GK BH 1995/119
GK BH 1995/119
1995.02.01.
A per megszüntetése jogszabálysértő, ha erre vonatkozólag a bíróság a felperesnek a keresettől távbeszélőn bejelentett elállása folytán hoz határozatot [Pp. 93. §, 96, § (3) bek., 157. §, 160. § (1) bek.].
A felperes 303 750 Ft és kamatai megfizetése iránti keresetet terjesztett elő az alperes ellen. A felperes szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint a felperes telefonon bejelentette, hogy a keresettől eláll, és kérte a per megszüntetését. A tárgyaláson részt vevő alperes az elálláshoz hozzájárult. A bíróság a pert megszüntette, és a felperest kötelezte a le nem rótt illeték megfizetésére.
A végzés ellen a felperes fellebbezett. Kérte annak hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását. Arra hivatkozott, hogy a keresettől nem állt el, ő nem telefonált. Fellebbezési eljárási illetéket nem rótt le, arra hivatkozva, hogy mivel felszámolás alatt áll, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. §-a alapján illetéket nem kell lerónia.
Az alperes az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság a pert a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 160. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is - azért szüntette meg, mert a felperes keresetétől elállt, és az alperes az elálláshoz hozzájárult. A felperes elállásával kapcsolatban a felperes jogi képviselőjének telefonon tett bejelentésére utalt.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor távbeszélőn tett bejelentést olyanként fogadott, amelynek figyelembevételével a per megszüntethető. A felek ugyanis a bírósághoz bejelentéseiket a Pp. 93. §-ában foglaltaknak megfelelő beadványban tehetik meg. A bejelentés megtételére távbeszélőn nincs lehetőség. A Pp. kizárólag az idézésekkel kapcsolatban rendelkezik úgy, hogy annak - sürgős esetben - rövid úton, távbeszélőn is helye van [Pp. 96. §-ának (3) bekezdése]. A felek bejelentései tekintetében ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság tehát akkor járt volna el helyesen, ha távbeszélőn történt bejelentéskor felhívja a bejelentőt, hogy a per megszüntetését írásban kérje, és ennek megtörténtéig a per megszüntetése tárgyában nem intézkedik.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte és az 1992. évi LXVIII. tv. 29. §-ának (3) bekezdése alapján, a módosított Pp. 36. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a Pesti Központi Kerületi Bíróságot utasította a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára.
A felperes a fellebbezési eljárási illetéket illetékmentességére hivatkozva nem rótta le. A felperes hivatkozása téves, mert a fellebbezési eljárásban az 1993. évi LXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCIII. törvényt kell alkalmazni. A törvény 62. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illeték-feljegyzési jog illeti meg a csődeljárásban, vagy felszámolási eljárásban, ideértve a felszámolási eljárás alatt a felszámoló által indított pereket is. A tv. tehát csak illeték-feljegyzési jogot biztosít, de illetékmentességet nem. Ennek folytán ugyan a fellebbezésen az illetéket előzetesen leróni nem kellett, de - pervesztés esetén - utólag meg kell fizetni.
A felperes jogi képviseletével felmerült díjat a Legfelsőbb Bíróság a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet alapján állapította meg. Az alperesnek ilyen költsége nem merült fel, így vele kapcsolatban megállapítást tenni nem kellett. A perköltségek viseléséről a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság határoz. (Legf. Bír. Gf. VI. 30. 090/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás