KK BH 1995/128
KK BH 1995/128
1995.02.01.
A kérelemhez kötöttség követelménye a közigazgatási perben is érvényesül, nem hagyható tehát figyelmen kívül, hogy a fél a közigazgatási határozat megváltoztatását milyen okból, milyen tartalommal kéri [Pp. 215. § és 324. § (1) bek.].
A B. Megyei Vagyonátadó Bizottság határozatával elutasította a felperesnek a P. Gyógyszerellátó Vállalat vagyonának önkormányzati tulajdonba adása iránti kérelmét. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1993. január 20-án hozott határozatával az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a vállalat vagyona azért nem adható önkormányzati tulajdonba, mivel nem egészségügyi szolgáltatást végző közüzemi vállalat.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a vállalat egészségügyi szolgáltatást végző közüzem, ezért vagyonát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 107. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján önkormányzati tulajdonba kell adni. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a vállalat az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), valamint a végrehajtásáról rendelkező 33/1984. (X. 31.) MT rendelet alapján nem sorolható a közüzemi vállalatok közé, mivel nem egészségügyi szolgáltatást ellátó vállalat.
A felperes fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi okfejtésen túlmenően hivatkozott az 1993. évi LIV. törvénnyel módosított 1992. évi LIV. törvény 1. §-ának a) pontjára is, amely szerint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény hatálya alá tartoznak - egyebek mellett - a gyógyszertári központok is. Ebből a törvényi rendelkezésből következően a Gyógyszerellátó Vállalat (korábbi néven: Gyógyszertári Központ) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyonnak minősül, amelyre az 1992. évi LIV. törvény rendelkezése az irányadó.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - a felperes nyújtott be felülvizsgálat iránti kérelmet arra hivatkozva, hogy a vállalat a Vtv. alapján közüzemi vállalat, ezért vagyonának önkormányzati tulajdonba adása nem lett volna megtagadható. Felülvizsgálati kérelmében kifejtette továbbá, hogy a másodfokú bíróság ítélete azért is jogszabálysértő, mert döntését olyan jogszabályra alapozta, amely a közigazgatási határozat meghozatalakor nem volt hatályban. Álláspontja szerint ezzel a másodfokú bíróság nem az alperes határozatának törvényességét vizsgálta felül, hanem abban a kérdésben döntött, hogy kié legyen a vállalat vagyona.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperes határozatával azért utasította el a felperes kérelmét, mert álláspontja szerint a vállalat nem felel meg az Ötv. 107. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésnek, mivel nem közüzemi vállalat. Az eljárt bíróságok ítéleteikben egyetértettek az alperes határozatában ezzel kapcsolatban kifejtett jogi állásponttal. A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Legfelsőbb Bíróságnak elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vállalat vagyona az Ötv. 107. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában közüzemi vagyonnak minősül-e.
A gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltatásnak minősül. A 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 47. §-ának (1) bekezdése egészségügyi szolgáltatást végző állami vállalatokról rendelkezik, nyilvánvaló tehát, hogy ebben a körben az egészségügyi szolgáltatás csak gazdasági tevékenység formájában végezhető. Jogszabályt sértett tehát az alperes, amikor határozatával a felperes kérelmét azért utasította el, mert a Gyógyszerellátó Vállalat nem közüzemi vállalat. Ugyancsak jogszabálysértő a másodfokú bíróság jogerős határozata, amely az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította.
A fentieken túlmenően a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a következőkre mutat rá a Legfelsőbb Bíróság.
A Pp. 215. §-a értelmében a bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen. A Pp. 324. §-ának (1) bekezdése értelmében a I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben a XX. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Pp. e szabályai alapján a kérelemhez kötöttség közigazgatási perben is érvényesül. A közigazgatási perben - mint a jelen ügyben is - a kereset nem általában a közigazgatási határozat felülvizsgálatára vonatkozik, hanem a felperes meghatározott irányú felülvizsgálatot kér. Ezekben a perekben a bírósági határozat sajátossága, hogy a határozat lényegét nem kizárólag a rendelkező rész tartalmazza, hanem a határozat indokolása is. Nem hagyható ezért figyelmen kívül, hogy a felperes a közigazgatási határozat megváltoztatását milyen okból kéri, hogy az új eljárásban milyen tartalmú új határozatot kér. A bíróság nem szűkítheti tehát a kereset korlátait a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének kérelmezésére. A bíróság az ügyfél kereseti kérelme alapján azt vizsgálhatja, hogy a keresetben megjelölt jogszabálysértés a közigazgatási szerv határozatában megvalósult-e. Mindezekből következően a bíróság határozata túlterjeszkedik a közigazgatási határozat felülvizsgálatán, ha ítéletét a kereseti kérelemben (fellebbezésben) fel nem hozott jogszabályra alapozza, úgy hogy döntése lényeges vonatkozásokban mind a felperes kereseti kérelmétől, mind a felülvizsgált döntés indokolásától eltér. Erre csak a közigazgatási jogorvoslat keretében van lehetőség, a bíróság azonban törvényességi felülvizsgálatot végez.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a perbeli jogvita eldöntésénél az 1993. évi LIV. törvénnyel módosított 1992. évi LIV. törvény nem alkalmazható. E törvény 2. §-ának c) pontja kiveszi a törvény hatálya alól azokat a vagyontárgyakat, amelyek az 1991. évi XXXIII. törvény alapján - a vagyonátadó bizottság eljárását követően - kerülnek önkormányzati tulajdonba. Ennek megfelelően kerültek a volt tanácsi közüzemek önkormányzati tulajdonba, s nincs törvényes ok arra, hogy ez az egészségügyi szolgáltatást ellátó közüzemek esetében ne így történjék. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. (Legf. Bír. Kfv. III. 25. 472/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás