• Tartalom

1995. évi CXVII. törvény

1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelemadóról1

2011.01.01.

Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ALAPELVEK

1. § (1) A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben2 foglaltakra is.

(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.

(3)3 A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében – e törvény alapelveinek figyelembevételével – csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.

(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket.

(6) Az adót – egyes kivételekkel – naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.

(7)4 Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.

(8)5 Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető.

(9)6 Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)

a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.

1/A. §7 (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illetősége szerinti állam joga szerint tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál.

(3) A magánszemély az e törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme adóztatható, nem illeti meg.

(4) A (2)–(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.

II. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

2. § (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.

(2) Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény8 szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőnek (munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg levonását vagy befizetését írja elő, ott az adó vagy az adóelőleg megállapítását kell érteni.

(3) A magánszemély az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint veszi figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is eleget tesz.

(4)9 A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

(5)10 A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(6)11 A Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.

(7)12

(8)13 Külföldi jog alapján társadalombiztosítási ellátásnak, családtámogatási ellátásnak, szociális segélynek megfelelő jogcímen folyósított juttatás adókötelezettségét (e törvény külön rendelkezésének hiányában is) a belföldi jog szerint, a juttatás jellemzői, feltételei alapján hasonló juttatás adókötelezettségének megfelelően kell meghatározni.

III. Fejezet

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

1. Belföld: a Magyar Köztársaság területe, beleértve a vámszabadterületet is.

2.14 Belföldi illetőségű magánszemély:

a)15 a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben16 meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);

b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben17 meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény18 hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá

d)19 az a)–c) pontban nem említett természetes személy, akinek

da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;

db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;

dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;

azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.

3.20 Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy.

4.21 Jövedelemszerzés helye:

a) önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam;

b) hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén – az a) alpontban foglaltaktól függetlenül – az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam;

c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében – az a) alpontban foglaltaktól függetlenül – az ingatlan fekvése szerinti állam;

d)22 nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység-végzés szokásos helyének (az állandó munkavégzés helyének) fekvése szerinti állam; változó munkavégzési helyen végzett tevékenység esetében,

da) ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével, vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;

db) a da) pontban nem említett esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld;

dc) a db) pont rendelkezésétől eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam;

e) közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében – a d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;

f) jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető);

g) előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a tevékenység végzésének helye szerinti állam;

h) a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam – amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld –, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

i) kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam – amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld –, ha azonban a kamat, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

j) osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

k) vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

l) nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése – akár engedéllyel, akár engedély nélkül – telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam;

m)23

n)24 a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelem esetében – az a), az i), a k) és az o) alpontban foglaltaktól függetlenül – belföld;

o)25 az a)–n) alpontokban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.

5.26 Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

6. Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel.

7. Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet.

8. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény27 rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége.

9.28 Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet

a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy

b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy

c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy

d) független fél által az ügylet révén elért – megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített – ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy

e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy

f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)–e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg

azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

10.29 Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

11.30 Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés, ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezését, átvezénylését is.

12. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

13. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

14.31 Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra [71. §] az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

15.32 Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény33, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény34, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény35, valamint a családok támogatásáról szóló törvény36 alapján folyósított ellátás.

16.37 Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

17.38 Egyéni vállalkozó:

a)39 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

aa) az ingatlan-bérbeadási,

ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási

tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

b)40 a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben41 meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben42 meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben43 meghatározott tevékenysége tekintetében;

e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben44 meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

g)45

h)46

18.47 Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény48 szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

a)49 Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.

b)50 Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet51 által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza

ba)52 a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait;

bb)53

bc)54

bd) az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb a kormányrendeletben meghatározott adatokat.

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni.

c)55 vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.

19.56 Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

20.57 Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály58 szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a gyártó által, vagy műszaki szakértő által megállapított mérték.

21.59 Bér:

a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény60 alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást);

d)61 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény62 alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;

e)63 a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye;

f)64 az a)–e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.

22.65 Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel.

23.66 Nyugdíj:

a)67 a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben68 meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény69 alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély (előnyugdíj), álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben70 meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet71 alapján megállapított korengedményes nyugdíj;

b)72 a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben73, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben74 meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások;

c)75 a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatást is);

d)76

e)77 az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék;

f)78 a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék);

g)79 a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj;

h)80 a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély – a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;

i)81 a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék;

j)82 az egyház belső szabályai szerint létrehozott és működtetett nyugdíjalapból az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíjkiegészítés;

k)83 a sportról szóló törvényben84 meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a „Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradék;

l)85 a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka;

m)86 a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint – egyezmény hiányában is – az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel;

n)87

24.88 Kamat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).

25. Helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló törvény89 által meghatározott önkormányzat, ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatot is.

26.90 Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

27.91 Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

28.92 Egységes területalapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy e törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.

29.93 Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).

30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).

31.94 Vagyoni értékű jog: a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.

32.95 Értéknövelő beruházás:

az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely

a) az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt;

b)96 ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

33.97 Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég,98 az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.

34.99 Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk.,100 vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény101 szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.

35.102 Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénzben vagy nem pénzben ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

36. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt – vagyoni viszonyára is tekintettel – csak külső segítséggel képes biztosítani.

37.103 A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagja fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a Rendőrség, az állami és helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a Polgári Védelem, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja.

38.104 Egyenruha: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagjának egyforma, hivatalos öltözete, valamint törvényben előírt hivatalos öltözet.

39. Egyház: az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény105 ilyenként meghatároz.

40. Egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.

41.106 Agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló 875/2007/EK bizottsági rendelet (2007. július 24.) vagy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1535/2007/EK bizottsági rendelet (2007. december 20.) által csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősített támogatás.

42.107 Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap.

43.108 Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően

a)109 legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy

b)110 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján álláskeresők támogatásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív korúak ellátásában részesült, vagy

c)111 a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de az állami foglalkoztatási szervvel továbbra is együttműködött,

azzal, hogy az a)–c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, valamint a tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni.

44.112 Azonos munkakör: a 9006/1996. (SK.12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör.

45.113 Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

46.114

47.115 Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít.

48.116 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény117 hatálya alá tartozó szervezet.

49.118 Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény119 hatálya alá tartozó szervezet.

50.120 Adóköteles biztosítási díj: a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) annál a magánszemélynél, akire tekintettel a díjat fizetik.

51. Termőföld: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban meghatározott földterület.

52.121

53. Termőföld haszonbérbeadása: a termőföld magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás.

54.122 Beruházási költség: az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás.

55–57.123

58.124

59.125

60.126

61.127 Ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása: a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény rendelkezései szerint történő vásárlás.

62.128

63.129 Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik

a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy

b) különjárat formájában kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján.

64.130 Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.

65.131 Szociális gondozói díj: az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel, amelyet a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély.

66. Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.

67. Alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.

68. Kísérleti fejlesztés: olyan kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.

69.132 Független felek: azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek), amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve – a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva – többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemély).

70.133 Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) okozta kár, amelynek igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv stb.), vagy – ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal – a károsult által kiállított jegyzőkönyv szolgál.

71.134 Szakképzéssel összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény135 előírásai alapján a tanulót, illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás.

72.136

73.137 Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

74.138 Lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben139 meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel.

75.140 A magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély összevont adóalapja [29. § (1) bekezdés] és külön adózó valamennyi – bevallási kötelezettséggel járó – jövedelme, a következőket is figyelembe véve:

a) be kell számítani

aa) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalapot is,

ab) a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet, amelyet az összevont adólapba nem kell beszámítani,

ac) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt,

ad) azt a bevételt, amelyet külön törvény előírása alapján kell beszámítani;

b) nem kell beszámítani

ba) az ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet,

bb) a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget,

bc) az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.

76.141 Nyugdíj-előtakarékossági számla: a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben142 meghatározott számlavezető által vezetett, az említett törvény szerinti számlák együttese, feltéve, hogy a magánszemély nyilatkozata alapján a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákon, továbbá a velük kapcsolatos, e törvény rendelkezéseinek alkalmazásához előírt bizonylatokon „NYESZ-R” megkülönböztető jelzést alkalmaz.

77.143 Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért.

78.144 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

79.145 Befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet, ideértve az előzőek által folytatott tevékenységnek megfelelő tevékenységet külföldi jog alapján jogszerűen folytató személyt is.

80.146 Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény147 szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.

81.148 Kifizető: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

82.149

83.150 Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

84.151 Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1–13. cikkei alapján megillető támogatás.

85.152 Ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság.

86.153

87.154 Üdülési csekk: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló, kizárólag belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra beváltható utalvány azzal, hogy a kibocsátó az igénybe vehető szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével határozza meg.

88.155 Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

3/A. §156

IV. Fejezet

A JÖVEDELEMRE
ÉS AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Jövedelem, bevétel, költség

4. § (1)157 Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – az e törvényben meghatározott kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.

(2)158 Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Nem keletkezik azonban bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.

(3)159 Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül elismert költségnek – ha törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy – ha a törvény kivételt nem említ – akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza.

(4)160 A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően, a magánszemély lakásától elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) a tevékenység ellátásának hatókörében szükséges dologgal (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.), szolgáltatással (világítás, fűtés stb.) összefüggő kiadás akkor is elismert költség, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg. Ugyancsak az említett rendelkezéstől eltérően, elismert költség a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott, bevételnek minősülő támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet az ilyen kiadásra, akkor e rendelkezés alapján az csak a támogatásból fedezett rész mértékéig vehető figyelembe elismert költségként).

(5)161 Ha a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást e törvény rendelkezése alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható el költség (értékcsökkenési leírás sem). Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, e rendelkezést csak a kiadásnak a támogatásból fedezett része tekintetében kell alkalmazni.

(6)162 Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. Házassági vagyonközösség fennállása alatt – az előzőekben említetteket kivéve – ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.

5. §163 (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.

(2) Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.

(3) Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege.

(4) A (2)–(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.

(5) Ha e törvény külön rendelkezése alapján a (2)–(4) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott összegnek csak egy része minősül bevételnek, akkor a jövedelmet e rész, mint bevétel alapján kell – az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – meghatározni.

(6) Ha e törvény valamely rendelkezése az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegének figyelembevételére külön szabályt nem tartalmaz, akkor a 4. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

6. §164 (1)165 A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel

a) bevétel esetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételszerzés időpontjában,

b) kiadás esetében a teljesítés időpontjában,

c) dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,

d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,

e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén – az a)–b) pont rendelkezésétől függetlenül – az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,

f) a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése alapján – a b) pont szerinti vagy az adóév utolsó napján

érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

(2) A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.

(3) Az (1) bekezdés és az 5. § (7) bekezdésének rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és

a) az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban említett esetekben rendelkezik az ott meghatározott időpontot – a külföldi pénz eladása esetén – követő 15 napon, illetve – külföldi pénz vétele esetén – megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz;

b) a külföldi pénz eladása/vétele az (1) bekezdés d)–e) pontjai szerinti ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.

(4)166 Külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén az (1) bekezdés a) pontjának és az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően

a) – ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik – a kifizető az adóelőleg megállapításához,

b) a magánszemély – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához

a bevétel forintra történő átszámítására a megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek167

7. § (1)168 A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

a)169 azt a bevételt, amely e törvény 1. számú melléklete szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli;

b)170 azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni; ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni; ilyen esetben a vagyoni érték átruházásakor annak megszerzésére fordított értékként – e törvény külön rendelkezése hiányában is – a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;

c)171 azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsönt, hitelt), továbbá a magánszemély által korábban átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); a kapott vagyoni érték ingyenes vagy kedvezményes használata révén a magánszemély által megszerzett vagyoni érték (igénybe vett szolgáltatás) azonban – hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik – a magánszemély olyan bevételének minősül, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni;

d)172 a magánszemély által fizetett tagdíja, hozzájárulása, felajánlása ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, ha a beszedő szervezet nem jogosult adóalap-csökkentésre vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására;

e)173 a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetőleg az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; valamint a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget;

f) a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett vagyoni értéket, ha azt ténylegesen elvonták;

g)174 a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek;

h)175 a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozást;

i)176 azt az összeget, amelyet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény177 rendelkezései szerint

ia) nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján, és/vagy

ib) a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából

a magánszemély helyett más személy fizet meg (mindkét esetben ideértve bármely EGT-államban a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő megfizetést is);

j)178 azt az összeget, amelyet

ja) a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagja, vagy a kedvezményezett rendelkezése alapján a pénztár működését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztár vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utal át;

jb) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a kedvezményezett rendelkezése alapján annak egyéni számlája javára vagy kedvezményezett hiányában a pénztár tagjainak egyéni számlái javára jóváír;

jc)179 a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájáról teljesített átutalás, átvezetés esetén a külön törvény nyugdíjszolgáltatásnak minősít;

jd)180 a magánszemély kérelmére, munkaviszonyának megszűnése esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben fennálló követelésének terhére az intézmény más ilyen intézménybe utal át;

je)181 a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagot megillető követelése javára jóváír;

k)182 azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint

ka) tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;

kb) a magánnyugdíjpénztár a kedvezményezett részére nem nyugdíjszolgáltatásként fizet ki;

l)183 a pedagógus szakvizsgára történő felkészülésben vagy továbbképzésben való részvételi díjának és költségének (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja) munkáltató által történő megtérítését, kifizetését, amennyiben annak forrása a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeg;

m)184 a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani;

n)185 a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból

na) társasház részére az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre,

nb) magánszemély részére lakóépületnek az adott jogszabályban meghatározott felújítására, korszerűsítésére

juttatott támogatást;

o)186

p)187

q)188 a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;

r)189 a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket;

s)190 a reprezentációt és az üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség;

t)191 a termőföldről szóló törvényben192 meghatározott mezőgazdasági termelő gazdaságátadási támogatása jogosultsága feltételeként megvalósuló termőföld értékesítéséből származó bevételt;

u)193 a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény194 alapján a hatálya alá tartozó személyt a művelődés, a kultúra, a tudomány területén ingyenesen megillető alapszolgáltatást és külön jogszabályban meghatározott további kedvezményt, az említett személyt külön jogszabály szerint megillető utazási kedvezményt és a diákigazolványához kapcsolódó kedvezményt, valamint a törvény alapján a határon túli magyar pedagógust megillető kedvezményt, továbbá a törvény hatálya alá tartozó személy részére a törvény rendelkezései szerint a határon túli kihelyezett képzés vagy a szülőföldön nyújtható oktatási támogatás keretében juttatott vagyoni értéket;

v)195 a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el;

w)196 a kifizető által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független féltől történő megszerzésekor a kifizető által elért (elérhető) árengedmény összegét;

x)197 azt az összeget, amelyet a belföldi jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató képviseletét ellátó, a belföldi jogszabályok hatálya alá tartozó magánszemély a jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő fizetési kötelezettségek (járulék, hozzájárulás) megelőlegezése, megtérítése címén kap;

y)198 a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény199 alapján az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást;

z)200 a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel a magánszemélynek a Tbj. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoni értékkel összefüggésben – a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó nyilatkozata alapján – a foglalkoztató által átvállalt (ide értve az utólagos megtérítést is) százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét, amennyiben a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja.

(2)201 Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy, vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel.

(3)202 Ahol e törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételi értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, az értékhatár a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) összegével – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – megemelkedik.

Az adó mértéke203

8. §204 (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 16 százaléka.

(2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja

9. §205 (1) Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik és fennáll attól függetlenül, hogy

a) a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt milyen formában szerzi meg;

b) a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák;

c) a tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése (megszűnése) esetén a jövedelem a tevékenység vagy a jogviszony korábbi folytatásából keletkezett.

(2) A bevétel megszerzésének időpontja

a)206 pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig fizetési számlán jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette);

b) dolog, értékpapír, váltó, csekk és más okirat esetében a tulajdonjog megszerzésének napja vagy – ha ez a korábbi időpont – az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette, míg dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek;

c) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja;

d) forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására, átruházására, megszüntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére jogosult;

e) elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt;

f) a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a kiadás teljesítésének napja;

g) az a)–f) pontban nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

(3) Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre vonatkozó rendelkezési jogát az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőzően gyakorolta, akkor a bevétel megszerzésének időpontja – az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – a rendelkezési jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi, és/vagy a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja.

(4)207 A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének megszerzési időpontja az e címen elszámolt költség elszámolásának napja.

(5) Ha az adóhatóság be nem vallott adóköteles jövedelmet tár fel, ennek összegét a jövedelem megszerzése évének jövedelméhez kell hozzászámítani.

(6)208 A magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt az életében még megillette (ilyennek minősül különösen a munkabér), az adókötelezettséget – ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is – úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg.

9/A. §209

Nyilvántartási szabályok

10. §210 (1) A magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.

(2) Ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján támogatást kap, ezzel összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével teljesíti. A magánszemély köteles olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amelynek alapján a támogatás felhasználása és a felhasználás jogszerűsége ellenőrizhető.

(3) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

(4) Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.

(5) A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.

(6) A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon keresztülvezetésre kerül.

(7) Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem tartalmaz, legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) megnevezés;

b) sorszám vagy más azonosító;

c) a magánszemély neve, állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma;

d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint – ha rendelkezik ilyennel – adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos a magánszeméllyel;

e) a kiállítás időpontja;

f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege, megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme);

g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;

h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;

i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

(8) A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

(9) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

V. Fejezet211

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az adó megállapítása

11. §212 (1) Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés szerint önadózással vagy a 14. § rendelkezései szerint munkáltatói adómegállapítás révén teljesíti, annak figyelembevételével, hogy bármely esetben jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni.

(2) A magánszemély – ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja – az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként

a) adónyilatkozatot,

vagy

b) az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső valamennyi jövedelméről (bevételéről), adókötelezettségéről, valamint – a kifizető(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával – a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről

ba) az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást,

vagy

bb) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást

nyújt be az adóhatósághoz.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt,

a) amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve, ha azt be kell számítani a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben [3. § 75. pont];

b) amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;

c) amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;

d) amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;

e) amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;

f) amely pénzbeli nyereménynek [76. § (2) bekezdés] minősül;

g) amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható;

h) amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Adónyilatkozat213

11/A. §214 (1) A magánszemély (2)–(4) bekezdés szerint adónyilatkozatot tehet, ha egyébként nem keletkezett olyan kötelezettsége, vagy nem él olyan jogosultsággal, amely miatt bevallási kötelezettségét munkáltatói adómegállapítással vagy adóbevallással kell teljesítenie.

(2) A magánszemély adónyilatkozattal teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az összes jövedelme – ide nem értve azt, amelyet nem kell bevallania [11. § (3) bekezdés] – az adóévben kizárólag ugyanazon – adóelőleget megállapító – munkáltatótól [e § alkalmazásában a 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti kifizetőtől] származik, és a levont adó/adóelőleg, valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

a) tételes költségelszámolással költséget nem számolt, számol el, és

b) a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt – megosztás nélkül –, az adóból adójóváírást, adókedvezményt annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-nyilatkozata szerint a munkáltató azt figyelembe vette, és

c) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.

(3) A magánszemély bevallási kötelezettségét adónyilatkozattal teljesítheti, ha az adóévben kizárólag kifizetőtől származó olyan bevételt – ide nem értve azt, amelyet nem kell bevallania [11. § (3) bekezdés] – szerzett, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg,

feltéve, hogy

a) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem számolt, számol el, és

b) a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást, adókedvezményt nem vett/vesz igénybe, és

c) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és

d) az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta.

(4) A bevallási kötelezettség adónyilatkozattal teljesíthető akkor is, ha a magánszemély az adóévben

a) adóelőleget megállapító munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, és emellett

b) más kifizető(k)től is szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt,

feltéve, hogy

1. tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem számolt/számol el, és

2. a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt – megosztás nélkül –, az adóból adójóváírást, adókedvezményt csak egy – adóelőleget megállapító – munkáltatónál érvényesített, és csak annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-nyilatkozata szerint ez a munkáltató azt figyelembe vette, és

3. az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és

4. az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, és

5. az összes jövedelme az adóévben az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg, vagy adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.

(5) Ha a (2)–(3) bekezdésben foglalt, a kifizető ismeretében megállapítható feltételek fennállnak,

a) az adóelőleget megállapító munkáltató az adóévben általa kifizetett (juttatott) bevételről – ha annak ténylegesen megfizetendő adója és az abból levont adóelőleg megegyezik vagy a különbözete nem több ezer forintnál –,

b) 100 ezer forintot meg nem haladó kifizetések esetén bármely kifizető az általa kifizetett (juttatott) bevételről (bevételekről) – amennyiben a levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó összege megegyezik –

az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt – a (2)–(4) bekezdésben foglalt feltételek ismertetésével – hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia).

(6) A (2) bekezdés szerinti és a (4) bekezdés a) pontja szerinti legfeljebb ezer forint különbözetet az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza (nem utalja ki).

Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel

12. §215 Egyszerűsített bevallást – az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt határidőben tett nyilatkozattal – az a magánszemély nyújthat be, aki az adóévben

a)216 kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és/vagy

b) ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége,

továbbá

c) nem volt egyéni vállalkozó, és

d) mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, és

e) a b) pontban említett eset kivételével, nem a 13. § rendelkezései szerinti (adóhatósági közreműködés nélküli) bevallást köteles benyújtani

azzal, hogy nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély családi kedvezményt, adókedvezményt érvényesít, az adójáról rendelkezik, továbbá a d) pont rendelkezésétől eltérően, ha a mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételéből a jövedelmére nemleges nyilatkozatot ad vagy egyébként e bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani, továbbá – ide nem értve a 13. §-ban említetteket – olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választott.

Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül

13. § (1) A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben

a) egyéni vállalkozó volt;

b) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani;

c) fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott:

d) a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;

e)217 ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;

f)218 az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;

g) nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);

h) a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;

i) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;

j) nem belföldi illetőségű magánszemély;

k)219

l) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;

m)220 valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;

n)221 valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;

o)222 adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;

p)223 az a)–o) pontban nem említett esetben – figyelemmel a 12. §, valamint a 14. § rendelkezéseire is –, ha nem tehet vagy nem tesz egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.

(2) A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy egyébként, amely jövedelem adójának megállapítására maga köteles – ha az nem tartozik az adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá – az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.

Munkáltatói adómegállapítás

14. § (1)224 A munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot adó magánszemély adóját – az e §-ban foglalt feltételek fennállása esetén – az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltató (az adó elszámolását vállaló munkáltató) állapítja meg és számolja el. E § alkalmazásában az adó elszámolását vállaló munkáltató a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is, amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles.

(2) Az adó elszámolását vállaló munkáltató – az adóévben megszerzett összes olyan bevétel figyelembevételével, amelyet a magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat hiányában köteles lenne önadózóként bevallani – a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja és bevallja, az adót megfizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet a magánszemélynek visszatéríti, valamint az előzőek elszámolásáról bizonylatot állít ki a magánszemély számára.

(3) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben

a) kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;

b) – az a) pont rendelkezésétől eltérően – az ott említett bevételt

ba) az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;

bb) a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte;

c)225 az adóévben – az a)–b) pontban említett bevétel(ek) mellett – kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.

(4) Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást, ha

a) a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik, feltéve, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja, továbbá ha az adójáról külön törvényben előírtak szerint rendelkezik;

b) a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e törvény rendelkezései szerinti nemleges bevallási nyilatkozatát az adó elszámolását vállaló munkáltatónak adja át.

(5) A magánszemély – az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem tehet munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatot, ha

a)226 – a (3)–(4) bekezdés eltérő rendelkezésének hiányában – önadózóként kötelezett bevallás benyújtására;

b)227

c) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;

d)228

e) az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

f) az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

g)229 nyugdíj-előtakarékossági számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles.

Adófizetés

15. § (1) A magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót – az adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó beszámításával – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint megfizeti.

(2) Ha a magánszemély adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó összege meghaladja a magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót, a különbözetet az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint visszatéríti.

(3) Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

(4) Ha a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeiből az adót a kifizető állapítja meg és az adó levonására nincs lehetősége, a kifizetőnek és a magánszemélynek az adóelőlegre irányadó szabályok szerint kell eljárnia.

(5) Ha a befektetési szolgáltató olyan megbízást teljesít, amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást, és az ügyletben a részt vevő személyekre (felekre) vonatkozó adatokból megállapítható, hogy azok egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást ad ki, amely tartalmazza az ügylet szereplőinek azonosító adatait, adóazonosító jelét/adószámát, az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint – ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik – az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt, továbbá amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az értékpapír átruházásából származó és/vagy értékpapír formájában megszerzett jövedelem után az adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. A befektetési szolgáltató ezen kötelezettsége nem érinti az ügyletben félként részt vevő kifizető adókötelezettségét.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ÉS ANNAK ADÓJA

VI. Fejezet

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP

Az önálló tevékenységből származó jövedelem230

16. §231 (1)232 Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

(2) Az önálló tevékenységből származó bevételből – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a 17–23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem.

(3)233 Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is,

a) amelynek adózására e törvény választási lehetőséget ad, és a magánszemély e fejezet rendelkezéseinek alkalmazását választja;

b) amely – ha e törvény másként nem rendelkezik – ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik, ideértve a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is, azzal, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.

(4)234 A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.

(5)–(6)235

(7)–(9)236

17. § (1) Az önálló tevékenységből származó bevételt a 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe venni.

(2) Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.

(3)237 Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható

a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint – elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint

aa) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök, nem anyagi javak beruházási költségének értékcsökkenési leírása,

ab) az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),

ac) az aa)–ab) alpontokban nem említett esetben a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése,

ad) a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az elhatárolt veszteség,

vagy

b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).

(4)238 A 16. § (1) bekezdése, valamint e § (3) bekezdése rendelkezésétől eltérően a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.

18. §239 (1) A 17. § (3) bekezdése aa) és ab) alpontjának rendelkezésében említett magánszemély a rendelkezés szerinti tevékenységének megkezdése előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolását megkezdheti. Ezt a rendelkezést az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy épület, épületrész esetében – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat, ha azt három évnél régebben szerezte meg, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.

(2) A magánszemélynek a 17. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia.

(3) A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában vagy azokban a naptári években, amelyekben a magánszemély a személyi jövedelemadó-kötelezettségének átalányadózás, tételes átalányadózás szerint tett eleget, vagy ha adókötelezettségét külön törvény szerint bevétele alapján teljesítette, a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsit), nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni. Az említett időszakban minden évben a megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből 20–20 százalékot szintén elszámoltnak kell tekinteni.

19. §240 (1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2)–(3) bekezdés rendelkezései szerint állapítja meg a jövedelemszerzés időpontját.

(2) A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével. Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.

(3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.

20. § (1)241 Az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő összeggel.

(2)242 Az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéből és az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó – az előzőekben említett határidőn túl visszautalt – összeg teljes egészében bevételnek számít.

(3)243 Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható.

21. §244 (1)245 A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti:

a)246 a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskola tanulójával kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;

b)247

(2)248 A sikeres szakmai vizsgát tett – az (1) bekezdésben említett – szakképző iskolai tanulót folyamatosan tovább foglalkoztató, valamint a korábban munkanélküli személyt, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személyt, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyt alkalmazottként foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő (e § alkalmazásában: munkáltató), ha nem alkalmaz átalányadózást, az ezen tevékenységéből származó bevételét csökkentheti e személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével, függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt.

(3) A munkáltató a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban.

22. §249 (1)250 A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az adóköteles jövedelmének megállapításakor az e tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységéből származó – a 21. § rendelkezéseinek figyelembevételével csökkentett – bevétele összegéig számolhatja el, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) elhatárolhatja. Az elhatárolt veszteség a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint számolható el.

(2)251 Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő bármely későbbi adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermelői tevékenységéből származó jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben, döntése szerinti megosztásban – a 2003. december 31-éig keletkezett, az őstermelői tevékenységből származó jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteséget a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint – számolhatja el.

(3)252 Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóév(ek)ről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni. Közösen folytatott őstermelői tevékenység esetében a közös tevékenység megkezdésének adóévét megelőzően elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő a 6. számú melléklet rendelkezései szerint megállapított jövedelmével szemben egyénileg számolja el.

(4)253 Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

(5)254 A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét – a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, őstermelői tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. E rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. Ha ezzel nem él, vagy ha veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre a (2)–(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(6)255 A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből származó – a 21. § rendelkezései szerint csökkentett – bevételéből ezen bevétel 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül számolhat el, igazolt költségein felül. Ebben az esetben veszteséget mindaddig nem határolhat el, amíg – választása szerint – ezt a kistermelői költséghányadot elszámolja.

(7)256 Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat,

a) őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít, azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül;

b) egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie az a) pontban említett termékek értékesítéséből származó ellenértéket is;

c)257 az egyes tevékenységek folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz;

d)258 ha e törvény másként nem rendelkezik, a tevékenységek közös költségeit a bevételek arányában kell megosztani, azzal, hogy

az a)–d) pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, ha a magánszemély a családi gazdaságban őstermelői tevékenységből származó bevétele mellett önálló tevékenységből származó bevételt is szerez.

23. §259 A mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem

24. § (1)260 Nem önálló tevékenység

a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,

b)261

c)262 a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,

d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,

e) a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,

f) a segítő családtag tevékenysége,

g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony.

(2)263 A nem önálló tevékenységből származó jövedelmet az e tevékenységből származó bevételből a 25–27. § rendelkezései szerint kell kiszámítani.

25. §264 (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.

(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén

a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy

b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy

bb)265 hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.

(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.

(5)–(8)266

26. § (1) Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 15-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

(2)–(4)267

27. §268 (1) A nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti

a) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is;

b) figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezésére, a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

(2) Üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az (1) bekezdés b) pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.

Egyéb jövedelem

28. § (1)269 Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen

a)270

b)271

c) a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege,

d)272 az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás,

e)273 a d) pontban nem említett önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), kivéve, ha az törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott, e törvény szerint adómentes szolgáltatás,

f) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt összeg, kivéve

fa) a magánszemély saját befizetését,

fb) azt a jóváírást, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni,

fc) a fedezeti alapból történő befektetések hozamát,

fd) az értékelési különbözetet,

g) a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

(2)274

(3)–(4)275

(5)276 Egyéb jövedelemnek minősül

a)277 a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható;

b)278 az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény279 szerinti működtetési jog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része.

(6)280

(7)281 Egyéb jövedelem – ha e törvény másként nem rendelkezik –

a) a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog, illetőleg az említett jogosultságok megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetében ideértve a megszerzéskor adóköteles bevételt is) a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része;

b) vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész (a vételi jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadással, azzal, hogy utóbb a joggyakorlás tárgyának átruházása esetén a megszerzésére fordított összegnek minősül

ba) az e pont szerint megállapított jövedelem is, valamint

bb) a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része is, amely a vételi jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja;

c) eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételből a joggyakorlás tárgyának az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész (az eladási jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadással, azzal, hogy

ca) az említett bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet a joggyakorlás tárgyának átruházására vonatkozó szabályok szerint a cb) alpont rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani;

cb) a ca) alpont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételből a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely az eladási jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja;

d) a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része.

Bármely esetben az e bekezdés szerint meghatározott jövedelem adókötelezettségére a szerzés jogcíme szerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni, ha a jövedelem megszerzésének e törvény szerinti jogcíme a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével megállapítható.

(8)282 Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít (vagyoni értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt, kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást (e rendelkezés alkalmazásában a továbbiakban: bevétel) teljes egészében, míg a kötelező várakozási időszak letelte évét követő

– második évben kifizetett (juttatott) bevétel 90 százalékát,

– harmadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 80 százalékát,

– negyedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 70 százalékát,

– ötödik évben kifizetett (juttatott) bevétel 60 százalékát,

– hatodik évben kifizetett (juttatott) bevétel 50 százalékát,

– hetedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 40 százalékát,

– nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát,

– kilencedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 20 százalékát,

– tizedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 10 százalékát

kell jövedelemnek tekinteni. A kötelező várakozási időszak leteltét követő tizedik évet követően kifizetett (juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni. A nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén

a) a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el;

b) a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének – a jóváírást követő évet első évnek tekintve – az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy, elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.

(9)283

(10)284

(11)285

(12)286 Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (e § alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy az ellenőrzött külföldi adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

(13)287 Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján – az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében – megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(14)288 Értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelem az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

(15)289 Egyéb jövedelem a tőkepiacról szóló törvényben290 meghatározott bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült, igazolt kiadásokat meghaladó része.

(16)291 Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan vagy a vagyoni értékű jog átruházásának (59. §) ellenértékéből az a rész, amely meghaladja az ingatlan, illetve a vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeget [62. § (2)–(3) bek.], egyéb jövedelemnek minősül.

(17)292 A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés (a továbbiakban együtt: nem-nyugdíj szolgáltatás) esetén egyéb jövedelem (kivéve, ha külön rendelkezés szerint nem kell megállapítani) a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül, szokásos piaci értéken számított követelés (a továbbiakban: számított követelés) azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes összegét, azzal, hogy

a) e jövedelem szerzési időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a számlatulajdonos nem-nyugdíj szolgáltatásról rendelkezik;

b) e jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, az adót a számlatulajdonos magánszemély az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg;

c) e jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemélynek igazolást ad;

d) adózott követelésállomány alatt a számított követelésből a nem-nyugdíj szolgáltatással csökkentett értékrészt kell érteni, amelyet a számlavezetőnek a továbbiakban ekként kell nyilvántartania és minden újabb nem-nyugdíj szolgáltatás alkalmával újra meg kell állapítania.

(18)293

(19)294 A családi pótlék címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani.

a)–e)295

(20)296 Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelmének halmozott összegéről – figyelemmel a (21) bekezdésben foglaltakra is – nyilvántartást vezet. E rendelkezés alkalmazásában

a) közvetett részesedés, közvetett szavazati arány: a b) pont szerint számított, két tizedesre kerekítve százalékban kifejezett részesedési arány;

b) részesedési/szavazati arány számítása: a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaságban lévő részesedésének/szavazati arányának és a köztes társaságban, illetve társaságokban fennálló részesedés(ek)nek/szavazati arány(ok)nak a szorzata azzal, hogy ha a köztes társaságban fennálló részesedés/szavazati arány mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni;

c) közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély a közvetett részesedésre/szavazatra jogosító közvetlen részesedéssel/szavazattal rendelkezik;

d) köztes társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társasága közvetlen vagy más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik;

e) a jövedelem megszerzésének időpontja: az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta.

(21)297 A (20) bekezdés rendelkezésében említett nyilvántartás alapján a nyilvántartott összeget csökkenti, és

a) nem kell jövedelemként figyelembe venni

aa) közvetlen részesedés esetén az ellenőrzött külföldi társaságtól

ab) közvetett részesedés esetén – a közvetett részesedés arányában – a közvetett részesedést biztosító társaságtól

a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelem összegét meg nem haladóan osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen megszerzett bevételt;

b) az ellenőrzött külföldi társaságban, illetve a közvetett részesedést biztosító társaságban, lévő részesedés ellenérték fejében történő átruházása, illetve a társaságból történő kivonása, valamint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a részesedés megszerzésére fordított értéket növeli a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelemnek az átruházott, kivont, megszűnt részesedéssel arányos része azzal, hogy a jövedelem megállapítására az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(22)298 A (21) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a (12)–(13) bekezdésben említett esetekben is.

Az összevont adóalap megállapítása

29. §299 (1)300 Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)–(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

(2)301

(3)302 Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg az (1) bekezdés szerinti jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).

(4) Az adóalap-kiegészítés összegét a (3) bekezdés szerint az adóbevallásban/munkáltatói elszámolásban az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell megállapítani.

(5)303 Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg

a) a 2012. évben a (3)–(5) bekezdés szerint megállapított adóalap-kiegészítés 50 százaléka;

b) a 2012. évet követően nulla.

Családi kedvezmény304

29/A. §305 (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. § (1) bekezdés] a családi kedvezménnyel csökkenti.

(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,

b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,

ab) vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, ac) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

(4) Kedvezményezett eltartott

a) az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

(5) Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b) az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.

(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

29/B. §306 (1) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a 29/A. § (3) bekezdés c)–d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,

b) a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,

amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

(3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

(4) Az adóhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolást.

(5) E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családi kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítást érintő rendelkezéseket is) kell megfelelően alkalmazni bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is.

VII. Fejezet

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

30. §307

Az összevont adóalap adója308

31. §309 Az összevont adóalap adóját az adó mértékével megállapított számított adóból (a továbbiakban: számított adó) a 32–33. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.

A külföldön megfizetett adó beszámítása

32. §310 (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, – ha nemzetközi szerződésből más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelő adót fizetett.

Az adójóváírás

33. §311 (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely

a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy

b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 210 ezer forinttal növelt összegét.

(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

(3) A jogosultsági határ az adóévre 2 millió 750 ezer forint.

33/A. §312

34. §313

VIII. Fejezet

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁT CSÖKKENTŐ KEDVEZMÉNYEK, RENDELKEZÉS AZ ADÓRÓL

35. §314 (1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.

(2) Ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:

1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,

2. személyi kedvezmény,

3. őstermelői kedvezmény,

4. egyéb.

36. §315

36/A. §316

37–38. §317

Tevékenységi kedvezmények

39. §318 (1)319 Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény). Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó, adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántatott regisztrációs számát. Az e bekezdés alapján érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül.320

(2)321

(3)–(4)322

Személyi kedvezmény323

40. §324 (1)325 Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

(2)326 Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.

(3)–(6)327

(7)–(11)328

(12)329

41. §330

42. §331

43. §332

44. §333

Rendelkezés az adóról

44/A. §334 (1)335 Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):

a)336 az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),

b)337 az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba az adóévben az általa tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),

de együttesen legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forint),

c)338 az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként – az a)–b) pontokban foglaltaktól függetlenül –

ca) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött – az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott – összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,

cb)339 az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,

azzal, hogy a ca)–cb) pont és a b) pont alapján az átutalás összege az adóévben nem haladhatja meg a 100 ezer forintot (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 130 ezer forintot), és az a) pont szerinti átutalási jogosultságot is figyelembe véve az összes átutalás nem lehet több az adóévben 120 ezer forintnál (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forintnál).

(2)340 Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg(ek) átutalását az adóhatóság – ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül – a (6) bekezdésben említett esetet kivéve, a magánszemély által megjelölt olyan, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelynél (jogelődjénél) a pénztár igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele. Több ilyen pénztár esetén is csak egy jelölhető meg. A pénztár végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztésének esetén, az előbbi rendelkezésektől eltérően, az adóhatóság értesítése alapján a magánszemély a teljesítést kérheti – nyilatkozata szerint – ha van más önkéntes kölcsönös pénztárban fennálló tagsága, ezen pénztár pénzforgalmi számlájára, ennek hiányában a saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére). Amennyiben a megjelölt pénztárnak a magánszemély a teljesítéskor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár a magánszemély

a) más pénztárba történő átlépése esetén a befogadó pénztárhoz továbbutalja;

b) tagsági jogviszonyának nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja;

c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek) részére kiutalja, illetőleg kedvezményezett vagy örökös hiányában – azzal, hogy az összeg a pénztárra száll – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szabályai szerint a tagok egyéni számlái javára felosztja;

d)341 az a)–c) pontban nem említett esetben adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg.

(3)342 Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely – jogcímek szerint megbontva – tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget (ideértve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírások összegét is) és a jogosultsági összeg meghatározásához alkalmazható százalékos mértéket, valamint a (2) bekezdésben említett megjelölt pénztár nevét és pénzforgalmi számlaszámát is. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a kiadott igazolásról, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár az (1) bekezdés ca) pontjában említett lekötött összegnek a lekötéstől számított 24 hónap eltelte előtti feltöréséről – az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig – adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés ca) alpontjának rendelkezése alapján átutalt összeget húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, ha a magánszemély az említett időtartamon belül a lekötést az adóévben akár csak részben megszüntette (feltörte).

(5)343 Az (1)–(4) bekezdés szerint jogosult – feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagja. Az e nyilatkozat szerinti összeget az adóhatóság – ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette – az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül – a magánszemély által megjelölt címre (számlára) utalja.

(6)344 Az (5) bekezdésben említett eset kivételével nem tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában önkéntes pénztárnak nem tagja.

44/B. §345 (1)346 A nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet – akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel – az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében befizetett összeg 20 százalékának, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak) az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról (nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat).

(2)347 A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban meghatározott összeg átutalását az adóhatóság – ha a magánszemélynek az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetőleg az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül – a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját vezető számlavezetőhöz, vagy ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel időpontjára már megszűnt, a nyilatkozatban megjelölt címre (számlára), illetve ha a magánszemély nyilatkozattételének időpontja után a kiutalás teljesülésének időpontjáig szűnt meg, a számlavezető által az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, kérelemre az abban megjelölt címre (számlára) utalja azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan nyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető.

(3)348 A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget.

(4)349 Ha az adóévben a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíjszolgáltatásról rendelkezett,

a) az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában nem teheti meg az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, valamint

b) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat(ok) alapján már átutalt (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összege(ke)t – a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője által kiadott igazolás alapján – köteles húsz százalékkal növelten az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

(5)350 A (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezi, azonban – az e § rendelkezéseiben foglaltaktól függetlenül –

a) az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem tehet, és

b) rendelkező nyilatkozata(i) szerint az átalakítás évében, valamint a megelőző évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelő összeget 20 százalékkal növelten köteles az átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni (kivéve, ha azt a (4) bekezdés b) pontja alapján korábban már megfizette),

azzal, hogy

1. a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken, továbbá a befizetés naptári évének az átalakítás napjának éve minősül;

2. a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe;

3. ha a tartós befektetési szerződést megkötő befektetési szolgáltató vagy hitelintézet nem a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, a (7) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

(6)351 Nem kell a (4) bekezdés rendelkezését alkalmazni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését – a (7) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve –

a) a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul más számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlájára,

b)352 a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírja eladására adott megbízásának teljesítése céljából – ha a számlavezető nem jogosult az értékpapír forgalmazására – a forgalmazásra, az ügyletben való közreműködésre jogosult befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára,

c)353 a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírt átalakítás vagy a kibocsátó átalakulása miatt az átalakításban, az átalakulásban közreműködő befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára

helyezi át.

(7)354 A (6) bekezdés alkalmazása során

a) a bekezdés a) pontja szerinti áthelyezés feltétele, hogy a megszüntetett számla vezetője a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezető számára

aa) az adózott követelésállomány (amennyiben az a nyilvántartásában szerepel),

ab) a magánszemély által teljesített befizetések,

ac) az osztalék jóváírások,

ad) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt jóváírások

halmozott összegét, azzal, hogy adózott követelésállomány feltüntetése esetén csak annak nyilvántartásba vételét követően jóváírt tételeket kell szerepeltetni az ab)–ad) pont szerinti halmozott összegekben;

b)355 a bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén a (4) bekezdés rendelkezését csak akkor nem kell alkalmazni, ha az áthelyezést követő 30 napon belül, vagy az átruházásra vonatkozó ügyletben jogszabály alapján meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára az értékpapír eladására adott megbízás teljesítés-igazolása szerinti összeget az ügyletben közreműködő befektetési szolgáltató átutalta, vagy ennek hiányában a magánszemély az értékpapír áthelyezés napján irányadó szokásos piaci értékének megfelelő összeget befizette, azzal, hogy az átutalt/befizetett összeg nem minősül nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat adására jogosító befizetésnek;

c)356 a bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés esetén a (4) bekezdés rendelkezését csak akkor nem kell alkalmazni, ha az átalakításban, átalakulásban közreműködő befektetési szolgáltató a kicserélt értékpapírt az ügyletben meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlájára áthelyezte.

(8)357 A számlavezető az adóévet követő év február 15-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak

a) a magánszemély „NYESZ-R” megkülönböztető jelzésre vonatkozó nyilatkozatáról a nyilatkozat keltének feltüntetésével;

b) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozathoz a (3) bekezdés szerint kiadott igazolás tartalmáról;

c) nem-nyugdíj szolgáltatás esetén annak tényéről, a magánszemély számára igazolt megállapított egyéb jövedelemről és a (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési kötelezettségről;

d)358 az (5)–(6) bekezdés szerint megszüntetett számláról és a (7) bekezdés szerint kiadott igazolás tartalmáról.

(9)359 A számlavezetőnek a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkozóan olyan nyilvántartási rendszert kell kialakítania és működtetnie, hogy abból az e §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásához, valamint nem-nyugdíj szolgáltatás esetén az egyéb jövedelem megállapításához szükséges adatok rendelkezésre álljanak.

(10)360 Ha a magánszemély egyidejűleg több érvényes megállapodással is rendelkezik nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére, e törvény alkalmazásában csak egy – az elsőként adott – nyilatkozat alapján jelzett nyugdíj-előtakarékossági számlák minősülnek nyugdíj-előtakarékossági számlának mindaddig, amíg az így jelzett számla vezetésére kötött megállapodás fennáll. Az azonos keltezéssel adott több nyilatkozat esetében egyik sem érvényes.

(11)361 Ha a „NYESZ-R” jelzéssel ellátott számláról az adóhatóság a (8) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás, valamint a (9) bekezdés alapján megállapítja a jelzés jogtalan használatát, az emiatt mutatkozó adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie.

44/C. §362 (1) Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban is rendelkezik, azonban adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.

(2)363 Utólag nem befolyásolja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerint utalandó összeg nagyságát, ha a magánszemély önellenőrzése, vagy az adóhatóság utólagos adómegállapítása a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét megváltoztatja. Ha azonban az önellenőrzés vagy az utólagos adómegállapítás a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét olyan mértékben lecsökkenti, hogy az már nem éri el az átutalt összeget, az így mutatkozó különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadó kötelezettségként írja elő.

(3)364 A (2) bekezdésben említett különbözetről az adóhatóság nem hoz határozatot, ha az ötezer forintot az nem haladja meg.

(4)365 Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének a magánszemély számára kiadott igazoláson saját pénzforgalmi számlaszámát is fel kell tüntetnie.

45. §366 A magánszemély külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalás(ok) levonása (a külön törvény alkalmazásában kedvezmények levonása) után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az állami adóhatóság a külön törvényben meghatározott szabályok szerint gondoskodik.

IX. Fejezet367

AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA, BEVALLÁSA ÉS MEGFIZETÉSE

Az adóelőleg-fizetési kötelezettség368

46. §369 (1) Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót – az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni.

(2) Nem terheli adóelőleg:

a)–b)370

c) a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot,

d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül,

e) a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye

azzal, hogy az a)–e) pontokban említett jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(3) Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóelőleget a kifizető állapítja meg (a továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető).

(4)371 A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek a (3) bekezdés szerint kell eljárnia.

(5)372 Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, adóalap-kiegészítést, valamint az érvényesített adójóváírást és az érvényesített adókedvezményt, továbbá az adóévi összesített igazoláson a 11/A. § (5) bekezdésében említett esetben a rendelkezésben előírt tájékoztatást is megadja.

(6) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető

a) az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség;

b) az a) pontban említett esetben – ha

ba) a magánszemély vele munkaviszonyban áll –

bb) a magánszemély részére bért (is) fizet –

bc) társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és a magánszemély a tevékenységében személyesen közreműködő tag –

(az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: adóelőleget megállapító munkáltató) a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi;

c) a b) pont szerinti követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál;

d) a b) és c) pont rendelkezései helyett az ott említett magánszemély esetében is a (7) bekezdés szerint jár el, ha a magánszeméllyel szemben nincs – valamint az adóévben a körülményekből következően várhatóan nem is keletkezik – olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában nem említett magánszemély esetében – amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség – valamint d) pontja rendelkezésének alkalmazása esetén az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

(8) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek – kivéve, ha a (7) bekezdés szerint az adóelőleg megfizetésére a magánszemély köteles – a megállapított adóelőleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint kell bevallania azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe. Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozó, adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek e kötelezettségeit az államháztartásról szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kell teljesítenie.

(9) Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint a (4) bekezdésben említett bevétel esetében – ide értve a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget is – az adóelőleg megállapítására, megfizetésére, továbbá a (7) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén megfizetésére a magánszemély köteles (a továbbiakban: adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. A tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői bevételeiből számított adóelőleg-alap után az adóév elejétől megállapított adóelőlegnek az őstermelői adókedvezménynek megfelelő részét nem kell megfizetnie.

(10) A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a (9) bekezdés rendelkezése szerint a negyedévben maga köteles.

Az adóelőleg alapja

47. §373 (1)374 Az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani, a (2)–(3) bekezdés szerinti eltérésekkel, figyelemmel az (5)–(6) bekezdés rendelkezésére is. Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve – meghatározott vállalkozói adóalap.

(2) Az adóelőleg alapja

a) feltéve, hogy nem a b)–c) pont rendelkezését kell alkalmazni,

aa)375 – ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik – a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege;

ab)376 – ha a bevétel nem adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik – a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő esetében – ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz – legfeljebb az átalány-költség levonásával meghatározott rész, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege;

b)377 nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve

ba) a kifizető által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény rendelkezései szerint levont, vagy – ha a kifizető a tagdíj levonásában nem működik közre – a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal,

bb) az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeggel, de legfeljebb havi 100 ezer forinttal;

c) költségtérítés esetében

ca)378 ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege,

cb)379 a ca) pontban nem említett költségtérítés esetében a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad, vagy a magánszemély a döntése szerinti költség, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő esetében – ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz – az átalány-költség levonásával meghatározott rész,

(az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem) növelve az adott bevételre tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés összegével.

(3)380 A magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a 17. § (3) bekezdés a) és b) pont szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a 10 százalék költséghányad levonását az említett bevételek egyikénél sem érvényesíti.

(4) Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel és adóalapot növelő tétel alapján kell megállapítani.

(5) A (2) bekezdés alkalmazásában

a)381 az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg;

b) ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 78 százaléka minősül.

Az adóelőleg-nyilatkozat

48. §382 (1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.

(2)383 Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik

a) a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,

b) bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,

c) a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,

d) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.

(3)384 A magánszemély adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. Megosztás esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.

(4)385 Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában

a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát;

b) a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pontban említett esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát

különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

(5) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető a kifizetést megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.

A fizetendő adóelőleg386

49. §387 (1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével számított összeg, kivéve, ha a (2)–(4) bekezdés rendelkezését kell/lehet alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeget legfeljebb annak mértékéig csökkenti – az adóelőleget megállapító munkáltatótól származó bevétel esetében a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján –

a) az adójóváírás

aa) az arra irányadó rendelkezések szerint, ha a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatában kiegészítő nyilatkozatot ad arról is, hogy az adóévben nem várható mástól olyan jövedelme, amelyet az adóévi összes jövedelmébe [3. § 75. pont] be kell számítani, és az adóelőleget megállapító munkáltató a (3) bekezdésben említett módszert alkalmazza;

ab) az aa) alpont szerinti kiegészítő nyilatkozat hiányában legfeljebb azokra a hónapokra, amelyekben az adóelőleget megállapító munkáltató által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege – az adott kifizetést (juttatást) is beszámítva – a 2 millió 750 ezer forintot nem haladja meg;

b) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezmény.

(3) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett.

(4) Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg

a) a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1)–(2) bekezdés szerint megállapított összeg;

b) a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja

ba) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint

bb) az egyéni vállalkozót – az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján – a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye

összegét azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a meghaladó részre 19 százalékkal állapítja meg.

HARMADIK RÉSZ

EGYES KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK

X. Fejezet

A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS388

Az egyéni vállalkozó adózása

49/A. §389 (1)390 Az egyéni vállalkozó a 49/B. § rendelkezései szerint megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az e törvény szerint előírt adót fizet (a továbbiakban: vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó), vagy az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben391 meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat.

(2)392 Egyéni cég alapítása esetén, tevékenysége megszűnésére tekintettel az egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan

a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról – megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít;

b) – a (3)–(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – megállapítja az adókötelezettségét.

(3)393 Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén

a) a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett – az egyéni vállalkozó döntése szerint –,

b) az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából

nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.

(4)394 Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott eszköz

aa) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,

ab) értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek

minősül;

b) a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.

(5)395 A magánszemély az adóévről szóló adóbevallásában

a) a (2)–(4) bekezdés szerint megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adó-kötelezettségét bevallja vagy választhatja, hogy

b) a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseinek és a megszűnés szabályainak figyelmen kívül hagyásával is megállapítja a jövedelmét, valamint az annak megfelelő adókötelezettséget, és

c) az a) pont szerinti adókötelezettségnek a b) pont szerinti adókötelezettséget meghaladó részét – ha az a 10 ezer forintot meghaladja – három egyenlő részletben,

ca) az elsőt a b) pont szerinti adókötelezettséggel együtt az adóévi,

cb) a további két részletet a következő két adóévi

kötelezettségként vallja be,

a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és az adót e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(6)396 Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy

a) a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia;

b) adómegfizetési kötelezettség esetén késedelmi pótlék nélkül

ba) a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,

bb) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket

kell figyelembe venni;

c) az a)–b) pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével számított összeg;

d) a b) pont szerinti kötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja – a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,

da) az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,

db) a további két részletet a következő két adóévi

kötelezettségként vallja be, a megszüntetés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(7)397 Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor – az egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve – úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, az örököst illeti, feltéve, hogy az özvegy, illetve az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivétet azonban ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, de annak összegét – e törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – az özvegy, illetve az örökös figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozói osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál.

(8)398 A (7) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként már egyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, az előbbi – amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel – a (7) bekezdésben említett határidőn belül választhat, hogy melyik módszer szerint folytatja az egyesített tevékenységet. Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan e törvény rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadó alapját, annak adóját és azokat az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallja, az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti. Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések.

(9)399 Az egyéni vállalkozói tevékenység (7)–(8) bekezdés szerinti folytatását a cselekvőképességét elvesztett, illetve elhunyt magánszemély kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell.

A vállalkozói személyi jövedelemadó

49/B. §400 (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből – legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)–(7) bekezdés rendelkezéseit is – a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el.

(2)401 Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás elszámolására és nyilvántartására az önálló tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)402 Az átalányadózást követően a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra áttérő egyéni vállalkozónál az áttérés adóévében a vállalkozói bevétel része az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított.

(5)403 Vállalkozói bevételnek minősül – figyelemmel a (19) bekezdés rendelkezésére – az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének 1,2-szerese, azzal, hogy

a) a bevételnek minősülő összeget csökkenti a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkentését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg;

b) szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, betegség miatti keresőképtelenség, katonai szolgálat teljesítése, büntetés-végrehajtás vagy a foglalkoztatott halála esetén az esemény bekövetkezésének évében és az azt követő évben az előzőek szerint kiszámított összeg nem minősül bevételnek, ha az nem haladja meg az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét;

c) – ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) – a foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg 1,2-szeresének azon része, amelyet – az a)–b) pontban említettek kivételével – az átlagos állományi létszámcsökkenés miatt bevételként még nem vett figyelembe.

(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető:

a)404 a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;

b)405 a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett – folyamatosan továbbfoglalkoztatott – szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban;

c)406 az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadásból – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadást – az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy – az egyéni vállalkozó választása szerint, ha a kiadást az adóévben beruházási költségként számolta el – a kísérleti fejlesztésre fordított – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költség-nyilvántartásában rögzített – beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, bármely esetben, feltéve, hogy

ca) a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette,

cb) az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt;

a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az egyéni vállalkozó az előző rendelkezés alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát veheti (de legfeljebb 50 millió forintot vehet) figyelembe, amelynek a (9)–(10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;

d)407 a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény); az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)–(10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint

da) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy

db) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak

minősül;

e)408

f)409 az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett, fejlesztési célra – a (16) bekezdés alapján történő elszámolási kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve nyilvántartásba vett – legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék);

g)410 az adóév első napján, illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál a (19) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték (tevékenységét megkezdő vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám) és az adóév első napján (a tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel (foglalkoztatási kedvezmény), feltéve, hogy az adózónak az adóév végén nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása; az e rendelkezés szerint érvényesített csökkentés (9)–(10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;

h)411

(7) Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség – figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is – a következők szerint számolható el:

a)412 Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja. Az egyéni vállalkozó tevékenységének időszaka alatt elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni vállalkozóra irányadó rendelkezések szerint számolhatja el, ha az elhunyt magánszemély tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a tevékenység folytatásának szándékát három hónapon belül bejelentette az adóhatóságnak.

b)413

c)414 Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóév(ek)ről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.

d)415 E bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

e)416 A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét – az a) pontban foglaltaktól függetlenül – az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az a)–d) pont rendelkezései alkalmazhatók.

f) Ha az egyéni vállalkozónak mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmén kívül más tevékenységéből is van egyéni vállalkozói jövedelme, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja az e) pont rendelkezéseit. A mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani.

g)417 E bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági tevékenység a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más növénytermesztés, akkor, ha ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozóként végzi a magánszemély.

h)418 A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el.

i)419 Az e)–h) pont rendelkezéseit az egyéni vállalkozó döntése szerint az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.

(8)420 A vállalkozói adóalap

a) az (1)–(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, azzal, hogy

b)421 ha az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint

ba) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

bb)422 a (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.

Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor az a) pont és a bb) alpont szerinti vállalkozói adóalapot – figyelemmel a (15) bekezdés rendelkezésére – úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(9)423 A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap – ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap – 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti

a) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó osztva a vállalkozói adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni; nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár;

b)424 továbbá – azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál – a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény – ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is – esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető.

(10)425 A (9) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

(11)426 Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni.

(12)427 A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél. A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költsége. E rendelkezés alkalmazásakor a tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehető figyelembe. E rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az egyéni vállalkozó a kisvállalkozási kedvezményt érvényesítette –, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és az ültetvény alapján beruházási költség nem vehető figyelembe.

(13) A kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben említett

a) üzemkörön kívüli ingatlannak minősül az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,

1.428 feltéve, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozó az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy adóévben – legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig –, cégautó adót fizet,

2.429 ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.

(14)430 A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szellemi termék beruházási költségéből (ideértve az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadást, valamint az eszköz beszerzésére, előállítására fordított, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint:

a)431 ha az eszköz üzembe helyezése, használatbavétele nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó,

b) ha az eszköz az üzembe helyezéskor, használatbavételkor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés, használatbavétel évére vonatkozó,

c) ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett eszközként használja (átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt – kivéve, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye – az átsorolás évére vonatkozó,

d)432 ha az eszközt az egyéni vállalkozó – akár üzembe helyezése, használatbavétele előtt, akár utána – elidegenítette (ideértve az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó,

e)433 ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg – az a)–d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve – a fennmaradó részt a jogállás megszűnésének napjára előírt

adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni.

(15)434 Ha az adóévi vállalkozói bevétel valamely része külföldi telephelynek tudható be, akkor – ha nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik – a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot ezen bevételből

a) a telephely bevételének megszerzése érdekében bárhol felmerült költségek levonásával és/vagy a (2)–(7) bekezdésben említett bárhol felmerült, növelő, csökkentő tételek figyelembevételével,

b) a más telephely(ek)nek betudható bevételrész(ek) megszerzése érdekében is (bárhol) felmerült költségeknek (ideértve a vállalkozói kivétet is) és/vagy a (2)–(7) bekezdésben említett bárhol felmerült növelő, csökkentő tételek külföldi telephelynek betudható bevétellel arányos része levonásával, illetőleg figyelembevételével kell megállapítani.

(16)435 A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített – beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja

a)436 a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint

b)437 a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [8. §], továbbá

az a)–b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az a)–b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.

(17)438 A kisvállalkozói kedvezmény és a kis- és középvállalkozások adókedvezménye szempontjából a foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegzésével, majd ezen összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni.

(18)439 Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő a (8) bekezdés a) pontjában említett (1)–(7) bekezdés szerint – a bekezdés további rendelkezése alapján a külföldi telephelynek betudható rész nélkül – megállapított vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegével, csökkentve

a) a (9)–(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adóval,

b) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adóval, azzal, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

(19)440 Az (5)–(6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában

a)441 az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak számával történő elosztásával két tizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni

aa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően az egyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát;

ab)442 a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30 napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát;

b) a havi minimálbér évesített összege:

ba) a havi minimálbér tizenkétszerese;

bb) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba) szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata.

(20)443 Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására

a) a tevékenység megkezdése (újrakezdése) évében és az azt követő évben, ha az azt megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele) vagy

b) ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

(21)444

(22)445

(23)446 A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-)minimum az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka.

(24)447 A (20) bekezdés b) pontjában említett kár az elemi csapás okozta olyan elemi kár (több ilyen kár esetén azok együttes összege), amely a bekövetkezése évét megelőző adóévi vállalkozói bevételnek (a tevékenységét az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévben kezdő egyéni vállalkozó esetében a kezdő év egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ennek megállapítása – ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal – az elemi kár (károk) tényét és mértékét tartalmazó, általa kiállított olyan jegyzőkönyv(ek) alapján történhet, amelye(ke)t a káreseményt követő 15 napon belül megküldött az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(25)448

A vállalkozói osztalékalap

49/C. §449 (1)450 A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a (2)–(6) bekezdés rendelkezése szerint – figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is – kell megállapítani.

(2) Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:

a)451 a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén – kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást –, az említett tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva a (6) bekezdés a) pontjában említett összegnek

aa) a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100 százaléka,

ab) a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66 százaléka,

ac) a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33 százaléka,

ad) a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla;

b)452 az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az aa)–ad) pont szerint előírt összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt;

c)453 a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette;

d) a c) pontban nem említett esetben: a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.

(3)–(5)454

(6)455 Az adózás utáni vállalkozói jövedelem és a (2) bekezdésben említett tételek együttes összege, legfeljebb annak mértékéig csökkenthető

a) a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el;

b) az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegével, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni;

c)456

d)457 az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg.

(7)458 A vállalkozói osztalékalap után az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

(8)459 A (6) bekezdés a) és d) pontjában foglaltak a kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz (ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe) és nem anyagi javak esetében alkalmazhatók.

Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózása460

50. §461 (1) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény462 rendelkezései szerint átalányadózást választhat a (4)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve akkor, ha

a)463 az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és

b) nem áll munkaviszonyban, és

c)464 az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.

(2) A mezőgazdasági kistermelő a Második rész rendelkezéseinek alkalmazása helyett adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat.

(3) Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg mezőgazdasági kistermelői tevékenység egészére választható.

(4)465 Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.

(5) Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

(6) A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja az (1)–(5) bekezdések rendelkezései szerint.

(7)466 Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás – ha annak egyéb feltételei fennállnak – attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.

(8)467 A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

(9)468 A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mentesül az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítése alól.

51. §469 (1)470 Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 10. számú melléklet szerint – figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti.

(2) Ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, akkor

a)471 az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmaznia, valamint az átalányban megállapított jövedelmét növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított;

b) a megszüntetést követően ezen tevékenységére tekintettel érkező bevételre, felmerülő költségre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve azt is, hogy az adóévben felmerült költség csak az adóévben megszerzett bevétel mértékéig számolható el.

(3) Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.

(4)472 Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést megelőző év december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz.

(5) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia az átalányadózás szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnek is, azzal, hogy a bevételeit a 2. számú melléklet szerint kell figyelembe vennie.

52. §473 (1) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben

a)474 az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, az 50. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó esetében a 100 millió forintot nem haladja meg és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít,

b)475

(2)476 Az (1) bekezdés a) pontjában említett bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.

(3)477 Ha az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, akkor a Második rész rendelkezései szerint kell eljárnia, azzal, hogy nyilvántartásaiban a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges egyösszegben feltüntetnie.

53. §478 (1)479 A jövedelmet a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel

a)480 az egyéni vállalkozó 40 százalék,

b) az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80 százalék,

c)481 az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százalék,

d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó – feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki – 93 százalék,

e) a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék

költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

(2) Az (1) bekezdésben említett százalékos mérték

a)482 az a) pontban meghatározott helyett 25,

b) a b) pontban meghatározott helyett 75,

c) a c) pontban meghatározott helyett 83,

d) a d) pontban meghatározott helyett 91,

akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

(3)483 Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek a következők:

a) ipari és mezőgazdasági termékelőállítás, építőipari kivitelezés;

b) növénytermelési, állattenyésztési, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás (SZJ 01.4, 01.5, 02.02),

kivéve:

– valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás;

c) halászati szolgáltatás (SZJ 05.01.1), haltenyésztési szolgáltatás (SZJ 05.02.1),

kivéve:

– halászati bérmunka (SZJ 05.01.10.1),

– haltenyésztési bérmunka (SZJ 05.02.10.1);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (SZJ 15–37),

kivéve:

– valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás, termékelőállítás,

– kiadói tevékenység (SZJ 22.1),

– egyéb sokszorosítás (SZJ 22.3);

e) építőipari szolgáltatás (SZJ 45);

f) gépjárműjavítás (SZJ 50.20), fogyasztási cikk javítása (SZJ 52.7), bútorjavítás és restaurálás (SZJ 36.1-ből), hangszer javítása, karbantartása (SZJ 36.30.92), háztartási forróvíztároló javítása (SZJ 45.33.11-ből), professzionális sportberendezés javítása (SZJ 36.40.92-ből);

g)484 a taxiszolgáltatás (SZJ 60.22.11), közúti teherszállítás (SZJ 60.24);

h) irodagép-, számítógép-javítás (SZJ 72.50);

i) fényképészet (SZJ 74.81);

j) mosás, tisztítás (SZJ 93.01.1), fodrászat, szépségápolás (SZJ 93.02), állatkozmetika (SZJ 93.05.11);

k)485 a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység.

(4)486

Az (1) bekezdés d) pontjában említett üzletek a következők:

 

üzletköri jelzőszám

a) élelmiszer jellegű vegyes kiskeres-
kedelem

1111–1112.

b) zöldség- és gyümölcsüzlet

1210.

c) hús, húsáruüzlet

1220.

d) halüzlet

1230.

e) kenyér- és pékáruüzlet

1240.

f) közérzetjavító és étrend-kiegészítő termékek szaküzlete

1290.

g) festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete

1363.

h) egyéb iparcikk-üzlet

1750.

(5)487 Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmaznia.

53/A. §488

54. §489 (1) Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt.

(3)490 Az átalányadózás választását megelőzően érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékra, foglalkoztatási kedvezményre, nyilvántartott adókülönbözetre, valamint a kisvállalkozások adókedvezményére a 49/B. §, illetve a 13. számú melléklet rendelkezéseit az átalányadózás időszakában is alkalmazni kell.

55. §491 Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.

56. §492 (1)493 Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi.

(2) Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő az 53. § szerint számított jövedelem és/vagy átalányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az 50–55. § rendelkezései szerint alkalmazta, illetőleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de az átalányadózás alkalmazására egyébként jogosult, a fizetendő adót az említett §-ok rendelkezései szerint kell megállapítania. Az átalányadózásra való jogosultság hiánya, vagy a jogosultság elvesztése miatt a vállalkozói jövedelem szerinti adózásról szóló rendelkezések, illetőleg a Második rész rendelkezései szerint kell az adót megállapítani.

Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése494

57. §495 (1) Az egyéni vállalkozónak a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell az adókötelezettségeit teljesítenie, ha a jogállását szabályozó külön törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(2) Az egyéni vállalkozó magánszemély – a tevékenysége szünetelésének bejelentése alapján – egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

a) kisvállalkozói kedvezménnyel,

b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,

c) foglalkoztatási kedvezménnyel,

d) nyilvántartott adókülönbözettel,

e) kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

(3) Az egyéni vállalkozó, ha az adóév utolsó napján a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

(4) Az egyéni vállalkozó

a) szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) – az (5) bekezdésben említett kivétellel – nem számolhat el;

b) a szünetelést – a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg – az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.

(5) A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása496

57/A. §497 (1)498 Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

(2)499 A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint – az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja.

(3) Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az e törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól.

(4) A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény500 rendelkezései szerint – a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül – kell megfizetni.

(5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a (4) bekezdés szerinti összegnek az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként.

(6) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.

(8)501

57/B. §502

57/C. §503

XI. Fejezet

A VAGYONÁTRUHÁZÁS

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

58. § (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.

(2)504 Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

(3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

(4)505 Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.

(5)506 Ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.

(6)507 Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

(7)508 Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét.

(8)509 Nem alkalmazhatók az (1)–(7) bekezdés rendelkezései akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Ekkor – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik.

(9)510 Nem alkalmazhatók az (1)–(7) bekezdés rendelkezései az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek arra a részére, amely meghaladja az ingó vagyontárgynak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét.

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

59. §511 Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.

60. §512 (1)513 Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz – illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz – benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni.

(3)514 Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, az ingatlan tulajdonban (birtokban) tartásának időszakában a 2007. december 31-ét követően az ingatlanon létesített épített-ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész) esetében – ideértve a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyett létesített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épített-ingatlan esetét is –, valamint a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyiségei hasznos alapterületének hat négyzetmétert meghaladó növelése esetében a szerzést

a)515 az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával,

vagy a bevételnek a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy

b)516 a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevétel-része tekintetében az (1)–(2) bekezdés szerinti szerzési időponttal és – esetenként külön-külön – a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés bevétel-része tekintetében az a) pont szerinti időponttal

kell azonosnak tekinteni.

(4)517 Az olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés esetében, amelynek létesítése az ingatlanra kiadott legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, a (3) bekezdés rendelkezését az említett épített-ingatlan, alapterület-bővítés tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, illetve nem történt meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.

61. § (1)518 Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

(2)519 A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg.

(3)520 Az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem megállapítására a 62. § rendelkezései helyett az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A termőföldről szóló törvényben521 meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere e törvény alkalmazásában nem minősül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély egyéb jövedelmének számít.

62. § (1)522 Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c)523 a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(2)524 A megszerzésre fordított összeg

a) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

b) a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c) a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében – ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani – a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;

d) helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár;

e) a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;

f) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha

fa) a szerzési érték az a)–d) pont szerinti esetben nem állapítható meg,

fb) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt

azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

g) ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

ga) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

gb) ajándékozással szerzett ingatlan esetében

1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,

vagy

2. az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül.

(3)525 Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.

(4)526 Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)–(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás – a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve –,

a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,

b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,

c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,

d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,

e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,

f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,

g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,

h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,

i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,

j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)–(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.

(6)527 A (4)–(5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint

a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel),

b) lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog

átruházása esetén a jövedelem a számított összeg

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

(7)528 Az Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a (6) bekezdés alkalmazásában számított összegbe be kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

(8)529

63. §530 (1)531 Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

(2)532 Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és bevallott adót (vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét) nem kell megfizetnie.

(3)533 Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő első és második adóévről szóló adóbevallásában a magánszemély adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a felhasználás évéről szóló adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (4)–(5) bekezdés rendelkezései szerint.

(4)534 A (3) bekezdésben említett adókiegyenlítés az e § szerint megállapított jövedelemből az adó megfizetése után, az adóévben a (2) bekezdés szerinti célra felhasznált résznek és a megfizetett adó megállapítása tekintetében hatályos (1) bekezdés szerinti adókulcsnak a szorzata.

(5)535 A (4) bekezdésben említett összeg nem lehet több, mint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adója, az ingatlan átruházását követő második évben csökkentve a (3)–(4) bekezdés alapján a megelőző évi adóbevallásban már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(6)536 A (2) bekezdés szerinti célra történő felhasználás igazolására a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat szolgál, amelyre az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

(7)537 Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy elengedheti.

(8)538 E § rendelkezése irányadó a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet meghiúsulásából származó jövedelmére is.

(9)539 A (8) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből a 62. § (4), illetőleg (6) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen megállapítani azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.

63/A. §540

64. § (1)541

(2)542 Ha a kárpótlásról szóló törvények543 alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során szerzett termőföldjének, erdő művelési ágú földjének – ideértve, ha azt mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta – átruházásából származó, az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön – a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában – fekvő mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az ezen jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a kedvezményt a magánszemély az igazolt tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése előtt történt, akkor annak előzetes igazolása alapján az adóbevallásában érvényesíti.

(3) A (2) bekezdés rendelkezése alkalmazható a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény544 szerint részarány-földtulajdonosnak minősülő magánszemély azon termőföldjének, erdő művelési ágú földjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott törvény rendelkezései szerint tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak.

(4)545 A (2) és a (3) bekezdésben említett tulajdonjog megszerzésének igazolására az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott iktatott szerződés szolgál.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési
szerződésből származó jövedelem

64/A. §546 (1)547 Ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó adóköteles jövedelem megállapítására az 58–62. § rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)548 Az öröklési szerződésből származó jövedelem megszerzési időpontjának ingatlan és vagyoni értékű jog átruházása esetén az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját, ingó dolog átruházása esetén a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni.

(3) A jövedelem megállapítása a következők szerint történik:

a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában

b)549 az állami adóhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek

vagy

c) jövedelemként az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni.

(4)550 Az adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési időpontját követően.

(5) Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerződésben megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére kötelezett rendelkezésére bocsátja, amelyet az továbbít az adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem tesz eleget, az ebből eredő jogvitától függetlenül a kifizetőnek kell az adót megfizetnie.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett pénzben folyósított életjáradékról szóló szerződés esetében – a szerződéskötés időpontjában – választható, hogy

a) az életjáradékból származó bevétel egésze jövedelem,

b) az a) pontban említett jövedelem megszerzésének időpontját az általános szabályok szerint kell figyelembe venni,

c)551

d) az adót a jövedelemből a járadékfolyósítást vállaló fél vonja le és fizeti be az adóhatóságnak, azzal, hogy ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak adóját nem kell bevallania.

(7)552 Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,19-szerese után.

XII. Fejezet

TŐKEJÖVEDELMEK

Kamatjövedelem

65. §553 (1)554 Kamatjövedelemnek minősülnek – figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is – a következők:

a)555 bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész;

b)556 a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében – figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is –

ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,

bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;

c)557 az a)–b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)–b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,19-szerese;

d)558 a magánszemély

da) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból,

db) életbiztosítási szerződés alapján, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása címén megszerzett – egyébként nem adómentes – bevételének az a része, amely meghaladja

1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) – kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta –,

2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)

összegéből a kivont díjtartaléknak (ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, hogy nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más – nem magánszemély – által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély – a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig – a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék ismétlődő kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére kell elvégezni;

e)559 a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-éig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad, azzal, hogy az ebben a pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód korlátolt felelősségű társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell;

f)560 a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész,

azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)–d) és f) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

(2)561 A kamatjövedelem után az adót – amennyiben a kamatjövedelem

a) kifizetőtől [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik – a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe

aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),

b) nem kifizetőtől származik – a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg,

a (3)–(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit – különös tekintettel a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályaira is – figyelembe véve, azzal az eltéréssel, hogy a kifizető az aa) pontban említett igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

(3)562 Nem kell figyelembe venni

a)563 jövedelemként

aa) azt – a nyereményalapot meg nem haladó – összeget, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek jóváír, kifizet;

ab) azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő;

ac) az olyan, egyébként az (1) bekezdés d) pontja szerint kamatjövedelemnek minősülő bevételrész 50 százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének ötödik – ha a szerződés a megszerzéskor nem szűnik meg, a negyedik – fordulónapját követően történt;

ad) az olyan, egyébként az (1) bekezdés d) pontja szerint kamatjövedelemnek minősülő bevételrész 100 százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerződés megkötésének tizedik – ha a szerződés a megszerzéskor nem szűnik meg, a hatodik – fordulónapját követően történt

azzal, hogy a biztosítási szerződés megszűnését nem eredményező esetben akkor alkalmazható az ac) pont rendelkezése, ha a díjtartalék-kivonás a kivonást megelőző négy évnél régebben fizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére, továbbá az ad) pont rendelkezése, ha a díjtartalék-kivonás a kivonást megelőző hat évnél régebben fizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére történt;

b) kamatjövedelemként

ba) a tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett pénzforgalmi bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített, egyébként az (1) bekezdés a) pontjában említett, egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot;

bb) az (1) bekezdés szerinti jövedelmet, ha e törvény külön rendelkezései szerint tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani.

(4) A kamatjövedelem megszerzésének időpontja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett kamat esetében az a nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés szerint vállalt feltételek teljesülése alapján a jóváírás és/vagy a tőkésítés megtörtént,

b) nyereménybetét esetében a nyereménybetét-számlán történő jóváírás napja,

c) az a)–b) pont alá nem tartozó esetben az átutalás vagy a postára adás vagy a magánszemély számára, javára történő birtokba adás napja.

(5)564 Az (1) bekezdés bb) alpontjának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközre vonatkozó – egyébként az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának megfelelő – ügylet esetén a magánszemély választhatja, hogy az adóbevallásában az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) vallja be az ügyleti nyereséget/veszteséget, ha annak az említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételei fennállnak, azzal, hogy kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetében

a) a magánszemély e rendelkezést akkor alkalmazhatja, ha az adóév utolsó napjáig – adóazonosító jelének megadásával együtt – nyilatkozatot tesz ezen választásáról;

b) a befektetési szolgáltató az a) pont szerinti nyilatkozat alapján az ügylet(ek)ről a magánszemélynek igazolást ad, valamint az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz;

c) a magánszemély a befektetési szolgáltató által a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint levont adót adóelőlegként veszi figyelembe.

(6)565 Az (1) bekezdés ba) alpontjában említett bevételből – ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam – levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat és/vagy hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. A kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltás is, amely esetben az utóbbi(ak) megszerzésre fordított értékének az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni azzal, hogy az ilyen beváltáskor megállapított adót a későbbiekben az (1) bekezdés bb) pontjának rendelkezése szerint a beváltást követően keletkező kamatjövedelem adójához hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett szerzési értéknek a rendelkezés alkalmazásával a bevételt meghaladó részére az adó (2) bekezdés szerinti mértékével számított összeggel csökkentve kell megfizetni.

(7) Az értékpapír-átruházás, -beváltás, -visszaváltás, valamint a kamat és/vagy hozamfizetés, -jóváírás, -tőkésítés nyilvántartási rendszerét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy abból az (6) bekezdés rendelkezésének végrehajtásához szükséges minden adat – a dematerializált értékpapír kifizetők közötti áthelyezése esetében kötelezően közlendő adatként – rendelkezésre álljon.

(8) Ha a (7) bekezdés szerint kialakított és működtetett rendszerbe nem tartozó kifizetőnél rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg és a magánszemély sem igazolja, hogy az értékpapír megszerzését követően

a) kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy

b) az elsőként megszerzett kamat és /vagy hozam címén szerzett bevételéből az (6) bekezdés szerint milyen összegű levonás történt,

a kifizető a kamatjövedelem megállapításához az értékpapír megszerzésre fordított értékeként annak névértékét veszi figyelembe.

(9)566

Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

65/A. §567 (1) A tőkepiacról szóló törvényben568 meghatározott értékpapír-kölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett összeg egésze a magánszemély jövedelmének minősül.

(2)569

(3)570 A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény571 rendelkezései szerint bevallja és megfizeti.

Csereügyletből származó jövedelem

65/B. §572 (1) Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) – a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő – a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (a továbbiakban: csereügyleti jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek minősül.

(2)573

(3) A csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget

a) a kifizető az adóév végén ügyletenként állapítja meg, a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-éig ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és arról az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint a rá vonatkozó rendben adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz;

b) kifizető hiányában a magánszemély ügyletenként nyilvántartja.

(4)574

(5) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően az (1)–(2) bekezdés szerint megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el.

(6) Az e § szerinti jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A csereügyleti jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző magánszemély az adóév végét követően ügyletenként állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(7) Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven, és annak időtartamára (is) eső valamely adóévben a magánszemély az adott csereügylet alapján csereügyleti veszteséget ér el – az (5) bekezdés alkalmazásának esetében is –, és azt a veszteség évéről szóló adóbevallásában ügyletenként feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (8)–(9) bekezdés rendelkezései szerint.

(8) Az adókiegyenlítést ügyletenként, az adott ügylet időtartama alatt évente göngyölítve, folyamatosan vezetett elszámolási nyilvántartás alapján kell megállapítani. A nyilvántartás olyan bizonylatnak minősül, amelyre az ügylet lezárultát követően az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

(9) Az adókiegyenlítés elszámolási nyilvántartását a következők szerint kell vezetni:

a) az ügylet keletkezésének évéhez fel kell tüntetni a keletkezés évéről szóló bevallásban bevallott

aa) csereügyleti jövedelem bevallott adóját (a továbbiakban: adókiegyenlítési keret), vagy

ab) csereügyleti veszteségnek a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal számított szorzatát (a továbbiakban: adókiegyenlítésre jogosító összeg);

b) minden további évben

ba) az adókiegyenlítési keretet növeli az ügylet adott évi csereügyleti jövedelmének bevallott adója,

bb) az adókiegyenlítésre jogosító összeget növeli az ügylet adott évre bevallott csereügyleti veszteségének a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal számított szorzata;

c) az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott évben csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés, amely egyenlő az ab) és a bb) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítésre jogosító összegnek az aa) és a ba) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítési keretet meg nem haladó részével.

(10)575

Az osztalékból származó jövedelem

66. §576 (1)577 A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

a) osztalék

aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;

ab) a kamatozó részvény kamata;

ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

ad) a kockázatitőkealap-jegy hozama;

b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.

(2)578

(3) Az adót a kifizető –

a) e § alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá),

b) figyelemmel a 15. § (4) bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezésekre is

– a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani.

(4)579

(5)580

Árfolyamnyereségből származó jövedelem581

67. §582 (1)583 Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

(2)584

(3) A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet

a) az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának),

b) ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének

a napjára kell megállapítani.

(4) Az (1) és (3) bekezdés rendelkezése szerint megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.

(5)585 A kifizető az (1)–(4) bekezdés alapján a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok figyelembevételével állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az (1)–(4) bekezdés előírásai szerint az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(6)586 A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.

(7)587

(8) Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mert az később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmezni. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettség teljesítésére az (5)–(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, az (1) bekezdés szerinti jövedelmet a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, azzal, hogy amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, az önellenőrzéssel igényelhető vissza, míg egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az (5)–(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni.

(9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:

aa)588 ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén megszerzett értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték,

ab)589 ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén megszerzett értékpapír esetében az ellenértékből az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész,

ac)590 társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír alapján a társas vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni,

ad) olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból kivont jövedelmének megállapításánál e törvény előírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapírra),

ae) csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték,

af) olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül, a jövedelem összege, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

ag) az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész,

ah) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke,

ai) az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzőnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke,

aj) kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél vagy – ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke,

ak)591 az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha a szerzési érték az aa)–aj) alpont szerinti esetben nem állapítható meg, vagy az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben

1. az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,

2. az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla,

növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,

al)592 az aa)–ak) alpontban nem említett jogcímen vagy módon megszerzett értékpapír esetében a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész;

b)593 az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:

ba) az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,

bb)594 az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),

bc) az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg,

bd) kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére fordított érték, vagy – ha a kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja – a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;

c)595 a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az a) pont szerint megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe.

(10)596

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

67/A. §597 (1) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján – ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e § rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is – az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

(2)598

(3)599 E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és

a) amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

b)600 amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal a Magyar Köztársaságnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és

bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

(4) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követő év február 15-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.

(5) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján – az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve – állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(6)601 Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)–(8) bekezdés rendelkezései szerint.

(7) A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a (2) bekezdés szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(8) A (7) bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(9) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül – az értékpapírnak ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházása esetén – az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint – az (5) bekezdésében említett esetek kivételével – c) pontja, továbbá d)–e) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.

(10) E § rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által az ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg.

Tartós befektetésből származó jövedelem

67/B. §602 (1)603 E törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a (2)–(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek – ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is – az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része [e § (4)–(5) bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam]. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.

(2) Lekötött pénzösszegnek minősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.

(3) A lekötött pénzösszeg és a (4) bekezdésben meghatározott időpontig elért befektetési hozamok állománya terhére a magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján

a) ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan forintban denominált pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne, vagy

b) kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben forintban történő elhelyezésre

vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. A befektetési szolgáltató, illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a magánszemély tulajdonába került, vagy általa átruházott a) pont szerinti pénzügyi eszközt, pénzeszközt, illetve a b) pont szerinti befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.

(4)604 Lekötési hozamot

a)605 a lekötési időszak megszűnés esetén (az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, illetve – ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési időszak utolsó napjára);

b)606 a lekötés megszakítás esetén (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)

az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napján a lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.

(5) Az adó mértéke

a)607 nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,

b) 10 százalék, ha a magánszemély

ba)608 a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bb)609 a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bc)610 a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,

c)611 16 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára

megállapított lekötési hozam után.

(6) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő hitelintézet, befektetési szolgáltató

a) a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek,

b) az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az adóhatóságnak,

c) a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemből adót nem kell levonnia.

(7) A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(8) Amennyiben a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet adatszolgáltatásra nem kötelezett, e § rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a befektetési szolgáltatóval, illetőleg a hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan – neve, adóazonosító jele, a lekötött pénzösszeg feltüntetésével – az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható.

(9) A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre – jogcíme szerint – a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

a) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,

b) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.

(10) A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá

a) ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);

b) az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

ba) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;

bb) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét

kell figyelembe venni.

A vállalkozásból kivont jövedelem

68. §612 (1) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása, valamint a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is.

(2) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény613 előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.

(3) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése – ide nem értve a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnését, az értékpapír átruházását – következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemély által – a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében – átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók különösen a tagsági jogviszony kizárás, rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történő megszűnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban részt venni nem kívánó tag vonatkozásában.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.

(5) Az MRP szervezet megszűnése esetén a részt vevő magánszemély által a szervezet vagyonából megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került, a szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírokat) együttes könyv szerinti értékét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti értékét a szervezet utolsó üzleti évéről elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell megállapítani. Az MRP szervezet az adózás rendjéről szóló törvényben614 az adóbevallás benyújtására előírt határidőig résztvevőnként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a jövedelem megállapításakor a bevétel csökkentéseként elszámolt értékpapírok együttes könyv szerinti értékéről.

(6)615

(7) Ha az (1)–(3) és (5) bekezdés rendelkezései szerint a bevétel megállapításánál irányadó érték nem éri el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés időpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni.

(8) A vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja:

a) a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az utolsó üzleti évéről készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja;

b) a cégbejegyzési kérelem elutasítása, valamint a cégeljárás megszüntetése esetén az előtársasági működés időszakáról készített beszámoló mérlegfordulónapja;

c) az a)–b) pontban nem említett esetben a kifizetés, a juttatás napja; ha a kifizetés, illetve a juttatás ugyanazon magánszemély részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára.

(9)616 A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban – kivéve az alacsony adókulcsú államot – a társasági adónak megfelelő adó alanya.

(10)617 A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény618 előírásai szerint bevallja és – akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor – megfizeti; a kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti.

XIII. Fejezet

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI619

A kifizetőt terhelő adó620

69. §621 (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.

(3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70–71. § rendelkezéseinek.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás

a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;

b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

(5) Az adót a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként

b) a 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint adókötelezettség alá eső érték után

ba) a bb) pontban nem említett esetben az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként,

bb) az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett juttatónak az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként,

a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.

(6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

70. §622 (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel–szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;

c) több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.

(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) – ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) – az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát meghaladja;

b) – ha a kifizető az a) pontban nem említett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó juttató –

ba) a reprezentáció alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévre elszámolt éves összes bevétele 1 százalékát, de legfeljebb a 25 millió forintot meghaladja,

bb) az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó juttató esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) együttes létszámával számolva az 5000 forint/fő értéket meghaladja,

azzal, hogy az a) és b) pont rendelkezése szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat, továbbá az említett rendelkezésben meghatározott értékhatárt meg nem haladó összegben a reprezentáció, üzleti ajándék értékéből jövedelmet nem kell megállapítani.

(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a legfeljebb évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt

aa) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,

ab) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,

ac) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,

ad) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak

juttatja, továbbá az aa)–ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;

b)623 az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség;

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek

azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.

(5) E § alkalmazásában

a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel;

c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból

ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,

cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának

a magánszemély által meg nem térített része.

Béren kívüli juttatások624

71. §625 (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből – több juttatótól származóan együttvéve –

vagy

ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 300 ezer forint támogatás;

d) legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben

da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása

vagy

db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve – legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással – a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is;

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül

a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből – több juttatótól származóan együttvéve –

vagy

ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának

ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelemből – több juttatótól származóan együttvéve –

vagy

cb) üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát

meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelőhónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

(4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

(5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

(6) E § alkalmazásában

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is;

b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is;

c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;

e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;

f) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók;

g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa;

h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

72. §626 (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére – ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani.

(2)627 A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadóelőleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.

(3)628

(4) A jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:

a)629 követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség;

b) jegyzett, de még be nem fizetett tőke;

c)630 kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot meg nem haladó időtartamra – adott előleg, elszámolásra kiadott összeg;

d) az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált;

e)631 az adó, az adóelőleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása (számfejtése) során az elszámolás szokásszerű rendjéből adódóan keletkezett követelés; e rendelkezés nem alkalmazható a munkáltató, a bér kifizetője, a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor;

f)632 lakás célú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét; lakáskorszerűsítés a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés;

g) olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;

h)633 a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás;

i) az állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel;

j) olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön esetén, amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt);

k) üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön;

l) pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás üzletszerű nyújtására jogosult kifizető e tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel (ide nem értve a belső hitelt) esetében;

m)634 a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés;

n)635 a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik.

72/A. §636

XIV. Fejezet

VEGYES JÖVEDELMEK

73. §637

74. §638

Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem

74/A. §639 (1) Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek minősül az olyan lakás bérbeadásából származó bevétel, amely lakásra érvényes lakhatási engedély van és

a) a bérbevevő a lakás fekvése szerinti települési önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal),

b)640 a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és az időtartama a 36 hónapot (feltételül szabott időtartam) eléri vagy meghaladja (ideértve a feltételül szabott időtartam teljesülését közvetlenül követő időszakot is, ha a szerződés időtartamát meghosszabbítják),

c) az önkormányzat a lakást magánszemély(ek) lakhatásának biztosítására hasznosítja,

d) a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésére a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket (a feltételül szabott cél) megállapító önkormányzati rendelkezés számát.

(2) A lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0 százalék.

(3) A lakás önkormányzatnak történő bérbeadása esetén

a) az ezen lakás bérbeadásából származó bevétel önálló tevékenységből származó bevételként vagy egyéni vállalkozói bevételként nem vehető figyelembe és az ezen lakás bérbeadásával összefüggő költség nem számolható el;

b) ha a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés a feltételül szabott időtartamon belül a bérbeadó érdekkörében felmerült okból megszűnik, a magánszemélyt a (4) bekezdés szerint meghatározott összegű adófizetési kötelezettség terheli arról az adóévről benyújtandó adóbevallásában, amely adóévben a megszűnés bekövetkezett;

c)641 a b) pont szerinti esetben az önkormányzati hivatal – az adóévet követő január 31-éig – a bérbeadó személy adóazonosító számának feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatóságnak a szerződés megszűnéséről.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában említett adófizetési kötelezettséget a következők szerint kell meghatározni:

a)642 A magánszemély évenkénti bontásban meghatározza a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem után az e törvény kifizetéskor hatályos 74. §-ának (1) bekezdése szerinti, a 2010. december 31-ét követő kifizetés esetén az adó mértéke szerinti adót, majd az egyes adóévekre vonatkozóan megállapított összeg után meghatározza az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával az adott adóévet követő év május 21. napjától a szerződés megszűnése napjáig felszámított késedelmi pótlékot.

b)643 Az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét meg kell szorozni a szerződésből nem teljesült időtartam egész hónapjainak száma és a 36 hónap két tizedesjegyre kiszámított hányadosával.

(5)644 Ha a települési önkormányzat a szerződés tárgya szerinti lakást a bérleti szerződés időtartamán belül nem a feltételül szabott célra hasznosítja vagy nem hasznosítja

a)645 16 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést magánszeméllyel kötötte, illetve

b) 8 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adóalannyal kötötte.

Az a)–b) pont szerinti adót minden olyan hónap bérleti díja 1,19-szerese után az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre vonatkozó szabályai szerint kell megfizetni, amely hónapban nem valósult meg a hasznosítás. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni mindaddig, amíg a hasznosításon kívüli időszak az adóév elejétől számítva a 30 napot nem haladja meg.

A társasház, a társas üdülő jövedelme

75. §646 (1)647 A társasház, a társasüdülő tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban együtt: társasház) által a közös név alatt megszerzett jövedelem után – függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek – a társasházat a (2)–(8) bekezdések szerint terheli adókötelezettség.

(2)648 A társasház e törvény XI–XIV. fejezetében – e § rendelkezésein kívül – említett bevételéből a jövedelmet és az adót – figyelemmel a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseire is – úgy kell megállapítani és megfizetni, mintha azt magánszemély szerezte volna meg, azzal, hogy magánszemélynek a társasházat kell tekinteni. A fennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további adókötelezettség nem terheli.

(3)649 A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, azzal, hogy a 62. § (4) és (6) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó jövedelem után a magánszemély tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában megillető bevételre akkor, ha a társasház közgyűlésének határozata alapján egyénileg tesznek eleget az adókötelezettségüknek.

(5)650 A (2) bekezdésben nem említett, a társasház által az adóévben megszerzett összes más bevételből (ideértve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le kell vonni a tulajdonostársak közös költségre, illetőleg felújításra történt adóévi befizetéseit, a társasház által közvetített szolgáltatás tovább számlázott ellenértékét, valamint azokat az összegeket, amelyeket e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni.

(6)651 A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére, valamint a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókötelezettséget eredményező, a magánszemélynek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő bevallási kötelezettség szabályai szerint bevallást tesz. Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem kifizetőtől származik, az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie, valamint az e törvény 46. §-a (10) bekezdésének a magánszemélyre vonatkozó rendelkezése szerint kell bevallania.

(7) A társasház a magánszemélyre vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti e §-ban előírt adókötelezettségeit, azzal az eltéréssel, hogy csak azt a bevételét kell bevallania, amelyre vonatkozóan adómegállapításra kötelezett. A társasház a kifizetéseit illetően kifizetőnek minősül, és e minőségére tekintettel is teljesíti adókötelezettségeit.

(8)652

Nyereményből származó jövedelem

76. § (1)653 A nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben654 meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

(2)655 Pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie.

(3)656 Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese.

(4)657 Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény658 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, továbbá a kártyateremben szervezett kártyajátékból származó nyeremény.

(5)659 A (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem minősül az (1) bekezdésben említett nyereménynek.

A privatizációs lízingből származó jövedelem

77. § (1)660 Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényben meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján szerzett tulajdonrészből származó bevétel egésze jövedelem.

(2) Az e § szerinti adókötelezettség részletes szabályait a 9. számú melléklet tartalmazza.

XV. Fejezet661

AZ ÉRTÉKPAPÍR, AZ ÉRTÉKPAPÍRRA VONATKOZÓ JOG RÉVÉN MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték

77/A. § (1)662 A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

(2)663 Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély

a) az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett;

b)664 az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként

ba) legfeljebb névértéken történő – az (5) bekezdésben nem említett – átalakítása (kicserélése),

bb) a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése

révén szerezte;

c) az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte;

d)665 az értékpapírt dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;

e) a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte;

f)666 a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel; ilyenkor a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett eszköz megszerzésére fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy – ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket is figyelembe kell venni;

g)667 részvényét, üzletrészét házastársi közös vagyon (vagyonközösség) megosztása révén, adásvételi szerződésen kívüli jogcímen szerezte; az így megszerzett részvény, üzletrész megszerzésre fordított értékeként azt az értéket lehet figyelembe venni, amelyet a házastárs megszerzésre fordított értékként figyelembe vehetett volna (üzletrész esetében a megszerzett üzletrész névértékének a megosztást megelőző üzletrész névértékéhez viszonyított arányával számított részt).

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban (kivéve az alacsony adókulcsú államot) a társasági adónak megfelelő adó alanya.

(4)668 A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) – az adóévet követő január 31-éig – jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását vagy az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így kibocsátott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték – és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak megfelelően határozza meg.

(5)669 A 2006. július 1-je előtt dolgozói üzletrészként megszerzett üzletrész (a továbbiakban: dolgozói üzletrész), valamint a dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén – akkor is, ha erre átalakulás, jogutód nélküli megszűnés keretében kerül sor – munkaviszonyból származó jövedelemnek (a munkavállaló örökösénél egyéb jövedelemnek) minősül a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Nem minősül bevételnek azonban az említett különbözet, amennyiben a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan kibocsátott azonos jogokat biztosító üzletrészt, dolgozói részvényt szerez; ilyenkor az új értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték – és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.

(6)670 Az (1) és (5) bekezdés alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy ha a dolgozói üzletrész, dolgozói részvény hagyaték tárgyát képezte, az eredeti szerző örökösénél a szerzési érték azonos az eredeti szerzőnél alkalmazható szerzési értékkel. Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén az eredeti szerzőnél és – amennyiben az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél az értékpapír megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik, azzal, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az említett rész

a) az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek minősült,

b) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezményként illette meg a magánszemélyt,

és ezért egyébként e törvény szerint a szerzési érték része.

(7)671 Kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételből a jövedelmet az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A jövedelemnek

a) az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül; a külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani;

b) az a) pont alá nem tartozó része – a magánszemély választása alapján – az ügylet időpontjában adómentes, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.

(8)672 A magánszemély a (7) bekezdés b) pontja szerinti választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkozik a kifizetőnek, valamint e választását adóbevallásában bejelenti az adóhatóságnak. Ha a (7) bekezdés b) pontja szerinti összeg a magánszemély választása alapján adómentes, akkor

a)673 a kifizető – az adóévet követő január 31-éig – magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról;

b)674 a magánszemély a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; ekkor az értékpapír megszerzésére fordított érték a kedvezményezett részesedéscsere keretében átruházott értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték és a (7) bekezdés a) pont szerinti összeg együttesen.

(9) Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a)675 kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint – szükség esetén – legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i)nak, részvényese(i)nek, feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli a megszerzett társaságban;

b)676 társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

ba) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

bb) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.

Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett
vagyoni érték

77/B. §677 (1) Értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülő jogot) átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondás címén a magánszemély által megszerzett bevételből az az összeg minősül jövedelemnek, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást (értéket), valamint az ügylettel összefüggő igazolt járulékos költséget. A jövedelmet a bevétel megszerzésének időpontjára kell megállapítani.

(2) Értékpapírra vonatkozó vételi jog (vételi opció) engedésére, illetőleg vételi kötelezettség vállalására (eladási opció) kötött ügylet esetén a kötelezett magánszemélynél az (1) bekezdés szerint megállapított összegből

a) – ha az ügylet pénzbeli elszámolással szűnik meg – az elszámolás miatt a jogot engedő, illetőleg kötelezett magánszemélyt terhelő igazolt kiadást (értéket), vagy

b) – ha az ügylet a tárgyát képező értékpapír tényleges átadásával szűnik meg –

1. vételi jog engedése esetén az adott értékpapír megszerzésére fordított igazolt összegnek (értéknek), de legfeljebb az adott értékpapír teljesítéskori szokásos piaci értékének az ügyleti szerződés szerinti árat meghaladó részét;

2. vételi kötelezettség vállalása esetén az adott értékpapír ügyleti szerződés szerinti árának a teljesítéskori szokásos piaci értékét meghaladó részét

meghaladó rész a jövedelem, azzal, hogy a 2. alpont szerinti tétel az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként nem vehető figyelembe.

(3) A jövedelem megállapításának időpontja

a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben az elszámolás napja (értéknapja);

b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben a jogosult joggyakorlásának napja;

c) ha a jogosult a joggal nem élt, a jog gyakorlásának határnapja, illetve a jog gyakorlására nyitva álló időtartam utolsó napja,

de legkésőbb a kötelezettség vételi jog engedése, illetve a vételi kötelezettség vállalása kezdő időpontjának évét követő ötödik év utolsó napja.

(4) Értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napjára, vagy – ha ez a korábbi időpont – arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást).

(5) Értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett jövedelemnek minősül a jogosult magánszemélynél az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét (az említett jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadással, azzal, hogy

a) az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint a b) pont rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani;

b) az a) pont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételből a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely a jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja. A jövedelmet az értékpapír átruházásának időpontjában kell megállapítani.

(6)678 Az (1)–(4), valamint az (5) bekezdés szerint meghatározott – a bekezdés a) pontjában nem említett – jövedelem adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

(7) Az e § szerinti jövedelmet, adót (adóelőleget) a kifizető állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg, továbbá a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-ig igazolást ad ki és arról adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Kifizető hiányában a magánszemély a jövedelmet és az adót az általa vezetett nyilvántartás alapján állapítja meg. Az igazolásnak, az adatszolgáltatásnak, illetőleg a nyilvántartásnak – figyelemmel e törvénynek az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, járulékos költségekre előírt rendelkezéseire is, azok értelemszerű alkalmazásával – tartalmaznia kell különösen a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog, illetőleg az értékpapír megszerzésére fordított kiadást.

(8) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély a kifizető által kiállított bizonylatok, igazolások, illetőleg az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévről benyújtandó bevallásában bevallja, valamint a kifizető által levont adó (adóelőleg) figyelembevételével az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

(9) A kifizető a jog alapítását követően – az adóévet követő január 31-éig – magánszemélyenként adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza).

(10) Ha a jog alapítása, megszerzése, valamint gyakorlása bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt,

a)679

b) a (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a bekezdésben említett vagyoni értéket jövedelemként nem kell figyelembe venni;

c) az (5) bekezdés rendelkezésétől eltérően a bekezdésben említett, jog gyakorlásából származó bevételrész megállapítása nélkül az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevétel egészére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) A jog, illetőleg az értékpapír megszerzésére fordított kiadást az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.

(12)680

(13)681 E § rendelkezései helyett az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a jövedelem megszerzése ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történt.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem

77/C. § (1) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha

a) a magánszemély az értékpapírt elismert program keretében, az elismert programban meghatározott feltételekkel szerezte, valamint

b)682 a program szervezője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt befektetési szolgáltatónál, vagy – ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet – bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában működő, a külföldi jog szerinti befektetési szolgáltatónál (a továbbiakban: külföldi befektetési szolgáltató) a magánszemély javára egyedi letétbe helyezte (dematerializált értékpapír esetében ideértve a program keretében a magánszemély javára juttatott értékpapírok külön, kizárólag ezen értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlára helyezését is), vagy

c)683 a magánszemély a program keretében kizárólag értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jogot szerez és e jog gyakorlására csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult.

(2)684 Az értékpapírletét alapja a program szervezője és a letétkezelő közötti keretszerződés, valamint a program szervezője, a letétkezelő és a magánszemély közötti egyedi szerződés. A különböző napokon átvett értékpapír(ok)ról a felek külön-külön egyedi szerződést kötnek, ha az értékpapírok letétbe helyezése nem egy napon történik. A keretszerződés az elismert program nyilvántartási számát, valamint a program szervezőjének és a letétkezelőnek a cégnevét, adószámát és levelezési címét, míg az egyedi szerződés – az említett adatok mellett – a kedvezményezett magánszemély nevét, adóazonosító számát és levelezési címét, továbbá a letétbe helyezett értékpapír(ok) azonosításához szükséges adatokat, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napját is tartalmazza. Az érintett köteles az említett adataiban bekövetkezett bármely változásról (ideértve a program szervezője, vagy a letétkezelő jogutódlásának esetét is) a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni a többi szerződőt. A letétbe helyezett értékpapírral a program szervezője csak a magánszeméllyel együttesen, míg a magánszemély – a keretszerződés eltérő, minden részt vevő magánszemélyre azonos feltételek mellett megállapított rendelkezése hiányában – önállóan rendelkezhet.

(3)685 A letétkezelő a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés megszűnését követő 15 napon belül – az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett – adatot szolgáltat az adóhatóságnak az átadott összes értékpapírról. A letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát is, ha az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak adja át.

(4) A letétkezelő az átvevőt az átadással egyidejűleg tájékoztatja az elismert program nyilvántartási számáról, a program szervezője és saját cégnevéről, adószámáról és levelezési címéről, továbbá a kedvezményezett magánszemély nevéről, adóazonosító számáról és levelezései címéről, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napjáról, ha az értékpapírt a kötelező tartási időszakban más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át.

(5)686 Az új letétkezelő a letéti őrzés kezdetét követő 15 napon belül – az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett – adatot szolgáltat az adóhatóságnak az átvett összes értékpapírról, ha az értékpapírt a (4) bekezdésben meghatározottak szerint vette át. Az új letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti a korábbi letétkezelő cégnevét és adószámát is. Az új letétkezelőre egyebekben a letétkezelőre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(6) A letétkezelő haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, ha a nála letétbe helyezett értékpapírnak a magánszemély javára történő egyedi letéti őrzése a kötelező tartási időszakban bármely okból (kivéve az elismert program szervezője rendelkezését) megszűnik.

(7)687 Nem kell a (2)–(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató. Ilyenkor a program szervezője a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés megszűnését követő 15 napon belül – az elismert program nyilvántartási száma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett – adatot szolgáltat az adóhatóságnak az összes olyan értékpapírról, amelynek letéti őrzése megszűnt. A program szervezője az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát (ennek hiányában székhelyét) is, ha a külföldi befektetési szolgáltató az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más külföldi befektetési szolgáltatónak, vagy a belföldi illetőségű befektetési szolgáltatónak adta át; az utóbbi esetben az átadástól kezdődően a (2)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A program szervezője köteles úgy eljárni, hogy az e bekezdésben foglalt adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségét teljesíteni tudja.

(8)688 A magánszemély által megszerzett munkaviszonyból származó jövedelemnek (a kötelező tartási időszak kezdő napján a program szervezője vezető tisztségviselőjének minősülő magánszemély esetében munkaviszonyból származó jövedelemnek nem minősülő nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek), a magánszemély halála esetén az örököse által megszerzett egyéb jövedelemnek minősül:

a)689 a magánszemély és a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása közötti munkaviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a munkaviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása (jogutódja) és a magánszemély között vezető tisztségviselői jogviszony vagy új munkaviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló vezető tisztségviselői jogviszony fennmarad, valamint kivéve, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála, nyugdíjba vonulása vagy csoportos létszámleépítés,

b)690 a magánszemély és a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása közötti vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a jogviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása (jogutódja) és a magánszemély között munkaviszony vagy új vezető tisztségviselői jogviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló munkaviszony fennmarad, valamint kivéve, ha a jogviszony megszűnésének oka a magánszemély halála,

c) az értékpapír bevonása, átalakítása, kicserélése ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

d) az értékpapír kölcsönbe adása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

e) az értékpapír c)–d) pontban nem említett visszterhes átruházása ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek – de (kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt) legalább az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének – az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

f) az értékpapír ingyenes átruházása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt,

g) a kibocsátó megszűnése következtében a magánszemély által tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó (jogutódja) vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét,

h) az értékpapír kibocsátója jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét,

i)691 az értékpapírnak a magánszemély – halála esetén az örököse – javára egyedi letétként történő őrzése megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ha az őrzés a c)–h) pontban nem említett okból szűnt meg, kivéve, ha a letétkezelő az értékpapírt a jogosult rendelkezése alapján más befektetési szolgáltatónak vagy – ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet és a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató – külföldi befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át,

ha a jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakban történik.

(9) A magánszemély tájékoztatja a program szervezőjét a (8) bekezdés szerinti jövedelem megállapításához szükséges valamennyi rendelkezésére álló adatról:

a) a (8) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben a jogviszony megszűnésének időpontjáig,

b) a (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben az értékpapír bevonásának, átalakításának, illetve kicserélésének a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napját követő 15 napon belül,

c) a (8) bekezdés d)–f) pontja szerinti esetben az átadás napjáig (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15 napon belül), ha az értékpapírt a program szervezőjének adja át, egyébként az értékpapír felvételét követő 15 napon belül,

d) a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó megszűnéséig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a kibocsátó megszűnésének a napját követő 15 napon belül,

e) a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett tőke leszállításának a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a jegyzett tőke leszállításának a napját követő 15 napon belül,

f) a (8) bekezdés i) pontja szerinti esetben az egyedi letétként történő őrzés megszűnésének napját követő 15 napon belül,

e tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén az adóhatóság minden ebből eredő jogkövetkezményt a magánszemély terhére állapít meg.

(10)692 A magánszemély által megszerzett, a (8)–(9) bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeket a program szervezője a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint teljesíti, ha a jövedelem megszerzését követő napon a magánszeméllyel munkaviszonyban áll, egyéb esetben a kifizetőre (ide nem értve a bér kifizetőjét) irányadó rendelkezések szerint jár el.

(11) A (8) bekezdésben meghatározott jövedelem megszerzésének időpontja:

a) a (8) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben a jogviszony megszűnésének a napja;

b) a (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

c) a (8) bekezdés d)–e) pontja szerinti esetben az átvétel napja (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15. nap), ha az értékpapírt a program szervezője szerzi meg, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

d) a (8) bekezdés f) és i) pontja szerinti esetben a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

e) a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó jogutód nélküli megszűnésének napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

f) a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett tőke leszállításának a napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja.

(12) A magánszemély – a (8) és (11) bekezdésben foglaltaktól eltérően – nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, vagy kedvezményezett részesedéscsere keretében történő átruházása céljából, vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy

a) az említett jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez,

b) a letétkezelőt a felvétel időpontjában – ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a program szervezőjét a felvétel időpontjáig – tájékoztatja a felvétel céljáról (okáról), valamint arról, hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint

c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követő 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelőnél.

A letétkezelő (kivéve a külföldi befektetési szolgáltatót) haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, amennyiben az új értékpapír (a felülbélyegzett értékpapír) letétbe helyezése az említett határidőn belül nem történt meg.

(13) A (12) bekezdés c) pontja szerint letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelező tartási idő kezdő napját az eredeti (a felvett) értékpapírnak megfelelően, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték – és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni. Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó rendelkezések irányadók.

(14) Az adóhatóság a (9) és a (12) bekezdésben meghatározott 15 napos határidőt bármely érdekelt fél által a határidőn belül benyújtott kérelemre meghosszabbítja, ha a magánszemély a határidőt rajta kívül álló ok miatt nem tudja teljesíteni. Ugyanazon határidő meghosszabbítására legfeljebb két alkalommal, és összesen legfeljebb 120 nap időtartamra van lehetőség. Az adóhatóság a kérelem ügyében soron kívül jár el, határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelmet a benyújtásától számított 15 napon belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. A kérelem benyújtásától a határozat jogerőre emelkedéséig (a határozat bírói felülvizsgálata esetén az ítélet jogerőre emelkedéséig) terjedő időszak, valamint a meghosszabbítás időtartama a határidőbe nem számít be.

(15)693 A kötelező tartási időszak leteltét követően, illetőleg az (1) bekezdés c) pontja szerint megszerzett értékpapír esetében az elismert program keretében megszerzett értékpapír

a)694

b) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értéke minősül;

c) átalakítása, kicserélése révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(16) Az adóhatóság a program szervezőjét és a letétkezelőt 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha az e §-ban meghatározott adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségét megszegi.

(17)695 A magánszemély és befektetési szolgáltató elkülönített nyilvántartást köteles vezetni az elismert program keretében megszerzett, illetve nála letétbe helyezett összes értékpapírról. A magánszemélyt e kötelezettség a kötelező tartási időszak letelte után is terheli.

(18)696 Ha a magánszemély által az elismert program keretében összesen megszerzett

a az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára és/vagy

b az (1) bekezdés c) pontja szerint vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír(ok) esetében a jog gyakorlásának napjára

megállapított – ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerezte, akkor az értékpapír megszerzésére fordított értékkel csökkentett – együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 1 millió forintot, az adózó az (1)–(17) bekezdésben foglaltakat csak azokra az értékpapírokra alkalmazza, amelyeknek – a letétbe helyezés, illetőleg a joggyakorlás sorrendjében – összesített együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az említett összeget. A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra a 77/A. § rendelkezései az irányadók. Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az említett összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét.

(19)697 Az adópolitikáért felelős miniszter – a gazdasági társaság (ideértve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján benyújtó külföldi vállalkozást is) kérelmére – a következő feltételek együttes fennállása esetén elismert programként veszi nyilvántartásba a kérelemben bemutatott programot:

a)698 a program keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt lehet szerezni;

b) az írásban meghirdetett programban a program szervezője feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal az abban foglaltak teljesítésére; nem zárja ki a nyilvántartásba vételt, ha a kiíró a kötelezettségvállalás hatályát az elismert programként történő nyilvántartásba vételtől teszi függővé;

c)699 a program keretében kizárólag a gazdasági társaság és a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt;

d)700 a program keretében legalább a gazdasági társaságnál – ha a kérelem benyújtása a gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásai munkavállalói, vezető tisztségviselői javára is történik, akkor legalább a gazdasági társaságnál és a kérelemben megnevezett valamennyi kapcsolt vállalkozásánál – a kérelem benyújtásának évét megelőző üzleti évben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma 10 százalékának megfelelő magánszemély kíván részt venni, és a részt venni kívánó magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka vezető tisztségviselő;

e) a program keretében a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek;

f)701 a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó választott könyvvizsgálójának (a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének és a könyvvizsgálatért személyesen is felelős tagjának, munkavállalójának), felügyelő bizottsága tagjának közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt;

g)702 a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó számviteli vezetője és közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt;

h) a gazdasági társaság és a kibocsátó (jogelődjük) a kérelem benyújtását megelőző legalább három üzleti évre vonatkozóan könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó, a székhelye szerinti állam joga szerinti beszámolót hozott nyilvánosságra;

i)703 a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó (jogelődjük) a kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül és a kérelem benyújtásának évében a kérelem benyújtásáig nem állt csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alatt.

(20)704 Az adópolitikáért felelős miniszter a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha

a) a kérelemben bemutatott program nem felel meg az e törvényben meghatározott összes feltételnek;

b) a kérelem nem felel meg az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott összes feltételnek, vagy a kérelemből nem állapítható meg minden, az elbírálás szempontjából jelentős tény, és az adózó a hiányt felhívás ellenére sem pótolta;

c)705 a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása vagy a kibocsátó a kérelem jogerős elbírálását megelőzően csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alá kerül; ezt a tényt a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása köteles haladéktalanul bejelenteni az adópolitikáért felelős miniszter részére;

d) a program alapján már történt értékpapír-juttatás;

e) a közölt tényállás alapján megállapítható, hogy a program megvalósítása sérti vagy sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

(21)706 A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formában és tartalommal, ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével kell benyújtani. A kérelemben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak. A kérelemhez csatolni kell a miniszteri rendeletben meghatározott valamennyi okiratot.

(22)707 Az adópolitikáért felelős miniszter a programot törli a nyilvántartásból:

a)708 a program keretében elsőként letétbe helyezett értékpapír letétbe helyezését követő ötödik év, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a joggyakorlásra nyitva álló időszak utolsó napjával; a program szervezője a letétbe helyezést 15 napon belül köteles bejelenteni az adópolitikáért felelős miniszter részére;

b)709 a végelszámolás, a csődeljárás, a felszámolás kezdő napjával, ha a nyilvántartásba vételt követően az a) pontban meghatározott időpontig a program szervezője, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása vagy a kibocsátó (jogutódjuk) végelszámolás, csődeljárás, illetve felszámolás hatálya alá kerül; ezt a tényt a program szervezője köteles haladéktalanul bejelenteni az adópolitikáért felelős miniszter részére;

c) a kérelemben megjelölt, a kérelem benyújtását követő nappal, ha a program szervezője az a) pontban meghatározott időpontig kéri a nyilvántartásból való törlést.

(23)710 Ha az adópolitikáért felelős miniszter a kérelmet az ügyintézési határidőn belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Az adópolitikáért felelős miniszter a program nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős határozatát, valamint a kérelem egy eredeti példányát megküldi az állami adóhatóságnak.

(24) Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a)711 elismert program: az adópolitikáért felelős miniszter által ilyenként nyilvántartott munkavállalói értékpapír-juttatási program;

b)712 értékpapír: bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában az elismert program szervezője, vagy kapcsolt vállalkozása – ha a program szervezője külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, akkor a külföldi vállalkozás, vagy kapcsolt vállalkozása – által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír;

c)713 kötelező tartási időszak: a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig, vagy – ha ez korábbra esik – addig a napig terjedő időszak, amelyen az értékpapír magánszemély javára történő letétben tartása – a tőkepiacról szóló törvény 76/D. §-ában szabályozott, az ajánlattevőt megillető vételi jog gyakorlása következtében – ellehetetlenül;

d)714 a kötelező tartási időszak kezdő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén, az (1) bekezdés c) pontjában nem említett esetben megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására jogosult;

e)715 a program szervezője: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság, illetve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján benyújtó külföldi vállalkozás, a program nyilvántartásba vételét követően ideértve az előbbiek jogutódját is;

f) többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervezőjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik;

g) számviteli vezető: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély;

h) vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély.

NEGYEDIK RÉSZ

VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Statisztikai besorolási rend

78. §716

Nyilatkozatok

78/A. §717 (1)718 A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához és érvényesítéséhez kormányrendeletben719 meghatározott előírások szerint nyilatkozatot ad az igazolvány kiállítójának a következőkről:

a) a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól;

b) arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozat szerinti termelés és értékesítés elérésére, ideértve azt is, hogy erdei melléktermékek gyűjtése esetén van a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó hozzájárulása;

c) arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett;

d) arról is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, ha és amennyiben más őstermelővel (őstermelőkkel) együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat – ideértve a (2) bekezdésben említett közös tevékenységet is –, amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak a b) és c) pont szerint;

e) a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt) használt földterület helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait.

(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység), azzal, hogy ilyen családtagnak minősül a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyeneságbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.

(3)720 A 46. § (3) bekezdésének alkalmazásában a kifizetőnek kérnie kell az őstermelői igazolvány felmutatását, azonban nem kell a kifizetett összeget bejegyeznie akkor, ha a mezőgazdasági őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy a kifizetett összeget saját maga írja be az őstermelői igazolványba a kormányrendelet721 előírása szerint. A kifizető ebben az esetben is az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői igazolványa számának vagy a regisztrációs számának feltüntetésével az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában szolgáltat adatot a kifizetésről az adóhatóságnak.

(4)722 A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő – az adómentesség értékhatárát (23. §) meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett – nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme (nemleges nyilatkozat), feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt a nyilatkozatban is megerősíti. A gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. Azokban az években, amikor a mezőgazdasági őstermelő e bekezdés rendelkezését alkalmazza, a tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenését, valamint az elhatárolt veszteség 20 százalékát évente elszámoltnak kell tekinteni.

(5) A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok mindegyikét külön-külön megilleti a (4) bekezdés rendelkezése szerinti nyilatkozattétel, de csak akkor, ha azt mindannyian azonosan választják.

(6)723 A mezőgazdasági kistermelő a nemleges nyilatkozatot a (4) és (5) bekezdésben szabályozott feltételek fennállása esetén adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás keretében teheti meg.

(7)724 A (4)–(6) bekezdés rendelkezései szerint adott nemleges nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű, arra egyebekben is az adóbevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8)725

Üzemanyagár

78/B. §726

Felhatalmazások

79. § A Kormány – az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel – az adó következő évi mértékeire a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal együtt tesz javaslatot.

80. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza

a) a közműfejlesztés támogatásának rendjét;727

b) egyes költségtérítések formáit és a jövedelemadó szempontjából igazolás nélkül elszámolható költségek mértékeit;728

c)729 a közlekedési kedvezmények azon körét, amely adómentes természetbeni juttatásnak minősül;730

d)731 a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait;

e)732 a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával összefüggő előírásokat;733

f)734

g)735 azon betegségek körét, amelyekben szenvedő személyek a személyi kedvezmény érvényesítése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minősülnek.736

81. § (1)737 Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza:

a) az e törvény végrehajtásához szükséges nyomtatvány kötelező alkalmazását;

b) az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás rendjét, valamint az eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.738

(2)739 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a súlyos fogyatékosság minősítésének és igazolásának rendjét.740

(3)741 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozzák meg a 3. számú melléklet 1.22. pontjában, továbbá a 11. számú melléklet 1.26. pontjában foglaltak alkalmazásának feltételeivel összefüggő részletes szabályokat.742

(4)743

(5)744 Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a felszolgálási díj alkalmazásának, kifizetésének és felhasználásának részletes szabályait.

81/A. §745 A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását mezőgazdasági igazgatási szerv látja el. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal összefüggő, előzőekben meghatározott feladatait – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az adózás rendjéről szóló törvénynek746 az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el.

82. §747 (1)748 Az MNB a Magyar Közlönyben közzéteszi a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát.749

(2)750 Az állami adóhatóság havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap huszonötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Az üzemanyagárat három – az előző évben nagy forgalmat bonyolító – belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes fogyasztói üzemanyagár számtani átlagának literenként egy forinttal növelt összegében, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a fogyasztói üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként növelik, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett szabályok változásával összefüggő fogyasztói áremelés időpontjától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni.751

(3)752

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

83. § (1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit – a (2)–(8) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – az 1996. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2)753

(3)754

(4)755

(5)–(6)756

(7)757

(8) E törvény hatálybalépését követően kamat címén jóváírt, kifizetett jövedelmekre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a kamat mely időszakra vonatkozik.

(9)758 Az egyéni vállalkozó által igénybe vehető pénztartalék kezelése céljából az állami adóhatóság kincstári számlát nyit és ezzel összefüggésben olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas az egyéni vállalkozó által pénztartalék címén befizetett összegek és a számláról kivett pénzfelhasználások egyenlegezett éves átlagos állományának megállapítására, továbbá alkalmas a kamat meghatározására és jóváírására. Az állami adóhatóság által megnyitott kincstári számlánál a pénztartalékkal összefüggő nyilvántartás vezetése nem tartozik a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló törvény759 hatálya alá.

(10) Ahol jogszabály – jelöléssel vagy anélkül – a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt említi, ott a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kell érteni.

(11)760 E törvénynek az ügyvédi irodára, az egyéni ügyvédre és az ügyvédi iroda tagjára vonatkozó rendelkezéseit a végrehajtói irodára, az önálló bírósági végrehajtóra, illetve a végrehajtói iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivői irodára, a szabadalmi ügyvivőre, valamint a közjegyzői irodára, a közjegyzőre, illetve a közjegyző iroda tagjára is alkalmazni kell.

(12)761 A magánszemély a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását – választása szerint – az üzembe helyezése időpontjában irányadó statisztikai besorolási rend vagy vámtarifaszám alapján is megállapíthatja.

(13)762 A 2007. december 31-éig megvalósított értéknövelő beruházás esetén a magánszemély az e törvény 3. §-ának 2006. december 31-én hatályos 32. pontjának előírását is alkalmazhatja.

83/A. §763 (1) A magánszemély befektetési adóhitelét 2007. április 20-ig visszafizeti. Az állami adóhatóság a magánszemély visszafizetendő adóhitelét – a (4) bekezdés előírásai szerint – 2004. május 31-ig megállapítja, és 2004. március 20-i határidővel a magánszemély e célra nyitott adószámláján kötelezettségként előírja azzal, hogy a kötelezettséggel összefüggésben 2007. április 20-ig késedelmi pótlék nem számítható fel. Az állami adóhatóság a magánszemélyt az előírt kötelezettségről 2004. június 30-ig határozatban értesíti.

(2) Az (1) bekezdésben előírt határidőt megelőzően történő visszafizetés esetén – ha a magánszemélynek a befizetés időpontjában nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása – a magánszemélyt az a)–c) pontokban meghatározott kedvezmények (visszafizetési kedvezmény) illetik meg:

a) amennyiben a magánszemély a 2003-as adóévre befektetési adóhitelt nem vesz (nem vehet) igénybe, az általa 2004. október 31-ig a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 81,82 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 45 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja jóvá;

b) a magánszemély által 2004. március 20.–2005. június 30. közötti időszakban – ide nem értve az a) pontnak megfelelő esetet – a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 25 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 20 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja jóvá;

c) a magánszemély által 2005. július 1.–2006. június 30. közötti időszakban a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 5,26 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 5 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja jóvá.

(3) Amennyiben az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)–c) pontjai alapján csökkenti a magánszemély visszafizetési kötelezettségét, az egyes időszakok záró napját követő 30 napon belül határozatban értesíti a magánszemélyt a még fennálló visszafizetési kötelezettségről, illetve az esetleges túlfizetésről.

(4) A befektetési adóhitel-állomány megállapítása során először meg kell határozni a befektetési adóhitel 2002-ben fennálló alapját, majd 2003-ra nulla összegű befektetés-állomány figyelembevételével ki kell számítani a visszafizetendő adóhitelt, amely összeget növel a befektetés-állomány 2003. évi növekménye után érvényesített adóhitel, illetve csökkent a befektetés-állomány 2003. évi tényleges csökkenése miatt visszafizetendő adóhitel.

(5) Magánszemély halála esetén – annak halálakor együtt élt házastársa, vagy örököse bejelentése, vagy bíróság, államigazgatási szerv jelzése (adatszolgáltatása) alapján – az állami adóhatóság a még meg nem fizetett visszafizetendő adóhitelt határozattal törli.

(6) Ha az ország területét külföldi letelepedés céljából elhagyni kívánó magánszemély kéri az adóhatóságtól adójának megállapítását, a még vissza nem fizetett adóhitelt az adót megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni. Az adóhatóság a külön adószámlán nyilvántartott visszafizetési kötelezettség határidejét megfelelően módosítja, és az adót megállapító határozatában felhívja a magánszemély figyelmét a még vissza nem fizetett adóhitel összegére és a megfizetési határidő módosulására.

(7) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak értelmezésénél a 43. § és a 8. számú melléklet 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni. A téves számlára befizetett összeg visszafizetési kedvezményre jogosító befizetésként történő figyelembevételére, vagy egyéb módon az e §-ban meghatározott szabályoktól eltérés engedélyezésére nincs lehetőség.

84. §764 (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaihoz való közelítést célozza:

a) a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről;

b)765 a Tanács 2003/48/EK irányelve a kamatozó megtakarítási formákból eredő jövedelmek adóztatásáról;

c)766 az Európai Közösségek Bizottsága 94/79/EGK ajánlása a magánszemély által nem az illetősége szerinti tagállamban szerzett egyes jövedelmek adóztatásáról.

(2)767 Ez a törvény – az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően – a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény, valamint a Frascati Kézikönyv – Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

(3)768 Ez a törvény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006. 12. 16., 3. o) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

(4)769 Ha e törvény valamely rendelkezése a (3) bekezdésben említett 1857/2006/EK bizottsági rendeletben foglalt támogatást nevesít, azon – külön említés hiányában is – a rendelet 4. cikkében foglalt támogatást kell érteni.

84/A. §770 (1) A 2010. évben a 49. § (16) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak

a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra a (4) bekezdés szerint fennállnak;

b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,

de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.

(2) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. június 30-a utáni időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak – ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak – az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányos összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, a meghaladó rész után 19 százalék.

(3) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. július 1-je előtti időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak – ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak – az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összege után a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése szerint megállapított összeg.

(4) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított adóalapnak az 50 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e bekezdés rendelkezésének alkalmazását választja, és

a) a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, és

b) foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és

c) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított vállalkozói adóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], és

d) vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,

és

e) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan

ea) legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére,

vagy

eb) – ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra

vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot,

azzal, hogy e bekezdése rendelkezésének alkalmazása esetén egyebekben a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)–e) pontját követő egyéb rendelkezései – az utolsó mondata helyett az e § (5) bekezdésének rendelkezései – az irányadók, valamint a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) E § alkalmazásában a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét – az adóévben érvényesített összes kedvezmény az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával –

a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot,

b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot

meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

(6) Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek – a megfizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan megosztva – az e § szerint az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott adómérték minősül.

84/B. §771 (1) A 6. § (4) bekezdésének, a 7. § (1) bekezdés l) pontjának és az 1. számú melléklet 6.1. alpontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénnyel beiktatott rendelkezését 2010. január 1-jétől alkalmazni lehet.

(2) A 49/B. §-ában foglalt rendelkezés szerint 2010. június 30-án nyilvántartott adókülönbözetre alkalmazni kell a §-nak a nyilvántartásba vételkor hatályos (22) bekezdését.

84/C. §772 (1) Az 1. számú melléklet 8.17. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését773 megelőzően elnyert díjakra is lehet alkalmazni a 2010. adóév vonatkozásában.

(2) Az 1. számú melléklet 8.28. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését774 követően megszerzett jövedelemre, juttatásra kell alkalmazni.

84/D. §775 A 44/A. § (1) bekezdése c) pontjának az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2010. évi adóról való rendelkezésnél is figyelembe lehet venni.

84/E. §776 A 49/A. § (6) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezése a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.

84/F. §777 Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyes közreműködő tagja 2010. évi adókötelezettségére az e törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

84/G. §778 (1) A 8. § rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A 2006. szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét- szerződések esetében

a) határozott időtartamú kamatperiódus esetén

aa) a 2006. szeptember 1-je előtt indult teljes kamatperiódusra 2010. december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék;

ab) a 2006. augusztus 31-ét követően indult (induló) teljes kamatperiódus(ok)ra 2010. december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adót a 8. § szerint kell megállapítani;

b) határozott időtartamú kamatperiódus hiányában

ba) a 2011. január 1-je előtt megszolgált, ezen időpontot követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék;

bb) a 2010. december 31-ét követően megszolgált, jóváírt (kifizetett) kamat után az adót a 8. § szerint kell megállapítani.

(3) Az adó mértéke nulla százalék

a) a 65. § (1) bekezdés bb) alpontjában említett esetben, ha az értékpapír megszerzése,

b) a 65. § (1) bekezdés d) pontjában említett esetben, ha a biztosítási szerződés megkötése

2006. szeptember 1-jét megelőzően történt, figyelembe véve, hogy ezt a rendelkezést biztosítási szerződés esetében nem lehet alkalmazni a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonására, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követő befizetése révén keletkezett, azzal, hogy az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni.

(4) A (2)–(3) bekezdésben nem említett esetekben – feltéve, hogy a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték – az ügylet, szerződés alapján a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az e törvény 65. §-ának a 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A 67/A. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján az árfolyamnyereségre irányadó szabályok alkalmazása során a magánszemély a 2006. augusztus 31-én tulajdonában lévő értékpapír átruházása esetén az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására választhatja a 2006. augusztus hónap utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát.

84/H. §779 A lakáscélú felhasználásra a munkáltató által nyújtott támogatás adómentessége 1. számú melléklet 2.7. pontja szerinti értékhatárának megállapításához a 2010. január 1-jét követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni.

84/I. §780 Az e törvényt módosító törvények átmeneti rendelkezései alapján igénybe vehető adókedvezményeket a magánszemély az említett átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adójával szemben érvényesítheti.

84/J. §781 E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos 8. § (1) bekezdését az egyéni vállalkozó 2010. évi osztalékalapja után fizetendő adó megállapítására is alkalmazni kell.

84/K. §782 E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a magánszemély – ha az ingatlan-bérbeadási vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére a 3. §-nak a az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel módosított 17. pontja alapján az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választotta – az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 17. § (3) bekezdésének és 18. § (1) bekezdésének rendelkezéseit,

b) az egyéni vállalkozó az 50. § (9) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegrésze harmadik bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit

a 2010. évi adókötelezettsége megállapításánál is alkalmazhatja.

84/L. §783 A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át követően az Mpt. 123. § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket.

84/M. §784 (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át követően az Mpt. 123. § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A–44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.

(2) Az adóhatóság – egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával – az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt.

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adómentes bevételekről785

1. A szociális és más ellátások közül adómentes:

1.1.786 az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott jövedelempótlék (kivéve az ösztöndíjhoz kapcsolódó jövedelemkiegészítő pótlékot), árvaellátás, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés, szociális támogatás, lakbér-hozzájárulás, az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj;

1.2.787 a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető
a) baleseti járadék,
b) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;

1.3.788 az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli ellátások, a nevelési díj és a nevelőszülőt a nevelési díj mellett megillető külön ellátmány, valamint az utógondozói ellátás, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a fogyatékossági támogatás, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása;

1.4. az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért, valamint a gyógyintézet által ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért a gyógyintézettől kapott díj, illetve térítés;

1.5. az intézeti, állami nevelést követően kapott, jogszabályban meghatározott önálló életkezdési támogatás;

1.6.789 a fogvatartottnak a fogvatartás ideje alatt a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerint a büntetés-végrehajtási szerv által biztosított foglalkoztatásából származó bevétele, továbbá a büntetés-végrehajtási szerv által – szakfeladatai körében – a fogvatartott részére adott juttatás, valamint a szociálisan rászoruló szabadult részére nyújtott szociális segély.

1.7.790 a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;

1.9.792 a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része.


2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:

2.1.793 a lakáscélú támogatás, ha az
2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet794 alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is,
2.1.2. a lakáscélra nyújtott hitel törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett része,
2.1.3. a települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatás, feltéve, hogy az önkormányzat a támogatást
a) – a rászorultság feltételeinek rendeletben történő megállapítása mellett – rászoruló családok részére, és
b) a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához biztosított központi költségvetési hozzájárulásként megillető összeg – a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben – jogszerű felhasználására meghatározott cél(ok)ra nyújtja.

2.2. a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény795 szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés;

2.3. az állami és a helyi önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés;

2.4.796

2.5.797 – eltérő rendelkezés hiányában – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere költségvetése terhére juttatott támogatás (ideértve különösen a közműfejlesztési támogatást,798 valamint a gázár- és távhőtámogatást is);

2.6.799 a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény800 szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat;

2.7.801 a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).

3.802 A közcélú juttatások körében adómentes:

3.1. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak;

3.2. az az összeg, amelyet
3.2.1.803 a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai járadék címén kap;
3.2.2.804 a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott eredményességi támogatásként kap a magánszemély;
3.2.3. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény805 alapján a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat terhére kap a magánszemély,
3.2.4. a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély;
3.2.5.806 vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól vagy egyéb társadalmi szervezettől – annak alapszabályában rögzített céljával összhangban – kap az 1989. október 23. napját megelőzően politikai okból üldözött személy;

3.3.807 a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj;

3.4.808 a 3.1–3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a kifizetés (juttatás)
a) amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt –,
b) amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt
ba) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,
bb) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
bc) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként,
illeti meg.

3.5.809 a hivatali idejét kitöltött volt köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke által a számára biztosított előirányzat terhére közcélú felajánlás, adomány, vállalás címén közvetlenül magánszemélynek juttatott vagyoni érték.

4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:

4.1. a nemzetközi szerződésben meghatározott diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élvező nemzetközi szervezetek által kifizetett napidíj;

4.2. a külföldi tartózkodásra tekintettel külföldről kapott ösztöndíj azzal, hogy ilyen ösztöndíjon a külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányra, illetve a külföldi kutatóhelyen végzett kutatásra külföldi kifizető (cég, magánszemély stb.) által folyósított összeget kell érteni;

4.3.810 a belföldön oktatási, nevelési intézményben, közoktatási, felsőoktatási intézményben vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem, annak figyelembevételével, hogy vendégtanári tevékenységnek minősül a Magyar Köztársaság Kormányával kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi munkaterv alapján külföldi illetőségű magánszemély által nem magyar nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység;

4.4. a külföldi középfokú és felsőoktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem;

4.5.811 a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás;

4.6.812 a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere díj tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj tárgyiasult formája, az életmentő emlékérem tárgyiasult formája, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketlimpia, Speciális Olimpia, Szervátültetettek Világjátéka) szerzett 1–6. helyezéshez kapcsolódó érem, trófea tárgyiasult formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a büntetés-végrehajtást, az adópolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egyházak központi szerve által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész;

4.7.813 a) kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatásért felelős miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás,
b) a felsőoktatásról szóló törvény, illetve a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásait szabályozó kormányrendelet(ek) alapján
ba) külföldi felsőoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató,
bb) a külföldi hallgató
részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény,
c) a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális mobilitási programok keretében belföldi és külföldi magánszemélyek részére folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény,
d) a határon túli magyarok részére felajánlott képzési és kutatási lehetőségek keretében ösztöndíjban részesülő külföldi oktatók, kutatók részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény
bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;

4.8.814 egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve – így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén – adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás; az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egysége köteles elkülönítetten nyilvántartani; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül;

4.9. a jótékony célú rendezvény bevételéből a munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtett összeg, ha azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja, azzal, hogy ez nem minősül az adócsökkentésre jogosító közcélú adománynak;

4.10.815 az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díj;

4.11.816 a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;

4.12.817 a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
– ösztöndíj,
– tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
– a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
b) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

4.13.818 a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, a 4.11–4.12. alpontokban nem említett pénzbeli juttatás;

4.14.819 a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása.
1

A törvényt az Országgyűlés az 1995. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. december 22.

3

Az 1. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2009: LXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

4

Az 1. § (7) bekezdését a 2003: XCI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

5

Az 1. § (8) bekezdését a 2003: XCI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

6

Az 1. § (9) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

7

Az 1/A. §-t a 2002: XLII. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 302. § (14) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

9

A 2. § (4) bekezdése a 2002: XLII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

10

A 2. § (5) bekezdése a 2002: XLII. törvény 2. §-ával megállapított, harmadik mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 2. § (6) bekezdése a 2004: CI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

12

A 2. § (7) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

13

A 2. § (8) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 144. § (2) bekezdése alapján a 2009. november 17-ét megelőzően megszerzett jövedelemre is alkalmazni lehet, ha az a magánszemély számára összességében előnyösebb.

14

A 3. § 2. pontja a 2007: I. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 3. § 2. pontjának a) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

19

A 3. § 2. pontjának d) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

20

A 3. § 3. pontja a 2002: XLII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

21

A 3. § 4. pontja a 2002: XLII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

22

A 3. § 4. pontjának d) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

23

A 3. § 4. pont m) alpontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

24

A 3. § 4. pontjának n) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

25

A 3. § 4. pont o) alpontját a 2009: LXXVII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

26

A 3. § 5. pontját az 1997: CV. törvény 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: XLII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

28

A 3. § 9. pontja a 2010: CXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 3. § 11. pontja a 2009: CXVI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

31

A 3. § 14. pontja a 2007: CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

32

A 3. § 15. pontja az 1997: CV. törvény 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2009: XXXV. törvény 51. § a) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 3. § 16. pontja a 2005: CXIX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

38

A 3. § 17. pontja a 2003: XCI. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

39

A 3. § 17. pont a) alpontja a 2010: XC. törvény 15. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

40

A 3. § 17. pontjának b) alpontja a 2004: CI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

45

A 3. § 17. pont g) alpontját a a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

46

A 3. § 17. pontjának h) alpontját a 2003: XCI. törvény 208. § (13) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

47

A 3. § 18. pontja az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (4) bekezdésével, felvezető szövegrésze a 2004: CI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított és a 2006: CXXXI. törvény 148. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a 2007: CXXVI. törvény 400. § 1. pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdését.

49

A 3. § 18. pontjának a) alpontja az 1997: LXXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

50

A 3. § 18. pontja b) alpontjának felvezető szövege az 1997: CV. törvény 2. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

52

A 3. § 18. pontjának ba) alpontja a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

53

A 3. § 18. pontjának bb) alpontját a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

54

A 3. § 18. pontjának bc) alpontját az 1997: XVII. törvény 7. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

55

A 3. § 18. pontjának c) alpontját az 1997: CV. törvény 2. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

56

A 3. § 19. pontja a 2004: CI. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

57

A 3. § 20. pontja a 2005: CXIX. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

59

A 3. § 21. pontja a 2002: XLII. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

63

A 3. § 21. pontjának e) alpontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 3. § 21. pontjának f) alpontja a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

65

A 3. § 22. pontja a 2007: CXXVI. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított és a 2009: LXXVII. törvény 169. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

66

A 3. § 23. pontja a 2001: LXXIV. törvény 75. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

67

A 3. § 23. pontjának a) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 3. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, de 2005. november 1-jétől tovább folyósított, valamint a 2005. november 1-je után a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint megállapított, és folyósított munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli-segély (előnyugdíj) adókötelezettségét az Szja törvény 3. §-ának 2005. október 31-én hatályos 21. és 23. pontja alapján kell megállapítani.

72

A 3. § 23. pontjának b) alpontja a 2002: XLII. törvény 302. § (15) bekezdésének a) pontja, a 2006: CXXXI. törvény 170. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 190. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

75

A 3. § 23. pontjának új c) pontját a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését e) pontra változtatva; e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

76

A 3. § 23. pontjának új d) pontját a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti d) pont jelölését f) pontra változtatva. A d) pontot a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezést 2006. évre még alkalmazni kell.

77

A 3. § 23. pontja eredeti c) pontjának jelölését e) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése.

78

A 3. § 23. pontja eredeti d) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése.

79

A 3. § 23. pontja eredeti e) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése.

80

A 3. § 23. pontja eredeti f) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése.

81

A 3. § 23. pontja eredeti g) pontjának jelölését i) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése. Az i) pont a 2006: CXXXI. törvény 170. § (1) bekezdésének b) pontja és a 2007: CXXVI. törvény 431. § a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

82

A 3. § 23. pontja eredeti h) pontjának jelölését j) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése. A j) pont a 2004: CI. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

83

A 3. § 23. pontja eredeti i) pontjának jelölését k) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése, a k) pont szövege a 2005: XXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 2. §-a alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jétől megszerzett jövedelemre kell alkalmazni.

85

A 3. § 23. pontja eredeti j) pontjának jelölését l) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése.

86

A 3. § 23. pontja eredeti k) pontjának jelölését m) pontra változtatta a 2003: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése.

87

A 3. § 23. pontjának n) alpontját a 2005: CXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése 2007. január 1. napjával, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezést 2006. évre még alkalmazni kell.

88

A 3. § 24. pontját újonnan a 2006: LXI. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

90

A 3. § 26. pontja a 2010: CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

91

A 3. § 27. pontját a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

92

A 3. § 28. pontját a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

93

A 3. § 29. és 30. pontja az 1997: CV. törvény 2. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.

94

A 3. § 31. pontja a 2001: LXXIV. törvény 75. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

95

A 3. § 32. pontja a 2006: LXI. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

96

A 3. § 32. pont b) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

97

A 3. § 33. pontja a 2009: CXVI. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

98

A 2009: CXVI. törvény 144. § (3) bekezdése alapján egyéni cégen az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009: CXV. törvény rendelkezései szerint alapított egyéni céget kell érteni.

99

A 3. § 34. pontja az 1997: CV. törvény 2. §-ának (7) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 4. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (3) bekezdésének a) pontja alapján a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelem adókötelezettségére is alkalmazni lehet.

100

Lásd az 1959: IV. törvényt.

101

Lásd az 1992: I. törvényt.

102

A 3. § 35. pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

103

A 3. § 37. pontja a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének e) pontja és 25. § (1) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

104

A 3. § 38. pontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

105

Lásd az 1990: IV. törvényt.

106

A 3. § 41. pontját a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

107

A 3. § 42. pontját a 2006: CIX. törvény 84. § (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXXVI. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

108

A 3. § 43. pontja az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdésével megállapított és a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

109

A 3. § 43. pontjának a) alpontja a 2006: CIX. törvény 126. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

110

A 3. § 43. pont b) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

111

A 3. § 43. pontjának c) alpontja a 2006: CIX. törvény 126. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

112

A 3. § 44. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan az 1997: CV. törvény 2. §-ának (8) bekezdése állapította meg.

113

A 3. § 45. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta be.

114

A 3. § 46. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 2. § (9) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

115

A 3. § 47. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta be.

116

A 3. § 48. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta be.

118

A 3. § 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56. és 57. pontját az 1997: CV. törvény 2. §-ának (9) bekezdése iktatta a szövegbe.

120

A 3. § 50. pontja a 2003: XCI. törvény 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

121

A 3. § 52. pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

122

A 3. § 54. pontja az 1998: LXV. törvény 1. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg, második mondatát a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

123

A 3. § 55–57. pontját a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

124

A 3. § 58. pontját az 1998: XXXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

125

A 3. § 59. pontját újonnan a 2006: CXXXI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 1. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

126

A 3. § 60. pontját az 1998: LXV. törvény 1. §-ának (6) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

127

A 3. § 61. pontját az 1998: LXV. törvény 1. §-ának (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 169. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

128

A 3. § 62. pontját az 1999: XCIX. törvény 72. §-ának (4) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

129

A 3. § 63. pontját az 1999: XCIX. törvény 72. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

130

A 3. § 64. pontját az 1999: XCIX. törvény 72. §-ának (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: XCI. törvény 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

131

A 3. § 65-70. pontját a 2000: CXIII. törvény 1. §-a iktatta be.

132

A 3. § 69. pontját a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 3. § (6) bekezdése iktatta be; ez utóbbi módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

133

A 3. § 70. pontját a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXXXI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 190. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. február 15-étől bekövetkezett elemi kár megállapítására kell alkalmazni.

134

A 3. § 71. pontját a 2001: LXXIV. törvény 75. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: CI. törvény 2. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

136

A 3. § 72. pontját a 2001: LXXIV. törvény 75. § (5) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

137

A 3. § 73. pontját a 2001: LXXIV. törvény 75. § (6) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

138

A 3. § 74. pontját a 2001: LXXIV. törvény 75. § (7) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

140

A 3. § 75. pontját a 2004: CI. törvény 2. § (12) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

141

A 3. § 76. pontját a 2005: CXIX. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 223. § (10) bekezdését.

143

A 3. § 77. pontját a 2005: CXIX. törvény 1. § (9) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

144

A 3. § 78. pontját a 2007: I. törvény 104. § (3) bekezdése iktatta be.

145

A 3. § 79. pontját a 2007: CXXVI. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

146

A 3. § 80. pontját a 2007: CXXVI. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

148

A 3. § 81. pontját a 2007: CXXVI. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

149

A 3. § 82. pontját a 2007: CXXVI. törvény 1. § (8) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

150

A 3. § 83. pontját a 2008: LXXXI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

151

A 3. § 84. pontját a 2008: LXXXI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

152

A 3. § 85. pontját a 2009: LXXVII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

153

A 3. § 86. pontját a 2009: LXXVII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

154

A 3. § 87. pontját a 2009: LXXVII. törvény 2. § – a 2009: CXVI. törvény 108. § 1. pontja szerint módosított – (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

155

A 3. § 88. pontját a 2009: LXXVII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

156

A 3/A. §-t a 2009: LXXVII. törvény 3. §-a iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

157

A 4. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

158

A 4. § (2) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 4. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

159

A 4. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

160

A 4. § új (4) bekezdését a 2003: XCI. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdés a 2010: CXXIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

161

A 4. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XCI. törvény 4. § (3) bekezdése, szövege a 2010: CXXIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

162

A 4. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2003: XCI. törvény 4. § (3) bekezdése, szövege a 2010: CXXIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

163

Az 5. § a 2009: CXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

164

A 6. § a 2009: CXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

165

A 6. § (1) bekezdése a 2010: XC. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

166

A 6. § (4) bekezdése a 2010: XC. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

167

A 7. § előtti cím a 2005: CXIX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

168

A 7. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1999: XCIX. törvény 73. §-ának (1) bekezdése.

170

A 7. § (1) bekezdésének b) pontja a 2003: XCI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

171

A 7. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: XCI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

172

A 7. § (1) bekezdésének d) pontja a 2003: XCI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

173

A 7. § (1) bekezdésének e) pontja a 2007: CXXVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (3) bekezdésének b) pontja alapján a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelem adókötelezettségére is alkalmazni lehet.

174

A 7. § (1) bekezdésének g) pontja a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése és a 2003: XCI. törvény 208. § (2)–(3) bekezdése szerint módosított szöveg.

175

A 7. § h) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be.

176

A 7. § i) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (3) bekezdésének b) pontja alapján a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelem adókötelezettségére is alkalmazni lehet.

178

A 7. § (1) bekezdésének j) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be, szövegét a 2005: CXIX. törvény 2. § (2) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; 178. § (10) bekezdése alapján a 2006. január 1-jét megelőző bármely időszak adókötelezettségére alkalmazni lehet.

179

A 7. § (1) bekezdés j) pontjának jc) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

180

A 7. § (1) bekezdés j) pontjának jd) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

181

A 7. § (1) bekezdés j) pontjának je) alpontját a 2007: CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

182

A 7. § (1) bekezdésének k) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

183

A 7. § (1) bekezdésének l) pontját az 1997: CV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2003: XCI. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított és a 2010: XC. törvény 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.

184

A 7. § (1) bekezdésének m) pontját az 1999: XCIX. törvény 73. §-ának (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

185

A 7. § (1) bekezdésének n) pontját a 2000: CXIII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

186

A 7. § (1) bekezdésének o) pontját a 2000: CXIII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése, 2007. január 1. napjával, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezést 2006. évre még alkalmazni kell.

187

A 7. § (1) bekezdésének p) pontját a 2000: CXIII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 3. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; lásd még a 206. § (2)–(4) bekezdését.

188

A 7. § (1) bekezdésének q) pontját a 2001: L. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

189

A 7. § (1) bekezdésének r) pontját a 2001: L. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 2. §-ával megállapított és a 2009: CXVI. törvény 92. § 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

190

A 7. § (1) bekezdésének s) pontját a 2001: L. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 31. § 3. pontja és 32. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

191

A 7. § (1) bekezdésének t) pontját újonnan a 2005: LXXXVII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: XVII. törvény 82. § (3) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 80. § (3)–(4) bekezdését.

192

Lásd az 1994: LV. törvényt.

193

A 7. § (1) bekezdésének u) pontját a 2001: LXXIV. törvény 77. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

195

A 7. § (1) bekezdésének v) pontját a 2003: XCI. törvény 6. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 4. pontja szerint módosított szöveg, a rendelkezést a 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

196

A 7. § (1) bekezdésének w) pontját a 2003: XCI. törvény 6. § (6) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

197

A 7. § (1) bekezdésének x) pontját a 2004: XXVII. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2004: CI. törvény 300. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

198

A 7. § (1) bekezdésének y) pontját a 2005: LXXXVIII. törvény 18. §-a iktatta be.

200

A 7. § (1) bekezdésének z) pontját a 2005: LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

201

A 7. § (2) bekezdését újonnan a 2010: CXXIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

202

A 7. § (3) bekezdését újonnan a 2005: LXXXII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 40. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2005. augusztus 22. napjától kell alkalmazni azzal, hogy a magánszemély – döntése szerint – a rendelkezést 2005. január 1-jétől alkalmazhatja.

203

A 8. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 4. §-a iktatta be.

204

A 8. § a 2010: CXXIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

205

A 9. § és az azt megelőző alcím a 2008: LXXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

206

A 9. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXV. törvény 90. §-a szerint módosított szöveg.

207

A 9. § (4) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 92. § 3. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

208

A 9. § (6) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 5. §-a iktatta be.

209

A 9/A. §-t és alcímét a 2003: XCI. törvény 8. §-a iktatta be, a 9/A. § és az azt megelőző „Nyilvántartási kötelezettség” alcím a 2008: LXXXI. törvény 3. §-ában foglalt módosító rendelkezések alapján hatályát vesztette.

210

A 10. § és az azt megelőző alcím a 2008: LXXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

211

Az V. Fejezet (11–15. §) a 2008: LXXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (2) bekezdése alapján az adóhatósági közreműködéssel benyújtandó egyszerűsített bevallásra, az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtandó bevallásra, valamint a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó rendelkezéseit a 2008. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell; lásd még a (8) bekezdését.

212

A 11. § a 2010: CXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

213

A 11/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 7. §-a iktatta be.

214

A 11/A. §-t a 2010: CXXIII. törvény 7. §-a iktatta be.

215

A 12. § záró szövegrésze a 2009: LXXVII. törvény 169. § 4. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

216

A 12. § a) pontja a 2009: LXXVII. törvény 169. § 4. pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (6) bekezdése alapján a 2009. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.

217

A 13. § (1) bekezdés e) pontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 4. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

218

A 13. § (1) bekezdés f) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

219

A 13. § (1) bekezdés k) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

220

A 13. § (1) bekezdés m) pontja a 2009: CXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (6) bekezdése alapján a 2009. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni kell.

221

A 13. § (1) bekezdés n) pontját a 2009: CXVI. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 31. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

222

A 13. § (1) bekezdés o) pontját a 2009: CXVI. törvény 4. §-a iktatta be, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

223

A 13. § (1) bekezdés p) pontját a 2009: CXVI. törvény 4. §-a iktatta be, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

224

A 14. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

225

A 14. § (3) bekezdés c) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

226

A 14. § (5) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

227

A 14. § (5) bekezdés b) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

228

A 14. § (5) bekezdés d) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

229

A 14. § (5) bekezdés g) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

230

A 2002: XLII. törvény 304. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló kormányrendelet szerinti adósságrendezési program keretében kapott egyszeri támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. E rendelkezést a magánszemély a 2002-es adóévi adókötelezettségére alkalmazza.

231

A 16. § az 1996: LXXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

232

A 16. § (1) bekezdése a 2009: LXV. törvény2009: CXVI. törvény 133. § (1) bekezdése szerint módosított – 11. §-ával megállapított szöveg.

233

A 16. § (3) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 8. §-ával megállapított, felvezető szövegrésze a 2003: XCI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

234

A 16. § (4) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazi.

235

A 16. § (5)–(6) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 32. § 7. pontja.

236

A 16. § (7)–(9) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXIII. törvény 32. § 7. pontja.

237

A 17. § (3) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény2010: CLIII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított – 8. §-a iktatta be.

238

A 17. § (4) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény2010: CLIII. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított – 8. §-a iktatta be.

239

A 18. § a 2010: CXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

240

A 19. § a 2003: XCI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (7) bekezdése alapján a magánszemély a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján részére folyósított támogatással összefüggő adókötelezettségeit az Szja tv. 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti, ha a támogatás folyósítása az említett napig megtörtént, vagy a támogatás folyósításának alapjául szolgáló igényét eddig az időpontig a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően bejelentette.

241

A 20. § (1) bekezdése az 1998: LXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

242

A 20. § (2) bekezdése az 1998: LXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

243

A 20. § (3) bekezdését az 1998: LXV. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

244

A 21. § az 1996: LXXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

245

A 21. § (1) bekezdése a 2003: XCI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

246

A 21. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és adókötelezettségre kell alkalmazni.

247

A 21. § (1) bekezdés b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 4. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

248

A 21. § (2) bekezdése a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 11. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

249

A 22. § az 1996: LXXXIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

250

A 22. § (1) bekezdésének második mondata a 2003: XCI. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

251

A 22. § (2) bekezdése a 2005: XXVI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 54. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

252

A 22. § (3) bekezdése a 2003: XCI. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A (3) bekezdés harmadik mondatát a 2005: XXVI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 54. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a magánszemély – döntése szerint – a 2005. évi adókötelezettségének megállapításánál is alkalmazhatja.

253

A 22. § (4) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (10) bekezdése alapján a mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó a 2009. évi elhatárolt veszteségére is alkalmazhatja.

254

A 22. § (5) bekezdése a 2003: XCI. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított és a 2005: XXVI. törvény 1. § (3) bekezdése, valamint a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének cs) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (3) bekezdésének záró rendelkezése alapján 2005. január 1-jétől alkalmazható.

255

A 22. § (6) bekezdése az 1997: XVII. törvény 7. §-ának (5) bekezdése és a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

256

A 22. § (7) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 10. §-ának (3) bekezdése iktatta be.

257

A 22. § (7) bekezdésének c) pontja a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 13. pontjával megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

258

A 22. § (7) bekezdésének d) pontját a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 13. pontja iktatta be, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

259

A 23. § az 1996: LXXXIII. törvény 14. §-ával megállapított és a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

260

A 24. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

261

A 24. § (1) bekezdés b) pontját a 2009: LXV. törvény 16. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

262

A 24. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: LXXVII. törvény 186. § 5. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

263

A 24. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

264

A 25. § a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 108. § 4. pontja és 109. §-a szerint módosított – 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

265

A 25. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 32. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

266

A 25. § (5)–(8) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

267

A 26. § (2)–(4) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

268

A 27. § a 2009: LXXVII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazi.

269

A 28. § (1) bekezdése a 2004: CI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. Az (1) bekezdés felvezető szövegrésze a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

270

A 28. § (1) bekezdés a) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

271

A 28. § (1) bekezdés b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 7. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

272

A 28. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: LXI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (9) bekezdésének d) pontja alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. A rendelkezést az ettől az időponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

273

A 28. § (1) bekezdésének e) pontja a 2006: LXI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 223. § (8) bekezdése alapján 2007. június 1-jén lépett hatályba.

274

A 28. § (2) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 186. § 7. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

275

A 28. § (3)—(4) bekezdését az 1997: LXXXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 7. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

276

A 28. § (5) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 13. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

277

A 28. § (5) bekezdésének a) pontja a 2003: XCI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

278

A 28. § (5) bekezdésének b) pontja a 2004: CI. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

280

A 28. § (6) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

281

A 28. § (7) bekezdését az 1998: LXV. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

282

A 28. § (8) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be. Felvezető szövegrésze a 2004: CI. törvény 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (7) bekezdése alapján a rendelkezést 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A (8) bekezdés harmadik mondatát a 2007: CXXVI. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

283

A 28. § (9) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

284

A 28. § (10) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 3. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

285

A 28. § (11) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 77. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 3. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

286

A 28. § (12) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazi.

287

A 28. § (13) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazi.

288

A 28. § (14) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 19. § (6) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

289

A 28. § (15) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

291

A 28. § (16) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

292

A 28. § (17) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXI. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 92. § 5. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

293

A 28. § (18) bekezdését a 2009: XXXV. törvény 14. §-a iktatta be. A 28. § (18) bekezdését az Alkotmánybíróság a 127/2009. (XII. 17.) AB határozat 1. pont második franciabekezdésével megsemmisítette 2009. szeptember 1-jére visszaható hatállyal.

294

A 28. § (19) bekezdését a 2009: XXXV. törvény 14. §-a iktatta be, e módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapján a 2009. szeptember 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A 28. § (19) bekezdés bevezető szövegrészében a „(18) bekezdés rendelkezésétől eltérően a”, továbbá a „ , ha az a családok támogatásáról szóló törvény szerint” szövegrészt az Alkotmánybíróság a 127/2009. (XII. 17.) AB határozat 1. pont harmadik franciabekezdésével megsemmisítette 2009. szeptember 1-jére visszaható hatállyal.

295

A 28. § (19) bekezdés a)–e) pontját az Alkotmánybíróság a 127/2009. (XII. 17.) AB határozat 1. pont negyedik franciabekezdésével megsemmisítette 2009. szeptember 1-jére visszaható hatállyal.

296

A 28. § (20) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazi.

297

A 28. § (21) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazi.

298

A 28. § (22) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazi.

299

A 29. § a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 108. § 5. pontja szerint módosított – 11. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

300

A 29. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 7. pontja és 32. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

301

A 29. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. §2010: CLIII. törvény 70. §-ával megállapított – 12. pontja hatályon kívül helyezte.

302

A 29. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. §2010: CLIII. törvény 68. § (1) bekezdésével megállapított – 7. pontja szerint módosított szöveg.

303

A 29. § (5) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 10. §-a iktatta be.

304

A 29/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 11. §-a iktatta be.

305

A 29/A. §-t a 2010: CXXIII. törvény 11. §-a iktatta be.

306

A 29/B. §-t a 2010: CXXIII. törvény 11. §-a iktatta be.

307

A 30. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.

308

A 31. §-t megelőző alcím a 2009: XXXV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

309

A 31. § a 2010: CXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

310

A 32. § a 2010: CXXIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

311

A 33. § a 2010: CXXIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

312

A 33/A. §-t és az előtte lévő „A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye” alcímet az 1997: CV. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése.

313

A 34. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.

314

A 35. §-t és a 35. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 186. § 8. pontja hatályon kívül helyezte, a 35. §-t újonnan a 2010: CXXIII. törvény 15. §-a iktatta be.

315

A 36. §-t a 2009: LXXVII. törvény 186. § 8. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; lásd még a 206. § (7)–(10) bekezdését.

316

A 36/A. §-t és „A felnőttképzés díjának, valamint a magánszemély számítógép megszerzésére fordított egyes kiadásainak kezdvezménye” címét a 2002: XLII. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése 2007. január 1. napjával, azzal, hogy amennyiben a magánszemély 2006. december 31-én a felnőttképzés díja kedvezményének halasztott igénybevételére jogosult, a kedvezményt a 2006. december 31-én hatályos 36/A. § szerint még igénybe veheti.

317

A 37–38. §-t a 2009: LXXVII. törvény 186. § 8. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; lásd még a 206. § (7)–(10) bekezdését.

318

A 39. § és alcíme az 1996: LXXXIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

319

A 39. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 9. §-a, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

321

A 39. § (2) bekezdését a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket 2006. évre még alkalmazni kell.

322

A 39. § (3) és (4) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 205. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

323

A 40. §-t megelőző alcím a 2010: CXXIII. törvény 31. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

324

A 40. § és az előtte lévő címe az 1998: LXV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

325

A 40. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 302. § (3) bekezdésének j) pontja és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 20. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

326

A 40. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

327

A 40. § (3)–(6) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

328

A 40. § (7)–(11) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 20. §-a iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

329

A 40. § (12) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 10. §-a iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

330

A 41. §-t megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 186. § 9. pontja, a 41. §-t a 2010: CXXIII. törvény 32. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.

331

A 42. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

332

A 43. §-t és alcímét újonnan a 2005: LXXXII. törvény 5. §-a iktatta be, az alcím a 2008: LXXXI. törvény 5. §-a alapján hatályát vesztette, a 43. §-t a 2010: CXXIII. törvény 32. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.

333

A 44. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.

334

A 44/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2005: CXIX. törvény 13. §-a iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

335

A 44/A. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2006: CXXXI. törvény 148. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 190. § (5) bekezdésének e) pontja alapján a rendelkezést a 2006. évre vonatkozó bevallási kötelezetttség teljesítésére is alkalmazni kell. Az (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2008: LXXXI. törvény 238. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

336

A 44/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LXXVII. törvény 186. § 11. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

337

A 44/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LXXVII. törvény 186. § 11. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

338

A 44/A. § (1) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 31. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

339

A 44/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

340

A 44/A. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 9. pontja és 431. § b) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 7. pontja, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 9. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (11) bekezdése alapján a 2009. július 9-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy ha az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat teljesítése 2009. július 9-ét megelőzően megtörtént, az a módosított rendelkezés szerinti teljesítésnek minősül. A 44/A. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 90. §-a szerint módosított szöveg.

341

A 44/A. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 9. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

342

A 44/A. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2007: CXXVI. törvény 400. § 10. pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 7. pontja, a 2009: LXXXV. törvény 90. §-a, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 10. pontja és 186. § 11. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

343

A 44/A. § (5) bekezdését a 2006: LXI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

344

A 44/A. § (6) bekezdését a 2006: LXI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 223. § (9) bekezdésének g) pontja alapján 2007. január 1-jén lépett hatályba. A rendelkezést az ettől az időponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

345

A 44/B. §-t a 2005: CXIX. törvény 13. §-a iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

347

A 44/B. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 11. pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (3) bekezdése alapján a 2008. évre vonatkozó rendelkezési jogosultság gyakorlásánál is alkalmazni lehet.

348

A 44/B. § (3) bekezdésének második mondatát a 2006: LXI. törvény 223. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

349

A 44/B. § (4) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

350

A 44/B. § (5) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

351

A 44/B. § (6) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

352

A 44/B. § (6) bekezdés b) pontját – a 2009: CXVI. törvény 144. § (8) bekezdése alapján – 2009. január 1-jétől kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésekben előírt határidőt csak akkor kell figyelembe venni, ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve értékpapír áthelyezés 2010. január 1-jéig nem történt meg.

353

A 44/B. § (6) bekezdés c) pontját – a 2009: CXVI. törvény 144. § (8) bekezdése alapján – 2009. január 1-jétől kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésekben előírt határidőt csak akkor kell figyelembe venni, ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve értékpapír áthelyezés 2010. január 1-jéig nem történt meg.

354

A 44/B. § (7) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

355

A 44/B. § (7) bekezdés b) pontját – a 2009: CXVI. törvény 144. § (8) bekezdése alapján – 2009. január 1-jétől kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésekben előírt határidőt csak akkor kell figyelembe venni, ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve értékpapír áthelyezés 2010. január 1-jéig nem történt meg.

356

A 44/B. § (7) bekezdés c) pontját – a 2009: CXVI. törvény 144. § (8) bekezdése alapján – 2009. január 1-jétől kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésekben előírt határidőt csak akkor kell figyelembe venni, ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve értékpapír áthelyezés 2010. január 1-jéig nem történt meg.

357

A 44/B. § (8) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 169. § 11. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

358

A 44/B. § (8) bekezdés d) pontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 7. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

359

A 44/B. § (9) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 223. § (10) bekezdését.

360

A 44/B. § (10) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 223. § (10) bekezdését.

361

A 44/B. § (11) bekezdését a 2006: LXI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 223. § (10) bekezdését.

362

A 44/C. §-t a 2005: CXIX. törvény 13. §-a iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

363

A 44/C. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 120. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

364

A 44/C. § (3) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

365

A 44/C. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 90. §-a szerint módosított szöveg.

366

A 45. § előtti címet a 2005: CXIX. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 45. § e módosító törvény 13. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A 45. § a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

367

A IX. Fejezet (46–49. §) a 2003: XCI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

368

A 46. §-t megelőző alcím a 2009: CXVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

369

A 46. § a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 108. § 8. pont a)–c) alpontja szerint módosított – 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

370

A 46. § (2) bekezdés a)–b) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.

371

A 46. § (4) bekezdése a 2010: XC. törvény 20. § c) pontja szerint módosított szöveg.

372

A 46. § (5) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

373

A 47. § és az azt megelőző alcím a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 110. §-a szerint módosított – 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

374

A 47. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 18. § (1) bekezdése és 31. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

375

A 47. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

376

A 47. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

377

A 47. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

378

A 47. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

379

A 47. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

380

A 47. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

381

A 47. § (5) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 32. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

382

A 48. § és az azt megelőző alcím a 2009: LXXVII. törvény – a 2009: CXVI. törvény 108. § 8. pont d)–f) alpontja szerint módosított – 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

383

A 48. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

384

A 48. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

385

A 48. § (4) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

386

A 49. §-t megelőző alcím a 2009: LXXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

387

A 49. § a 2010: CXXIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

388

A törvény X. Fejezetének címét, az azt követő alcímet az 1996: LXXXIII. törvény 31. §-a állapította meg.

389

A 49/A. §-t az 1996: LXXXIII. törvény 31. §-a iktatta a szövegbe.

390

A 49/A. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 302. § (3) bekezdésének n) pontja és a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése, valamint a 2009: CXVI. törvény 134. § 4. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

392

A 49/A. § (2) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009: CXV. törvény előírásainak megfelelő módosításával az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.

393

A 49/A. § (3) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 84. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009: CXV. törvény előírásainak megfelelő módosításával az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.

394

A 49/A. § (4) bekezdését a 2003: XCI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009: CXV. törvény előírásainak megfelelő módosításával az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.

395

A 49/A. § (5) bekezdését a 2003: XCI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a (2) bekezdésnek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény előírásainak megfelelő módosításával az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.

396

A 49/A. § (6) bekezdését a 2003: XCI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

397

A 49/A. § (7) bekezdését a 2003: XCI. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 14. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

398

A 49/A. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 14. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

399

A 49/A. § (9) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 14. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

400

A 49/B. §-t és alcímét az 1996: LXXXIII. törvény 32. §-a iktatta a szövegbe.

401

A 49/B. § (2) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

402

A 49/B. § (4) bekezdése a 2002: XLII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

403

A 49/B. § (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2004: CI. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

404

A 49/B. § (6) bekezdésének a) pontja a 2003: XCI. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és adókötelezettségre kell alkalmazni.

405

A 49/B. § (6) bekezdésének b) pontja az 1996: CXXIV. törvény 89. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 26. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

406

A 49/B. § (6) bekezdésének c) pontja a 2004: CI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 12. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

407

A 49/B. § (6) bekezdésének d) pontját a 2000: CXIII. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

408

A 49/B. § (6) bekezdésének e) pontját a 2003: XCI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 12. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

409

A 49/B. § (6) bekezdésének f) pontját a 2003: XCI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján az új rendelkezést kell alkalmazni a 2008. december 31-én hatályos f) pont szerint lekötött számlakövetelésre, illetőleg annak még fel nem oldott részére azzal, hogy a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevétel-csökkentés érvényesítését tartalmazó bevallás benyújtásának évét kell tekinteni.

410

A 49/B. § (6) bekezdésének g) pontját a 2004: CI. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: XXVI. törvény 54. § (2) bekezdésének b) pontja és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

411

A 49/B. § (6) bekezdésének h) pontját a 2004: CI. törvény 14. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 12. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

412

A 49/B. § (7) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; 178. § (9) bekezdése alapján – ha a magánszemély számára összességében előnyösebb – 2005. január 1-jétől alkalmazható.

413

A 49/B. § (7) bekezdésének b) pontját a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

414

A 49/B. § (7) bekezdésének c) pontja a 2003: XCI. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

415

A 49/B. § (7) bekezdés d) pontja a 2009: CXVI. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (10) bekezdése alapján a mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó a 2009. évi elhatárolt veszteségére is alkalmazhatja.

416

A 49/B. § (7) bekezdésének e) pontja a 2003: XCI. törvény 25. § (4) bekezdésével, első mondata a 2005: XXVI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a módosított rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

417

A 49/B. § (7) bekezdés g) pontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 9. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

418

A 49/B. § (7) bekezdésének h) pontját a 2004: CI. törvény 14. § (4) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 300. § (10) bekezdése alapján a rendelkezést 2004. január 1-jétől kell alkalmazni, azzal hogy a 2004. évben teljesített adóelőleg-fizetésnél figyelembe vett elhatárolt veszteségre választhatóak az Szja. tv. 2004. január 1-jén hatályos rendelkezései.

419

A 49/B. § (7) bekezdésének i) pontját a 2005: CXIX. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; 178. § (9) bekezdése alapján – ha a magánszemély számára összességében előnyösebb – 2005. január 1-jétől alkalmazható.

420

A 49/B. § (8) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be. A (8) bekezdés a 2007: XXXIX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 9. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.

421

A 49/B. § (8) bekezdés b) pontjának bevezető szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 400. § 14. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

422

A 49/B. § (8) bekezdés b) pontjának bb) alpontja alkalmazására lásd a 2007: XXXIX. törvény 9. § (8)–(9) bekezdését.

423

A 49/B. § (9) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított és a 2010: XC. törvény 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

424

A 49/B. § (9) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

425

A 49/B. § (10) bekezdése a 2010: XC. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

426

A 49/B. § (11) bekezdése a 2003: XCI. törvény 25. § (6) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 92. § 9. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

427

A 49/B. § (12) bekezdése a 2003: XCI. törvény 25. § (7) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 27. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

428

A 49/B. § (13) bekezdés b) pont 1. alpontja a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

429

A 49/B. § (13) bekezdés b) pont 2. alpontja a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

430

A 49/B. § (14) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be, újonnan a 2002: XLII. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

431

A 49/B. § (14) bekezdésének a) pontja a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

432

A 49/B. § (14) bekezdés d) pontja a 2010: CXXIII. törvény 32. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

433

A 49/B. § (14) bekezdésének e) pontja a 2004: CI. törvény 14. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

434

A 49/B. § (15) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: CI. törvény 14. § (7) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

435

A 49/B. § (16) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján az új rendelkezést kell alkalmazni a 2008. december 31-én hatályos (16) bekezdés szerint lekötött számlakövetelésre, illetőleg annak még fel nem oldott részére azzal, hogy a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevétel-csökkentés érvényesítését tartalmazó bevallás benyújtásának évét kell tekinteni. Lásd még a 2009: LXXVII. törvény 206. § (12) bekezdését.

436

A 49/B. § (16) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

437

A 49/B. § (16) bekezdés b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

438

A 49/B. § (17) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be.

439

A 49/B. § (18) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 25. § (5) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: CI. törvény 14. § (8) bekezdése, felvezető szövegrészét a 2006: CXXXI. törvény 3. § (2) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 190. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

440

A 49/B. § (19) bekezdését a 2004: CI. törvény 14. § (8) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

441

A 49/B. § (19) bekezdésének a) pontja a 2006: CXXXI. törvény 148. § (1) bekezdésének h) pontja és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 15. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

442

A 49/B. § (19) bekezdésének ab) alpontja a 2006: CXXXI. törvény 170. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 190. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

443

A 49/B. § (20) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

444

A 49/B. § (21) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 21. §-a.

445

A 49/B. § (22) bekezdését a 2006: CXXXI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 21. §-a.

446

A 49/B. § (23) bekezdését újonnan a 2007: XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 9. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.

447

A 49/B. § (24) bekezdését a 2007: XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 9. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást. A (24) bekezdés a 2007: CXXVI. törvény 15. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

448

A 49/B. § (25) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 45. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XC. törvény 21. §-a.

449

A 49/C. §-t és alcímét az 1996: LXXXIII. törvény 33. §-a iktatta a szövegbe.

450

A 49/C. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése és a 2009: CXVI. törvény 92. § 10. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

451

A 49/C. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

452

A 49/C. § (2) bekezdése b) pontjának „ , továbbá a nyilvántartott pénztartalék” szövegrészét a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (8) bekezdése alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a 2004. évi vállalkozói osztalékalap megállapításánál az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli az Szja tv. 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint a 2003. évre megállapított tartalékolt pénz összege. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó 2002. december 31-én pénztartalék-számlával rendelkezett.

453

A 49/C. § (2) bekezdésének c) és d) pontját az 1998: LXV. törvény 19. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

454

A 49/C. § (3)–(5) bekezdését a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte; (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (9) bekezdése alapján az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál 2004-ben vállalkozói osztalékalapnak minősül az átalányadózás megkezdésekor – az Szja tv. akkor hatályos rendelkezései szerint – nyilvántartásba vett pénztartaléknak az a része, amely korábban nem minősült vállalkozói osztalékalapnak. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó 2002. december 31-én pénztartalék-számlával rendelkezett.

455

A 49/C. § (6) bekezdésének felvezető rendelkezése a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

456

A 49/C. § (6) bekezdésének c) pontját a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

457

A 49/C. § (6) bekezdésének d) pontját az 1998: LXV. törvény 19. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

458

A 49/C. § (7) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 19. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

459

A 49/C. § (8) bekezdése a 2002: XLII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (5) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

460

Az 50. §-t megelőző alcím cím a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

461

Az 50. § az 1999: XCIX. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.

463

Az 50. § (1) bekezdésének a) pontja a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 29. pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

464

Az 50. § (1) bekezdésének c) pontja a 2000: CXIII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (3) bekezdése és (4) bekezdésének 29. pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

466

Az 50. § (7) bekezdése a 2009: XXXV. törvény 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 61. § (2) bekezdése alapján a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

467

Az 50. § (8) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 87. §-a iktatta be, szövege a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 31. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

468

Az 50. § (9) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 22. §-a iktatta be.

469

Az 51. § az 1996: LXXXIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

470

Az 51. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata a 2003: XCI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

471

Az 51. § (2) bekezdésének a) pontja a 2002: XLII. törvény 302. § (3) bekezdésének p) pontja, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 15. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

472

Az 51. § (4) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 178. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a módosított rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

473

Az 52. § az 1999: XCIX. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.

474

Az 52. § (1) bekezdésének a) pontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (3) bekezdése, a 2002: XLII. törvény 302. § (3) bekezdésének o) pontja és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 29. és 30. pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

475

Az 52. § (1) bekezdésének b) pontját a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

476

Az 52. § (2) bekezdése a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 32. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

477

Az 52. § (3) bekezdése a 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

478

Az 53. § az 1999: XCIX. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

479

Az 53. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 169. § 16. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

480

Az 53. § (1) bekezdésének a) pontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

481

Az 53. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 16. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

482

Az 53. § (2) bekezdésének a) pontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

483

Az 53. § (3) bekezdése a 2003: XCI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

484

Az 53. § (3) bekezdés g) pontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 11. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

485

Az 53. § (3) bekezdésének k) pontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 16. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

486

Az 53. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (6)–(7) bekezdése alapján az az egyéni vállalkozó, aki működési engedélyét a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján kapta, az adózási mód megválasztásánál már a 2007. adóévben alkalmazhatja a rendelkezést; az egyéni vállalkozó utoljára abban az adóévben alkalmazhatja az Szja tv. 53. §-ának 2006. augusztus 31-én hatályos (4) bekezdését, amely adóévben működési engedélyét a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint módosították. [A (4) bekezdés 2006. augusztus 31-én hatályos szövege: „Az (1) bekezdés d) pontjában említett üzletek a következők: a) élelmiszer jellegű áruház 111., b) élelmiszer jellegű vegyes üzlet 113., c) zöldség és gyümölcs üzlet 121., d) hús, húskészítmény, baromfiüzlet 122., e) hal és halkészítmény üzlet 123., f) kenyér- és pékáruüzlet 124., g) gyógyhatású készítmények szaküzlete 129., h) vegyi áruk üzlete 141., i) festékek és lakkok üzlete 1362., j) mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607.]

487

Az 53. § (5) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (3) bekezdése és a 2009: LXXVII. törvény 169. § 16. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

488

Az 53/A. §-t az 1999: XCIX. törvény 205. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

489

Az 54. § a 2005: LXXXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 40. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést 2005. augusztus 22. napjától kell alkalmazni azzal, hogy a magánszemély – döntése szerint – a rendelkezést (szükség esetén az önellenőrzésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával) 2004. január 1-jétől alkalmazhatja.

490

Az 54. § (3) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 12. §-a iktatta be, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

491

Az 55. § a 2009: CXVI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

492

Az 56. § az 1996: LXXXIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

493

Az 56. § (1) bekezdését a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXXXI. törvény 7. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (15) bekezdése alapján a 2009. január 31-ét követően teljesített kiadásokkal összefüggésben kell alkalmazni.

494

Az 57. § előtti alcímet a 2009: CXVI. törvény 14. §-a iktatta be.

495

Az 57. § a 2009: CXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

496

Az 57/A. § előtti címet az 1996: LXXXIII. törvény 41. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

497

Az 57/A. §-t az 1996: LXXXIII. törvény 41. §-a iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

498

Az 57/A. § (1) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 15. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

499

Az 57/A. § (2) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

501

Az 57/A. § (8) bekezdését a 2005: CXIX. törvény 178. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

502

Az 57/B. §-t az 1996: LXXXIII. törvény 42. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése.

503

Az 57/C. §-t az 1996: LXXXIII. törvény 43. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése.

504

Az 58. § (2) bekezdése a 2002: XLII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

505

Az 58. § (4) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 44. §-ával megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 34. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

506

Az 58. § (5) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

507

Az 58. § (6) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 44. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 32. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

508

Az 58. § (7) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 44. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

509

Az 58. § (8) bekezdése a 2003: XCI. törvény 29. §-ával megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (3) bekezdése és (4) bekezdésének 35. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

510

Az 58. § (9) bekezdését a 2003: XCI. törvény 29. §-a iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

511

Az 59. § az 1998: LXV. törvény 22. §-ával megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

512

A 60. § a 2007: CXXVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

513

A 60. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

514

A 60. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

515

A 60. § (3) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja és 32. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

516

A 60. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

517

A 60. § (4) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

518

A 61. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

519

A 61. § (2) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 20. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

520

A 61. § (3) bekezdését a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 20. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

521

Lásd az 1994: LV. törvényt.

522

A 62. § (1) bekezdése az 1997: CV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 431. § e) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

523

A 62. § (1) bekezdésének c) pontja a 2001: L. törvény 69. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

524

A 62. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

525

A 62. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

526

A 62. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 400. § 17. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

527

A 62. § (6) bekezdését újonnan a 2007: CXXVI. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

528

A 62. § (7) bekezdését újonnan a 2007: CXXVI. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

529

A 62. § (8) bekezdését a 2001: LXXIV. törvény 88. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: CI. törvény 300. § (3) bekezdése.

530

A 63. § az 1996: LXXXIII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

531

A 63. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

532

A 63. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a 2008. január 1-jét megelőzően átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 63. §-a (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély a lakásszerzési kedvezményt érvényesíti.

533

A 63. § (3) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a 2008. január 1-jét megelőzően átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 63. §-a (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély a lakásszerzési kedvezményt érvényesíti.

534

A 63. § (4) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a 2008. január 1-jét megelőzően átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 63. §-a (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély a lakásszerzési kedvezményt érvényesíti.

535

A 63. § új (5) bekezdését a 2004: CI. törvény 15. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdés a 2007: CXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (9) bekezdése alapján a 2008. január 1-jét megelőzően átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre az Szja tv. 2007. december 31-én hatályos 63. §-a (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély a lakásszerzési kedvezményt érvényesíti.

536

A 63. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2004: CI. törvény 15. §-a. A (6) bekezdés a 2007: CXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

537

A 63. § (7) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

538

A 63. § (8) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

539

A 63. § (9) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

540

A 63/A. §-t a 2003: XCI. törvény 30. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: CI. törvény 300. § (8) bekezdése 2004. január 1. napjával. Ha a magánszemély számára a 2004. november 15. napját megelőző napon hatályban volt Szja tv. 63/A. §-ának előírásai kedvezőbbek, akkor a 2004. évi adókötelezettsége megállapítása során az Szja tv. 2004. november 15. napját megelőző napon hatályban volt Szja tv. 63/A. §-ának rendelkezéseit még alkalmazhatja.

541

A 64. § (1) bekezdését a 2005: LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezés 2005. március 11-től már nem alkalmazható azon, az említett időpontot megelőző termőföld átruházások esetében sem, amelyek alapján a magánszemélynek az (1) bekezdésben említett bevétele bevallására előírt határidő az említett időpontban még nyitva állt, valamint azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezés alapján utólagos adómegállapítás nem tehető.

542

A 64. § (2) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 48. §-ával megállapított, és a 2001: LXXIV. törvény 161. § (3) bekezdésének k) pontja, valamint a 2005: LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

543

Lásd az 1991: XXV., az 1992: XXIV., az 1992: XXXII. és az 1992: XLIX. törvényt.

544

Lásd az 1992: II. törvényt.

545

A 64. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

546

A 64/A. §-t és alcímét az 1996: LXXXIII. törvény 49. §-a iktatta a szövegbe.

547

A 64/A. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

548

A 64/A. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.

549

A 64/A. (3) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

550

A 64/A. § (4) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

551

A 64/A. § (6) bekezdés c) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.

552

A 64/A. § (7) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

553

A 65. § és címe a 2006: LXI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. A 2009: CXVI. törvény 144. § (15) bekezdése alapján a 2006. szeptember 1-jét megelőzően megszerzett befektetési jegy 2009. december 31-ét követő visszaváltásakor, átruházásakor az Szja tv. 2006. augusztus 31-én hatályos 65. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

554

A 65. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CXXXI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 190. § (6) bekezdését. Az (1) bekezdés záró szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

555

A 65. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LXXXV. törvény 90. §-a szerint módosított szöveg.

556

A 65. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

557

A 65. § (1) bekezdés c) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

558

A 65. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CXVI. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 31. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

559

A 65. § (1) bekezdésének e) pontját a 2006: CXXXI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 169. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

560

A 65. § (1) bekezdésének f) pontját a 2007: CXXVI. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

561

A 65. § (2) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 32. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

562

A 65. § (3) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

563

A 65. § (3) bekezdés a) pont záró szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 31. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

564

A 65. § (5) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

565

A 65. § (6) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 169. § 18. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

566

A 65. § (9) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

567

A 65/A. §-t és címét a 2001: LXXIV. törvény 90. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

569

A 65/A. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.

570

A 65/A. § (3) bekezdése a 2002: XLII. törvény 302. § (3) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

572

A 65/B. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: CXXVI. törvény 21. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

573

A 65/B. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 28. pontja hatályon kívül helyezte.

574

A 65/B. § (4) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 5. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

575

A 65/B. § (10) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 5. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

576

A 66. § a 2008: LXXXI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; a társas vállalkozás magánszemély tagja részére kifizetett osztalékából a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összeg adókötelezettségének meghatározására lásd a (19)–(20) bekezdése rendelkezéseit.

577

A 66. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LXXVII. törvény 169. § – a 2009: CXVI. törvény 108. § 23. pontja szerint módosított – 19. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

578

A 66. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 29. pontja hatályon kívül helyezte. A 2010: CLIII. törvény 82. § (1) bekezdése alapján a magánszemély adózó a 2010. december 31-én hatályos 66. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékű adót fizet az Szja tv. 28. § (12)–(13) bekezdése, és – ha jövedelemszerzés helye külföld – 65–68. §-a szerinti jövedelem után. A kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepel. Lásd még a 2010: CLIII. törvény 82–83. §-át.

579

A 66. § (4) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 6. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

580

A 66. § (5) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 29. pontja hatályon kívül helyezte.

581

A 67. § alcíme az 1996: LXXXIII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

582

A 67. § a 2004: CI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

583

A 67. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

584

A 67. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

585

A 67. § (5) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

586

A 67. § (6) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

587

A 67. § (7) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 7. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

588

A 67. § (9) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 12. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

589

A 67. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 12. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

590

A 67. § (9) bekezdésének ac) pontja a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

591

A 67. § (9) bekezdés a) pont ak) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

592

A 67. § (9) bekezdés a) pontjának al) alpontját a 2005: CXIX. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

593

A 67. § (9) bekezdésének b) pontja a 2005: CXIX. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

594

A 67. § (9) bekezdés b) pontjának bb) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 20. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

595

A 67. § (9) bekezdés c) pontját a 2009: CXVI. törvény 17. §-a iktatta be, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

596

A 67. § (10) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

597

A 67/A. §-t és címét újonnan a 2006: LXI. törvény 15. §-a iktatta be, szövegük a 2009: CXVI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

598

A 67/A. § (2) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 31. pontja hatályon kívül helyezte.

599

A 67/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 31. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

600

A 67/A. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

601

A 67/A. § (6) bekezdése – a 2009: CXVI. törvény 144. § (11) bekezdése alapján – az Szja tv. 2009. december 31. napján hatályos 67/A. §-ának rendelkezései szerint tőzsdei ügyletnek nem minősülő ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében – első ízben a megelőző év tekintetében a 2010. évben, a megelőző két év tekintetében a 2010–2011. évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségre – akkor alkalmazható, ha az ügyletkötés 2009. december 31. napját követően történt; a 67/A. § (6) bekezdése alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az Szja tv. 2009. december 31. napján hatályos 67/A. §-ának (1) bekezdése szerint tőzsdei ügyletből származó veszteség is.

602

A 67/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: CXVI. törvény 18. §-a iktatta be, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

603

A 67/B. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

604

A 67/B. § (4) bekezdés záró szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

605

A 67/B. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

606

A 67/B. § (4) bekezdés b) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

607

A 67/B. § (5) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

608

A 67/B. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

609

A 67/B. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

610

A 67/B. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

611

A 67/B. § (5) bekezdés c) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

612

A 68. § a 2001: LXXIV. törvény 93. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

613

Lásd a 2000: C. törvényt.

615

A 68. § (6) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 32. pontja hatályon kívül helyezte.

616

A 68. § (9) bekezdését a 2002: XLII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

617

A 68. § (10) bekezdését a 2002: XLII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

619

A XIII. fejezet címe a 2010: CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

620

A 69. §-t megelőző alcím a 2010: CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

621

A 69. § a 2010: CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

622

A 70. §-t a 2008: LXXXI. törvény 238. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg; a §-t megelőző alcím ugyanezen módosító rendelkezés alapján hatályát vesztette.

623

A 70. § (3) bekezdés b) pontja a 2010: CLIII. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

624

A 71. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 26. §-a iktatta be.

625

A 71. §-t újonnan a 2009: LXXVII. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

626

A 72. § a 2003: XCI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; – a 2004: CI. törvény 300. § (18) bekezdése szerint módosított – (16) bekezdése alapján ha kifizető a magánszeméllyel a hitel (kölcsön) szerződést 2003. november 30-ig megkötötte, a hitel (kölcsön) futamideje alatt keletkező kamatkedvezményből származó jövedelem adókötelezettségét az Szja tv. 72. §-ának 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni.

627

A 72. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

628

A 72. § (3) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 186. § 15. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

629

A 72. § (4) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (3) bekezdésének záró rendelkezése alapján bármely a 2005. november 15-ét megelőző időszakban is alkalmazható.

630

A 72. § (4) bekezdésének c) pontja a 2006: CXXXI. törvény 148. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg, a rendelkezést a 2007. február 5. napjától adott előlegre, elszámolásra kiadott összegre kell alkalmazni.

631

A 72. § (4) bekezdésének e) pontja a 2004: XXVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 66. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

632

A 72. § (4) bekezdésének f) pontja a 2005: XXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 54. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. május 10. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

633

A 72. § (4) bekezdésének h) pontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

634

A 72. § (4) bekezdésének m) pontját a 2005: XXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 54. § (1) bekezdése alapján a 2005. május 10. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (5) bekezdése alapján 2004. január 1-jétől lehet alkalmazni.

635

A 72. § (4) bekezdésének n) pontját a 2007: CXXVI. törvény 27. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

636

A 72/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 33. pontja hatályon kívül helyezte.

637

A 73. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 34. pontja hatályon kívül helyezte.

638

A 74. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXXIII. törvény 32. § 35. pontja hatályon kívül helyezte.

639

A 74/A. §-t és címét a 2004: CI. törvény 18. §-a iktatta be, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

640

A 74/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LXXVII. törvény 169. § 26. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

641

A 74/A. § (3) bekezdésének c) pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

642

A 74/A. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

643

A 74/A. § (4) bekezdés b) pontja a 2009: LXXVII. törvény 169. § 26. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

644

A 74/A. § (5) bekezdés záró szövegrésze a 2010: CXXIII. törvény 31. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

645

A 74/A. § (5) bekezdés a) pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

646

A 75. § és címe a 2000: CXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

647

A 75. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

648

A 75. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

649

A 75. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

652

A 75. § (8) bekezdését a 2010: CXXIII. törvény 32. § 36. pontja hatályon kívül helyezte.

653

A 76. § (1) bekezdése az 1997: CV. törvény 36. §-ával megállapított és a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

655

A 76. § (2) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

656

A 76. § (3) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

657

A 76. § (4) bekezdése a 2010: V. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

659

A 76. § (5) bekezdését újonnan a 2010: CXXIII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

660

A 77. § (1) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 31. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

661

A Harmadik rész XV. Fejezetét (77/A–77/C. §-t) a 2002: XLII. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseket a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

662

A 77/A. § (1) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 32. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

663

A 77/A. § (2) bekezdése a 2003: XCI. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (6) bekezdése alapján a 2003. évben megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni kell. E rendelkezés alapján nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség az átalakuló társas vállalkozás jogutódját, ha e törvény kihirdetéséig megszűnt, de ebben az esetben az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdésének c) pontját az átalakuló társas vállalkozás tagja sem alkalmazhatja.

664

A 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (3) bekezdésének c) pontja alapján a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelem adókötelezettségére is alkalmazni lehet.

665

A 77/A. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: CXXVI. törvény 431. § g) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

666

A 77/A. § (2) bekezdésének f) pontja a 2006: CXXXI. törvény 170. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 190. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. Lásd még a 190. § (7) bekezdését.

667

A 77/A. § (2) bekezdésének g) pontját a 2007: CXXVI. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

668

A 77/A. § (4) bekezdése a 2003: XCI. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg, harmadik mondatát a 2006: IV. törvény 364. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

669

A 77/A. § (5) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

670

A 77/A. § (6) bekezdése a 2003: XCI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

671

A 77/A. § (7) bekezdése a 2003: XCI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

672

A 77/A. § (8) bekezdésének felvezető szövege a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

673

A 77/A. § (8) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

674

A 77/A. § (8) bekezdésének b) pontja a 2003: XCI. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

675

A 77/A. § (9) bekezdésének a) pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

676

A 77/A. § (9) bekezdés b) pontja a 2006: IV. törvény 367. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

677

A 77/B. § a 2007: CXXVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

678

A 77/B. § (6) bekezdése a 2010: CXXIII. törvény 32. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

679

A 77/B. § (10) bekezdés a) pontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 38. pontja hatályon kívül helyezte.

680

A 77/B. § (12) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 134. § 9. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

681

A 77/B. § (13) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 92. § 13. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

682

A 77/C. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 134. § 10. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

683

A 77/C. § (1) bekezdésének c) pontját a 2003: XCI. törvény 36. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

684

A 77/C. § (2) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 400. § 24. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

685

A 77/C. (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

686

A 77/C. (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

687

A 77/C. § (7) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 25. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

688

A 77/C. § (8) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CXXVI. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

689

A 77/C. § (8) bekezdésének a) pontja a 2003: XCI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 26. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (11) bekezdése alapján a 2007. adóévre is alkalmazni lehet, ha az a magánszemély számára összességében előnyösebb.

690

A 77/C. § (8) bekezdésének b) pontja a 2003: XCI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 26. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (11) bekezdése alapján a 2007. adóévre is alkalmazni lehet, ha az a magánszemély számára összességében előnyösebb.

691

A 77/C. § (8) bekezdésének i) pontja a 2003: XCI. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: CXVI. törvény 134. § 10. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

692

A 77/C. § (10) bekezdése a 2003: XCI. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

693

A 77/C. § (15) bekezdésének felvezető szövege a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése és a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg, a rendelkezést a 2006. szeptember 1-jéig már nyilvántartásba vett elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok esetében is alkalmazni lehet.

694

A 77/C. § (15) bekezdésének a) pontját a 2006: CXXXI. törvény 170. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 190. § (7)–(8) bekezdését.

695

A 77/C. § (17) bekezdése a 2009: CXVI. törvény 134. § 10. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

696

A 77/C. § (18) bekezdése a 2006: LXI. törvény 18. §-ával megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

697

A 77/C. § (19) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 27. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

698

A 77/C. § (19) bekezdésének a) pontja a 2007: CXXVI. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

699

A 77/C. § (19) bekezdésének c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

700

A 77/C. § (19) bekezdésének d) pontja a 2007: CXXVI. törvény 32. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

701

A 77/C. § (19) bekezdésének f) pontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 28. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

702

A 77/C. § (19) bekezdésének g) pontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 28. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

703

A 77/C. § (19) bekezdésének i) pontja a 2007: CXXVI. törvény 400. § 28. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

704

A 77/C. § (20) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

705

A 77/C. § (20) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 28. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

706

A 77/C. § (21) bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 32. § (4) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 120. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

707

A 77/C. § (22) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

708

A 77/C. § (22) bekezdésének a) pontja a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének l) pontja, a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 27. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (17) bekezdése alapján a 2009. július 9-én már nyilvántartásban szereplő programok esetében is alkalmazni kell.

709

A 77/C. § (22) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 32. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

710

A 77/C. § (23) bekezdése a 2003: XCI. törvény 36. § (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja és 170. § (1) bekezdésének u) pontja, a 2009: LVI. törvény 119. és 120. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

711

A 77/C. § (24) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

712

A 77/C. § (24) bekezdésének b) pontja a 2007: CXXVI. törvény 32. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

713

A 77/C. § (24) bekezdésének c) pontja a 2006: CXXXI. törvény 148. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 190. § (9) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba vett elismert munkavállalói értékpapír juttatási programok esetében is alkalmazni kell.

714

A 77/C. § (24) bekezdésének d) pontja a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg, a rendelkezést a 2006. szeptember 1-jéig már nyilvántartásba vett elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok esetében is alkalmazni lehet.

715

A 77/C. § (24) bekezdésének e) pontja a 2007: CXXVI. törvény 32. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

716

A 78. §-t a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

717

A 78/A. §-t, valamint a fölötte lévő alcímet az 1997: XVII. törvény 2. §-a iktatta be.

718

A 78/A. § (1) bekezdése az 1997: CV. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

720

A 78/A. § (3) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének r) pontja és a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

722

A 78/A. § (4) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (3) bekezdése, a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 49. pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

723

A 78/A. § (6) bekezdése a 2003: XCI. törvény 37. §-ával megállapított és a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2006: CXXXI. törvény 148. § (1) bekezdésének k) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

724

A 78/A. § (7) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

725

A 78/A. § (8) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 205. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

726

A 78/B. §-t az 1997: CV. törvény 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

729

A 80. § c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 431. § h) pontja szerint módosított szöveg.

731

A 80. § d) pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 16. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény 28. §-a iktatta be.

732

A 80. § e) pontját az 1996: LXXXIII. törvény 60. §-a iktatta be.

734

A 80. § f) pontját az 1996: LXXXIII. törvény 60. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 11. pontja.

735

A 80. § g) pontját a 2006: LXI. törvény 223. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 25. §-a iktatta be.

737

A 81. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 27. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

739

A 81. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

741

A 81. § (3) bekezdését az 1997: CV. törvény 38. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

743

A 81. § (4) bekezdését újonnan a 2009: LVI. törvény 118. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXVI. törvény 134. § 12. pontja.

744

A 81. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 118. §-a iktatta be.

747

A 82. § az 1997: CV. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

748

A 82. § (1) bekezdése a 2002: XLII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

749

Lásd a Magyar Közlöny 2005. évi 128., 170., a 2006. évi 37., 79., 119., 2007. évi 1., 42., 87., 129., 184., 2008. évi 55., 98. számában, a Hivatalos Értesítő 2008. évi 40., 53. számában, 2009. évi 13., 32., 49. számában közzétett MNB közleményt.

750

A 82. § (2) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (18) bekezdése alapján a rendelkezést 2006. január 1-jétől kell alkalmazni. A 82. § (2) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

751

Lásd a Magyar Közlöny 2007. évi 5., 19., 32., 51., 65., 77., 96., 110., 122., 140., 157., 178., 185., a 2008. évi 7., 22., 45., 63., 76., 89. számában, valamint a Hivatalos Értesítő 2008. évi 29., 33., 42., 47., 51., 2009. évi 3., 11., 18., 25., 30., 32., 36., 40., 47., 52., 55., 62., 2010. évi 2., 5., 13., 20., 28., 38., 47., 55. számában közzétett APEH közleményt.

752

A 82. § (3) bekezdését a 2002: XLII. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be, a 2010: CXXIII. törvény 32. § 39. pontja hatályon kívül helyezte.

753

A 83. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 226. pontja hatályon kívül helyezte.

754

A 83. § (3) bekezdését az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

755

A 83. § (4) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 186. § 17. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

756

A 83. § (5) és (6) bekezdését az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

757

A 83. § (7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 226. pontja hatályon kívül helyezte.

758

A 83. § (9) bekezdése az 1996: LXXXIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

759

A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991: LXIX. törvényt – annak 103-106. §-a kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996: CXII. törvény 221. §-ának (2) bekezdése a) pontja 1997. január 1-jével hatályon kívül helyezte. Lásd az utóbbi törvény 241. §-ának (1) és (4) bekezdését.

760

A 83. § (11) bekezdését a 2002: XLII. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 50. pontja és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 29. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

761

A 83. § (12) bekezdését a 2002: XLII. törvény 29. §-a iktatta be, második mondatát a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

762

A 83. § (13) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 33. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

763

A 83/A. §-t a 2003: XCI. törvény 38. §-a iktatta be.

764

A 84. §-t a 2002: XLII. törvény 30. §-a iktatta be.

765

A 84. § (1) bekezdésének új b) pontját a 2004: XXVII. törvény 26. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését c) pontra változtatva. E módosító törvény – 2004: CI. törvény 316. § (3) bekezdésével megállapított – 66. § (2) bekezdése alapján 2005. július 1-jén lépett hatályba.

766

A 84. § (1) bekezdése eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 2004: XXVII. törvény 26. §-a.

767

A 84. § (2) bekezdése a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése, a 2009: LXXVII. törvény 169. § 28. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

768

A 84. § (3) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 34. §-a iktatta be.

769

A 84. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 34. §-a iktatta be.

770

A 84/A. §-t a 2010: XC. törvény 19. §-a iktatta be.

771

A 84/B. §-t a 2010: XC. törvény 19. §-a iktatta be.

772

A 84/C. §-t a 2010: LXXXIII. törvény 2. §-a iktatta be.

773

A hatálybalépés időpontja: 2010. augusztus 18.

774

A hatálybalépés időpontja: 2010. augusztus 18.

775

A 84/D. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

776

A 84/E. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

777

A 84/F. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

778

A 84/G. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

779

A 84/H. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

780

A 84/I. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

781

A 84/J. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

782

A 84/K. §-t a 2010: CXXIII. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

783

A 84/L. §-t a 2010: CLIV. törvény 33. §-a iktatta be.

784

A 84/M. §-t a 2010: CLIV. törvény 33. §-a iktatta be.

785

A 2004: XXVII. törvény 68. §-a alapján mentes a jövedelem (bevétel) után fizetendő adó és minden egyéb közteher alól az a bevétel, amelyet a magánszemély az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy egyéb alkalmazottjaként, erre a jogviszonyára tekintettel 2003. január 1-jétől a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló jogszabály hatálybalépésének napját megelőző napig az Európai Közösségektől bér, fizetés és más hasonló térítés, juttatás címén szerez (szerzett), feltéve, hogy az az Európai Közösségeket illető adó hatálya alá tartozik (tartozott).

786

Az 1. számú melléklet 1.1. pontja a 2006: CXXXI. törvény 6. §-ával megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 30. pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (16) bekezdése alapján a 2009. január 1-jét megelőzően, 2006. december 31-ét követően megszerzett, az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíjra is alkalmazni lehet. Az 1.1. pontból az „anyasági segély (anyasági támogatás),” szövegrészt a 2009: XXXV. törvény 51. § b) pontja hatályon kívül helyezte; e módosító törvény 61. § (9) bekezdése alapján a 2010. április 1-jét megelőzően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás adókötelezettségére az Szja tv. 1. számú mellékletének 2009. augusztus 31-én hatályos 1.1. pontját kell alkalmazni.

787

Az 1. számú melléklet 1.2. pontját a 2009: XXXV. törvény 51. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

788

Az 1. számú melléklet 1.3. alpontja a 2004: CI. törvény 19. §-ával megállapított és a 2004: CV. törvény 209. § 8. pontja, a 2009: XXXV. törvény 42. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 61. § (3) bekezdése alapján a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és annak adókötelezettségére kell alkalmazni.

789

Az 1. számú melléklet 1.6. pontját az 1997: CV. törvény 1. számú mellékletének 2. pontja iktatta be, újonnan a 2005: CXIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

790

Az 1. számú melléklet 1. pont 1.7. alpontját újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

791

Az 1. számú melléklet 1. pont 1.8. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

792

Az 1. számú melléklet 1. pont 1.9. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

793

Az 1. számú melléklet 2.1. pontja a 2006: CXXXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 190. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

796

Az 1. számú melléklet 2. pont 2.4. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 32. § 40. pontja hatályon kívül helyezte.

797

Az 1. számú melléklet 2.5. pontja a 2006: CXXXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 190. § (12) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jét megelőző bármely korábbi időszak adókötelezettségére is alkalmazni lehet.

799

Az 1. számú melléklet 2. pontjának 2.6. pontját az 1996: LXXXIII. törvény 1. számú mellékletének 2. pontja iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

801

Az 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontját újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

802

Az 1. számú melléklet 3. pontjának címe az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével, illetve 1. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg, s egyidejűleg 3.2.3. és 3.2.4. alpontokat is iktatott a szövegbe.

803

Az 1. számú melléklet 3.2.1. alpontját a 2009: CXVI. törvény 134. § – a 2009: CLVIII. törvény 2. §-a szerint módosított – 13. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: LXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

804

Az 1. számú melléklet 3.2.2. alponja a 2010: LXXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

806

Az 1. számú melléklet 3. pont 3.2.5. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

807

Az 1. számú melléklet 3.3. pontja a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 16. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. §2010: CLIII. törvény 68. § (2) bekezdésével megállapított – 30. pontja szerint módosított szöveg.

808

Az 1. számú melléklet 3. pont 3.4. alpontja a 2010: CXXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

809

Az 1. számú melléklet 3. pont 3.5. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

810

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.3. alpontja a 2010: CXXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

811

Az 1. számú melléklet 4.5. pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

812

Az 1. számú melléklet 4.6. pontja a 2009: LXXVII. törvény 26. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 30. pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 101–102. §-a szerint módosított szöveg.

813

Az 1. számú melléklet 4.7. pontja a 2007: CXXVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől lehet alkalmazni, ha alkalmazása a magánszemély számára összességében előnyösebb.

814

Az 1. számú melléklet 4.8. alpontja a 2001: LXXIV. törvény 95. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

815

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.10. alpontja a 2010: CXXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

816

Az 1. számú melléklet 4.11. pontját a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

817

Az 1. számú melléklet 4.12. pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

818

Az 1. számú melléklet 4. pontjának 4.13. alpontját a 2005: CLXX. törvény 64. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

819

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.14. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

820

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.15. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

821

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.16. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

822

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.17. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

823

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.18. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

824

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.19. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

825

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.20. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

826

Az 1. számú melléklet 4. pont 4.21. alpontját a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

827

Az 1. számú melléklet 5. pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

828

Az 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpontja a 2010: CXXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

829

Az 1. számú melléklet 6.2. pontja az 1997: CV. törvény 1. számú mellékletének 8. pontjával megállapított szöveg.

830

Az 1. számú melléklet 6.3. alpontja a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

831

Az 1. számú melléklet 6.4. pontja a 2007: CXXVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

832

Az 1. számú melléklet 6.5. pontja a 2007: CXXVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

833

Az 1. számú melléklet 6.6. alpontját újonnan az 1999: XCIX. törvény 206. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

834

Az 1. számú melléklet 6.7. alpontját az 1999: XCIX. törvény 206. §-a iktatta be.

835

Az 1. számú melléklet 6.8. alpontját a 2001: LXXIV. törvény 95. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

836

Az 1. számú melléklet 6.9. alpontját a 2005: CXIX. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

837

Az 1. számú melléklet 7. pont 7.1. alpontja a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított és a 2004: XXVII. törvény2004: XLV. törvény 69. § (2) bekezdése szerint módosított – 69. § (3) bekezdés e) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

838

Az 1. számú melléklet 7.2. alpontja a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 32. §2010: CLIII. törvény 71. §-ával megállapított – 40. pontja szerint módosított szöveg.

839

Az 1. számú melléklet 7.3. alpontját a 2002: XLII. törvény 302. § (16) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: CXIX. törvény 23. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; 178. § (10) bekezdése alapján a 2006. január 1-jét megelőző bármely időszak adókötelezettségére alkalmazni lehet.

840

Az 1. számú melléklet 7.4. alpontja a 2001: LXXIV. törvény 95. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 2002. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

841

Az 1. számú melléklet 7.6. alpontját a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

842

Az 1. számú melléklet 7.7. pontja a 2007: CXXVI. törvény 35. §-ával megállapított és a 2009: CXVI. törvény 92. § 14. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (16) bekezdése alapján a donornak 2009-ben kifizetett díj, költségtérítés adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet.

843

Az 1. számú melléklet 7.8. alpontját a 2001: LXXIV. törvény 95. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 39. §-a állapította meg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

844

Az 1. számú melléklet 7.9. alpontját a 2002: XXIII. törvény 20. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XLII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

845

Az 1. számú melléklet 7.10. alpontját a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

846

Az 1. számú melléklet 7.11. alpontját a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 26. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

847

Az 1. számú melléklet 7.12. alpontját a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

848

Az 1. számú melléklet 7.13. alpontját a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

849

Az 1. számú melléklet 7.14. alpontját a 2003: LII. törvény 29. § (3) bekezdése iktatta be, a 29. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján már kifizetett életjáradékra is alkalmazni kell.

852

Az 1. számú melléklet 7.15. alpontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

853

Az 1. számú melléklet 7.16. alpontját a 2005: CXIX. törvény 23. §-a iktatta be. E módosító törvény – a 2006: LXI. törvény 223. § (16) bekezdésének c) pontja szerint módosított – 179. § (9) bekezdése alapján a rendelkezés a 2006. augusztus 31-ét követő jóváírásokra alkalmazható.

854

Az 1. számú melléklet 7.17. alpontját a 2005: CXIX. törvény 23. §-a iktatta be. E módosító törvény 178. § (12) bekezdése alapján a rendelkezést 2005. január 1-jétől lehet alkalmazni.

855

Az 1. számú melléklet 7.18. alpontját a 2006: LXI. törvény 20. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXXXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 190. § (11) bekezdése alapján a rendelkezést 2006. szeptember 1-jétől lehet alkalmazni.

856

Az 1. számú melléklet 7.19. pontját újonnan a 2008: LXXXI. törvény 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

857

Az 1. számú melléklet 7.20. alpontját a 2006: LXI. törvény 20. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVI. törvény 431. § i) pontja.

858

Az 1. számú melléklet 8. pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

859

Az 1. számú melléklet 8.1. alpontja a 2004: CI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (13) bekezdése alapján a rendelkezést a 2004. január 1-jétől megszerzett bevételre kell alkalmazni.

860

Az 1. számú melléklet 8.3. pontja a 2009: LXXVII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (15) bekezdése alapján a 2009. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkek – érvényességük meghosszabbítása esetén is – a 2009. december 31-én érvényes szabályok szerint használhatók fel.

861

Az 1. számú melléklet 8.4. pontja a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

862

Az 1. számú melléklet 8.6. pontja a 2008: LXXXI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

863

Az 1. számú melléklet 8.6. pont g) alpontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

864

Az 1. számú melléklet 8.7. alpontja a 2004: CI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

865

Az 1. számú melléklet 8.8. pontja az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

866

Az 1. számú melléklet 8.9. pontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 7. számú mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.

867

Az 1. számú melléklet 8.10. alpontját a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXV. törvény 12. §-a iktatta be.

868

Az 1. számú melléklet 8.11. pontja az 1997: CV. törvény 1. számú mellékletének 10. pontjával megállapított és az 1999: XCIX. törvény 205. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg. A 8.11. alpont „a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás, továbbá” szövegrészét a 2006: LXI. törvény 223. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket 2006. évre még alkalmazni kell.

869

Az 1. számú melléklet 8.12. pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; lásd még a 206. § (16) bekezdését.

870

Az 1. számú melléklet 8.14. pontja a 2007: CXXVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

872

Az 1. számú melléklet 8.16. alpontja a 2004: CI. törvény 19. §-ával megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (2) bekezdése, valamint a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.

873

Az 1. számú melléklet 8.17. pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: LXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

874

Az 1. számú melléklet 8.18. pontja a 2009: LXXVII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

875

Az 1. számú melléklet 8.19. pont a) alpontját a 2009: CXVI. törvény 134. § 13. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

876

Az 1. számú melléklet 8.19. alpontjának b) pontja a 2005: CXIX. törvény 23. §-ával megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

877

Az 1. számú melléklet 8.20. pontja a 2003: XCI. törvény 208. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

878

Az 1. számú melléklet 8.21. pontja a 2007: CXXVI. törvény 431. § h) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

880

Az 1. számú melléklet 8.22. alpontja a 2004: CI. törvény 19. §-ával megállapított, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 25. pontja szerint módosított szöveg.

881

Az 1. számú melléklet 8.23. pontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése, illetve 1. számú mellékletének 6. pontja szerint megállapított szöveg.

882

Az 1. számú melléklet 8.24. pontja az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével, illetve 1. számú mellékletének 6. pontjával megállapított szöveg.

883

Az 1. számú melléklet 8.25. alpontja a 2002: XLII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

884

Az 1. számú melléklet 8.26. pontját az 1997: CV. törvény 1. számú mellékletének 13. pontja iktatta be.

885

Az 1. számú melléklet 8.27. pontját az 1997: CV. törvény 1. számú mellékletének 13. pontja iktatta be, szövege a 2005: CXXVI. törvény 29. § c) pontja szerint módosított szöveg.

887

Az 1. számú melléklet 8.28. pontját az 1997: CV. törvény 1. számú mellékletének 13. pontja iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja, újonnan a 2010: LXXXIII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

888

Az 1. számú melléklet 8.29. pontját az 1999: XCIX. törvény 206. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2004: CXXXV. törvény 96. § (2) bekezdése állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 96. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

889

Az 1. számú melléklet 8.30. alpontját a 2001: LXXIV. törvény 95. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

890

Az 1. számú melléklet 8.31. alpontját a 2001: LXXIV. törvény 95. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének s) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

891

Lásd a 2000: C. törvényt.

892

Az 1. számú melléklet 8.32. alpontját a 2001: LXXIV. törvény 95. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2006: CXXXI. törvény 6. §-a állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 190. § (12) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jét megelőző bármely korábbi időszak adókötelezettségére is alkalmazni lehet.

894

Az 1. számú melléklet 8.33. alpontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

895

Az 1. számú melléklet 8.34. pontját a 2005: XXIV. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

896

Az 1. számú melléklet 8.35. pontját a 2007: CXXVI. törvény 35. §-a iktatta be, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

897

Az 1. számú melléklet 8.36. pontját a 2008: LXXXI. törvény 13. §-a iktatta be, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

898

Az 1. számú melléklet 8.37. pontját a 2008: LXXXI. törvény 13. §-a iktatta be, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

899

Az 1. számú melléklet 8.38. pontját a 2009: LXXVII. törvény 26. §-a iktatta be, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

900

Az 1. számú melléklet 8.39. pontját a 2009: CXVI. törvény 20. §-a iktatta be, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; (16) bekezdése alapján a kifizető által 2009-ben biztosított védőoltások adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet.

901

Az 1. számú melléklet 9. pontját az 1997: CV. törvény 1. számú mellékletének 14. pontja iktatta a szövegbe.

902

Az 1. számú melléklet 9.1. pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 18. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

903

Az 1. számú melléklet 9.2. pontját az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (1) bekezdése iktatta be.

904

Az 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpontját újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

905

Az 1. számú melléklet 9. pont 9.4. alpontját újonnan a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

906

Az 1. számú melléklet 9.5. alpontját a 2004: CI. törvény 19. §-a iktatta be, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

907

Az 1. számú melléklet 9.5.1. alpontjának a) pontja a 2005: LXXXV. törvény 40. § (2) bekezdése, a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének b) pontja és a 2006: CXXXI. törvény 148. § (1) bekezdésének l) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 5. pontja, a 2009: CXVI. törvény 92. § 15. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

908

Az 1. számú melléklet 9.5.4. pontját a 2008: LXXXI. törvény 238. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

909

A 2. számú melléklet az 1996: LXXXIII. törvény 2. számú mellékletével megállapított szöveg.

910

A 2. számú melléklet I. fejezetének 5. pontja a 2005: LXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 40. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2005. augusztus 22. napjától kell alkalmazni azzal, hogy a magánszemély – döntése szerint – a rendelkezést 2005. január 1-jétől alkalmazhatja.

911

A 2. számú melléklet I. pontjának 6. alpontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése, illetve 2. számú mellékletének 1. pontja szerint megállapított szöveg.

912

A 2. számú melléklet I. fejezete 7. pontjának felvezető rendelkezése a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének v) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

913

A 2. számú melléklet II. fejezetének utolsó mondata a 2006: CXXXI. törvény 148. § (1) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 190. § (5) bekezdésének h) pontja alapján a rendelkezést a 2006. évre vonatkozó bevallási kötelezettség teljesítésére is alkalmazni kell.

914

A 2. számú melléklet II. fejezetének 1. pontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének w) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

915

A 2. számú melléklet III. részét az 1997: XVII. törvény 7. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2005: LXXXII. törvény 7. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 40. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit 2005. augusztus 22. napjától kell alkalmazni azzal, hogy a magánszemély – döntése szerint – a rendelkezéseket 2005. január 1-jétől alkalmazhatja.

916

A 3. számú melléklet az 1996: LXXXIII. törvény 3. számú mellékletével megállapított, felvezető szövege az 1999: XCIX. törvény 206. §-a, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

917

A 3. számú melléklet I. fejezet bevezető szövegrésze a 2009: LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

918

A 3. számú melléklet I. fejezetének 2. pontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

919

A 3. számú melléklet I. fejezetének 3. pontja a 2005: LXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés a 2005. augusztus 1-jét megelőző bármely időszak költségelszámolására is alkalmazható.

920

A 3. számú melléklet I. fejezet 3. pont b) alpontját a 2010: CXXIII. törvény 32. §2010: CLIII. törvény 72. §-ával beiktatott – 41. pontja hatályon kívül helyezte.

921

A 3. számú melléklet I. pontjának 5. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 8. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.

922

A 3. számú melléklet I. pontjának 6. alpontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése, illetve 3. számú mellékletének 2. pontja szerint megállapított szöveg.

923

A 3. számú melléklet I. fejezet 11. pontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

924

A 3. számú melléklet I. pontjának 12. pontja a 2002: XLII. törvény 31. §-ával megállapított és a 2007: CXXVI. törvény 400. § 31. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

925

A 3. számú melléklet I. pontjának 15. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 8. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.

926

A 3. számú melléklet I. pontjának 16. pontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

927

A 3. számú melléklet I. pontjának 17. pontja 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése, a 2009: CXVI. törvény 92. § 16. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

928

A 3. számú melléklet I. fejezetének 20. pontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (4) bekezdésének 51. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

929

A 3. számú melléklet I. pontjának 22. pontját az 1997: CV. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

930

A 3. számú melléklet I. fejezetének 23. pontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

931

A 3. számú melléklet I. fejezetének 24. pontját a 2004: XXVIII. törvény 6. §-a iktatta be.

932

A 3. számú melléklet I. fejezet 24. pontjának a) alpontja a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

933

A 3. számú melléklet I. fejezet 24. pontjának b) alpontja a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 223. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

934

A 3. számú melléklet I. fejezet 25. pontját a 2009: LXV. törvény 13. §-a iktatta be.

935

A 3. számú melléklet II. fejezet 2. pontját a 2008: LXXXI. törvény 238. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXLII. törvény 37. §-a iktatta be.

936

A 3. számú melléklet II. fejezet 3. pontját a 2009: LXXVII. törvény 186. § 19. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

938

A 3. számú melléklet II. 5. pontját az 1999: XCIX. törvény 205. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 208. § (15) bekezdése iktatta be, a rendelkezést a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre kell alkalmazni.

939

A 3. számú melléklet II. fejezetének 6. pontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének y) pontja, a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

940

A 3. számú melléklet II. fejezetének 7. pontját a 2004: CI. törvény 300. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 26. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

942

A 3. számú melléklet III. fejezetének 1. pontja a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

943

A 3. számú melléklet III. fejezetének 3. pontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

944

A 3. számú melléklet IV. 1. pontja a 2005: CXIX. törvény 23. §-ával megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 3. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

945

A 3. számú melléklet IV. fejezetének 1. a) pontja a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

946

A 3. számú melléklet IV. fejezetének 3. pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének y) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

947

A 3. számú melléklet IV. 4. és 5. pontja az 1997: CV. törvény 3. számú mellékletének 7. pontjával megállapított szöveg.

948

A 3. számú melléklet IV. fejezet 6. pontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

949

A 3. számú melléklet IV. 8. pontja az 1997: CV. törvény 3. számú mellékletének 8. pontjával megállapított szöveg.

950

A 3. számú melléklet IV. fejezetének 10. alpontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése.

951

A 3. számú melléklet V. 5. pontja az 1997: CV. törvény 3. számú mellékletének 9. pontjával megállapított szöveg.

952

A 3. számú melléklet V. 8. és 9. pontját az 1997: CV. törvény 3. számú mellékletének 10. pontja iktatta a szövegbe.

955

A 3. számú melléklet V. pontjának 9. alpontja az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével, illetve 2. számú mellékletével megállapított szöveg.

958

A 3. számú melléklet V. 10. alpontját az 1999: XCIX. törvény 206. §-a, illetve 8. számú mellékletének 7. pontja iktatta a szövegbe.

959

A 3. számú melléklet V. fejezetének 11. pontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

960

A 3. számú melléklet V. fejezet 12. pontját a 2010: LXXV. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be.

963

A 4. számú melléklet 6. pontja az 1997: CV. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

965

Az 5. számú melléklet I. fejezete a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

966

Az 5. számú melléklet II. pontja 2. pontjának utolsó mondata az 1997: CV. törvény 5. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.

967

Az 5. számú melléklet II. pontjának 3. és 4. alpontja az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével, illetve 3. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.

968

Az 5. számú melléklet II. fejezete 3. pontjának negyedik francia bekezdése a 2002: XLII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

969

Az 5. számú melléklet II. fejezete 3. pontjának tizenegyedik francia bekezdését a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta be, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

970

Az 5. számú melléklet II. pontja 4. alpontjának felvezető mondata a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése, illetve 4. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.

971

Az 5. számú melléklet II. fejezete 4. pontjának tizedik francia bekezdését a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta be, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

972

Az 5. számú melléklet II. fejezete 4. pontjának tizenegyedik francia bekezdését a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta be, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

973

Az 5. számú melléklet II. fejezetének 5. pontja a 2002: XLII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

974

Az 5. számú melléklet II. fejezet 5. pontja b) alpontjának második francia bekezdése a 2007: CXXVI. törvény 400. § 32. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

975

Az 5. számú melléklet II. 6. pontja az 1997: CV. törvény 5. számú mellékletének 4. pontjával megállapított szöveg.

976

Lásd az 1997: LXXX. törvény 19. §-ának (2) bekezdése: nyugdíjjárulék, 19. §-ának (3) bekezdése: egészségbiztosítási járulék.

977

Az 5. számú melléklet II. 7. pontja a 2009: CXVI. törvény 92. § 17. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

978

Az 5. számú melléklet II. 9. pontja az 1997: CV. törvény 5. számú mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.

979

Az 5. számú melléklet II. fejezetének 10. pontját az 1997: CV. törvény 40. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta be; e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

980

Az 5. számú melléklet II. fejezetének 11. pontját újonnan a 2005: LXXXII. törvény 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLII. törvény 15. § (3) bekezdés b) pontja.

981

Az 5. számú melléklet II. fejezetének 12. pontját az 1997: CV. törvény 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

982

Az 5. számú melléklet II. fejezetének 13. pontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének w) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

983

Lásd a 2000: C. törvényt.

984

Az 5. számú melléklet III. fejezete a 2002: XLII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

985

Az 5. számú melléklet IV. fejezetét (Az egyéni vállalkozói, illetőleg a mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése) a 2009: CXVI. törvény 134. § 14. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

988

A 6. számú melléklet az 1997: XVII. törvény 4. §-ával, illetve 1. számú mellékletével megállapított szöveg, e módosító törvény 7. §-ának (1) bekezdése értelmében 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.

989

A 6. számú melléklet I. pontja a 2005: CXIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

990

A 6. számú melléklet I. fejezet c) pontja a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

991

A 6. számú melléklet II. pontját az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (1) bekezdése iktatta be egyidejűleg melléklet eredeti 2. pontjának jelölését III. jelölésre változtatta.

992

A 6. számú melléklet II/A. pontjának 1. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 10. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg.

993

A 6. számú melléklet II/A. pontjának 4. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 10. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.

994

A 6. számú melléklet II/A. pontjának 6. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 10. számú mellékletének 4. pontjával megállapított szöveg.

995

A 6. számú melléklet II/A. 7. pontja a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. §-a alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

996

A 6. számú melléklet II/B. pontjának 8. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 10. számú mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.

997

A 6. számú melléklet II/B. pontjának 10. és 11. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 10. számú mellékletének 6. pontjával megállapított szöveg.

998

A 6. számú melléklet II/B. 12. pontja a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. §-a alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

999

A 6. számú melléklet II/B. 13. pontja a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. §-a alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1000

A 6. számú melléklet II/B. pontjának 16. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 10. számú mellékletének 7. pontjával megállapított szöveg.

1001

A 6. számú melléklet II/B. pontjának 19. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1002

A 6. számú melléklet II/B. 21. pontja a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. §-a alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1003

A 6. számú melléklet II/B) pontjának 27. alpontját a 2000: CXIII. törvény 267. § (2) bekezdése iktatta be.

1004

A 6. számú melléklet II/B) pontjának 28. alpontját a 2000: CXIII. törvény 267. § (2) bekezdése iktatta be.

1005

A 6. számú melléklet II/B) pontjának 29. alpontját a 2004: LXXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.

1006

A 6. számú melléklet II/C. pontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával, illetve 10. számú mellékletének 10. pontjával megállapított szöveg.

1007

A 6. számú melléklet II/C. fejezet 1. pontja a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 18. pontjával megállapított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1008

A 6. számú melléklet II. fejezete C) pontjának 3. alpontját a 2005: CLXIII. törvény 18. §-a iktatta be.

1009

A 6. számú melléklet eredeti 2. pontjának jelölését III. pontra változtatta az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (1) bekezdése.

1010

A 6. számú melléklet III. fejezetének e) pontját a 2001: LXXIV. törvény 95. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2004: CI. törvény 19. §-a állapította meg. Az e) pont a 2007: CXXVI. törvény 400. § 33. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1011

A 7. számú mellékletet a 2009: LXXVII. törvény 186. § 20. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni; lásd még a 206. § (8) bekezdését.

1012

A 8. számú – a befektetési adóhitelről szóló – mellékletet a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1014

A 10. számú mellékletet az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (1) bekezdése, illetve 6. számú melléklete iktatta a szövegbe.

1015

A 10. számú melléklet I. fejezetének 3. pontja a 2006: LXI. törvény 223. § (3) bekezdésének p) pontja, a 2009: LXXXV. törvény 90. §-a szerint módosított szöveg.

1016

A 10. számú melléklet I. fejezetének 5. pontja a 2005: LXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 40. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2005. augusztus 22. napjától kell alkalmazni azzal, hogy a magánszemély – döntése szerint – a rendelkezést 2005. január 1-jétől alkalmazhatja.

1017

A 10. számú melléklet I. pontjának 6. alpontja és 7. alpontjának bevezető része a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése, illetve 6. számú mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg.

1018

A 10. számú melléklet I. fejezet 6. pont a) alpontja a 2010: CXXIII. törvény 31. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

1019

A 10. számú melléklet I. fejezete 7. pontjának felvezető rendelkezése a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének v) pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

1020

A 10. számú melléklet I. fejezetének 12. pontját a 2004: CI. törvény 19. §-a iktatta be, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1021

A 10. számú melléklet II. pontjának utolsó mondata az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával beiktatott szöveg, felvezető rendelkezése és a pontok utáni első mondata a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, ez utóbbi módosító törvény 208. §-a alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1022

A 10. számú melléklet II. fejezetének 1. pontja a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének w) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1023

A 10. számú melléklet II. fejezetének 3. pontja a 2009: CXVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1024

A 10. számú melléklet III. fejezete a 2005: LXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 40. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit 2005. augusztus 22. napjától kell alkalmazni azzal, hogy a magánszemély – döntése szerint – a rendelkezéseket 2005. január 1-jétől alkalmazhatja.

1025

A 11. számú mellékletet az 1996: LXXXIII. törvény 64. § (1) bekezdése iktatta be, bevezető szövegrésze az 1999: XCIX. törvény 206. §-a, a 2010: CXXIII. törvény 30. §-a szerint módosított szöveg.

1026

A 11. számú melléklet I. fejezetének bevezető rendelkezése a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1027

A 11. számú melléklet I. fejezetének 2. pontja a 2000: CXIII. törvény 267. § (2) bekezdésével megállapított és a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1028

A 11. számú melléklet I. fejezetének 3. pontja a 2005: LXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján rendelkezései a 2005. augusztus 1-jét megelőző bármely időszak költségelszámolására is alkalmazhatók.

1029

A 11. számú melléklet I. fejezet 3. pont b) alpontját a 2010: CXXIII. törvény 32. §2010: CLIII. törvény 72. §-ával beiktatott – 42. pontja hatályon kívül helyezte.

1030

A 11. számú melléklet I. pontjának 5. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított szöveg.

1031

A 11. számú melléklet I. pontjának 6. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított és a 2005: XXVI. törvény 54. § (8) bekezdése, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

1032

A 11. számú melléklet I. pontjának 7. alpontja a 2000: CXIII. törvény 267. § (2) bekezdésével, illetve 7. számú melléklet 2. pontjával megállapított szöveg.

1033

A 11. számú melléklet I. pontjának 10. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított szöveg.

1034

A 11. számú melléklet I. pontjának 11. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított szöveg.

1035

A 11. számú melléklet I. fejezetének 12. pontja a 2007: CXXVI. törvény 35. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

1036

A 11. számú melléklet I. pontjának 16. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított szöveg.

1037

A 11. számú melléklet I. pontjának 17. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

1038

A 11. számú melléklet I. fejezetének 18. pontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1039

A 11. számú melléklet I. fejezetének 19. pontja 2001: LXXIV. törvény 161. § (2) bekezdése, a 2009: CXVI. törvény 92. § 16. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 144. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1040

A 11. számú melléklet I. fejezetének 22. pontja a 2004: CI. törvény 19. §-ával megállapított és a 2010: CXXIII. törvény 31. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

1041

A 11. számú melléklet I. 26. pontját az 1997: CV. törvény 9. számú mellékletének 6. pontja iktatta a szövegbe.

1042

A 11. számú melléklet I. pontjának 27. alpontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXVII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 206. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1043

A 11. számú melléklet I. fejezetének 28. pontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1044

A 11. számú melléklet I. fejezetének 29. pontját a 2005: LXXXVIII. törvény 19. §-a iktatta be.

1046

A 11. számú melléklet II. pontja 1. alpontja a) alpontjának felvezető mondata a 2000: CXIII. törvény 267. § (2) bekezdésével, illetve 7. számú melléklet 3. pontjával megállapított szöveg.

1047

A 11. számú melléklet II. pontja 1/a) pontjának aa) alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-a, illetve 13. számú mellékletének 6. pontja szerint módosított szöveg.

1048

A 11. számú melléklet II. pont 1. alpontja a) alpontjának ad) pontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése iktatta be.

1049

A 11. számú melléklet II. pont 1. alpontja a) alpontjának ae) pontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése iktatta be.

1050

A 11. számú melléklet II. fejezete 1. a) pontjának af) alpontját a 2004: CI. törvény 19. §-a iktatta be, e módosító törvény 300. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a 2004. december 31-ét követően beszerzett kortárs képzőművészeti alkotások esetén alkalmazható.

1051

A 11. számú melléklet II. fejezete 1. b) alpontja a 2004: CI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (17) bekezdése alapján a rendelkezés irányadónak tekinthető bármely korábbi adóévre, ha az egyéni vállalkozó a rendelkezés hatálya alá tartozó nem anyagi jószág után értékcsökkenést számolt el.

1052

A 11. számú melléklet II. fejezet 2. pontjának b) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 35. §-ával megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 238. § (2) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1053

A 11. számú melléklet II. fejezete 2. pontjának d) alpontja a 2002: XLII. törvény 31. §-a szerint kiegészített szöveg, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1054

A 11. számú melléklet II. fejezete 2. pontjának f) alpontja a 2004: CI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, a 300. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a 2004. december 31-ét követően beszerzett kortárs képzőművészeti alkotások esetén alkalmazható.

1055

A 11. számú melléklet II. fejezet 2. pontjának g) alpontja a 2007: CXXVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1056

A 11. számú melléklet II. fejezete 2. pontjának i) alpontja a 2000: CXIII. törvény 267. § (2) bekezdésével megállapított és a 2004: CI. törvény 300. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1057

A 11. számú melléklet II. 2. k) pontját az 1997: CV. törvény 9. számú mellékletének 7. pontja iktatta a szövegbe.

1058

A 11. számú melléklet II. fejezete 2. pontjának l) alpontját a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta be, e módosító törvény 302. § (1) bekezdése alapján a 2003. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1059

A 11. számú melléklet II. fejezete 2. pontjának m) alpontját a 2002: XLII. törvény 31. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2004: CI. törvény 19. §-a állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1060

A 11. számú melléklet II. fejezete 2. pontjának n) pontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1061

A 11. számú melléklet II. fejezete 2. pontjának o) pontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2008: LXXXI. törvény 212. § (1) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1062

A 11. számú melléklet II. fejezete 2. pontjának p) alpontját a 2005: XXVI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. A p) alpont második mondata a 2007: CXXVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1063

A 11. számú melléklet II. 2. pontjának q) alpontját a 2007: LXXXII. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be.

1064

A 11. számú melléklet II. fejezete 3. pontja b) alpontjának táblázata a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1065

A 11. számú melléklet II. 3. c) pontja az 1997: CV. törvény 9. számú mellékletének 8. pontjával megállapított szöveg.

1066

A 11. számú melléklet II/3. pontjának d) alpontja az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (1) bekezdésével, illetve 7. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.

1067

A 11. számú melléklet II. fejezet 3. pontja da) alpontjának 6. alpontja a 2003: XCI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1068

A 11. számú melléklet II. fejezetének új 3. e) alpontját a 2004: CI. törvény 19. §-a, illetve 4. számú mellékletének 5. pontja iktatta be, egyidejűleg az eredeti e) alpont jelölését f) alpontra változtatva. [A rendelkezés az eredeti f) alpont jelölésének megváltoztatásáról nem rendelkezik.] E módosító törvény 300. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés a 2004. december 31-ét követően beszerzett kortárs képzőművészeti alkotások esetén alkalmazható.

1069

A 11. számú melléklet II. fejezete eredeti 3. e) alpontjának jelölését f) alpontra változtatta a 2004: CI. törvény 19. §-a, illetve 4. számú mellékletének 5. pontja, szövegét 7. pontja állapította meg. E módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1070

A 11. számú melléklet II. fejezet 3. alpont e) alpontja zárómondatának jelölését f) pontra változtatta a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése, illetve 7. számú mellékletének 7. pontja. [A jelölés módosításáról a 2004: CI. törvény 19. §-a, illetve 4. számú mellékletének 5. pontja nem rendelkezik.] Szövegét a 2004: CI. törvény 19. §-a, illetve 4. számú mellékletének 7. pontja állapította meg, e módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1071

A 11. számú melléklet II. fejezetének 7. pontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1072

A 11. számú melléklet III. fejezetének 1. pontja a 2005: CXIX. törvény 23. §-ával megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 4. pontja, a 2010: CXXIII. törvény 31. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

1073

A 11. számú melléklet III. fejezetének 1. a) pontja a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének u) pontja szerint módosított szöveg.

1074

A 11. számú melléklet III. fejezet 2. pontját a 2008: LXXXI. törvény 238. § (2) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte. A 2009: CXVI. törvény 144. § (14) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó az Szja tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2. pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást – ha annak a rendelkezésben foglalt egyéb feltételei fennállnak – a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautó adón a gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben az egyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján a 2009. január 31-ét követő időszak vonatkozásában – e rendelkezés alapján – folytatja és kizárólag emiatt a 2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a 2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási és cégautóadó-fizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg – az adózás rendjéről szóló 2003: XCII. törvényben szabályozott jogkövetkezményektől mentesen – teljesítheti.

1075

A 11. számú melléklet III. fejezetének 3. pontját a 2004: XXVII. törvény 69. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezést az adózó a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre már nem köteles alkalmazni.

1076

A 11. számú melléklet III. fejezet 4. pontját a 2008: LXXXI. törvény 238. § (2) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

1077

A 11. számú melléklet III. fejezet 5. pontja a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1078

A 11. számú melléklet III. fejezetének 6. pontja a 2005: CXIX. törvény 178. § (3) bekezdésének y) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 178. § (1) bekezdése alapján a 2006. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1079

A 11. számú melléklet III. 8. pontja az 1997: CV. törvény 9. számú mellékletének 12. pontjával megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 4. pontja és 238. § (2) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1080

A 11. számú melléklet III. pontjának 9. alpontja az 1999: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított és a 2008: LXXXI. törvény 212. § (2) bekezdés 4. pontja és 238. § (2) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 257. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. február 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1081

A 11. számú melléklet III. fejezetének 13. pontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése.

1082

A 11. számú melléklet IV. fejezetének 1. pontját a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1083

A 11. számú melléklet IV. fejezetének utolsó mondatát az 1997: CV. törvény 40. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1084

A 11. számú melléklet IV. fejezetének 8–11. pontját az 1997: CV. törvény 9. számú mellékletének 13. pontja iktatta a szövegbe.

1085

Lásd az 1997: LXXX. törvényt.

1087

Lásd az 1997: LXXX. törvényt.

1089

Lásd az 1997: LXXX. törvényt.

1090

A 11. számú melléklet IV. pontjának 12. alpontját az 1998: LXV. törvény 29. §-ának (1) bekezdése, illetve 7. számú mellékletének 4. pontja iktatta a szövegbe.

1091

A 11. számú melléklet IV. pontjának 13. alpontját az 1999: XCIX. törvény 206. §-a, illetve 13. számú mellékletének 10. pontja iktatta a szövegbe.

1092

A 11. számú melléklet IV. fejezetének 14. pontját a 2003: XCI. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 208. § (1) bekezdése alapján a 2004. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1093

A 11. számú melléklet IV. fejezet 15. pontját a 2010: LXXV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

1094

A 12. számú mellékletet az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (1) bekezdése iktatta be, a 2003: XCI. törvény 208. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1095

A 13. számú mellékletet az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (1) bekezdése, illetve 9. számú melléklete iktatta a szövegbe.

1096

A 13. számú melléklet fogalom-meghatározásait, valamint az 1–8. pontokat a 2002: XLII. törvény 302. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1097

A 13. számú melléklet 9. pontját a 2000: CXIII. törvény 267. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 39. §-a állapította meg, második mondatát a 2004: CI. törvény 300. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1098

A 13. számú melléklet 10. pontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése, illetve 8. számú melléklete iktatta be.

1099

A 13. számú melléklet 11. pontját a 2000: CXIII. törvény 267. § (2) bekezdése iktatta be, a 2001: L. törvény 88. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

1100

A 13. számú melléklet 12. pontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XCI. törvény 39. §-a állapította meg. A 12. pont a 2007: CXXVI. törvény 400. § 35. pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 468. § (1) bekezdése alapján a 2008. január 1. napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

1101

A 13. számú melléklet 13. pontját a 2000: CXIII. törvény 267.§-ának (2) bekezdése, illetve 8. számú melléklete iktatta be.

1102

A 13. számú melléklet 14. pontját a 2000: CXIII. törvény 267. §-ának (2) bekezdése, utolsó mondatát a 2004: CI. törvény 19. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 300. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére