1995. évi CXXI. törvény

1. §² Az Országgyűlés az 1996. évi központi költségvetés

2. § A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1996-ban:

3. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek XXXII. ,,A költségvetés törlesztései és hitelfelvételei'' fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítására lejárat előtt állami értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e műveletek finanszírozására állami értékpapírokat bocsásson ki, és hiteleket vegyen fel.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a kincstári egységes számla folyamatos likviditásának biztosítására – az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül – 1 évnél rövidebb lejáratú állampapírt bocsásson ki.

(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a MÁV Rt. által az 1992–1995. években állami kezességvállalás mellett felvett likviditási (nem fejlesztési) hitelekből keletkezett adósságot és ezek kamatainak megfizetését 1995. december 31-i hatállyal a központi költségvetés nevében a pénzügyminiszter átvállalja. E hitelek állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

(5) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló – többször módosított – 1991. évi LX. törvény³ (a továbbiakban: MNBtv.) 82. §-ában meghatározott hiteleinek 1996-ban érvényes kamatlába 7,89%.

(6) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Kormány – a 26/1991. (IV. 23.) OGY határozat alapján az államközi szerződés megszüntetése miatt nem folytatódó – Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer beruházás részbeni finanszírozására az osztrák Creditanstalt Bankverein által az Österreichische Verbundgesellschaft részére folyósított hitelből eredő, a hitelszerződés szerint a Magyar Villamosművek Tröszt áramszállításaival törlesztendő adósságot kormányhitelként 1995. december 31-i hatállyal átvállalja.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a bankrendszer működőképességének biztosítása érdekében 1996. év folyamán maximum 10 000 millió forint értékben államkötvényt bocsásson ki.

(8) Az állam az 1996. évben – az MNBtv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján – a központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hitelből keletkezett államadósság 1995. év végén fennállt állományának egy részét – az MNBtv. 22. §-ának (2) bekezdésében említett mértéket meghaladó összeget – piaci kamatozású értékpapírrá alakíthatja át. Az 1996. évben megvalósuló átalakítást, a teljes összegre nézve – az MNBtv. 22. §-ának (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően – e törvény hatálybalépését követően végre lehet hajtani.

(9)⁴ A Magyar Nemzeti Banknak, az általa az 1996. évre előre jelzett veszteségét a központi költségvetés a XXXI. A költségvetés belföldi adóssága fejezet kiadásai terhére 1996. december 31-ig megtéríti. A Magyar Nemzeti Bank várható vesztesége alakulásáról 1996. december 15-ig tájékoztatja az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát.

5. §⁵ A központi költségvetés — a 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott — kiadásából az általános tartalék 15 764 millió forint.

6. § (1) A központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a társadalombiztosítási járulék tervezett kiadási előirányzatát e járulék 1996. évi csökkentésének hatásával, valamint a dologi előirányzatokat együttesen 4 milliárd forint összeggel csökkenteni kell, s azzal a (2) bekezdés szerinti céltartalékot kell növelni. Ez az összeg az 1996. évben megvalósuló létszámcsökkenések egyszeri többletkiadásainak részbeni fedezetére szolgál. Az előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány gondoskodik.

(2)⁶ A bérpolitikai intézkedésre 15 873 millió forint céltartalékot kell képezni a VII. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcímen. Az előirányzat a központi költségvetési szervek (kivéve a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézményeket) közalkalmazottai illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával, az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyok beszámításával összefüggő; a fegyveres szervek hivatásos állományának, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal köztisztviselőinek, a költségvetési szerveknél a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján foglalkoztatottaknak, a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmények és a működésükhöz rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemények munkavállalóinak illetményemelésére; a bírák, ügyészek pótlékának növelésére; a központi költségvetési szférában 1350 millió forint rendkívüli közalkalmazotti keresetemelésre, valamint a minimálbér emelésére szolgál. A céltartalék magában foglalja az illetményemelésekhez kapcsolódó járulékokat és a központi költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyszeri kiadásokhoz történő hozzájárulást is. A céltartalékból kell fedezni a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) és (3) bekezdésében felsorolt szerveknél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének növelését is.

(3) A közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával összefüggő bérpolitikai intézkedésről az érdekegyeztetés eredményének függvényében a Kormány dönt.

(4) A (2) bekezdés szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő lebontására – a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium által együttesen kiadott Útmutató szerint végzett felmérés alapján – a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(5) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve munkavállalójukat saját bevételeik terhére foglalkoztatják.

7. § (1) A központi költségvetés 3. §-ban jóváhagyott kiadásai és bevételei – az e törvény 1. és 2. számú mellékleteiben külön megjelölt – rendes és rendkívüli kiadásokra és bevételekre oszlanak.

(2) A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás:

(3)⁹

8. § (1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után az 1996. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2)¹⁰ Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából — az 1995. évre tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül — 100 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(3) Az ÁPV Rt. — állami vagyon utáni részesedés címén — 10 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995—1996. évekre tervezett 250 000 millió forint központi költségvetési privatizációs bevétel és az államadósság törlesztésére fordított bevétel teljesítése esetén a további privatizációs bevételekből 40—60% arányban, de legfeljebb 5000 millió forint — a központi költségvetés bevételeként — a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben használható fel kizárólag területfejlesztési célokra, 7000 millió forint pedig a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizáció kapcsán várhatóan felmerülő jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségeinek fedezetére 41 000 millió forint tartalékot köteles képezni, és azt elkülönített számlára helyezni. A tartalék felhasználására a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter együttes hozzájárulása mellett kerülhet sor.

(5) A (2), (3), (4), (6), valamint a (10)—(13) bekezdésekben előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó privatizációs bevételt az államadósság törlesztési kiadásaira kell fordítani. A végrehajtás módjáról és összegéről a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(6) Az ÁPV Rt. bevételeiből

(7) Az ÁPV Rt. által történő, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló – módosított – 1995. évi XXXIX. törvény 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1996-ban nem kerülhet sor.

(8) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot – ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot – illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(9) Az (5) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(10)¹¹ A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 63. § (4) bekezdésében előírt kötelezettség alapján és az ott meghatározott feltételekkel az ÁPV Rt. az állam vállalkozói vagyonának értékesítendő részéből az országos kisebbségi önkormányzatoknak, pénzbeli térítés nélkül — működési költségeik biztosítására, egyszeri vagyonjuttatásként — 1996. december 31-ig 300 millió forint árfolyamértékű vagyont adjon át. A még meg nem alakult ruszin és ukrán országos kisebbségi önkormányzatok részére juttatandó 15-15 millió forint árfolyamértékű vagyont a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni azzal, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság ezen önkormányzatok megalakulását követő két hónapon belül azonos árfolyamértékű vállalkozói vagyont köteles részükre biztosítani.

(11) A hazai uránbányászat helyzetének rendezéséig az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1996. évben 1000 millió forint összeghatárig biztosítsa a Mecsekurán Kft. termelési vesztesége fedezetét.

(12) A szovjet csapatok által okozott környezeti károkkal összefüggésben az ÁPV Rt. a privatizációs bevételei terhére 150 millió forintot fordíthat a nem portfoliójába tartozó ingatlanok kárelhárítására.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat érintően — foglalkoztatáspolitikai, ipartelepítési, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, illetőleg iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére — eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

9. §¹² (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételekből összesen 350 millió forint összegben teljesíthetők a vagyonkezeléssel (őrzéssel), hasznosítással, értékesítéssel, továbbá a kincstári vagyonkataszter elkészítésével kapcsolatos — más forrásból nem fedezhető — kiadások. A bevétel további hányada a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi hányad terhére teljesített tényleges kiadások értékével a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a kiadási előirányzatokat módosítja.

10. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont – ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket a rendelkezésére álló előirányzatok terhére teljesíteni tudja – 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

11. § (1) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legfeljebb 50%-a; a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az IM Büntetésvégrehajtás kezelésében lévő állami tulajdonú lakásban lakó bérlő részére történt elidegenítésből származó bevétel 100%-a – ha törvény másként nem rendelkezik – a központi költségvetési szerv kiadási előirányzatát növelheti, és az a költségvetési szervnél építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható. Az előirányzat-növekedés mértékét az engedélyező határozza meg.

(2) A Kormány az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően jogosult az intézményi előirányzat-növelési jogosultság mértékéről és az adott fejezeten belül előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő felhasználásáról intézkedni, és ennek megfelelően azokat módosítani.

(3) Ingatlancsere esetén az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alapja a hivatalos értékbecslésen alapuló megállapodás szerinti értékkülönbözet.

(4) A Kormány központi költségvetési szervek közötti, illetve megszüntetett vagy részben megszüntetett költségvetési szerv feladatait teljesen vagy részben ellátó szervezet részére történő bérbeadás esetén jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.

(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó többletbevétel összegével az intézmény dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai növelhetők.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az ÁPV Rt.-t, hogy a hozzá tartozó ingatlanok közül térítésmentesen adjon át az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság kezelésébe olyan, a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében lévő ingatlant, amely alkalmas 600 fő előzetesen letartóztatott elhelyezésére.

(7)¹³ A Magyar Televízió Rt.-nél az 1996. évben megkezdett ,,műholdas hírgyűjtő rendszer mozgóállomás'' központi beruházás folytatható, illetve befejezhető az 1997. évben a Magyar Televízió 1996. évi központi beruházási előirányzatának maradványa terhére.

(8) A területi államigazgatási szervek reformjának fő irányairól szóló 1105/1995. (XI. 1.) Korm. határozat végrehajtása érdekében az Országos Testnevelési és Sporthivatal¹⁴ a megyei testnevelési és sporthivatalok által ellátott feladatokhoz használt tárgyi eszközöket a megyei önkormányzatoknak térítésmentesen adja át.

12. § (1) A központi beruházások 1995. évi pénzmaradványának és előirányzat-maradványának elszámolása alapján a központi költségvetés javára elvonandó és a felhasználható pénzmaradványok, valamint az előirányzat-maradványok teljes összegével az 1996. évi előirányzatok megnövelhetők.

(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésnek megfelelő előirányzat-módosítást saját hatáskörben végrehajthatja.

(3) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. alcím 23. ,,Vasúthálózat racionalizálása miatt szükséges közúti alapellátás'' 500,0 millió forint kiemelt előirányzat a gyenge forgalmú vasúti mellékvonalak megszüntetése (racionalizálása) miatt a személyszállítás alapfeladatainak biztosításához szükséges autóbusz-beszerzések és egyéb kapcsolódó közúti fejlesztési kiadásokra használható fel. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. és más, ebben közreműködő szervezetek által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

(4) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. alcím, 22. ,,Vasúti létszámkiváltó műszaki fejlesztés'' 1500 millió forint kiemelt előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

(5)¹⁵ A ,,Budapest—Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése'' kiemelt jelentőségű beruházás előirányzata (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 3. alcím, 4. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat) előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet a német Újjáépítési és Hitelbank (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) által nyújtott hitel 1995. évi üteméből fel nem használt hitelrész felhasználásával és az árfolyamváltozással összefüggésben.

(6) A ,,Lágymányosi egyetemi fejlesztések'' kormányzati rendkívüli kiadás előirányzata (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 12. cím, 3. alcím) előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet az Universitas kötvény kibocsátásából származó forrás felhasználásával.

13. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1996. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek 1996. évi előirányzatai teljesítésének elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó és a céljelleggel megállapított előirányzatok – következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt – külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa törlésre kerül.

(2) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá.

15. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

(2) Teljes egészében felhasználható az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely:

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani.

16. § (1) A központi költségvetési szervek, kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát, valamint a XVIII. fejezet 8. címében szereplő nemzeti kulturális intézményeket a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1996. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek – ha a törvény másként nem rendelkezik – 87%-át használhatják fel, a fennmaradó 13%-a – a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság esetében havi 60 millió forint – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt – a költségvetési szerv tevékenységével és az általa kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggő – bevételek a következők:

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésében foglalt összes bevétele összegének aránya nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át.

(4) Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által a felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet¹⁶ alapján fizetett díjak a felsőoktatási intézmények előirányzatait képezik, illetve növelik.

17. § (1) A felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és – nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső – külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 forint/fő/év.

(2) Az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők pénzbeli juttatásának normatívája 216 000 forint/fő/év.

18. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 60 000 forint/foglalkoztatott fogvatartott/év, de 1996-ban összességében nem több, mint 260 millió forint fordítható.

19. § (1) Az Országgyűlés – kiemelt figyelmet fordítva 1996-ban a helyi önkormányzati gazdálkodásban a közoktatás kiemelkedő fontosságának érvényesítésére – a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1996. február 20-ig együttes rendeletben teszi közzé.¹⁷

(3)¹⁸

20. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló – többször módosított – 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1996-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

(3) Az 1996. évben ki nem elégíthető igények érvényüket veszítik.

(4) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1996. évben új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak lemondással felszabaduló összege a 21. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

(6)²⁰ A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának jogszabályban megállapított előirányzatából lemondással felszabaduló összegből 1235 millió Ft felhasználható a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak további támogatására.

21. § A helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége érdekében, elháríthatalan külső ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő (forráshiányos) helyi önkormányzat, valamint – külön törvény szerint – a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

22. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal, vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után a külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 3., 5–13. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés a külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további – az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő – kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3)–(4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(6) Az Állami Számvevőszék által 1996. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

(7) Az (1)–(6) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII . Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes kiadása (17. cím, 1. alcím), illetve Vegyes bevétele (22. cím, 1. alcím) előirányzatát növeli.

(8) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-aiban előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a közvetlenül folyósítandó normatív állami hozzájárulás átutalását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében – havonta egyenlő részletben – illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

23. § (1) A helyi önkormányzatok költségvetési szerveinek a közalkalmazottak 1992. július 1-jét megelőző, nem közalkalmazotti jogviszonyban töltött munkaviszonyai beszámításával összefüggő – 1996. január 1-jétől számított – többletkiadásaihoz, a közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének évközi módosításával összefüggő többletkiadásokhoz, a köztisztviselői alapilletmények 1996. január 1-jétől történő – 18 000 forintról 20 000 forintra való – emeléséhez a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:

(2) A közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének változásához kapcsolódó többlettámogatás megállapításánál, az új illetménytábla bevezetése ütemezésének megfelelő hatálybalépések időpontjában, a közalkalmazotti jogviszonyban állókat kell figyelembe venni. A többlettámogatás feltételeinél értelemszerűen érvényesíteni kell az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott korlátokat.

(3) A köztisztviselők illetményalapjának 1996. január 1-jétől történő – 18 000 forintról 20 000 forintra való – emeléséből eredő többletkiadásokhoz 50%-os mértékben és külön eljárás szerint járul hozzá a központi költségvetés.²¹

(4) A (2)–(3) bekezdésekhez kapcsolódó bérpolitikai intézkedésről az érdekegyeztetés eredményének függvényében a Kormány dönt.

24. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1994. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 36%-a 101 274 millió forint összegben illeti meg a (2)–(8) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosai által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 25%-a.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 9940 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és az (5) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege – az 1994. január 1-jei állandó népességet számítva – nem éri el a községek esetében az 5170 forintot, a városok esetében a 6450 forintot, a bevétel e szintig – az (5) bekezdésben meghatározott korlát figyelembevételével – kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1995. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-kiegészítés összege a városoknál nem haladhatja meg:

(6) A személyi jövedelemadó összege – a kiegészítéssel együtt – az (5) bekezdésben megszabott korlát esetén sem lehet kevesebb lakosonként 5170 forintnál.

(7) A megyei önkormányzatokat megilleti a megye 1994. január 1-jei állandó lakosai után 145 forint/fő, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen megillet 65,8 millió forint személyi jövedelemadó.

(8) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális, közművelődési és sportfeladatokhoz az 1994. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1761 forint/fő személyi jövedelemadóban részesülnek.

(9) A (2)–(3), valamint a (7)–(8) bekezdések szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. § (2) bekezdésének megfelelően kell közzétenni.

25. § A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti. Ha a képviselő-testület, illetve közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

26. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

27. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

28. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1996. január 1-jétől beszedett illeték – az 1996. január 1-je után kezdeményezett eljárásból befolyó ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás illeték kivételével – 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig – a (3)–(5) bekezdésekben meghatározottak szerint – az önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás illetékbevétel esetében az 1996. január 1-je után kezdeményezett eljárásokból befolyó illeték 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig az önkormányzatokat a (3)–(5) bekezdésekben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető hányadát minden hónap 20. napjáig a kincstári egységes számla kijelölt alszámlájára köteles átutalni.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján – az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város – Pest megyében Cegléd város –, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt költségekkel – beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is – (a továbbiakban e § alkalmazásában: költségek) csökkentett összegéből:

(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye – ideértve a nem megyeszékhely megyei jogú város – területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges – megállapodásnak megfelelő – költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egyik felét népességarányosan, másik felének pedig egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25. napjáig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

29. § A fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint 64/A.–64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

30. § (1) Az 1995. december havi és az 1996. január és február havi átutalásnál e törvény 3. számú melléklete szerinti hozzájárulásoknál a pénzellátás alapja a benyújtott költségvetési törvényjavaslatnak megfelelő, országos mutatószám felmérés eredményeként helyi önkormányzatonként számított összeg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átutalás és az Országgyűlés által elfogadott normatív hozzájárulások önkormányzatonkénti különbözetét a március-április havi pénzellátás keretében, két egyenlő részletben kell korrigálni.

(3) A saját gazdálkodási hibából tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatnak, amelynek kérelmét a belügyminiszter és a pénzügyminiszter előterjesztésére a Kormány határozatban támogatja, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az 1996. évre az őt megillető normatív állami hozzájárulás és személyi jövedelemadó összegét az Áht. 63. § (2)–(5) bekezdése szerinti nettó módon, továbbá az e törvény 20. § (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján a helyi önkormányzatot megillető állami támogatást teljes összegében – a pénzügyminiszter intézkedésére – a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény hatálybalépéséig, a területileg illetékes megyei Területi Államháztartási Közigazgatási Információs Szolgálatnál (a továbbiakban: TÁKISZ) vezetett elkülönített letéti számlára folyósítja. E számla feletti rendelkezésről – a TÁKISZ ellenjegyzése mellett – az önkormányzat önállóan dönt.

31. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles az 1996. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

32. § (1) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 10. §-a és 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Egészségbiztosítási Alap 1992. évi állami garanciájú értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi költségvetéssel szemben keletkezett 21 557 millió forint adósságát elengedi. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap 1993. évi hiányát fedező, 5000 millió forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok tőketörlesztését, valamint az Egészségbiztosítási Alap 1993. évi hiányát fedező, 11 500 millió forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok tőketörlesztését átvállalja. Egyúttal elengedi az Egészségbiztosítási Alap értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi költségvetéssel szemben keletkezett 12 436 millió forint összegű 1993. évi adósságát. A központi költségvetéssel szemben keletkezett, az Alapok 1994. évi zárszámadásában megállapításra kerülő adósságát legfeljebb 42 000 millió forint összeg erejéig a központi költségvetés elengedi.

(2) A társadalombiztosítási alapok 1995. évi hiányának rendezésére a központi költségvetés 1995. évi zárszámadásában kerül sor.

(3) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányok fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 24 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 30 000 millió forint összegig – ideértve az 1995. évi hiány mértékét is – annak rendezéséig kamatmentes hitelt nyújt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(5) A hitelnyújtás feltétele, hogy az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadások finanszírozására, az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve az 1995. január 1-je előtt eszközölteket. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásokban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény²² 21. §-a (4) bekezdésének alapján, ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonára vonatkozóan – ide nem értve azok hozamát, amelyet könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni – a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve e befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is.

(6) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott, és a Kincstár által jóváhagyott éves pénzellátási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A pénzellátási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 20-áig kell benyújtani.

(7) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

(8) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéssel teljesítettnek kell tekinteni a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. §-ában, 10. §-ában valamint 15. §-ának (4) bekezdésében, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt kötelezettséget.

33. § A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény²³ 118. § (1) bekezdés e)–r) és t)–v) pontjai, továbbá a (3) bekezdés b)–f) pontjai szerint jogosultak egészségügyi ellátására átalányszerű hozzájárulást fizet, amelynek előirányzata 12 000 millió forint (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 4. kiemelt előirányzat).

34. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok költségvetését alaponként, jogcímenként az e törvény 9. számú melléklete szerint jóváhagyja.

(2) Az elkülönített állami pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítás az elkülönített állami pénzalapokat szabályozó törvények rendelkezései szerint lehetséges.

(3) A Központi Környezetvédelmi Alap előirányzatai közötti átcsoportosításra a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jogosult az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Központi Környezetvédelmi Alap termékdíjból származó – e törvény 9. számú mellékletében meghatározott – bevételi és kiadási előirányzatainak különbözete erejéig 1997. évi fizetési kötelezettséget vállalhat. Az eredeti bevételi előirányzatokat meghaladó többletbevételek – előirányzat-módosítással – 1996-ban is felhasználhatóak.

35. § A központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a normatív állami támogatásban részesülő nem állami szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak munkaviszonyból származó bruttó keresetét terhelő munkaadói járulékot 1996. január 1-jétől a munkaadóknak kell a Munkaerőpiaci Alapba befizetniük.

36. § (1)²⁴ Az Országgyűlés a szociális, nevelési-oktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán szolgáltatások) ellátó nem állami és nem helyi, önkormányzati intézményfenntartók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg. Nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőnek, ha költségeinek megtérítésére a Szakképzési Alapból igényt tarthat.

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy:

(3) A normatív állami hozzájárulás az illetékes szakminisztériumtól:

(4) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.

37. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló – többször módosított – 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani, a tárgyhó 25. napjáig.²⁵

(2)²⁶ A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek működésének, a fogyatékosokat képviselő és segítő szervezeteknek, valamint az egyéb karitatív szervezeteknek és szolgálatoknak a támogatására előirányzott keretek (II. Országgyűlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1., 2. alcím és a 4. alcím, 2. előirányzat-csoport) felhasználásáról kijelölt bizottságainak javaslata alapján az Országgyűlés dönt.Az országos kisebbségi önkormányzatok a működésük támogatására előirányzott összegből – az Országgyűlés kijelölt bizottságának javaslatára – az 1. számú melléklet II. Országgyűlés fejezet 9. címe szerinti megosztásban részesülnek. ²⁷

(3) A fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok támogatásának felhasználásáról, illetve felosztásáról szóló döntések meghozatalának időpontjáig a számukra az Országgyűlés által 1995-ben megítélt költségvetési támogatásnak az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, valamint a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére egytizenketted, az országos kisebbségi önkormányzatok részére egykilenced része támogatási előlegként havonta folyósítandó.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben írt döntések várható napjáig esedékes előlegek összegét az Országgyűlés kijelölt bizottsága a javaslat összeállításánál figyelembe veszi.

(5) A II. Országgyűlés fejezet 6., 7., 8. és 9. címeiben megjelölt támogatások folyósításáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.

(6) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.²⁸

38. § A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, valamint más társadalmi szervezetek – az e törvény 36–37. §-aiban foglalt támogatásokon felül – az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

39. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére egyedi állami kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek – különösen a külső és belső gazdasági-pénzügyi egyensúlyviszonyok – szükségessé teszi.

(2) Az 1996-ban újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2%-át.²⁹

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(4) A (2) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(6) A (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzatokat.

40. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1996. december 31-én 45 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felső határa 1996. december 31-én 25 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1996. december 31-én 110 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben megállapított állományok forintértékeinek az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a keretek automatikusan megemelkednek.

41. §³⁰ Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendő hitelszerződéseknél — az ezen intézmények által megkívánt formában — a központi költségvetés terhére, összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon. A Kormány a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére — az általa külföldön felvett hitelekre — 80 000 millió forint összeghatárig vállalhat kezességet.

41/A. §³¹ (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az e törvény 39. §-a (2) bekezdésében megállapított mértéken felül

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Várpalota és környéke környezetvédelmi helyreállítási program kommunális alprogramba bevont hat helyi önkormányzat japán kölcsönnel megvalósuló fejlesztésével kapcsolatos kivitelezői számlákban felszámított általános forgalmi adó megfizetésére az 1996. évben szükséges, legfeljebb 460,0 millió forint összeget a visszatérülésig az önkormányzatoknak az állami pénzkészlet terhére megelőlegezze.

42. §³² Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének — a behajtott követeléssel (megtérüléssel) csökkentett — összege meghaladja az e célra előirányzott összeget (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím), a különbözet az általános tartalékot terheli.

43. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

(2)³⁴

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

(4) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt – fejezetek között átcsoportosítható – előirányzatok a következők:

44. § (1) Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül:

(2) A 3. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül:

(3)³⁷ A kiemelt agrárgazdasági támogatások (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 11. cím) előirányzatai együttes összegének teljesülése — amennyiben az e törvény 47. § (8) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget a földművelésügyi miniszter már kimerítette — a Kormány döntése alapján legfeljebb 7%-kal eltérhet az előirányzattól.

45. § (1) A Kormány az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban megjelölt rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között – a felhasználás iránti igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre.

(3)³⁸ A Kormány a helyi önkormányzatok VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím kiemelt előirányzatai között, továbbá ezek és a VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím, 15. kiemelt előirányzata között 1996. évben átcsoportosítást hajthat végre.

(4)³⁹ A VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport Kisebbségi kompenzációs keret felhasználásáról – az illetékes bizottság javaslatára – a Kormány dönt. A Kormány a VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport — Kisebbségi kompenzációs keret — és a VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 6. Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret előirányzat-csoport között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A 3. fejezeti kezelésű speciális előirányzatok előirányzat-csoporton jóváhagyott előirányzatok tekintetében a címen belüli előirányzat-módosítási hatáskört – a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a fejezet felügyeletét ellátó szerv gyakorolja.

46. § A fejezet 15. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

47. § (1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információ-szolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 7. Biztonsági Szolgálatok cím; a 8. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (10–11. cím); illetve a 16. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 7. Biztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 8. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül a 16. Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezetek elnökei látják el.

(3) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 11. cím tekintetében az átcsoportosítás joga a földművelésügyi minisztert a pénzügyminiszterrel egyetértésben illeti meg. Az exporttámogatást érintő átcsoportosítás csak az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésével hajtható végre.

(4) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

(5) A XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belül a művelődési és közoktatási miniszter a 10. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport 2., 4. kiemelt előirányzatról a 2–9. címekre történő átcsoportosításra kap jogot.

(6) A XXVIII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az igazságügy-miniszter.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával a felsőoktatásban 1996. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel, valamint bevezetésre kerülő finanszírozási renddel összefüggően a XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 2., 3., 4., 5. címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(8)⁴¹ Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott összeget a támogatások forrásának biztosítása érdekében a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. Elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok előirányzat-csoportból a XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 11. Vállalkozások folyó támogatása címre csoportosítson át.

(9) A XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 5. Közmunkavégzés támogatása alcím előirányzatából a Közmunkatanács működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási hatáskörét — a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően — a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

48. § (1) A központi költségvetési fejezetek, a központi költségvetési szervek, a lekötött betétek, a letéti számlák, az egyéb nemzetgazdasági elszámolások, az elkülönített állami pénzalapok – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az Állami Fejlesztési Intézet Rt. (a továbbiakban: ÁFI Rt.), az ÁPV Rt. pénzforgalmi számláinak 1995. december 31-i állománya – a pénzügyminiszter számla-összevonást kezdeményező intézkedése alapján – a Magyar Nemzeti Bank által vezetett kincstári egységes számla 1996. január 1-jei állományát képezi.

(2) A pénzügyminiszter a Kincstár útján a kincstári egységes számla kezelésének olyan módját köteles biztosítani, hogy az az 1996. január 1-je előtt önálló számlavezetésre feljogosított számlatulajdonosok (a továbbiakban: volt számlatulajdonosok) 1995. december 31-i bankszámla – (a továbbiakban: 1995. évi maradványszámla) egyenlegeivel azonos összegű pénzkövetelése – az ÁFI Rt., valamint az ÁPV Rt. kivételével – a volt számlatulajdonosok rendelkezési jogosultságává alakuljon át a (3)–(7) bekezdésekben foglaltak szerint.

(3) A Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Bérgarancia Alap és a Rehabilitációs Alap pénzforgalmi számláinak 1995. december 31-i állománya – a pénzügyminiszter rendelkezése alapján – a kincstári egységes számlához kapcsolódó, de attól elkülönült, önálló Munkaerőpiaci Alap számla 1996. január 1-jei állományát képezi. Az e feletti rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alapot szabályozó törvény előírásai szerint – az e törvényben meghatározott előirányzatok betartásával – a munkaügyi miniszter jogosult.

(4) A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradványszámla terhére rendezhetik a számviteli és könyvvezetési szabályok alapján függő, átfutó és kiegyenlítő elszámolásnak minősülő bevételeiket, kiadásaikat.

(5) A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradványszámla terhére – az 1995. évi pénzmaradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásig előirányzat nélkül – teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások az 1995. évi maradványszámlán – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ténylegesen – rendelkezésre álló, a költségvetési fejezetek fejezeti kezelésű előirányzataiból, a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1996. évi felhasználásával kapcsolatosak.

(6) Az 1995. évi maradványszámla terhére a (4) és (5) bekezdésekben foglaltakon, továbbá az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül kifizetések az 1995. évi pénzmaradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig nem teljesíthetők.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1995. évi pénzmaradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, a (4) és (5) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben az 1995. évi pénzmaradványok teljes – elvonandó, illetőleg felhasználható – összegével az Országgyűlés által megállapított 1996. évi költségvetési előirányzatokat megnövelje.

(8)⁴²

(9) Az 1995. évben elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelőnek – a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-ában meghatározott elvek szerint – állami garanciavállalás mellett felvett, 1995. október 31-ig beváltott hiteleiből keletkezett állammal szembeni tartozását, és/vagy az 1995. október 31-én az ÁFI Rt. követeléseként – állami juttatássá átalakított – tőkepótló hitelei még fennálló tartozását nem kell megfizetni.

(10) A Gyermek és Ifjúsági Alap 1995. évi pénzmaradványa az 1995. évi LXIV. törvényben meghatározottak szerint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramra használható fel.

(11)⁴³ A rádió- és televíziókészülék előfizetési díjaknak 1996. augusztus 31-ét követően befolyt összegét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 141. §-a (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a következők szerint kell felhasználni:

(12) A (11) bekezdés a) pontjában megszabott kötelezettséget 1996. november 30-ig két egyenlő részletben, a b)—e) pontokban szereplő kötelezettségeket időarányosan, havi bontásban kell teljesíteni.

(13) A szociális okból felmentettek televíziókészülékek előfizetésidíj-átalányát (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 9. alcím) havi egyenlő részletekben 1/3:2/3 arányban kell átutalni a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány számlájára a Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió Rt. működési költségeinek fedezetéül.

49. § A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 1993–94. években kibocsátott 6000 millió forint értékű kötvény visszavásárlásával és kamatfizetésével kapcsolatos, a törvény 39. § b)–c) pontjai szerinti rendelkezést 1996-ban is alkalmazni kell.

50. § A Pénzügyminisztérium központi letéti számlájának egyenlegét – beleértve a Világkiállítási Alap pénzmaradványát is – 1996. január 1-jei fordulónappal a központi költségvetés vegyes bevételeinél kell elszámolni (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím).

51. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-a (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap az 1996. évben 20 000 forint.

52. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az ,,A'' fizetési osztály első fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét 1996. január 1-jétől 8500 Ft/fő/hó összegben állapítja meg.

53. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. §-a (1) bekezdése c) pontjában, illetve a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 85/1995. (VII. 6.) OGY határozat⁴⁶ 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők – 1996. évi zárólétszámának megfelelő – részletes bontású állománytábla szerinti rendszeresített, valamint költségvetési létszámának felső határát a 11. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

54. § A Munkaerőpiaci Alap részét képező Rehabilitációs Alap és az erről szóló 1993. évi XVIII. törvény⁴⁷ 4. §-ának (3) bekezdése alapján 1996-ban a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 7000 forint.

55. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege 1996. március 1-jétől az 1995. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1996. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

56. § A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat⁴⁸ végrehajtásával összefüggésben a létszámcsökkentésből eredő megtakarítás terhére a hivatásos állománynál 1996. január 1-jétől 15%-os illetményfejlesztés valósítható meg. A létszámcsökkentésből felszabaduló további megtakarításokat a Kormány év közben fejezeten belül más kiemelt előirányzatokra csoportosíthatja át.

57. §⁴⁹ Az Országgyűlés hozzájárul az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. számára meghatározott, készpénzben történő alaptőke-juttatás mellett további 3000 millió forint értékű piacképes értékpapír és/vagy ingatlan alaptőke-emelés céljából történő átadásához.

58. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére legfeljebb három hónapig finanszírozza az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap) kiadásait, amennyiben az meghaladja az előirányzat azon időszakra előzetesen ütemezett összegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az Alapot felügyelő miniszter haladéktalanul köteles javaslatot kidolgozni a Kormány részére a bevételek növelése, illetve a kiadások csökkentése érdekében.

59. § Az államháztartási reform keretében létrejövő közhasznú, illetve gazdasági társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által megjelölt eszközöket térítésmentesen rendelkezésre bocsátani.

60. §⁵⁰ Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanokat érintően — elsősorban szociális, kulturális, oktatási célra — eseti döntést hozzon azok térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adásáról, amennyiben az ingatlanok értékesítése egyszeri nyilvános versenytárgyalást követően is eredménytelen volt.

61. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

62. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy egyes kiemelt jelentőségű fővárosi infrastruktúra-fejlesztések az 1996. évtől központi beruházásként folytatódnak.

(2) Az első ütemben az 1995. évben a Főpolgármesteri Hivatal által felvételre kerülő 8500 millió forint összegű központi költségvetési támogatást megelőlegező hitel-tőketörlesztése 1997. évtől beruházástámogatásként kerül jóváhagyatásra.

63. § A MÁV Rt. az 1996. évi termelési árkiegészítés és dotáció címen jóváhagyott előirányzatból – a MÁV Rt. által dokumentált és a pénzügyminiszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által jóváhagyott adatok alapján – 1000 millió forintot a létszámcsökkentéssel összefüggő végkielégítésre és korengedményes nyugdíjazásra használhat fel.

64. § A Magyar Köztársaság Oroszországgal szemben fennálló követeléseinek törlesztése keretében a Belügyminisztérium részére beérkező gépjárművek és azok tartozékai pénzügyi elszámolása során az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény előírásait kell alkalmazni.

65. § A bányászatról szóló – többször módosított – 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1996-ban 23,2%.

65/A. §⁵¹ A XXIII. Magyar Rádió költségvetési fejezet tekintetében a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma, a XXIV. Magyar Televízió költségvetési fejezet vonatkozásában a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma köteles gondoskodni arról, hogy a fejezetek 1996. évi zárszámadása a jogszabályoknak megfelelően elkészüljön.

66. § (1) Az 1996. évre vonatkozó, a jegyző által elkészített helyi önkormányzati költségvetési rendelettervezetet – az Áht. 71. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával – a költségvetési törvény kihirdetését követő 75 napon belül a polgármester benyújtja a képviselő-testületnek.

(2) A helyi önkormányzat – az Áht. 72. §-ában foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával – az elfogadott költségvetéséről az (1) bekezdés szerinti benyújtást követő 30 napon belül az államháztartási mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.

67. § (1) Az 1996. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter (vezető).

(2)⁵² A Hírközlési Alap által 1994-ben a Területfejlesztési Alapnak és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak nyújtott kölcsön miatt — az érintett alapok megszűnése következtében — a jogutódokat nem terheli a hitel-visszafizetési kötelezettség.

(3) A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:

68. § A 67. § (2) bekezdésében felsorolt megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos bevételi előirányzatok – az e törvény 67. §-a (2) bekezdésének e) és o) pontjában írt kivétellel – ugyanazon kiadási előirányzat-csoport kiadási előirányzataira használhatók fel.

69. § (1) Az Országgyűlés – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – felhatalmazza a 67. § (2) bekezdésében felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű előirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal; illetve a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a ,,Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei'' címhez átkerült feladatokkal, továbbá a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogrammal (KMÜFA-val) kapcsolatos:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA), és a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram tekintetében törvény szabályozza.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1996. február 1-jéig rendeletben szabályozzák a 67. § (2) bekezdésében felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos, a feladatellátáshoz szükséges bevételek forrásául szolgáló díjak körét.

(4) A pénzügyminiszter – a központi költségvetés terhére – a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján azoknak a szolgáltatásoknak a nyújtására vállal kötelezettséget, amelyeket az 1991. július 1. napja előtt bekövetkezett káresemények időpontjában hatályos jogszabályok szerint még nem teljesítettek. A pénzügyminiszter a feladat ellátásával jogszabályban más állami szervet bízhat meg.⁵³

(5) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy 1996-ban a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az erdőfenntartási járulékkal szemben elszámolható egyes állami támogatások mértékét és részletes feltételeit.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Halgazdálkodási Alaptól, a Vadgazdálkodási Alaptól, az Állattenyésztési Alaptól és a Földvédelmi Alaptól átvett feladatokat érintően feladatátcsoportosítást hajtson végre, ha a feladatok átadásának jogszabályi feltételei, valamint a feladatellátás működési feltételei a gazdasági kamaráknál biztosíthatóak.

70. § (1) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

(2)⁵⁴ Az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezését 1996-ban nem kell alkalmazni.

(3) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

(4) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

(5) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

(6) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 5. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

(7) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 6. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vadvédelmi bírság.

(8)⁵⁵

(9) A XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

(10) A XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 29. előirányzat-csoport, 13. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vételárrész [1991. évi XXXIII. törvény 51. § (5) bekezdés].

71. §⁵⁶

72. § (1) A Hitelgarancia Rt. által az 1996. évben vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a költségvetés viszontgaranciát vállal a természetes személy, gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet és a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet pénzintézetekkel szembeni 15 évnél rövidebb lejáratú – hitelszerződésből és bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségéért, ha a szervezet – az MRP szervezet kivételével – által teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 300 főt.

(2) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át és jogosultanként a 200 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles mindent megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a költségvetést illeti meg.

(4) A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének feltételeit, a követelés behajtásának, a folyósításnak és az adatszolgáltatási kötelezettségnek a részletes szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.⁵⁷

(5) A Kisvállalkozói Garancia Alap által a Hitelgarancia Rt. felé 1995. december 31-ig vállalt kötelezettség e törvény hatálybalépését követő érvényesítésére az (1)–(3) bekezdések előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állományának felső határa 1996. december 31-én nem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.

(7) A (6) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és kamatváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve – nem léphető túl.

(8)⁵⁸

73. § A bányászatról szóló – többször módosított – 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

74. §⁵⁹

75. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 124. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Szt. 130. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

76. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló – módosított – 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdés jelölést kap:

(2) Az Etv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(3) Az Etv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(4)⁶⁰

(5) Az Etv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

77. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 64/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Ötv. 84. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Ötv. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)–(7) bekezdésekkel egészül ki:

78. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló – többször módosított – 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Szjtv. 30. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(4) Az Szjtv. 32. §-ának (1)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

79. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló – többször módosított – 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) A Ptk. 301. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

80. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 79. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Mvtv. 80. §-ának és a 80. §-t megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

81. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (2) bekezdésének b) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

82. § A köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3)bekezdésre változik:

83. § Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (10) bekezdés jelölése (11) bekezdésre módosul:

84. § (1) Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Ntbsz tv.) 1. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) Az Ntbsz tv. 3. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

85. § (1) Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló – többször módosított – 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 6/A. §-a (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Evt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Evt. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Evt. 42. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az Evt. 43. §-a (1) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

86. § (1) Az állattenyésztésről szóló – módosított – 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Átv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

87. § (1) A termőföldről szóló – többször módosított – 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 52. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Ftv. 56. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Ftv. 78. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

88. §⁶³

89. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló – többször módosított – 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

90. §⁶⁵

91. § (1) Az Útalapról szóló – többször módosított – 1992. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Útv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2)⁶⁷

(3) Az Útv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4)⁶⁸

92. §⁷⁰

93. §⁷¹

94. §⁷²

95. §⁷³

96. §⁷⁴

97. §⁷⁵

98. §⁷⁶

99. §⁷⁷

100. §⁷⁸

101. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Alaptv.) 60. §-ának (3), (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

102. §⁷⁹

103. §⁸⁰

104. §⁸¹

105. § A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: GYIAtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

106. § (1) A GYIAtv. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A GYIAtv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

107. § A GYIAtv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

108. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény e törvény 92. §-ával megállapított rendelkezését 1996. május 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az Szjtv. – e törvény 78. §-ával megállapított – 11. §-ának (2)–(3) bekezdését, 26. §-ának (12) bekezdését, 30. §-ának (2)–(3) bekezdését és 32. §-ának (1)–(3) bekezdését – a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyekre, az Szjtv. hatálya alá tartozó – bejelentés alapján folytatott (megkezdett) – tevékenységekre megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Ptk. – e törvény 79. §-ával megállapított – 232. §-a (2)–(3) bekezdésében és a 301. §-ában foglalt rendelkezéseit a hatálybalépése után keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre kell alkalmazni.

(5) A XIII. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium⁸² fejezet 4. cím alatti megyei közúti igazgatóságok, az Autópálya Igazgatóság, valamint az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) az átalakulásig, legkésőbb 1996. június 30-ig – mentesülve az Áht. 18/B. §-a (5) bekezdésének hatálya alól - nem tartoznak a kincstári körbe.

(6)⁸³

109. §⁸⁴

110. § A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok tagjait megilletik mindazok a járandóságok és juttatások, amelyeket a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet előír.

111. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény rendelkezései az exporthitelekhez kapcsolódó kamatkiegyenlítési rendszerről szóló 105/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet alapján megkötött hitelszerződésekre is alkalmazhatók.

112. § Az Országgyűlés felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a fogvatartottak foglalkoztatásával járó – e törvény 18. §-ában meghatározott – támogatások igénybevételének rendjét a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben állapítsa meg.

113. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztításához nyújtandó támogatást, valamint az agrárgazdasági támogatások felhasználásának és a gazdálkodó szervezetek egyedi támogatásának 1996. évi szabályait rendeletben állapítsa meg.

114. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások eszközeinek megvásárlását elősegítő kamattámogatás részletes szabályait rendeletben határozza meg.⁸⁵

115. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a pedagógusok kötelező óra keretében történő munkavégzését rendeletben szabályozza.

116. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, valamint a bíróságoknál és ügyészségeknél szolgálati viszonyban, továbbá az e szerveknél munkaviszonyban állók (a továbbiakban együtt: közszolgálatban állók) önkéntes kiegészítő biztosításának megszervezéséhez adandó támogatás részletes szabályait meghatározza (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 8 alcím).⁸⁶

117. §⁸⁷ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5. számú melléklet 15. Kiemelt előirányzatként Tartalék céljára betervezett 6 Mrd Ft-ból 2 Mrd Ft-ot a pedagógusok átképzésére, illetve a pedagógusok kötelező óraszámának emelésével összefüggő illetményemelésre fordítson.

118. §⁸⁸ Az Országgyűlés felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 5. Közmunkavégzés támogatása alcím előirányzata felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.⁸⁹

119. §⁹⁰ (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Honvédelmi Minisztérium számára a Fehérorosz Köztársaságból beérkező felújított harckocsik és tartozékaik vámértékét terhelő vám, vámpótlék és vámkezelési díj együttes összegével a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadásait és a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit a szállítások ütemezéséhez igazodóan megnövelje.