1242/B/1995. AB határozat
1242/B/1995. AB határozat*
2000.06.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről szóló 36/1990. (II. 28.) MT rendelet 7. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
1. Az indítványozó korábban egy gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként dolgozott, ahonnan azonban a taggyűlés kizárta azzal az indokkal, hogy magatartásával nagymértékben veszélyeztette a munkaközösség jó hírnevét. A határozatot elfogadó testületi ülésre az indítványozót is meghívták, azon részt vett. A kizárást követően keresetet terjesztett elő a helyi bírósághoz, melyben kizáró határozat hatályon kívül helyezését kérte. Az ügyben eljárt bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy az elkésett, ugyanis a közgyűlés kizárást kimondó határozatát csak a közléstől számított harminc napon belül lehet bíróság előtt megtámadni. A bíróság permegszüntető végzésében arra is rámutatott, hogy e jogvesztő határidő elmulasztása alól a bírói gyakorlat kimentési lehetőséget nem ismer.
2. Az indítványozó álláspontja szerint az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről szóló 36/1990. (II. 28.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ugyanis a munkaközösség tagjának a kizáró határozatról a közgyűlésen való tájékoztatása nem tekinthető a határozat közlésének. Az indítványozó szerint ez a szabályozás sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot, továbbá - mivel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 3. § g) pontja értelmében a polgári eljárást törvényben kell szabályozni - az alacsonyabb szintű szabályozás az Alkotmány 7. § (2) bekezdésével ellentétes, ún. jogforrási alkotmányellenesség áll fenn.
II.
Az indítvány elbírálásakor figyelembe vett jogszabályi rendelkezések a következők:
1. Az Alkotmány rendelkezései közül:
"7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
"57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. (...)"
2. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) értelmében:
"3. § A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen: (...)
g) a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást."
3. Az R. 7. § (1) és (3) bekezdése szerint:
"7. § (1) Megszűnik a tagsági viszony (...)
b) a tag kizárásával, (...)"
"(3) A kizárást kimondó határozatot a közléstől számított harminc napon belül bíróság előtt meg lehet támadni."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó szerint az R. 7. § (3) bekezdésének rendelkezése az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe ütközik.
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint az R. indítvánnyal támadott rendelkezése nincs ellentétben a jogorvoslathoz való jog alkotmányi követelményével. Az oktatói munkaközösség határozata ugyanis nem bírói, közigazgatási vagy más hatósági döntés, s erre figyelemmel nem tartozik az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének hatálya alá. Az R. 7. § (3) bekezdése értelmében ugyanakkor a kizárást kimondó határozatot a bíróság előtt meg lehet támadni. A keresetindításra rendelkezésre álló jogvesztő határidő elmulasztása esetén a bíróság végzés formájában határoz. E bírói aktus ellen pedig - az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével összhangban - van jogorvoslat a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) bekezdése alapján.
Az indítványozó kifogásolja azt is, hogy az R. nem határozza meg pontosan: mikor tekinthető a kizárást kimondó határozat közöltnek. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének tartalma és a határozat közlése között nem állapítható meg alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggés, az e téren kialakult bírói gyakorlat megítélésére pedig nem rendelkezik hatáskörrel.
2. Az indítványozó a törvénynél alacsonyabb szabályozási szint miatt (MT rendelet) ugyancsak alkotmányellenességet - ún. jogforrási alkotmányellenességet - jelez.
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint az indítványozó ezen kifogása sem megalapozott. A Jat. szerint a polgári eljárás rendjét valóban törvényben kell rendezni, az oktatói munkaközösségnek az az eljárása azonban, amellyel a tagját kizárja, nem tartozik a polgári eljárás hatálya alá. Következésképpen a törvényi szintű szabályozás indoka sem áll fenn. A tag kizárásának ügye csak akkor tartozik polgári eljárásra, ha a kizáró határozatot a tag a bíróság előtt vitatja. Az R. szabályozása tehát nem ütközik a Jat. hivatkozott rendelkezésébe, így jogforrási alkotmányellenességet nem alapoz meg.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2000. június 27.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás