130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról¹

2011.01.01.

1. § (1) A Kormány a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló 1995. évi LXXXV. törvény 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján e rendelet mellékleteként kiadja a Nemzeti alaptantervet.

(2)² Az iskolák a helyi tantervüket – a Nemzeti alaptantervet figyelembe véve – az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készítik el.

(3) A Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek évfolyamonként határozzák meg a követelményeket, együttesen a tizenkettedik évfolyam végéig. A kerettantervek a követelményeknek évfolyamok szerinti tagolásakor eltérhetnek a Nemzeti alaptantervnek azoktól a rendelkezéseitől, amelyek a követelmények teljesítését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik, illetve a tizedik évfolyam végére határozzák meg.

2. §³ Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

Melléklet a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelethez

A NEMZETI ALAPTANTERV⁴

I.⁵ FEJEZET

A NEMZETI ALAPTANTERV SZEREPE
A KÖTELEZŐ OKTATÁS
TARTALMI SZABÁLYOZÁSÁBAN

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló – többször módosított – az 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott alapdokumentuma. A törvény 8. § (8) és (9) bekezdése kimondja, hogy az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják. A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit.

A NAT – építve az óvodai nevelés országos irányelveire – a magyarországi közoktatás tizenkét (tizenhárom) iskolai évfolyamán belül a tankötelezettség tizenkét évfolyamára állapítja meg a nevelő- és oktatómunka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit. Szakít a központi tantervi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különböző iskolatípusokhoz, -fokozatokhoz. Ehelyett alap a kerettantervek, a tantervek, a tantárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához. A középfokú oktatás szakaszára készülő kerettantervek a Nemzeti alaptantervben meghatározott követelményeken kívül magukban foglalják a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás feladataihoz kapcsolódó követelményeket is.

A NAT követelményeit meghatározzák az Alkotmányban, a közoktatási törvény bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kiérlelt értékrend, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek.

A NAT követelményeit a demokrácia értékei hatják át. Egyrészt, mert a demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket valamennyi magyarországi iskolában az 1–12. évfolyamokon figyelembe kell venni, s amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult.

A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását.

A NAT követelményeinek meghatározásakor ugyanakkor az európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik.

A dokumentum – a fentiekkel összhangban – figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. A NAT szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel.

Egységes alapokra épülő differenciálás

A NAT az alapvető műveltségi tartalmak és a fejlesztendő kompetenciák korszerű összefoglalásával egységes alapul szolgál a kerettantervek elkészítéséhez és a pedagógiai programok, helyi tantervek kidolgozásához és fejlesztéséhez. Ezzel elősegíti, hogy a kötelező oktatásban részt vevő valamennyi tanuló – a település jellegétől és az iskolatípustól függetlenül – sikeresen felkészüljön a munkába állásra és a továbbtanulásra.

A tartalmi szabályozást a NAT és a kerettantervek úgy valósítják meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények feltételek, lehetőségek figyelembe vételére.

A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató
pedagógiai folyamat

A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A NAT a gyermekek, a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI

1. Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom)

2. Élő idegen nyelv

3. Matematika

4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem

5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan

6. Földünk és környezetünk

7. Művészetek: ének-zene; tánc; dráma; vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret

8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat

9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció

10. Testnevelés és sport

A MŰVELTSÉGI TERÜLETEK OKTATÁSÁNAK KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI

A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Ezek a következők:

Hon- és népismeret

Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére.

A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében.

A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) – főleg Magyarországot közelebbről érintő – problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek a keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Környezeti nevelés

A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Kommunikációs kultúra

A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának az ismerete is.

A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják.

Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett ,,üzenetekből'' merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, az ifjakat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Tanulás

A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze lehet az iskolai könyvtár.

A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait.

Pályaorientáció

A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Az iskolának – a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.

A NAT ÉS AZ ÉLETKORI JELLEMZŐK

A NAT az egyes műveltségi területek tartalmai és a fejlesztendő kompetenciák meghatározása során figyelembe vette a tanulók életkori sajátosságait. E jellemzőket a kerettantervek, a különböző pedagógiai programok és helyi tantervek készítésekor is irányadónak kell tekinteni.

Az iskolakezdéstől a prepubertásig

A kisiskoláskor az énfejlődés fontos szakasza. Ekkor alakul ki a gyermek önmagával kapcsolatos alapbeállítottsága. A szülő, a tanító tekintélyt jelent számára, ezért a tanító személyisége, véleménye az énkép kialakulásának, az önértékelésnek meghatározó jelentőségű eleme.

Az alapfokú nevelés alapozó jellegű, a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül. A családdal való együttműködésre törekedve szervezi a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlesztésének feltételrendszerét.

A 6–10 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettrekész, feladat- és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye nagy, játékszükséglete nem csökken. Ez a mozgásügyesség fejlődésének szenzitív időszaka. A játékban, a tanulásban és a munkában eredményre, valaminek a létrehozására törekszik. Legtöbbször meg akar felelni a felnőttek elvárásainak, ennek érdekében komoly erőfeszítésekre képes. Erkölcsi ítéletalkotásában a szülő és a tanító véleménye az irányadó. Az eseményeket jónak vagy rossznak látja. A tettek indítékával kevésbé számol.

A kisiskolás világképe reális. Érdeklődését az őt közvetlenül körülvevő valóság köti le (az objektív érdeklődés korszaka). Kíváncsi, szeretné megismerni az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A 9–10 éves időszakot a második ,,miért korszak''-nak tekinthetjük. A gyermekek közlési vágya erős. Sokat és szívesen beszélnek. Fontos, hogy legyen alkalmuk élményeikről beszámolni.

A 6–8 éves gyermek figyelmét 10–15 percig képes a feladatra összpontosítani, játékos helyzetben ez az időtartam növekszik. A megismerésben, a motivációban az érzelmek központi szerepet töltenek be. Az iskolába lépést követően folyamatosan növekvő mértékben előtérbe kerülnek a szándékos folyamatok. A globális észlelést differenciáltabb látásmód váltja fel. A 6–7 éves gyermek rendelkezik az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges analízis és szintézis képességével.

Emlékezete elsősorban cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kötődik. Legkönnyebben konkrét tartalmakat, szemléletes jelenségeket képes felidézni. Gondolkodása közvetlen érzéki tapasztalatokhoz, gyakorlati cselekvésekhez kötődik. Az időszak első éveiben együtt van jelen a tárgyi-cselekvéses és a szemléletes-képi gondolkodás. Kezdetben a logikai műveletek érzéki benyomásokhoz kapcsolódnak, a gyermek belső képet alkot. Ez a konkrét műveletek kora. Az észlelt jelenség lényegének kiemelésében ebben a korban a gyermekek még nem önállóak. A relációk megértése konkrét fogalmi szinten valósul meg.

Az életkori szakasz végén kezdődik meg a gondolkodás elvonttá válása. 10–12 éves korra kialakulnak a gondolkodás absztrakt kategóriái (fogalmak, ítéletek, következtetések). Létrejön az elvont térfogalom, a történelmi időszemlélet. Kívánatos ugyanakkor, hogy a gyermek az időszak egészében találkozzon az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival.

A prepubertásban (9–12 év) szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. Figyelmük mindinkább a társak felé fordul. Rendkívül fontossá válik számukra a kortárs csoporthoz tartozás. Ez a csoportalakítás időszaka.

Az e korban tapasztalható sajátos feszültség a kamaszkor előhírnöke. Fokozódik a szexuális kíváncsiság. A lányokra érzelmi-hangulati labilitás, ingerlékenység, a fiúkra ,,vagánykodás'', agresszivitás lehet jellemző. Kialakul az egyéni érdeklődési irány. Nő az önállóság igénye, megindul a szülőkről, felnőttekről történő érzelmi leválás.

A serdülőkor és ifjúkor

Az időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. Ez a kondicionáló motorikus képességek fejlesztésének meghatározó szakasza.

A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Már a korszak első éveiben erős az igénye az önmegismerésre. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait.

Kialakul az autonóm, a felnőttekétől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás.

A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz.

A serdülő gondolkodása az ún. formális gondolkodás szintjére jut el. Képes elvonatkoztatni a jelenségek konkrét tulajdonságaitól. Ebben a korban már lehetőség nyílik az absztrakt-logikai gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel végzett műveletekre. A fogalmak nagyrészt absztrakt-logikai szintűek, a fogalmi jegyek is elvontak. A fogalmak elsajátítása az elvont ítéletek szintjén végzett gondolkodási műveletekkel történik. Az új fogalmak elhelyezése a fogalmi rendszerben, a meghatározások tartalma, a felosztások logikai szempontja elvont jegyek alapján is lehetséges. A törvényszerűségek már elvont és szükségszerű kapcsolatokat kifejező ítéletek.

A serdülő a jelenségeket két vagy több viszonyítási rendszerben is el tudja képzelni, és ezek alapján következtet. Képes lehetséges (és nem valóságos) problémákból kiindulva megoldási hipotéziseket felállítani.

A problémák megoldásában a lehetőségek módszeres kipróbálásával, a kombinációk alkalmazásával él. Eljut az elvont műveletek végzéséig. Mindez azonban nem jelenti, hogy a serdülők gondolkodása tisztán elvont szinten mozog. Egyaránt képesek konkrét és absztrakt jellegű feladatmegoldásra, amelyben a konkrét és az elvont szintet össze tudják kapcsolni.

A serdülők gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A nevelési légkör és a személyiségjellemzők ebben az életkorban is fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérő (divergens) gondolkodás fejlesztésében.

A fantázia alakulását ebben a korban az absztrakt-logikai gondolkodás befolyásolja. Ez az ábrándozások és a túlérzékenység kora. Jövőképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. Az alkotó képzelet erősödése is ezeknek az éveknek a sajátja. A felnőttkori alkotótehetség a művészetek (például zene) és egyes tudományok (például matematika) terén szintén ekkor bontakozhat ki.

A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés kedvező feltételeket teremt.

A biológiai és a pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az individuális sajátosságok.

A periódus végére kialakulnak a férfi és női nemi szerepek. A serdülőkorban megkezdődött önismereti érzékenység reális és tudatos önmegismerésre és önismeretre válthat át. Kialakul a saját képességeire, képességlehetőségeire, cselekvéseinek motívumaira való reflektív magatartás lehetősége.

Állandósul a politikai, társadalmi, erkölcsi életszférák megítélésére vonatkozó kételkedés, bizonyosságkeresés, a bizonyítás iránti igény. Megnő az erkölcsi normák megismerésének igénye: tudni, mi a helyes, mi a helytelen, mi az, amiben a társadalom egésze konszenzust mutat.

Módszeres gondolkodásra válik alkalmassá azokon a területeken, amelyeken megbízható és tartós tudásra, informáltságra tett szert korábbi életútja során. Képes a természeti, a társadalmi, a társas és a transzcendens jelenségeket több viszonyítási rendszerben is elképzelni és ennek alapján következtetéseket végezni, új problémákat felismerni, megoldási hipotéziseket értékelni és felállítani.

Kibontakozik a művészeti, a tudományos, a filozófiai és a társadalmi létszférák keretei között testet öltő alkotáslehetőségek iránti érdeklődés, az alkotási technikák elsajátításának képessége. Megjelenik az önkifejezés iránti igény versenyekben és alkotásokban. Kialakul a gondolkodásról való gondolkodás, valamint a megszokás korlátait meghaladó gondolkodás képessége. Megoldódhat az identitáskrízis vagy újabb identitáskrízis jelenik meg, amelynek feldolgozása nagy mértékben függ mások értékítéleteitől, továbbá attól a társadalmi és kulturális kontextustól, amely alapján a fiatalok másokat megítélnek, ahogyan mások ítéleteiről vélekednek és ítélnek. A bio-pszicho-szociális fejlődés rendkívül nagy egyéni különbségeket mutat.

A NAT KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK
ÉRTELMEZÉSE, STRUKTÚRÁJA

A követelmények a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, elmélyítésére, elsajátítására s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezik a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, rutinszerűen, automatizáltan működő készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánják megalapozni. Ennek megfelelően a NAT a követelményeit a következő rendszerben adja meg:

A követelmények műveltségi (rész)területek szerint három részre bontva jelennek meg:

– A tanítandó tananyag, a jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztéséhez nélkülözhetetlennek ítélt tartalmak (pl. képzetek, adatok, tények, fogalmak, általánosítások, gondolatmenetek, információk, műveletek, összefüggések, törvények, elvek, szabályok, elméletek, axiómák, tételek) alapjai.

– Fejlesztési követelmények, kompetenciák (magukban foglalják a különböző területek eredményes, hatékony döntéseihez, tevékenységeihez, teljesítményeihez szükséges felkészültség, hozzáértés alapvető ismérveit).

– Minimális teljesítmény (a tanulók továbbhaladásához, tudásuk, ismeretszerzésük, tanulásuk eredményes folytatásához elengedhetetlen ismeretek, jártasságok, készségek, általános képességek alsó szintjei).

A NAT által előírt követelményeket a kerettantervek, a pedagógiai programok és a helyi tantervek készítésekor úgy kell figyelembe venni, hogy a NAT hatályát a módosított közoktatási törvény az általános műveltséget megalapozó szakasz végéig kiterjeszti.

A tananyag és a fejlesztési követelmények csupán a NAT jobb felhasználhatósága, könnyebben kezelhetősége érdekében szerepelnek külön. A követelmények ezen összefüggései a valóságban elválaszthatatlan egységet alkotva, egymást erősítve eredményezhetnek tartós, hatékony tudást.

A NAT nem hagyományos értelemben vett tanterv, hanem alap a kerettantervek, a különböző tantervi változatok és a helyi tantárgyi programok számára. [A NAT] Kötelező jellege azt jelenti, hogy a kerettantervekben, a tantárgyi programokban, tankönyvekben és más taneszközökben

– érvényesítendők a kiemelt elvek;

– helyet kell adni a műveltségi területeknek, részterületeknek, témaköröknek;

– olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozhatják az általános és részletes fejlesztési követelmények megvalósítását;

– minden tanuló számára megteremtik legalább a minimális teljesítmények eléréséhez szükséges szakmai feltételeket.

NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK OKTATÁSÁNAK ELVEI

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás az oktatási rendszer része, azzal azonos értékű és továbbfejleszthető alapműveltséget és esélyegyenlőséget biztosít.

A kisebbségi oktatás tartalmát a Nemzeti Alaptanterv, a Nemzeti és Etnikai Kisebbség iskolai oktatásának, nevelésének irányelve, valamint az e dokumentumok alapján készült kerettantervek határozzák meg.

A kisebbségi oktatás célja az anyanyelv fejlesztése, teljes körű biztosítása mellett a kisebbségi
önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében feladata:

– az adott kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli készségének kifejlesztésével az adott anyanyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátítása és használata;

– a történelmi hagyományok, anyanyelvi kultúra, a zene a képzőművészet, a népköltészet, a szokások és hagyományok megismertetése és ápolása, az anyaország életének, kultúrájának, történelmének elsajátítása;

– a különböző kultúrák értékeinek megismerésén keresztül a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére való nevelés;

– a cigányság társadalmi felemelkedésének és beilleszkedésének elősegítése.

A kisebbségi oktatásban tanítási nyelvként alkalmazható és tantárgyként oktatható mind a 13 magyarországi kisebbség anyanyelve.

A kisebbségi oktatása több formában valósul meg:

Az anyanyelvű oktatás célja a teljes értékű kisebbségi oktatás biztosítása. Ebben az oktatási formában a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv. Az anyanyelvű kisebbségi oktatásban biztosítani kell a magyar nyelv és irodalom tanítását.

A kétnyelvű kisebbségi oktatás célja, hogy kiegyensúlyozottan kétnyelvű készségeket alakítson ki. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv és a magyar nyelv. A kisebbségi nyelven oktatott tantárgyakat az iskolák helyi tantervei jelölik ki. Ebben az oktatási formában a heti kötelező tanórai foglalkozásoknak legalább a fele a kisebbségek nyelvén folyik.

A nyelvoktató kisebbségi oktatás célja, hogy biztosítsa a tanulók számára anyanyelvük elsajátítását. Ebben az oktatási formában a tanítási nyelv a magyar nyelv, a kisebbségi anyanyelv és irodalom tanítása önálló tantárgyként történik.

A cigány kisebbségi oktatás célja, hogy elősegítse a cigány tanulók iskolai előmenetelét, a tanulók képességeinek megfelelő felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokkal, amelyek a heti kötelező tanórai foglalkozásokon kívül tanórán kívüli csoportos vagy egyéni foglalkozásokkal is kiegészülnek.

A cigány kisebbségi oktatás keretében valamely cigány nyelv is oktatható.

Minden kisebbségi oktatási formában a kisebbségi anyanyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret oktatása első osztálytól a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának, nevelésének irányelve szerint történik. E szerint az anyanyelv és irodalom önálló tantárgy, a népismeret oktatható önálló tantárgyként vagy integráltan. Az iskolák pedagógiai programja a kisebbségi anyanyelven kívül más élő idegen nyelv oktatását is tartalmazhatja.

Az interkulturális oktatás célja, hogy a többséghez tartozó tanulók is elsajátítsák az adott kisebbség kultúráját és – a szülők igényének megfelelően – a kisebbség nyelvét. Az interkulturális oktatás megszervezése a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának, nevelésének irányelvében megfogalmazottak szerint történik.

Az iskolák pedagógiai programja az egyes pedagógiaik szakaszokra eltérő kisebbségi oktatási formákat is megállapíthat. A kisebbségi pedagógiai program alapján oktató iskoláknak valamely oktatási formát minden évfolyamon alkalmazni kell.

A TESTI, ÉRZÉKSZERVI, ÉRTELMI, BESZÉD-
ÉS MÁS FOGYATÉKOS TANULÓK
NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK
SAJÁTOS ELVEI

Abból kiindulva, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosságúak az egységes emberi faj egyenértékű, de sajátos tagjai, s nem külön (még kevésbé kisebb értékű) embertípusok, a fogyatékos tanulók esetében is a NAT egységes követelményrendszerét kell alapul venni.

Ennek során ezen tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók:

– a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;

– az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése;

– az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.

A fogyatékosság egyes típusainál az alapműveltségi vizsga követelményétől (vagy annak bizonyos részeitől) való eltérés lehetőségeiről a vizsgaszabályzat és az egyes tantervek adnak eligazítást.

A NAT-nak az egyes fogyatékosságok terén történő konkrét alkalmazásáról, a tananyagokról, a fejlesztési követelményekről és a minimális teljesítményekről külön tantervi irányelvek készülnek. Ezek kiadásáról a Oktatási Minisztérium gondoskodik.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet módosítására készített
kormány-előterjesztéshez

Az előterjesztés rövid ismertetése

A közoktatásról szóló törvény 1999. évben elfogadott módosítása megváltoztatta az iskolákban folyó nevelő és oktató munka tartalmi szabályozására vonatkozó rendelkezéseket. A változás lényege, hogy az iskolák helyi tantervüket az oktatási miniszter által kiadott, a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján készítik el, illetve vizsgálják felül 2001. szeptember 1-jéig. A Kormány által elfogadott módosítások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kerettantervek az iskolai oktatás végéig, tehát a tizenkettedik évfolyam befejezéséig szabályozzanak.

Más hasonló megoldások

A Nemzeti alaptanterv kiadásához kapcsolódó más kormányzati előterjesztés nem készült.

A döntés pozitívumai

A Kormány döntése alapján lehetőség nyílik arra, hogy befejeződjön a kerettantervek elkészítésével és kiadásával kapcsolatosan megkezdett szakmai, szakértői tevékenység. A Kormány által elfogadott módosítások lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy az oktatási miniszter rendelettel olyan kerettantervet adjon ki, amely a tizenkettedik évfolyam végéig határozza meg azokat a követelményeket, amelyek figyelembevételével az iskolák elkészítik helyi tantervüket. Ezáltal nő az iskolák közötti átjárhatóság, illetőleg az eddiginél biztonságosabban ítélhető meg, melyek azok a szolgáltatások, amelyeket az iskoláknak minden településen, minden iskolában, minden tanuló részére biztosítani kell.

Ki és milyen fórumon kívánja a döntést kommunikálni?

Indokolt, hogy a Kormány döntése megjelenjen az írott sajtóban, rádióban, illetve televízióban.

II. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK

ANYANYELV ÉS IRODALOM⁶

Az anyanyelvnek életünkben, a felnövekvő diák személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében és így az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. A nyelvi hatóerő és a nyelvi minták követése kultúrát, értékeket közvetít; lehetővé teszi és gazdagítja a társas kapcsolatokat; az anyanyelvi készségek csiszolódása, az anyanyelvi ismeretek bővülése egyre szélesedő lehetőségeket ad információk megszerzéséhez, problémák megértéséhez.

Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett.

Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző stúdiumok tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek - sajátos jelleggel - minden tantárgyban jelen kell lennie.

Az anyanyelv és a nemzeti irodalom szétválaszthatatlan egységet alkot. Az anyanyelvi és irodalmi műveltség elengedhetetlen feltétel a hazához, a néphez, a nemzeti történelemhez és a kultúrához kötődő személyiség kialakításában.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Az anyanyelv és irodalom tanítása egyrészt az anyanyelvi kultúra, másrészt az irodalmi műveltség alapozását szolgálja. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget, felkészít a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre, fejleszti az önálló tanulás és önművelés képességét.

A gyermekek már iskolázásuk kezdetén birtokolják és használják anyanyelvüket. A fejlesztésben az elméleti rendszerezést megelőzően a változatos, a növekvő igényű nyelvhasználat, különösen a szókincs gazdagságának, lehetőségeinek felfedeztetése, a játékos, önkifejező gyakorlatok állnak a középpontban, hogy a későbbiekben e tapasztalatokra támaszkodva elkezdődhessék a nyelvi rendszer fogalmi megközelítése. Az anyanyelvi képzésnek tehát vannak ismétlődő követelményei, amelyek úgy értendők, mint a tanult ismeret és képesség - adott életkori lehetőségének megfelelő - fejlesztése: fokozatosan bővülő tartalommal, magasabb igénnyel. Az alsóbb életkori szakaszokban ezért nem szerepelnek a követelményrendszerben grammatikai ismeretek, csak annak nyelvhasználati tevékenységei. 14 éves kortól viszont elvont fogalmi szinten is megjelennek követelményként a grammatikai ismeretek. A szövegtani és stilisztikai tanulmányokra építve az árnyalt önkifejezés és a tág értelemben vett kommunikációs képességek fejlesztése kerül az anyanyelvi képzés középpontjába.

Az irodalmi nevelés elsődleges feladata az irodalom(olvasás) megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. A tanulók irodalmi műveltségének alapozásához a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és -értelmező feladatok megoldása, az alapvető irodalmi ismeretek megszerzése nyit utat. A sokrétű elemzés fejleszti a nyelvi kifejezés árnyalatai, szépségei iránti fogékonyságot, a művek tartalma pedig bőséges lehetőséget kínál a világkép alakításához, a nemzeti kultúrához való kötődéshez, az erkölcsi és esztétikai értékek közvetítéséhez, az érzelmi élet gazdagításához.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

1–6. évfolyam		7–10. évfolyam
1. Felkészítés a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre és beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra; tudatosítása annak, hogy a hiteles, a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció egyéni és társas érték; hogy a beszédkultúra mind a múltban, mind a jelenben a társas-társadalmi megértés legfontosabb színtere
a)	Gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető közlése a beszédhelyzetnek megfelelően.	A)	A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához.
b)	A szóhasználat, a kiejtés és a gesztusok (testbeszéd)			összehangolása a beszédhelyzettel.	B)	A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelelő együttes alkalmazása, ill. értelmezése a személyközi kommunikáció helyzeteiben és például a tömegkommunikáció, a film, a színház műfajaiban.
c)	Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra.	C)	A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása mindennapi élethelyzetekben, ill. látott, hallott, olvasott, megjelenített dialógusokban.
d)	Kérdések, válaszok megfogalmazásának képessége, a hallottak kiegészítése; együttműködés a társakkal beszélgetésben, feladatmegoldásban.	D)	Beszédpartnerrel való együttműködés, érvelés, cáfolás, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása.
e)	Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása például időrendben, logikai rendben, a hallgatósághoz alkalmazkodva.	E)	Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése például a szándék, a hatáskeltés szempontjából; ideértve a tömegkommunikáció ismert műfajait is.
f)	Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában; a saját álláspont témának, helyzetnek megfelelő előadása, megvédésének képessége, mások véleményének meghallgatása.	F)	Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, részvétel vitában; a kommunikáció etikájának alapelemei, képesség a másként vélekedő álláspontjának követésére, az eltérő vélemény tiszteletére, a saját vélemény megvédésére, ill. korrigálására.
g)	Figyelem a másik ember beszédének mind értelmi, mind érzelmi tartalmaira.	G)	Képesség kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerésére és feloldására, manipulációs szándékok, téves ítéletek felismerése, elutasítása.
2. Az iskolai képzés szintjeinek megfelelő szövegértés (beszédfelfogás, értő olvasás), amely magában foglalja az élőszóbeli és az írott, szakmai, köznapi és irodalmi műfajok tartalmi lényegének felfogását és megítélését; a szövegekben megformált értékek befogadását; növekvő képesség szövegek összehasonlító értelmezésére
a)	Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás.	A)	A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás.
b)	Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmes felolvasása; megjelenítése dramatikus játékkal; memoriterek szöveghű előadása.	B)	Irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek hiteles felolvasása, memoriter szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.
c)	A szó szerinti jelentésen túl a művek lehetséges jelentéseinek, üzenetének felfogása.	C)	A szó szerinti és a metaforikus jelentés felfogása, megkülönböztetése.
d)	A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban; az aktív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésben.	D)	Képesség a különféle műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére.
e)	Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése.	E)	A művekben megjelenített erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, megértése.
f)	A szövegelemzés néhány alapvető eljárásának alkalmazása, például a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, időrend, ok-okozati kapcsolat felismerése.	F)	A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok ismerete és használata, például a szövegkörnyezet, a téma, a műfaj megállapítása; új és ismert közlés elkülönítése, logikai elemzés, jelentésrétegek feltárása.
g)	Képesség szövegek műfaji különbségének érzékelésére, például mese és dokumentum; lírai költemény és elbeszélés; hír és kommentár megkülönböztetése.	G)	Képesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére például műfaji, tematikus, motivikus kapcsolatok; utalások biblikus, szépirodalmi hagyományra; nem irodalmi és irodalmi szövegek; tény és vélemény összevetése.
3. Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása és ezáltal az önbizalom erősítése
a)	Helyes hangképzés, beszédlégzés és hangsúlyozás; a hang és betű megkülönböztetése.	A)	A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő, helyes alkalmazása).
b)	A tanulási igényeknek megfelelő tempójú és rendezettségű írásmód.	B)	Olvasható, esztétikus, jó tempójú egyéni írásmód.
c)	Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek alkalmazása szóbeli és írásbeli fogalmazásokban.	C)	Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban; a helyesírás értelemtükröztető szerepének megértése és tudatos alkalmazása.
d)	Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban, például szóbeli beszámoló, elbeszélés szóban és írásban, leírás, jellemzés, vélemény.	D)	Világos szövegalkotás, kifejezőképesség az egyén magánéletének, társas és társadalmi életének minden területén, szóban és írásban a tájékoztató, ábrázoló, érvelő, kifejtő, összefoglaló, kapcsolatot teremtő és tartó szövegtípus műfajaiban, például köszönet, tanács, levél, érvelés, bizonyítás, magyarázat, leírás, (ön)jellemzés, kérvény.
e)	A szókincs különféle rétegeinek felismerése, a köznyelvitől eltérő szójelentés megértése tanult kontextusokban.	E)	A köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv szókincsének használata a tanult kontextusokban.
f)	Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.	F)	A szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően; önkontroll és szövegjavítás.
g)	Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása például az elbeszélés, a jellemzés, az ismertetés műfajában.	G)	Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek szóbeli és írásbeli kifejezése különböző műfajokban és nézőpontokból.
h)	Az önkifejezés képessége a szövegalkotásban, például rímes játékok, dramatizálás, szövegek átírása.	H)	A személyiség és a személyesség kifejezésének képessége a szövegformálás kreatív eszközeinek birtokában, például szövegek kiegészítése, átírása különböző nézőpontból; stílus- és hangnemváltással; élményszerű személyes történetmondás.
4. Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése
a)	A logikus gondolkodás lépéseinek alkalmazása, például szövegek részekre bontásában, felépítésében.	A)	Képesség a logikus gondolkodásra: az összefüggések és a tagolódás; a párhuzam, az ellentét, az ok-okozati viszonyok felismerése, helyes alkalmazása.
b)	Fogékonyság az együttérzésre, erkölcsi választásokban például a jó és a rossz elkülönítésére.	B)	Fogékonyság a részvétre, az igazságra, a megértésre mint értékre, a tragikumra, az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogására, a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.
c)	Képesség hallott, látott, olvasott, elképzelt élmények felidézésére.	C)	Képesség élmények, belső képek megőrzésére és felidézésére, szövegek, gondolatok emlékezetben tartására.
d)	A képzeletvilág folyamatos gazdagodása.	D)	Alkotott (fiktív)		világok elképzelésének gyakorlása, újrateremtése.
e)	A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formái használatának képessége.	E)	Az önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás: érvelés, cáfolat, bizonyító példák megfogalmazási képessége; az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése.
5. A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata
a)	Tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében, például könyv- és könyvtárhasználatban, vizuális és verbális információk kezelésében.	A)	Verbális és vizuális információk célszerű gyűjtése, rendszerezése, felhasználása, például bizonyításban, magyarázatban, érvelésben.
b)	Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve, ill. fokozatosan önállósulva adott témához és feladathelyzetben.	B)	Önálló jegyzetkészítés a szövegelemzés eljárásaira építve, például kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás, ritmikai sajátosságok jelzése.
c)	Vázlatkészítés, ill. vázlat felhasználása különböző szövegműfajok megértéséhez és alkotásához; a vázlat bővítése, szűkítése.	C)	Vázlatkészítési eljárás ismerete és alkalmazása adott témához, feladathoz szóbeli és írásbeli műfajokban, például beszámolóhoz, ismertetéshez, érveléshez.
d)	Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján.	D)	Az összefoglalás eljárásainak alkalmazása, például lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése, időrend követése.
e)	Eligazodás gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művekben, például lexikonban, enciklopédiában, antológiában.	E)	Biztonságos eligazodás, válogatás a tanulmányaihoz használt forrásokban, például lexikonban, enciklopédiában, a magyar nyelv egynyelvű szótáraiban, antológiában
f)	Szövegek vizuális környezetének átlátása, például illusztráció, tipográfia, szövegtagolás, szövegszerkezeti ábra, múzeumi jelrendszer.	F)	Vizuális és verbális információk együttes kezelése, megértése, például illusztráció, tipográfia, szövegek vizuális elrendezése, irodalmi mű szerkezeti modellje, múzeumi információk.
g)	Gyűjtött adatok, ismeretek célszerű, gondos elrendezése és megfelelő használata, például olvasónaplóban, saját gyűjteményben.	G)	Írott és audiovizuális források széles választékának igényességre törekvő rendszerezése, például olvasónaplóban, személyes dokumentumban; felkészültség dokumentálásában.
h)	Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában; a forrás megjelölése.	H)	Az információ értékének, jelentőségének felismerése; az információfelhasználás néhány normája és etikai vonatkozása, például a forrás megjelölése; az információáradat mint globális jelenség; az információtorzítás jelenségei; a válogatás szükségessége.
6. A magyar nyelv életéhez, a nyelvi rendszerhez tartozó ismeretek elsajátíttatása, ennek révén a grammatikai, szövegtani, stilisztikai és általános nyelvészeti ismeretek birtokában tudatos nyelvszemlélet kialakítása; az önmegfigyelő, az önértékelő képesség és a nyelvi igényesség fejlesztése
a)	A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek a felismerés és megnevezés szintjén.	A)	A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggésére vonatkozó ismeretek önálló alkalmazása.
b)	A szöveg, a mondat, a szó megkülönböztetése, a szófajok felismerése.	B)	Gyakorlottság a szöveg, a mondat, a szóalak elemzésében és helyes használatában.
c)	A magyar nyelvtani ismeretek hasznosítása az idegen nyelv tanulásában.	C)	A kontrasztív szemléletre való képesség a magyar nyelv sajátosságainak ismeretében a tanult idegen nyelv vonatkozásában.
d)	A tanult nyelvtani, helyesírási, stilisztikai és nyelvhelyességi alapismeretek alkalmazása a nyelvhasználatban.	D)	Helyesírási és nyelvtani elemzési biztonság, helyesírási rendszerünk alapelveinek ismerete és önálló alkalmazása.
e)	Az olvasott irodalmi művek jelentése, hatása és nyelvi formája közti összefüggés felismerésének képessége.	E)	A nyelv poétikai funkcióinak, a mindennapi beszéd és az irodalom stílusjelenségeinek felfedezése és felfogása.
f)	Az alapvető nyelvi rétegek, elsősorban szókincsük különbségének felismerése a biztonságos nyelvhasználat érdekében.	F)	Tájékozottság néhány alapvető általános nyelvészeti kérdésben, például a nyelv mint jelrendszer; a világ nyelvei; a magyar nyelv helye a világban.
g)	A nyelv állandóságának és változásainak megfigyelése például a szólásokban, közmondásokban, ill. a szókincsben.	G)	A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek felismerése és az ismeretek alkalmazása a pozitív nyelvművelésben.
h)	Korábbi évszázadokban keletkezett szövegek megfigyelése.	H)	Tájékozottság a magyar nyelv történetének főbb szakaszairól.
7. Az irodalom és az olvasó (befogadó) kapcsolatában annak megértése, milyen jelentéseket közvetít az irodalom egyének és közösségek számára; a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságának tudata és érzelmi átélése
a)	Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása, például a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az önismeret, az emberismeret iránti igénnyel.	A)	Annak tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása; tapasztalatszerzés metaforák és modellalkotás révén.
b)	Epikai művek: népköltészeti alkotások, elbeszélő művek olvasása, feldolgozása segítséggel a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból, valamint a történetmondás mindennapi műfajaiból.	B)	Epikai művek: elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból; esztétikai-irodalmi jellemzők tudatosítása a mindennapi történetmondás műfajaiban is.
c)	Változatos ritmikai, zenei formálású, tematikájú művek feldolgozása segítséggel a népköltészet, valamint a klasszikus és a kortárs magyar költészet köréből.	C)	A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és a kortárs magyar költészet köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása.
d)	Népi játékok, dramatizált formák, dialógusok, drámarészletek olvasása, megjelenítése.	D)	Dramatizált formák, dialógusok, különböző műfajú drámai művek önálló olvasása, megjelenítése.
e)	Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése, például gyerekek és felnőttek; ember és természet; család; próbatételek; érzelmek; vágyak; emberi kapcsolatok; egymásrautaltság; féltés, szeretet.	E)	A magyar irodalom néhány jelentős témája, például élet és halál; szűkebb és tágabb társadalmi és természeti környezet; barátság; szerelem; nemzeti hagyományok; haza és haladás; érzelmi-szellemi kötődések; magyarság és európaiság. Az olvasott művekben megjelenített téma, élethelyzet, motívum révén kapcsolódási pontok felismerése különböző világlátású, szemléletű művek között.
f)	A művel, a műfajjal, a gyermeki olvasatok természetével összhangban az élményt elmélyítő, a megértést támogató szövegelemző műveletek használata, a következtetések megfogalmazása.	F)	A művel, a műfajjal, a lehetséges olvasatok összetevőivel összhangban az élményt elmélyítő, a megértést elősegítő, érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai következtetéseket lehetővé tévő szövegelemző eljárások használata; következtetések önálló megfogalmazása.
g)	Tájékozódás egy-egy mű kontextusairól, például az olvasott téma változatairól, más művészeti ágakban való megjelenítéséről, hatásáról a társak és a felnőttek körében.	G)	Tájékozottság az olvasott művek kontextusaiban, például a téma hagyománya, változatai, adaptációja, más művészeti ágakban való megjelenítése, hatása és olvasatai a kortársak csoportjában; különböző felfogások a mű jelentéseiről.
8. Felkészítés az irodalmi kifejezésformák és változataik szerkezeti és stílusbeli sajátosságainak befogadására; annak felfogására, milyen módon, miért és hogyan változik az irodalmi nyelv a magyar irodalom évszázadaiban és a jelenben
a)	Kifejezésmódok megtapasztalása személyes élmények révén: versmondás, történetmesélés, éneklés, drámajáték, színházi előadás, kreatív szövegalkotás.	A)	Irodalmi kifejezésmódok személyes megtapasztalása, például színházi előadás, drámajáték, kifejező előadás, történetmondás, kreatív szövegalkotás.
b)	A mű szövegére és a mű hatására irányuló figyelem fejlesztése, például képzettársítások, belső képek, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása.	B)	Annak belátása, hogy az irodalmi mű jelentése a szövegből, ill. a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki.
c)	Válaszok keresése a „Hogyan hat a mű?” kérdésre.	C)	Válaszok, következtetések megfogalmazása a mű hatásának forrásairól.
d)	A közlésmód sajátosságainak megfigyelése és szerepe adott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika; ismétlés, ellentét, túlzás.	D)	Fogalmak, fogalomkörök alkalmazása adott művet leíró, értelmező tevékenységekben, például műfaji jellemzők, a közlésmód sajátosságai.
e)	Képesség olvasmányélmények, érzelmek, gondolatok kifejezésére szóbeli és írásbeli műfajokban.	E)	Képesség jelentések, például erkölcsi tartalmak, esztétikai elemek feltárására, megfogalmazására szóbeli és írásbeli műfajokban.
f)	Esztétikai jellemzők felfedezése a mindennapokban is.	F)	Esztétikai jellemzők, irodalmi megnyilvánulások felismerése köznapi tapasztalatokban is.
9. Felkészítés az irodalmi műveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására, az olvasott művek történeti-kulturális horizontjának felfogására; ennek révén is az összefüggésekben való gondolkodás fejlesztése
a)	Szóbeli költészet és írásbeliség, népköltészet és műköltészet különbségeinek ismerete.	A)	A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete.
b)	A mű írójának, egy-egy olvasott mű keletkezésének, néhány jellegzetes körülményének megnevezése.	B)	Néhány klasszikus magyar író, költő portréja, az életút, az alkotói pálya legfontosabb állomásainak ismerete.
c)	Tájékozódás a magyar irodalom történetében néhány jelentős támpont, kronológiai adat birtokában; nevezetes emlékhelyek ismerete, ideértve például a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásait is.	C)	Tájékozódás a magyar irodalom történetében, az alapvető műfajok és korstílusok körében.
d)	Válaszok keresése a „Mit, miért olvasok én, mit és miért olvasnak mások?” kérdésre.	D)	Az olvasók, az olvasásra indító tényezők sokfélesége, a „Kik, mit, miért olvasnak?” kérdésre válaszok keresése, ezzel összefüggésben a népszerű irodalom néhány hatáskeltő eszköze.
e)	Elemi ismeretek a művészet, az irodalom születéséről.	E)	Az irodalom folytonosságának és változó jellegének felismerése.
10. Minden képzési programban feldolgozandó szerzők és művek (a 10. évfolyam végére)
1.	Művek a magyar népköltészetből: Gólya, gólya, gilice, Júlia szép leány, Kőműves Kelemen; 3-4 mű az európai népköltészetből, különös tekintettel a Kárpát-medence népeire, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájára.
2.	Szerzők a magyar irodalom évszázadaiból: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Katona József, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, József Attila, Radnóti Miklós, Németh László, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János.
3.	Művek a magyar irodalom évszázadaiból: Halotti beszéd; Ómagyar Mária-siralom; Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Balassi Bálint: Egy katonaének; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Katona József: Bánk bán; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél; Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (részlet); Vörösmarty Mihály: Szózat, Csongor és Tünde, A vén cigány; Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára, János vitéz, Az alföld, Nemzeti dal, Szeptember végén, Pacsirtaszót hallok megint; Arany János: Toldi, Családi kör, A walesi bárdok, Szondi két apródja, A tamburás öregúr; Madách Imre: Az ember tragédiája; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én?..., Szeretném, ha szeretnének, Párizsban járt az ősz, Az eltévedt lovas; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Babits Mihály: Messze, messze ..., Esti kérdés, Balázsolás; József Attila: Altató, Betlehemi királyok, Ringató, A Dunánál, Karóval jöttél ...; Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Németh László, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János legalább egy-egy műve.
4.	Szerzők és művek az utóbbi 50 év irodalmából, a kortárs magyar irodalomból, ideértve a határon túli magyar irodalmat is.
5.	Egy-egy jellemző részlet ismerete az antik mitológiából, a Bibliából, az Iliászból és az Odüsszeiából, Szophoklész és Shakespeare egy-egy drámája, a világirodalom klasszikusai Molière-től a XX. század végéig, beleértve a környező népek irodalmát.
A szerzők és művek tematikus, történeti vagy más rendben egyaránt taníthatók.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KOMMUNIKÁCIÓ

Köznyelvi kiejtés Beszédlégzés, artikuláció, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök, értelmi szünettartás.	Tiszta artikuláció, helyes hanglejtés (az egyéni lehetőségek figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazása beszéd közben. 1b	A mindennapi beszédben, vers- és prózamondás közben helyes köznyelvi kiejtés.
Beszéd A szókincs bővítése és pontosítása. Páros és csoportos kommunikáció. Szóbeli közlésekből információk kiemelése, beszélgetés a hallottakról. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása.	Szavak értelmezése szövegösszefüggésben. 2d A tartalmat pontosan közvetítő szó-kincs használata, folyamatos, össze-függő beszéd. Az argó kifejezéseinek kerülése a mindennapi kommunikációban. 1e Információk felidézése tanítói kérdések segítségével. 1d A beszélgetésben való részvétel. 1f,g A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása konkrét helyzetekben. 1b	Tudja a mondanivalóját szóban értelmesen megfogalmazni. Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése. Kérdésfeltevés, válaszadás. A bemutatkozás, köszönés, kérés, köszönetnyilvánítás megfelelő formáinak alkalmazása a szokás szintjén.
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Szabadon választott vagy adott témáról szövegalkotás szóban és írásban (olvasmányokról, vizuális élményekről, személyesen átélt eseményekről, tapasztalatokról, élőlényekről, tárgyakról, tájakról). A szövegalkotás szabályai (anyaggyűjtés, tagolás, a kifejtés sorrendje). Nyelvi megformáltság (szemléletes, választékos kifejezések, a szóismétlés indokoltsága).	Gondolatok értelmes és érthető szóbeli közlése összefüggő mondatokkal. 1a-e; 3g-h; 8a Közös előkészítés után egy-másfél oldal terjedelmű írásbeli fogalmazás írása önállóan, elbeszélő, leíró vagy levél formában. 3d A cím rendező szerepének érvényesítése a mondanivaló kifejtésében. 3d A szöveg bekezdésekre tagolása. Hibák javítása tanítói segítséggel. 3f	Olvasmányok tartalmának összefoglalása néhány értelmes, összefüggő mondattal. Tudjon az adott témáról 6-8 értelmes, összefüggő mondatot írni olvasható formában, a minimális teljesítményben jelölt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával.

MAGYAR NYELV

Anyanyelvi ismeretek Szöveg, mondat, szó, hang, betű. A hangok időtartama, jelölésük. A magyar ábécé. A hangok fajtái: magán- és mássalhangzók. Szótő, toldalék; szótag. A szavak elválasztása.	A tanultak felismerése alkalmazási helyzetben, megnevezésük konkrét példákon. 6a Az elválasztás szabályainak készségszintű alkalmazása. 6d	A magyar ábécé. Szavak tövének felismerése. A szavak helyes elválasztása (kivéve az összetett szavak és a tulajdonnevek elválasztási esetei).
Az egyszerű mondat fajtái (a beszélő szándéka szerint).	Mondatok fajtájának felismerése, megnevezése tartalmi elemzés alapján. 6a,d	Mondatfajta megnevezése konkrét esetekben.
Az ige, a főnév, a melléknév, a számnév, a névelő és a személyes névmás fogalma, fajtái; igeidők, igei személyragok. A leggyakoribb igekötők. A melléknév és a számnév fokozása. Az egyes és többes szám megkülönböztetése, jelölése.	Szófajfelismerés, -megnevezés jelentés alapján a tanult szófajok körében. 6b	Szavak csoportosítása szófajok szerint (a tanult szófajok körében). A többes szám felismerése.
Helyesírás A mondat helyesírása. A tulajdonnevek írása: gyakori személy-, állat- és földrajzi nevek, címek. Az igeidők jelölése, az igekötős igék helyesírása. A melléknév és a számnév fokozott alakjának írása. A keltezés írása; számok írása betűvel.	Készségszintű alkalmazás a mondatkezdő nagybetű, a mondatvégi írásjel, valamint a tulajdonnevek nagy kezdőbetűjének írásában (begyakorolt esetekben). Készségszinten: igeidők; a melléknév és a számnév fokozott alakjának; az igekötő az ige előtt áll esetének helyes írásmódja. Jártasság szintjén: az igekötős igék további esetei, a szófajok – fent jelzetteken kívüli – toldalékos alakjai. 6d	Mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölése. Személynevek, állatnevek, címek, gyakran használt földrajzi fogalmak tulajdonnevének nagy kezdőbetűje. A keltezés egyszerű alakjának helyesírása.
A magyar helyesírás elvei szerinti írás: – a magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése, – a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése, – a j és ly jelölése.	A tanulók környezetében használt szavak és a tankönyvek szókincse körében az időtartam helyes jelölése (a helyes kiejtés, a beszédhallás és a helyesírás együtt tartásával) a jártasság szintjén. A hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével a jártasság szintjén. Kb. 60-70 szóban a j hang helyes jelölésének biztos tudása. 6d	Készségszintű alkalmazás az időtartam jelölésében begyakorolt esetekben (szóvégi ó-ő, ú-ű). 30-40 szóban a j hang helyes jelölése.

OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS

Az olvasási képesség Az olvasás jelrendszerének és technikájának ismeretei és készségei. Az olvasástechnika fejlesztése hangos és néma olvasással. A felolvasás technikája (tempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, értelmi szünettartás, kapcsolattartás a hallgatósággal).	Szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasás az élő beszéd üteméhez közelítő tempóban és hanglejtéssel. 2a-b	Legyen képes tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni folyamatos felolvasására.
Az értő néma olvasás fejlesztése szépirodalmi és ismeretközlő szövegek olvasásával, elemzésével, értelmezésével. Olvasmányok vázlata.	Készségszintű néma olvasás a szöveg tartalmának megértéséhez. 2a Szövegelemző műveletek önállóan (információk, tények, adatok kiemelése, lényegkiemelés, tömörítés, bővítés) és tanítói segítségadással (téma felismerése, összefüggések kiemelése, értelmezések, kulcsszavak kiemelése). 2f; 4a; 5c,d	Egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg néma olvasása. A megértés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával.
Műismeret Népköltészeti alkotások, versek, mesék, történetek, elbeszélések, regényrészletek a magyar és a világirodalomból. Gyermekek számára érthető ismeretterjesztő szövegek, publicisztikai írások. Dramatikus népi játékok, jelenetek. Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény.	Az olvasott művek tartalmának globális felfogása. 7a,e Műelemzés a tartalmi rétegek feltárására tanítói irányítással. 2c-e Részvétel ismert vagy kitalált történet dramatizálásában. 2b Néhány mű, műrészlet memorizálása. 2b; 4c; 8a Ifjúsági regény önálló olvasása. 7a	Elemi tájékozottság legnagyobb költőink, íróink és – a tanulók életkora szempontjából kitüntetett – műveik körében (szerző, a mű címe, témája). Öt vers szöveghű felidézése.
Irodalmi ismeretek Szépirodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek jellemzői (terjedelem, forma, felépítés, témaválasztás, nyelvi eszközök). Népköltészet: a művek keletkezése, műfajai, mesetípusok, a népmesék jellemzői. A versek hangulata, költői eszközök, szerkezeti sajátosságok. Ritmus, rím, hasonlat, ismétlés, fokozás.	Az olvasmányok megkülönböztetése műfaji jellemzőik alapján. Megnevezés (vers, próza, ismeretterjesztő szöveg). 2g A szereplők, a színhely, az idő megnevezése; a tettek motívumainak keresése; a tettek értékelése; a szereplők kapcsolatainak felismerése. 2e; 4b A műfaji jellemzők szerepének felismerése a tartalom kifejezésében. 6e	A művek által keltett élmények megfogalmazása a tanító segítségével. Tudja az olvasottakkal kapcsolatos véleményét, álláspontját önállóan megfogalmazni.
Könyv- és könyvtárhasználat A könyv, a folyóirat és az újság néhány jellegzetes tartalmi és formai jellemzője. Helyük a könyvtárban.	Gyermeklexikon használata. 5e A helyesírási szótár használata a szokás szintjén. 5a Könyvek besorolása ábécérendbe szerző és cím szerint. Könyv-folyóirat-újság megkülönböztetése. Könyvkeresés szabadpolcon. 5a	A tartalomjegyzék használata.

ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT

Az írástechnika fejlesztése betűk, szavak, szókapcsolatok írásával.
Szövegírás másolás, tollbamondás és emlékezetből írás után.

Automatizált írásmozgások, készségszintű írástechnika, gazdaságos szövegelrendezés. 3b
Egyéni, olvasható, rendezett íráskép. Az írásmunkák önellenőrzése, hibajavítás a szokás szintjén. 3f

Szövegírás betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül, a helyesírásnál jelzett normák megtartásával.
Önellenőrzés, hibajavítás tanítói utasításra.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KOMMUNIKÁCIÓ

A kommunikációs helyzet, a beszélő és hallgató szerepe.
A nyelvi jelrendszer elemi szintű bemutatása.
A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) és viszonyuk a verbális közléshez.
A hangképzési és a mondatfonetikai ismeretek alapjai.
Beszédművelési gyakorlatok.
Kommunikációs helyzetgyakorlatok.

A köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás: értés és közlés; türelem és együttműködés a beszédpartnerrel. 1a; 3g
Az élőbeszéd rétegeinek (mondatok, intonáció, gesztusok) együttes felfogása és helyes együttes alkalmazása. 1b
Tiszta hangképzés, helyes intonáció. Igény a kifejező, az egyéni beszédmódra. 3a
Vitában való részvétel: kapcsolatfelvétel, -tartás, saját álláspont megvédése, figyelem az ellenvéleményre. 1c,f,g

Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, tájékoztatás.
A kapcsolattartás elemi udvariassági formáinak ismerete és alkalmazása.
A kiejtés fő szabályaihoz és a beszédhelyzethez alkalmazkodó beszéd.

NYELVISMERET

Különféle tartalmú szövegek olvastatása, felolvastatása, közös megbeszélése. Állandó kézírásgyakorlat iskolai és házi feladatokban. Az előző években tanult helyesírási ismeretek gyakorlása és tudatosítása. A hangváltozások helyesírása: hasonulás, összeolvadás. A szófajok helyesírása: ragozott igealakok, köznevek, gyakrabban használt magyar tulajdonnevek.	A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztika ismeretek alkalmazása. 6d Az életkornak megfelelő szövegek értelmes, kifejező, jó tempójú olvasása és felolvasása. 2a-b A teljes megértést biztosító néma olvasás. 2a Rendezett íráskép. 3b Az életkornak megfelelő, közkeletű szavak készségszintű helyesírása, a tanult szabályok alkalmazása. 3c Önellenőrzés és hibajavítás. 3f	Helyes hangképzés. Gyakorlati, iskolai, szépirodalmi szövegek értelmes, folyamatos felolvasása felkészülés után. A szöveg megértését biztosító, készségszintű néma olvasás. Rendezett, olvasható íráskép, meg-felelő tempójú írásmód különböző feltételek mellett: tollbamondás, másolás, önálló írás. Az iskolai tanulmányokban, a ma-gánéletben gyakran használt szavak megfelelő helyesírása. Az egyszerűbb helyesírási szabályok önálló alkalmazása. A Helyesírási kéziszótár használata.
Szókincsfejlesztő gyakorlatok. A szófajokra vonatkozó alapismeretek. A szóképzés és a jelentés össze-függésének, a szavak kapcsolódási lehetőségeinek felismertetése. A szavak jelentésére vonatkozó ismeretek: nyelvhasználati szabály, fogalmi jelentés, szóhangulat. Jelentéselemzési gyakorlatok: rokon- és ellentétes értelműség, több-értelműség, a szólások jelentése.	A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban. 6f A nyelvi változások megfigyelése, elsősorban a szókincsben, például szólásokban, közmondásokban. 6g Az idegen nyelv tanulását segítő ismeret a nyelvi jelrendszerről – a felismerés szintjén. 6c	A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincs ismerete.

SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS

Az élőszóbeli és írásbeli fogalmazás legfőbb ismérvei.
Fogalmazási gyakorlatok a tájékoztató, az ábrázoló, az érvelő, a kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok köréből: elbeszélés, le-írás, jellemzés, bizonyítás, meghívó, levél.
Gyakorlatok a köznyelv, a szak-nyelv, a szépirodalmi nyelv megkülönböztetésére.

Szótári ismeretek, szótárhasználati gyakorlatok.

Gyakorlottság a szövegelemzés né-hány alapvető módszerében: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, ok-okozati kapcsolatok keresése. 2f
Kifejezőképesség szóban és írásban többféle műfajban és nyelvi rétegben: elbeszélés leírással, jellemzéssel; jellemzés több nézőpontból; leírás – saját élményhez, olvasmányokhoz kapcsolódva. 3d,h
Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében. 5c,d
Írott szövegekről vázlatkészítés fokozatos önállósággal. 5c
Az önkontroll és szövegjavítás képessége. 3f
A tanult tantárgyak szókincsének megértésen alapuló alkalmazása a köznyelvitől eltérő szójelentések tudatosítása révén. 3e
A szavak többletjelentése, árnyalatai iránti fogékonyság: az irodalmi és köznapi szövegek összehasonlításában. 2d; 3h

Elemi fokú, szabatos kifejezés többféle műfajban: élőszóban a köznapi helyzetekben, írásban: elbeszélés, leírás, jellemzés, levél megszerkesztése.
Egyszerű, rövid szövegek összefoglalása: a téma megnevezése, tények, adatok kiemelése.

Ismereteinek rövid szóbeli és írásbeli összefoglalása.

IRODALOMOLVASÁS

Tapasztalatszerzés az elbeszélő irodalom köréből meghallgatás és egyéni olvasás alapján: népmonda, különböző mesetípusok, ballada a magyar és az európai nép-költészetből; mitológiai történet, bibliai történet; történeti monda, elbeszélés, elbeszélő költemény, ifjúsági regény a magyar irodalomból. Változatos tematikájú és ritmikájú versek meghallgatása, olvasása, tolmácsolása a magyar és az európai népköltészetből, a klasszikus magyar költészetből, a mai gyermekköltészetből. Színház és dráma – egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások.	Különböző műfajú, megjelenítésű szövegek olvasása, például napló, levél, útirajz, aforizma, szállóige; egy-egy részlet a világirodalom klasszikus ifjúsági műveiből; népköltészeti alkotásokból, a mai gyermekköltészetből. 9d Elemi tájékozódás a művészet születéséről, az irodalom és például a zene, a képzőművészet kapcsolatáról. 9e Nyitottság az élmény befogadására, a ritmusélményre, a játékosságra, irodalmi hősök helyzetének, sorsának, érzelmeinek, gondolatainak átélésére, megértésére, megjelenítésére. 7a A mű szövegére irányuló figyelem; a szerkezet, a művészi nyelvhasználat, az elsődleges és a mögöttes jelentés felfogása. 2c,f; 4a	A népköltészet és műköltészet megkülönböztetése néhány jellemző jegy alapján. Az olvasott művek szerzőjének, témájának, műfajának megnevezése. Az olvasott epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek megnevezése. A megismert magyar írók, költők életrajzának legfontosabb elemei. Részvétel kommunikációs helyzeteket megjelenítő drámajátékban.
Tájékozódás a gyermekeknek szóló irodalmi ismeretterjesztés néhány műfajában, például alkotók életrajza, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás, lexikon, enciklopédia olvasmányaival összefüggő szócikkei. Tájékozódás a lakókörnyezet irodalomtörténetében, ideértve a lakókörnyezet, a régió irodalmi emlékeit, emlékhelyeit.	Az erkölcsi és az esztétikai fogékonyság növelése: véleményalkotás szereplőkről, helyzetekről, az irodalmi megjelenítés módjáról; árnyaltság az ízlésítéletekben. 1e,f; 2d,e; 4e; 8c Alkotói életutak legjellemzőbb tényeinek, állomásainak összegyűjtése könyvtári dokumentumok felhasználásával. 3b; 5c,e; 7g; 9b,c

SZERZŐK ÉS MŰVEK

Gólya, gólya, gilice, Júlia szép leány, Kőműves Kelemen (népballada); Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Vörösmarty Mihály egy műve, például Szép Ilonka; Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára, János vitéz; Az alföld; Arany János: Toldi, Családi kör, A walesi bárdok és például Mátyás anyja; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; József Attila: Altató; Weöres Sándor néhány műve, valamint egy-egy részlet az antik mitológiából, a Bibliából, a világirodalom klasszikusaitól, például Verne; Defoe: Robinson

MEMORITER

Irodalmi szövegek kifejező felolvasása.
Tájékozódás az idézetek megfelelő alkalmazásáról és módjairól.

Memoriter szöveghű felidézése, kifejező előadása a hallgatóság figyelmének felkeltésével, ébrentartásával. 1c; 2b; 4c; 8a
Idézetek, utalások, szállóigék megfigyelése köznapi szövegekben is. 6g

Rövid művek és részletek emlékezetben tartása, szöveghű előadása, például János vitéz, Toldi részlete, valamint még öt vers, egy prózai szöveg, például mese részlete(i).

IRODALMI KIFEJEZÉSFORMÁK

A művek szerkezetét, jelentését feltáró egyszerűbb szövegelemzési műveletek. A szerkezetet alkotó elemek elkülönítése, például az epizód, a kiindulási pont, a bonyodalom, a tetőpont, a megoldás. A szóképek jellemzőinek, ill. a ritmikának, a verselésnek szövegelemzésen alapuló bemutatása: rímfajták, időmértékes és ütemhangsúlyos verselés elkülönítése.	Tájékozódás az olvasott művek műfaji jegyeiről, a jellemzők elkülönítése, fogalmak értelmezése. 2g Fogékonyság az irodalmi nyelv iránt például metafora, allegória alkotóelemeinek, jelentésköreinek feltárásával. 6e A betű szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése. 3e	A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: például a szereplők, a főhős életútja; a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdése és befejezése. A dramatizált formák néhány elemének megnevezése: helyszín, helyzet, a szereplők, a monológ, a dialógus.
A szövegformálás nyelvi jellemzőinek szerepe az olvasott művekben. Fogalmak: népdal, szöveg és dallam, cím; mese; ballada (a balladai történetmondás jellemzői); elbeszélő költemény; tájleíró vers; életkép; a regény fogalomköréből: szerkezet, cselekmény, szereplő(k); ismétlés, fokozás, párhuzam, gondolatritmus, ellentét, hasonlat, megszemélyesítés, versszak, refrén; monológ, dialógus, helyzet.	Önbizalom, ötletesség a belső képek, képzetek előhívásában; a képzelet, a kíváncsiság mozgósítása például stílusalakzatok hatásának megfigyelésével, kreatív szövegformálással. 3h; 4d; 8b,c Néhány alapvető irodalmi téma, motívum, például a szülőföld motívuma, vándormotívum felismerése például népköltészetben, meseváltozatokban; a Lúdas Matyi és a Toldi kulcsmotívumai, alaphelyzetei. 7e

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

MAGYAR NYELV

KOMMUNIKÁCIÓ

A magán- és a közösségi kommunikáció tényezői és funkciói.
Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségei.

Alapismeretek a tömegkommunikáció köréből: hír, tudósítás, glossza, interjú, riport, hirdetések.

Beszédművelési gyakorlatok, a helyzetnek megfelelő intonáció, szóválasztás, szerkesztés fejlesztésére, többféle stílusrétegben.

Aktív részvétel az ún. kisközösségi kommunikációs helyzetekben: az alkalomnak megfelelő felszólalás, érvelés a vitában. 1A
Együttműködési képesség a beszédpartnerrel, saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. 1A; 3C,D,F
A hallgató szempontját is figyelembe vevő stíluseszközök megtalálása: a szavak, a gesztusnyelv, az intonáció jó hatásfokú felhasználása és felfogása. 1B; 3A
Biztos tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a hír és a kommentár különbsége, a tömegkommunikációs eszközök szerepe és hatása. 1E

Az eligazodás és részvétel képessége a kisközösségi kommunikációs helyzetekben.

Alapfokú ismeretek a tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban, elsősorban a befogadás oldaláról.

NYELVTANI ISMERETEK

Mondattani ismeretek: a mondat a szövegben és a szövegen kívül. A mondatrészek. A mondatrészi szerepek elemi, szószerkezeti, tagmondati formái. Az alá- és mellérendelő viszonyok a szószerkezetekben és az összetett mondatokban. Jelentéstani ismeretek bővítése: rokonértelműség, azonos alakúság a mondat és a szó jelentésében. A jelentés szerepe a szóképzésben és a mellérendelt összetett szavakban. Szóalkotási módok: az alárendelt szóösszetétel. Különféle tartalmú és műfajú szövegek olvastatása, felolvastatása.	Mondattani ismeretek és elemzési készség: az egyszerű és az összetett mondat szerkezetének, jelentésének, szintagmáinak felismerése és értelmezése, az ezekre vonatkozó ismeretek fogalmi szintű megfogalmazása. 6A-B A nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. 3C Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani rendszerének összehasonlítására. 6C,F A szókincs különböző rétegeinek (köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv) tudatos használata. 3E Jó tempójú néma olvasás, különféle műfajú szövegek felkészülés nélküli, értelmes felolvasása. 2B Felkészülés után szépirodalmi művek igényes, kifejező felolvasása. 2B	Mondattani elemzési jártasság: a mondategész, a tagmondatok és a mondatrészek (szintagmák) szerkezetének, jelentésének felismerése az egyszerűbb esetekben. Különféle műfajú szövegek értelmes, folyamatos felolvasása, a megértést biztosító néma olvasás. Törekvés a szépirodalmi művek kifejező felolvasására.
Írásgyakorlatok iskolai és házi feladatokban. Beszédművelési gyakorlatok. A tanult mondattani és szótani ismereteknek megfelelően a helyesírási szabályok körének bővítése: központozás, a tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása, az egybe- és különírás szabályai. A magyar helyesírás szabályai használatával az önkontroll fejlesztését szolgáló hibajavítási gyakorlatok.	Olvasható, jó tempójú egyéni írásmód. 3B A helyesírás értelemtükröztető lehetőségének felhasználási képessége. 3C A korábbiakon túl biztos helyesírás a közkeletű idegen szavak és tulajdonnevek írásában is. 3C	A megnőtt követelményeknek megfelelő íráskészség, olvasható, rendezett íráskép. A központozás, az egybe- és különírás szabályainak ismerete és alkalmazása. A tanulmányaikban előforduló tulajdonnevek helyesírása. Gyakorlottság a Helyesírási kéziszótár használatában, az önellenőrzésben, hibajavításban.

SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS

Mondatelemzés, szókincsfejlesztés és fogalmazás különféle műfajokban és stílusrétegekben.
A magán- és közéleti kommunikáció, az írásos és az élőszóbeli szövegek felfogásának és alkotásának különbsége.
Kreatív szövegalkotás: jellemzés hangnem- és nézőpontváltással, párbeszéd- és monológírás, szövegátalakítás, stílusgyakorlatok különféle hangnemekben.

Az életkornak megfelelően fejlett szóbeli és írásbeli kifejezőképesség: mondatszerkesztés, szóválasztás, stíluseszközök használata különféle műfajú és igényességi szintű szövegekben. 3D,E
Képesség az önálló ismeretszerzésre: jegyzet és vázlat készítése előadásról és írott szövegről, különféle forrásokból, forrásjelölés, idézés. 5B,D,E,H
A véleménynyilvánítás képessége. 1D,F
Fogalmazási készség az elbeszélésen, leíráson, jellemzésen, levélen túl a különféle érvelő műfajokban: ismertetés, tudósítás, magyarázat. 3D
A nyelvi forma és a jelentés, a szó szerinti és metaforikus értelem összefüggéseinek felismerése különféle műfajú (szépirodalmi, ismeretterjesztő) művekben. 2C

A kommunikációs helyzetet, az élőszó és az írásbeliség különbségét figyelembe vevő fogalmazási készség.
Tanulást segítő műfajok: jegyzet, vázlat készítése tanári segítséggel.
A tanult, olvasott szöveg tartalmának értelmes ismertetése: szövegtömörítés, kifejtés.
Törekvés az önálló vélemény kialakítására mind a közösségi helyzetekben, mind a szépirodalmi olvasmányok feldolgozásakor.
A tanuló olvasmányaihoz kapcsolódó, a művek ismeretét bizonyító fogalmazás.

VÉLEMÉNYALKOTÁS ÉS ÉRTÉKELÉS

Ismeretek a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szóbeli és írásbeli műfajairól: a tárgyszerűség, a műre való hivatkozás kívánalmai; a „tetszik-nem tetszik” ízlésítélet árnyalt kifejezése, indoklásának módjai, lehetőségei, tájékozódás az önkifejezés kisközösségi és nagyobb nyilvánosság előtti módjairól.

Érvek, bizonyító erejű példák felkutatása, rendszerezése; tájékozódás a könyvtárban.

Az írásbeli és szóbeli megnyilvánulásokhoz gyűjtött anyag rendszerezése: vázlat, jegyzet, olvasónapló, leírás, jellemzés, elbeszélés, ismertetés műfajában.

A kifejezőképesség, a kritikai érzék, a gondolkodás, az önbizalom fejlesztése az olvasói tapasztalatok szóbeli és írásbeli megfogalmazásával, megvitatásával: személyes vélemény, álláspont alkotása szereplőkről, helyzetekről, az irodalmi megjelenítés módjáról; mások nézőpontjainak mérlegelése.
3E,G,H; 8E; 9D
Könyvajánlás, olvasmánybeszámoló készítése kortársaknak és ismeretlen közönségnek.
2D; 8E
Árnyaltságra törekvés az ízlésítéletekben, a véleményformálás szókincsének megismerése, ennek érdekében például élmények összevetése, a hasonlóságok, különbségek feltárása, következtetések megfogalmazása. 3D; 8E

Az olvasmányokhoz kapcsolódó érzelmek, képzetek, gondolatok, erkölcsi mondanivaló szabatos, az adott műfajnak megfelelő kifejezése szóban és írásban például az olvasónapló, az ismertetés, a jellemzés, az elbeszélés, az összefoglalás műfajában.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KOMMUNIKÁCIÓ

Ismeretek a közéleti írásbeli és szóbeli kommunikációról.
A leggyakoribb kommunikációs helyzetek felidézése, a kommunikációs gátak, konfliktusok feloldási módjainak elemzése és gyakorlása.
A kommunikációs tényezők elemzése, különös tekintettel a hallgató szerepére.
A különféle kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodó stílusérzék kialakítása.
Elemzések a stílusrétegek, a stílus és a jelentés kapcsolatának köréből.

Helyzetfelismerés és a megfelelő stílus megválasztása ismeretlen kommunikációs helyzetekben is. 3F
Képesség kommunikációs konfliktus feloldására; a manipulációs szándék felismerésére. 1G
Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben: kommentár, kiegészítés, érvelés, cáfolat a mindennapi, saját kérdéseken túlmutató témákban is. 1F
A meggyőzés képessége, kulturált vitakészség különböző kommunikációs szinteken, az önkontroll képessége. 1F,G
A személyiségnek megfelelő árnyalt önkifejezés. 1B; 3D

Megfelelő hangnem és stílus ismert kommunikációs szituációban.
A beszélő valódi szándékának felismerése a közéleti és tömegkommunikációs helyzetekben.
Véleménynyilvánítás, kulturált vitakészség magán- és közéleti kommunikációs körben, törekvés mások álláspontjának megértésére, saját vélemény indoklására, a konfliktusok nyelvi megoldására.

NYELVTANI ÉS ÁLTALÁNOS NYELVI ISMERETEK

A szöveg szerkezetére és jelentésére vonatkozó ismeretek. Szövegfonetikai ismeretek és gyakorlatok. A szövegtani elemzések során a már tanult grammatikai ismeretek összefoglaló felidézése és szövegtani szerepük tudatosítása. A legfontosabb szövegtípusok. Stilisztikai ismeretek. A magyar nyelvre vonatkozó általános ismeretek: – a nyelv mint jelrendszer, – a nyelv rétegződése: nyelvjárások, rétegnyelvek, – a nyelv élete, állandó mozgása; a főbb nyelvtörténeti korszakok, – a nyelvtípusok – nyelvünk helye a világ nyelvei között, – a magyar nyelv rokonsága.	A szövegtani, mondattani, stilisztikai ismeretek fogalmi szintű, önálló megfogalmazási képessége, elemzési jártasság. 6A,B Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében a kontrasztív szemléletre való képesség a tanult idegen nyelvek vonatkozásában. 6C Eligazodás a jelentősebb egynyelvű szótárak használatában.5E A nyelvi állandóság és változás tényeinek ismeretében a pozitív nyelvművelésre való képesség. 6G Értelemszerűen szelektáló, gyors tempójú olvasás a mindennapi élet műfajaiban. 2A	A szövegösszetartó erő eszközeinek felismerése és alkalmazása saját fogalmazásaiban. A grammatikai ismeretek összefoglaló felidézése a nyelvi elemek és a szabályrendszer felismerésével és megnevezésével. Az anyanyelvi grammatikai tudás felhasználása az idegen nyelv tanulásában. Gyakorlottság a szótárak használatában. Jó tempójú, néma értő olvasás. Törekvés a művészi szövegek hiteles felolvasására. Olvasható, kellő tempójú írásmód.
A nyelvművelés lehetőségei és jelentősége. A különféle egynyelvű szótárak használatának gyakorlása. Gyakorlatok ismeretlen szövegek értelmező olvastatására; művészi szövegek kifejező felolvasására, előadására. A magyar helyesírás rendszerének összefoglalása. Az olvasó tájékozódását segítő különböző mutatók használata: tartalomjegyzék, képek jegyzéke, szakirodalmi hivatkozás, táblázatok, fejezetcímek.	Biztos helyesírási készség, a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok önálló alkalmazása minden szövegtípusban és témában. 6D Tájékozottság néhány alapvető általános nyelvészeti kérdésben: jelrendszerek, a nyelvi jelrendszer, a nyelvtörténeti ismeretek. 6F	A magyar helyesírás szabályainak önálló használata, alapvető helyesírási készség. Nyelvünk helyének ismerete a világ nyelvei között.

SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS

Ismeretlen szövegek megértése és elemzése – szerkezetük, kohéziójuk és logikai kapcsolataik feltárásával.
Szövegek feldolgozása, újraalkotása.
Szövegalkotási gyakorlatok: magán- és hivatalos iratok, tanulmányaikhoz, szépirodalmi olvasmányaikhoz kapcsolódó írásbeliség: kérdőív, nyomtatvány, kérvény, ismertetés, érvelés, olvasónapló, jegyzet, kronologikus beszámoló, beszámoló színházi élményről, filmről, televíziós műsorról, interjú.
Irodalmi élmények alapján kreatív írásgyakorlatok: elbeszélő szövegek írása, dramatizálás, stílusgyakorlatok, szövegátalakítás hangnem- és nézőpontváltással.

Véleménykifejezés, a kommunikációs helyzethez alkalmazkodó szövegalkotási képesség a magán- és a társadalmi élet területén különféle műfajokban; a korábbiakon túl: kiselőadás, beszéd, hivatalos iratok. 3D
Publicisztikai, ismeretterjesztő szövegek megértésének képessége. 1E; 2D
Gyakorlottság a szövegelemzési eljárásokban: önálló jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás.
2F; 5B-D
Verbális és vizuális információk felhasználási képessége. 5F
Művészi szövegek nyelvi formájának, stíluseszközeinek, mögöttes jelentésének önálló értelmezése. 2D; 7F
A művelt köznyelv (regionális köznyelv), szaknyelv biztos használata írásban és szóban. 3E
Kreatív szövegalkotási képesség: személyes történetmondás, szövegalakítás, nézőpont- és stílusváltással. 3H

A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szövegek alkotása a mindennapi élet magán- és hivatalos műfajaiban.
Újságolvasási képesség: újság, ismeretterjesztő folyóirat, televízió híranyagának, hírközlési módjának összehasonlítása.
A nyelvi kifejezés szabatosságára, világos szerkesztésre törekvő, önálló írásbeli és szóbeli szövegalkotás: dolgozat, felelet.
Az önálló ismeretszerzést szolgáló anyaggyűjtés, jegyzet, szöveg-összefoglalás.
A művelt köznyelv (regionális köznyelv) jellemzőinek ismerete és használata különféle kommunikációs helyzetekben.

VÉLEMÉNYALKOTÁS ÉS ÉRTÉKELÉS

Szövegalkotási gyakorlatok: szépirodalmi olvasmányaikhoz kapcsolódó írásbeliség nyelvi, kifejezésbeli kívánalmai, a mondanivaló megformálása és nyelvi megalkotása: ismertetés, fejtegetés, érvelés, olvasónapló, jegyzet, élménybeszámoló, ajánlás. Tájékozódás az irodalmi ismeretterjesztés olvasmányokhoz, szerzőkhöz kapcsolódó műfajaiban; problémákhoz, feladatokhoz érvek felkutatása, rendszerezése.	A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szövegek alkotása a személyes érintettség kifejezésével: művek értelmezése megfelelő fogalomhasználattal, szépirodalmi vagy értekező művet saját szavaival ismertető fejtegetés, önállóan választott szövegek értelmezése, problémák kifejtése. 8B,D,E Esszék, irodalmi ismeretterjesztő szövegek önálló feldolgozása, különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése. 3E-G; 7F	Annak tudatosulása, hogy a szépirodalmi mű jelentésének forrása a nyelvi forma. A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szövegek alkotása a személyes érintettség kifejezésével, például fejtegetés. Tárgyszerű, világosan felépített beszédmű, folyamatosságra törekvő előadás: ismertetés, véleménykifejezés. A témának, a címzettnek megfelelően felépített, önálló írásbeli és szóbeli felelet.
Ismeretterjesztő műfajok felhasználása, az olvasottak gondolatmenetének, állításainak, nézőpontjainak feltárása.	Önálló véleményalkotás, ismertetés, összefoglalás olvasott szövegekről, művekről, a mondanivaló elrendezése és kifejezése ismert (adott) és ismeretlen közönséghez egyaránt. 3F-H Önálló jegyzet- és vázlatkészítés egy szöveg előkészítéséhez, illetve reprodukciójához hallás után és olvasás útján például háttéranyag áttekintésével és felhasználásával. 5C,E-H A kommunikációs helyzethez alkalmazkodó, igényes és egyéni stílusú szövegek alkotása például az értekezés, kiselőadás műfajában is. 3F,G	Az önálló ismeretszerzést szolgáló anyag gyűjtése, jegyzet, szöveg-összefoglalás készítése.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

IRODALOM

IRODALOMOLVASÁS

Az irodalom iránti érdeklődés fenntartása; különböző műfajú, tematikájú, hangvételű művek egyéni olvasáson, újraolvasáson, beszélgetésen, elemző, értelmező tevékenységeken alapuló feldolgozása.
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből, a klasszikus magyar és világirodalom különböző korszakaiból, például mitológiai történet, bibliai történetek, elbeszélő költemény, elbeszélés, ifjúsági regény, regény, napló, levél, önéletírás, útirajz.
Változatos tematikájú, ritmikájú, műfajú versek a magyar és az európai klasszikus költészetből, a kortárs magyar költészetből.
Néhány alapvető irodalmi téma, motívum, vándormotívum jelentése.
Egyszerűbb dialogikus formák megismerése olvasás, dramatizálás, dramatikus játék, élő színházi élmény útján; egy dráma feldolgozása.

Nyitottság az irodalmi élmény, a „rólunk szól a mese” befogadására, például érzelmi tartalmakra, élethelyzetek, sorsok átélésére; gondolatok, eszmék felfogására és kifejezésére. 2A,E; 4D; 7A-D
A befogadás tapasztalatainak tudatosítása: a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. 2C; 7E,F; 8B,C
Hasonlóságok és különbségek megnevezése: művek témája, szerzők látásmódja között, például tájleíró versek, hasonló témájú szövegek összevetésével.
2D,G; 7G; 9A,C,E
Emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások összetettségének felfogása, megbeszélése, megvitatása: érzelmi megnyilvánulások, ellentmondásos élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok feltárása, megbeszélése, megvitatása.
1A,D,F; 2E; 3D; 7F

Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma.

A helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése az epikai és drámai művekben.

Stílusalakzatok, szóképek felismerése.

Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok saját szavaival való bemutatása például a jellemzés, az ismertetés műfajában, szóban és írásban.

Együttműködés társaival, például szerepjátékban, dramatikus játékban való részvétellel.

SZERZŐK ÉS MŰVEK

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Balassi Bálint: Egy katonaének és még egy mű; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (egy részlet); Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (egy részlet); Vörösmarty Mihály: Szózat; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, Pacsirtaszót hallok megint; Arany János: Szondi két apródja; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember; Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én ..., Párisban járt az ősz; Babits Mihály: Messze, messze ...; Kosztolányi Dezső egy-két műve; József Attila: Ringató, Betlehemi királyok; Radnóti Miklós, Illyés Gyula egy-két verse; továbbá Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond egy novellája vagy regénye; a világirodalom néhány alkotása.

MEMORITER ÉS KREATÍV GYAKORLATOK

A megszólaltatott, megjelenített mű sajátosságainak bemutatása például kifejező tolmácsolással, dramatizálással; a könyvtári dokumentáció hangzó és vizuális anyagainak felhasználásával.

Szállóigék, jellemző részletek, teljes művek idézésének szerepe és módjai szóban és írásban.

Kreatív gyakorlatok: például szövegek kiegészítése, átírása hangnemváltással, nézőpontváltással; ritmikus szövegek alkotása, dramatizálás.

Idézetek, szállóigék, utalások gyűjtése a köznapi nyelvből és irodalmi művekből. 8F
Teljes művek és részletek szöveghű felidézése: további 10 vers, egy-két 15-20 soros prózarészlet, illetve egy-két drámarészlet. 2B; 3A
A koncentrálóképesség, az emlékezet, az önbizalom fejlesztése például memoriter kifejező tolmácsolásával, a hallgatóság figyelmének felkeltésével, ébrentartásával. 2B
Annak felismerése, hogy a kifejező vers- és prózamondás feltételezi az értelmezést. 2B
Az önismeret, az önbizalom és az együttműködési képesség fejlesztése például kreatív gyakorlatokkal, dramatikus játékkal. 8A,B
Kreatív tevékenységek eredményének megnevezése, például hatásának megfogalmazása. 4C; 6E

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (további 5 vers, egy 15-20 soros prózarészlet).

Idézetek célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban, az idézőjel megfelelő használata, a forrás megjelölése.

TÁJÉKOZÓDÁS AZ IRODALMI KIFEJEZÉSFORMÁKBAN ÉS VÁLTOZATAIKBAN

A kifejezésmód jellemzői, szerepe, a mű jelentéseivel való összefüggésének feltárása egyszerűbb szövegelemzési műveletekkel: idő- és eseményszerkezet elbeszélő művekben és a drámában; a lírai művek szerkezete, képisége. A szerkezet, a kifejezésmód jelentése az adott mű világában; a kifejezésformák és a mű hatása, jelentése(i) közötti összefüggések bizonyítása. Ritmusteremtő elvek és elemek irodalmi művekben: a ritmika, a verselés, a zeneiség hatása a befogadóra; az énekelt vers.	A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció közötti különbségek megfigyelése, a megállapítások indoklása. 2C; 4D; 6E; 7A A szerkezetet alkotó elemek elkülönítése elbeszélő művekben, lírai alkotásokban, drámában. 2D; 7B-D A különféle stílusrétegek iránti fogékonyság növelése, a képzettársítási képességek fejlesztése, például a betű szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése, kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése révén. 2F,G; 6E	Olvasmányok ismertetése a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős, a mellékszereplő, a mű kezdete és befejezése bemutatásával. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. Adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének megnevezése a szükséges fogalmak használatával.
A szöveghez tartozó vizuális tények megfigyelése, elemzése: a szöveg hangzása és írott képe; a képvers; az illusztráció. Fogalmak: epigramma, dal, himnusz, ballada, értekező próza, szerkezet, Balassi-strófa, szimbólum, motívum, kulcsszó, elbeszélő, elbeszélés, regény, nézőpont, humor, fantasztikum.	Bátorítás önbizalomra, önállóságra, például a képzetek előhívására, a képzeletre, a kíváncsiságra. 4C,D Különböző szempontú szövegelemző műveletek egyre önállóbb elvégzése: cselekményvázlat készítése, összehasonlítás. 4E; 7F,G

ÍRÓK, MŰVEK, OLVASÓKÖZÖNSÉG

Kérdések feltevése mindennapi tapasztalatok alapján arról, „Kik, mit, miért olvastak, olvasnak?”
Az olvasott művek tágabb kontextusának elemei: a korszak, az alkotói pálya tényei.
Bevezetés az önálló ismeretszerzés módszereibe – tájékozódás a korosztálynak szóló irodalmi ismeretterjesztés néhány műfajában: az olvasott művekhez kapcsolódó alkotói portré, életrajz; előszó, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás; lexikon, enciklopédia az olvasmányokkal, ill. a feladatmegoldásokkal összefüggő szócikkei.

Fokozatosan önállósuló ismeretszerzés: például alkotói életutak legjellemzőbb tényeinek, állomásainak összegyűjtése könyvtári segédanyagok, dokumentumok felhasználásával.5B-G
A tájékozódás lehetőségeinek megismerése az olvasott irodalmi mű tágabb kontextusában: például alkotói pálya jellemző témáinak megnevezésével; irodalmi és más művek közötti összefüggések keresésével, kortársi kapcsolatok tudatosításával. 5B-D; 9B-C
Tájékozódás az irodalom kronológiájában és -földrajzában, például a régió, a lakókörnyezet irodalmi emlékei, emlékhelyei. 9E

Saját olvasmányválasztásának indoklása.

Az olvasott művekről néhány alapvető tény, adat ismerete: elhelyezés évszázadban, néhány fontos részlet felidézése az alkotó életrajzából.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

IRODALOMOLVASÁS

Az irodalmi műveltség iránti igény új motívumokkal való gazdagítása: a szépirodalmi olvasmányok körének fokozatos tágítása a múlt és jelen, a magyar és más népek irodalmából egyaránt, a témák, kifejezésmódok, műfajok változatosságában.
Az elbeszélő művekről, a költészetről és a színházi megjelenítés hatásrendszerében is megismert drámáról szerzett tapasztalatok bővítése, hosszabb, ill. bonyolultabb szerkezetű irodalmi művek, például regény, versciklus, tragédia, színmű olvasása, feldolgozása, a teljes mű és a részlet különbségének tudatosításával.
Tájékozódás az európai kultúrában: az antikvitás, a biblikus hagyomány, Shakespeare.
Legalább 5-6 alkotói portré a magyar irodalomból az életút, az alkotói pálya lényeges tényeivel (Balassi, Petőfi, Arany, Ady, József Attila).
Az olvasott művekben visszatérő jellemző témák, élethelyzetek, tematikus egységek, motívumok néhány jellemzője: jelentésváltozatok különböző művekben; színházban, filmen, más művészetekben.

A magyar irodalomban nagy hatású, jelentős művek alaposabb ismeretének bizonyítása: legalább 50 vers, 10-15 novella, 3-4 regény, 2-3 dráma. 7A-D
Képesség a saját problémafeldolgozásra a művészi élményen keresztül. 2E
A válogató olvasás képessége: előre- és visszatekintés a szövegben, a jelentést hordozó elemek, kulcsmotívumok felfedezése, megnevezése. 2F
Fokozatosan tudatosodó olvasói magatartás: az élmény és értelmezés összefüggésének felismerése, az értelmezés megértő jellege, olvasatok különbségének felfogása. 4B; 7A,F
Valóság és fikció viszonyának vizsgálata például dokumentumok és irodalmi szövegek összehasonlításával. 4D
Ismeretlen irodalmi, művészeti jelenségek, kifejezésmódok, témák iránti érdeklődés az élménykeresés és a megértés szándékával. 4E; 7A,F
Erkölcsi, társas-társadalmi érzékenység, ítélőképesség fejlesztése: a feltárt emberi kapcsolatok, nézőpontok, magatartások, indítékok, álláspontok megértése, élethelyzetek, konfliktusok áttekintése, tettek, következmények, döntések erkölcsi elemzése. 7E,F
Önkifejezés és együttműködés a társakkal, például részvétel drámajátékban. 1D; 7D

Olvasott művek szabatos, tárgyszerű, a személyes érintettséget is kifejező ismertetése szóban és írásban, például bonyolultabb, összetettebb művek lényeges jegyeinek bemutatása; a művekben megjelenített érzelmek, élethelyzetek, emberi problémák, kapcsolatok, erkölcsi kérdések megnevezése, elemzése saját szavaival.

Tájékozottság bizonyítása a tanult mű tágabb kontextusában, például néhány alkotó portréjának tárgyszerű bemutatása.

Gondolatok, eszmék, állásfoglalások néhány szempont szerinti magyarázata.

SZERZŐK ÉS MŰVEK

Egy történet az antik mitológiából; néhány bibliai történet; Halotti beszéd; Ómagyar Mária-siralom; egy jellemző részlet az Iliászból és az Odüsszeiából; Szophoklész, Shakespeare, MoliŐre egy drámája; Katona József: Bánk bán; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, A vén cigány; Arany János: A tamburás öregúr; Madách Imre: Az ember tragédiája (részletek); Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének, Az eltévedt lovas; Babits Mihály: Esti kérdés, Balázsolás; Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső egy-egy novellája, Karinthy Frigyes egy műve, például részlet a Tanár úr kéremből; József Attila: A Dunánál, Karóval jöttél ...; Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Pilinszky János, Weöres Sándor egy-egy verse, Németh László egy műve, továbbá néhány mű a kortárs irodalomból.

MEMORITER ÉS KREATÍV GYAKORLATOK

Ismert, olvasott művek azonosítása néhány jellemző jegy, részlet alapján.
Hangzó, illetve megjelenített szövegek megfigyelése, például az előadásmód, a mozgásos, vizuális jelentésközvetítés összefüggései.
Idézetek, szállóigék, hivatkozások felismerése irodalmi és nem irodalmi szövegekben, például a mindennapi nyelvben, a tömegkommunikációban.
Irodalmi és nem irodalmi élmények alapján kreatív írásgyakorlatok: elbeszélő szövegek írása az olvasói érdeklődés fenntartásával; versformák és műfajok alkalmazása, dramatizálás, stílusgyakorlatok; szövegátalakítás hangnem- és nézőpontváltással.

A szövegemlékezet, a felidéző és önkifejező képesség, az önbizalom fejlesztése versek, dráma- és prózarészletek kifejező tolmácsolásával; kapcsolatteremtés a hallgatósággal. 1B; 2B; 4C
Idézetek és teljes művek emlékezetben tartása és szöveghű előadása: további 10-15 vers, egy 20-25 soros prózarészlet, ill. egy-két drámarészlet, például 3-4 szállóige Az ember tragédiájából. 2A,B; 4C
Kreatív gyakorlatok: a nyelv poétikai lehetőségeinek önálló felfedezése, gondolatok, érzelmek találékony, bátor megfogalmazása, a megismert kifejezésmódok önálló alkalmazása. 3A
Drámajátékban való részvétel, együttműködés a csoporttal. 7D
Az idézés szerepének, céljának megértése: meggyőzés, tájékoztatás, élményszerzés, kapcsolatteremtés. 3D,E

A műfajnak, a témának és a kommunikációs helyzetnek megfelelő idézés szóban és írásban, a forrás megjelölésével.

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (további 5 vers, egy 10-15 soros prózarészlet, egy drámarészlet).

TÁJÉKOZÓDÁS AZ IRODALMI KIFEJEZÉSFORMÁKBAN ÉS VÁLTOZATAIKBAN

Az olvasott művek összefüggésében az epikai, a lírai, a drámai közlésmód néhány lényegi sajátossága, szerepük tudatosítása, fogalmi rendszerezése: a történetmondás tényezői, az író, az elbeszélő, az olvasó; a cselekmény, a tér és idő a történetmondásban; az elbeszélői nézőpont, az elbeszélés módja, a szereplők értékrendje; a lírai kompozíció, néhány klasszikus és modern műfaj, verstípus; a költői én, a lírai hős, a hangnem, a költői magatartás; a színház és dráma, a drámai kompozíció, a drámai beszéd formái, dialógus, monológ, tragédia, komédia, színmű.	A művek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai alapfogalmak és összefüggések megfelelő és indokolt használata írásban és szóban. 6E; 8D Néhány lényeges tény alapján tájékozódás a megismert művek korabeli és mai hatásáról, például különböző felfogások a műről, adaptációk filmen, televízióban. 7E-G A különféle stílusrétegek iránti fogékonyság növelése. Ennek érdekében a nyelvi megoldások megfigyelése, értelmezése, a jelentést hordozó műrétegek, a többletjelentés feltárásához irodalmi élmények, köznapi tapasztalatok együttes értelmezése. 2D;6E	Szerkezeti és stílusjellemzők felismerése, nyelvi kifejeződése, néhány szempont szerinti értelmezése adott mű(vek) világában. Művek összehasonlítása néhány szempont, például hasonló téma, eltérő kifejezésmód alapján.
Az olvasott művek sajátos témájának, kifejezésmódjának összefüggései: téma és szerkezet, téma és szóhasználat, téma és ritmusjelenségek. Fogalmak: mítosz, bibliai történet, példázat, szituáció, konfliktus, tragikum, komikum, fantasztikum, groteszk, ars poetica, élmény, hatás, ízlés, érték.	A különböző kifejezésmódok hatásának felismerése, például hatás-keltő eszközök a mindennapi nyelvben, a tömegkommunikációban. 6G; 8F A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az irodalmi kifejezésmód általánosabb sajátosságainak egymásra vonatkoztatásával, például műfaji elvek, kompozíció és az egyedi műalkotás sajátosságai. 4A; 5A; 8D

ÍRÓK, MŰVEK, OLVASÓKÖZÖNSÉG

Az olvasásra indító motívumok sokfélesége, ezzel összefüggésben a népszerű irodalom, például a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközei.
Alapvető ismeretek a művészet születéséről, szerepéről, például mágia, varázslás, ill. arról, milyen okok állnak az irodalom folytonos változása mögött.
Esszék, ill. részletek, ismeretterjesztő művek feldolgozása egy-egy téma elmélyítéséhez, eszmék, állásfoglalások mélyebb megértéséhez, minta-ként a szóbeli és írásbeli kifejezéshez.
Az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában.
Az anyanyelvű irodalom mint közös kultúra; magyar irodalom, világirodalom, egymásra hatások, kapcsolatok.
Az irodalom kronológiája és – „földrajza” – a magyar irodalom néhány jelentős korszaka és irodalmi emlékhelye.

Annak felfogása, belátása, hogy a különböző olvasók más-más módon reagálnak az irodalomra. 9D,E
Néhány kiemelkedő mű tágabb horizontja: az alkotó személyisége, életútjának állomásai, szellemi kötődései. 9A-C
A történeti érzék, a térben és időben való tájékozódás képességének fejlesztése érdekében bizonyítékok gyűjtése, rendszerezése az irodalom változó, alakuló szerepéről a régi magyar irodalomtól napjaink irodalmáig. 9B-E
Az esztétikai érzékenység növelése például a művészi hagyomány felismerése révén. 7E,F; 9A,E
A népszerű irodalom néhány példájának elemzése például a hatáskeltés eszközei szempontjából. 8C,F

Az irodalomra való önálló reagálás képességének bizonyítása, például beszámoló önállóan választott olvasmányokról, kommentár, ajánlás készítése kortársaknak, ismeretlen közönségnek.

Olvasmányaival összefüggő néhány alapvető támpont (tény, adat) birtokában eligazodás az olvasott művek tágabb kontextusában, például korszakban, a legjelentősebb változások sorában.

ÉLŐ IDEGEN NYELV

Megjegyzés: Az orosz nyelvi példákat technikai okok miatt nem közöljük. Megtalálható: 1995. MK 91. szám.

Az idegen nyelv tanítása elsősorban a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítását szolgálja. Egyben megismerteti egy másik kultúra sajátos értékeit. A tankötelezettség ideje alatt legalább egy élő idegen nyelvet kell megtanítani olyan fokon, hogy a tanuló hétköznapi (turisztikai, egyszerűbb munkákra nézve munkavállalói, fogyasztói) helyzetekben a nyelvet használni tudja. Az első idegen nyelv tanítását legkésőbb az ötödik évfolyamon, azaz 11 éves korban meg kell kezdeni, és a tankötelezettség egész időtartama alatt folytatni kell. Magyarországon tehát minden iskolába járó gyereknek legalább hat éven keresztül egy élő idegen nyelvet kötelező tanulnia.

Ha a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik, különösen pedig ha az iskola hagyományai arra köteleznek, lehet, sőt kívánatos az idegen nyelv tanítását egy vagy több évvel korábban megkezdeni. Megfelelő feltételek esetén a helyi tantervekben egy második idegen nyelv tanítása is szerepelhet. Az élő idegen nyelv mellett a második idegen nyelv lehet a latin is. Ahol az iskola jellegéből és hagyományaiból következik, ott ez egyenesen kívánatos.

Az idegen nyelv általános követelményrendszerének a kidolgozásánál az Európa Tanács ajánlásait követtük. Az Európai Unió országaiban ezeket az alapelveket alkalmazzák minden idegen nyelvi tanterv kidolgozásánál.

A követelményrendszer az élő idegen nyelvekre általában vonatkozik. A tantervek feladata lesz, hogy az adott nyelvek sajátosságai szerint az egyes nyelvek követelményrendszerét külön-külön tervezze. (Ebből következik, hogy a követelményrendszer a nyelvtani ismereteket csak általános formában, szemantikai megközelítésből, fogalomkörök segítségével írja le.) Ennek következménye az is, hogy az élő idegen nyelvek tantervfelépítése eltér a többi műveltségterület követelményrendszerétől. A tananyagot, a fejlesztési követelményeket és a minimális teljesítményt nem lehetett táblázatban egymás mellé rendelni.

Fontos, hogy a követelményrendszert az iskolák rugalmasan, a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően alkalmazzák. A tananyag elrendezése általában a használt tankönyvek függvényében változhat. Módosíthatunk tehát a témák elrendezésén, ha például a használatban lévő tankönyv más beosztást követ. A tanítási folyamat tervezésénél a tanulók egyéni szükségleteit és képességeit is vegyük figyelembe. Segítsünk nekik abban, hogy készségeik a számukra optimális ütemben fejlődjenek. Iskolaváltoztatásnál főleg a készségek fejlettsége alapján lehet a tanuló nyelvtudásának a szintjét megállapítani.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

1. Tudatosuljon a tanulóban az a tény, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát.

2. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az idegennyelv-tanulás sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az elsajátításuk felé vezető úton.

3. Ébredjen fel érdeklődése más népek élete és kultúrája iránt.

4. Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és önbizalma ezen a téren.

5. Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

TANANYAG

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

BESZÉDSZÁNDÉKOK

Információkérés, információadás

Dolgok azonosítása, megnevezése

Egyetértés, egyet nem értés kifejezése (pl. You are right. You are wrong. Du hast (nicht)recht. Einverstanden. Vous avez raison. D'accord. Vous avez tort.)

Vélemény kérése, kifejezése (Do you like...? What do you think of...? I think...; Was meinst du...? Ich meine...; Vous pensez que...? Je pense que...? Je crois que...?)

Tudás-nem tudás kifejezése (I don't know. Ich weiss es nicht. Je ne sais pas.)

Modális jelentések kifejezése: képesség (can, können, Je peux ); kötelezettség (mußt, müssen, Je dois, Il faut, o ...); tiltás (must not, nicht dürfen, Il est interdit de, ...); engedély (may, On peut, ...)

Akarat, kívánság (I would like to..., Ich möchte..., Je voudrais ... ), szándék (I am going to; Ich will... Je vais + inf., +) kifejezése

Tetszés-nem tetszés [pl. I don't like it. Es gefällt mir (nicht), Je ne l'aime pas...); öröm-bánat (How nice! How sad! C'est magnifique!); elégedettség (I am enjoying my time here. Das macht mir Spaß. Je me plais ici.); elégedetlenség (This coffee is cold. Je déteste le café froid.); hála kifejezése (Thank you so much. Vielen Dank für. Merci beaucoup.)

Bocsánatkérés-megbocsátás (Sorry! That's all right. Entschuldigung! Macht nichts! Excusez-moi. Il n'y a pas de mal.); helyeslés (Well done! Bien! Ce n'est pas bien.); rosszallás (That's not very nice. Das ist nicht richtig so.); elismerés, érdeklődés (Really? Sehr gut! Vraiment?); közömbösség kifejezése (It doesn't matter. Es macht nichts. Ça ne fait rien.)

Javaslat (Let's go! Shall we dance? Gehen wir! On y va? Si on allait danser?); udvarias kérés (Will you open the door, please? Bitte, öffne das Fenster! Voulez-vous fermer la porte.); meghívás (Would you like to come to my party? Ich lade dich zu meiner Party ein. Je voudrais vous inviter ŕ dîner.); tanácsolás (You'd better...; Vous devriez plutot...); figyelmeztetés, segítség felajánlása, elfogadása (Kann ich Ihnen helfen? Je peux vous aider?) ;utasítás (Take the second turning on the right. Kaufe diese Bananen! Prenez la premičre rue ŕ gauche.)

Figyelemfelhívás (Excuse me, ...; Bitte ...; Excusez-moi, ...); köszönés, megszólítás (Mr. Johnson, Herr Meyer, Frau Meyer, M. Marchand) bemutatkozás, jókívánságok, búcsúzás, elköszönés

FOGALOMKÖRÖK

Fogalomkörök alatt a nyelveknek azon szemantikai területeit értjük, amelyek kifejezéséhez különböző nyelvtani struktúrákat használunk.

Létezés kifejezése (there is/are, sein/es gibt, Il y a...)

Birtoklás kifejezése (to have, haben, avoir)

Térbeli viszonyok: irányok, helyek, viszonylagos helyzetek (előtt, mögött, alatt stb.), távolság, méret, hosszúság, súly, űrtartalom legegyszerűbb kifejezése (big, small, heavy, light, a pound of, a pint of; groß, klein, schwer, leicht, 2 Liter, 100g; grand, petit, lourd, léger, 100 gr de jambon)

Időbeli viszonyok: időtartamok, időpontok, egymást követő események; jelenre utalás, múltra utalás, jövőre utalás egyszerűbb formái; sebesség, gyakoriság (often, always, never; oft, immer, nie; souvent, toujours, jamais)

(A modalitás részletezése a beszédszándékoknál található.)

Mennyiségi viszonyok: számok, mennyiségek, mérték, fokozat legegyszerűbb kifejezése.

Minőségi viszonyok: alak, kiterjedés, szín, kor, anyag stb.

Gondolkodás, meggyőződés, tudás, csodálkozás kifejezése (I think..., I know..., Oh, dear. Ich denke..., Ich weiß, daß ..., Wirklich? Je pense que...; Je crois que...;)

Esetviszonyok: alany, tárgy, birtokos-,* részes-,* eszköz-,* helyhatározó, időhatározó stb.

Logikai viszonyok: kapcsolatos, ellentétes, választó, ok-okozati,* (és, de, vagy, mert)

Kohéziós eszközök: névelők, névmások (személyes, mutató, birtokos) használata

______________________

A *-gal jelölt fogalmak a második szintre is átvihetők.

TÉMAKÖRÖK

Az én világom – személyi adatok, bemutatkozás, ismerkedés, mit szeretek, mit nem

A család és barátok – családtagok nevei, foglalkozások

Ház, lakás – mi hol van a lakásban, a lakás/ház bemutatása, állatok és növények a ház körül

Mindennapi életünk – a mindennapi élet tevékenységei, napszakok, időpontok, napirend ismertetése

Az iskola – tantárgyak, tanórai kérések, kérdések, utasítások, egy nap az iskolában

Vásárlás – mindennapi bevásárlás, üzletek, alapvető árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek

Étkezés – mindennapi étkezéseink, néhány étel- és italfajta, asztalterítés, ételkínálás

Időjárás – időjárási viszonyok, érdeklődés az időjárásról; évszakok

Öltözködés – ruhadarabok, kellékek nevei; az ember külső leírása; ruhavásárlás

Mondókák, dalok, játékok

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

(A minimális teljesítményt vastag betűvel, a példákat dőlt betűvel szedtük)

BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. A tanuló ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat.

2. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait.

3. Értse meg az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni.

4. Ismerje fel a számára fontos részleteket néhány mondatos egyszerű közlésekben.

5. Tudjon reagálni három-négy mondatból álló közlésre.

6. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerű feladatokat (hamis/igaz állítások, értésellenőrző kérdések, táblázatok kitöltése).

BESZÉDKÉSZSÉG

1. Tudjon a tanuló megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerű mondatokat ismételni, illetve kimondani.

2. Beszédében minél jobban közelítse meg az adott idegen nyelv hangjainak képzését.

3. Tudjon néhány szóval, rövid mondatokkal reagálni hallott vagy látott jelenségekre.

4. Tudjon egyszerű információkat adni és kérni valós beszédhelyzetben.

5. Tudjon a tanuló tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben, illetve a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni.

6. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.

7. Rövid szövegrészeket, párbeszédeket memoriterként is tudjon elmondani.

8. Tudjon egyszerű képekről egy vagy több mondatban beszélni.

9. Tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban.

OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat. Szükség esetén tudjon ezekre cselekvéssel, szóban vagy írásban reagálni.

2. Legyen képes a tanult szöveget felolvasni.

3. A szöveg alaposabb és önállóbb megértése céljából sajátítsa el a néma olvasás készségét.

4. Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket. Tudjon kiszűrni a szövegből egyszerű információt.

5. Értsen meg egyszerű, ismerős nyelvi elemekből álló rövid szöveget, és tudjon reagálni rá (képeslapra válaszolni).

ÍRÁSBELI KÉSZSÉG

1. A tanuló tudjon egyszerű szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után helyesen leírni.

2. Legyen képes szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat emlékezetből is leírni.

3. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat közvetítő mondatokat írni. Egyszerű mondatait logikai összefüggések alapján tudja összetett mondatokká fűzni (és, de, vagy).

4. Tudjon (először minta alapján) több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszédet, üzenetet vagy bemutatkozást).

5. Tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni.

6. Tudjon különböző könnyebb/nehezebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani.

7. Tudjon üdvözlő képeslapot írni és megcímezni.

SZÓKINCS

A minimális szókincs 600 aktív és 200 passzív szóból áll.

EGYÉB FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Az életkori sajátosságoknak megfelelően a tanuló tanári segítséggel ismerkedjen meg hasonlóság alapján a tananyagban előforduló nyelvtani szerkezetekkel. Fokozatosan tudatosuljon benne képzésük és használatuk.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

1. A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben.

2. Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját.

3. Kapjon ízelítőt a célnyelvi ország(ok) kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben.

4. A nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé nyelvtudása továbbfejlesztését, illetve újabb idegen nyelvek elsajátítását.

5. Szerezzen ismereteket a nyelvek természetéről, hogy ezáltal saját anyanyelvét is tágabb rendszerben tudja szemlélni.

6. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által.

7. Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.

8. Kommunikációs követelmények

A tanuló:

– tudjon érthetően – jó mondatdallammal, ritmussal és hangsúlyozással – beszélni, és a hangzók helyes kiejtésével is törekedjék az érthetőségre;

– legyen képes az információs szakadék áthidalására;

– tudjon személyeket, tárgyakat leírni, eseményeket elmesélni;

– tudjon összehasonlításokat tenni;

– tudja érzéseit, véleményét kifejezni;

– tudjon kérdezni, válaszolni;

– tudjon információt kikeresni, gyűjteni és továbbadni;

– tudjon magyarázatot kérni;

– értse meg az utasításokat, tudja azokat követni, és tudjon utasításokat adni;

– tudjon szerepjátékokban részt venni;

– tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani;

– tudjon saját élményekről, tapasztalatokról beszélgetni, azokat összehasonlítani.

9. Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei

A tanulók vegyenek részt:

– páros és csoportmunkában;

– életszerű feladatok tervezésében és kivitelezésében (interjúk, osztályújság, rádióműsor-készítés; színjátszás stb.);

– nyelvi játékokban, vetélkedőkben.

10. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében:

– tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb segédanyagokat használni;

– legyen módjuk a tanulóknak tanári segítség nélkül, önállóan is dolgozni (könyvtári munka, gyűjtőmunka).

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

TANANYAG

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

BESZÉDSZÁNDÉKOK

Kérdezés, információkérés

Válaszadás, információadás az előző szintnél hosszabb terjedelemben

Emlékezés: (Do you remember where you left it?; Kannst du dich erinnern...? Vous vous souvenez de cet endroit?); emlékeztetés (Don't forget to...; Vergiß nicht...; Retenez bien...); figyelmeztetés (Be careful! Sei vorsichtig! Faites attention!)

Modalitás: szándék, terv (going to); ígéret (I will come tomorrow. Ich will...; Ich möchte...; Je passerai sans doute chez toi ce soir. ); előrejelzés kifejezése ( It will rain. Er wird morgen kommen. Il paraît qu'il va pleuvoir.)

Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerű kifejezése: (Are you sure? I'm quite sure that...; This story can't be true. Bist du sicher...? Das kann nicht wahr sein! C'est sűr? Je suis certain...;?)

Attitűdök egyszerű kifejezése: kíváncsiság, meglepetés (How come? Wirklich? Wieso? Comment?; remény (I hope...; Ich hoffe, daß...; J'espčre...); félelem (I'm afraid/worried. Ich habe Angst vor...; J'ai peur...); sajnálkozás (What a pity! Es tut mir leid. C'est dommage!); együttérzés (Oh dear, I'm so sorry. Je le regrette beaucoup.)

FOGALOMKÖRÖK

Térbeli viszonyok árnyaltabb kifejezése (földrajzi helymeghatározás, helymeghatározás képen)

Időbeli viszonyok: események és körülményeik; folyamatosság, átmenet, változás legegyszerűbb kifejezése; időpontok, időtartamok, igeidők összefüggései; igeidő-használat kontrasztív felismerése

Függő beszéd,* a függő beszéd néhány alapformája

Modalitás: lásd: beszédszándékok

Mennyiségi viszonyok árnyaltabb kifejezése: megszámlálható, megszámlálhatatlan mennyiségek; mennyiségek összehasonlítása

Minőségek választékosabb kifejezése: összehasonlítás; felsőfok; fokozatok (túl nehéz, nem elég szép)

Esetviszonyok: célhatározás egyszerű formája*

Logikai viszonyok: idő- és helyhatározás kifejezése mellékmondatokban; feltétel egyszerű kifejezése, vonatkozói mellékmondatok*

Kohéziós eszközök: előreutalás, visszautalás; névmások (vonatkozó, általános és határozatlan) helyes használata

______________________

A *-gal jelölt fogalmak aktív használata a következő szinten várható el.

TÉMAKÖRÖK

1. Emberi kapcsolatok

A családi élet, házimunka, ünnepek, barátság, emberek belső jellemzése

2. Tágabb környezetünk

Településtípusok; lakóhelyünk, fővárosunk nevezetességei; egy célnyelvi város rövid bemutatása; városi élet, vidéki élet; városi közlekedés

3. Természeti környezetünk

Növények, állatok

4. Az iskola világa

Iskolai élet, iskolám bemutatása

5. Egészség, betegség

Az emberi test részei, leggyakoribb betegségek (panaszok, kezelés); baleset, sérülések; orvosnál, gyógyszertárban, kórházban

6. Étkezés

Ételkészítés; étkezési szokások; vendéglő, rendelés, fizetés, reklamáció

7. Utazás

Utazási előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás; utazási eszközök és módok

8. Szabadidő, szórakozás

Hobbi, szabadidős tevékenységek, sportok

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

(A minimális teljesítményt vastag betűvel, a példákat dőlt betűvel szedtük)

BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. A tanuló értse meg a tanárának a tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos egyszerű, idegen nyelven történő magyarázatát és bizonyos szavak idegen nyelven történő szemantizációját.

2. Értse meg az előző szintnél változatosabb és összefoglalóbb jellegű kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni.

3. Tudja kiszűrni a szövegből a lényeget. Találja meg a számára fontos információt (vonatindulás ideje). Az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését igyekezzen a szövegösszefüggésből kitalálni.

4. A tanuló megfelelő ismeretek birtokában (kontextus, színhely, kulcsszavak, szereplők) értse meg a tudásszintjének megfelelő hanganyagot.

BESZÉDKÉSZSÉG

1. A tanuló tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetést ismert mindennapi témáról.

2. Tudjon információt kérni, és tudjon akár több mondatban megfogalmazva információt adni.

3. Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni. Tudja tetszését, nemtetszését, érzelmeit, véleményét kifejezni, illetve ezek iránt másoknál érdeklődni.

4. Tudjon az okok iránt érdeklődni, a miért kérdésre egyszerű választ adni.

5. Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából megtanult szavak és kifejezések mellett tanuljon meg rövidebb/hosszabb nyelvi egységeket is kívülről. A memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan.

6. Tudják a tanulók a valós vagy szimulált beszédhelyzetek párbeszédeit szerepjátékok formájában is előadni.

7. Tudjon a tanuló az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, illetve képsorokról néhány összefüggő mondatot mondani.

8. Tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről. Tudjon érdeklődni ezek iránt. Az egyes feladatok megoldása közben igyekezzen használni képzelőerejét, és törekedjen a kreativitásra.

9. Tudja a tanultakat saját egyéni életére, körülményeire alkalmazni.

OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. Tudjon a tanuló a maga tudásszintjén számára megfelelő szöveget önállóan/tanári segítséggel megérteni. Tudjon a szövegről általános képet alkotni. Tudja a számára szükséges információt kikeresni.

2. Igyekezzen a tanuló egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni.

3. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű/igényesebb feladatokat végrehajtani.

4. Igyekezzen rövid ismeretlen szöveget önállóan, esetleg házi olvasmányként feldolgozni. Fejleszteni kell az extenzív olvasás készségét is.

5. Ismerjen meg az idegen nyelv használatával megoldható feladatokhoz szükséges autentikus szövegeket (étlap, utcai feliratok, hirdetések, árukatalógusok, menetrend).

6. Tudjon érthetően – jó intonációval, jó ritmusban, az idegen nyelv fonémáit alkalmazva – felolvasni olyan szöveget, amelyet tanárral vagy hanganyagok segítségével gyakorolt.

ÍRÁSBELI KÉSZSÉG

1. A tanuló tudjon több mondatból álló egyszerű, összefüggő szöveget írni változatosabb közlésformákban (elbeszélő, leíró). Tudja a szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni.

2. Tudja egyszerű mondatait logikai kapcsolatok alapján egybefűzni.

3. Tudjon embereket, jelenségeket röviden írásban jellemezni.

4. Tudja írásban egyszerűen kifejezni tetszését, nemtetszését, érzelmeit és véleményét. Tudjon ezek után másoknál érdeklődni.

5. Tudjon egyszerű fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről és őt érdeklő jelenségekről. Ismerje a fogalmazás legegyszerűbb szerkezetét (bevezetés, kifejtés, befejezés).

6. Tudjon egyszerű levelet fogalmazni. Ismerje az ilyen levelezés formai szabályait (nemzetközi diáklevelezés).

7. A tanuló tudja tankönyvének egyszerűbb/igényesebb írásbeli feladatait megoldani.

8. Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvű szótárt.

9. A nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatmodelleket írásban magyarról a célnyelvre fordítani.

SZÓKINCS

A minimális szókincs 1200 aktív és 400 passzív kifejezésből áll.

EGYÉB FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. Fejleszteni kell a tanulók tudatosságát a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illő nyelvhasználat terén.

2. Tudatosítani kell a forma, tartalom és stílus egységét.

3. Törekedni kell az egyensúly kialakítására a nyelvhelyesség és a beszédfolyamatosság fejlesztése között.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

TANANYAG

BESZÉDSZÁNDÉKOK

Összefoglaló jellegű kérdések és információadás

Modalitás: óhajtás*

Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése (It may rain. She might have got lost. Vielleicht wird es regnen. Warscheinlich haben sie es verloren. Es ist möglich, daß...; Es ist unmöglich, daß...; Il est possible que...; Croyez-vous qu'il fasse beau demain?)

A rábeszélés kifejezése: tanácsolás (You should...; You'd better...;), javaslat (Let's...; Shall we...?, How about...?) Érvelési szándékok kifejezése: vélemény (In my opinion...; Ich glaube...; Ich bin der Meinung...; A mon avis...; Quant ŕ moi...); egyetértés (I quite agree..; Da bin ich einverstanden. Je suis d'accord pour...); egyet nem értés (I can't agree...; Da bin ich anderer Meinung. Je n'accepte pas que...); érvek felsorolása (First...; Secondly...; Finally...; Erstens...; Zweitens...; Premierement...; Deuxičmement...)

FOGALOMKÖRÖK

Időbeli viszonyok: előidejűség**, egyidejűség**, utóidejűség kifejezése**; szövegtípusok igeidő rendszerei; jelenidő-kör, múltidő-kör

Függő beszéd: a függő beszéd alapformái, beszédszándékok függő beszédben**

Esetviszonyok: műveltetés**

Logikai viszonyok: feltétel kifejezése, ok- és célhatározás mellékmondatokban**; megengedés kifejezése (Although...; Obgleich...; Ich erlaube, daß...; Ihr dürft...; Bien que...; A condition de/que...); a legfontosabb összetett mondatok

_________________

A *-gal jelölt témák csak az olvasás szintjén követelmények.

A **-gal jelölt témák csak a megértés szintjén követelhetők meg.

TÉMAKÖRÖK

1. Ember és társadalom

Az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok

2. Tágabb környezetünk

Hazánk, célnyelvi országok földrajzi viszonyai, társadalmi viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok)

3. Környezetvédelem

Mit tehetünk a környezetért?

4. Az iskola világa

A diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban

5. A munka világa

Pályaválasztás, nyári munka, munkavállalás, munkakörülmények, a pénz, az árak, a megélhetés

6. Ép testben ép lélek

Egészséges életmód és étkezés

7. Szabadidő, szórakozás

Művészeti események (mozi, tv, színház, rádió, koncert), olvasás, sportesemények

8. Kultúra

Irodalom*: adaptált történet, könnyű vers feldolgozása

Történelem**: híres emberek

Zene: daltanulás

9. Tudomány és technika

Technika az otthonunkban (számítógép, háztartási gépek)

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

(A minimális teljesítményt vastag betűvel, a példákat dőlt betűvel szedtük)

Ezen a szinten általában a cél az eddigi eredmények megszilárdítása és elmélyítése, de bizonyos tanulók, tanulócsoportok esetében magasabb követelményeket is lehet és kívánatos támasztani.

BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. A tanuló törekedjen megérteni a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését.

2. Értse meg az összetettebb, kevésbé személyes témáról szóló, a természeteshez közelebb álló beszédet.

3. Tudja kiszűrni a lényeget gondosan kiválasztott, nyelvileg hiteles anyagokból (jól érthető részeket rádió- és tv-adásokból) is. Tanulja meg tanárától, hogy ezek segítségével hogyan fejlesztheti önállóan nyelvtudását.

BESZÉDKÉSZSÉG

1. Tudjon a tanuló az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni.

2. A tanuló tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét, és tudja kifejezni egyetértését, egyet nem értését.

3. Szerepjátékokban tudjon kezdeményezni és a váratlan fordulatokra is reagálni.

4. Tudjon külföldi vendégének rövid tájékoztatást adni Magyarországról, a fővárosról és lakóhelyéről.

5. Legyen képes idegen nyelven (külföldi utazás vagy vendéglátás során leggyakrabban előforduló) kommunikációs feladatokat számára releváns szerepekben végrehajtani. Minimális követelmény, hogy a leggyakoribb beszédhelyzetekben tudja, ha hibásan is, megértetni magát.

OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. Tudjon a tanuló a tanórán tanári segítséggel vagy házi olvasmányként otthon az előző szintnél változatosabb tematikájú, nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni. Tudjon ezekről megadott szempontok alapján beszámolni.

2. Ismerjen meg egy-egy könnyebb verset, rövidebb novellát adaptált formában vagy eredetiben.

3. Kívánatos, hogy minél több tanulóban ébredjen fel az idegen nyelven való olvasás igénye.

ÍRÁSBELI KÉSZSÉG

1. Legyen képes a maga szintjén saját véleményét írásban megfogalmazni és álláspontját indokolni. Tudja kifejezni egyetértését és egyet nem értését.

2. Tudjon a tanuló egyszerű önéletrajzot írni, tudjon minta alapján levelet írni állásvállalás ügyében.

3. Legyen képes a tudásszintjének és esetleg sajátos szakmai területének megfelelő fordítási feladatokat (egyszerűbb rövid szöveg magyarra fordítása) megoldani.

SZÓKINCS

A minimális szókincs 1600 aktív és 400 passzív kifejezésből áll.

EGYÉB FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. A tanuló a tanár segítségével szilárdítsa meg, mélyítse el és rendszerezze eddigi nyelvtani ismereteit. Ismerkedjen meg új szerkezetekkel is. Egyes nyelvtani szerkezetek – különösen a gyengébb tanulók számára – csak a megértés szintjén követelmények.

2. Fokozatosan tudatosodjanak a tanulóban az anyanyelv és a célnyelv rendszere közötti egyezések és különbségek (kontrasztivitás).

3. Tudjon különbséget tenni a célnyelv legalapvetőbb stílusrétegei (baráti, hivatalos stb.) között.

4. Ismerje meg a célnyelvi kultúra legalapvetőbb viselkedési szabályait.

MATEMATIKA

A matematika rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, a felfedeztetés, az ötletes megoldások keresésére nevel. Így a követelményrendszernek a szükséges ismeretek, a gyakran használt eljárások felsorolásán túl tartalmaznia kell a gondolkodásra nevelés követelményeit is. Ezt szolgálja a „Gondolkodási módszerek alapozása”, majd a későbbiekben a „Gondolkodási módszerek” fejezet. A gondolkodási folyamatokban szerepe van a heurisztikának, a konstruktív gondolkodásnak, az analógiák használatának. A matematikának a gyakorlatban, a természet- és társadalomtudományokban való alkalmazhatóságát is látniuk kell a tanulóknak. Erre is történik utalás a követelményrendszerben. A matematika története igen sok érdekességgel és tanulsággal szolgál. Ezek szerepeltetése is jól motiválhatja a tanulókat.

A szöveges feladatok értelmezése, megoldása, egyszerű, rövid matematikai szövegek tanulmányozása hozzájárul az önálló tanulás kialakításához. A kellően megértett fogalmak, az alapvető matematikai ismeretek megtanulása fejleszti az emlékezetet, az akaraterőt, erősíti a munkában, a tanulásban való kitartást.

A matematikai megismerési módszerek elsajátítása lehetőséget ad a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felfedezéséhez.

A matematikatanítás nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy

– egyes tantárgyak bizonyos szinten viszonylag korán kívánnak alkalmazni alapvető matematikai ismereteket;

– az azonos életkorú tanulók absztrakciós képessége igen eltérő;

a matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása önmagában is a spirális felépítést indokolja.

Így a követelményrendszerben a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyam végén bizonyos ismeretek s az általuk kialakítandó készségek újra megjelennek, természetesen mindenütt az életkornak megfelelő szinten. Ezért a matematika főfejezetei mind a négy szinten szerepelnek.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam		7–10. évfolyam
1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. Fejlődő matematikai szemlélet
a)	Gyakorlati tevékenységre épülő, az életkornak megfelelő számfogalom használata.	A)	A bővülő számfogalom alkalmazása.
b)	Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében.	B) A bevezetett új műveletek alkalmazása. A zsebszámológép felhasználása a műveleteknél.
c)	Változó mennyiségek közötti kapcsolatok.	C)	Fejlődő függvényszemlélet. Függvények és függvénygrafikonok alkalmazása.
d)	Tevékenységre épülő, egyszerű geometriai transzformációk használata.	D)	Geometriai transzformációk segítségével dinamikus geometriai szemlélet.
e)	Geometriai modellek segítségével fejlődő sík- és térgeometriai szemlélet.	E)	A sík- és térgeometriai fogalmak használata.
f)	A matematikai logika elemeinek (a „vagy”, az „és”, a „nem”, később a „minden”, a „van olyan”) alkalmazása.	F)	A „ha...., akkor”, az „akkor és csak akkor” használata egyszerű, tanult esetben.
g)	A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata (pl. arány, százalék, grafikon).	G)	A matematika fogalmainak, összefüggéseinek alkalmazása a gyakorlatban és más tantárgyakban (pl. kamatszámítás, vektorok).
2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban
a)	Fejlődő matematikai szövegértő képesség.	A)	Matematikai szövegek, szöveges feladatok értelmezése, elemzése.
b)	Szöveg alapján nyitott mondatok felírása. Ezeknek (módszeres) próbálkozással, majd algebrai úton történő megoldása.	B) Többféle megoldás lehetősége. Fejlődő diszkussziós képesség.
c)	Egyszerű gyakorlati mérések és szerkesztések.	C)	A szemléletesen kialakult geometriai mértékek (kerület, terület, felszín, térfogat) használata a gyakorlatban.
d)	A biztosan bekövetkező, a lehetséges, a lehetetlen események megkülönböztetése.	D)	Egyszerű esetekben a valószínűség szemléletes fogalmának alkalmazása.
3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
a)	Az ismeretszerzés induktív módjának alkalmazása.	A)	Az induktív módszer további alkalmazása. Deduktív következtetések, néhány lépéses bizonyítások.
b)	A mindennapi életből s a matematikából vett egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése.	B)	Sejtések, szabályszerűségek megfogalmazása.
c)	Megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás. Néhány elem sorbarendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása.	C)	Halmazszemlélet, elemi halmazműveletek a matematika különböző területein. Részhalmazképzés.
d)	Adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele.	D)	Adatsokaság elemzése, jellemzése, ábrázolása.
e)	A modellalkotás elemeinek alkalmazása (pl. szöveges feladatokhoz ábrakészítés, fagráf használata).	E)	Szemléltető ábrák és modellek alkalmazása az algebrában, kombinatorikában.
f)	Néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazása.	F)	Néhány lépéses algoritmusok készítése.
4. Helyes tanulási szokások
a)	Kellő pontosságú becslések számítások és mérések előtt.	A)	Becslés, kerekítés, az eredmény reális voltának eldöntése.
b)	Számítások, mérések, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése.	B)	Az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása.
c)	Az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata.	C)	A szaknyelv s a fokozatosan bővülő jelölésrendszer helyes alkalmazása.
d)	A megértett és megtanult fogalmak és eljárások eszközként való használata.	D)	A definíciók és tételek megkülönböztetése, feladatokban való alkalmazása.
e)	Terv- és vázlatkészítés feladatokhoz, a megoldás leírása.	E)	A megértett összefüggések szabatos leírása, a lényeg kiemelése.
f)	Tankönyvek és feladatgyűjtemények, statisztikai zsebkönyv használata.	F)	Matematikai szöveg olvasása kislexikonokból és enciklopédiákból is.
g)	Fejlődő vitakészség (érvelés, cáfolás).	G)	A kommunikációs készség továbbfejlődése az érvelésekben.
h)	Tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről.	H)	A matematika történeti fejlődése; magyar matematikusok.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak kiépítése változatos matematikai tevékenységek során: összehasonlítás, szétválogatás, rendezés, mérés, konstruálás, modellezés. Rendezés egy és két szempont szerint, mennyiségi tulajdonságok tudatosítására.	A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem. Megfigyelések, gondolatok kifejezése (tevékenységgel, megmutatással, szóban, írásban, jelekkel). 4c Kapcsolatok felismerése, lejegyzése, a mérés lényegének megértése. 2c Változatos matematikai tevékenységek során a különféle megoldások megbeszélése. 4g
Matematikai problémák ábrázolása. Elemek besorolása egymással különféle kapcsolatban álló halmazokba, közös tulajdonságok megkeresése. Tulajdonságok megfogalmazása (tagadással is). Halmazok jellemzése állításokkal. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon.	Egyszerű szöveg értelmezése, lejegyzése, megoldási terv készítése. 2a; 4e Kapcsolatok felismerése, adatok lejegyzése, megoldási terv készítése. 1f; 2b
Egyszerű kombinatorikai feladatok; néhány elem sorba állítása, kiválasztás (táblázatba, diagramba rendezéssel).	Megadott vagy választott szempontok szerinti csoportosítás, sorbarendezés. 3c; 3e

SZÁMTAN, ALGEBRA, SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK

A természetes szám mint a halmazok számossága és mint mérőszám. A tízes számrendszer tudatos használata, alaki érték, helyi érték. A számok nagyságviszonyai. A negatív szám és törtszám fogalmának szemléleti alapozása.	Számlálás (egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, ötvenesével, százasával), mérés alkalmi és szabványos egységekkel és többszöröseikkel, megbízható becslőképesség. 1a; 2c; 4a Biztonságos tájékozódás a tízes szám-rendszerben és helyiértékrendszerben a tízezres számkörön belül. 1a Törtszámok leolvasása mérési eredményként, megjelenítése adott vagy választott egységek esetén: becslés, negatív számok megjelenítése különféle modellekkel. 1a; 4a	Biztos számfogalom a tízes számrendszerben, a tízezres számkörben. A számok írása, olvasása készségszinten. A négy alapművelet készségszintű használata. Számolás szóban a százas számkörben, analóg eljárások az ezres és tízezres számkörben. Szorzás és osztás 10-zel, 100-zal.
Műveletek a természetes számok körében (szóban és írásban), alapműveletek értelmezése (manipulatív tevékenységgel; két-két művelet kapcsolata alapján, szöveges feladatokkal).	Kijelölt művelet megjelenítése kirakással, rajzzal; a várható eredmény becslése, a számítások helyességének ellenőrzése. 1b; 4a,b A műveletvégzés mechanizmusa készségszinten. 1b; 4d A becslés, kerekítés, önellenőrzés különböző módjai. 4a	Számolás írásban a tízezres számkörben. (Írásbeli szorzás egy- és kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel.) Számítások ellenőrzése.
Matematikai szövegértelmezés és szövegkészítés. Szöveges feladathoz, rajzhoz megfelelő művelet felírása, értelmezése.	Az adatok értelmezéséhez szükséges alapfogalmak (több, kevesebb, ugyanannyi) biztos használata, megfelelő művelettel történő kifejezése önállóan. 2a; 4b	Egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatok megoldása önállóan, következtetéssel vagy valamilyen modell segítségével.
Sorozatok képzése és folytatása, függvénytáblázatok kitöltése, szabályjátékok.	Feladatmegoldás egyszerűbb esetekben önállóan (a szabály alkalmazásával), nehezebb esetekben tanítói segítséggel. 1c; 3a

GEOMETRIA, MÉRÉS

Alakzatok előállítása másolással és adott feltételek szerint. Egyszerű geometriai alakzatok (négyszög, téglalap, négyzet, háromszög, kör) tulajdonságainak megfigyelése. A négyzet, téglalap, kocka és a téglatest legfontosabb tulajdonságai. Tapasztalatok gyűjtése egybevágó és hasonló alakzatokról, térbeli és síkbeli tükrözésről, nagyításról és kicsinyítésről a négyzethálón.	Próbálgatás, tapasztalatok gyűjtése és értelmezése alakzatok előállításával. 1e Ráismerés, megnevezés. 4c A téglalap, téglatest tulajdonságainak önálló felsorolása, megmutatása konkrét esetekben. 1e Tengelyesen tükrös alakzatok felismerése. 1d	Az egyszerű geometriai alakzatok felismerése.
Becslések, mérések választott és szabványos egységekkel: hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom, idő. A téglalap kerületének és területének mérése.	Mérőeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata gyakorlati mérések során. 2c Mérések előtt becslés. Egyszerű esetekben önálló kiszámítás. 4a	Szabvány mértékegységek és átváltásuk gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. Konkrét esetekben a téglalap és négyzet kerületének mérése és számítása.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Valószínűségi játékok alapján a véletlen esetek gyakoriságának megállapítása, a lehetőségek ábrázolása.
Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása, táblázatok és grafikonok olvasása, felhasználása számolási eljárások gyakorlására.

Tapasztalatszerzés, szemléleti alapozás konkrét valószínűségi játékok alapján. 2d
Konkrét (statisztikai) feladatokhoz kapcsolt tapasztalatszerzés. 1g; 3d

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

Változatos matematikai tevékenységek: összehasonlítás, rendezés, mérés, konstruálás, modellezés; fogalmak, összefüggések megjelenítése.	Kapcsolatok felismerése, lejegyzése és a matematika tanulási módjának kialakítása. 4e
Az összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések – egyenlő, kisebb, nagyobb, több, kevesebb, legalább, legfeljebb, nem, és, vagy, minden, van olyan, egyik sem, nem minden – értelmezése, használata.	Egyszerű állítások igazságának eldöntése; tagadása. A nyelv logikai elemeinek helyes használata matematikai és nem matematikai tartalmú állítások értelmezésében, megfogalmazásában. 1f; 3b
Matematikai szövegértelmezés és szövegkészítés a tanuló életkorának és ismereteinek megfelelő, változatos szövegű feladatokban.	Szöveg elemzése, értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére. 4d,f Adatok szétválasztása, lejegyzése, a megoldáshoz vezető utak áttekintése, az eredmény meghatározása, ellenőrzése, összevetése a valósággal. 2a; 4b
Halmazok eszköz jellegű alkalmazása.	Konkrét dolgok (számok, geometriai alakzatok, könyvek, más tantárgyakban szereplő fogalmak) adott szempontok szerinti rendezése, rendszerezése. Egyszerű halmazdiagramok készítése. 3c
Részhalmazok kiválasztása, elemek sorbarendezése különböző témakörökhöz kapcsolódva (néhány adott szó vagy könyv ábécérendbe rendezése – kiválasztás A-val kezdődővel és sorrendezés).	Szemléletfejlesztés ismert, áttekinthető, konkrét halmazokkal, különféle módszerek – fadiagram, útdiagram, táblázatok – alkalmazásával, a lehetőségek rendszerezett felsorolásával. 3f

SZÁMTAN, ALGEBRA

Természetes szám, egész szám, ellentett, abszolút érték, tört, arány, reciprok. Egyszerűsítés, bővítés, tizedes tört. Alaki érték, helyi érték. A számrendszer.	A tanult számokkal kapcsolatos fogalmak értelmezése a szemléletre támaszkodva. 1a	A tízes számrendszer biztos ismerete: a tanult számok írása, olvasása, ábrázolása, nagyság szerinti rendezése.
A négy alapművelet fogalmának, a szóbeli, írásbeli műveleti eljárásoknak megerősítése a természetes számok körében és kiterjesztése racionális számkörre. Szorzás, osztás 10 hatványaival. Kerekítés, becslés. Műveleti tulajdonságok vizsgálata. A zárójelek használata, a műveleti sorrend.	A gyakorlati élet és a többi műveltségterület igényeihez is alkalmazkodó számolási készség kialakítása, a helyes műveleti eljárások alkalmazása. 1b A műveleti tulajdonságok felismerése, alkalmazása konkrét számításokban. 4d Kerekítési, becslési készség fejlesztése. 4a (A zsebszámológép célszerű használata.)	Írásbeli osztás kétjegyű osztó esetén. A négy alapművelet és a műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a nem negatív számok halmazán (a tizedes törtek és a közönséges törtek körében is).
Arányossági következtetések. (Egyenes és fordított arányosság.) A százalék fogalma.	Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban. 1g Törtrész, illetve törtrészből az egész kiszámítása. 1g,f	Egyenes arányosság esetén az ismeretlen mennyiség kiszámítása (az áru mennyisége és az ára közötti összefüggés).
Elemi számelméleti ismeretek (prím szám, összetett szám) előkészítése változatos feladatokkal (2-vel, 5-tel, 10-zel osztható számok halmazainak szemléltetése, osztó, többszörös, két szám legnagyobb közös osztójának, legkisebb közösének kiszámítása).	Önálló problémameglátó képesség fejlesztése oszthatósági feladatok segítségével, a fogalmak tapasztalati megalapozása. 4h	2-vel, 5-tel, 10-zel való oszthatóság.
Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek. Egyszerű szöveges feladatok.	Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással, következtetéssel, „lebontogatással”, a két oldal egyenlő változtatásával. A mérlegelv előkészítése. A megoldás ellenőrzése. 2b; 4b	Egész együtthatós, két-három lépésben megoldható elsőfokú egyenletek.

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Számegyenes, derékszögű koordináta-rendszer.	Helymeghatározás. 3d	A derékszögű koordináta-rendszer ismerete, ebben konkrét pontok ábrázolása, illetve leolvasása.
Változó mennyiségek közötti kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. Egyszerű függvények értelmezése, vizsgálata grafikon segítségével (x 🡢 x+2; x 🡢 -2x; x 🡢1/2x).	Adatpárok, mérési eredmények táblázatba rendezése, grafikon készítése, olvasása, értelmezése. (Koordináció a természettudományos tárgyakkal és a gyakorlattal, esetleg könyvtári foglalkozás bekapcsolásával.) 1c
Sorozatok képzése és folytatása (konkrét számtani, illetve mértani sorozatok).	Sorozat folytatása adott szabály szerint; néhány elemével adott sorozathoz lehetséges szabályok keresése. 3a

GEOMETRIA, MÉRÉS

A hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő, szög mértékegységei.	A mindennapi élethez kapcsolódó becslések, számítások elvégzése. 4a	Szabvány mértékegységek és átváltásuk.
Alakzatok síkban, térben: pont, egyenes, szakasz; párhuzamosság, merőlegesség; szög, szögfajták; háromszög, négyszög és speciális fajtái; kör és a körrel kapcsolatos fogalmak. Távolság. Sokszögek kerülete. Testek építése.	Egyszerűbb geometriai alakzatok és tulajdonságaik felismerése, használata. 4d Adott alakzatok, modellek építése kapcsán a legalapvetőbb fogalmak felismerése. 1e	Egyszerű geometriai alakzatok felismerése konkrét feladatokban. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.
Terület, felszín, térfogat szemléletes fogalma, mérése és mértékegységei.	E fogalom szemléletes kialakulása. 2c	A terület és térfogat szabványos mértékegységei és átváltásuk. A négyzet és téglalap területe. A kocka és téglatest felszíne és térfogata.
A körző és a vonalzó használata.	A geometriai problémameglátó és -megoldó képesség elemeinek kialakítása. 2c	Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés.
Egyszerű geometriai transzformációk (tengelyes tükrözés), szimmetrikus alakzatok.	Szimmetriák megfigyelése környezetünkben. Transzformációk, parkettázás, modellezés. 1d

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Valószínűségi kísérletek (kockadobás, pénzfeldobás, urnából húzás).	Események megfigyelése: biztos, lehetséges, lehetetlen események kiválasztása. 2d
Tapasztalatszerzés adatok gyűjtésével grafikonok olvasásában.	Adatok rendszerezése, elemzése, értelmezése, ábrázolása; a statisztikai zsebkönyv használata. 2a; 3d; 4f	Az átlag kiszámítása néhány elem esetén.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. Néhány nevezetes megoldatlan probléma. Matematikatörténeti érdekességek. (A tananyagban előforduló nagy matematikusok, a magyarországi matematika legnagyobb művelői.)	Szabályszerűségek észrevételezése konkrét esetekben, ellenpéldák a cáfolásban. 3B; 4G Egy-egy matematikus (Bolyai J.) életművének megismerése lexikonok és egyéb dokumentumok segítségével. 4F,H
Az „és”, „vagy”, „ha..., akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” kifejezések jelentése. Fogalmak, állítások logikai kapcsolata.	A nyelv logikai elemeinek használata. Képesség egyszerű állítások igazságának eldöntésére. 1F
A szaknyelv – életkornak megfelelő – használata, matematikai szövegek elemzése megfelelő matematikai forrásmunkák segítségével.	Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. 2A; 4B
Konkrét példák halmazokra. Részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet, különbség.	Tulajdonságaikkal megadott konkrét halmazok elemeinek megadása, szemléltetése, a matematika különböző területein a felsorolt halmazműveletek alkalmazása. 3C
Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Sorbarendezés, kiválasztás 4-5 elem esetén.	Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában, konkrét feladatokban (fadiagram-, útdiagram-, táblázatkészítés). 3E

SZÁMTAN, ALGEBRA

A racionális szám fogalma. Kerekítések, közelítő értékek. Műveletfogalom.	Az eredmény becslése, a számítások megtervezése. Biztos készség az alapműveletekben. A zsebszámológépek használata gyakorlati számításokban. 1B;4A	Alapműveletek végzése a racionális számkörben (közönséges és tizedes törtekkel).
A pozitív egész kitevőjű hatványozás. A négyzetgyök fogalma.	A pozitív egész kitevőjű hatvány alkalmazása konkrét számok prímtényezős felbontásában. Számok négyzetgyökének meghatározása zsebszámológéppel. 1A,B	10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja.
Aránypár, arányos osztás.	A mindennapi életben felmerülő arányossági, százalék- és kamatszámítási feladatok. A következtetési képesség fejlesztése. 1G; 2B	Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű, konkrét feladatokban. Egyszerű százalék- és kamatszámítási feladatok.
Prímtényezős felbontás (hatvány alakban). Relatív prímek. Egyszerű oszthatósági szabályok (4-gyel, 25-tel, 100-zal, 3-mal; 9-cel).	A matematika iránti érdeklődés felkeltése az elemi számelmélet legalapvetőbb fogalmaival és eljárásaival, matematikatörténeti vonatkozásokkal. 3F; 4H	Osztó, többszörös. Két szám legnagyobb közös osztójának, legkisebb közös többszörösének kiszámítása.
Egyenlet, egyenlőtlenség, alaphalmaz, megoldáshalmaz. Egyenletek, egyenlőtlenségek átalakításai. Egyszerű szöveges feladatok (keverési, mozgási feladatok).	Az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában a mérlegelv tudatos alkalmazása. Szöveges feladatok egyenlettel, illetve következtetéssel való megoldása. A megoldás létezése. Ellenőrzés. 2B; 4A,B	Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. Igen egyszerű szöveges feladatok.
Algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke, átalakítása.	Gyakorlottság algebrai kifejezések összevonásában, többtagú kifejezés számmal való szorzásában. 4D

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Ábrázolás derékszögű koordináta-rendszerben.	Készség szinten tudjon pontot ábrázolni, illetve pont koordinátáit leolvasni. 3D	Derékszögű koordináta-rendszer.
Változó mennyiségek közötti kapcsolatok. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben x🡢 1/x; x🡢 x²; x🡢 \|x\|; x🡢 √x)	Táblázat és grafikon készítése a felsorolt konkrét függvényekhez. Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet, egyenlőtlenség grafikus megoldása. 1C	x🡢 ax+b függvény és ábrázolása (konkrét a és b esetén).
Sorozatok vizsgálata (egyszerű számtani és mértani sorozatok).	Sorozat „folytatása” adott szabály szerint. Néhány tagjával adott egyszerű sorozathoz szabályok keresése. 3A-B

GEOMETRIA

A használatos mértékegységek.	A gyakorlati élethez, a természettudományi és szakmai tárgyakhoz kapcsolódó mérések végzése, mértékegységek átváltása. 1G;2C	Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése és szabványos mértékegységei. Szögmérés fokban.
Szabályos sokszögek. Egyenes hasáb, henger, gúla, kúp, gömb. Adott feltételnek eleget tevő ponthalmazok keresése síkban.	Geometriai alakzatok felismerése, tulajdonságaik vizsgálata. A tanult testek hálójának felvázolása. 1E	Speciális négyszögek. Szakaszfelező merőleges, szögfelező mint adott tulajdonságú ponthalmaz.
A kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítással kapcsolatos ismeretrendszer bővítése. A kör kerületének és területének képlete. A henger felszíne és térfogata.	Képesség a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazására. A megfelelő mértékegységek átváltása. 2C	Háromszögek és négyszögek területe. Az egyenes hasáb felszíne és térfogata. A terület és a térfogat szabványos mértékegységei.
Szerkesztési feladatok (60°-os, 90°-os, 45°-os szög szerkesztése).	Gyakorlottság a körző és vonalzó használatában, egyszerű szerkesztési feladatokban. Vázlatkészítés, a szerkesztés leírása. 4E	Háromszög szerkesztése az alapesetekben.
Pont körüli elforgatás, eltolás a síkban. Tengelyes és középpontos szimmetria. Középpontos hasonlóság.	Egybevágósági transzformációk tulajdonságainak felismerése. Konkrét transzformációkhoz kapcsolódóan a transzformációk végrehajtása. A szimmetriák felismerése és tulajdonságainak alkalmazása háromszögek és négyszögek vizsgálatában. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése. 1D	Tengelyes és középpontos tükrözés (pont, illetve egyszerű alakzat tükörképének megszerkesztése).
Szögpárok.	A szögpárok és a szögösszeg alkalmazása egyszerű feladatokban. 3A	A háromszög és a négyszög belső szögeinek összege.
Vektorok. Vektorok összeadása, kivonása.	Vektorok összegének és különbségének megszerkesztése konkrét, gyakorlati jellegű feladatokban. 1G
Pitagorasz tétele. Változatos számításos feladatok a geometria különböző témaköreiben.	Az alakzatok egyes hiányzó adatainak meghatározása a tanult összefüggések alapján. 4D	A Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Valószínűségi kísérletek. Gyakoriság, relatív gyakoriság (kockadobás, pénzfeldobás).	Tapasztalatszerzés események megfigyelésében, a relatív gyakoriság meghatározásában, az esemény valószínűségének becslésében. 2D
Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése (a könyvtárban is).	Adatok elemzése, értelmezése. Grafikonok készítése. 1G; 4F	Grafikonok olvasása.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

Mi a definíció? Mi a bizonyítás? Áttekintés arról, hogy mivel foglalkozik a matematika.	Értelmező szótár, szaklexikon használata. 4F
„Akkor és csak akkor”; tétel és megfordítása; jellegzetes gondolatmenetek a matematikában.	Összefüggések, sejtések tudatos megfogalmazása. Példák jellegzetes gondolatmenetekre: a lehetetlen eset kizárása; a skatulyaelv alkalmazása; egyszerű esetszétválasztások. 2B; 3A-B
Az életkornak megfelelő matematikai szöveg értő elemzése.	Törekvés a megértett fogalmak, összefüggések szabatos megfogalmazására. 4C,D,F	Egyszerű konkrét szöveges feladatok megértése, a feltételek és a kérdés szétválasztása.
Változatos kombinatorikai feladatok. Fadiagram, útdiagram, táblázat készítése; az ún. „szorzási szabály”.	Gyakorlottság az összes eset rendszerezett felsorolásában, áttekintésében. 3E	Konkrét tárgyak, dolgok, fogalmak szétválasztása adott tulajdonság alapján. Ennek szemléltetése halmazábrán. Néhány elem összes lehetséges sorrendjének előállítása.

SZÁMTAN, ALGEBRA

Példák irracionális számokra; a valós számok szemléletes fogalma, kapcsolatuk a számegyenes pontjaival.	A számok és az egyenes pontjai közötti megfelelés. 1A	A zsebszámológép biztos használata a matematikai feladatok megoldásában és a gyakorlati életben szükséges számolásokban.
A hatványozás azonosságai; a hatványozás kiterjesztése 0 és negatív egész kitevőre; számolás normálalakkal.	Az egész kitevőjű hatványozás fogalmának és a hatványozás azonosságainak alkalmazása. 1B	A számok normálalakjának biztos ismerete.
Konkrét példák kamat- és kamatoskamat kiszámítására (betétek, kölcsönök).	A gyakorlati életben fellépő kamatszámítás. 1G	Egyszerű kamatszámítási feladatok megoldása.
Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. Másodfokú egyenletek.	Az elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, másodfokú egyenletek, kétismeretlenes egyenletrendszerek átalakítási szabályainak ismerete, alkalmazása. Gyakorlottság szöveges feladatok egyenlettel, egyenletrendszerrel történő megoldásában. 2A; 3F	Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek biztos megoldása; egyszerűbb szöveges feladatok megoldása egyenlettel.
Azonosságok; egyszerű algebrai törtkifejezések átalakítása.	Zárójelek felbontása összeadást, kivonást és szorzást tartalmazó algebrai kifejezésekben. Egyszerű esetekben szorzattá alakítás kiemeléssel. Fizikai, kémiai képletekben előforduló egyes változók kifejezése. 2B; 3E; 4D

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

A függvénnyel kapcsolatos fogalom- és ismeretrendszer. Másodfokú függvények.	A másodfokú függvény ábrázolása és jellemzése. 1C	x 🡢 x²; x 🡢 \|x\| ismerete.
y = ax + b egyenlettel megadott egyenes. Egyszerű egy- és kétismeretlenes algebrai állítások igazsághalmaza a koordináta-síkon (\|x\| ≤ 1; \|x+y\| = 0). Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer grafikus megoldása.	Az y = ax+b alakú egyenletben az a és a b számok jelentése, ennek alkalmazása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása; egyenesek párhuzamossága. 2B; 3E	Konkrét a és b értékkel felírt y=ax+b egyenletű egyenes ábrázolása.
Szögfüggvények (sin; cos; tg; ctg).	A hegyesszögek szögfüggvényeinek alkalmazása egyszerű esetekben, zsebszámológéppel is. 1C

GEOMETRIA

A forgásszögek fogalma, a hozzárendelt mérték.
Thalész-tétel; a kör érintőjének megszerkesztése. A háromszögbe és a háromszög köré írt kör.	Több feltételnek eleget tevő pontok keresése. 3A
A gúla, a kúp, a gömb felszínének és térfogatának a képlete.	Gyakorlati jellegű feladatok tér-fogat- és felszínszámításra. 1G; 4C	A terület és térfogat mértékegységeinek biztos ismerete.
Az euklideszi szerkesztések.	Háromszögekkel és négyszögekkel kapcsolatos szerkesztési feladatok. 3F; 4E
A geometriai transzformáció fogal-ma; az egybevágóság fogalmának mélyítése; forgásszimmetria. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. Hasonló síkidomok területének aránya.	Egybevágóság és hasonlóság alkalmazása. 1D	A hasonlóság fogalmának gyakorlati alkalmazásai (egyszerű tervrajzok olvasása).
Vektorok számmal való szorzása. Vektorfelbontás síkban.	Vektorok számszorosának megszer-kesztése; alkalmazása.1B;1 G
A szögfüggvények alkalmazása a derékszögű háromszögben.	Geometriai és fizikai alkalmazások. 1E; 1G

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

A valószínűség szemléletes fogalma.

A valószínűség becslése és kiszámítása konkrét, egyszerű esetekben.
Sejtések megfogalmazása. 2D;3B

EMBER ÉS TÁRSADALOM

A tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetőséget az Ember és társadalom műveltségi terület. E műveltségi terület az emberrel nemcsak mint társadalmi lénnyel, hanem mint egyénnel, mint önálló személyiséggel is foglalkozik. Ennek megfelelően nemcsak társadalmi ismereteket, hanem emberismeretet is tartalmaz.

A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül a vita, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, az iskolai közéletben való aktív részvétel, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.

A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, a más kultúrákkal szembeni tolerancia, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása.

Az Emberismeret betekintést ad az ember fő biológiai, lélektani, szociológiai jellemzőibe; az embernek önmagával, társaival, a társadalommal, a természettel és a szellemi szférával való bonyolult viszonyába. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakításához kíván hozzájárulni.

A Történelem – mint múltismeret – a társadalom „kollektív memóriája”-ként egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy a népek és nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva, s a kölcsönös függőség átfogó világtörténelmi látásmódot és egyben a különbségek, a kultúrák sajátos értékeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja.

A társadalomismeret egyik oldala a múltismeret, a másik a jelenismeret. A Társadalmi és állampolgári ismeretek – felhasználva a szociológia, a közgazdaság, valamint a politológia és a jogtudomány néhány, nevelési szempontból megkülönböztetett fontosságú elemét – egyrészt fejleszteni hivatott a fiatalok társadalmi tájékozottságát és tájékozódási képességét; másrészt alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételre, és felkészíti a tanulókat a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam		7–10. évfolyam
1. AZ EMBERISMERET ÉS AZ ÖNISMERET KÉPESSÉGEI
a)	Értse meg a tanuló, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak; a testi és lelki egészség, valamint az életvitel és a magatartás hatnak egymásra.	A)	Legyen képes a tanuló az embert mint összetett – biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi – lényt szemlélni.
b)	Tudja, hogy az embereknek vannak jó és rossz tulajdonságaik, s hogy a tulajdonságok fejleszthetők. Vegye számba önmaga hibáit és erényeit.	B)	Lássa árnyaltan az embereket, tudja megkülönböztetni a bűnt a bűnöstől, elemezze mások és önmaga hibás és jó döntéseit.
c)	Felelősen teljesítse családi és iskolai megbízatásait.	C)	Ismerje fel, hogy ő és mások kiért, miért, miben és mennyiben felelősek.
d)	Legyen tisztában a rokoni és baráti kapcsolatok értékével.	D)	Ismerje a jó kapcsolatot és kapcsolódást elősegítő személyiségvonásokat és erényeket, tudja értékességüket indokolni. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének.
e)	Tudja, mi mindent tehet közvetlen környezetéért.	E)	Ismerje fel, mit tehet a közjó és az emberi jogok érdekében.
f)	Tudja, hogy céljai megvalósításához kitartásra van szükség.	F)	Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és az akarat edzését szolgáló, rövid távú célok megvalósítása mellett.
g)	Ismerje fel az élet és a természet értékeit.	G)	Becsülje az emberi élet és a természet értékeit, tudjon érvelni mellettük.
h)	Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására.	H)	Értse a rend és a szabadság összefüggését. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint érvelni ellenük vagy mellettük.
i)	Törekedjen a konfliktusok feloldására.	I)	Legyen tudatos a társaihoz, a társadalomhoz, az anyagi, természeti és szellemi világhoz való viszonya.
2. ISMERETSZERZÉSI ÉS -FELDOLGOZÁSI KÉPESSÉGEK
I. Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból és azokból következtetéseket levonni
a)	Tudjon ismereteket meríteni saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból.	A)	Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből, egyéb forrásokból.
b)	Dolgozza fel a különböző forrásokból származó információit nevelői irányítással.	B)	Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint a különböző szöveges és képi információkból származó ismereteit önállóan értelmezni és belőlük következtetéseket levonni.
c)	Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban.	C)	Ismerje és tudja használni a legfontosabb kézikönyveket, lexikonokat, atlaszokat.
II. A tények és a vélemények közötti különbség felfogása, annak megértése, hogy az elfogultság, a részrehajlás torzíthatja az információkat
a)	Különböztesse meg a mesét a valóságtól. Tudja, hogy ugyanarról a dologról többféle elképzelés létezhet.	A)	Értse meg, hogy több szempontból nézhetjük a jelent és a múltat. Fogja fel, hogy a történelem interpretációja esetenként politikai célokat szolgál.
b)	Tudja, hogy a különböző vélemények nem mindig reálisan tükrözik a tényeket.	B)	Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (tömegkommunikáció, könyv, sajtó stb.)	származó információkat kritikusan szemlélni.
III. Az emberi megnyilvánulások és társadalmi, történelmi jelenségek okainak keresése
a)	Nevelői irányítással tudja magyarázni a különböző társadalmi-történelmi események, jelenségek okait és következményeit. Értse, hogy a különböző okok és következmények fontossága eltérő.	A)	Tudjon önálló véleményt mondani társadalmi-történelmi jelenségek okairól és következményeiről. Tudja, hogy az eseményeknek általában több oka és következménye van.
b) Legyen képes a tanultakat és gyűjtőmunkájának eredményeit okok és következmények szerint rendezni. Tudja indokolni az egyének viselkedését adott szituációban.		B) Legyen képes társadalmi-történelmi jelenségeket, valamint azok okait és következményeit elemezni összehasonlítani. Tudja indokolni, mi a szerepe egy-egy esemény, helyzet alakulásában személyeknek, pártoknak, csoportoknak.
IV. Értse a tanuló a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi folyamatokban, a társadalomban, a történelemben
a)	Értse, hogy van, amit érdemes megőrizni és van, amin változtatni szükséges.	A)	Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek őrzésének és a fejlődésnek egyaránt nagy jelentősége van a társadalom életében.
b)	Tudja, hogy a változások okai összetettek lehetnek.	B)	Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik.
c)	Tudja, hogy a változás és a fejlődés nem ugyanaz.	C)	Ítélje meg konkrét esetekben, hogy a változás fejlődést jelent-e. Értse, hogy bizonyos intézmények és eszmék más szerepet töltenek be különböző helyeken és korokban. Legyen képes egy jelenség változásait egy hosszabb időszakban végigkísérni.
V. Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok értékelésére is. Értékítéleteit tudja indokolni
a)	Fogalmazza meg saját véleményét társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről.	A)	Értse, hogy a személyek és csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott szituáció hogyan befolyásolja.
b)	Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni a „jó” és a „rossz” között.	B) Tudja, hogy az embereknek lehetnek „jó” és „rossz” döntései (cselekedetei), és ezek a döntések, cselekedetek a szándéktól függetlenül is hathatnak. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy időben pozitív és negatív oldalai.
c)	Legyen tudatában annak, hogy az egyes emberek vagy közösségek számára előnyös események mások részére hátrányosak lehetnek.	C)	Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény összehasonlítására és értékelésére, a kisebbségi vélemény figyelembevételére.
3. KIFEJEZŐKÉPESSÉGEK
I. Szóbeli
a)	Tudjon eseményeket elbeszélni. Legyen képes saját szavaival összefüggően ismertetni a tankönyv vagy más, életkorának megfelelő szöveg egy-egy részletét, fő vonalaiban reprodukálni a tanár vagy társai okfejtését, részt venni események dramatizálásában.	A)	Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani az ifjúsági irodalomból vett részletek, a népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból vett szemelvények, a sajtó, a rádió- és tv-műsorok alapján.
b)	Legyen képes a tankönyvön kívüli forrásokból (pl. a helytörténeti gyűjtőmunkából) merített ismeretekről beszámolni.	B)	Legyen képes magyarázni társadalmi-történelmi összefüggéseket.
c)	Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, képekből, történetekből, tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről.	C)	Legyen képes megfogalmazni a grafikonokból és statisztikákból levont következtetéseit, azokról beszámolni.
d)	Tudjon önállóan kérdéseket fogalmazni, egy-egy társadalmi-történelmi témáról vitatkozni.	D)	Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, társai beszámolóit objektíven értékelni, bírálni.
II. Írásbeli
a)	Tudjon írásban válaszolni szóbeli vagy írásbeli kérdésekre.	A)	Legyen képes önálló véleményét, bizonyítékait, cáfolatait leírni, egy-egy adott témáról rövid dolgozatot készíteni.
b)	Nevelői segítségével készítsen vázlatot a tankönyv szövegéből és más szövegekből.	B)	Legyen képes önálló vázlatot, felelettervet írni; olvasmányairól kivonatot; tanári magyarázatról jegyzetet készíteni.
III. Képi
a)	Legyen képes történelmi vagy társadalmi témáról rajzot készíteni.	A)	Tudjon önállóan gyűjtött képekből összeállítást, tablót készíteni.
b)	Tudjon tanári irányítással rajzos vázlatot készíteni.	B)	Tudjon önálló sematikus vagy rajzos vázlatot készíteni.
4. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN
I. Az idő tagolása
a) Legyenek képzetei a percről, az óráról, a napról, a hétről, a hónapról, az évről, az évtizedről és az évszázadról. Ismerje a Kr. e. (i. e.) és a Kr. u. (i. sz.) fogalmakat és kifejezéseket.		A)	Ismerje a nagy történelmi korok mellett a kisebb korszakok nevét és sorrendjét is (Árpád-kor, a Hunyadiak kora). Ismerje egy-egy korszak legfontosabb jellemzőit.
II. Tájékozódás az események sorrendjében
a)	Tudjon eseményeket időrendbe állítani. Nevezze meg az események színhelyét is.	A)	Tudja a különbségeket és egybeeséseket a nagy világtörténelmi korok és a hazai történelem korszakai között.
b)	Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat és a régmúltat.	B)	Tudja, hogy a társadalmi élet különböző területein, a különböző országokban végbement kiemelkedő események és meghatározó folyamatok közül melyik történt előbb, melyik később, melyek történtek körülbelül egyidejűleg.
III. Tájékozódóképesség fejlesztése évszámok segítségével
a)	Ismerjen néhány – a részletes követelményekben megjelölt – évszámot.	A)	Tudja a részletes követelményekben szereplő évszámokat használni a történelmi időben való tájékozódás céljából. Környezetének, lakóhelyének fontos eseményeit helyezze el a köztörténet jelentős eseményeinek sorában.
b)	Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.	B)	Tudjon használni és összeállítani különböző kronológiai táblázatokat.
5. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN
I. Különböző jellegű és méretarányú térképek olvasása
a)	Tudjon eseményeket leolvasni a térképről.	A)	Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes a történelmi tér változásainak önálló felismerésére (pl. egy-egy ország területváltozásainak leolvasása a térképről).
b)	Tudjon távolságot becsülni és számítani a történelmi térképen.	B)	Legyen képes egyszerű történelmi térképvázlatokat rajzolni.
II. A földrajzi környezet hatása egy-egy ország fejlődésére
a)	Ismerje fel, milyen hatást gyakorol a földrajzi környezet egy-egy ország, országrész fejlődésére, gazdasági életére.	A)	Tudja, hogy az egyes országok földrajzi fekvése, regionális helyzete miként befolyásolja az adott ország társadalmi-politikai berendezkedését.
III. Tájékozódóképesség fejlesztése topográfiai adatok segítségével
a)	Tudjon a tanult helyekhez eseményeket kapcsolni.	A)	Tudja megmutatni különböző jellegű és méretarányú térképeken az alaptanterv követelményeiben felsorolt topográfiai helyeket.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

TÁRSADALMI ISMERETEK

AZ EMBER TÁRSAS LÉNY

A társadalmat alkotó különféle emberi közösségek (család, baráti kör, iskolai, vallási közösségek).
A közösséghez tartozás feltételei (célok, szabályok elfogadása, részvétel közös tevékenységben, hagyományokhoz való igazodás).
A közösségi együttlétek hagyomá-nyos alkalmai (szüret, vásár).

Információk szerzése a tanuló közvetlen környezetében megfigyelhető közösségekről (kik a tagjai, mikor és hol találkoznak, mit csinálnak). 1d; 2.Ia

Az alapvető közösségi szabályok (házirend) ismerete.
Közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése.

A CSALÁD

A családi közösség jellemzői (a csa-ládtagok száma, életkor, foglalkozá-suk, életmódjuk).
A családtagok kapcsolatai (szülő-gyerek, nagyszülő-unoka, testvér).
Közeli rokonok (nagynéni, nagybácsi, unokatestvér).
Saját élettörténet.

A családi szerepek bemutatása. 1c; 3.Ib
A közeli rokoni kapcsolatok felismerése, megnevezése. 1d; 2.Ia
Beszámoló a házimunkákban való részvételről. 1c; 3.Ic
Példák sorolása az egymás iránti szeretet és megbecsülés lehetséges megnyilvánulási formáiról. 2.Vb
A családdal kapcsolatos dokumentumok (levelek, fotók, emlékkönyvek) gyűjtése. 2.Ib
Családi emlékhelyek látogatása, gondozása. 1d; 2.IVa

A saját és a családtagok személyi adatainak ismerete (név, foglal-kozás, születésnap).
Események és időpontok egymáshoz kapcsolása (amikor születtem..., amikor óvodás voltam..., amikor elsős lettem..., az elmúlt évben).

A LAKÓHELY ISMERETE

Nevezetességek, érdekességek a lakóhely történetéből.
Ismerkedés a lakóhely hagyományaival, a hagyományok ápolása.
A táj természeti szépségei, kulturális értékei, népművészete, szolgáltatásai, közlekedése, gazdasági élete.

Feljegyzések készítése helyszíni megfigyelésekről, néprajzi gyűjtőmunkáról, a gyűjtött anyag feldolgozása, rendszerezése, elemzése. 1g; 2.IIIb

Tudjon tanítói segítséggel beszámolni a táj és a lakóhely jellemzőiről, nevezetességeiről.

ORSZÁGISMERET

Hazánk: Magyarország.
Elhelyezkedése Európában; a szom-szédos országok. Magyarország la-kói, nemzetiségek, etnikai csopor-tok, határokon túli magyarok.
Hivatalos nyelv – anyanyelv.
Az ország fővárosa, nagyobb városai. Az ország közigazgatási egységei.
Hazánk természeti szépségei, kin-csei, kulturális értékeink (nevezetes épületek, szobrok, nemzeti parkok, világörökség részévé nyilvánított értékek, magyar alkotóművészek és alkotásaik, tudósok és tudományos eredményeik).

A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megtalálása a térképen (főváros, lakóhely). 5.Ia

Néhány kulturális érték bemutatása szóban, segítségadás mellett. 2.Ia

Országunk neve.

Fővárosunk és a hivatalos nyelv megnevezése.

Etnikai csoportok, néhány nemzetiség felsorolása.

MONDÁK, LEGENDÁK, TÖRTÉNETEK NEVEZETES ESEMÉNYEKRŐL, HÍRES SZEMÉLYEKRŐL

Történetek néhány – életkornak megfelelő – példa értékű személyiségről a magyarság történetéből, nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó eseményről. Mondák, legendák, történetek a vérszerződésről, Árpádról, a hét vezérről, Szent Istvánról, Szent Imréről, Szent Gellértről, Szent Lászlóról, IV. Béláról, Szent Margitról, Nagy Lajosról, Hunyadi Jánosról és Mátyásról, a végvári harcok hőseiről, a nagy erdélyi fejedelmekről, II. Rákóczi Ferencről, Széchenyi Istvánról és Kossuth Lajosról, 1848/49 eseményeiről, csatáiról, hőseiről, Deák Ferencről és a modern világ úttörőiről (tudósokról, feltalálókról, művészekről), háborúk hőseiről és áldozatairól, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről.

Tanulságok levonása példa értékű tettekből. 1A; 2.Va
A monda, a legenda megkülönböztetése a valóságtól. 2.IIa
Események elhelyezése a történelmi időben. 4.IIb
A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen. 5.IIIa

A tanult mondák és történelmi események elbeszélése saját szavaival.

A MAGYAR NEMZET JELKÉPEI

A Himnusz, a Szózat.
Nemzeti ünnepek.
Nemzeti ereklyék, emlékhelyek.

Március 15-ével kapcsolatos vers, dal, történet előadása.
Nemzeti jelképeink felismerése.
Tiszteletadás a Himnusz és a Szózat éneklése közben.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A LAKÓHELYTŐL A NAGYVILÁGIG

Lakóhelyünk gazdasága Gazdasági ágak és kapcsolatai. A lakóhely környezeti állapota. A megye székhelye.	Gyűjtse össze, melyek a lakóhely értékes természeti forrásai (föld, víz, ásványi kincsek stb.). 2.Ia,c Tudjon felsorolni lakóhelyét jellemző foglalkozásokat. 3.Ic Érdeklődjék meg: mivel foglalkozik az önkormányzat. 2.Ia Kirándulás a megye székhelyére. 2.Ia,b	A lakóhely gazdasági jellemzői. A megye székhelye, a főváros.
Lakóhelyünk társadalma Jellegzetes társadalmi csoportok a lakóhelyen és ezek történeti változásai. Tapasztalatok gyűjtése a lakóhelyi közösségek működéséről.	A lakóhely életével kapcsolatos hírek, dokumentumok, gyűjtemények elemzése, értelmezése nevelői irányítással. 2.IIIa Példák bemutatása arra, hogy mit tesznek a lakóhelyi közösségek a település lakóiért. 1e; 2.Va
Életképek hazánk néhány jellemző tájáról A természet, a társadalom, a gazdaság és a környezeti állapot összefüggései.	Képek, olvasmányok gyűjtése a jellemző tájakról, megkeresésük térképeken. 5.Ia	Az alapvető gazdasági ágak.
Magyarok a nagyvilágban A határon túli magyarság és kapcsolatuk az anyaországgal.	Gyűjtsön híreket újságokból, a rádió és a televízió műsoraiból magyarok külföldi tevékenységéről, kapcsolatairól, sikereiről.2.Ia	A szomszéd országokban nagyobb számban élő magyarság.
Helyünk Európában és a világban Hasonlóságok és különbségek hazai és külföldi családok, települések életében. Az életmódbeli különbségeket befolyásoló tényezők (földrajzi adottságok, termelési javak elosztása).	Hasonlítsa össze olvasmányok, képek alapján egy-két hazai és külföldi család, település életét, a különböző kultúrkörökhöz tartozó emberek mai életmódját (afrikai törzsek, eszkimók, indiai földművesek, arab kereskedők, amerikai üzletemberek). 1g; 2.IIIb

A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG VÁLTOZÁSAI ÉVEZREDEK SORÁN

Termelés Példák a mezőgazdaság, az ipar, az építészet, az energiatermelés, a közlekedés és a hírközlés fejlődéstörténetéből.	Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, képek, leírások alapján. Figyeljék meg: mi az, ami megmaradt a múltból és mi fejlődött tovább. Pl. gyűjtögetés, vadászat, halászat, állattartás, földművelés és eszközeinek változása az évezredek folyamán, kézművesség (edények készítése régebben, fazekaskoronggal és napjainkban); az emberiség első nagy építményei és építésük okai (a piramisok, Bábel tornya, a Nagy Fal); az építkezés változása (mai háztípusok). 2.IVa,b,c	Egy terület fejlődésének néhány kiemelkedő állomása.
Fogyasztás Példák a lakás, a ruházkodás, a fűtés, a világítás, a vízellátás területéről.	Saját tapasztalataik, elbeszélések, képek, leírások alapján hasonlítsák össze az emberek hajdani és mai életmódját. Figyeljék meg: mi az, ami megmaradt a múltból és mi fejlődött tovább. Pl. népi táplálkozás, konyhakultúra, étkezési szokások, ételkészítés változásai és mai étrendünk; a háztartási használati eszközök változásai; védekezés a hideg ellen, fűtési lehetőségek régen és ma; a világítás különböző formái és eszközei a fáklyától a fénycsőig; az ivóvíz beszerzése és nehézségei, tisztálkodás; jellegzetes ruhaviseletek és öltözködési szokások, ruhaviseletek a különböző földrészeken és hazánkban. 2.IVa,b,c	Egy terület történelmi változásainak néhány fontos állomása.
Elosztás Példák az áru, a piac, a pénz, a kereskedelem köréből. Különféle társadalmi csoportok életmódja különböző korokban, kontinenseken és hazánkban.	Saját tapasztalatok, elbeszélések, képek, leírások alapján hasonlítsák össze az emberek életmódját. Figyeljék meg, mi az, ami megmaradt a múltból és mi fejlődött tovább. Pl. piac, vásár, fizetési eszközök a különböző korokban. A vándorló magyarok élete és életmódjuk változása; az emberek élete egy középkori faluban, egy lovagi várban vagy királyi udvarban; élet egy újkori főúri palotában. 2.IVa,b,c	A pénz, a piac, a kereskedelem szerepe az emberek életében. Tudja, hogy a különböző történelmi korokban különböző módon és mértékben oszlottak el a megtermelt javak a különböző embercsoportok között és különböző volt az életmódjuk is.

TÖRTÉNETEK A EMBERISÉG ÉS HAZÁNK MÚLTJÁBÓL

Történetek a görögökről és a rómaiakról (pl. az olümposzi istenekről, a trójai háborúról, a thermopülai hősökről, Periklészről és Pheidiaszról, Nagy Sándor neveléséről és háborúiról, Hannibálról, Julius Caesarról, Spartacusról, a keresztényüldözésekről).
Történetek a középkorból (pl. a keresztes háborúkról, lovagi tornákról; a magyar kalandozásokról, Szent István ország- és egyházszervező munkájáról, a régi és új rend küzdelméről, Bánk bánról, a tatárjárásról, a török elleni harcokról, a Dózsa-parasztháborúról, Mohácsról).
Történetek az újkorból (pl. a nagy felfedezésekről, különböző kultúrák találkozásairól, a három részre szakadt Magyarország életéről).

Készítsen időszalagot és helyezze el rajta a tanult eseményeket. 4.IIIa

Tudjon röviden összefoglalni egy-egy tanult történetet. 3.Ia
Ismertesse véleményét a tanult események okairól. 2.Va
Gyűjtsön adatokat a tanult történetekkel kapcsolatban. 2.Ic
Ismerjen az életkorának megfelelő könyveket, amelyek mondákat, regéket, történelmi elbeszéléseket tartalmaznak. 3.Ib

A tanult történetek elbeszélése saját szavaival.

A tanult események elhelyezése az időszalagon.

A tanult helyek megkeresése a történelmi térképen.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK

TÁRSADALMI ISMERETEK

A család A család mint életünk alapvető közössége. A család mai problémái.	Gyűjtsön adatokat népesedési helyzetünkről. 2.IA Vonjon le következtetéseket a gyűjtött adatokból. 1G; 2.IB	Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése; az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért. Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken.
A helyi társadalom Társadalmi csoportok a lakóhelyen. A társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportosulások. Az iskolai diákönkormányzat tevékenysége.	Készítsen beszámolót egy helyi közösség múltjáról és jelenéről. 3.Ib	Egy helyi közösség megnevezése. Ismerje a vezetőjét, a közösség legfontosabb céljait.
Társadalmi tagoltság Nemzeti-nemzetiségi, etnikai csoportok. A cigányok Magyarországon. Egyházak és vallási közösségek. Egyesületek. Nemek és életkor szerinti csoportok. Foglalkozási és vagyoni csoportok.	Készítsen beszámolót egy nemzetiségi vagy etnikai csoport helyzetéről. 3.IIA Készítse el egy átlagos körülmények között élő, két-három gyermekes család havi költségvetését. 2.IVB Rendezzenek vitát a falusi, illetve a városi életmód előnyeiről, hátrányairól. 2.IIIB; 2.VB	Tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak. A legnagyobb magyarországi egyházak felsorolása. Tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban. Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről.
Politikai tagoltság Magyarországon Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák, parlamenti demokrácia.	Figyeljék a napi sajtót, számoljanak be egy adott héten a pártok, a kamarák, a szakszervezetek tevékenységéről. 2.IB	Tudják, hogy a pártok különböző módokat kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására; a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók érdekeinek képviselete.
Társadalmi beilleszkedési zavarok Bűnözés, vandalizmus, alkoholizmus, kábítószer, öngyilkosság, az idegengyűlölet.	Tájékozódjanak a legfrissebb statisztikai kiadványokban a bűnözésre, alkoholizmusra vonatkozó adatokról. 2.IA	A legfontosabb társadalmi beilleszkedési zavarok és negatív hatásainak ismerete.

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Az alkotmány Alaptörvény. Az állam szuverenitása. Államterület. Felségjelvények. Az alkotmány fő fejezetei.	Olvasmányai alapján számoljon be egy felségjelvény eredetéről. 3.IA Gyűjtsön a tömegkommunikációs eszközökből az alkotmány egyes fejezeteihez kapcsolható híreket. 3.IA	Tudja, mit jelent az, hogy az alkotmány alaptörvény. Az állampolgári ismeretek tanulmányozása során fokozatosan ismerkedjen meg az alkotmány legfontosabb tartalmi elemeivel.
A választási rendszer A választójog. A parlamenti választások. A modern parlamenti demokrácia Az önkormányzati választások.	Rendezzenek az osztályban választási gyűlést. 2.IIA	Tudja, kinek van választójoga Magyarország. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának jelentőségével, ismerje technikáját.
A magyar állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei A gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja. Az állampolgárok egyenjogúsága. Az állampolgári kötelességek.	Tanulmányozza az Alkotmány „Alapvető jogok és kötelességek” című fejezetét. Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek ezek a mai Magyarországon. 2.IB	A legfontosabb állampolgári jogok felsorolása. Ismerje alapvető állampolgári kötelességeit.
A demokratikus kormányzati rendszerek A hatalommegosztás. A köztársasági elnök. Az alkotmánybíróság. A nyilvánosság.	Sorakoztasson fel érveket a hatalommegosztás szükségessége mellett. 2.Va,C Gyűjtsön adatokat a sajtóból a köztársasági elnök szerepéről, csoportosítsa ezeket. 2.IIB Kísérje figyelemmel az utolsó hét sajtóját. Hogyan érvényesül a nyilvánosság szerepe? 2.IB	Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök nevét.
Az Országgyűlés A törvényalkotás. A parlamenti ellenőrzés. A parlament szervezete és működése.	Vitassák meg az éppen napirenden levő törvényjavaslatok valamelyikét. 2.VC Időnként kövesse nyomon a parlamenti közvetítéseket. 2.IIA	Tudja, hogy az Országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről.
A miniszterelnök Tananyag: A végrehajtás. A törvény-előkészítés. A miniszterek, a minisztériumok.	Kísérje figyelemmel a kormány heti tevékenységét. Csoportosítsa a kormányintézkedéseket különböző szempontok szerint (pl. külgazdaság, oktatás). 3.IIB Állítsanak össze a miniszterelnöknek szóló kérdéseket aktuális politikai problémákról. 2.IIIa;3.Id	Néhány minisztérium felsorolása. Tudja, ki a kormányfő.
Az igazságszolgáltatás A bíróságok. A polgári peres és büntetőeljárás. Az ügyészségek.	Rendezzenek az osztályban egy bírósági tárgyalást. 3.Ia; 3ID Készítsenek interjút egy ügyvéddel. 3.Id	A polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti különbség. Legyenek tisztában azzal, hogy valamennyi magyar állampolgárt megilleti a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog.
A helyi önkormányzat Az önkormányzatok feladatai. Az önkormányzatok szervezete. A képviselő-testület, a polgármester. A polgármesteri hivatal. A helyi közigazgatás működése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi önkormányzatok.	Tegyenek látogatást a községházán (városházán). Számoljanak be a hivatal felépítéséről. 2.Ia Vitassák meg, milyen kérdésekben kezdeményeznének helyi népszavazást. 3.ID	Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselő-testület, esetenként helyi népszavazás útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár a helyi polgármesteri hivatalban találkozik.
A belső rend védelme A rendőrség. A bűnüldözés; a közrend és a közbiztonság védelme; közlekedésrendészet. A rendészeti szervek. A polgárőrség.	Értékeljék a helyi rendőrség munkáját. 2.V Készítsenek interjút a helyi rendőrőrsön. 3.Id Jegyezzék le egy tűzoltó élménybeszámolóját. 3.IIB	A fegyveres testületek. Tudja, hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét.
A honvédelem A haza védelmének szükségessége. A honvédelmi és hadkötelezettség.	Elemezzék az Alkotmány vonatkozó paragrafusait és a katonai eskü szövegét. 2. IVA Látogassanak el egy katonai alakulathoz, hívjanak meg katonai előadókat, számoljanak be tapasztalataikról. 2. IB Számoljanak be egy szabályos határátlépés eseményéről. 3.Ia	Tudják, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozatvállalással is jár
A művelődés hazánkban A műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a szakoktatás, a felsőoktatás. A művelődés iskolán kívüli formái és színterei.	Indokolják meg iskolaválasztásukat, továbbtanulási irányukat. 2.VB Látogassanak meg művelődési intézményeket, ismerjék meg tevékenységüket. 2.IA	A tankötelezettség fogalmának, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeknek ismerete.
Az egészségügy és a szociálpolitika A társadalombiztosítás (egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás). A társadalombiztosítási járulék. Az egészségügyi ellátás. A mentők munkája. A szociálpolitika.	Magyarázza el kisebb társainak a betegbiztosítási igazolvány használati módját. 3.Ib Rendezzenek osztályukban „parlamenti vitanapot” a szociálpolitika aktuális feladatairól. 2.VB Vitassák meg, hogyan adnának szociális támogatást: mindenkinek egyformán vagy rászorultság szerint. 2.VC	Tudja, hogyan kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket. Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel.
A Magyar Köztársaság külpolitikája és külkapcsolatai Nagykövetség, követség, konzulátus. Nemzetközi szervezetek. Kétoldalú kapcsolatok. Kapcsolatok a szomszédos országokkal. A határainkon túl élő magyarság. Magyar állampolgárok külföldön. Útlevél, vízum.	Beszéljék meg, mi mindenre van szükség egy-egy nagyobb külföldi út alkalmával. 3.ID Gyűjtsenek tényeket a határainkon túl élő magyarság életéről. 2.Ia Töltsenek ki közösen egy útlevélkérő lapot. 3.IIa	Az útlevél és a vízum legfontosabb használati tudnivalói. A külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályai.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Az állam szuverenitása A szuverenitás: terület – népesség (állampolgárság) – főhatalom.	Vitassák meg, mi a különbség az állampolgárság és a nemzetiségi hovatartozás között. 3.ID	Ismerje a magyar állampolgárság kritériumait.
Az emberi jogok és nemzetközi védelmük Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Egyezmény a gyermekek jogairól.	Vonjon le a maga életére vonatkozó következtetéseket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és A gyermekek jogairól című dokumentumok részleteiből. 2.IB	Tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, amelyet senki és semmi, még az állam sem vehet el.
Hazánk és Európa Az Európa Tanács, az Európai Unió szervezete. Az Észak- atlanti Szerződés Szervezete. Az európai biztonsági rendszer. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.	Gyűjtsenek adatokat a sajtóból Magyarország és az európai szervezetek kapcsolatáról. 2.IA	Tudja, miért létérdeke hazánknak az Európához való szerves kapcsolódás.
Az ENSZ és szervezete Az ENSZ alapokmánya. Az ENSZ felépítése.	Elemezzék közösen az ENSZ alapokmányának néhány fontos részletét. 2.IIB Számoljon be az ENSZ egy szakosított szervezetének munkájáról. 3.IA	Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól.
Az emberiség globális problémáinak helyi kezelési lehetőségei	Készítsen felszólalást, kiselőadást arról, hogyan jelentkeznek az emberiség globális problémái saját környezetében. 3.IIA	Ismerje kötelességeit a környezet védelmében.

GAZDASÁGI ISMERETEK

A háztartás

A háztartásban folyó termelési-szolgáltatási folyamatok.	A családi munkamegosztás megtervezése. 3.IIB
Jövedelemszerzési módok (munkával és nem munkával szerzett jövedelmek – örökségből, nyereményből, vagyonból származó).	Vitassák meg, milyen pénzszerzési lehetőségeket ismernek. 3.ID	Ismerje a főbb költségeket a háztartásban.
A jövedelmek elköltési módjai. Létszükségleti kiadások – szabad rendelkezésű jövedelmek. Fogyasztás, „beruházás”, megtakarítás a háztartásban. A megtakarítás formái.	Napi, havi, éves tervezés a család kiadásaira, főbb vásárlásaira. 3.IIB Vita a szabad rendelkezésű jövedelmek elköltési lehetőségeiről, a befektetési, megtakarítási formákról: betét, kötvény, részvény, befektetési jegyek, ingatlan-, devizavásárlás. 3.ID	Legyen tisztában a napi szükségleti cikkek áraival és a fontosabb megtakarítási formákkal.
Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása.	Elemezzék, mit miért vásárolnak az emberek. 2.IIIB Vita az előrehozott vásárlások előnyeiről és hátrányairól: hitelfelvételi lehetőségek a családban. 2.IIIB	Tudjon határozni a családi szükségletek kielégítési sorrendjéről.
A fizetőképes kereslet mint a gazdasági növekedés piaci hajtóereje.	Beszélgetés az ifjúsági betétek, hitelkártyák használatáról. 2.IIIB
Munkavégzés, szabadidő, életszínvonal, életminőség.	Vitassák meg, mi a biztosítás jelentősége, milyen biztosításokat ismernek. 2.IIIB Beszélgetés az életszínvonal és életminőség összefüggéséről. 1.f,g; 2.VB

Vállalkozás

A vállalkozások: méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma.	A vállalkozások csoportosítása különböző szempontok szerint. 2.IVC	Ismerje a vállalkozó és a vállalkozás fogalmát.
Egy kisvállalkozás alapításának feltételei (ötlet, terv, piac, források).	Vitassák meg, milyen üzleti ötletre alapítanának vállalkozást. 3.ID	Ismerje a vállalkozói magatartás szerepét a gazdaságban.
A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai.	Beszéljék meg, kit és miért tartanak sikeres vállalkozónak. 2.VA
A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai.	Vitassák meg, szükséges-e a piaci viszonyok megjelenése az egészségügyben, a kultúrában, az oktatásban. 2. IIA; 3.ID

A munka világa

A munkaviszony fogalma.
A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata.
A munkaszerződés, a kollektív szerződés.
Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek.

Vitassák meg, milyen jogai és kötelességei vannak a munkavállalónak és a munkáltatónak. Hogyan lehet egyeztetni a különböző érdekeket? Milyen jogszerű formái vannak az érdekképviseletnek, az érdekvédelemnek? 2.VA; 3.ID

A munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető szabályok.
Az érdekvédelem lehetőségei.

A nemzetgazdaság

A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP).		Ismerje a gazdasági teljesítmény szerepét az életszínvonal alakulásában.
Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra.	Vitassák meg, miért fontos az infrastruktúra a gazdaság egészének működéséhez. 2.IB	Az infrastruktúra főbb területeinek felsorolása.
A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány.	Vitassák meg: miért baj, ha nagy a költségvetési hiány és az adósságállomány. 2.IB	Az infláció fogalmának és következményeinek ismerete.
A költségvetés A költségvetési hiány okai, veszélyei.	Beszéljék meg, milyen módszerei vannak a költségvetési hiány csökkentésének. 3.ID	A költségvetés legfontosabb bevételeinek és kiadásainak felsorolása
Az adófajták.	Töltsenek ki közösen egy személyi jövedelemadó bevallást. 3.IIa Vitassák meg, igaz-e, hogy az államnak annál több az adóbevétele, minél nagyobbak az adókulcsok. 3.ID	Ismerje a legfontosabb adófajtákat.

A külgazdaság

A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem.	Vitassák meg: mit, mikor érdemes exportálni, importálni. 2.IIIA	Ismerje az export és import fogalmát.
Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, GATT).	Vitassák meg, előnyös-e külföldi kölcsönt felvenni. 2.IIIB	Tudjon felsorolni egy-két fontos nemzetközi gazdasági szervezetet, melynek tagjai vagyunk.
Hazánk és az Európai Unió.	Vitassák meg az EU-tagság előnyeit és hátrányait. 2.IVA	Tudjon felsorolni néhány országot, mely az EU tagja.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

EMBERISMERET

Ember és állat Az ember előtörténete (az ember mint az élővilág fejlődésének folytatása és csúcsa). Az emberek és az állatok különbözősége (emberi és állati test, agy, környezet, eszközök, munka, kommunikáció, társadalom).	Legyen képes elhelyezni az embert az élővilágban. 1A	Az ember származásáról szóló legfontosabb elképzelések. Az ember és az állat közötti döntő és lényeges különbségek ismerete.
Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés, testünkkel szembeni felelősségünk). Az ember lelki, társadalmi és szellemi oldala. „Egész-ség” és egészség.	Testünk iránti felelősségünk az egymásra épülő „egész-ség” és az egészség szellemében. 1G	A testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.
Pszichikus működésünk Ösztönök, érzékelés, észlelés, cselekvés. Emlékezés, képzelet. Gondolkodás, intuíció. Érzések, érzelmek, értékelés. Agresszivitás és indulatok.	Legyen képes elhelyezni a pszichikus megnyilvánulásokat az ész és érzés, az ösztönös és a tudatos rendszerében. (Lássa, hogy a pontos érzékelés és az intuíció, az érzelem és a gondolkodás részben ellentétei, részben kiegészítői is egymásnak). 1A	Az ösztönös és a tudatos cselekvés közötti különbség.
Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai és egyediségünk. Énjeink (ösztönös, tudatos). Vérmérséklet és jellem. Adottság, készség, jártasság, képesség, tehetség, siker, önmagunk kiteljesítése. Érdeklődés. Szokás és szenvedély. Önismeret, öntudat, önbizalom, önuralom, önérzet (önszeretet, önzés és önzetlenség). Az ember értéke (büszkeség, gőg, tartás, emberi méltóság). Lelki konfliktusok.	Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való fogadására. A reális önismeret és önértékelés, az önbizalom és a helyes önszeretetet. 1B,D Az életből és műalkotásokból vett példák segítségével mutassa meg az önzés, az önismeret, az önbizalom, az önérzet és önszeretet sajátosságait.	Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek. Legyen képes érvelni a másik ember személyiségének tisztelete mellett.
Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Megismerés és tudás. Verbális és nem verbális kommunikáció. Emlékezet. Problémamegoldás, tanulás. Intelligencia, okosság, bölcsesség.	Értékelje a tudáson kívül a kreativitást, a lelkierőt és az egyéb szellemi képességeket is. 1A,G	A beszéd és a gondolkodás összefüggése.
Az emberi szellem Nyitottság és kíváncsiság. Kérdezés és magyarázatkeresés. Hit és tudás. Kreativitás, ihlet, intuíció. Értékrend, világnézet. Lelkiismeret. Önmegvalósítás.	Legyen képes értékként kezelni a kíváncsiságot, a kérdezést. 1G	Az emberi szellem néhány sajátossága.
Az ember mint értékelő lény Az értékelés szempontjai (tetszés, kellemesség, szépség, fontosság, hasznosság, igazság, helyesség, illendőség, elfogadottság, értékesség, erkölcsösség, jó-rossz). Az értékelés nehézségei (a jó és a javak, állandó és változó értékek). A nagyon sokak által legfontosabbnak tartott értékek (egység, szabadság, tudás, lelkiismeretesség, élet, munka, szeretet, szépség).	Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására. 1G Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére. 1B	Ismerje a legfontosabbnak tartott értékeket.
Az ember mint erkölcsi lény Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn (a valamiben bűnös és a rossz ember, a hibázó és a bűnöző, bűnös rendszerek). Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Az erények.	Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére; felismerni, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit. Különböző élethelyzeteket elemezve vázoljon fel különböző választási lehetőségeket, indokolja meg a döntések helyességét vagy hibásságát. 1.B; 2.VB	A választás és a döntés, a szándék és a tett különbségei. Tudja, hogy az emberek mást és mást tartanak jónak és rossznak, valamint azt is, hogy sokféle értékben és normában megegyeznek.
Mozgatóink Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, akarás, siker, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Nyitottság, empátia és tolerancia. Előítélet és előítéletes viselkedés. Szándék, tudatosság, célok.	Legyen képes felfedezi a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat. 1.I; 2.VA	Fontos mozgatók (szükséglet, érdek, lelkiismeret).
Az egyes ember fejlődése Életkorok jellemzői. Erkölcsi fejlődés.	Az ember fejlődésében való szemlélete. Helyezzen el konkrét embereket (és önmagát is) a megfelelő életkori szakaszba, s állapítsa meg, mennyiben érvényesek rájuk az adott életszakasz jellemzői. 1.a;1.F	A különböző életkori szakaszok legfőbb jellemzői.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN⁷

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kapcsolatok Alapvető kapcsolatok (viszony a tárgyakhoz, az élőlényekhez, szerepkapcsolatok, intim kapcsolatok). Családi kapcsolatok (szülő és gyermek kapcsolat, a testvérek, házastársak, rokonok). Barátság. Egyéb kapcsolatok (a munkatársaktól a nemzetig). A kapcsolódás formái és módjai (rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság, erőszak-békesség, kooperáció-versengés, szeretet-gyűlölet). Felelősség (önmagukkal, másokkal, utódainkkal, az élővilággal és egész környezetünkkel szemben). A kapcsolatkultúra legfontosabb erényei (alkalmazkodóképesség, becsület, hűség, önzetlenség, őszinteség, szolgálat, szolidaritás, tisztelet, türelem, udvariasság, vezetőképesség). Konfliktuskezelés.	Legyen világos képe szerepeiről és hovatartozásairól. 1.c,d Tudatosítsa, milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért miben és mennyiben felelős. 1.c; 1.D Próbálja megítélni, milyen jelekből lehet következtetni egy-egy megnyilvánulás hamis vagy igaz, önző vagy önzetlen voltára. 1.B Az életből és műalkotásokból vett példák segítségével ítélje meg egy-egy emberi megnyilvánulás őszinte vagy hazug, önző vagy önzetlen voltát. 1.B	Az emberi kapcsolatok és kapcsolódások alapvető formái és erényei. Érvelés a gondosan kiválasztott és mély társas kapcsolat értékessége mellett.
Nemiség, szerelem, házasság Nemiség (az állat és az ember nemisége, homoszexualitás). Nemi érettség, a szerelemre érettség. Szerelem (nemiség és szerelem; tisztaság, szüzesség, önmegtartóztatás és önkielégítés). A kiegészülésre vágyó ember (vágy, vonzalom, fellángolás), a másik személy szeretete felelősséggel, a feltétel nélküli, áldozatos szeretet. Ismerkedés, udvarlás, együttjárás, jegyesség. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban. A házasság (mint otthonteremtés, mint érzelmi, biológiai, gazdasági, jogi és erkölcsi szövetség; családtervezés).	Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatra való törekvést. 1.D	A szexualitás, a szerelem, a szeretet és a házasság kapcsolata.
Közösség és társadalom Az emberi és állati társadalom különbözősége. Az ember és természeti-társadalmi környezete. Egyén és közösség (csoport, kisközösség). Az élet értelme és az értelmes élet. Az életszínvonal, az életmód, az élet minősége. Egyenlőség és egyenrangúság. Munka és alkotás. Kultúra, művelődés, műveltség. Térben és időben különböző kultúrák. Deviancia.	Legyen képes meglátni a lehetőségeket és a feladatokat a közjó és az emberi jogok érvényesítésére. 1.E Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és rövid távú célok megvalósítása mellett. 1.F	Az emberi és az állati társas viszony hasonló és eltérő vonásai. Lássa a hogyan élünk és a miért élünk különbözőségét és kapcsolatát.
Értékrendek és erkölcsök Érdekek és értékek. Értékrendek és értékrendszerek. Szokások, hagyományok, normák, világnézetek. Erkölcs és erkölcsiség. Erkölcsi normák alakulása különböző korokban, kultúrákban, vallásokban, társadalmi rétegekben, szakmákban, különböző életkörülmények között. Jog és erkölcs. Vallás és erkölcs. Erkölcsök és etikák.	Legyen képes elfogadni az egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeit, s érvelni ellenük vagy mellettük. 1.H Az életből és műalkotásokból vett példákon mutassa be érdek és érték, erkölcs és erkölcsiség különbözőségét és kapcsolatát. 1.H	Az erkölcs és az erkölcsiség megkülönböztetése.
Bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség Biztonság és bizalom, borúlátás és derűlátás, remény a reménytelenségben. Öröm és bánat, vágy és megvalósulás. Boldogulás és boldogság. Ünnep és hagyomány. Játék. Humor. Szépség, harmónia, művészet (alkotás és befogadás).	Példákkal, érzékeltesse a pesszimizmus és a cinizmus, a boldogulás és a boldogság, az öröm és az élvezet közötti különbségeket; különböző vicceket, anekdotákat, paródiákat, tréfákat elemezve különböztesse meg a vidámságot, a játékosságot, az iróniát és a maró gúnyt. 1.b; 1.I	Ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét és értékét. A hasznos mellett ismerje fel a szépség és a művészet szerepét az ember életében.
Rend és szabadság Rend (biztonság, béke) és rendetlenség (szorongás, félelem; betegség; háború). Meghatározottság és szabadság (korlátok felismerése, szükségszerűség, lehetőség; választás és döntés; fizikai és szellemi szabadság; szabad akarat). A külső és belső szabadság.	Képes legyen megkülönböztetni a „rendet szülő szabadságot”, a korlátoktól való szabadságot és a szabadosságot. 1.H	A meghatározottság és a szabadság összefüggése, a külső és belső szabadság különbözősége.
Élet és halál Állandóság és változás, fejlődés. Múlt, jelen, jövő (emlékezés; jövőképek, tervek, utópiák). Végesség és végtelenség. Időbeliség és örökkévalóság. A halál mint megsemmisülés és átlépés; felkészülés, szembenézés.	Legyen képes a megismert válaszkísérletek figyelembevételével valamiféle választ adni az ember (és saját) végességére. Hasonlítson össze különböző „túlélési elképzeléseket”, köztük a különböző vallások válaszait a halál kérdéseire. 1.I	Az ember történetisége. Legyenek elemi fogalmai az élet végességéről és a folytatására vonatkozó legfontosabb elképzelésekről.
Hit és vallás Hit és meggyőződés. Világképek és világnézetek (kapcsolatai a természetképpel, a tudománnyal, az értékrenddel). Istenhitek és vallások. Népi vallásosság. A vallás (mint hit, ismeret, érzés, rítus, közösség; mint menekülés és menedék; mint világmagyarázat). Vallás és a tudomány autonómiája. Elvilágiasodás és ateizmus. Vallástalanság és új vallási mozgalmak.	Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. 1.I; 3.ID	Lássa a meggyőződés, a hit, a világnézet és a vallás szerepét.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

TÖRTÉNELEM

Ősi társadalmak Az ember helye a Föld ökológiai rendszerében. A zsákmányoló életmód. Eszközhasználat, eszközkészítés. Az élelemtermelés kialakulása, mesterségek, csere. Az ősi hiedelemvilág, szertartások. További nevek, fogalmak és évszámok: régészet, ősember, munkamegosztás, kőkor, bronzkor, vaskor, varázslat.	Rendszerezze az emberi társadalom fejlődésére ható természeti tényezőket. 2.IB Magyarázza el, mi a különbség a zsákmányoló és az élelemtermelő életmód között. Mutassa be, hogyan bizonyítható régészeti leletekkel az élelemtermelés megindulása. 3.IB; 2.IIIb Gyűjtsön információkat a népszerű tudományos irodalomból az ősi hiedelmekről és szertartásokról. 2.IB	Az ember első eszközei A zsákmányolás és élelemtermelés közötti különbség.
Ókori keleti civilizációk Demográfiai változások. Falvak, városok. Az öntözéses gazdálkodás. Az állam és az írás megjelenése. Városállamok és birodalmak (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. További nevek, fogalmak és évszámok: dinasztia, fáraó, múmia, piramis, hieroglifa, törvény, ékírás, Babilón, kaszt, buddhizmus, hinduizmus, többistenhit, egyistenhit.	Ítélje meg az első államok létrejöttének jelentőségét az emberiség történetében. 2.V Gyűjtsön adatokat és képeket az ókori Kelet művészeti alkotásairól. 2.IC Keressen közös sajátosságokat az ókori keleti vallások tanításaiban. 2.IIIB	Egyiptom: fáraó, piramis Mezopotámia: Hammurapi törvényei India: kaszt Kína: Nagy Fal, selyem, porcelán
A zsidó vallás és a Biblia Bibliai történetek. A zsidó történelem kezdetei. További nevek, fogalmak és évszámok: Kánaán, Palesztina, Ádám és Éva, Káin és Ábel, Noé, Ábrahám, Mózes, Dávid és Salamon, próféták.	Hasonlítsa össze a korábbi vallásokat a zsidó egyistenhittel. 2.IIIB Ismertessen bibliai történeteket. 3.IA	3-4 történet a Bibliából
Az ókori görögök A hellének. A görög polisz. Athén és Spárta. Az athéni demokrácia és a görög-perzsa háborúk. A görög vallás és a mindennapi élet. Tudomány és művészet a görög világban. Nagy Sándor hódításai és a hellenizmus. További nevek, fogalmak és évszámok: Hellász, Olümposz, Zeusz, Trója, olimpiai játékok, Marathón, arisztokrácia, demokrácia, rabszolga, népgyűlés, Periklész, Kr.e. V. sz., Akropolisz, filozófia.	Magyarázza el, milyen összefüggés van a földrajzi környezet és a görög poliszrendszer kialakulása között. 5.IIA Fejtse ki, miben és miért különböztek Athén és Spárta. 3.IB Hasonlítsa össze az athéni demokráciát a mai demokráciákkal. 2.IVC Mutassa be, milyen hatást gyakorolt a hellenizmus a kultúra fejlődésére. Értékelje Nagy Sándor szerepét. 2.IIIB	Az athéni népgyűlés A spártai nevelés
Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Társadalom, államszervezet, hadsereg, mindennapi élet. A császárkor. Róma és a provinciák. Pannónia. A népvándorlás. Az antik világ felbomlása. További nevek, fogalmak és évszámok: Romulus és Remus, Itália, patricius, plebejus, consulok, senatus, dictator, légió, Karthagó, gladiátor, amfiteátrum, Julius Caesar, Augustus, időszámításunk kezdete, Aquincum, barbár, hunok, germánok, Attila, 476.	Írja le, véleménye szerint miért terjeszkedett Róma. 3.IIA Hasonlítson össze két ellentétes beállítottságú történelmi forrásból egy-egy jellemző részletet. 2.IIA Fejtse ki Róma és a provinciák kapcsolatának előnyös és hátrányos oldalait. 2.VB Készítsen tablót a római civilizáció ránk maradt emlékeiből. 3.IIIA Készítsen vázlatot az antik világ felbomlásának legfontosabb okairól. 3.IIB	Mutassa meg a térképen Róma terjeszkedésének fő állomásait. A római civilizáció emlékei hazánkban (utak, vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok)
A kereszténység és az Újszövetség Újszövetségi történetek. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Jézus élettörténete. További nevek, fogalmak és évszámok: Mária, József, Heródes, Betlehem, Názáret, apostolok, utolsó vacsora, Pilátus, Golgota, Messiás, Megváltó, vértanú (mártír), Nagy Konstantin, Konstantinápoly.	Legyen képes a kereszténység történetének eseményeit a Római Birodaloméval szinkronban látni. 4.IIB Vitassák meg, melyek voltak a kereszténység elterjedésének legfontosabb okai. 2.IIIA; 3.ID	Jézus élete Az időszámítás kezdete
A kora középkor (V-X. század) Gazdaság és társadalom a kora középkorban. Az uradalmi rendszer kialakulása. A frankok. A Karoling-birodalom és utódállamai. Európa 1000 körül. Az egyházszervezet kiépülése. Világi papság és szerzetesség. A Bizánci Birodalom és a keleti kereszténység. Az iszlám és az arab világ. További nevek, fogalmak és évszámok: földesúr, szolgáltatás, robot, Nagy Károly, 800, Német-római Császárság, pápa, püspök, remete, kolostor, apáca, szent, ikon, egyházszakadás, Mohamed, Mekka, Korán, kalifa.	Gyűjtsön információkat a könyvtárban a kolostorokról és a szerzetesek életéről. 2.IB Fejtse ki, hogyan függ össze az iszlám vallás és az arab hódítás. 2.IIIA Rajzoljon térképvázlatot Európa 1000 évvel ezelőtti államairól. 5.IB Magyarázza meg, hogy a termelők érdekeltté válása hogyan hatott a termelésre. 2.IVC	Egyházszervezet, pápa, püspök, szerzetesek Mohamed
A magyarság születése Az ősmagyarság kialakulása és vándorlása. A vándorló magyarság élete. Honfoglalás és letelepedés. További nevek, fogalmak és évszámok: nyelvrokonság, finnugor, őshaza, nomád, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, Etelköz, Álmos, Árpád, 895, Vereckei-hágó, kalandozások.	Mutassa be a vándorlás hatását a magyar nép összetételére, társadalmára, műveltségére és életformájára. 2.IIIA Gyűjtsön szavakat a könyvtárban a finnugor nyelvrokonság bizonyítására. 2.IC Számoljon be néhány, a honfoglalókra vonatkozó forrásról. 2.IA	Mutassa be a térképen a vándorlás fő állomásait és a honfoglalást. 895
Az érett középkor (X-XIII. sz.) Hűbériség, lovagi élet, lovagi kultúra. A középkori egyház. Falusi élet és mezőgazdaság. A városok felvirágzása. Kézműipar és kereskedelem. Középkori gondolkodás és kultúra. A román és a gótikus stílus. További nevek, fogalmak és évszámok: feudalizmus, királyi udvar, herceg, gróf, báró, zarándok, keresztes hadjáratok, Szentföld, szerzetesrendek, ereklye, kódex, kiközösítés, eretnek, inkvizíció, jobbágy, jobbágytelek, zsellér, nyomásos gazdálkodás, céh.	Hasonlítsa össze a tankönyvi szöveg alapján a középkori városok és falvak életét. 2.IB Gyűjtsön szépirodalmi példákat a lovagi életről, kultúráról. 2.IA; 3.IA Bizonyítsa az egyház szellemi és gazdasági tevékenységének jelentőségét. 2.V Készítsen rajzos vázlatot a román és gótikus építészeti stílus jellemzőiről. 3.IIIB	Ismerje a hűbérúr, hűbéres, jobbágytelek fogalmát és a jobbágy szolgáltatásait. Ismerje fel a román és a gótikus építészeti stílus legfontosabb jegyeit.
Az Árpád-házi királyok kora Az államalapítás. A keresztény királyság. Géza és Szent István. Az új rend megszilárdítása (Szent László és Könyves Kálmán). Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. További nevek, fogalmak és évszámok: 997–1038, vármegye, gyepü, ispán, tized (dézsma), pogánylázadások, nádor, bán, vajda, Erdély, székelyek, szászok, kunok, Muhi, 1222, 1241-1242, Szent Korona, oklevél, krónika, legenda, Anonymus, 1301.	Elemezze, hogyan tükröződnek a társadalmi változások Szent István törvényeiben. 2.IA Rajzolják térképbe, milyen védekező háborúkat viselt hazánk ebben a korban. 5.IB Vessék össze László és Kálmán törvényeinek néhány részletét. 2.VA Korabeli forrást használva vázolja a tatárok sikereinek okait. 2.IIB Mutasson be rajzokat, képeket Árpád-kori kultúránk emlékeiből. 3.IIIA	Szent István államalapító tevékenysége; 1000 Szent László szigorú törvényei. A tatárjárás fő eseményei, IV. Béla, a második honalapító. Az Árpád-ház kihalása, 1301
A késő középkor (XIV-XV. sz.) Rendi Országgyűlések. Európa régiói (Nyugat-, Közép-, Kelet-Európa). Háborúk, járványok, parasztfelkelések a középkor alkonyán. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Ázsiai kultúrák. Európai népek küzdelmei a mongol és a török hódítások ellen. További nevek, fogalmak és évszámok: rendek, pestis, zsoldos, zsinat, husziták, Gutenberg, Oszmán Birodalom, szpáhi, janicsár, szultán, pasa.	Értelmezze a rendi Országgyűlés fogalmát. 3.IB Mutassa be a térképen Európa nagy régióit. 5.IIIA Készítsen rajzos vázlatot a reneszánsz építészeti stílus jellemzőiről. 3.IIIB Bizonyítsa, hogy a török szultán kivételes hatalommal rendelkezett. 3.IB	A reneszánsz építészeti stílus jellemző jegyeinek felismerése.
Az Anjouk kora Károly Róbert és Nagy Lajos bel- és külpolitikája. Az Anjou-kor gazdasága. Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. További nevek, fogalmak és évszámok: Temesvár, aranyforint, bandérium, visegrádi királytalálkozó, 1351. évi törvények, nemes, úriszék, pallosjog, Képes Krónika.	Elemezze, hogyan tükröződnek a társadalmi változások az 1351. évi törvényekben. 2.IIIB Fejtse ki, kinek vált hasznára a királyi jövedelmek növelése. 2.VC Statisztikai adatok, diagramok segítségével elemezze a lakosság számának alakulását az államalapítástól a XIV. század végéig. 2.IA; 3.IC	Károly Róbert gazdasági reformjai. Nagy Lajos mint lovagkirály.
Luxemburgi Zsigmond, a Hunyadiak és a Jagellók kora Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. A Jagellók kora. A központosítás szétesése. Dózsa parasztháborúja. A török veszély kiújulása. A mohácsi vész; II. Lajos. További nevek, fogalmak és évszámok: szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes, végvár, kormányzó, Nádorfehérvár, 1456, Corvina, fekete sereg, 1526.	Készítsen vázlatot Zsigmond uralkodásának legfontosabb eseményeiről. 3.IIB Tartson beszámolót a Hunyadi család felemelkedésének útjáról. 3.IA Értékelje Mátyás társadalmi, gazdasági, külpolitikai és kulturális törekvéseit. 2.IIIB; V Elemezze a kül- és belpolitikai tényezők szerepét a magyar állam hanyatlásában és bukásában. 2.IIIA	A nándorfehérvári csata, 1456, Hunyadi János A királyi hatalom megszilárdítása Hunyadi Mátyás korában A parasztháború fő eseményei, 1514 A mohácsi csata, 1526
A kora újkor (XVI-XVIII. sz.) A nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Európai és Európán kívüli kultúrák találkozása. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A világkereskedelem kezdetei. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. Nagy-Britannia és a parlamentáris monarchia kialakulása. A Napkirály Franciaországa. Oroszország felemelkedése. A tudományos világkép átalakulása. A felvilágosodás és a klasszicizmus. További nevek, fogalmak és évszámok: inka, azték, Kolumbusz, 1492, Magellán, Vasco da Gama, protestáns, 1517, Luther, Kálvin, anglikán egyház, vallásháború, ellenreformáció, jezsuiták, Németalföld, manufaktúra, ültetvény, puritán, Enciklopédia, jogállam, Bourbon, Versailles, Nagy Péter, cár, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton.	Gyűjtse össze a felfedezések technikai és tudományos feltételeit. 2.IC Vázolja a reformáció és ellenreformáció hatását a kultúra, az iskolázás, a nemzeti nyelv fejlődésére. 2.IIIB Olvassa le térképről, melyek voltak a legnagyobb gyarmattartó hatalmak. 5.IIIA Értelmezze az abszolutizmus fogalmát. 3.IB Mutassa be a hadsereg fejlődésének főbb szakaszait a kora középkortól a XVIII. századig. 2.IVC Magyarázza el, miért volt ellentét az angol parlament és a király között. 3.IB Értékelje a Nagy Péter reformjait támogatók és a hagyományőrzők álláspontját. 2.VA Mutasson be képeket Versaillesról. 3.IIIA	Amerika felfedezése, 1492 Tudja, mit jelent a reformáció. Ismerje fel a barokk építészet legfontosabb stílusjegyeit. A felvilágosodás fő jellemzőinek ismerete.
Magyarország a kora újkorban Az ország három részre szakadása. Szapolyai János és I. Ferdinánd. A török világ. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Bocskai István és Bethlen Gábor. A reformáció Magyarországon. A török kiűzése. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. További nevek, fogalmak és évszámok: 1541, török hódoltság, Fráter György, Gyulafehérvár, hajdúk, örökös jobbágyság, majorság, Szigetvár, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, 1686, Thököly Imre, 1703-1711, kuruc, labanc, trónfosztás, szatmári béke.	Értékelje, milyen szerepet töltött be Erdély a három részre szakadt Magyarországon. 2.V Gyűjtsön adatokat arról, milyen hatással volt a reformáció az irodalomra, a könyvnyomtatásra, a nép- és középfokú oktatásra. 2.IB Tartson beszámolót Zrínyi elképzeléseiről. 3.IA Elemezze az ország felszabadításának következményeit. Rákóczi írásai alapján sorolja fel a szabadságharc kitörésének okait. 2.IB	Térképen mutassa meg a három részre szakadt ország területét, határait és a legfontosabb végvárakat. 1541 Egy végvár ostromának elbeszélése. Bocskai és a hajdúk letelepítése. Erdély aranykora, Bethlen Gábor fejedelemsége Buda felszabadítása A Rákóczi-szabadságharc fontosabb céljai és eredményei, 1703-1711
Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között Magyarország a Habsburg Birodalomban. Népesség és gazdaság. Társadalom. A felvilágosult abszolutizmus és a rendiség. Mária Terézia és II. József. Szellemi élet. További nevek, fogalmak és évszámok: helytartótanács, határőrvidék, betelepítés, bevándorlás, vámrendelet, úrbérrendezés, türelmi rendelet, állandó hadsereg.	Foglalja össze a parasztság helyzetének alakulását az Árpád-kortól a XVIII. sz.-ig. 2.IVC Készítsen vázlatot a Habsburg Birodalmon belüli magyar államszervezetről. 3.IIB Mutassa be a felvilágosult abszolutizmus hatását Magyarország gazdasági és kulturális életére. 3.IB Adatsorok alapján vonjon le következtetést a nemzetiségi összetétel megváltozásáról. 3.IC	Az ország nemzetiségi összetételének változásai Mária Terézia úrbéri rendelete II. József türelmi rendelete

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A polgári átalakulás kora Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása. A nagy francia forradalom. Európa Napóleon korában. A bécsi kongresszus. A Szent Szövetség kora. Az 1848/49-es forradalmak. A mezőgazdasági és az ipari forradalom. A modern társadalmak születése. Városi és vidéki élet. A XIX. század uralkodó eszméi (liberalizmus, nacionalizmus, szocializmus). A romantika. További nevek, fogalmak és évszámok: Függetlenségi Nyilatkozat, Washington, harmadik rend, Bastille, 1789, emigráció, reakció, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, Marseillaise, alkotmány, nemzet, jakobinusok, terror, Waterloo, Watt, gőzgép, Metternich, kapitalizmus.	A Függetlenségi Nyilatkozat alapján ismertesse az amerikai függetlenségi háború legfontosabb okait. 2.IIIA Mondjon véleményt XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon egyéniségéről és tetteiről. 2.V Térképvázlaton ábrázolja, hogyan hatottak egymásra az 1848-as forradalmak. 5.IB Szedje sorba a különböző találmányokat. 4.IIA Elemezze a kor szellemi mozgalmainak hatását az 1848-as forradalmakra.	Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. A nagy francia forradalom (1789) kiemelkedő eseményei. Az ipari forradalom néhány fontos találmánya. Mutassa meg a térképen a jelentősebb európai forradalmi központokat 1848-ban.
A polgárosodás kezdetei Magyarországon A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. A reformkor. Országgyűlések. Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József. Falu és város a reformkorban. A nemzeti megújulás és a nemzetiségek. A márciusi forradalom. A szabadságharc. További nevek, fogalmak és évszámok: magyar jakobinusok, nyelvújítás, cenzúra, alsó tábla, felső tábla, Akadémia, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, ellenzék, márciusi ifjak, 1848. március 15., tizenkét pont, sajtószabadság, nemzetőrség, felelős kormány, Batthyány Lajos, áprilisi törvények, jobbágyfelszabadítás, választójog, honvédség, tavaszi hadjárat, Függetlenségi Nyilatkozat, Görgei Artúr, Bem József, Világos.	Tisztázza, hogy mit jelentenek a háborúk gazdasági szempontból, ha a határokon belül, illetve kívül zajlanak. 3.IB Források alapján ismertesse a reformkor kiemelkedő politikusainak eszméit. 2.IVA Vesse egybe a magyar nemzeti megújulást a nemzetiségek törekvéseivel. 2.IVB Gyűjtsön rajzokat, képeket a reformkor életéről. 3.IIIA Mutassa be az áprilisi törvények alapján a polgári átalakulást hazánkban. 3.IA Készítsen térképvázlatot a szabadságharc valamelyik hadjáratáról. 5.IB	Széchenyi és Kossuth élete, munkássága 1848. március 15. Ismerje az 1848-as forradalom főbb eredményeit és az 1848-49. évi szabadságharc legfontosabb eseményeit.
A nemzetállamok és az imperializmus kora Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Az állam új feladatai (oktatás, egészségügy, szociálpolitika). Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek. A keleti kérdés és a Balkán. Az európai terjeszkedés és a gyarmatbirodalmak kialakulása. Az amerikai polgárháború. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági és politikai nagyhatalommá válása. A japán modernizáció. Boldog békeidők: a gazdasági, társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása. A munkásmozgalom. További nevek, fogalmak és évszámok: Bismarck, Poroszország, Garibaldi, szabad verseny, középosztály, monopólium, antant, központi hatalmak, Lincoln, rabszolga-felszabadítás, szakszervezet, Internacionálé, anarchizmus, szociáldemokrácia, keresztényszocializmus, proletariátus, Marx, Engels.	Kövesse nyomon a térképen az egységes Olaszország és Németország kialakulását. 5.IA Elemezze a XIX. századi államok működésének új vonásait. 2.IVC Elemezze a gyarmatosítás hatását. 3.IB Fejtse ki a véleményét arról, miért válhatott az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá. 3.ID	Az egységes Németország és Olaszország létrejötte A központi hatalmak és az antant Mutassa meg térképen a legfontosabb gyarmatbirodalmakat. Ismerje a munkásmozgalom jellegzetes formáit.
A polgárosodás kibontakozása Magyarországon Megtorlás, önkényuralom, kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó társadalom. Az életmód változásai. Népességi és nemzetiségi viszonyok. A városiasodás és a főváros. A dualizmus korának műveltsége. A politikai viszonyok és a kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. További nevek, fogalmak és évszámok: aradi vértanúk, Bach-rendszer, passzív ellenállás, 1867, közös ügyek, Osztrák-Magyar Monarchia, I. Ferenc József, gr. Andrássy Gyula, cseléd, napszámos, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, nemzetiségi törvény, asszimiláció, millennium, kivándorlás, csendőrség.	Gyűjtsön adatokat a könyvtárból a szabadságharc bukása utáni ellenállás különböző formáira. 2.Ic Vessen össze egy, a kiegyezés előnyeit és egy, a kiegyezés hátrányait hangsúlyozó forrást. Próbáljon következtetni: mi lehet az oka az ellentétes értékelésnek. 2.IIA Fejtse ki, miért válhatott Budapest rövid idő alatt világvárossá. 2.IIIA Gyűjtsön a korabeli politikai rendszert bíráló szépirodalmi műveket. 3.IA Kísérje nyomon egy magyarországi nemzetiség történetét a XVIII. sz.-tól 1914-ig. 2.IVC	Az aradi tizenhárom, 1849. október 6. A kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte, 1867 A tőkés fejlődés legfontosabb eredményei. Budapest szerepe az ország életében. A kulturális és tudományos élet néhány kiemelkedő egyénisége.
Az első világháborútól a nagy válságig Az első világháború. A nagy háború következményei: a versailles-i békerendszer. Forradalmak és polgárháború Oroszországban. A nyugati demokráciák a húszas években. A kelet-közép-európai régió problémái. „Modern idők”: a gazdaság, a társadalom, az életforma és a kultúra változásai. További nevek, fogalmak és évszámok: 1914-1918, villámháború, állóháború, militarizmus, pacifizmus, 1917, bolsevik, Lenin, szovjetek (tanácsok), kommunizmus, Szovjetunió, egypártrendszer, parlamenti demokrácia, jobboldal, baloldal, kisantant, utódállam, infláció.	Elemezze a szemben álló országok háborús célkitűzéseit és térképen mutassa meg a háború legfontosabb frontjait. 2.IIIB; 5.IIIA Ismerkedjen meg a háború tárgyi emlékeivel és a társadalom életét ábrázoló emlékekkel is. 2.Ia Vesse össze a versailles-i békerendszerben kialakult új európai határokat a háború előtti határokkal. 5.IA Készítsen összehasonlító kronológiai táblázatot az 1917-1929 közötti időszak fontosabb európai eseményeiről. 4.IIIB Gyűjtsön információkat a két világháború közötti életmódváltozásról (pl. a nők új szerepe, a sportok, a film elterjedése). 2.Ia	Az első világháború fő frontjai; haditechnikai újítások, 1914-18. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel, 1917. A hazánkkal szomszédos új államalakulatok.
Az első világháború és Magyarország. A Trianon utáni ország élete A háború: a hadüzenettől a vereségig. Forradalom és ellenforradalom. A Horthy-rendszer konszolidációja. Trianon gazdasági következményei. Népesedési és társadalmi változások. A határon túli magyarság. Kulturális élet. További nevek, fogalmak és évszámok: őszirózsás forradalom, 1918, gr. Károlyi Mihály, Tanácsköztársaság, 1919, Kun Béla, vörös terror, fehér terror, antiszemitizmus, trianoni békeszerződés, 1920, irredentizmus, gr. Bethlen István, pengő.	Gyűjtsenek a családban vagy a lakóhelyen első világháborús emlékeket. 2.Ia Elemezze a különböző politikai csoportosulások célkitűzéseit az őszirózsás forradalom győzelme után. 2.IIIB Dokumentumok elemzésével alkosson véleményt a Tanácsköztársaság legfontosabb intézkedéseiről. 2.V Vesse össze a vörös terror és a fehér terror megnyilvánulásait. 2.IVB,VA Csoportosítsa a Bethlen-kormány legfontosabb intézkedéseit. 3.IB Ismertesse, milyen hatással volt Magyarország életére a trianoni béke. 2.IIIA Számoljon be a korszak kiemelkedő szellemi teljesítményeiről. 3.IA	Őszirózsás forradalom, 1918. Tanácsköztársaság; 1919. Horthy kormányzósága. A trianoni békeszerződés (1920) és következményei; a határon túli magyarság.
A nagy válságtól a második világháború végéig A nagy gazdasági világválság és következményei. Az állami beavatkozás erősödése. Fasiszta mozgalmak és diktatúrák Európában. A nemzetiszocialista Németország. A sztálini diktatúra a Szovjetunióban. Az Amerikai Egyesült Államok. Az európai demokráciák. A nemzetközi kapcsolatok az 1930-as években. A második világháború előzményei és kirobbanása. A második világháború. A háború pusztításai és áldozatai. Antifasiszta ellenállás. Békekötések. További nevek, fogalmak és évszámok: 1929-33, tervgazdaság, fasizmus, Mussolini, nemzetiszocializmus, fajelmélet, Führer, Hitler, 1933, SS, Gestapo, koncentrációs tábor, Holocaust, Auschwitz, népfront, kulák, kolhoz, koncepciós per, Sztálin, sztálinizmus, GULAG, 1939-1945, Churchill, Roosevelt, 1941, partizán, Sztálingrád, háborús bűnös, normandiai partraszállás, Jalta, Potsdam, atombomba, Hirosima, 1947.	Statisztikai adatok elemzésével mutassa be, mit jelentett a gazdasági válság. 3.IC Források segítségével elemezzék a német nemzetiszocializmus alaptéziseit: a fajelméletet, az antiszemitizmust, az antibolsevizmust és a szociális demagógiát. 2.IIIB Vitassák meg, melyek voltak a sztálini diktatúra kialakulásának okai és legfontosabb jellemzői. 2.IIIB Hasonlítsa össze a demokratikus államok és a diktatúrák uralmi rendszerét. 2.IIIB Készítsen kronológiai szinkrontáblázatot az 1929-1939 közötti időszak legfontosabb világtörténelmi eseményeiről. 4.IIIB Készítsen térképvázlatot a háború főbb frontjairól 1940-ben, 1943-ban és 1945 elején. 5.IB	A nagy gazdasági világválság, 1929-33. Hitler hatalomra jutása és a náci politika legfontosabb jellemzői, 1933. A sztálini diktatúra kialakulása. A sztálini politika legfontosabb jellemzői. A második világháború fő frontjai, haditechnikai újdonságai, 1939-45.
Magyarország a gazdasági válságtól a II. világháborús összeomlásig A gazdasági válság évei, a konszolidáció vége. Revíziós külpolitika a hitleri Németország támogatásával. A rendszer jobbratolódása. Magyarország a második világháborúban. Magyarország német megszállása. Holocaust, népirtás. Nyilas uralom. További nevek, fogalmak és évszámok: Gömbös Gyula, gr. Teleki Pál, bécsi döntések, 1941, munkaszolgálat, zsidótörvények, Voronyezs, hintapolitika, 1944. március 19., gettó, deportálás, nemzeti ellenállás, 1944.október 15., Szálasi Ferenc.	A világgazdasági válság hatásának bemutatása irodalmi alkotásokkal és a korabeli szociográfiai irodalom felhasználásával. 2.IB Vitassák meg, miért érezte a magyar társadalom többsége a revizionizmust igazságos és jogos törekvésnek, s hogyan vezette ez az országot a német politika csapdájába. 3.ID Ismertesse Magyarország német megszállásának okait és következményeit. 2.IIIA	Térképen mutassa meg a területi revízió eredményeit. Magyarország háborús veszteségei.
A jelenkor A megosztott világ. Hatalmi tömbök, hideg és forró háborúk. Leszerelés és enyhülés. A gyarmati rendszer felbomlása. A fejlődő országok helyzete és az Észak-Dél kérdés. A világgazdaság. Az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa fejlődése. Az európai integráció. A kommunista diktatúrák. A diktatúrák bukása. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió (Japán és Kína útja). Tudomány, technika, műveltség és életmód a XX. század végén.	Hasonlítsa össze Közép-Európa 1945 utáni helyzetét a háború előttivel. 5.IA Statisztikák alapján összegezze az USA nemzetközi hatalmának legfontosabb tényezőit. 3.IC Hasonlítsa össze a Szovjetunió háború utáni helyzetét a háború előttivel. 2.IIIA Értelmezze a hidegháború fogalmát. 3.IB Gyűjtsenek információkat a volt gyarmatok helyzetének alakulásáról, a különböző rétegek életmódjáról. 2.IA Készítsen vázlatot néhány európai integrációs szervezet fő feladatairól. 3.IIIB Elemezze, miben jelentettek változást az SZKP XX. kongresszusának fő tételei. 2.IIB Készítsen összehasonlító kronológiai táblázatot az 1953-1990-es időszak legkiemelkedőbb világpolitikai eseményeiről. 4.IIIB Véleménye szerint milyen okok vezettek a kommunista diktatúrák bukásához. 2.IIIA Források segítségével bizonyítsa Kína jelentőségét a világpolitikában. 2.IIIB Tekintse át statisztikai elemzéssel a japán gazdaság és társadalom átalakulását, elemezze a sikerek okait. 3.IC	ENSZ A hidegháború jellemzői. A gyarmatok felszabadulása. Az Európai Unió. A kommunista diktatúrák bukása.
Magyarország a II. világháború után A háborús károk felszámolása és a demokratikus közélet megteremtésének lehetőségei. Népesedési és nemzetiségi viszonyok a háború után (emberveszteségek, ki- és áttelepítések). A párizsi békeszerződés. A sztálinista diktatúra (1948-1953). A pártállam gazdaság- és kultúrpolitikája. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom és szabadságharc elfojtása. A megtorlás. További nevek, fogalmak és évszámok: földosztás, koalíció, 1945-1948, államosítás, beszolgáltatás, ÁVH, kitelepítés, Rákosi Mátyás, 1956. október 23., munkástanács, Nagy Imre.	Készítsen gazdasági elemzést az ország anyagi pusztulásáról és emberveszteségeiről. 3.IIA Elemezze a vezető politikai pártok célkitűzéseit. 2.VA Vitassák meg, milyen szerepet játszott a Vörös Hadsereg jelenléte a politikai helyzet alakulásában. 3.ID Elemezzék kortársak visszaemlékezései alapján a parasztság, a munkásság és az értelmiség helyzetét. 2.IIIB Bizonyítsa az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetközi jelentőségét. 3.IB Gyűjtsenek adatokat arról, hogyan értékelték különböző kortársak az 1956-os forradalmat és az azt követő megtorlást. 2.IVB	Az újjáépítés. A párizsi békeszerződés. Az ország a sztálini diktatúra idején. A forradalom és szabadságharc főbb eseményei, 1956. október 23.
A Kádár-korszak A világgazdasági kihívások és a gazdasági reformkísérletek. A társadalmi szerkezet átrendeződése. Életmód és életszínvonal. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltás.	Készítsenek beszámolót a 60-80-as évek gazdasági és társadalmi változásairól. 3.IA Csoportosítsák az okokat, melyek a kommunista hatalom összeomlásához vezettek. 2.IIIB	A Kádár-korszak jellemzői. A rendszerváltás, 1989-90.

EMBER ÉS TERMÉSZET

Az Ember és természet műveltségi terület keretében folyó nevelés-oktatás bevezeti a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, az élőlények sajátosságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerűségeinek a megismerésébe, így alapozva meg a korszerű természettudományos műveltséget. Sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelősség alakításához.

A Természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet, fedezi fel az élővilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságát.

A természettudományos nevelés elemi szinten is a környezeti nevelés része. Olyan összetett személyiség-, magatartás- és attitűdformálás, amely képessé tesz a másokkal való együttműködésre, a környezettudatos életvitelre.

A kisiskolások elemi természettudományos nevelésének tengelyében az életkornak megfelelő megismerési módszerek megtanulása és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek az objektív megismerés képességét fejlesztik, megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban és írásban.

A 6-12 éves korosztály nevelése csak megindítja, de nem zárhatja le a természettudományos ismeretek megszerzésének és fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért az alaptanterv nem teszi követelménnyé a tudományos fogalmak meghatározását és megtanulását.

A Fizika keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, hőtani, elektromosságtani, fénytani jelenségekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai szemléletmód kialakulását, a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását, és segítenek a mindennapi élet, valamint a technika által felvetett egyszerűbb kérdések megválaszolásában. Ezen túlmenően a tanulónak elemi szinten tájékozottságot kell szereznie a modern fizika azon eredményeiről is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve felhasználnak napjaink technikai eszközeiben (atomenergia, elektromágneses sugarak, mesterséges égitestek stb.).

A Kémia a mindennapi életből vett gyakorlati példákkal, tanári és tanulói kísérletekkel ismerteti meg a bennünket körülvevő természetben előforduló és mesterségesen előállított, rendszeresen használt és nélkülözhetetlen anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját. Az elemi anyagszerkezeti törvényszerűségek révén segíti elő az adatszerű ismeretek rendszerezését, könnyebb megértését és ezen keresztül tartós befogadását. Megalapozza a korszerű, környezetbarát szemlélet elsajátítását, és hozzájárul a környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakulásához.

A Biológia és egészségtan tanulmányozásával a tanulók megismerik az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élőlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket, az élővilág egységét és fejlődését, az élőlények állandóságát és változékonyságát. A biológiai művelődési anyag feldolgozása során alakítja a tanulókban a természet ismeretén és szeretetén alapuló, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív természetvédelem igényét. Bemutatja azt is, hogy milyen szoros a kapcsolat az ember és környezete között, melyek az ember egészségére kedvező és ártalmas tényezők. Az emberi szervezet felépítésének, működésének megismerésével tudatosan alkalmazhatják a tanulók az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam		7–10. évfolyam
I. ISMERETSZERZÉSI, -FELDOLGOZÁSI ÉS -ALKALMAZÁSI KÉPESSÉGEK
1.	Tanúsítson a tanuló érdeklődést a természet jelenségei, folyamatai iránt. Tudjon ismertekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, illetve az ismeretterjesztő irodalom és a könyvtár használata révén. Legyen képes a természettudományok körébe tartozó különböző problémák felismerésére.
a)	Legyen képes a természet jelenségeit (tárgyakat, élőlényeket) és folyamatait észrevenni, azokat elemi szinten megfigyelni.	A) Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Legyen képes a fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások tudatos megfigyelésére.
b)	Tanári irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni.	B) A természet vizsgálatakor vegye figyelembe, hogy a természet egységes egész, és csak megismerése során tagoljuk részekre. Tudjon természettudományi vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani.
c)	Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen.	C)	Legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok bal-esetmentes használatában.
d)	Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben és a hosszúság, a tömeg, a térfogat és az idő mértékegységeinek használatában.	D)	Szerezzen jártasságot a művelődési anyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában.
e)	Tanári segítséggel tájékozódjon egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban.	E)	Legyen képes önállóan használni különböző szaklexikonokat, szakszótárakat, határozókat, atlaszokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióadások információit.
f)	Vegye észre a természet szépségeit.	F)	Értékelje a természet szépségeit.
2.	Legyen képes a tanuló a természeti és technikai környezetről különféle módon szerzett ismereteit összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, vizsgálatainak eredményeit elemezni. Tudja a természetről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni.
a)	Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek kvalitatív és kvantitatív jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában.	A)	Szerezzen jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésében.
b)	Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a szűkebb és tágabb környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat és változásokat.	B)	Legyen képes megállapítani, hogy a kísérletek során az egyik tényező, mennyiség változása következtében miként változik meg a vele összefüggésben lévő másik tényező, mennyiség.
c)	Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában.	C)	Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat áttekinthetően rendezni. Legyen gyakorlott a tárgyak, élőlények, jelenségek, adatok osztályozásában, rendszerezésében, ismerje fel a rendszer tagjai közötti összefüggéseket.
d)	Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni és írásban rögzíteni.	D) Legyen képes a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket. Megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit pontosan tudja megfogalmazni és írásban rögzíteni. Használja az anyagok, mennyiségek konvencionális jeleit.
e) Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Tudja az egyszerű képi és szöveges információkat értelmezni. Tudjon a térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni.		E) Tudja a vizsgálatok, kísérletek során nyert adatokat különféle diagramon, grafikonon ábrázolni, illetve a kész diagramok, grafikonok adatait leolvasni, értelmezni. Szerezzen gyakorlatot a művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítésében és a kész ábrák, rajzok értelmezésében.
3.	Tudja a tanuló magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a természettudományi művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit is.
a)	Tudjon ésszerű magyarázatot keresni az iskolai tananyagban nem szereplő, egyszerű természeti jelenségek okaira, legyen képes egyszerű technikai eszközök működésének magyarázására.	A)	Legyen képes a művelődési anyagban nem feldolgozott természeti jelenségeket értelmezni, gyakoribb eszközök, gépek, felszerelési tárgyak működését magyarázni, ezekhez szükség szerint használjon modelleket.
b)	Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket.	B)	Lássa be elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában, hogy az egészség érték, és legyen képes fizikai és pszichés egészségének, az egészséges környezetnek megőrzésére.
c)	Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit.	C)	Törekedjék a környezet- és természetvédelmi problémák enyhítésére, megoldására, használja fel ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismereteit, képességeit.
II. TÁJÉKOZOTTSÁG AZ ANYAGRÓL
Ismerje a tanuló a környezetében előforduló legfontosabb – különböző szerveződési szintű – anyagok alapvető tulajdonságait.
a)	Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néhány tulajdonságát.	A)	Ismerje fel a természetben és a technikai környezetben előforduló legfontosabb anyagok érzékelhető és mérhető tulajdonságait. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecskeszerkezetéről, a részecskék kölcsönhatásáról. Ismerje az élő szervezetet felépítő szerves és szervetlen anyagokat, azok legfontosabb tulajdonságait, valamint az élő anyag jellemzőit. Legyen áttekintése az élő anyag magasabb szerveződési szintjeinek jellemzőiről.
b)	Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez.	B)	Lássa az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést.
c)	Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, cigaretta, drog) kipróbálásától.	C)	Ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin, drog, gyógyszer) szervezetre gyakorolt hatását.
d)	Tudja, mely anyagok szennyezik leggyakrabban a környezetet.	D)	Törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére, illetve csökkentésére.
III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN. AZ IDŐ ÉS A TERMÉSZETI JELENSÉGEK
Legyen a tanulónak áttekintése a Föld és a földi élet változásairól, fejlődéséről; tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak.
a)	Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, az az időtartamok becslésében.	A)	Tudja, hogy a természeti jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő. Tudja, hogy az idő alapmennyiség, és felhasználása révén meghatározható néhány más mennyiség is.
b) Ismerje a napszakok és az évszakok változását és ennek okát. Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak.		B) Legyen áttekintése a Föld és a földi élet időbeli változásairól, fejlődéséről. Legyen áttekintése az élőlények egyedfejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről. Ismerje fel, hogy egyes esetekben a jelenségek „megfordíthatók” (fordított sorrendben is lejátszódhatnak), más esetekben nem. Ismerje fel az életfolyamatokban a visszafordíthatatlanságot.
IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN. A TÉR ÉS A TERMÉSZETI JELENSÉGEK
Legyen tájékozott a tanuló az őt körülvevő világban, az egyes tájak jellegzetességeinek és az ottani élőlények tulajdonságainak körében.
a)	Ismerje a világtájakat, tudja azokat felismerni a valóságban és a térképen.	A-C)	Lásd a Földünk és környezetünk műveltségi terület általános fejlesztési követelményeiben.
b)	Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén.	D) Ismerje a nyugalom és a mozgás viszonyagosságát. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét, mozgását, de más vonatkoztatási rendszert is lehet választani.
c)	Ismerje Magyarországon belül lakóhelye, Európán belül Magyarország elhelyezkedését.	E)	Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről, tudja ezeket összehasonlítani.
d)	Legyen képes a tárgyak helyét és a mozgásokat különböző nézőpontból is jellemezni.	F)	Legyen áttekintése az egyes kontinensek, országok jellegzetes növényeiről és állatairól.
e)	Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez viszonyítani.
f)	Ismerje a környezetében élő növények és állatok elterjedési területét.
V. TÁJÉKOZOTTSÁG A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MEGISMERÉSRŐL, A TERMÉSZETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSÉRŐL
Legyen tájékozott a tanuló arról, hogy a természettudomány fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának az eredménye, s e munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.
a)	Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteinket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak a hallgatása, nézése révén is fejlesztheti.	A) Értse meg, hogy a megismerés folyamat, közelítés a valóság felé. Tudja, hogy a természettudomány egyes ágainak kutatói ugyanazt az anyagi világot vizsgálják és írják le különböző szempontból és különböző módszerekkel. Így közöttük szoros kapcsolat van, egymás munkáját segítik.
b)	Legyen tájékozott arról, hogy a természettudomány – más tudományok mellett – meghatározó szerepet töltött be az emberiség problémáinak megoldásában és az életfeltételek javításában.	B)	Tudja, hogy mely történelmi korban születtek a nagyobb jelentőségű természeti felfedezések, és kik voltak azok a természettudósok, akiknek a nevéhez a fontosabb felfedezések, törvények fűződnek.
c)	Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmukat.	C)	Ismerje a kiemelkedő tudományos eredményeket elért magyar orvosok, természettudósok munkásságát.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

TERMÉSZETISMERET

A MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

Egyszerű természeti jelenségek, összefüggések, anyagok és élőlények cselekvéses, tapasztalati úton történő megismerése.
A közvetlen környezetben is előforduló növények és állatok megfigyelése.

Megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés, folyamatok nyomon követésének képessége. I.1a,b,d; I.2a-c; III.a
Az élet tisztelete, a természet épsége, ha kell megvédése iránti igény és pozitív beállítódás.
I.1f; I.3b,c

A tanult módszerek felhasználása a természeti környezet megismeréséhez.
A tapasztalatok kifejezése szóban, rajzban, írásban.

AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI

A különféle anyagok (föld, víz, levegő, ásványok, fémek, fák) érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, mérése.
Változások (oldódás, olvadás, égés, időjárás, napszakok, évszakok) megfigyelése.
A talaj, a vizek és a levegő leggyakoribb szennyezőanyagai a lakóhelyi környezetben.

Egyéni folyamatos megfigyelések, mérések, tapasztalatgyűjtés során egyszerű anyagok használata. Megfigyelések elmondása, rögzítése rajzban és írásban. I.1a,b,c,d,f; I.2d,e; IIa; V.a
Fedezzen fel ok-okozati kapcsolatokat a változások megfigyelése során. I.2b; IIa; III.b
Folyamatos irányított megfigyelés, a tapasztalatok gyűjtése. I.3b,c; II.d

A különféle halmazállapotú anyagok főbb jellemzői (alaktartás, átlátszóság, összenyomhatóság).
A leggyakrabban előforduló mértékek helyes használata.
Az oldódás és olvadás szavak helyes használata. Az időjárás elemeinek, a napszakoknak és az évszakoknak a neve.
A talaj-, a víz-, a levegőszennyezés megelőzésének, a szennyezés egészségkárosító hatásának ismerete.

TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK

A legfőbb felszíni formák (hegyek, dombok, síkságok) és felszíni vizek (álló- és folyóvizek).
A fő világtájak és egymáshoz való viszonyuk.
Egyszerű alaprajzok, útvonalrajzok, térképvázlatok.
A lakóhely és környékének természetföldrajzi jellemzői (fekvés, felszín, időjárás, növények, állatok).

A felszíni formák, felszíni vizek felismerése a valóságban, képi ábrázolás alapján, a térkép jelei szerint. I.1a; I.2e; IV.b
Legyen képes a világtájakat a természetben megmutatni. IV.a
Térbeli tájékozódás az útvonalrajzok, térképvázlatok alapján (iránytű segítségével is).
Irányított megfigyelések a lakóhely környékén I.1b; IV.b

Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és felszíni vizeit.
A világtájak megnevezése (árnyék, iránytű, növényzet segítségével).
A lakóhelyhez közeli kirándulóhely megnevezése és leírása.
Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent.

AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI

A tanulók környezetében megfigyelhető növények (akácfa, vadgesztenye, petúnia, muskátli) és állatok (kutya, macska, veréb, csiga) főbb jellemzői, kapcsolatuk a környezetükkel.

Legyen képes az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni. I.1a,b,c,f; I.2d,e; II.a; V.a

Egy fásszárú, egy lágyszárú növény, egy emlős, egy madár, egy gerinctelen állat testrészeinek felismerése és megnevezése.
A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek felsorolása.

TESTÜNK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEINK

A 6-10 éves gyermek életműködéseinek (mozgás, táplálkozás, légzés) főbb jellemzői, élettani igényei (pihenés, hőháztartás, tápanyagok), leggyakoribb betegségei.

Figyelje saját testének élettani jellemzőit, ismerje fel életműködéseinek változását, az egészségestől eltérő állapotát. I.3b; II.b

A tanuló főbb testméretei (magasság, tömeg, mellbőség, arasz) és életműködéseinek jellemző értékei (légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet).

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KÖLCSÖNHATÁSOK ÉS ENERGIAVÁLTOZÁSOK

Mechanikai, termikus, elektromos, mágneses és gravitációs kölcsönhatások felismerése és kísérleti vizsgálata.
Az erő jele, mértékegysége.
A fény és anyag egyszerű kölcsönhatásai (visszaverődés, törés, prizma, színek).
Az oldódás kísérleti vizsgálata.
Az égés, a gyors és lassú égés feltételei. A tűzoltás.
Az energia elemi szintű értelmezése. Energiaváltozások felismerése egyszerű kísérleteknél.
Az energiamegmaradás kvalitatív megfogalmazása.
A munka és az energia kapcsolata.
A halmazállapot-változások kísérleti vizsgálata.
Hőtágulás szilárd, folyékony és légnemű testeknél.
A hőterjedés megfigyelése, értelmezése.
Az anyag részecsketermészete.

Legyen képes önállóan is egyszerű kísérletek elvégzésére és azok közös elemzésére. I.1b; I.2a,b; V.a

Legyen gyakorlata az alapmennyiségek (hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet) mérésében és használatában. I.1d; III.a

Ismerje fel a testek tulajdonságainak és azok jellemző mennyiségének összefüggését I.2a

Keresse a különféle változásokban a közös jellemzőket. I.2a,b

Tudja a halmazállapot-változásokat, a hőtágulást és az anyag részecsketermészetét kapcsolatba hozni. II.a

Az alapvető fizikai változások felismerése.

Az oldódás feltételei.

Az égés feltételei és a tűzoltás elemi tudnivalói.

Energiafajták megnevezése. Energiaforrások, energiahordozók felismerése.
Tájékozottság a lakóhely energiaellátásáról. Az energiagazdálkodás, energiatakarékosság lehetőségei.
A munka és az energia mértékegységének használata.

Halmazállapot-változások a mindennapi életben.
A hőtágulás jelentősége.
A hőterjedés felismerése a gyakorlatban.

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK

Az időjárás és az éghajlat. A levegő hőmérsékletének napi és évi változása. A legfontosabb légköri jelenségek (csapadék, szél) és keletkezésük. Főbb éghajlat-alakító tényezők. A felszíni formák kialakulása (kiemelkedés, lepusztulás, feltöltődés). A levegő, a víz, a talaj és a felszín környezeti állapota.	Értse meg az egyszerűbb időjárás-jelentéseket. I.2e Tudja leolvasni az időjárás elemeit mérő műszereket. I.1c A felszín és felépítő kőzeteinek megfigyelése, az élővilág és a talaj irányított vizsgálata. I.1b	Az időjárást alakító tényezők. A víz és a szél felszínalakító hatása.
Magyarország nagytájainak (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-, Északi-középhegység) és Budapest jellegzetességei (felszín, éghajlat, környezeti állapot). Hazánk helye a Kárpát-medencében és Európában. Kontinensünk: Európa. Szárazföldek és óceánok a Földön. A Föld alakjának és éghajlatának összefüggése.	A térkép és a földgömb használata, a domborzati és vízrajzi térképek leolvasása. I.2e A szárazföldek és óceánok megkeresése a földgömbön. Mérési és tájékozódási képesség a földgömbön és a térképen. I.2e; IV.a,c	A gyakoribb térképjelek ismerete, elemi térképhasználat. Egyszerű térképvázlat készítése. Hazánk jellegzetes tájainak és fontosabb vizeinek felismerése a térképen. A földrajzi fekvés meghatározása térképen és földgömbön.

KÖRNYEZETÜNK ÉLŐVILÁGA

A legfontosabb gyümölcseinket és zöldségféléinket adó növények (szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, sárgarépa, fejeskáposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése.
A gyümölcsök és zöldségek károsítóinak (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra) testfelépítése, élete.
Leggyakoribb haszonállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk) testfelépítése, élete, tenyésztése.
Néhány ház körül élő állat (háziegér, fecske, földigiliszta) testfelépítése, élete.

Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, az ehhez szükséges eszközök (bontótű, szike, lupe) helyes használatában. I.1c
Tudja az élőlényeket csoportosítani hasonlóságaik és különbözőségeik alapján. I.2a,c
Ismerje fel az élőlény és élő-, illetve élettelen környezetének kölcsönhatását. I.2b

A megismert növények és állatok felismerése és megnevezése részeik alapján is.
A táplálkozásunkban felhasznált növényi részek és a növény élettartamának kapcsolata.
A megismert állatok jelentősége az ember életében.
Az ember szerepe élő környezetének alakításában.
A környezetbarát növénytermesztés és állattenyésztés főbb ismérvei.
Az állattartás egészségügyi, etikai követelményei.

TESTÜNK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEINK

A 10-14 éves gyermek életműködéseinek főbb jellemzői és élettani igényei, leggyakoribb betegségei.
A serdülés folyamata és megnyilvánulásai (a bőr változásai, mozgás, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek, havi vérzés, magömlés).
Személyi higiénia a kamaszkorban.
Elsősegélynyújtás és betegápolás a családban.

Saját életből vett példákon tudja magyarázni a növekedés és fejlődés különbségét. III.b
Legyen mentálisan is felkészülve a serdüléssel járó testi és lelki változások fogadására.
I.3b; II.c; III.b
Utasítsa el az egészségkárosító szokásokat. I.3b; II.c

Az ember életműködéseinek és az azokhoz szükséges környezeti feltételeknek a felsorolása.
A serdülés szembetűnő test-, alakbeli és élettani változásai.
A serdülő szervezet egészséges működését befolyásoló környezeti hatások, a mozgás fontossága.

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

1. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

2. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

3. számú térkép

A rendeletet a 222/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. § 7. pontja hatályon kívül helyezte 2014. szeptember 5. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 1. §-át.

Az 1. § (2) és (3) bekezdését a 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatta.

A 2. § a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1399. pontja szerint módosított szöveg.

⁴

A rendeletet a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2004. szeptember 1-jén az iskola első évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben a következő évfolyam tekintetében, teljes egészében 2017. augusztus 31. napjával.

⁵

A melléklet I. fejezete a 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet 2. §-ával, illetve mellékletével megállapított szöveg.

⁶

A melléklet II. fejezete ,,ANYANYELV ÉS IRODALOM'' alcímének utolsó bekezdését a 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 64. §-a szerint módosított szöveg.

⁸

A melléklet II. fejezetének Technika címe „Részletes követelmények a 10. évfolyam végén” alcíme „Közlekedés” táblázatának „Tananyag” része a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek