító – az állami adó- és vámhatóság által átutalt összeget – az állami adó- és vámhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az állami adó- és vámhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti.

(8)⁴⁷⁷ Az (1) bekezdés alapján átutalt és a biztosítási szerződésen jóváírt teljes összeget (ideértve a korábbi szerződők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az állami adó- és vámhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett összeget) – figyelemmel a (9) bekezdésre is – a magánszemélynek (a szerződőnek vagy – ha a szerződő és a biztosított személye eltér egymástól és a szerződő kifizető vagy külföldi illetőségű személy, akkor – a biztosítottnak) húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását) vagy nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztőrészletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hathavi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), vagy a szerződés úgy módosul (ideértve a biztosított személyének cseréjére irányuló szerződésmódosítást is), hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből – ha van ilyen – levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig az állami adó- és vámhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a vagyoni érték kivonásának időpontja az a nap, amikor a biztosító pénzforgalmi számláját a biztosító teljesítésének összegével megterhelik, vagy az a nap, amikor a (8) bekezdés szerinti tényállások valamelyike megvalósul.

(10)⁴⁷⁸ A más EGT-államban letelepedett biztosítóval (a nyugdíjbiztosítási nyilatkozattal összefüggő rendelkezések alkalmazásában: külföldi biztosító) kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan – az állami adó- és vámhatóság által közzétett formában kiállított – igazolásával, amelyben a külföldi biztosító az (5) bekezdésben említett adatokon túlmenően

a)⁴⁷⁹ feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adó- és vámhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét,

b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint

c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá

d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá

e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.

(11)⁴⁸⁰ Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a magánszemély külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult adóról való rendelkezésre, az adóbevallásában – a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően – feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóbevallásában vallja be a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség összegét és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.

44/D. §⁴⁸¹ (1)⁴⁸² Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

(2)⁴⁸³ Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az állami adó- és vámhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.

(3)⁴⁸⁴ Utólag nem befolyásolja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat, illetve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerint utalandó összeg nagyságát, ha a magánszemély önellenőrzése, vagy az állami adó- és vámhatóság utólagos adómegállapítása a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét megváltoztatja. Ha azonban az önellenőrzés vagy az utólagos adómegállapítás a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét olyan mértékben lecsökkenti, hogy az már nem éri el az átutalt összeget, az így mutatkozó különbözetet az állami adó- és vámhatóság személyi jövedelemadó kötelezettségként írja elő.

(4)⁴⁸⁵ A (3) bekezdésben említett különbözetről az állami adó- és vámhatóság nem hoz határozatot, ha az ötezer forintot az nem haladja meg.

(5) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének, valamint a biztosítónak a magánszemély számára kiadott igazoláson saját pénzforgalmi számlaszámát is fel kell tüntetnie.

44/E. §⁴⁸⁶ (1)⁴⁸⁷ A magánnyugdíjpénztár tagja társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a visszalépés évének adóbevallásában vagy önellenőrzésében tett nyilatkozattal, a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A–44/D. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.

(2)⁴⁸⁸ Az állami adó- és vámhatóság – egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával – az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt.

44/F. §⁴⁸⁹ (1) Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A–44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti.

(1a)⁴⁹⁰ Ha a magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztár tagja, akkor az adóbevallási tervezetben az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző évi személyijövedelemadó-bevallásának a 44/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatában szereplő pénztár adatait tünteti fel, feltéve, hogy az adóévben történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés.

(2) Abban az esetben, ha a magánszemély a halála miatt a 44/A–44/E. § szerinti nyilatkozattételi jogosultságának nem tudott eleget tenni, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatszolgáltatások alapján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban a nyilatkozattételt egyébként megalapozó befizetéseket figyelembe veszi, és a befizetett adó terhére történő visszatérítés összegét határozattal állapítja meg.

45. §⁴⁹¹ A magánszemély külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerinti átutalás(ok) levonása (a külön törvény alkalmazásában kedvezmények levonása) után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az állami adó- és vámhatóság a külön törvényben meghatározott szabályok szerint gondoskodik.

IX. Fejezet⁴⁹²

AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA, BEVALLÁSA ÉS MEGFIZETÉSE

Az adóelőleg-fizetési kötelezettség⁴⁹³

46. §⁴⁹⁴ (1)⁴⁹⁵ Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót – az adóbevallásban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni.

(2) Nem terheli adóelőleg:

a)⁴⁹⁶

b)⁴⁹⁷

c) a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot,

d)⁴⁹⁸ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár

da) által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül,

db) egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatását,

e)⁴⁹⁹ a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye

azzal, hogy az a)–e) pontokban említett jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(3) Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóelőleget a kifizető állapítja meg (a továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető).

(4)⁵⁰⁰ A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

a)⁵⁰¹ az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) e jogállását igazolja; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában;

b) a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát;

c)⁵⁰² lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. § (5) bekezdését alkalmazza.

(5)⁵⁰³ Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett

a) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét,

b) 25 év alatti fiatalok kedvezményét,

c) 30 év alatti anyák kedvezményét,

d) személyi kedvezményt,

e) első házasok kedvezményét,

f) családi kedvezményt.

(6) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető

a) az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség;

b) az a) pontban említett esetben – ha

ba) a magánszemély vele munkaviszonyban áll –

bb) a magánszemély részére bért (is) fizet –

bc)⁵⁰⁴ társas vállalkozás és a magánszemély a tevékenységében személyesen közreműködő tag –

(az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: adóelőleget megállapító munkáltató) a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi;

c) a b) pont szerinti követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál;

d) a b) és c) pont rendelkezései helyett az ott említett magánszemély esetében is a (7) bekezdés szerint jár el, ha a magánszeméllyel szemben nincs – valamint az adóévben a körülményekből következően várhatóan nem is keletkezik – olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná.

(7)⁵⁰⁵ A (6) bekezdés b) pontjában nem említett magánszemély esetében – amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség – valamint d) pontja rendelkezésének alkalmazása esetén az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

(8)⁵⁰⁶ Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek – kivéve, ha a (7) bekezdés szerint az adóelőleg megfizetésére a magánszemély köteles – a megállapított adóelőleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint kell bevallania. Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozó, adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek e kötelezettségeit az államháztartásról szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kell teljesítenie.

(9) Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint a (4) bekezdésben említett bevétel esetében – ide értve a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget is – az adóelőleg megállapítására, megfizetésére, továbbá a (7) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén megfizetésére a magánszemély köteles (a továbbiakban: adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. A tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői bevételeiből számított adóelőleg-alap után az adóév elejétől megállapított adóelőlegnek az őstermelői adókedvezménynek megfelelő részét nem kell megfizetnie.

(10) A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a (9) bekezdés rendelkezése szerint a negyedévben maga köteles.

Az adóelőleg alapja

47. §⁵⁰⁷ (1)⁵⁰⁸ Az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani, a (2)–(3) bekezdés szerinti eltérésekkel, figyelemmel az (5)–(9) bekezdés rendelkezésére is. Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve – meghatározott vállalkozói adóalap.

(2)⁵⁰⁹ Az adóelőleg alapja

a) feltéve, hogy nem a b)–c) pont rendelkezését kell alkalmazni,

aa)⁵¹⁰ – ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik – a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevékenység esetében a bevétel 90 százaléka);

ab)⁵¹¹ – ha a bevétel nem adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik – a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő esetében – ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz – legfeljebb az átalány-költség levonásával meghatározott rész, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege;

b)⁵¹² nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve

ba) a kifizető által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény rendelkezései szerint levont, vagy – ha a kifizető a tagdíj levonásában nem működik közre – a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal,

bb) az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeggel, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal;

c) költségtérítés esetében

ca)⁵¹³ ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege (önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka),

cb)⁵¹⁴ a ca) pontban nem említett költségtérítés esetében a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad, vagy a magánszemély a döntése szerinti költség, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő esetében – ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz – az átalány-költség levonásával meghatározott rész

(az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem).

(3)⁵¹⁵ A magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a 17. § (3) bekezdés a) és b) pont szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a 10 százalék költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem érvényesíti.

(4)⁵¹⁶ Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén,

a) amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani;

b) amíg az átalányadózó őstermelő őstermelői bevétele alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbér felét nem haladja meg, ha azonban meghaladta, adóelőleget csak az említett összeget meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni;

c) ha bevétel méhészeti termékek (1. számú melléklet 4.45. alpont) előállításából származik és az őstermelő e bevétel alapján megállapított adóelőleg alapja (ha e tevékenység adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, az adóév elejétől összesített őstermelésből származó bevétel alapján megállapított adóelőleg alapnak a méhészeti termékek előállításából származó bevétellel arányos része) az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbér felét nem haladja meg, ha azonban meghaladta, adóelőleget – e tevékenység adóelőleg alapja után – csak az említett összeget meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni;

d) az átalányadózó őstermelőnek, ha őstermelői bevétele méhészeti termékek (1. számú melléklet 4.45. alpont), vagy részben méhészeti termékek előállításából származik és

da) a méhészeti termékek (1. számú melléklet 4.45. alpont) előállításából származó bevétel nélküli őstermelői bevételei alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbér felét nem haladja meg, és

db) a da) pont szerinti adóelőleg alapja és a méhészeti termékek (1. számú melléklet 4.45. alpont) előállításából származó őstermelői bevétele alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbért nem haladja meg,

ha azonban a da) pont esetén az adóelőleg-alap az ott meghatározott értékhatárt meghaladta, az adóelőleget a b) pont szerint kell fizetni.

(4a)⁵¹⁷ Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

(5)⁵¹⁸ A (2) bekezdés alkalmazásában az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 89 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették).

(6)⁵¹⁹

(7)⁵²⁰

(8)⁵²¹

(9)⁵²²

Az adóelőleg-nyilatkozat

48. §⁵²³ (1)⁵²⁴ Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által a Dáptv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az állami adó- és vámhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (a továbbiakban: adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha az adóelőleg-nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik, az adóelőleg-nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság a kincstárnak is továbbítja. Adóelőleg-nyilatkozat érvényesen esetenként, az adóéven belül visszavonásig vagy a (2a) bekezdés szerint adható azzal, hogy a korábbi adóelőleg-nyilatkozat visszavonásának minősül az is, ha a magánszemély újabb adóelőleg-nyilatkozatot tesz. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett adóelőleg-nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott adóelőleg-nyilatkozatot kell figyelembe vennie. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új adóelőleg-nyilatkozatot tenni. Nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.

(2)⁵²⁵ Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik

a) a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,

b)⁵²⁶ az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,

c)⁵²⁷ a családi kedvezmény érvényesítéséről, közös érvényesítéséről,

d) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni,

e)⁵²⁸ a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítéséről.

f)⁵²⁹ a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséről.

(2a)⁵³⁰ A (2) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti nyilatkozat esetében a magánszemély kérheti, hogy a kifizető a nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését (a továbbiakban: folytatólagos nyilatkozat), azzal, hogy a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak legfeljebb a 29/C. § (4) bekezdése szerinti időtartamban vehetők figyelembe. Ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelezte a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt adóhiány keletkezett, a jogkövetkezmények nem mérsékelhetők.

(3)⁵³¹ A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét;

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén az erre vonatkozó döntést, a másik fél nevét és adóazonosító jelét;

d) a nyilatkozó magánszemély adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát;

e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.

(3a)⁵³² A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A jogosult házastársakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét;

b) a kedvezmény közös érvényesítésére vonatkozó döntést, a házastárs nevét és adóazonosító jelét;

c) az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét;

d) a nyilatkozó magánszemély adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát;

e) az első házasok kedvezményének közös érvényesítése esetén a házastárs adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.

(3b)⁵³³ A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy – ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – természetes személyazonosító adatait.

(3c)⁵³⁴ A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély 29/D. § (2) bekezdése szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapját más kedvezménnyel a kifizető, a munkáltató nem csökkenti, azonban a magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(3d)⁵³⁵ A 29/F. § (2) bekezdése szerinti jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját – a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában – jogosultsági hónaponként csökkenti a 29/F. § (2) bekezdése szerinti összeggel.

(3e)⁵³⁶ A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(3f)⁵³⁷ A magánszemély a (3) bekezdés szerinti adóelőleg-nyilatkozatban feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott a 29/A. § (2a) bekezdése szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottnak minősül.

(3g)⁵³⁸ A 30 év alatti anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést.

(3h)⁵³⁹ A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő 30 év alatti anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével (8. §) meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(4)⁵⁴⁰ Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában

a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát;

b)⁵⁴¹ a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, tevékenységi kedvezmény, személyi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pont szerinti esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát

különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

(4a)⁵⁴² A fiatal a (3d) bekezdés szerinti nyilatkozatot – megjelölve abban azt az összeget, amelyre nem kéri a 25 év alatti fiatalok kedvezménye érvényesítését – akkor tesz, ha a nyilatkozat hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a fiatal a (3d) bekezdés szerint nem tesz nyilatkozatot, és a nyilatkozata hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatal az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti-bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.

(4b)⁵⁴³ A 30 év alatti anya a (3g) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, ha a visszavonás hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a 30 év alatti anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a 30 év alatti anya az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.

(5) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető a kifizetést megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.

A fizetendő adóelőleg⁵⁴⁴

49. §⁵⁴⁵ (1)⁵⁴⁶ Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével [8. §] számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.

(1a)⁵⁴⁷ A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8. §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(2)⁵⁴⁸

(3)⁵⁴⁹ Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is) az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett.

(4)⁵⁵⁰ Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg

a)⁵⁵¹ a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1) bekezdés szerint megállapított összeg;

b) a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja

ba) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint

bb) az egyéni vállalkozót – az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján – a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye

összegét azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg az adóelőleg-alap 9 százaléka.

(5)⁵⁵²

(6)⁵⁵³ Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján, az e fejezetben előírtaktól eltérően – a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta, az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adó- és járulékbevallásban.

(7)⁵⁵⁴ Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi, jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a jogosultsági időszak hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.

(8)⁵⁵⁵ Amennyiben a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi jogosultsági hónapban (hónapokban) megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a negyedév jogosultsági hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.

HARMADIK RÉSZ

EGYES KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK

X. Fejezet

A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS⁵⁵⁶

Az egyéni vállalkozó adózása

49/A. §⁵⁵⁷ (1)⁵⁵⁸ Az egyéni vállalkozó a 49/B. § rendelkezései szerint megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az e törvény szerint előírt adót fizet (a továbbiakban: vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó), vagy az e törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat.

(2)⁵⁵⁹ Egyéni cég alapítása esetén, tevékenysége megszűnésére tekintettel az egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan

a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról – megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít;

b) – a (3)–(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – megállapítja az adókötelezettségét.

(3)⁵⁶⁰ Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén

a)⁵⁶¹ a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett – az egyéni vállalkozó döntése szerint –,

b) az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából

nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.

(4)⁵⁶² Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott eszköz

aa) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,

ab) értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek

minősül;

b) a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie;

c)⁵⁶³ a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásoknak az egyéni cég által történő megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését).

(5)⁵⁶⁴ A magánszemély az adóévről szóló adóbevallásában

a) a (2)–(4) bekezdés szerint megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adó-kötelezettségét bevallja vagy választhatja, hogy

b) a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseinek és a megszűnés szabályainak figyelmen kívül hagyásával is megállapítja a jövedelmét, valamint az annak megfelelő adókötelezettséget, és

c) az a) pont szerinti adókötelezettségnek a b) pont szerinti adókötelezettséget meghaladó részét – ha az a 10 ezer forintot meghaladja – három egyenlő részletben,

ca) az elsőt a b) pont szerinti adókötelezettséggel együtt az adóévi,

cb) a további két részletet a következő két adóévi

kötelezettségként vallja be,

a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és az adót e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(5a)⁵⁶⁵ A (2)–(5) bekezdésben foglaltak az egyéni vállalkozói tevékenységnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19/C. §-a szerinti korlátolt felelősségű társaság alapításával történő megszűnése esetén is alkalmazandók.

(6)⁵⁶⁶ Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy

a)⁵⁶⁷ a foglalkoztatási kedvezménnyel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia;

b) adómegfizetési kötelezettség esetén késedelmi pótlék nélkül

ba) a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,

bb) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket

kell figyelembe venni;

c) az a)–b) pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével számított összeg;

d) a b) pont szerinti kötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja – a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,

da) az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,

db) a további két részletet a következő két adóévi

kötelezettségként vallja be, a megszüntetés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(7)⁵⁶⁸ Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor – az egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve – úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, az örököst illeti, feltéve, hogy az özvegy, illetve az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelentette az egyéni vállalkozói nyilvántartást vezető állami adó- és vámhatóságnak. Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivétet azonban ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, de annak összegét – e törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – az özvegy, illetve az örökös figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozói osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál.

(8)⁵⁶⁹ A (7) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként már egyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, az előbbi – amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel – a (7) bekezdésben említett határidőn belül választhat, hogy melyik módszer szerint folytatja az egyesített tevékenységet. Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan e törvény rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadó alapját, annak adóját és azokat az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallja, az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti. Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések.

(9)⁵⁷⁰ Az egyéni vállalkozói tevékenység (7)–(8) bekezdés szerinti folytatását a cselekvőképességét elvesztett, illetve elhunyt magánszemély kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell.

(10)⁵⁷¹ Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói jogállását megszüntetve tevékenységét mezőgazdasági őstermelőként (a továbbiakban: őstermelő) folytatja tovább, e továbbfolytatással összefüggésben az alábbiak szerint jár el:

a) a 49/B. § (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy a 13. számú melléklet 14. pontját – az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésére előírt rendelkezések kivételével – alkalmazza, ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, vagy fejlesztési tartalékot képzett;

b) a 49/C. § (2) bekezdés a), c) és d) pontját alkalmazza, ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően a 49/C. § (6) bekezdés szerinti vállalkozói jövedelem csökkentéssel élt, a 49/C. § (2) bekezdés a) pontja esetében akkor is, ha őstermelői jogállását az ott említett határidőn belül megszünteti;

c) a 10. számú melléklet II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezet 1. pontját nem alkalmazza, azonban az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóévében a 2. számú melléklet II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 1. pontja alkalmazásában az egyéni vállalkozói időszakból maradt készletet is figyelembe kell venni;

d) az egyéni vállalkozói időszakból fennmaradt elhatárolt veszteséget a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő a 22. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint elhatárolt veszteségként veheti figyelembe;

e) a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő az egyéni vállalkozói időszakban a 11. számú melléklet szerint megkezdett értékcsökkenési leírást folytathatja, arra őstermelői jogállásának keletkezése után is jogosult.

A vállalkozói személyi jövedelemadó

49/B. §⁵⁷² (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből – legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)–(7) bekezdés rendelkezéseit is – a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el.

(2)⁵⁷³ Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás elszámolására és nyilvántartására az önálló tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)⁵⁷⁴ Az átalányadózást követően a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra áttérő egyéni vállalkozónál az áttérés adóévében a vállalkozói bevétel része az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított.

(4a)⁵⁷⁵ Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó

a) mint vagyonrendelő által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába,

b) által az alapítvány tulajdonába

adott készletek szokásos piaci értéke.

(5)⁵⁷⁶ Vállalkozói bevételnek minősül – figyelemmel a (19) bekezdés rendelkezésére – az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének 1,2-szerese, azzal, hogy

a) a bevételnek minősülő összeget csökkenti a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkentését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg;

b) szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, betegség miatti keresőképtelenség, katonai szolgálat teljesítése, büntetés-végrehajtás vagy a foglalkoztatott halála esetén az esemény bekövetkezésének évében és az azt követő évben az előzőek szerint kiszámított összeg nem minősül bevételnek, ha az nem haladja meg az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét;

c) – ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) – a foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg 1,2-szeresének azon része, amelyet – az a)–b) pontban említettek kivételével – az átlagos állományi létszámcsökkenés miatt bevételként még nem vett figyelembe.

(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető:

a)⁵⁷⁷ a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával;

b)⁵⁷⁸ a szakmai vizsga megszerzését követően a tanuló, illetve a képzésben részt vevő magánszemély, a korábban álláskereső személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összegével; az egyéni vállalkozó a korábban álláskereső személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban álláskereső személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban álláskereső személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban;

c)⁵⁷⁹ az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadásból – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadást – az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy – az egyéni vállalkozó választása szerint, ha a kiadást az adóévben beruházási költségként számolta el – a kísérleti fejlesztésre fordított – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költség-nyilvántartásában rögzített – beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, bármely esetben, feltéve, hogy

ca) a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette,

cb) az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt;

a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Kutatási Hálózat, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az egyéni vállalkozó az előző rendelkezés alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát veheti (de legfeljebb 50 millió forintot vehet) figyelembe, amelynek a (9)–(10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;

d)⁵⁸⁰ a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál legfeljebb a (12) bekezdésben meghatározott összeggel (a továbbiakban: kisvállalkozói kedvezmény), azzal, hogy az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)–(10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint

da) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,

db) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,

dc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,

dd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

e)⁵⁸¹

f)⁵⁸² az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett, fejlesztési célra – a (16) bekezdés alapján történő elszámolási kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve nyilvántartásba vett – legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék);

g)⁵⁸³ az adóév első napján, illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál a (19) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték (tevékenységét megkezdő vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám) és az adóév első napján (a tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási kedvezmény), feltéve, hogy az adózónak az adóév végén nincs az állami adó- és vámhatóságnál vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása; az e rendelkezés szerint érvényesített csökkentés (9)–(10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;

h)⁵⁸⁴

(7) Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség – figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is – a következők szerint számolható el:

a)⁵⁸⁵ Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó a következő öt adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. Az egyéni vállalkozó tevékenységének időszaka alatt elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni vállalkozóra irányadó rendelkezések szerint számolhatja el, ha az elhunyt magánszemély tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a tevékenység folytatásának szándékát három hónapon belül bejelentette az állami adó- és vámhatóságnak.

b)⁵⁸⁶

c)⁵⁸⁷ Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóév(ek)ről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.

d)⁵⁸⁸ E bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

e)⁵⁸⁹ A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét – az a) pontban foglaltaktól függetlenül – az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. Ha ezzel nem él, vagy ha elhatárolt veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az a)–d) pont rendelkezései alkalmazhatók.

f) Ha az egyéni vállalkozónak mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmén kívül más tevékenységéből is van egyéni vállalkozói jövedelme, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja az e) pont rendelkezéseit. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani.

g)⁵⁹⁰ E bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági tevékenység a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő őstermelői tevékenység, akkor, ha ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozóként végzi a magánszemély.

h)⁵⁹¹ A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el.

i)⁵⁹² Az e)–h) pont rendelkezéseit az egyéni vállalkozó döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.

(7a)⁵⁹³ A reklámadóról szóló törvény alapján a 2014. adóév adóalapjának megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a személyi jövedelemadó-kötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül.

(8)⁵⁹⁴ A vállalkozói adóalap

a) az (1)–(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, azzal, hogy

b)⁵⁹⁵ ha az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint

ba)⁵⁹⁶ adóbevallásában az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon – a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősülő – bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz, vagy

bb)⁵⁹⁷ a (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.

Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor az a) pont és a bb) alpont szerinti vállalkozói adóalapot – figyelemmel a (15) bekezdés rendelkezésére – úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(9)⁵⁹⁸ A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap – ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap – 9 százaléka. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti

a) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó osztva a vállalkozói adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni; nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár;

b)⁵⁹⁹ továbbá – azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál – a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény – ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is – esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető.

(10)⁶⁰⁰ A (9) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összege az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százaléka.

(11)⁶⁰¹ Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni.

(12)⁶⁰² A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél. A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költsége. E rendelkezés alkalmazásakor a tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék vehető figyelembe. E rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az egyéni vállalkozó a kisvállalkozási kedvezményt érvényesítette –, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és az ültetvény alapján beruházási költség nem vehető figyelembe.

(13) A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett

a) üzemkörön kívüli ingatlannak minősül az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,

1.⁶⁰³ feltéve, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozó az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben – legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig –, cégautó adót fizet,

2.⁶⁰⁴ ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.

(14)⁶⁰⁵ A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szoftvertermék felhasználási joga, a szellemi termék beruházási költségéből (ideértve az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadást, valamint az eszköz beszerzésére, előállítására fordított, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint:

a)⁶⁰⁶ ha az eszköz üzembe helyezése, használatbavétele nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó,

b) ha az eszköz az üzembe helyezéskor, használatbavételkor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés, használatbavétel évére vonatkozó,

c) ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett eszközként használja (átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt – kivéve, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye – az átsorolás évére vonatkozó,

d)⁶⁰⁷ ha az eszközt az egyéni vállalkozó – akár üzembe helyezése, használatbavétele előtt, akár utána – elidegenítette (ideértve az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó,

e)⁶⁰⁸ ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg – az a)–d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve – a fennmaradó részt a jogállás megszűnésének napjára előírt

adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni.

(15)⁶⁰⁹ Ha az adóévi vállalkozói bevétel valamely része külföldi telephelynek tudható be, akkor – ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik – a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot ezen bevételből

a) a telephely bevételének megszerzése érdekében bárhol felmerült költségek levonásával és/vagy a (2)–(7) bekezdésben említett bárhol felmerült, növelő, csökkentő tételek figyelembevételével,

b) a más telephely(ek)nek betudható bevételrész(ek) megszerzése érdekében is (bárhol) felmerült költségeknek (ideértve a vállalkozói kivétet is) és/vagy a (2)–(7) bekezdésben említett bárhol felmerült növelő, csökkentő tételek külföldi telephelynek betudható bevétellel arányos része levonásával, illetőleg figyelembevételével kell megállapítani.

(16)⁶¹⁰ A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített – beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít, kivéve, ha megállapítja

a)⁶¹¹ a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint

b)⁶¹² a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [8. §], továbbá

az a)–b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az a)–b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.

(17)⁶¹³ A kisvállalkozói kedvezmény és a kis- és középvállalkozások adókedvezménye szempontjából a foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegzésével, majd ezen összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni.

(18)⁶¹⁴ Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő a (8) bekezdés a) pontjában említett (1)–(7) bekezdés szerint – a bekezdés további rendelkezése alapján a külföldi telephelynek betudható rész nélkül – megállapított vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegével, csökkentve

a) a (9)–(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adóval,

b) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adóval, azzal, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

(19)⁶¹⁵ Az (5)–(6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában

a)⁶¹⁶ az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak számával történő elosztásával két tizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni

aa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően az egyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát;

ab)⁶¹⁷ a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30 napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát;

b) a havi minimálbér évesített összege:

ba) a havi minimálbér tizenkétszerese;

bb) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba) szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata.

(20)⁶¹⁸ Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására

a) a tevékenység megkezdése (újrakezdése) évében és az azt követő évben, ha az azt megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele) vagy

b) ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

(21)⁶¹⁹

(22)⁶²⁰

(23)⁶²¹ A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka.

(24)⁶²² A (20) bekezdés b) pontjában említett kár az elemi csapás okozta olyan elemi kár (több ilyen kár esetén azok együttes összege), amely a bekövetkezése évét megelőző adóévi vállalkozói bevételnek (a tevékenységét az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévben kezdő egyéni vállalkozó esetében a kezdő év egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ennek megállapítása – ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal – az elemi kár (károk) tényét és mértékét tartalmazó, általa kiállított olyan jegyzőkönyv(ek) alapján történhet, amelye(ke)t a káreseményt követő 15 napon belül megküldött az illetékes állami adó- és vámhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(25)⁶²³

A vállalkozói osztalékalap

49/C. §⁶²⁴ (1)⁶²⁵ A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a (2)–(6) bekezdés rendelkezése szerint – figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is – kell megállapítani.

(2) Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:

a)⁶²⁶ a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén – kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást –, az említett tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva a (6) bekezdés a) pontjában említett összegnek

aa) a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100 százaléka,

ab) a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66 százaléka,

ac) a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33 százaléka,

ad) a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla;

b)⁶²⁷ az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az aa)–ad) pont szerint előírt összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt;

c)⁶²⁸ a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette;

d) a c) pontban nem említett esetben: a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.

(3)⁶²⁹

(4)⁶³⁰

(5)⁶³¹

(6)⁶³² Az adózás utáni vállalkozói jövedelem és a (2) bekezdésben említett tételek együttes összege, legfeljebb annak mértékéig csökkenthető

a) a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el;

b) az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegével, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni;

c)⁶³³

d)⁶³⁴ az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg.

(7)⁶³⁵ A vállalkozói osztalékalap után az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

(8)⁶³⁶ A (6) bekezdés a) és d) pontjában foglaltak a kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz (ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe) és nem anyagi javak esetében alkalmazhatók.

Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő átalányadózása⁶³⁷

50. §⁶³⁸ (1)⁶³⁹ Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére a 8. számú melléklet rendelkezései szerint átalányadózást választhat az (5)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve.

(2)⁶⁴⁰ A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg. Az őstermelő az átalányadózás alkalmazása helyett – választása szerint – adóévenként az adóév egészében a Második rész rendelkezései alapján állapíthatja meg a jövedelmét.

(3)⁶⁴¹ Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági őstermelői tevékenység egészére választható.

(4)⁶⁴²

(5)⁶⁴³ Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

(6)⁶⁴⁴ A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja az (1)–(5) bekezdések rendelkezései szerint.

(7)⁶⁴⁵ Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra átalányadózást ismételten nem választhat.

(8)⁶⁴⁶ A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az 52. § (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdőnek kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót is, aki az átalányadózásra áttérést közvetlenül megelőző időszakban kisadózónak minősült.

(9)⁶⁴⁷ E § alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

51. §⁶⁴⁸ (1)⁶⁴⁹ Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 10. számú melléklet szerint – figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti.

(2) Ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, akkor

a)⁶⁵⁰ az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmaznia, valamint az átalányban megállapított jövedelmét növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított;

b) a megszüntetést követően ezen tevékenységére tekintettel érkező bevételre, felmerülő költségre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve azt is, hogy az adóévben felmerült költség csak az adóévben megszerzett bevétel mértékéig számolható el.

(3) Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.

(4)⁶⁵¹ Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést megelőző év december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz.

(5)⁶⁵² Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia az átalányadózás szerint adózó mezőgazdasági őstermelőnek is, azzal, hogy a bevételeit a 2. számú melléklet szerint kell figyelembe vennie.

52. §⁶⁵³ (1)⁶⁵⁴ Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben

a) az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét,

b)⁶⁵⁵ az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet, vagy e tevékenység végzése mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét

nem haladja meg.

(2)⁶⁵⁶ Az (1) bekezdésben említett bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.

(3)⁶⁵⁷ Ha az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, akkor a Második rész rendelkezései szerint kell eljárnia, azzal, hogy nyilvántartásaiban a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges egyösszegben feltüntetnie.

53. §⁶⁵⁸ (1)⁶⁵⁹ A jövedelmet a bevételből

a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,

b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,

c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből – ide nem értve a (2) bekezdés k) pontja szerinti vendéglátó tevékenységet –, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,

d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék

költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

(2)⁶⁶⁰ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, (ÖVTJ’24 01, 02) bányászati (ÖVTJ’24 05-től 09-ig) tevékenység, építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41-től 42-ig);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (ÖVTJ’24 016), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (ÖVTJ’24 017001), erdészeti szolgáltatás (ÖVTJ’24 0240) és zöldterület-kezelés (ÖVTJ’24 8130);

c) halászati tevékenység (ÖVTJ’24 031), halgazdálkodási tevékenység (ÖVTJ’24 032);

d) feldolgozóipari termék-előállítás és szolgáltatás (ÖVTJ’24 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (ÖVTJ’24 1820) kivételével;

e) speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is) (ÖVTJ’24 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (ÖVTJ’24 331), gépjárműjavítás (ÖVTJ’24 4520), személyi, háztartási cikk javítása (ÖVTJ’24 952);

g) a taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (ÖVTJ’24 493901), sofőrszolgálat (ÖVTJ’24 493909), közúti áruszállítás (ÖVTJ’24 4941);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ’24 951);

i) fényképészet (ÖVTJ’24 7420);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (ÖVTJ’24 9601), fodrászat, szépségápolás (ÖVTJ’24 9602), hobbiállat-gondozás (ÖVTJ’24 960909-től 960911-ig);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ’24 56);

l) járművezető-oktatás (ÖVTJ’24 855301);

m) az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003).

(3) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

(4) Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse is az átalányadózást választotta, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet – az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával – az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.

53/A. §⁶⁶¹

54. §⁶⁶² (1) Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt.

(3)⁶⁶³ Az átalányadózás választását megelőzően érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékra, foglalkoztatási kedvezményre, valamint a kisvállalkozások adókedvezményére a 49/B. §, illetve a 13. számú melléklet rendelkezéseit az átalányadózás időszakában is alkalmazni kell.

55. §⁶⁶⁴ Az átalányadózásra való jogosultság a határozat véglegessé válásának napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mulasztási bírságot állapított meg.

56. §⁶⁶⁵ (1)⁶⁶⁶ Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi.

(2)⁶⁶⁷ Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő az 53. § szerint számított jövedelem és/vagy átalányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az 50–55. § rendelkezései szerint alkalmazta, illetőleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de az átalányadózás alkalmazására egyébként jogosult, a fizetendő adót az említett §-ok rendelkezései szerint kell megállapítania. Az átalányadózásra való jogosultság hiánya, vagy a jogosultság elvesztése miatt a vállalkozói jövedelem szerinti adózásról szóló rendelkezések, illetőleg a Második rész rendelkezései szerint kell az adót megállapítani.

Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése⁶⁶⁸

57. §⁶⁶⁹ (1) Az egyéni vállalkozónak a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell az adókötelezettségeit teljesítenie, ha a jogállását szabályozó külön törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(2) Az egyéni vállalkozó magánszemély – a tevékenysége szünetelésének bejelentése alapján – egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

a) kisvállalkozói kedvezménnyel,

b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,

c) foglalkoztatási kedvezménnyel,

d)⁶⁷⁰

e) kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

(3)⁶⁷¹ Az egyéni vállalkozó, ha az adóév utolsó napján a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

(4) Az egyéni vállalkozó

a) szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) – az (5) bekezdésben említett kivétellel – nem számolhat el;

b) a szünetelést – a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg – az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.

(5)⁶⁷² A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel

a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek

minősül.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása⁶⁷³

57/A. §⁶⁷⁴ (1)⁶⁷⁵ Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

(2)⁶⁷⁶ A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – a 8. számú melléklet rendelkezései szerint – az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja.

(3) Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az e törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól.

(4)⁶⁷⁷ A tételes átalányadó évi összege lakószobánként

a) 150 ezer forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót,

b) 38 ezer 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót.

(4a)⁶⁷⁸ A (4) bekezdés szerinti tételes átalányadót egyenlő részletekben, a 8. számú melléklet rendelkezései szerint – a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül – kell megfizetni.

(4b)⁶⁷⁹ A (4) bekezdés alkalmazásában lakószoba a méretétől függetlenül az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető, azzal, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.

(4c)⁶⁸⁰ Az állami adó- és vámhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.

(5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a (4) bekezdés szerinti összegnek az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként.

(6) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.

(8)⁶⁸¹

57/B. §⁶⁸²

57/C. §⁶⁸³

XI. Fejezet

A VAGYONÁTRUHÁZÁS

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

58. § (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.

(2)⁶⁸⁴ Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg, valamint ha a (10) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni –, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

(3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

(4)⁶⁸⁵ Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben meghatározott érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő szerzése esetén, ha az állami adó- és vámhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.

(5)⁶⁸⁶ Ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.

(6)⁶⁸⁷ Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

(7)⁶⁸⁸ Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét.

(8)⁶⁸⁹ Ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(9)⁶⁹⁰ Az (1)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg –, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

(9a)⁶⁹¹ Az (1)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevétel után, ha azt az adózó – a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján – teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Abban az esetben, ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.

(10)⁶⁹² A magánszemély kifizetőtől – nem egyéni vállalkozóként – fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

(10a)⁶⁹³ A vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót – amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi. E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

(11)⁶⁹⁴ Ha az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani, a bevételnek az ingó vagyontárgy szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó részére a 28. § (14) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

(12)⁶⁹⁵ Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is, azzal, hogy a magánszemély a (3) bekezdés szerinti igazolt költségeket abban az esetben vonhatja le a bevételéből, ha azokat az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta el, ideértve az értékcsökkenési leírást is.

(13)⁶⁹⁶ A magánszemély az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt az igazolt költségeken túl csökkentheti az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló azon tárgyi eszköz értékcsökkenésként még el nem számolt beruházási költségével, amelyet a tárgyévben, illetve a tárgyévet követő évben az adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig szerez meg. A beruházási költségnek az átruházásból származó bevételt meghaladó része a 11. számú melléklet szerint értékcsökkenési leírásként elszámolható. Az őstermelő a tárgyi eszköz nyilvántartását úgy vezeti, hogy abból megállapítható legyen, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételét mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti.

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

59. §⁶⁹⁷ Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.

60. §⁶⁹⁸ (1)⁶⁹⁹ Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.

(1a)⁷⁰⁰ Házassági vagyonközösség fennállása alatt megszerzett ingatlan esetén az (1) bekezdés szerint meghatározott szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, kivéve, ha házassági vagyonjogi szerződés ettől eltérően rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni.

(3)⁷⁰¹ Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, az ingatlan tulajdonban (birtokban) tartásának időszakában a 2007. december 31-ét követően az ingatlanon létesített épített-ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész) esetében – ideértve a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyett létesített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épített-ingatlan esetét is –, valamint a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyiségei hasznos alapterületének hat négyzetmétert meghaladó növelése esetében a szerzést

a)⁷⁰² az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával, a használatbavétel tudomásulvételének időpontjával, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontjával

vagy a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy

b)⁷⁰³ a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevétel-része tekintetében az (1)–(2) bekezdés szerinti szerzési időponttal és – esetenként külön-külön – a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés bevétel-része tekintetében az a) pont szerinti időponttal

kell azonosnak tekinteni.

(4)⁷⁰⁴ Az olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés esetében, amelynek létesítése az ingatlanra kiadott legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét, a használatbavétel tudomásulvételének időpontját, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontját követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, a (3) bekezdés rendelkezését az említett épített-ingatlan, alapterület-bővítés tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, illetve nem történt meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.

61. § (1)⁷⁰⁵ Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

(2)⁷⁰⁶ A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg.

(3)⁷⁰⁷ Az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem megállapítására a 62. § rendelkezései helyett az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)⁷⁰⁸ A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú földcsere e törvény alkalmazásában nem minősül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély egyéb jövedelmének számít.

62. § (1)⁷⁰⁹ Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c)⁷¹⁰ a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

(2)⁷¹¹ A megszerzésre fordított összeg

a) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

b) a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c)⁷¹² a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld esetében a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;

d) helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár;

e)⁷¹³ a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;

f) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha

fa) a szerzési érték az a)–d) pont szerinti esetben nem állapítható meg,

fb) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt

azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

g) ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

ga)⁷¹⁴ örökléssel szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

gb)⁷¹⁵ ajándékozással szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog esetében

1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,

vagy

2. az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül;

h)⁷¹⁶ az adófizetés alapjául szolgáló érték, ha az ingatlan megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt.

(3)⁷¹⁷ Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.

(3a)⁷¹⁸ Ha az ingatlan értékesítése – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)–(3) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(4)⁷¹⁹ Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)–(3) bekezdés szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg)

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

(5)⁷²⁰

(6)⁷²¹

(7)⁷²²

(8)⁷²³ Nem kell jövedelmet megállapítani az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházására tekintettel megszerzett bevétel után, ha azt a bevételt az adózó a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Abban az esetben, ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.

62/A. §⁷²⁴ (1)⁷²⁵ Ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevételnek a bevételből – a 62. § (1) bekezdése szerint – levonható költségeket meghaladó része (e meghaladó rész a továbbiakban: hozam) nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozam, akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az adó alapja

a) a szokásos hozam, és

b) a hozam a) pont szerinti összeget meghaladó részének a háromszorosa,

azzal, hogy az átruházásból származó jövedelem megállapításához a 62. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(2) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja, az árfolyamnyereséget, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet növeli a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem kétszerese.

(3) E § alkalmazásában

a) szokásos hozamnak

aa) termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében a levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét,

ab) részesedés átruházása, kivonása esetén a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét

kell tekinteni, azzal, hogy a tulajdonban tartás naptári napjainak számítása során a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napját kell – e napokat is beszámítva – irányadónak tekinteni, továbbá azzal, hogy részesedés átruházása (kivonása) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni;

b)⁷²⁶ termőföld az a termőföldnek minősülő földrészlet, amely külterületen található;

c) termőföldből átminősített ingatlan a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor.

(4) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte és erről a bevallásában nyilatkozik.

63. §⁷²⁷ (1)⁷²⁸ Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

(2)⁷²⁹ Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) bármely EGT-államban a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és bevallott adóból azt a részt nem kell megfizetnie, amely megegyezik a felhasznált jövedelem adójával.

(3)⁷³⁰ Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem (2) bekezdés szerinti felhasználása a bevallás benyújtását követően történt, a magánszemély a megfizetett adóból a felhasznált jövedelem adójával megegyező összeget – a felhasználás igazolásával egyidejűleg – az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházását követő második adóév végéig visszaigényelheti.

(4)⁷³¹

(5)⁷³²

(6)⁷³³ A (2) bekezdés szerinti célra történő felhasználás igazolására a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat szolgál, amelyre az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

(7)⁷³⁴ Az állami adó- és vámhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy elengedheti.

(8)⁷³⁵ A 60. § (1) bekezdését és a 61. § (1)–(2) bekezdését az olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre, a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 60. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni,

b) a 62. § (1) bekezdés a) pontjában említett más kiadásnak minősül a lízingelt ingatlan futamidő letelte előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj,

c) a 62. § (2) bekezdés alkalmazásában megszerzésre fordított összegnek minősül

ca) a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték,

cb) a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a ca) pont szerinti összeg levonásával megállapított összeget,

cc) a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg,

cd) a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

(9)⁷³⁶ E § rendelkezései irányadók a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet (ideértve a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből származó jövedelmére is.

(10)⁷³⁷ A (9) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből, valamint a magánszemélyt az engedményezésről szóló szerződés alapján megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből a 62. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen megállapítani [figyelemmel a 63. § (8) bekezdésében foglaltakra is] azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.

63/A. §⁷³⁸

64. § (1)⁷³⁹

(2)⁷⁴⁰ Ha a kárpótlásról szóló törvények⁷⁴¹ alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során szerzett termőföldjének – ideértve, ha azt mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta – átruházásából származó, az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában – termőföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az ezen jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a kedvezményt a magánszemély az igazolt tulajdonjogszerzés állami adó- és vámhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése előtt történt, akkor annak előzetes igazolása alapján az adóbevallásában érvényesíti.

(3)⁷⁴² A (2) bekezdés rendelkezése alkalmazható a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény⁷⁴³ szerint részarány-földtulajdonosnak minősülő magánszemély azon termőföldjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott törvény rendelkezései szerint tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak.

(4)⁷⁴⁴ A (2) és a (3) bekezdésben említett tulajdonjog megszerzésének igazolására az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott iktatott szerződés szolgál.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési

szerződésből származó jövedelem

64/A. §⁷⁴⁵ (1)⁷⁴⁶ Ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó adóköteles jövedelem megállapítására az 58–62. § rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁷⁴⁷ Az öröklési szerződésből származó jövedelem megszerzési időpontjának ingatlan és vagyoni értékű jog átruházása esetén az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját, ingó dolog átruházása esetén a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni.

(3) A jövedelem megállapítása a következők szerint történik:

a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában

b)⁷⁴⁸ az állami adó- és vámhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek

vagy

c) jövedelemként az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni.

(4)⁷⁴⁹ Az adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési időpontját követően.

(5)⁷⁵⁰ Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére kötelezett rendelkezésére bocsátja, amelyet az továbbít az állami adó- és vámhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem tesz eleget, az ebből eredő jogvitától függetlenül a kifizetőnek kell az adót megfizetnie.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett pénzben folyósított életjáradékról szóló szerződés esetében – a szerződéskötés időpontjában – választható, hogy

a) az életjáradékból származó bevétel egésze jövedelem,

b) az a) pontban említett jövedelem megszerzésének időpontját az általános szabályok szerint kell figyelembe venni,

c)⁷⁵¹

d)⁷⁵² az adót a jövedelemből a járadékfolyósítást vállaló fél vonja le és fizeti be az állami adó- és vámhatóságnak, azzal, hogy ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak adóját nem kell bevallania.

(7)⁷⁵³ Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,18-szorosa után.

XII. Fejezet

TŐKEJÖVEDELMEK

Kamatjövedelem

65. §⁷⁵⁴ (1)⁷⁵⁵ Kamatjövedelemnek minősülnek – figyelemmel a (3)–(3b) és az (5)–(6a) bekezdés rendelkezéseire is – a következők:

a)⁷⁵⁶ bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész;

b)⁷⁵⁷ a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében – figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is –

ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,

bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;

c)⁷⁵⁸ az a)–b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)–b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szorosa;

d)⁷⁵⁹ a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja;

e)⁷⁶⁰ a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad, azzal, hogy az ebben a pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód korlátolt felelősségű társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell;

f)⁷⁶¹ a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész,

azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)–d) és f) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

(2)⁷⁶² A kamatjövedelem után az adót – amennyiben a kamatjövedelem

a)⁷⁶³ kifizetőtől [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik – a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe

aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),

b)⁷⁶⁴ nem kifizetőtől származik – a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg,

a (3)–(9) bekezdés, a 7. számú melléklet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve, azzal az eltéréssel, hogy a kifizető az aa) pontban említett igazolás tartalmáról az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

(3)⁷⁶⁵ Nem kell figyelembe venni

a)⁷⁶⁶ jövedelemként

aa) azt – a nyereményalapot meg nem haladó – összeget, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek jóváír, kifizet;

ab)⁷⁶⁷ a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet;

ac)⁷⁶⁸ az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be;

ad)⁷⁶⁹ az egyszeri díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá a rendszeres díjas biztosításokból származó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti kamatjövedelem 50 százalékát, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be;

b) kamatjövedelemként

ba) a tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett pénzforgalmi bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített, egyébként az (1) bekezdés a) pontjában említett, egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot;

bb) az (1) bekezdés szerinti jövedelmet, ha e törvény külön rendelkezései szerint tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani.

(3a)⁷⁷⁰ A (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja alkalmazásában nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha

a)⁷⁷¹ a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván a biztosító; az így elkülönített összegeket – az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának – az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot,

b)⁷⁷² a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot) azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.

(3b)⁷⁷³ A (3a) bekezdés szerinti, sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt – kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától a (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott idő már eltelt – nem alkalmazhatók a (3) bekezdés szerinti jövedelemcsökkentő rendelkezések.

(4) A kamatjövedelem megszerzésének időpontja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett kamat esetében az a nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés szerint vállalt feltételek teljesülése alapján a jóváírás és/vagy a tőkésítés megtörtént,

b) nyereménybetét esetében a nyereménybetét-számlán történő jóváírás napja,

c) az a)–b) pont alá nem tartozó esetben az átutalás vagy a postára adás vagy a magánszemély számára, javára történő birtokba adás napja.

(5)⁷⁷⁴

(6)⁷⁷⁵ Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből – ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam – levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni. Nem kell továbbá kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni.

(6a)⁷⁷⁶ Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni a számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vagy – ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatra terjed ki – rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát. Ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

(7) Az értékpapír-átruházás, -beváltás, -visszaváltás, valamint a kamat és/vagy hozamfizetés, -jóváírás, -tőkésítés nyilvántartási rendszerét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy abból az (6) bekezdés rendelkezésének végrehajtásához szükséges minden adat – a dematerializált értékpapír kifizetők közötti áthelyezése esetében kötelezően közlendő adatként – rendelkezésre álljon.

(8) Ha a (7) bekezdés szerint kialakított és működtetett rendszerbe nem tartozó kifizetőnél rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg és a magánszemély sem igazolja, hogy az értékpapír megszerzését követően

a) kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy

b) az elsőként megszerzett kamat és /vagy hozam címén szerzett bevételéből az (6) bekezdés szerint milyen összegű levonás történt,

a kifizető a kamatjövedelem megállapításához az értékpapír megszerzésre fordított értékeként annak névértékét veszi figyelembe.

(9)⁷⁷⁷

Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

65/A. §⁷⁷⁸ (1) A tőkepiacról szóló törvényben⁷⁷⁹ meghatározott értékpapír-kölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett összeg egésze a magánszemély jövedelmének minősül.

(2)⁷⁸⁰

(3)⁷⁸¹ A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény⁷⁸² rendelkezései szerint bevallja és megfizeti.

Csereügyletből származó jövedelem

65/B. §⁷⁸³ (1) Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) – a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő – a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (a továbbiakban: csereügyleti jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek minősül.

(2)⁷⁸⁴

(3) A csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget

a)⁷⁸⁵ a kifizető az adóév végén ügyletenként állapítja meg, a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-éig ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és arról az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint a rá vonatkozó rendben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz;

b) kifizető hiányában a magánszemély ügyletenként nyilvántartja.

(4)⁷⁸⁶

(5)⁷⁸⁷ Az (1) bekezdés szerint megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el.

(6) Az e § szerinti jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A csereügyleti jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző magánszemély az adóév végét követően ügyletenként állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(7) Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven, és annak időtartamára (is) eső valamely adóévben a magánszemély az adott csereügylet alapján csereügyleti veszteséget ér el – az (5) bekezdés alkalmazásának esetében is –, és azt a veszteség évéről szóló adóbevallásában ügyletenként feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (8)–(9) bekezdés rendelkezései szerint.

(8) Az adókiegyenlítést ügyletenként, az adott ügylet időtartama alatt évente göngyölítve, folyamatosan vezetett elszámolási nyilvántartás alapján kell megállapítani. A nyilvántartás olyan bizonylatnak minősül, amelyre az ügylet lezárultát követően az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

(9) Az adókiegyenlítés elszámolási nyilvántartását a következők szerint kell vezetni:

a) az ügylet keletkezésének évéhez fel kell tüntetni a keletkezés évéről szóló bevallásban bevallott

aa) csereügyleti jövedelem bevallott adóját (a továbbiakban: adókiegyenlítési keret), vagy

ab)⁷⁸⁸ csereügyleti veszteségnek az akkor hatályos adókulccsal számított szorzatát (a továbbiakban: adókiegyenlítésre jogosító összeg);

b) minden további évben

ba) az adókiegyenlítési keretet növeli az ügylet adott évi csereügyleti jövedelmének bevallott adója,

bb)⁷⁸⁹ az adókiegyenlítésre jogosító összeget növeli az ügylet adott évre bevallott csereügyleti veszteségének az akkor hatályos adókulccsal számított szorzata;

c) az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott évben csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés, amely egyenlő az ab) és a bb) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítésre jogosító összegnek az aa) és a ba) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítési keretet meg nem haladó részével.

(10)⁷⁹⁰

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggő rendelkezések⁷⁹¹

65/C. §⁷⁹² (1) Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén az e törvény szerinti ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) meg kell állapítani. Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról (így különösen az egyes vagyonelemek megszerzésére fordított összegről, a jövedelemmegállapítás szabályai szerint figyelembe vehető egyéb költségekről, ingatlan esetében a megszerzés időpontjáról) és rendelkezésre bocsájtja az adatokat alátámasztó iratokat. A tájékoztatás és az adatokat alátámasztó iratok hiányában a bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a nyilvántartási értékről, a megállapított eszközérték-növekményről a vagyonátadást követő 15 napon belül tájékoztatja a vagyonrendelőt, az alapítót vagy a csatlakozót. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tulajdonba adott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és a vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték-növekmény összegéről alapnyilvántartást vezet. A vagyonkezelő, a magánalapítvány az alapnyilvántartásból törli és elkülönült nyilvántartásba vezeti át – az átruházással egyidejűleg, az alapnyilvántartásban szereplő vagyonátadás időpontjának feltüntetésével – az azon vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményeket, amelyeknek ellenérték ellenében átruházása (értékesítése) megtörtént.

(2) Ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére a kedvezményezett részére bevétel juttatása történik, és a bevétel tárgyául szolgáló – a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott – vagyoni értékhez kapcsolódóan a vagyonkezelő, a magánalapítvány eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az ezen eszközérték növekménye erejéig osztalékként adóköteles, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év.

(3) Ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére a (2) bekezdésben nem meghatározott módon történik bevétel juttatása, és a vagyonkezelő, a magánalapítvány a bevétel juttatását megelőző öt éven belüli vagyonátadásra tekintettel megállapított, az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles.

(4) A kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történő bevétel juttatása esetén nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értéket a kiadással azonos megjelenési formában a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) adta vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba, és a vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekményt nem kellett megállapítani.

(5) A vagyonkezelő, a magánalapítvány által az (1) bekezdés szerint nyilvántartott eszközérték-növekmények összegét csökkenti

a) elkülönült nyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – eltérő időpontban megállapított eszközérték növekmények esetében a megállapításuk időbeli sorrendjében – a (3) bekezdés szerint, valamint

b) alapnyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén a (2) bekezdés szerint

az osztalék megállapítása során figyelembe vett összeg. Az (1) bekezdés szerinti alap és elkülönült eszközérték-növekmény nyilvántartásból a vagyonkezelő, a magánalapítvány törli azt az összeget, amely nem kapcsolódik öt éven belüli vagyonátadáshoz.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonátadás során nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha az átvevő (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.

(7) Nem kell a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a kedvezményezett a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg.

(8) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén adóköteles az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.

(9) A vagyoni érték kiadásakor az osztalékként juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a megszerzett vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veszi figyelembe, minden más esetben azt az értéket, amelyen az a vagyon kiadásakor a juttató számviteli nyilvántartásában értékhelyesbítés nélkül szerepel.

(10) A kedvezményezett által a (9) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon.

Az osztalékból származó jövedelem

66. §⁷⁹³ (1)⁷⁹⁴ A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

a) osztalék

aa)⁷⁹⁵ a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;

ab) a kamatozó részvény kamata;

ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

ad)⁷⁹⁶ az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;

ae)⁷⁹⁷ a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték;

af)⁷⁹⁸

ag)⁷⁹⁹ a magánalapítvány által a kedvezményezett magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni érték;

ah)⁸⁰⁰ a KMRP résztvevője részére a KMRP által megszerzett vagyonelemek hozamából származó kifizetés;

b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.

(2)⁸⁰¹

(3)⁸⁰² Az adót a kifizető –

a) e § alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá),

b)⁸⁰³ figyelemmel a 15. § (4) bekezdés és a 7. számú melléklet rendelkezéseire is

– a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani.

(4)⁸⁰⁴ Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.

(5)⁸⁰⁵ Nem kell jövedelemként figyelembe venni az (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontja szerinti osztalékból azt a részt, amelynek forrása a 67/B. § (14) bekezdése szerinti tartós befektetési szerződésből származó hozam. A jövedelemként figyelembe nem veendő osztalék forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást vezet.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem⁸⁰⁶

67. §⁸⁰⁷ (1)⁸⁰⁸ Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

(2)⁸⁰⁹ Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül a KMRP szervezetben való részvételi jogosultság ellenérték fejében történő értékesítéséből származó bevételnek az a része, amely meghaladja a részvételi jogosultsággal összefüggésben teljesített kiadás összegét.

(3) A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet

a) az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának),

b) ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének

a napjára kell megállapítani.

(4) Az (1) és (3) bekezdés rendelkezése szerint megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.

(5)⁸¹⁰ A kifizető az (1)–(4) bekezdés alapján a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok figyelembevételével állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az (1)–(4) bekezdés előírásai szerint az adót bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(6)⁸¹¹ A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.

(7)⁸¹²

(8) Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mert az később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmezni. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettség teljesítésére az (5)–(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, az (1) bekezdés szerinti jövedelmet a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, azzal, hogy amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az (5)–(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni.

(9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:

aa)⁸¹³ ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén megszerzett értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték,

ab)⁸¹⁴ ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén megszerzett értékpapír esetében az ellenértékből az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész,

ac)⁸¹⁵ társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni,

ad) olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból kivont jövedelmének megállapításánál e törvény előírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapírra),

ae) csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték,

af) olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül, a jövedelem összege, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

ag)⁸¹⁶ az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, az MRP szervezet vagy az MRP szervezetben fennálló tagi részesedést kezelő vagyonkezelő alapítvány által a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész,

ah) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke,

ai) az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzőnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke,

aj) kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél vagy – ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke,

ak)⁸¹⁷ az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az aa)–aj) alpont szerinti esetben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben

1. az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,

2. az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla,

növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

al)⁸¹⁸ az aa)–ak) alpontban nem említett jogcímen vagy módon megszerzett értékpapír esetében a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész;

am)⁸¹⁹ a 7. § (1) bekezdés zs) pont alapján megszerzett értékpapír esetében a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadás.

b)⁸²⁰ az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:

ba) az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,

bb)⁸²¹ az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),

bc) az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg,

bd) kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére fordított érték, vagy – ha a kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja – a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;

c)⁸²² a nyugdíj-előtakarékossági számla

ca) adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az a) pont szerint megszerzésre fordított érték közül a nagyobb

cb) nem adómentes nyugdíj szolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha a 28. § (17) bekezdés rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem keletkezik, a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke

cc) nem adómentes nyugdíj szolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha a 28. § (17) bekezdés rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem nem keletkezik, az a) pont szerint megszerzésre fordított érték

vehető figyelembe azzal, hogy e rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszűntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről.

(10)⁸²³

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

67/A. §⁸²⁴ (1)⁸²⁵ Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

(2)⁸²⁶

(3)⁸²⁷ E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és

a) amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

b) amelyet bármely EGT-államban, OECD-tagállamban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, és

bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

(3a)⁸²⁸ Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást állít ki a magánszemély részére az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegéről, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételéről, továbbá az üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási (párosítási) rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ügyleti ráfordításról. Az igazolás tartalmazza továbbá az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is.

(3b)⁸²⁹ Értékpapírügylet és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével.

(3c)⁸³⁰ Pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül kapcsolódó költséggel csökkentett értékével.

(3d)⁸³¹ Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.

(4)⁸³² Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő év január 31-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának, külföldi illetőségének és az illetősége szerinti államnak a feltüntetésével – adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegéről, az ügyletek – üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint megállapított – összesített eredménye (nyereség, veszteség) összegéről és az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről a (3b)–(3d) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó (adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.

(5)⁸³³ A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély

a) a (3a) bekezdés szerinti igazolás alapján, vagy

b) – ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, vagy ha a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg – az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(5a)⁸³⁴ Az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatások összesített eredményének (nyereség, veszteség) együttes összegét úgy tünteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.

(6)⁸³⁵ Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)–(8) bekezdés rendelkezései szerint.

(7)⁸³⁶ A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(8) A (7) bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(9) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül – az értékpapírnak ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházása esetén – az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint – az (5) bekezdésében említett esetek kivételével – c) pontja, továbbá d)–e) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.

(10) E § rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által az ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg.

Tartós befektetésből származó jövedelem

67/B. §⁸³⁷ (1)⁸³⁸ E törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a (2)–(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek – ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve különösen a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése, megszakítása időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is – az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e § (4)–(5) bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam). A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.

(2)⁸³⁹ Lekötött pénzösszegnek minősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egyösszegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetés, amelyre vonatkozóan a magánszemély a tartós befektetési szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető, ide nem értve a tartós befektetési szerződésnek a (10) bekezdés b) pontja szerinti újrakötését. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.

(3) A lekötött pénzösszeg és a (4) bekezdésben meghatározott időpontig elért befektetési hozamok állománya terhére a magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján

a)⁸⁴⁰ ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne, vagy

b)⁸⁴¹ kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben történő elhelyezésre

vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. A befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a magánszemély tulajdonába került, vagy általa átruházott a) pont szerinti pénzügyi eszközt, pénzeszközt, illetve a b) pont szerinti befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.

(4)⁸⁴² Lekötési hozamot

a) a lekötési időszak megszűnése esetén (az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, vagy – ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési időszak utolsó napjára);

b)⁸⁴³ a lekötés megszakítása esetén (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)

az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani. Amennyiben a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a hitelintézet, befektetési szolgáltató a lekötési hozamot a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján állapítja meg. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően tett nyilatkozatával a hároméves lekötési időszakot a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – hosszabbítja meg, a meghosszabbítással érintett rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.

(4a)⁸⁴⁴ Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy – ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt – az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír zártkörűvé történő átalakítása (kicserélése) csak abban az esetben nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt és arra pénzben jogosult, feltéve, hogy ez a pénzösszeg a kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. A 15 napos határidő elmulasztását a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni.

(5) Az adó mértéke

a)⁸⁴⁵ nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,

b) 10 százalék, ha a magánszemély

ba)⁸⁴⁶ a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bb)⁸⁴⁷ a lekötést a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bc)⁸⁴⁸ a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,

c)⁸⁴⁹ 15 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára

megállapított lekötési hozam után.

(6) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő hitelintézet, befektetési szolgáltató

a)⁸⁵⁰ a tartós befektetésből származó jövedelemről, az első befizetés napjáról (a szerződés újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő napról), valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év január 31-éig igazolást ad a magánszemélynek,

b)⁸⁵¹ az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak,

c)⁸⁵² a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemmel összefüggésben adókötelezettség nem terheli.

(7) A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(8)⁸⁵³ Ha a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet adatszolgáltatásra nem kötelezett, e § rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a befektetési szolgáltatóval, illetőleg a hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan a szerződéskötést, lekötési átutalás esetén e tényt – neve, adóazonosító jele, a befizetett pénzösszeg, az átutalt pénzügyi eszközök, pénzösszeg értékének feltüntetésével – az első befizetést, lekötési átutalás esetén a lekötési átutalást követő 30 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható.

(9)⁸⁵⁴ A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre – jogcíme szerint – a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

a) ha betéti kamatjövedelmet kell megállapítani, a lekötési hozam részeként figyelembe vett betéti kamatkövetelést figyelmen kívül kell hagyni,

b) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,

c) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.

(10)⁸⁵⁵ A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá

a) ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);

b) figyelemmel a (10a) bekezdésben foglaltakra, az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

ba) befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napjára megállapított betéti kamatkövetelést is;

bb) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke vagy a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;

bc) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét

kell figyelembe venni.

(10a)⁸⁵⁶ A tartós befektetési szerződés (10) bekezdés b) pont szerinti újrakötése esetén a magánszemély dönthet arról, hogy a befektetésének csak egy részét tartja a lekötési nyilvántartásban, feltéve, hogy a befizetésnek minősülő összeg a 25 ezer forintot eléri.

(11)⁸⁵⁷ A magánszemély a tartós befektetési szerződés megszüntetésével a befektetési szolgáltató, illetve a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét – a megszűnt szerződéssel azonos, a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti célra – a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, illetve hitelintézethez utalhatja (transzferálhatja) át (lekötési átutalás). Amennyiben a magánszemély a lekötést átvevő befektetési szolgáltatónál, illetve hitelintézetnél a lekötési átutalással érintett állomány elhelyezési éve tekintetében már rendelkezik tartós befektetési szerződéssel, úgy a lekötést átvevő befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet az általa az adott naptári év tekintetében vezetett lekötési nyilvántartásban rögzíti a lekötési átutalásban szereplő pénzösszegeket, pénzügyi eszközöket. Amennyiben a pénzügyi eszköz transzferálása nem lehetséges, valamint a (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzlekötés esetén, a lekötési átutalást megelőzően a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, valamint a betét lekötését meg kell szüntetni és mint pénzeszközt kell átutalni.

(12)⁸⁵⁸ Lekötési átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet a lekötési átutalással érintett pénzösszegekre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolás) ad a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek

a) az elhelyezés naptári évéről és az elhelyezés naptári évében a tartós befektetési szerződés alapján befizetett összegről (lekötött pénzösszegről),

b) az átutalt pénzösszegekről, pénzügyi eszközökről, az eltranszferált pénzügyi eszközök megszerzésére fordított összegekről és

c) az átutalás napjáról.

(13)⁸⁵⁹ Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére hosszabbította meg, majd ezt követően rendelkezik a lekötési átutalásról, a lekötési igazoláson fel kell tüntetni a lekötés részben való megszakításakor a magánszemélynek juttatott bevétel és az azzal összefüggésben megállapított lekötési hozam összegét is, mely adatokat a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltató, hitelintézet a további adókötelezettség megállapítása során felhasznál. A lekötési átutalást követően, a lekötési hozamot a lekötési utalást fogadó befektetési szolgáltató úgy állapítja meg, hogy a magánszemély bevételét megnöveli az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet adatszolgáltatása alapján a hároméves lekötési időszak végén a magánszemélynek juttatott bevétellel, és csökkenti a lekötött pénzösszeggel és az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet adatszolgáltatása alapján a hároméves lekötési időszak végén a részkivét után már megállapított lekötési hozammal.

(14)⁸⁶⁰ Tartós befektetési szerződést köthet az (1) bekezdésben említett magánszemélyen túlmenően:

a) a magánalapítvány magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából;

b)⁸⁶¹ a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel mint vagyonrendelővel magánszemély mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés, valamint a magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából magánszemély által alapított vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelői feladatának teljesítése céljából,

azzal, hogy a szerződés szerint keletkező hozam adókötelezettségére e § rendelkezéseit kell alkalmazni, a hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettséget az alapítványi vagyon, a kezelt vagyon terhére a szerződő alapítvány, vagyonkezelő teljesíti, az e § szerinti rendelkezést, bevallási kötelezettséget az alapítvány, a vagyonkezelő tesz, teljesít.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem⁸⁶²

67/C. § (1) Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.

(2)⁸⁶³ E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszközök átruházása, átengedése révén – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is – nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani a meghaladó rész tekintetében akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra – ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is – fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt. Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

(3) Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

(4)⁸⁶⁴ Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe – ha azt a magánszemély a tárgyévben

a) vásárolta –, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,

b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte –, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,

c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte –, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,

d) olyan kriptoeszközként szerezte, amelynek alapján megállapított összeg a kriptoeszköz megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül –, a jövedelem összege,

e) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte –, a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.

(5) Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (6) és (7) bekezdés szerint.

(6) A (5) bekezdés szerinti adókiegyenlítés az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és a 8. § (1) bekezdése szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(8) A magánszemély a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet és annak adóját az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti be.

(9) E § alkalmazásában kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

A vállalkozásból kivont jövedelem

68. §⁸⁶⁵ (1)⁸⁶⁶ A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás, vagy a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása, valamint a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is.

(2) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény⁸⁶⁷ előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.

(3)⁸⁶⁸ A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése – ide nem értve a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnését, az értékpapír átruházását – következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemély által – a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében – átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók különösen a tagsági jogviszony kizárás, rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történő megszűnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogutódban részt venni nem kívánó tag vonatkozásában.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.

(5)⁸⁶⁹ Az MRP szervezet megszűnése esetén a részt vevő magánszemély által a szervezet vagyonából megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került, a szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírokat) együttes könyv szerinti értékét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét a szervezet utolsó üzleti évéről elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezet az adózás rendjéről szóló törvényben⁸⁷⁰ az adóbevallás benyújtására előírt határidőig résztvevőnként adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a jövedelem megállapításakor a bevétel csökkentéseként elszámolt értékpapírok együttes könyv szerinti értékéről.

(6)⁸⁷¹ A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet vagyonából a résztvevő által tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel megszerzett bevétel a résztvevő jövedelmének minősül. Ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által vagyoni hozzájárulásként átvett pénzügyi eszközök ellenérték fejében illetik meg a résztvevőt, akkor a jövedelem megállapításánál (legfeljebb a bevétel összegéig) a résztvevő bevételét csökkentő tételként kell számításba venni az általa a pénzügyi eszköz ellenértékeként a tagi részesedése bevonásáig megfizetett összeget. Ha azonban a résztvevőt terhelő ellenérték teljesítése úgy történik, hogy az ellenértéket az MRP szervezet levonja a résztvevőt tagi részesedése bevonására tekintettel megillető igény összegéből, akkor az így levont összeget sem a résztvevő által megszerzett bevételként, sem az általa megfizetett ellenértékként nem lehet számításba venni. A résztvevő halála esetén örököse, vagy az általa a tagi részesedés kedvezményezettjeként megjelölt magánszemély a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor a résztvevővel esik egy tekintet alá.

(6a)⁸⁷² Vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül a KMRP szervezet vagyona felosztása során a résztvevő által pénzben megszerzett bevétel csökkentve a résztvevőként teljesített befizetés (ide nem értve a KMRP szervezet által eladásra kínált vagyonrész megszerzésére fordított összeget) összegének arányos – a pénzbeli formában megszerzett bevételnek a vagyonfelosztáskor megszerzett összes bevétel arányában megállapított – részével.

(7) Ha az (1)–(3) és (5) bekezdés rendelkezései szerint a bevétel megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni.

(8) A vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja:

a) a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az utolsó üzleti évéről készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja;

b) a cégbejegyzési kérelem elutasítása, valamint a cégeljárás megszüntetése esetén az előtársasági működés időszakáról készített beszámoló mérlegfordulónapja;

c) az a)–b) pontban nem említett esetben a kifizetés, a juttatás napja; ha a kifizetés, illetve a juttatás ugyanazon magánszemély részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára.

(9)⁸⁷³ A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban – kivéve az alacsony adókulcsú államot – a társasági adónak megfelelő adó alanya.

(10)⁸⁷⁴ A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény⁸⁷⁵ előírásai szerint bevallja és – akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor – megfizeti; a kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti.

XIII. Fejezet

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI⁸⁷⁶

A kifizetőt terhelő adó⁸⁷⁷

69. §⁸⁷⁸ (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2)⁸⁷⁹ Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,

b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

(3)⁸⁸⁰ Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70–71. § rendelkezéseinek.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás

a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;

b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

(5)⁸⁸¹ A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –

a)⁸⁸² a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként;

b) a 70. § (5) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

c) a 70. § (7) bekezdése szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;

d) az a) ponttól eltérően, ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után béren kívüli juttatásként már teljesített közteher beszámításával

kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.

(6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

70. §⁸⁸³ (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg.

(3)⁸⁸⁴ Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemély, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.

(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(5) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

(6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a)⁸⁸⁵ az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;

b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,

azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(7)⁸⁸⁶ Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része;

b) a 71. § (1a) bekezdése szerinti juttatásnak az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladó része;

c) a 71. § (1b) bekezdése szerinti juttatásnak a lakáscélú keretösszeget meghaladó része;

d) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

e) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8)⁸⁸⁷ A (7) bekezdés a) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(8a)⁸⁸⁸ A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában Aktív Magyarok keretösszeg

a) évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 120 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 120 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(8b)⁸⁸⁹ A (7) bekezdés c) pont alkalmazásában lakáscélú keretösszeg

a) évi 1 millió 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) az 1 millió 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti;

d) évi 1 millió 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(8c)⁸⁹⁰ A magánszemély a 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatás igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel és személyi jövedelemadóként fizeti meg.

(8d)⁸⁹¹ A munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.

(9) E § alkalmazásában

a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel;

c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,

cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának

a magánszemély által meg nem térített része.

Béren kívüli juttatások⁸⁹²

71. §⁸⁹³ (1)⁸⁹⁴ Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott

a) szálláshely-szolgáltatásra,

b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,

c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra

d) 2025. évben lakásfelújításra

felhasználható, a 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás, azzal, hogy a d) pont szerint felhasználható összeg nem haladhatja meg a fizetési számlán 2025. év január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 százalékát.

(1a)⁸⁹⁵ Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájához kapcsolódó Aktív Magyarok alszámlára az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, az aktív életmód elősegítésére felhasználható, a 70. § (8a) bekezdése szerinti Aktív Magyarok keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás.

(1b)⁸⁹⁶ Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól függetlenül lakhatási támogatás címén kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott, a 70. § (8b) bekezdésben meghatározott lakáscélú keretösszeget meg nem haladó része.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

(3) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(4)⁸⁹⁷ Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie.

(5)⁸⁹⁸ E § és a 70. § (8) bekezdés alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

d) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók.

(6)⁸⁹⁹

Kamatkedvezményből származó jövedelem

72. §⁹⁰⁰ (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére – ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani.

(2)⁹⁰¹ A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadóelőleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.

(3)⁹⁰²

(4) A jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:

a)⁹⁰³ követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség;

b) jegyzett, de még be nem fizetett tőke;

c)⁹⁰⁴ kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot meg nem haladó időtartamra – adott előleg, elszámolásra kiadott összeg;

d) az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált;

e)⁹⁰⁵ az adó, az adóelőleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása (számfejtése) során az elszámolás szokásszerű rendjéből adódóan keletkezett követelés; e rendelkezés nem alkalmazható a munkáltató, a bér kifizetője, a társas vállalkozás által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor;

f)⁹⁰⁶ a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta;

g) olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;

h)⁹⁰⁷ a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz, szerződés-hosszabbítási díj, visszailleszkedési támogatás, a honvédek jogállási kérdéseit szabályozó jogszabály szerinti, az önkéntes tartalékos szolgálat vállalását ösztönző juttatás és családalapítási támogatás, feltéve, ha azt vissza kell fizetni;

i) az állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel;

j) olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön esetén, amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt);

k) üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön;

l) pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás üzletszerű nyújtására jogosult kifizető e tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel (ide nem értve a belső hitelt) esetében;

m)⁹⁰⁸ a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés;

n)⁹⁰⁹ a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik.

o)⁹¹⁰ a pénzügyi intézmény által független félnek üzletszerű pénzügyi szolgáltatása keretében nyújtott olyan hitel vagy kölcsön, amellyel összefüggésben az adós fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra.

(5)⁹¹¹ A (4) bekezdés f) pont alkalmazásában

a) lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);

b) lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;

c) korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;

d) akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;

e) lakószoba: legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.

72/A. §⁹¹²

XIV. Fejezet

VEGYES JÖVEDELMEK

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem⁹¹³

73. §⁹¹⁴ (1) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóját a magánszemély állapítja meg, a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál vallja be és fizeti meg (önadózás). A jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.

(3) Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek a termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.

(5) Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.

(6) Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a (2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.

A törvényt az Országgyűlés az 1995. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. december 22.

Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 28. § 1. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

Az 1. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2009: LXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴

Az 1. § (7) bekezdését a 2003: XCI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵

Az 1. § (8) bekezdését a 2003: XCI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶

Az 1. § (9) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷

Az 1. § (10) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 1. §-a iktatta be.

⁸

Az 1/A. §-t a 2002: XLII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹

Az 1/A. § (3) bekezdése a 2020: CXVIII. törvény 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

Az 1/B. §-t a 2013: CC. törvény 1. §-a iktatta be.

¹¹

Az 1/B. § (1) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: CXXII. törvény 121. § 1. pontja, a 2020: CLXXVIII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

¹²

Az 1/B. § (1a) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³

Az 1/B. § (2) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

Az 1/B. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: LXXIV. törvény 28. § 1. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵

Lásd az 1992: XXXVIII. törvényt.

¹⁶

A 2. § (4) bekezdése a 2002: XLII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A (4) bekezdés a 2011: CLVI. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 2. § (5) bekezdése a 2002: XLII. törvény 2. §-ával megállapított, harmadik mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸

A 2. § (6) bekezdése a 2004: CI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A (6) bekezdés a 2011: CLVI. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 2. § (7) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰

A 2. § (8) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 144. § (2) bekezdése alapján a 2009. november 17-ét megelőzően megszerzett jövedelemre is alkalmazni lehet, ha az a magánszemély számára összességében előnyösebb.

²¹

A 3. § 1. pontja a 2011: CLVI. törvény 28. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

²²

A 3. § 2. pontja a 2018: XLI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²³

A 3. § 2. pont c) alpontja a 2023. évi XC. törvény 315. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

A 3. § 3. pontja a 2023. évi XC. törvény 315. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵

A 3. § 4. pontja a 2002: XLII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁶

A 3. § 4. pont d) alpontja a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷

A 3. § 4. pont e) alpontja a 2019: CIX. törvény 88. §-ával megállapított, a 2020: CLII. törvény 12. § a) pontja, a 2021: XCIX. törvény 190. §-a, a 2023. évi LII. törvény 180. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁸

A 3. § 4. pont g) alpontja a 2023. évi LXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

A 3. § 4. pont i) alpontja a 2024. évi LV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

A 3. § 4. pont m) alpontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

³¹

A 3. § 4. pontjának n) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³²

A 3. § 4. pont o) alpontját a 2009: LXXVII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³³

A 3. § 5. pontját újonnan a 2002: XLII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CLXXXII. törvény 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴

Lásd a 2003: XCII. törvényt.

³⁵

A 3. § 9. pontja a 2010: CXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésével, záró szövegrésze a 2011: XCVI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶

A 3. § 10. pontja a 2018: LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷

A 3. § 11. pontja a 2016: CXXV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: CLII. törvény 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸

A 3. § 12. pontja a 2011: CLVI. törvény 28. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

³⁹

A 3. § 14. pontja a 2014: LXXIV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰

A 3. § 15. pontja az 1997: CV. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2009: XXXV. törvény 51. § a) pontja, a 2011: CXCI. törvény 76. § (2) bekezdés a) pontja, a 2019: CXXII. törvény 121. § 2. pontja, a 2020: LXXVI. törvény 30. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹

Lásd az 1997: LXXXIII. törvényt.

⁴²

Lásd az 1997: LXXXI. törvényt.

⁴³

Lásd a 2011. évi CXCI. törvényt.

⁴⁴

Lásd az 1998: LXXXIV. törvényt.

⁴⁵

A 3. § 16. pontja a 2005: CXIX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁶

A 3. § 17. pontja a 2003: XCI. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁷

A 3. § 17. pont a) alpontja a 2010: XC. törvény 15. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸

A 3. § 17. pont a) alpont ab) pontja a 2019: C. törvény 5. § a) pontja, a 2020: XCVI. törvény 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹

A 3. § 17. pontjának b) alpontja a 2004: CI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁰

Lásd az 1991. évi XLI. törvényt.

⁵¹

Lásd az 1994: LIII. törvényt.

⁵²

Lásd az 1995: XXXII. törvényt.

⁵³

A 3. § 17. pont e) alpontja a 2017: CXXXVI. törvény 38. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁴

A 3. § 17. pont f) alpontja a 2012: CXXVII. törvény 52. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁵

A 3. § 17. pont g) alpontját a a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁶

A 3. § 17. pontjának h) alpontját a 2003: XCI. törvény 208. § (13) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁷

A 3. § 18. pontja a 2020: CXXIII. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸

A 3. § 19. pontját a 2020: CXXIII. törvény 40. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2023. évi LXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹

A 3. § 20. pontja a 2005: CXIX. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁰

Lásd a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletet.

⁶¹

A 3. § 21. pontja a 2002: XLII. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶²

A 3. § 21. pont a) alpontja a 2011: CVI. törvény 31. §-ával megállapított és a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³

A 3. § 21. pont c) alpontja a 2011: CLVI. törvény 29. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴

Lásd az 1993: III. törvényt.

⁶⁵

A 3. § 21. pontjának d) alpontja a 2002: LIII. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított és a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése, a 2007: CXXVI. törvény 400. § 2. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja, a 2022: XXIV. törvény 16. § 1. pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶

Lásd az 1991. évi IV. törvényt.

⁶⁷

A 3. § 21. pont e) alpontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdés r) pontja, a 2019: LXXIII. törvény 15. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸

A 3. § 21. pontjának f) alpontja a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése, a 2016: CXXV. törvény 13. § 1. pontja, a 2020: CLII. törvény 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹

A 3. § 21. pont g) alpontját a 2013: CCV. törvény 60. §-a iktatta be.

⁷⁰

A 3. § 22. pontja a 2007: CXXVI. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 169. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷¹

A 3. § 23. pontja a 2001: LXXIV. törvény 75. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷²

A 3. § 23. pont a) pontja a 2011: CLXVII. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított, a 2022. évi LXXIV. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷³

A 3. § 23. pont b) pontja a 2011: CLXVII. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴

A 3. § 23. pontjának új c) pontját a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését e) pontra változtatva; e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁵

A 3. § 23. pontjának új d) pontját a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti d) pont jelölését f) pontra változtatva. A d) pontot a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezést 2006. évre még alkalmazni kell.

⁷⁶

A 3. § 23. pontja eredeti c) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése.

⁷⁷

A 3. § 23. pontja eredeti d) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése.

⁷⁸

A 3. § 23. pontja eredeti e) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése, szövege a 2011: CLXVII. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított, a 2016: CLXIV. törvény 6. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁹

A 3. § 23. pontja eredeti f) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése, szövege a 2011: CLXVII. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰

A 3. § 23. pontja eredeti g) pontjának jelölését i) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése. Az i) pont a 2006: CXXXI. törvény 170. § (1) bekezdésének b) pontja és a 2007: CXXVI. törvény 431. § a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸¹

A 3. § 23. pontja eredeti h) pontjának jelölését j) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése. A j) pont a 2004: CI. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 42. § a) pontja, a 2019: XXXVI. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg.

⁸²

A 3. § 23. pontja eredeti i) pontjának jelölését k) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése, a k) pont szövege a 2005: XXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 2. §-a alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jétől megszerzett jövedelemre kell alkalmazni.

⁸³

Lásd a 2004: I. törvényt.

⁸⁴

A 3. § 23. pontja eredeti j) pontjának jelölését l) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése, szövege a 2011: CXCI. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁵

A 3. § 23. pontja eredeti k) pontjának jelölését m) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése.

⁸⁶

A 3. § 23. pontjának n) alpontját a 2005: CXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése 2007. január 1. napjával, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezést 2006. évre még alkalmazni kell.

⁸⁷

A 3. § 24. pontját újonnan a 2006: LXI. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸⁸

A 3. § 25. pontja a 2011: CLXXIX. törvény 194. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁹

Lásd az 1990: LXV. törvényt.

⁹⁰

A 3. § 26. pontja a 2010: CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹

A 3. § 27. pontját a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CLVI. törvény 28. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁹²

A 3. § 28. pontját a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁹³

A 3. § 29. és 30. pontja az 1997: CV. törvény 2. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁴

A 3. § 31. pontja a 2001: LXXIV. törvény 75. § (3) bekezdésével megállapított, a 2023. évi LIX. törvény 25. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵

A 3. § 32. pontja a 2006: LXI. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶

A 3. § 32. pont b) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷

A 3. § 33. pontja a 2009: CXVI. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁸

A 2009: CXVI. törvény 144. § (3) bekezdése alapján egyéni cégen az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009: CXV. törvény rendelkezései szerint alapított egyéni céget kell érteni.

⁹⁹

A 3. § 34. pontja a 2018: XLI. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A 3. § 35. pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰¹

A 3. § 37. pontja a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének e) pontja és 25. § (1) bekezdésének r) pontja, a 2011: CLVI. törvény 29. § 1. pontja, a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²

A 3. § 38. pontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének r) pontja, a 2011: CLVI. törvény 28. § 3. pontja, a 2020: CLII. törvény 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰³

A 3. § 39. pontját a 2013: CXXXIII. törvény 43. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁴

A 3. § 40. pontját a 2013: CXXXIII. törvény 43. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi LXXXIII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁵

A 3. § 41. pontját a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁶

A 3. § 42. pontját a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XLI. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított, a 2020: CXXIII. törvény 39. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷

A 3. § 43. pontja az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdésével megállapított és a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének r) pontja, nyitó szövegrésze a 2022. évi LXXIV. törvény 46. § c) pontja, záró szövegrésze a 2014: XCIX. törvény 202. § 1. pontja, a 2017: CXCVII. törvény 58. §-a, a 2018: CXVII. törvény 34. §-a, a 2022. évi LXXIV. törvény 46. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁸

A 3. § 43. pontjának a) alpontja a 2006: CIX. törvény 126. § (2) bekezdésének g) pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 46. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁹

A 3. § 43. pont b) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁰

A 3. § 43. pontjának c) alpontja a 2006: CIX. törvény 126. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg. [A 3. § 43. pont c) alpont záró szövegrészében a 2015: CCXXIII. törvény 64. § a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg lép, nem vezethető át.]

¹¹¹

A 3. § 44. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹²

A 3. § 45. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta be.

¹¹³

A 3. § 46. pontját újonnan a 2011: CLVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹⁴

A 3. § 47. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi LIX. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁵

A 3. § 48. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta be.

¹¹⁶

Lásd az 1993: XCVI. törvényt.

¹¹⁷

A 3. § 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56. és 57. pontját az 1997: CV. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹¹⁸

Lásd az 1997: LXXXII. törvényt.

¹¹⁹

A 3. § 50. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: LXXIV. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be.

¹²⁰

A 3. § 51. pontja a 2013: CC. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²¹

A 3. § 52. pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2024. évi LV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

¹²²

A 3. § 53. pontja a 2016: CXXV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²³

A 3. § 54. pontja az 1998: LXV. törvény 1. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg, második mondatát a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹²⁴

A 3. § 55. pontját a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2023. évi LIX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

¹²⁵

A 3. § 55–57. pontját a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹²⁶

¹²⁷

A 3. § 58. pontját az 1998: XXXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹²⁸

A 3. § 59. pontját újonnan a 2006: CXXXI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹²⁹

A 3. § 60. pontját újonnan a 2016: LXVI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.

¹³⁰

A 3. § 61. pontját az 1998: LXV. törvény 1. §-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 169. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹³¹

A 3. § 62. pontját újonnan a 2019: LXXIII. törvény 1. §-a iktatta be.

¹³²

A 3. § 63. pontját az 1999: XCIX. törvény 72. §-ának (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³³

A 3. § 63. pont a) alpontja a 2022. évi XLV. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁴

A 3. § 64. pontját az 1999: XCIX. törvény 72. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: XLI. törvény 18. § 1. pontja.

¹³⁵

A 3. § 65. pontját a 2000: CXIII. törvény 1. §-a iktatta be.

¹³⁶

A 3. § 66. pontját a 2000: CXIII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁷

A 3. § 67. pontját a 2000: CXIII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁸

A 3. § 68. pontját a 2000: CXIII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁹

A 3. § 69. pontját a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 3. § (6) bekezdése iktatta be; ez utóbbi módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁴⁰

A 3. § 70. pontját a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXXXI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 190. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. február 15-étől bekövetkezett elemi kár megállapítására kell alkalmazni.

¹⁴¹

A 3. § 71. pontját a 2001: LXXIV. törvény 75. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 16. § (2) bekezdés 1. pontja.

¹⁴²

A 3. § 72. pontját a 2001: LXXIV. törvény 75. § (5) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴³

A 3. § 73. pontját a 2001: LXXIV. törvény 75. § (6) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁴⁴

A 3. § 74. pontját a 2001: LXXIV. törvény 75. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: XXXIX. törvény 6. §-a, a 2023. évi C. törvény 247. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴⁵

Lásd a 2023: C. törvényt.

¹⁴⁶

A 3. § 75. pontját a 2004: CI. törvény 2. § (12) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés 1. pontja.

¹⁴⁷

A 3. § 76. pontját a 2005: CXIX. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 223. § (10) bekezdését.

¹⁴⁸

Lásd a 2005: CLVI. törvényt.

¹⁴⁹

A 3. § 77. pontját a 2005: CXIX. törvény 1. § (9) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁵⁰

A 3. § 78. pontját a 2007: I. törvény 104. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁵¹

A 3. § 79. pontját a 2007: CXXVI. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított és a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵²

A 3. § 80. pontját a 2007: CXXVI. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁵³

Lásd a 2007: CXVII. törvényt.

¹⁵⁴

A 3. § 81. pontját a 2007: CXXVI. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁵⁵

A 3. § 82. pontját újonnan a 2023. évi LXXXIII. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁵⁶

A 3. § 83. pontját a 2008: LXXXI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁷

A 3. § 84. pontját újonnan a 2020: CXXIII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁵⁸

A 3. § 85. pontját újonnan a 2020: CXXIII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CL. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵⁹

A 3. § 86. pontját újonnan a 2018: XLI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁰

A 3. § 87. pontját újonnan a 2017: LXXVII. törvény 1. §-a iktatta be.

¹⁶¹

A 3. § 88. pontját a 2009: LXXVII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XLI. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶²

A 3. § 89. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LXXXII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶³

A 3. § 90. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁴

A 3. § 91. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LXXXII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁵

A 3. § 92. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁶

A 3. § 93. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXV. törvény 2. § (7) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2016: LXVI. törvény 26. § 1. pontja, nyitó és záró szövegrésze a 2018: XLI. törvény 17. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁷

A 3. § 94. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁸

A 3. § 95. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 19. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁹

A 3. § 96. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁰

A 3. § 97. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 26. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷¹

A 3. § 98. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁷²

A 3. § 99. pontját a 2014: LXXV. törvény 2. § (8) bekezdése iktatta be.

¹⁷³

A 3. § 100. pontját a 2015: CLXXXVII. törvény 64. §-a iktatta be.

¹⁷⁴

A 3/A. §-t a 2009: LXXVII. törvény 3. §-a iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁵

A 4. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁶

A 4. § (2) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁷

A 4. § (2a) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁸

A 4. § (2a) bekezdés b) pontja a 2014: LXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁹

A 4. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁰

A 4. § új (4) bekezdését a 2003: XCI. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdés a 2010: CXXIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸¹

A 4. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XCI. törvény 4. § (3) bekezdése, szövege a 2010: CXXIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸²

A 4. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: XCI. törvény 4. § (3) bekezdése, szövege a 2017: LXXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸³

A 4. § (7) bekezdését a 2014: XV. törvény 56. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LXXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁴

Az 5. § a 2009: CXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁸⁵

A 6. § a 2009: CXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁸⁶

A 6. § (1) bekezdése a 2010: XC. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁷

A 6. § (2) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 28. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁸

A 6. § (2a) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 4. §-a iktatta be.

¹⁸⁹

A 6. § (4) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁰

A 7. § előtti cím a 2005: CXIX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹¹

A 7. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1999: XCIX. törvény 73. §-ának (1) bekezdése.

¹⁹²

A 7. § (1) bekezdésének a) pontja a 2001: LXXIV. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított és a 2002: XLII. törvény 302. § (3) bekezdésének c) pontja, a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése, a 2010: XC. törvény 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹³

A 7. § (1) bekezdésének b) pontja a 2003: XCI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁹⁴

A 7. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: XCI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁹⁵

A 7. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CLVI. törvény 3. § – 2011: CLXXV. törvény 189. § (2) bekezdésével megállapított – (1) bekezdésével megállapított, a 2021: LXIX. törvény 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹⁶

A 7. § (1) bekezdés e) pontja a 2014: LXXIV. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁷

A 7. § (1) bekezdésének g) pontja a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése és a 2003: XCI. törvény 208. § (2)–(3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹⁸

A 7. § h) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be.

¹⁹⁹

A 7. § i) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁰

A 7. § (1) bekezdésének j) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be, szövegét a 2005: CXIX. törvény 2. § (2) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; 178. § (10) bekezdése alapján a 2006. január 1-jét megelőző bármely időszak adókötelezettségére alkalmazni lehet.

²⁰¹

A 7. § (1) bekezdés j) pont jc) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CC. törvény 20. § 1. pontja, újonnan a 2015: LXXXI. törvény 1. §-a iktatta be.

²⁰²

A 7. § (1) bekezdés j) pontjának jd) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁰³

A 7. § (1) bekezdés j) pontjának je) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁰⁴

A 7. § (1) bekezdés j) pont jf) alpontját a 2012: CXII. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁵

A 7. § (1) bekezdésének k) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁶

A 7. § (1) bekezdésének l) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2003: XCI. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított és a 2010: XC. törvény 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁷

A 7. § (1) bekezdésének m) pontját az 1999: XCIX. törvény 73. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CLVI. törvény 28. § 5. pontja, a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 3. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁸

A 7. § (1) bekezdésének n) pontját a 2000: CXIII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁰⁹

A 7. § (1) bekezdés o) pontját újonnan a 2011: CLVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXXXVI. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁰

A 7. § (1) bekezdés p) pontját újonnan a 2014: LXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

²¹¹

A 7. § (1) bekezdésének q) pontját a 2001: L. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²¹²

A 7. § (1) bekezdésének r) pontját a 2001: L. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 2. §-ával megállapított és a 2009: CXVI. törvény 92. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²¹³

A 7. § (1) bekezdésének s) pontját a 2001: L. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 31. § 3. pontja és 32. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁴

A 7. § (1) bekezdésének t) pontját újonnan a 2005: LXXXVII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: XVII. törvény 82. § (3) bekezdés b) pontjával megállapított, a 2013: CCXII. törvény 130. § b) pontja, a 2020: CXXIII. törvény 40. § b) pontja, a 2024. évi XIX. törvény 5. §-a szerint módosított szöveg.

²¹⁵

A 7. § (1) bekezdésének u) pontját a 2001: LXXIV. törvény 77. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²¹⁶

Lásd a 2001: LXII. törvényt.

²¹⁷

A 7. § (1) bekezdésének v) pontját a 2003: XCI. törvény 6. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁸

A 7. § (1) bekezdésének w) pontját a 2003: XCI. törvény 6. § (6) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²¹⁹

A 7. § (1) bekezdésének x) pontját a 2004: XXVII. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2004: CI. törvény 300. § (3) bekezdése, a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

²²⁰

A 7. § (1) bekezdésének y) pontját a 2005: LXXXVIII. törvény 18. §-a iktatta be.

²²¹

Lásd a 2005: LXXXVIII. törvényt.

²²²

A 7. § (1) bekezdésének z) pontját a 2005: LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 22. §-ával megállapított, a 2018: LII. törvény 37. § (2) bekezdés 1. pontja, a 2019: CXXII. törvény 121. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

²²³

A 7. § (1) bekezdés zs) pontját a 2024. évi LV. törvény 2. §-a iktatta be.

²²⁴

A 7. § (1a) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2018: LXXXII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

²²⁵

A 7. § (1b) bekezdését a 2014: XL. törvény 48. §-a iktatta be.

²²⁶

A 7. § (1c) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 26. § 3. pontja, a 2020: CXVIII. törvény 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁷

A 7. § (1d) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2020: CXVIII. törvény 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁸

A 7. § (1e) bekezdését a 2015: CLXXXVII. törvény 65. §-a iktatta be.

²²⁹

A 7. § (1f) bekezdését a 2021: CI. törvény 22. §-a iktatta be.

²³⁰

A 7. § (2) bekezdését újonnan a 2010: CXXIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXXIII. törvény 262. §-ával megállapított, a 2016: CLXXI. törvény 3. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³¹

A 7. § (3) bekezdését újonnan a 2005: LXXXII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

²³²

A 8. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 4. §-a iktatta be.

²³³

A 8. § a 2010: CXXIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

²³⁴

A 8. § (1) bekezdése a 2015: LXXXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

²³⁵

A 8. § (2) bekezdése a 2023. évi LXXXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

²³⁶

A 9. § és az azt megelőző alcím a 2008: LXXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²³⁷

A 9. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXV. törvény 90. §-a, a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁸

A 9. § (2) bekezdés c) pontja a 2024. évi LV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

²³⁹

A 9. § (2) bekezdés f) pontja a 2018: LXXXII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁰

A 9. § (3) bekezdése a 2019: LXXIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

²⁴¹

A 9. § (3a) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2018: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴²

A 9. § (3b) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2018: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴³

A 9. § (4) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 92. § 3. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁴⁴

A 9. § (5) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁵

A 9. § (6) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXXVII. törvény 10. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁶

A 9/A. §-t és alcímét a 2003: XCI. törvény 8. §-a iktatta be, a 9/A. § és az azt megelőző „Nyilvántartási kötelezettség” alcím a 2008: LXXXI. törvény 3. §-ában foglalt módosító rendelkezések alapján hatályát vesztette.

²⁴⁷

A 10. § és az azt megelőző alcím a 2008: LXXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁴⁸

A 10. § (7) bekezdés c) pontja a 2018: XLI. törvény 18. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁹

A 10. § (7) bekezdés d) pontja a 2018: XLI. törvény 18. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁰

A 10. § (10) bekezdését a 2020: CXXIII. törvény 28. §-a iktatta be.

²⁵¹

Az V. Fejezet (11–15. §) a 2008: LXXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (2) bekezdése alapján az adóhatósági közreműködéssel benyújtandó egyszerűsített bevallásra, az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtandó bevallásra, valamint a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó rendelkezéseit a 2008. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell; lásd még a (8) bekezdését.

²⁵²

A 11. § a 2010: CXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

²⁵³

A 11. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁴

A 11. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵⁵

A 11. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁶

A 11. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CLVI. törvény 28. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁷

A 11. § (3) bekezdés g) pontja a 2011: CLVI. törvény 28. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁸

A 11. § (4) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁵⁹

A 11/A. §-t újonnan a 2017: CLIX. törvény 43. §-a iktatta be.

²⁶⁰

A 11/B. §-t a 2012: CLXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CLXXXVII. törvény 75. § a) pontja.

²⁶¹

A 12. §-t és a megelőző alcímet a 2015: CLXXXVII. törvény 75. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁶²

A 12/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2015: CLXXXVII. törvény 67. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CXXV. törvény 14. § (1) bekezdés 1. pontja.

²⁶³

A 12/B. §-t megelőző alcímet a 2015: CLXXXVII. törvény 68. §-a iktatta be.

²⁶⁴

A 12/B. §-t a 2015: CLXXXVII. törvény 68. §-a iktatta be, szövege a 2018: XLI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁵

A 12/C. §-t a 2017: CLIX. törvény 45. §-a iktatta be.

²⁶⁶

A 12/C. § (1) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶⁷

A 12/C. § (2) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶⁸

A 12/C. § (3) bekezdés d) pontját a 2020: CXVIII. törvény 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁶⁹

A 12/C. § (3) bekezdés e) pontja a 2018: LII. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 36. §-át.

²⁷⁰

A 12/C. § (4) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷¹

A 12/C. § (7) bekezdése a 2018: XLI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

²⁷²

A 12/C. § (11) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷³

A 12/C. § (12) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁴

A 12/D. §-t a 2017: CLIX. törvény 45. §-a iktatta be.

²⁷⁵

A 12/D. § m) pontja a 2018: LII. törvény 37. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 36. §-át.

²⁷⁶

A 12/D. § o) pontját a 2018: XLI. törvény 5. §-a iktatta be.

²⁷⁷

A 13. § a 2017: CLIX. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁸

A 13. § a) pontját a 2018: XLI. törvény 18. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷⁹

A 14. §-t a 2017: CLIX. törvény 53. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸⁰

A 15. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 53. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸¹

A 15. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸²

A 15. § (3) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

²⁸³

A 15/A. §-t megelőző alcímet a 2017: CLIX. törvény 47. §-a iktatta be.

²⁸⁴

A 15/A. §-t a 2017: CLIX. törvény 47. §-a iktatta be.

²⁸⁵

A 15/B. §-t a 2017: CLIX. törvény 47. §-a iktatta be.

²⁸⁶

A 2002: XLII. törvény 304. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló kormányrendelet szerinti adósságrendezési program keretében kapott egyszeri támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. E rendelkezést a magánszemély a 2002-es adóévi adókötelezettségére alkalmazza.

²⁸⁷

A 16. § az 1996: LXXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁸

A 16. § (1) bekezdése a 2014: XVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁹

A 16. § (3) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 8. §-ával megállapított, felvezető szövegrésze a 2003: XCI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

²⁹⁰

A 16. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

²⁹¹

A 16. § (4) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazi.

²⁹²

A 16. § (5)–(6) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 32. § 7. pontja.

²⁹³

A 16. § (5)–(6) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 32. § 7. pontja.

²⁹⁴

A 16. § (7)–(9) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 32. § 7. pontja.

²⁹⁵

A 16. § (7)–(9) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 32. § 7. pontja.

²⁹⁶

A 16. § (7)–(9) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 32. § 7. pontja.

²⁹⁷

A 17. § (3) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény – 2010: CLIII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított – 8. §-a iktatta be.

²⁹⁸

A 17. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2019: C. törvény 5. § b) pontja, a 2020: XCVI. törvény 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁹

A 17. § (3a) bekezdését a 2018: XLI. törvény 6. §-a iktatta be.

³⁰⁰

A 17. § (4) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény – 2010: CLIII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított – 8. §-a iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

³⁰¹

A 17. § (5) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 4. §-a iktatta be.

³⁰²

A 18. § a 2010: CXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

³⁰³

A 18. § (1) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 6. pontja, a 2019: C. törvény 5. § c) pontja, a 2020: XCVI. törvény 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁴

A 19. § a 2003: XCI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (7) bekezdése alapján a magánszemély a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján részére folyósított támogatással összefüggő adókötelezettségeit az Szja tv. 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti, ha a támogatás folyósítása az említett napig megtörtént, vagy a támogatás folyósításának alapjául szolgáló igényét eddig az időpontig a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően bejelentette.

³⁰⁵

A 19. § (4) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 5. §-a iktatta be.

³⁰⁶

A 20. § a 2020: CXXIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁷

A 21. § az 1996: LXXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁸

A 21. § (1) bekezdése a 2003: XCI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁰⁹

A 21. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: CXII. törvény 15. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁰

A 21. § (1) bekezdés b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 4. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³¹¹

A 21. § (2) bekezdése a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 11. pontja, a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 7. pontja, a 2019: CXII. törvény 15. § 2. pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 46. § f) pontja szerint módosított szöveg.

³¹²

A 21. § (3) bekezdése a 2022. évi LXXIV. törvény 46. § g) pontja szerint módosított szöveg.

³¹³

A 22. § az 1996: LXXXIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁴

A 22. § (1) bekezdése a 2003: XCI. törvény 17. § (1) bekezdése, a 2011: CLVI. törvény 28. § – 2011: CLXVI. törvény 79. § (1) bekezdésével megállapított – 7. pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁵

A 22. § (2) bekezdése a 2005: XXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLVI. törvény 29. § 3. pontja, a 2014: LXXIV. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁶

A 22. § (3) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁷

A 22. § (4) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (10) bekezdése alapján a mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó a 2009. évi elhatárolt veszteségére is alkalmazhatja.

³¹⁸

A 22. § (5) bekezdése a 2003: XCI. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított és a 2005: XXVI. törvény 1. § (3) bekezdése, valamint a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének cs) pontja, a 2011: CLVI. törvény 28. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁹

A 22. § (6) bekezdését a 2020: CXXIII. törvény 40. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

³²⁰

A 22. § (6a) bekezdését a 2019: LXXIII. törvény 4. §-a iktatta be.

³²¹

A 22. § (7) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 10. §-ának (3) bekezdése iktatta be, záró szövegrésze a 2020: CXXIII. törvény 39. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³²²

A 22. § (7) bekezdésének c) pontja a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 13. pontjával megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³²³

A 22. § (7) bekezdésének d) pontját a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 13. pontja iktatta be, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³²⁴

A 23. § a 2020: CXXIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

³²⁵

A 24. § (1) bekezdése a 2014: XVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

³²⁶

A 24. § (1) bekezdés f) pontját a 2018: LXXXII. törvény 13. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2023. évi IX. törvény 33. §-a iktatta be.

³²⁷

A 24. § (1) bekezdés i) pontja a 2016: LXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

³²⁸

A 24. § (1) bekezdés j) pontja a 2016: LXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

³²⁹

A 24. § (1) bekezdés k) pontját a 2016: LXVI. törvény 2. §-a iktatta be.

³³⁰

A 24. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

³³¹

A 24. § (3) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 7. §-a iktatta be.

³³²

A 25. § a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 108. § 4. pontja és 109. §-a szerint módosított – 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³³³

A 25. § (1) bekezdése a 2011: CVI. törvény 32. §-ával megállapított és a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

³³⁴

A 25. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2023. évi LIX. törvény 25. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁵

A 25. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 32. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

³³⁶

A 25. § (5)–(8) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

³³⁷

A 25. § (5)–(8) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

³³⁸

A 25. § (5)–(8) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

³³⁹

A 25. § (5)–(8) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁴⁰

A 26. § (1) bekezdése a 2013: CC. törvény 19. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴¹

A 26. § (2)–(4) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁴²

A 26. § (2)–(4) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁴³

A 26. § (2)–(4) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁴⁴

A 27. § a 2009: LXXVII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazi.

³⁴⁵

A 27. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁶

A 28. § (1) bekezdése a 2004: CI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. Az (1) bekezdés felvezető szövegrésze a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁷

A 28. § (1) bekezdés a) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁴⁸

A 28. § (1) bekezdés b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 7. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁴⁹

A 28. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: LXI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (9) bekezdésének d) pontja alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. A rendelkezést az ettől az időponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁵⁰

A 28. § (1) bekezdésének e) pontja a 2006: LXI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (8) bekezdése alapján 2007. június 1-jén lépett hatályba.

³⁵¹

A 28. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja a 2018: LXXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

³⁵²

A 28. § (2) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 186. § 7. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CLXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

³⁵³

A 28. § (3)—(4) bekezdését az 1997: LXXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 7. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁵⁴

³⁵⁵

A 28. § (5) bekezdése a 2017: LXXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁶

A 28. § (6) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXXVII. törvény 3. §-a iktatta be.

³⁵⁷

A 28. § (7) bekezdését az 1998: LXV. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁵⁸

A 28. § (8) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be. Felvezető szövegrésze a 2004: CI. törvény 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A (8) bekezdés harmadik mondatát a 2007: CXXVI. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁵⁹

A 28. § (9) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 11. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2023. évi LIX. törvény 6. §-a iktatta be.

³⁶⁰

A 28. § (10) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 3. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁶¹

A 28. § (11) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 77. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 3. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁶²

A 28. § (12) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi LXXXIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

³⁶³

A 28. § (13) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CLXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁴

A 28. § (14) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 19. § (6) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁶⁵

A 28. § (15) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

³⁶⁶

Lásd a 2001: CXX. törvényt.

³⁶⁷

A 28. § (16) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A (16) bekezdés a 2011: CLVI. törvény 28. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁸

A 28. § (17) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 92. § 5. pontja, a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁹

A 28. § (17) bekezdés a) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁰

A 28. § (17) bekezdés d) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

³⁷¹

A 28. § (18) bekezdését a 2009: XXXV. törvény 14. §-a iktatta be. A 28. § (18) bekezdését az Alkotmánybíróság a 127/2009. (XII. 17.) AB határozat 1. pont második franciabekezdésével megsemmisítette 2009. szeptember 1-jére visszaható hatállyal.

³⁷²

A 28. § (19) bekezdését a 2009: XXXV. törvény 14. §-a iktatta be, e módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A 28. § (19) bekezdés bevezető szövegrészében a „(18) bekezdés rendelkezésétől eltérően a”, továbbá a „ , ha az a családok támogatásáról szóló törvény szerint” szövegrészt az Alkotmánybíróság a 127/2009. (XII. 17.) AB határozat 1. pont harmadik franciabekezdésével megsemmisítette 2009. szeptember 1-jére visszaható hatállyal.

³⁷³

A 28. § (19) bekezdés a)–e) pontját az Alkotmánybíróság a 127/2009. (XII. 17.) AB határozat 1. pont negyedik franciabekezdésével megsemmisítette 2009. szeptember 1-jére visszaható hatállyal.

³⁷⁴

A 28. § (20)–(22) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, a 2016: CLXXI. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷⁵

A 28. § (20)–(22) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, a 2016: CLXXI. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷⁶

A 28. § (20)–(22) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, a 2016: CLXXI. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷⁷

A 29. § a 2017: CLVI. törvény 1. §-ával megállapított, a 2018: LII. törvény 37. § (2) bekezdés 3. pontja, a 2020: XLVI. törvény 1. § a) pontja, a 2020: CXXIII. törvény 39. § c) pontja, a 2021: CXXXI. törvény 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁸

A 29/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 11. §-a iktatta be.

³⁷⁹

A 29/A. §-t a 2010: CXXIII. törvény 11. §-a iktatta be.

³⁸⁰

A 29/A. § (1) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸¹

A 29/A. § (2) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸²

A 29/A. § (2a) bekezdését a 2023. évi LIX. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸³

A 29/A. § (3) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 8. § – 2011: CXCI. törvény 198. § (1) bekezdésével megállapított – (1) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2016: CXXV. törvény 13. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁴

A 29/A. § (3) bekezdés a) pontja a 2014: LXXIV. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸⁵

A 29/A. § (4) bekezdés a) pontja a 2011: CLVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸⁶

A 29/A. § (5) bekezdés b) pontja a 2016: LXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁷

A 29/A. § (6) bekezdés a) pontja a 2011: CLVI. törvény 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸⁸

A 29/B. §-t a 2010: CXXIII. törvény 11. §-a iktatta be.

³⁸⁹

A 29/B. § (1) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁰

A 29/B. § (1a) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁹¹

A 29/B. § (1b) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LXXXII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

³⁹²

A 29/B. § (1c) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi LIX. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹³

A 29/B. § (1d) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁴

A 29/B. § (1e) bekezdését a 2013: CC. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXXV. törvény 13. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁵

A 29/B. § (2) bekezdése a 2023. évi LIX. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁶

A 29/B. § (2a) bekezdését a 2013: CC. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, záró szövegrésze a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁷

A 29/B. § (4) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁸

A 29/B. § (5) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2024. évi LV. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁹⁹

A 29/B. § (6) bekezdését a 2013: CC. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXXI. törvény 9. § a) pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 8. pontja, a 2019: CXXII. törvény 121. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁰

A 29/C. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXIV. törvény 11. §-a iktatta be.

⁴⁰¹

A 29/C. §-t a 2014: LXXIV. törvény 11. §-a iktatta be.

⁴⁰²

A 29/C. § (3) bekezdése a 2015: LXXXI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰³

A 29/C. § (4) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁴

A 29/C. § (5) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁵

A 29/C. § (6) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁶

A 29/C. § (7) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 5. §-a iktatta be.

⁴⁰⁷

Az „A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” alcímet (29/D. §) a 2019: LXXIII. törvény 5. §-a iktatta be.

⁴⁰⁸

A 29/D. § (3a) bekezdését a 2021: LXIX. törvény 1. §-a iktatta be.

⁴⁰⁹

A 29/D. § (6) bekezdése a 2021: LXIX. törvény 9. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁰

A „Személyi kedvezmény” alcímet (29/E. §) a 2020: CXVIII. törvény 1. §-a iktatta be.

⁴¹¹

Az „A 25 év alatti fiatalok kedvezménye” alcímet (29/F. §) a 2021: XXXIV. törvény 1. §-a iktatta be.

⁴¹²

A 29/F. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2023. évi LXXXIII. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹³

A 29/F. § (3a) bekezdését a 2022. évi XLV. törvény 1. §-a iktatta be.

⁴¹⁴

A 29/F. § (6) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 6. §-a iktatta be.

⁴¹⁵

Az „A 30 év alatti anyák kedvezménye” alcímet (29/G. §-t) a 2023. évi LIX. törvény 9. §-a iktatta be.

⁴¹⁶

A 29/G. § (3) bekezdés záró szövegrésze a 2023. évi LXXXIII. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁷

A 29/G. § (6) bekezdését a 2023. évi LXXXIII. törvény 6. §-a iktatta be.

⁴¹⁸

A 30. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹⁹

A 31. §-t megelőző alcím a 2009: XXXV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁰

A 31. § a 2010: CXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁴²¹

A 32. § a 2023. évi LXXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁴²²

A 33. §-t és az azt megelőző Az adójóváírás alcímet a 2011: CLVI. törvény 29. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²³

A 33/A. §-t és az előtte lévő „A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye” alcímet az 1997: CV. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése.

⁴²⁴

A 34. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²⁵

A 35. §-t és a 35. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 186. § 8. pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 206. § (8) bekezdését. A 35. §-t újonnan a 2010: CXXIII. törvény 15. §-a iktatta be.

⁴²⁶

A 35. § (2) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 27. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴²⁷

A 36. §-t a 2009: LXXVII. törvény 186. § 8. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; lásd még a 206. § (7)–(10) bekezdését.

⁴²⁸

A 36/A. §-t és „A felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép megszerzésére fordított egyes kiadásainak kezdvezménye” címét a 2002: XLII. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése 2007. január 1. napjával, azzal, hogy amennyiben a magánszemély 2006. december 31-én a felnőttképzés díja kedvezményének halasztott igénybevételére jogosult, a kedvezményt a 2006. december 31-én hatályos 36/A. § szerint még igénybe veheti.

⁴²⁹

A 37–38. §-t a 2009: LXXVII. törvény 186. § 8. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; lásd még a 206. § (7)–(10) bekezdését.

⁴³⁰

⁴³¹

A 39. § és alcíme az 1996: LXXXIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

⁴³²

A 39. § (1) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 32. §-ával megállapított, a 2021: CL. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg.

⁴³³

A 39. § (2) bekezdését a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket 2006. évre még alkalmazni kell.

⁴³⁴

A 39. § (3) és (4) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 205. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴³⁵

A 39. § (3) és (4) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 205. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴³⁶

A 40. §-t és az azt megelőző „Személyi kedvezmény” alcím címet a 2020: CXVIII. törvény 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴³⁷

A 41. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 186. § 9. pontja, a 41. §-t a 2010: CXXIII. törvény 32. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴³⁸

A 42. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴³⁹

A 43. §-t és alcímét újonnan a 2005: LXXXII. törvény 5. §-a iktatta be, az alcím a 2008: LXXXI. törvény 5. §-a alapján hatályát vesztette, a 43. §-t a 2010: CXXIII. törvény 32. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴⁰

A 44. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴¹

A 44/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2005: CXIX. törvény 13. §-a iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁴²

A 44/A. § (1) bekezdése a 2013: CC. törvény 8. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴³

A 44/A. § (1) bekzdés a) pontja a 2018: LXXXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴⁴

A 44/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2016: CXXV. törvény 13. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁵

A 44/A. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2016: LXVI. törvény 26. § 6. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 2. és 5. pontja, a 2023. évi LIX. törvény 25. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁶

A 44/A. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 9. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 6. és 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁷

A 44/A. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2007: CXXVI. törvény 400. § 10. pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 7. pontja, a 2009: LXXXV. törvény 90. §-a, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 10. pontja és 186. § 11. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁸

A 44/A. § (4) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 28. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁹

A 44/A. § (5) bekezdését a 2006: LXI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 7. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. és 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁰

A 44/A. § (6) bekezdését a 2006: LXI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 223. § (9) bekezdésének g) pontja alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. A rendelkezést az ettől az időponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁵¹

A 44/B. §-t a 2005: CXIX. törvény 13. §-a iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁵²

A 44/B. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 223. § (2) bekezdése, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 8. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 11. pontja, a 2011: CLVI. törvény 28. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵³

A 44/B. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 11. pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 8. pontja, a 2016: LXVI. törvény 26. § 7. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1., 5. és 7. pontja, a 2023. évi LIX. törvény 25. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁴

A 44/B. § (3) bekezdésének második mondatát a 2006: LXI. törvény 223. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁵⁵

A 44/B. § (4) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 8. §-ával megállapított és a 2013: CC. törvény 19. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁶

A 44/B. § (5) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁵⁷

A 44/B. § (6) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁵⁸

A 44/B. § (6) bekezdés b) pontját – a 2009: CXVI. törvény 144. § (8) bekezdése alapján – 2009. január 1-jétől kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésekben előírt határidőt csak akkor kell figyelembe venni, ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve értékpapír áthelyezés 2010. január 1-jéig nem történt meg.

⁴⁵⁹

A 44/B. § (6) bekezdés c) pontja a 2016: CXXV. törvény 13. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁰

A 44/B. § (6a) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶¹

A 44/B. § (7) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁶²

A 44/B. § (7) bekezdés a) pont záró szövegrésze a 2018: XLI. törvény 17. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶³

A 44/B. § (7) bekezdés b) pontját – a 2009: CXVI. törvény 144. § (8) bekezdése alapján – 2009. január 1-jétől kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésekben előírt határidőt csak akkor kell figyelembe venni, ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve értékpapír áthelyezés 2010. január 1-jéig nem történt meg.

⁴⁶⁴

A 44/B. § (7) bekezdés c) pontja a 2016: CXXV. törvény 13. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁵

A 44/B. § (8) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CXXV. törvény 13. § 7. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁶

A 44/B. § (8) bekezdés d) pontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 7. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁶⁷

A 44/B. § (9) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 223. § (10) bekezdését.

⁴⁶⁸

A 44/B. § (10) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 223. § (10) bekezdését.

⁴⁶⁹

A 44/B. § (11) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁰

A 44/C. §-t a 2005: CXIX. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷¹

A 44/C. § (1) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷²

A 44/C. § (4) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷³

A 44/C. § (5) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁴

A 44/C. § (6) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷⁵

A 44/C. § (7) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 2. és 5. pontja, a 2018: XLI. törvény 17. § 4. pontja, a 2023. évi LIX. törvény 25. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁶

A 44/C. § (7a) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 2., 6. és 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁷

A 44/C. § (8) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. és 11. pontja, a 2018: XLI. törvény 17. § 5. pontja szerint módosított szöveg. [A 44/C. § (8) bekezdésének a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 12. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi adó- és járulékbevallásban” szöveg lép, nem vezethető át.]

⁴⁷⁸

A 44/C. § (10) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁹

A 44/C. § (10) bekezdés a) pontja a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁰

A 44/C. § (11) bekezdése a 2018: XLI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸¹

A 44/D. §-t a 2013: CC. törvény 9. §-a iktatta be.

⁴⁸²

A 44/D. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸³

A 44/D. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁴

A 44/D. § (3) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁵

A 44/D. § (4) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁶

A 44/E. §-t a 2015: LXXXI. törvény 5. §-a iktatta be.

⁴⁸⁷

A 44/E. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 53. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁸

A 44/E. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁹

A 44/F. §-t a 2016: CXXV. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2021: LXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁰

A 44/F. § (1a) bekezdését a 2023. évi LIX. törvény 10. §-a iktatta be.

⁴⁹¹

A 45. § előtti címet a 2005: CXIX. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 45. § e módosító törvény 13. §-ával megállapított és a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja, a 2013: CC. törvény 19. § 8. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹²

A IX. Fejezet (46–49. §) a 2003: XCI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁹³

A 46. §-t megelőző alcím a 2009: CXVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁴

A 46. § a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 108. § 8. pont a)–c) alpontja szerint módosított – 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁴⁹⁵

A 46. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹⁶

A 46. § (2) bekezdés a)–b) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁷

A 46. § (2) bekezdés a)–b) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁸

A 46. § (2) bekzdés d) pontja a 2018: LXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁹

A 46. § (2) bekezdés e) pontja a 2011: CLVI. törvény 28. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁰

A 46. § (4) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰¹

A 46. § (4) bekezdés a) pontja a 2020: CXXIII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰²

A 46. § (4) bekezdés c) pontját a 2018: XLI. törvény 8. §-a iktatta be.

⁵⁰³

A 46. § (5) bekezdése a 2023. évi LIX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁴

A 46. § (6) bekezdés b) pont bc) alpontja a 2013: CC. törvény 19. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁵

A 46. § (7) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁶

A 46. § (8) bekezdése a 2023. évi LXXXIII. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁷

A 47. § és az azt megelőző alcím a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 110. §-a szerint módosított – 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁰⁸

A 47. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 18. § (1) bekezdése és 31. § 12. pontja, a 2011: CLVI. törvény 28. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁹

A 47. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹⁰

A 47. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2011: CLVI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹¹

A 47. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 12. pontja, a 2020: CXXIII. törvény 39. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹²

A 47. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹³

A 47. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja a 2011: CLVI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁴

A 47. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 12. pontja, a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 12. pontja, a 2020: CXXIII. törvény 39. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹⁵

A 47. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁶

A 47. § (4) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹⁷

A 47. § (4a) bekezdését a 2021: LXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

⁵¹⁸

A 47. § (5) bekezdése a 2017: CLVI. törvény 2. §-ával megállapított, a 2018: LII. törvény 37. § (2) bekezdés 4. pontja, a 2020: XLVI. törvény 1. § b) pontja, a 2021: CXXXI. törvény 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹⁹

A 47. § (6)–(9) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés 2. pontja.

⁵²⁰

A 47. § (6)–(9) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés 2. pontja.

⁵²¹

A 47. § (6)–(9) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés 2. pontja.

⁵²²

A 47. § (6)–(9) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 10. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés 2. pontja.

⁵²³

A 48. § és az azt megelőző alcím a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 108. § 8. pont d)–f) alpontja szerint módosított – 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵²⁴

A 48. § (1) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁵

A 48. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁵²⁶

A 48. § (2) bekezdés b) pontját a 2011: CLVI. törvény 29. § 5. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵²⁷

A 48. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CC. törvény 19. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁵²⁸

A 48. § (2) bekezdés e) pontját újonnan a 2019: LXXIII. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵²⁹

A 48. § (2) bekezdés f) pontját a 2023. évi LIX. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵³⁰

A 48. § (2a) bekezdését a 2023. évi LXX. törvény 21. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵³¹

A 48. § (3) bekezdése a 2018: LXXXII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³²

A 48. § (3a) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LXXXII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³³

A 48. § (3b) bekezdését a 2019: LXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LXIX. törvény 4. §-ával megállapított, a 2023. évi LXX. törvény 23. §-a szerint módosított szöveg.

⁵³⁴

A 48. § (3c) bekezdését a 2019: LXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³⁵

A 48. § (3d) bekezdését a 2021: XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XXIV. törvény 17. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁵³⁶

A 48. § (3e) bekezdését a 2021: XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵³⁷

A 48. § (3f) bekezdését a 2023. évi LIX. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³⁸

A 48. § (3g) bekezdését a 2023. évi LIX. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³⁹

A 48. § (3h) bekezdését a 2023. évi LIX. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁴⁰

A 48. § (4) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴¹

A 48. § (4) bekezdés b) pontja a 2019: LXXIII. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴²

A 48. § (4a) bekezdését a 2021: XXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁴³

A 48. § (4b) bekezdését a 2023. évi LIX. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵⁴⁴

A 49. §-t megelőző alcím a 2009: LXXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴⁵

A 49. § a 2010: CXXIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴⁶

A 49. § (1) bekezdése a 2021: XXXIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴⁷

A 49. § (1a) bekezdését a 2019: LXXIII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁴⁸

A 49. § (2) bekezdését a 2021: LXIX. törvény 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁴⁹

A 49. § (3) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁰

A 49. § (4) bekezdés záró szövegrésze a 2016: CLXXXII. törvény 8. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵¹

A 49. § (4) bekezdés a) pontja a 2011: CLVI. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított, a 2021: LXIX. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵²

A 49. § (5) bekezdését a 2021: LXIX. törvény 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁵³

A 49. § (6) bekezdését a 2013: CC. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2022. évi XLV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁵⁴

A 49. § (7) bekezdését a 2019: LXXIII. törvény 8. § (4) bekezdése iktatta be.

⁵⁵⁵

A 49. § (8) bekezdését a 2021: XXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁵⁶

A törvény X. Fejezetének címét, az azt követő alcímet az 1996: LXXXIII. törvény 31. §-a állapította meg.

⁵⁵⁷

A 49/A. §-t az 1996: LXXXIII. törvény 31. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁵⁸

A 49/A. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 302. § (3) bekezdésének n) pontja és a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése, a 2009: CXVI. törvény 134. § 4. pontja, a 2018: XLI. törvény 18. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵⁹

A 49/A. § (2) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009: CXV. törvény előírásainak megfelelő módosításával az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.

⁵⁶⁰

A 49/A. § (3) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 84. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009: CXV. törvény előírásainak megfelelő módosításával az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.

⁵⁶¹

A 49/A. § (3) bekezdés a) pontja a 2023. évi LIX. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶²

A 49/A. § (4) bekezdését a 2003: XCI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009: CXV. törvény előírásainak megfelelő módosításával az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.

⁵⁶³

A 49/A. § (4) bekezdés c) pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 13. §-a iktatta be.

⁵⁶⁴

A 49/A. § (5) bekezdését a 2003: XCI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény előírásainak megfelelő módosításával az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.

⁵⁶⁵

A 49/A. § (5a) bekezdését a 2019: LXXIII. törvény 9. §-a iktatta be.

⁵⁶⁶

A 49/A. § (6) bekezdését a 2003: XCI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶⁷

A 49/A. § (6) bekezdés a) pontja a 2023. évi LIX. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁸

A 49/A. § (7) bekezdését a 2003: XCI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 14. § (5) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 8. pontja, a 2021: LXIX. törvény 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁹

A 49/A. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 14. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁷⁰

A 49/A. § (9) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 14. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁷¹

A 49/A. § (10) bekezdését a 2021: CL. törvény 1. §-a iktatta be.

⁵⁷²

A 49/B. §-t és alcímét az 1996: LXXXIII. törvény 32. §-a iktatta a szövegbe.

⁵⁷³

A 49/B. § (2) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁷⁴

A 49/B. § (4) bekezdése a 2002: XLII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁷⁵

A 49/B. § (4a) bekezdését a 2014: XV. törvény 56. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LXXIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷⁶

A 49/B. § (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: CI. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁷⁷

A 49/B. § (6) bekezdésének a) pontja a 2003: XCI. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2019: CXII. törvény 15. § 3. pontja és 16. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷⁸

A 49/B. § (6) bekezdésének b) pontja az 1996: CXXIV. törvény 89. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 26. pontja, a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 14. pontja, a 2019: CXII. törvény 15. § 4. pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 46. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷⁹

A 49/B. § (6) bekezdésének c) pontja a 2004: CI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 12. pontja, a 2019: LXVIII. törvény 11. §-a, a 2023. évi XLI. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁰

A 49/B. § (6) bekezdésének d) pontját a 2000: CXIII. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: LXVI. törvény 26. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸¹

A 49/B. § (6) bekezdésének e) pontját a 2003: XCI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 12. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁸²

A 49/B. § (6) bekezdésének f) pontját a 2003: XCI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 30. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸³

A 49/B. § (6) bekezdésének g) pontját a 2004: CI. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: XXVI. törvény 54. § (2) bekezdésének b) pontja és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének h) pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁴

A 49/B. § (6) bekezdésének h) pontját a 2004: CI. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 12. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁸⁵

A 49/B. § (7) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLVI. törvény 28. § 13. pontja, a 2014: LXXIV. törvény 28. § 6. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸⁶

A 49/B. § (7) bekezdésének b) pontját a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵⁸⁷

A 49/B. § (7) bekezdésének c) pontja a 2003: XCI. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁸⁸

A 49/B. § (7) bekezdés d) pontja a 2009: CXVI. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (10) bekezdése alapján a mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó a 2009. évi elhatárolt veszteségére is alkalmazhatja.

⁵⁸⁹

A 49/B. § (7) bekezdésének e) pontja a 2003: XCI. törvény 25. § (4) bekezdése, a 2005: XXVI. törvény 2. § (2) bekezdése, a 2005: CXIX. törvény 178. § (2) bekezdése, a 2011: CLVI. törvény 28. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹⁰

A 49/B. § (7) bekezdés g) pontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 9. pontja, a 2022: XXIV. törvény 16. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹¹

A 49/B. § (7) bekezdésének h) pontját a 2004: CI. törvény 14. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 300. § (10) bekezdése alapján a rendelkezést 2004. január 1-jétől kell alkalmazni, azzal hogy a 2004. évben teljesített adóelőleg-fizetésnél figyelembe vett elhatárolt veszteségre választhatóak az Szja. tv. 2004. január 1-jén hatályos rendelkezései.

⁵⁹²

A 49/B. § (7) bekezdésének i) pontját a 2005: CXIX. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; 178. § (9) bekezdése alapján – ha a magánszemély számára összességében előnyösebb – 2005. január 1-jétől alkalmazható.

⁵⁹³

A 49/B. § (7a) bekezdését a 2014: XXXIV. törvény 10. §-a iktatta be.

⁵⁹⁴

A 49/B. § (8) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be. A (8) bekezdés a 2007: XXXIX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 9. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.

⁵⁹⁵

A 49/B. § (8) bekezdés b) pontjának bevezető szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 400. § 14. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁵⁹⁶

A 49/B. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2018: XLI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹⁷

A 49/B. § (8) bekezdés b) pontjának bb) alpontja alkalmazására lásd a 2007: XXXIX. törvény 9. § (8)–(9) bekezdését.

⁵⁹⁸

A 49/B. § (9) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2016: CLXXXII. törvény 8. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹⁹

A 49/B. § (9) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁰⁰

A 49/B. § (10) bekezdése a 2010: XC. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított, a 2016: CLXXXII. törvény 8. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁰¹

A 49/B. § (11) bekezdése a 2003: XCI. törvény 25. § (6) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 92. § 9. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁰²

A 49/B. § (12) bekezdése a 2003: XCI. törvény 25. § (7) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 27. pontja, a 2013: CC. törvény 19. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁰³

A 49/B. § (13) bekezdés b) pont 1. alpontja a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁰⁴

A 49/B. § (13) bekezdés b) pont 2. alpontja a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁰⁵

A 49/B. § (14) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2013: CC. törvény 19. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁰⁶

A 49/B. § (14) bekezdésének a) pontja a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶⁰⁷

A 49/B. § (14) bekezdés d) pontja a 2010: CXXIII. törvény 32. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁰⁸

A 49/B. § (14) bekezdésének e) pontja a 2004: CI. törvény 14. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁰⁹

A 49/B. § (15) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: CI. törvény 14. § (7) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶¹⁰

A 49/B. § (16) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2023. évi LIX. törvény 26. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹¹

A 49/B. § (16) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹²

A 49/B. § (16) bekezdés b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁶¹³

A 49/B. § (17) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be.

⁶¹⁴

A 49/B. § (18) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: CI. törvény 14. § (8) bekezdése, felvezető szövegrészét a 2006: CXXXI. törvény 3. § (2) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 190. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶¹⁵

A 49/B. § (19) bekezdését a 2004: CI. törvény 14. § (8) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶¹⁶

A 49/B. § (19) bekezdésének a) pontja a 2006: CXXXI. törvény 148. § (1) bekezdésének h) pontja és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 15. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶¹⁷

A 49/B. § (19) bekezdésének ab) alpontja a 2006: CXXXI. törvény 170. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 190. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶¹⁸

A 49/B. § (20) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶¹⁹

A 49/B. § (21) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 21. §-a.

⁶²⁰

A 49/B. § (22) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 21. §-a.

⁶²¹

A 49/B. § (23) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶²²

A 49/B. § (24) bekezdését a 2007: XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 15. § (7) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁶²³

A 49/B. § (25) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 45. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 21. §-a.

⁶²⁴

A 49/C. §-t és alcímét az 1996: LXXXIII. törvény 33. §-a iktatta a szövegbe.

⁶²⁵

A 49/C. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése és a 2009: CXVI. törvény 92. § 10. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶²⁶

A 49/C. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

⁶²⁷

A 49/C. § (2) bekezdése b) pontjának „ , továbbá a nyilvántartott pénztartalék” szövegrészét a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (8) bekezdése alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a 2004. évi vállalkozói osztalékalap megállapításánál az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli az Szja tv. 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint a 2003. évre megállapított tartalékolt pénz összege. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó 2002. december 31-én pénztartalék-számlával rendelkezett.

⁶²⁸

A 49/C. § (2) bekezdésének c) és d) pontját az 1998: LXV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶²⁹

A 49/C. § (3)–(5) bekezdését a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte; (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (9) bekezdése alapján az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál 2004-ben vállalkozói osztalékalapnak minősül az átalányadózás megkezdésekor – az Szja tv. akkor hatályos rendelkezései szerint – nyilvántartásba vett pénztartaléknak az a része, amely korábban nem minősült vállalkozói osztalékalapnak. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó 2002. december 31-én pénztartalék-számlával rendelkezett.

⁶³⁰

⁶³¹

⁶³²

A 49/C. § (6) bekezdésének felvezető rendelkezése a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶³³

A 49/C. § (6) bekezdésének c) pontját a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶³⁴

A 49/C. § (6) bekezdésének d) pontját az 1998: LXV. törvény 19. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶³⁵

A 49/C. § (7) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 19. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

⁶³⁶

A 49/C. § (8) bekezdése a 2002: XLII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (5) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶³⁷

Az 50. §-t megelőző alcím cím a 2020: CXXIII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³⁸

Az 50. § az 1999: XCIX. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.

⁶³⁹

Az 50. § (1) bekezdése a 2022. évi XLV. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴⁰

Az 50. § (2) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴¹

Az 50. § (3) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 39. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴²

Az 50. § (4) bekezdését a 2022. évi XLV. törvény 11. §-a hatályon kívül helyezte.

⁶⁴³

Az 50. § (5) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 39. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴⁴

Az 50. § (6) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 39. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁴⁵

Az 50. § (7) bekezdése a 2022. évi XLV. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴⁶

Az 50. § (8) bekezdése a 2022. évi XLV. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴⁷

Az 50. § (9) bekezdését újonnan a 2014: LXXIV. törvény 16. §-a iktatta be.

⁶⁴⁸

Az 51. § az 1996: LXXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴⁹

Az 51. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata a 2003: XCI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁵⁰

Az 51. § (2) bekezdésének a) pontja a 2002: XLII. törvény 302. § (3) bekezdésének p) pontja, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 15. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁵¹

Az 51. § (4) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 178. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a módosított rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁵²

Az 51. § (5) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 39. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵³

Az 52. § az 1999: XCIX. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵⁴

Az 52. § (1) bekezdése a 2022. évi XLV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵⁵

Az 52. § (1) bekezdés b) pontja a 2024. évi LV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵⁶

Az 52. § (2) bekezdése a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 32. pontja, a 2022. évi XLV. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵⁷

Az 52. § (3) bekezdése a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése, a 2020: CXXIII. törvény 39. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁵⁸

Az 53. § a 2021: LXIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵⁹

Az 53. § (1) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁶⁰

Az 53. § (2) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁶¹

Az 53/A. §-t az 1999: XCIX. törvény 205. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁶²

Az 54. § a 2005: LXXXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 40. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést 2005. augusztus 22. napjától kell alkalmazni azzal, hogy a magánszemély – döntése szerint – a rendelkezést (szükség esetén az önellenőrzésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával) 2004. január 1-jétől alkalmazhatja.

⁶⁶³

Az 54. § (3) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2023. évi LIX. törvény 26. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶⁴

Az 55. § a 2014: LXXIV. törvény 17. §-ával megállapított, a 2018: XLI. törvény 17. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶⁵

Az 56. § az 1996: LXXXIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁶⁶

Az 56. § (1) bekezdését a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXXXI. törvény 7. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (15) bekezdése alapján a 2009. január 31-ét követően teljesített kiadásokkal összefüggésben kell alkalmazni.

⁶⁶⁷

Az 56. § (2) bekezdése a 2020: CXXIII. törvény 39. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁶⁸

Az 57. § előtti alcímet a 2009: CXVI. törvény 14. §-a iktatta be.

⁶⁶⁹

Az 57. § a 2009: CXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁷⁰

Az 57. § (2) bekezdés d) pontját a 2023. évi LIX. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁷¹

Az 57. § (3) bekezdése a 2023. évi LIX. törvény 26. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷²

Az 57. § (5) bekezdése a 2023. évi LIX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷³

Az 57/A. § előtti címet az 1996: LXXXIII. törvény 41. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁷⁴

Az 57/A. §-t az 1996: LXXXIII. törvény 41. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁷⁵

Az 57/A. § (1) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 15. §-ával megállapított, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 16. pontja, a 2011: XXXI. törvény 5. § (1) bekezdése, a 2019: C. törvény 5. § d) pontja, a 2020: XCVI. törvény 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁷⁶

Az 57/A. § (2) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷⁷

Az 57/A. § (4) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷⁸

Az 57/A. § (4a) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁷⁹

Az 57/A. § (4b) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁸⁰

Az 57/A. § (4c) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁸¹

Az 57/A. § (8) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁶⁸²

Az 57/B. §-t az 1996: LXXXIII. törvény 42. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése.

⁶⁸³

Az 57/C. §-t az 1996: LXXXIII. törvény 43. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése.

⁶⁸⁴

Az 58. § (2) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított, a 2023. évi LIX. törvény 26. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁵

Az 58. § (4) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 6. §-ával megállapított, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁶

Az 58. § (5) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸⁷

Az 58. § (6) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 44. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 32. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁸

Az 58. § (7) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 44. §-ával megállapított, a 2015: CLXXXVII. törvény 74. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁸⁹

Az 58. § (8) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹⁰

Az 58. § (9) bekezdését a 2003: XCI. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹¹

Az 58. § (9a) bekezdését a 2015: CV. törvény 111. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 104–105. §-át.

⁶⁹²

Az 58. § (10) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁹³

Az 58. § (10a) bekezdését a 2015: CLXXXVII. törvény 69. §-a iktatta be.

⁶⁹⁴

Az 58. § (11) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁹⁵

Az 58. § (12) bekezdését a 2023. évi LIX. törvény 15. §-a iktatta be.

⁶⁹⁶

Az 58. § (13) bekezdését a 2023. évi LIX. törvény 15. §-a iktatta be.

⁶⁹⁷

Az 59. § az 1998: LXV. törvény 22. §-ával megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹⁸

A 60. § a 2007: CXXVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁶⁹⁹

A 60. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja, a 2018: LXXXII. törvény 13. § 2. pontja, a 2020: CXVIII. törvény 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁰

A 60. § (1a) bekezdését a 2022. évi XLV. törvény 5. §-a iktatta be.

⁷⁰¹

A 60. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰²

A 60. § (3) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja és 32. § 24. pontja, a 2016: LXVI. törvény 26. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰³

A 60. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁴

A 60. § (4) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja, a 2016: LXVI. törvény 26. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁵

A 61. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁰⁶

A 61. § (2) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 20. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁰⁷

A 61. § (3) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 20. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁰⁸

A 61. § (4) bekezdése a 2013: CCXII. törvény 130. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰⁹

A 62. § (1) bekezdése az 1997: CV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 431. § e) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹⁰

A 62. § (1) bekezdésének c) pontja a 2001: L. törvény 69. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 19. pontja, a 2024. évi LV. törvény 18. §-a szerint módosított szöveg.

⁷¹¹

A 62. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹²

A 62. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CC. törvény 20. § 6. és 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹³

A 62. § (2) bekezdés e) pontja a 2016: LXVI. törvény 26. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹⁴

A 62. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontja a 2018: XLI. törvény 17. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹⁵

A 62. § (2) bekezdés g) pont gb) alpont nyitó szövegrésze a 2018: XLI. törvény 17. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹⁶

A 62. § (2) bekezdés h) pontját a 2018: XLI. törvény 11. §-a iktatta be.

⁷¹⁷

A 62. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹⁸

A 62. § (3a) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 15. §-a iktatta be.

⁷¹⁹

A 62. § (4) bekezdése a 2016: CLXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁷²⁰

A 62. § (5) bekezdését a 2013: CC. törvény 20. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷²¹

A 62. § (6) bekezdését újból hatályon kívül helyezte a 2016: CLXXXII. törvény 9. §-a.

⁷²²

A 62. § (7) bekezdését újonnan a 2007: CXXVI. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CXXV. törvény 14. § (1) bekezdés 2. pontja.

⁷²³

A 62. § (8) bekezdését újonnan a 2015: CV. törvény 111. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 104–105. §-át.

⁷²⁴

A 62/A. §-t a 2011: CLVI. törvény 16. §-a iktatta be.

⁷²⁵

A 62/A. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2016: CLXXXII. törvény 8. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁷²⁶

A 62/A. § (3) bekezdés b) pontja a 2013: CC. törvény 19. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁷²⁷

A 63. § az 1996: LXXXIII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

⁷²⁸

A 63. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁷²⁹

A 63. § (2) bekezdése a 2017: LXXVII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁷³⁰

A 63. § (3) bekezdése a 2017: LXXVII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁷³¹

A 63. § (4) bekezdését a 2017: LXXVII. törvény 11. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³²

A 63. § új (5) bekezdését a 2004: CI. törvény 15. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2017: LXXVII. törvény 11. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷³³

A 63. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2004: CI. törvény 15. §-a. A (6) bekezdés a 2007: CXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷³⁴

A 63. § (7) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 19. § 14. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁷³⁵

A 63. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

⁷³⁶

A 63. § (9) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

⁷³⁷

A 63. § (10) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2016: CLXXXII. törvény 8. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁷³⁸

A 63/A. §-t a 2003: XCI. törvény 30. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: CI. törvény 300. § (8) bekezdése 2004. január 1. napjával. Ha a magánszemély számára a 2004. november 15. napját megelőző napon hatályban volt Szja tv. 63/A. §-ának előírásai kedvezőbbek, akkor a 2004. évi adókötelezettsége megállapítása során az Szja tv. 2004. november 15. napját megelőző napon hatályban volt Szja tv. 63/A. §-ának rendelkezéseit még alkalmazhatja.

⁷³⁹

A 64. § (1) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezés 2005. március 11-től már nem alkalmazható azon, az említett időpontot megelőző termőföld átruházások esetében sem, amelyek alapján a magánszemélynek az (1) bekezdésben említett bevétele bevallására előírt határidő az említett időpontban még nyitva állt, valamint azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezés alapján utólagos adómegállapítás nem tehető.

⁷⁴⁰

A 64. § (2) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 48. §-ával megállapított, és a 2001: LXXIV. törvény 161. § (3) bekezdésének k) pontja, valamint a 2005: LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdése, a 2011: CLVI. törvény 28. § 14. pontja, a 2013: CC. törvény 20. § 8. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴¹

Lásd az 1991: XXV., az 1992: XXIV., az 1992: XXXII. és az 1992: XLIX. törvényt.

⁷⁴²

A 64. § (3) bekezdése a 2013: CC. törvény 20. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴³

Lásd az 1992: II. törvényt.

⁷⁴⁴

A 64. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁵

A 64/A. §-t és alcímét az 1996: LXXXIII. törvény 49. §-a iktatta a szövegbe.

⁷⁴⁶

A 64/A. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁷

A 64/A. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁸

A 64/A. (3) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴⁹

A 64/A. § (4) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁰

A 64/A. § (5) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵¹

A 64/A. § (6) bekezdés c) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁵²

A 64/A. § (6) bekezdés d) pontja a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵³

A 64/A. § (7) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 24. §-ával megállapított, a 2015: LXXXI. törvény 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁴

A 65. § és címe a 2006: LXI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. A 2009: CXVI. törvény 144. § (15) bekezdése alapján a 2006. szeptember 1-jét megelőzően megszerzett befektetési jegy 2009. december 31-ét követő visszaváltásakor, átruházásakor az Szja tv. 2006. augusztus 31-én hatályos 65. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

⁷⁵⁵

A 65. § (1) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 5. § (1) bekezdése, a 2007: CXXVI. törvény 20. § (2) bekezdése, a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁶

A 65. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LXXXV. törvény 90. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁷

A 65. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁵⁸

A 65. § (1) bekezdés c) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 21. pontja, a 2013: CC. törvény 19. § 15. pontja, a 2015: LXXXI. törvény 9. § d) pontja, a 2017: LXXVII. törvény 10. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁵⁹

A 65. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított és a 2013: CC. törvény 19. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁰

A 65. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: CXXXI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 169. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶¹

A 65. § (1) bekezdésének f) pontját a 2007: CXXVI. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁶²

A 65. § (2) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 26. pontja, a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 17. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 15. pontja, (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶³

A 65. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a 2018: XLI. törvény 18. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁴

A 65. § (2) bekezdés b) pontja a 2018: XLI. törvény 18. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁵

A 65. § (3) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁶⁶

A 65. § (3) bekezdés a) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁶⁷

A 65. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontját a 2016: LXVI. törvény 27. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: XXVI. törvény 1. §-a iktatta be.

⁷⁶⁸

A 65. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2013: CC. törvény 19. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁶⁹

A 65. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2013: CC. törvény 19. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁰

A 65. § (3a) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷⁷¹

A 65. § (3a) bekezdés a) pontja a 2013: CC. törvény 19. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷²

A 65. § (3a) bekezdés b) pontja a 2013: CC. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: LXVI. törvény 26. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷³

A 65. § (3b) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 19. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁴

A 65. § (5) bekezdését a 2013: CXXIII. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷⁷⁵

A 65. § (6) bekezdése a 2014: XXXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷⁶

A 65. § (6a) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 19. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷⁷

A 65. § (9) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁷⁸

A 65/A. §-t és címét a 2001: LXXIV. törvény 90. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁷⁹

Lásd a 2001: CXX. törvényt.

⁷⁸⁰

A 65/A. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁸¹

A 65/A. § (3) bekezdése a 2002: XLII. törvény 302. § (3) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁸²

Lásd a 2003: XCII. törvényt.

⁷⁸³

A 65/B. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: CXXVI. törvény 21. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁸⁴

A 65/B. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 28. pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁸⁵

A 65/B. § (3) bekezdés a) pontja a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁶

A 65/B. § (4) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 5. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁸⁷

A 65/B. § (5) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 13. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁸

A 65/B. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2016: CXXV. törvény 13. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁸⁹

A 65/B. § (9) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2016: CXXV. törvény 13. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹⁰

A 65/B. § (10) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 5. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁷⁹¹

Az „A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggő rendelkezések” alcímet (65/C. §-t) a 2023. évi LIX. törvény 16. §-a iktatta be.

⁷⁹²

A 65/C. § a 2023. évi LXXXIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹³

A 66. § a 2008: LXXXI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; a társas vállalkozás magánszemély tagja részére kifizetett osztalékából a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összeg adókötelezettségének meghatározására lásd a (19)–(20) bekezdése rendelkezéseit.

⁷⁹⁴

A 66. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LXXVII. törvény 169. § – a 2009: CXVI. törvény 108. § 23. pontja szerint módosított – 19. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁹⁵

A 66. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2017: LXXVII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹⁶

A 66. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2016: LXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹⁷

A 66. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontját a 2014: XV. törvény 56. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi LIX. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁹⁸

A 66. § (1) bekezdés a) pont af) alpontját a 2014: LXXIV. törvény – 2014: XCIX. törvény 440. § 2. pontja szerint módosított – 18. §-a iktatta be, a 2023. évi LIX. törvény 26. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁹⁹

A 66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontját a 2019: LXXIII. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi LIX. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰⁰

A 66. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontját a 2021: CI. törvény 23. §-a iktatta be.

⁸⁰¹

A 66. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 29. pontja hatályon kívül helyezte. A 2010: CLIII. törvény 82. § (1) bekezdése alapján a magánszemély adózó a 2010. december 31-én hatályos 66. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12)–(13) bekezdése, és – ha jövedelemszerzés helye külföld – 65–68. §-a szerinti jövedelem után. A kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepel. Lásd még a 2010: CLIII. törvény 82–83. §-át.

⁸⁰²

A 66. § (3) bekezdés záró szövegrésze a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 18. pontja, a 2018: XLI. törvény 18. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰³

A 66. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁰⁴

A 66. § (4) bekezdését újonnan a 2014: XV. törvény 56. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LXXIII. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰⁵

A 66. § (5) bekezdését újonnan a 2014: XV. törvény 56. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi LIX. törvény 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰⁶

A 67. § alcíme az 1996: LXXXIII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰⁷

A 67. § a 2004: CI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸⁰⁸

A 67. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸⁰⁹

A 67. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 30. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: CI. törvény 24. §-a iktatta be.

⁸¹⁰

A 67. § (5) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: XLI. törvény 18. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁸¹¹

A 67. § (6) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸¹²

A 67. § (7) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 7. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸¹³

A 67. § (9) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 12. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸¹⁴

A 67. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 12. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸¹⁵

A 67. § (9) bekezdésének ac) pontja a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸¹⁶

A 67. § (9) bekezdés a) pont ag) alpontja a 2022. évi XLV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹⁷

A 67. § (9) bekezdés a) pont ak) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹⁸

A 67. § (9) bekezdés a) pontjának al) alpontját a 2005: CXIX. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸¹⁹

A 67. § (9) bekezdés a) pont am) alpontját a 2024. évi LV. törvény 10. §-a iktatta be.

⁸²⁰

A 67. § (9) bekezdésének b) pontja a 2005: CXIX. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸²¹

A 67. § (9) bekezdés b) pontjának bb) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 20. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸²²

A 67. § (9) bekezdés c) pontját a 2009: CXVI. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

⁸²³

A 67. § (10) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

⁸²⁴

A 67/A. §-t és címét újonnan a 2006: LXI. törvény 15. §-a iktatta be, szövegük a 2009: CXVI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸²⁵

A 67/A. § (1) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 27. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁸²⁶

A 67/A. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 31. pontja hatályon kívül helyezte.

⁸²⁷

A 67/A. § (3) bekezdése a 2023. évi LXXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

⁸²⁸

A 67/A. § (3a) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸²⁹

A 67/A. § (3b) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸³⁰

A 67/A. § (3c) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸³¹

A 67/A. § (3d) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸³²

A 67/A. § (4) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, a 2016: CXXV. törvény 13. § 11. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 12. pontja, a 2021: LXIX. törvény 9. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁸³³

A 67/A. § (5) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³⁴

A 67/A. § (5a) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 8. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁸³⁵

A 67/A. § (6) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³⁶

A 67/A. § (7) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³⁷

A 67/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: CXVI. törvény 18. §-a iktatta be, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸³⁸

A 67/B. § (1) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³⁹

A 67/B. § (2) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁴⁰

A 67/B. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CLVI. törvény 29. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴¹

A 67/B. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CLVI. törvény 29. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴²

A 67/B. § (4) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2016: LXVI. törvény 26. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴³

[A 67/B. § (4) bekezdés b) pontjának a 2016: LXVI. törvény 26. § 16. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „megszakítás” szövegrész helyébe a „megszakítása” szöveg lép, nem vezethető át.]

⁸⁴⁴

A 67/B. § (4a) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁴⁵

A 67/B. § (5) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴⁶

A 67/B. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴⁷

A 67/B. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja, a 2016: LXVI. törvény 26. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴⁸

A 67/B. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴⁹

A 67/B. § (5) bekezdés c) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja, a 2015: LXXXI. törvény 9. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵⁰

A 67/B. § (6) bekezdés a) pontja a 2016: LXVI. törvény 26. § 19. pontja, a 2016: CXXV. törvény 13. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵¹

A 67/B. § (6) bekezdés b) pontja a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵²

A 67/B. § (6) bekezdés c) pontja a 2017: CLIX. törvény 52. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵³

A 67/B. § (8) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁵⁴

A 67/B. § (9) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁵⁵

A 67/B. § (10) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁵⁶

A 67/B. § (10a) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be.

⁸⁵⁷

A 67/B. § (11) bekezdését a 2013: CC. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁵⁸

A 67/B. § (12) bekezdését a 2013: CC. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁵⁹

A 67/B. § (13) bekezdését a 2013: CC. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁶⁰

A 67/B. § (14) bekezdését a 2019: C. törvény 2. §-a iktatta be.

⁸⁶¹

A 67/B. § (14) bekezdés b) pontja a 2022. évi XLV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶²

A „Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” alcímet (67/C. §) a 2021: LXIX. törvény 6. §-a iktatta be.

⁸⁶³

A 67/C. § (2) bekezdése a 2023. évi LIX. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁶⁴

A 67/C. § (4) bekezdése a 2023. évi LIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁶⁵

A 68. § a 2001: LXXIV. törvény 93. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸⁶⁶

A 68. § (1) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 26. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁶⁷

Lásd a 2000: C. törvényt.

⁸⁶⁸

A 68. § (3) bekezdése a 2016: CXXV. törvény 13. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁶⁹

A 68. § (5) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷⁰

Lásd a 2003: XCII. törvényt.

⁸⁷¹

A 68. § (6) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 32. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CLXXXVII. törvény 70. §-a iktatta be.

⁸⁷²

A 68. § (6a) bekezdését a 2021: CI. törvény 25. §-a iktatta be.

⁸⁷³

A 68. § (9) bekezdését a 2002: XLII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸⁷⁴

A 68. § (10) bekezdését a 2002: XLII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁸⁷⁵

Lásd a 2003: XCII. törvényt.

⁸⁷⁶

A XIII. fejezet címe a 2010: CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁷⁷

A 69. §-t megelőző alcím a 2010: CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁷⁸

A 69. § a 2010: CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁷⁹

A 69. § (2) bekezdése a 2018: XLI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸⁰

A 69. § (3) bekezdése a 2013: CC. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸¹

A 69. § (5) bekezdése a 2023. évi LIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸²

A 69. § (5) bekezdés a) pontja a 2023. évi LXXXIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸³

A 70. §-t a 2008: LXXXI. törvény 238. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2018: XLI. törvény – a 2018: LXXXII. törvény 246. §-a szerint módosított – 13. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸⁴

A 70. § (3) bekezdése a 2019: CXII. törvény 15. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸⁵

A 70. § (6) bekezdés a) pontja a 2023. évi LXXXIII. törvény 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸⁶

A 70. § (7) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁸⁷

A 70. § (8) bekezdése a 2020: CXVIII. törvény 3. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2024. évi LV. törvény 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁸⁸

A 70. § (8a) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁸⁹

A 70. § (8b) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁹⁰

A 70. § (8c) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁹¹

A 70. § (8d) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁹²

A 71. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 26. §-a iktatta be.

⁸⁹³

A 71. §-t újonnan a 2009: LXXVII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁹⁴

A 71. § (1) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁹⁵

A 71. § (1a) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁹⁶

A 71. § (1b) bekezdését a 2024. évi LV. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁸⁹⁷

A 71. § (4) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁹⁸

A 71. § (5) bekezdése a 2018: XLI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁹⁹

A 71. § (6) bekezdését a 2018: XLI. törvény 18. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁰⁰

A 72. § a 2003: XCI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; – a 2004: CI. törvény 300. § (18) bekezdése szerint módosított – (16) bekezdése alapján ha kifizető a magánszeméllyel a hitel (kölcsön) szerződést 2003. november 30-ig megkötötte, a hitel (kölcsön) futamideje alatt keletkező kamatkedvezményből származó jövedelem adókötelezettségét az Szja tv. 72. §-ának 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni.

⁹⁰¹

A 72. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 24. pontja, a 2015: LXXXI. törvény 9. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁰²

A 72. § (3) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 186. § 15. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁰³

A 72. § (4) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (3) bekezdésének záró rendelkezése alapján bármely a 2005. november 15-ét megelőző időszakban is alkalmazható.

⁹⁰⁴

A 72. § (4) bekezdésének c) pontja a 2006: CXXXI. törvény 148. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg, a rendelkezést a 2007. február 5. napjától adott előlegre, elszámolásra kiadott összegre kell alkalmazni.

⁹⁰⁵

A 72. § (4) bekezdésének e) pontja a 2004: XXVII. törvény 25. §-ával megállapított és a 2013: CC. törvény 19. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁰⁶

A 72. § (4) bekezdés f) pontja a 2018: LXXXII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁰⁷

A 72. § (4) bekezdés h) pontja a 2018: LXXXII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított, a 2024. évi XX. törvény 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁰⁸

A 72. § (4) bekezdésének m) pontját a 2005: XXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 54. § (1) bekezdése alapján a 2005. május 10. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (5) bekezdése alapján 2004. január 1-jétől lehet alkalmazni.

⁹⁰⁹

A 72. § (4) bekezdésének n) pontját a 2007: CXXVI. törvény 27. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹¹⁰

A 72. § (4) bekezdés o) pontját újonnan a 2013: CC. törvény 14. §-a iktatta be.

⁹¹¹

A 72. § (5) bekezdését a 2018: LXXXII. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be.

⁹¹²

A 72/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 33. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹¹³

A 73. §-t megelőző alcímet a 2017: CLIX. törvény 49. §-a iktatta be.

⁹¹⁴

A 73. §-t újonnan a 2017: CLIX. törvény 49. §-a iktatta be.

⁹¹⁵

A 74. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 35. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹¹⁶

A 74/A. §-t és címét a 2004: CI. törvény 18. §-a iktatta be, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹¹⁷

A 74/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LXXVII. törvény 169. § 26. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹¹⁸

A 74/A. § (3) bekezdésének c) pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének m) pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁹¹⁹

A 74/A. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁹²⁰

A 74/A. § (4) bekezdés b) pontja a 2009: LXXVII. törvény 169. § 26. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹²¹

A 74/A. § (5) bekezdés záró szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 31. § 25. pontja, a 2015: LXXXI. törvény 9. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁹²²

A 74/A. § (5) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 25. pontja, a 2015: LXXXI. törvény 9. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁹²³

A 75. § és címe a 2000: CXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

⁹²⁴

A 75. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

⁹²⁵

A 75. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

⁹²⁶

A 75. § (3) bekezdése a 2023. évi LIX. törvény 26. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁹²⁷

A 75. § (5) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének n) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

⁹²⁸

A 75. § (6) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének o) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

⁹²⁹

A 75. § (8) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 36. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹³⁰

A 76. § (1) bekezdése a 2023. évi LXXXIII. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹³¹

A 76. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

⁹³²

A 76. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXI. törvény 9. § h) pontja szerint módosított szöveg.

⁹³³

A 76. § (4) bekezdése a 2023. évi LXXXIII. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹³⁴

A 76. § (5) bekezdését újonnan a 2010: CXXIII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹³⁵

Az „A privatizációs lízingből származó jövedelem” alcímet (77. §-t) a 2023. évi LIX. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹³⁶

A Harmadik rész XV. Fejezetét (77/A–77/C. §-t) a 2002: XLII. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseket a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹³⁷

A 77/A. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 32. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

⁹³⁸

A 77/A. § (2) bekezdése a 2003: XCI. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (6) bekezdése alapján a 2003. évben megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni kell. E rendelkezés alapján nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség az átalakuló társas vállalkozás jogutódját, ha e törvény kihirdetéséig megszűnt, de ebben az esetben az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdésének c) pontját az átalakuló társas vállalkozás tagja sem alkalmazhatja.

⁹³⁹

A 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (3) bekezdésének c) pontja alapján a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelem adókötelezettségére is alkalmazni lehet.

⁹⁴⁰

A 77/A. § (2) bekezdés c) pontja a 2016: CXXV. törvény 13. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁴¹

A 77/A. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: CXXVI. törvény 431. § g) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁴²

A 77/A. § (2) bekezdésének f) pontja a 2006: CXXXI. törvény 170. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 190. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. Lásd még a 190. § (7) bekezdését.

⁹⁴³

A 77/A. § (2) bekezdésének g) pontját a 2007: CXXVI. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁴⁴

A 77/A. § (2) bekezdés h) pontját a 2011: XCVI. törvény 16. § (5) bekezdése iktatta be.

⁹⁴⁵

A 77/A. § (2) bekezdés i) pontját a 2015: CLXXXVII. törvény 71. §-a iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁴⁶

A 77/A. § (2) bekezdés j) pontját a 2016: LXVI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁴⁷

A 77/A. § (2) bekezdés k) pontját a 2019: LXXIII. törvény 12. §-a iktatta be.

⁹⁴⁸

A 77/A. § (2) bekezdés l) pontját a 2021: CI. törvény 26. §-a iktatta be, szövege a 2022. évi XLV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁴⁹

A 77/A. § (2) bekezdés m) pontját a 2023. évi LXXXIII. törvény 12. §-a iktatta be.

⁹⁵⁰

A 77/A. § (4) bekezdése a 2016: LXVI. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított, a 2016: CXXV. törvény 13. § 15. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵¹

A 77/A. § (5) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított, a 2016: CXXV. törvény 13. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵²

A 77/A. § (6) bekezdése a 2003: XCI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁵³

A 77/A. § (7) bekezdése a 2003: XCI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁵⁴

A 77/A. § (8) bekezdésének felvezető szövege a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵⁵

A 77/A. § (8) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének p) pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵⁶

A 77/A. § (8) bekezdésének b) pontja a 2003: XCI. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁵⁷

A 77/A. § (9) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁵⁸

A 77/A. § (9) bekezdés b) pontja a 2006: IV. törvény 367. § 14. pontja, a 2011: CLVI. törvény 28. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵⁹

A 77/B. § a 2007: CXXVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁶⁰

A 77/B. § (6) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶¹

A 77/B. § (7) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶²

A 77/B. § (9) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶³

A 77/B. § (10) bekezdés a) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 38. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁶⁴

A 77/B. § (12) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 9. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2023. évi LXXXIII. törvény 13. §-a iktatta be.

⁹⁶⁵

A 77/B. § (13) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 92. § 13. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁶⁶

A 77/C. §-t megelőző alcím a 2013: CC. törvény 19. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶⁷

A 77/C. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CC. törvény 19. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶⁸

A 77/C. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 134. § 10. pontja, a 2013: CC. törvény 19. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶⁹

A 77/C. § (1) bekezdésének c) pontját a 2003: XCI. törvény 36. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁷⁰

A 77/C. § (1a) bekezdését a 2013: CC. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁷¹

A 77/C. § (1b) bekezdését a 2013: CC. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁷²

A 77/C. § (1c) bekezdését a 2013: CC. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹⁷³

A 77/C. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 400. § 24. pontja, a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷⁴

A 77/C. (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja, a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷⁵

A 77/C. § (4) bekezdése a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷⁶

A 77/C. (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja, a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷⁷

A 77/C. § (6) bekezdése a 2013: CC. törvény 19. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷⁸

A 77/C. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 25. pontja, a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷⁹

A 77/C. § (8) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁸⁰

A 77/C. § (8) bekezdésének a) pontja a 2003: XCI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 26. pontja, a 2011: CLVI. törvény 28. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸¹

A 77/C. § (8) bekezdésének b) pontja a 2003: XCI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 26. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (11) bekezdése alapján a 2007. adóévre is alkalmazni lehet, ha az a magánszemély számára összességében előnyösebb.

⁹⁸²

A 77/C. § (8) bekezdésének i) pontja a 2003: XCI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 134. § 10. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁸³

A 77/C. § (9) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸⁴

A 77/C. § (10) bekezdése a 2003: XCI. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

⁹⁸⁵

A 77/C. § (11) bekezdés a) pontja a 2011: CLVI. törvény 28. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸⁶

A 77/C. § (12) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CXXV. törvény 13. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸⁷

A 77/C. § (14) bekezdését 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁸⁸

A 77/C. § (15) bekezdésének felvezető szövege a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése és a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének k) pontja, a 2013: CC. törvény 19. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸⁹

A 77/C. § (15) bekezdésének a) pontját a 2006: CXXXI. törvény 170. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 190. § (7)–(8) bekezdését.

⁹⁹⁰

A 77/C. § (16) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹¹

A 77/C. § (17) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 134. § 10. pontja, a 2013: CC. törvény 19. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹²

A 77/C. § (18) bekezdése a 2006: LXI. törvény 18. §-ával megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 14. pontja, a 2013: CC. törvény 19. § 20. pontja és 20. § 9. pontja, a 2014: LXXIV. törvény 28. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹³

A 77/C. § (18) bekezdés a) pontja a 2014: LXXIV. törvény 29. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹⁴

A 77/C. § (19) bekezdését újonnan a 2014: LXXIV. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 16. §-ával megállapított, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁹⁵

A 77/C. § (19a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja.

⁹⁹⁶

A 77/C. § (20) bekezdését a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: LXXIV. törvény 22. §-a iktatta be.

⁹⁹⁷

A 77/C. § (21)–(22) bekezdését a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁹⁸

A 77/C. § (21)–(22) bekezdését a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

⁹⁹⁹

A 77/C. § (22a) bekezdését a 2011: CLVI. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja.

¹⁰⁰⁰

A 77/C. § (23) bekezdését a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁰¹

A 77/C. § (24) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CC. törvény 19. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰²

A 77/C. § (24) bekezdés a) pontját a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁰³

A 77/C. § (24) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 32. § (6) bekezdésével megállapított, a 2013: CC. törvény 19. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰⁴

A 77/C. § (24) bekezdésének c) pontja a 2006: CXXXI. törvény 148. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 190. § (9) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba vett elismert munkavállalói értékpapír juttatási programok esetében is alkalmazni kell.

¹⁰⁰⁵

A 77/C. § (24) bekezdésének d) pontja a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének m) pontja, a 2013: CC. törvény 19. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰⁶

A 77/C. § (24) bekezdés e) pontja a 2013: CC. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁰⁷

A 77/C. § (24) bekezdés f) pontját a 2013: CC. törvény 20. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁰⁸

A 78. §-t a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLVI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2024. évi LV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁰⁹

A 78/A. §-t és alcímét az 1997: XVII. törvény 2. §-a iktatta be, a 78/A. §-t hatályon kívül helyezte a 2020: CXXIII. törvény 40. § d) pontja.

¹⁰¹⁰

A 78/B. §-t az 1997: CV. törvény 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰¹¹

A 80. § a) pontját a 2016: CXXV. törvény 14. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰¹²

Lásd a 60/1992. (IV. 1.) Korm. és 124/1994. (IX. 15.) Korm. rendeletet, a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletet, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletet.

¹⁰¹³

A 80. § c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 431. § h) pontja, a 2013: CC. törvény 20. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰¹⁴

Lásd a 324/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 498/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletet.

¹⁰¹⁵

A 80. § d) pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 16. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény 28. §-a iktatta be.

¹⁰¹⁶

Lásd a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletet.

¹⁰¹⁷

A 80. § e) pontját újonnan a 2024. évi LV. törvény 14. §-a iktatta be.

¹⁰¹⁸

A 80. § f) pontját újonnan a 2024. évi LV. törvény 14. §-a iktatta be.

¹⁰¹⁹

Lásd a 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendeletet.

¹⁰²⁰

A 80. § g) pontját a 2006: LXI. törvény 223. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 25. §-a iktatta be.

¹⁰²¹

Lásd a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletet.

¹⁰²²

A 81. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 27. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²³

A 81. § (1) bekezdés b) pontja a 2014: XVI. törvény 262. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰²⁴

Lásd a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletet.

¹⁰²⁵

A 81. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²⁶

Lásd a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendeletet.

¹⁰²⁷

A 81. § (3) bekezdését az 1997: CV. törvény 38. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²⁸

Lásd a 39/1997. (XII. 29.) MKM–PM együttes rendeletet.

¹⁰²⁹

A 81. § (4) bekezdését újonnan a 2011: CLVI. törvény 25. §-a iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2012: CIII. törvény 9. §-a.

¹⁰³⁰

A 81. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 118. §-a iktatta be.

¹⁰³¹

Lásd a 44/2024. (XII. 9.) NGM rendeletet.

¹⁰³²

A 81. § (6) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 19. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: LXXVII. törvény 11. § 2. pontja.

¹⁰³³

A 81/A. §-t az 1996: CXXIV. törvény 89. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXIII. törvény 40. § f) pontja. [A 2019: CX. törvény (a 2022: XLVIII. törvény 60. § (2) bekezdésében foglalt módosítás alapján 2025. január 1-jén hatályba lépő) 21. §-ával elrendelt módosítás - amely szerint a 81/A. § (9) bekezdéssel egészül ki - nem vezethető át.]

¹⁰³⁴

A 81/B. §-t a 2012: CLXXVIII. törvény 21. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXIII. törvény 40. § f) pontja.

¹⁰³⁵

A 81/C. §-t a 2016: LXVI. törvény 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXIII. törvény 40. § f) pontja.

¹⁰³⁶

A 82. § az 1997: CV. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰³⁷

A 82. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰³⁸

Lásd a Magyar Közlöny 2005. évi 128., 170., a 2006. évi 37., 79., 119., 2007. évi 1., 42., 87., 129., 184., 2008. évi 55., 98. számában, a Hivatalos Értesítő 2008. évi 40., 53. számában, 2009. évi 13., 32., 49. számában közzétett MNB közleményt.

¹⁰³⁹

A 82. § (2) bekezdése a 2022: XXIV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁴⁰

A 82. § (3) bekezdését újonnan a 2013: CC. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXVI. törvény 26. § 25. pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁴¹

A 83. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 226. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴²

A 83. § (3) bekezdését az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴³

A 83. § (4) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 186. § 17. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁰⁴⁴

A 83. § (5) és (6) bekezdését az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴⁵

A 83. § (5) és (6) bekezdését az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴⁶

A 83. § (7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 226. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁴⁷

A 83. § (9) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja, a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁴⁸

A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991: LXIX. törvényt – annak 103-106. §-a kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996: CXII. törvény 221. §-ának (2) bekezdése a) pontja 1997. január 1-jével hatályon kívül helyezte. Lásd az utóbbi törvény 241. §-ának (1) és (4) bekezdését.

¹⁰⁴⁹

A 83. § (11) bekezdését a 2002: XLII. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 50. pontja és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 29. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁰⁵⁰

A 83. § (12) bekezdését a 2002: XLII. törvény 29. §-a iktatta be, második mondatát a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁵¹

A 83. § (13) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 33. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

¹⁰⁵²

A 83/A. §-t a 2003: XCI. törvény 38. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: LXXVII. törvény 11. § 3. pontja.

¹⁰⁵³

A 84. §-t a 2002: XLII. törvény 30. §-a iktatta be.

¹⁰⁵⁴

A 84. § (1) bekezdés b) pontja a 2016: LXVI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁵⁵

A 84. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 2004: XXVII. törvény 26. §-a.

¹⁰⁵⁶

A 84. § (2) bekezdése a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 28. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A (2) bekezdés a 2011: CLVI. törvény 28. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵⁷

A 84. § (3) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁵⁸

A 84. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIV. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁵⁹

A 84. § (5) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 24. §-a iktatta be.

¹⁰⁶⁰

A 84. § (6) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2023. évi LXXXIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁶¹

A 84. § (7) bekezdését a 2014: LXXIV. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2024. évi LV. törvény 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁶²

A 84/A. §-t a 2010: XC. törvény 19. §-a iktatta be.

¹⁰⁶³

A 84/B. §-t a 2010: XC. törvény 19. §-a iktatta be.

¹⁰⁶⁴

A 84/C. §-t a 2010: LXXXIII. törvény 2. §-a iktatta be.

¹⁰⁶⁵

A hatálybalépés időpontja: 2010. augusztus 18.

¹⁰⁶⁶

A hatálybalépés időpontja: 2010. augusztus 18.

¹⁰⁶⁷

A 84/D. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

¹⁰⁶⁸

A 84/E. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

¹⁰⁶⁹

A 84/F. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

¹⁰⁷⁰

A 84/G. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

¹⁰⁷¹

A 84/G. § (1) bekezdése a 2015: LXXXI. törvény 9. § i) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷²

A 84/G. § (5a) bekezdését a 2015: LXXXI. törvény 6. §-a iktatta be.

¹⁰⁷³

A 84/G. § (6) bekezdését a 2011: XCVI. törvény 17. §-a iktatta be.

¹⁰⁷⁴

A 84/H. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

¹⁰⁷⁵

A 84/I. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁷⁶

A 84/J. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁷⁷

A 84/K. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁷⁸

A 84/L. §-t a 2010: CLIV. törvény 33. §-a iktatta be, szövege a 2012: XVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁷⁹

A 84/L. § c) pontját a 2012: CXII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁸⁰

A 84/M. §-t a 2010: CLIV. törvény 33. §-a iktatta be, szövege a 2012: XVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁸¹

A 84/M. § c) pontját a 2012: CXII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁸²

A 84/M. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁸³

A 84/N. §-t a 2011: XXXI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁸⁴

A 84/O. §-t a 2011: LXIV. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁸⁵

A 84/P. §-t a 2011: LXIV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁸⁶

A 84/Q. §-t a 2011: XCVI. törvény 18. §-a iktatta be.

¹⁰⁸⁷

A 84/R. §-t a 2011: XCVI. törvény 19. §-a iktatta be.

¹⁰⁸⁸

A 84/S. §-t a 2011: CXLVII. törvény 26. §-a iktatta be.

¹⁰⁸⁹

A hatálybalépés időpontja 2011. szeptember 29.

¹⁰⁹⁰

A 84/T. §-t a 2011: CLVI. törvény 26. §-a iktatta be.

¹⁰⁹¹

A 84/T. § (3) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁹²

A 84/T. § (5) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 184. §-a alapján nem lép hatályba.

¹⁰⁹³

A 84/T. § (7) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 184. §-a alapján nem lép hatályba.

¹⁰⁹⁴

A 84/U. §-a a 2011: CXCIII. törvény 182. §-a iktatta be.

¹⁰⁹⁵

A 84/V. §-t a 2012: LXIX. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁹⁶

A 84/W. §-t a 2012: CLXXVIII. törvény 22. §-a iktatta be.

¹⁰⁹⁷

A 84/W. § (3) bekezdését a 2016: LXVI. törvény 27. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁹⁸

A 84/X. §-t a 2013: XXXVII. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁹⁹

A hatálybalépés időpontja 2013. április 21.

¹¹⁰⁰

A hatálybalépés időpontja 2013. április 21.

¹¹⁰¹

A 84/Y. §-t a 2013: CXXIX. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁰²

A 84/Y. § (4) bekezdése a 2014: LXXIV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁰³

A hatálybalépés időpontja: 2013. december 29.

¹¹⁰⁴

A hatálybalépés időpontja: 2013. december 29.

¹¹⁰⁵

A 84/Y. § (9) bekezdése a 2014: XVI. törvény 262. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹⁰⁶

A 84/Z. §-t a 2014: XVI. törvény 262. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁰⁷

A 84/ZS. §-t a 2014: LXXIV. törvény – 2014: XCIX. törvény 440. § 3. pontja szerint módosított – 26. §-a iktatta be.

¹¹⁰⁸

A 84/ZS. § (5) bekezdése a 2015: CXLI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁰⁹

A 85. §-t a 2015: LXXXI. törvény 7. §-a iktatta be.

¹¹¹⁰

A hatálybalépés időpontja 2016. január 1.

¹¹¹¹

A 86. §-t a 2015: CLXXXVII. törvény 72. §-a iktatta be.

¹¹¹²

A 86. § (3) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 52. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

¹¹¹³

A 87. §-t a 2015: CLXXXVII. törvény 72. §-a iktatta be.

¹¹¹⁴

A 88. §-t a 2015: CLXXXVII. törvény 72. §-a iktatta be.

¹¹¹⁵

A 89. §-t a 2016: LXVI. törvény 24. §-a iktatta be.

¹¹¹⁶

A 89. § (6) bekezdését a 2018: XLI. törvény 18. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹¹⁷

A 89. § (8) bekezdését a 2016: CXXV. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹¹⁸

A 90. §-t a 2016: CXXV. törvény 11. §-a iktatta be.

¹¹¹⁹

A 91. §-t a 2016: CLXXI. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹²⁰

A 92. §-t a 2017: LXXVII. törvény 8. §-a iktatta be.

¹¹²¹

A 93. §-t a 2017: CXXXVI. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹²²

A 94. §-t a 2017: CLIX. törvény 49. §-a iktatta be.

¹¹²³

A 95. §-t a 2018: XLI. törvény 15. §-a iktatta be.

¹¹²⁴

A 95. § (5) bekezdése a 2018: LXXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

¹¹²⁵

A 95. § (6) bekezdése a 2018: LXXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

¹¹²⁶

A 96. §-t a 2018: LXXXII. törvény 11. §-a iktatta be.

¹¹²⁷

A 97. §-t a 2019: XXVI. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹²⁸

A 98. §-t a 2019: LXXIII. törvény 13. §-a iktatta be.

¹¹²⁹

A hatálybalépés időpontja 2019. július 24.

¹¹³⁰

A 99. §-t a 2019: C. törvény 3. §-a iktatta be.

¹¹³¹

A 100. §-t a 2020: CXXIII. törvény 37. §-a iktatta be.

¹¹³²

A 101. §-t a 2021: XXXIV. törvény 5. §-a iktatta be.

¹¹³³

A 102. §-t a 2021: LXIX. törvény 7. §-a iktatta be.

¹¹³⁴

A 103. §-t a 2021: CL. törvény 2. §-a iktatta be.

¹¹³⁵

A 104. §-t a 2023. évi LIX. törvény 22. §-a iktatta be.

¹¹³⁶

A 105. §-t a 2023. évi LIX. törvény 23. §-a iktatta be.

¹¹³⁷