BK BH 1995/149
BK BH 1995/149
1995.03.01.
A jogerős bírósági határozatokban megállapított tényállás téves volta, annak felderítetlensége, iratellenessége és erre tekintettel a tényállás megalapozatlansága, továbbá valamely nem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. XII. fejezetében írt felülvizsgálati indítványt megalapozó okként nem tekinthető;
a cselekmény törvénysértő minősítése csak akkor tekinthető a felülvizsgálatot megalapozó oknak, ha a bíróság az egyébként törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel kereteit meghaladó mértékben szabta ki a büntetés tartalmát, vagy olyan büntetési nemet alkalmazott, amely a törvényes minősítés esetén nem lett volna kiszabható [Be. 284. §, 284/A. § (2) bek., 291. § (7) bek.].
Az elsőfokú bíróság az 1993. május 27-én kelt ítéletével, amely a Legfelsőbb Bíróság végzése folytán 1993. október 12-én emelkedett jogerőre, a terheltet különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 12 évi fegyházbüntetésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, elrendelte továbbá a terhelt kényszergyógyítását.
A terhelt az eljárás során 1992. július 4-től őrizetben és előzetes letartóztatásban volt.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A többszörösen büntetett és idült alkoholista terhelt és az élettársa 1989-ben költözött a sértett lakásába, mint szívességi lakáshasználók. A terhelt, a sértett és a terhelt élettársa is rendszeresen italozott. A sértett tisztátalansága és a rendszeres italozás miatt az együtt lakó három ember között gyakori volt a nézeteltérés, vita, veszekedés, amely esetenként a tettlegességig fajult.
1992. július 3-án napközben a vádlott és élettársa, valamint a sértett is italozott, ennek következtében a sértett súlyos fokban leittasodott. A terhelt is ittas állapotba került, ennek mértéke azonban nem volt megállapítható.
A kora esti órákban a terhelt egyik ismerőse segítségével a televízióját és szerszámait szállította haza. Azokat be kívánta vinni a közös lakásba. Az ajtó előtti lépcsőn ülő sértett útban volt, ezért a terhelt három ízben belerúgott. Utóbb a lakásban a terhelt és a sértett között ismét nézetletérés keletkezett a sértett mosdatlan, piszkos volta miatt. A vita során a terhelt előbb kézzel ütlegelte a sértettet, majd egy sörösüveggel fejbe vágta őt. Később a terhelt a heverőről a földre rántotta a sértettet, majd megrugdosta és megtaposta. A bántalmazás során a sértetten összesen 27 külső sérülés keletkezett, amelyből 18 a fejen volt rögzíthető. Ezek a külső sérülések bőrfolytonosság megszakadásából, zúzódásokból, bevérzésekből és bőrelszíneződésekből álltak. Ezen túl a sértett bélfodorgyök-szakadást, következményes hasi vérgyülemet, a jobb tüdő nagyobb terjedelmű lég- és vérgyülemét, valamint a baloldali III-V. és VII-VIII. bordák sorozattörését, továbbá a jobb oldali II-X. bordák - részben ablakos - sorozattörését szenvedte el. A sértett a bántalmazás során elszenvedett sérülései következtében rövid idő elteltével meghalt.
A jogerős határozatok ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Felülvizsgálati indítványában a jogerős határozatokban megállapított tényállás megalapozatlanságát állítva, annak felderítetlen, iratellenes voltát és azt sérelmezi, hogy a bíróságok téves ténybeli következtetéseket vontak le. Ezen túl a cselekmény téves minősítését és ennek folytán a büntetéskiszabást tartotta törvénysértőnek, végül eljárási szabálysértésekre, a védő felkészületlenségére, a védelem jogának megsértésére, a másodfokon eljárt bíróság tanácsa és az igazságügyi orvos szakértő elfogultságára és kizárt voltára hivatkozott.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Be.-nek az 1992. évi LXIX. törvény 8. §-ával módosított 284. §-ának (1) bekezdése, valamint a 284/A. §-ának (2) bekezdése kimerítően felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a jogerős bírósági határozatok felülvizsgálatának helye van. Ezeknek az okoknak a bővítésére törvényes lehetőség nincsen.
A jogerős határozatokban megállapított tényállás téves volta, felderítetlensége, iratellenessége és erre tekintettel megalapozatlansága a felülvizsgálatot lehetővé tevő okként a törvényi felsorolásban nem szerepel.
Hasonlóképpen nem felülvizsgálati ok a jogerősen lezárt alapügyben eljárt igazságügyi orvos szakértő esetleges elfogultsága, továbbá az eljárt bíró elfogultsága. Nem tekinthető ilyen oknak az ügyben eljárt védő esetleges felkészületlensége és ennek folytán a védelem jogának megsértése sem.
A terhelt által megjelölt ezen okok tehát a felülvizsgálatot nem teszik lehetővé.
A Legfelsőbb Bíróság csupán utal arra, hogy az indítványban foglaltakkal ellentétben a vádlott védekezési jogát az ügyben eljárt bíróságok nem sértették meg. A tárgyalási jegyzőkönyvekből kitűnően a terhelt mind az elsőfokú eljárásban, mind pedig a másodfokú eljárásban részletesen előterjeszthette védekezését.
A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatokban megállapított tényállás az irányadó.
Az adott esetben, az alapügyben megállapított ítéleti tényállást szem előtt tartva, nem tévedett az ügyben eljárt bíróság akkor, amikor a terhelt cselekményét nem a testi épség ellen megvalósított cselekményként, hanem élet elleni cselekményként értékelte.
Az ún. alanyi és tárgyi tényezőkből, a részben eszközzel végrehajtott bántalmazásból, az elkövetés körülményeiből és módjából, a bántalmazás folyamatosságából, elhúzódó jellegéből, a megrugdosásból, megtaposásból, a támadott testtájékokból (fej, mellkas, has), a ténylegesen bekövetkezett sérülések helyéből és jellegéből, a terheltnek az elkövetés után tanúsított magatartásából, a terhelt személyiségéből, a cselekményt kiváltó indítóokból, a terhelt és a sértet konkrét kapcsolatából - józan elkövetőt feltételezve - csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy a terhelt tudatában felmerült a sértett halála bekövetkezésének lehetősége, és ehhez az eredménylehetőséghez érzelmileg közömbösen viszonyulva hajtotta végre a cselekményét, következésképp a terhelt cselekményének élet elleni cselekményként értékelése helyes, és az ezt vitató felülvizsgálati indítvány alaptalan.
Nem tévedtek az ügyben eljárt bíróságok akkor sem, amikor elsősorban a sértettnek okozott sérülések számából, súlyából és jellegéből arra a következtetésre jutottak, hogy a terhelt az átlagosat lényegesen meghaladó rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul és az emberi méltóságából kivetkőzve hajtotta végre a cselekményét, tehát az adott esetben a különös kegyetlenséggel elkövetés, mint minősítő körülmény megállapítása ugyancsak helyes.
A terhelt cselekményének a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdésének d) pontja szerint minősülő különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntetteként való értékelése mellett a terhelttel szemben kiszabott büntetés ugyancsak törvényes.
A cselekmény minősítése és a büntetéskiszabás során, tehát az alapügyben eljárt bíróságok ugyancsak nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait.
A Btk. 166. §-ának (1) bekezdése szerint minősülő emberölés bűntettének törvényi büntetési tétele ugyanis 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés; az adott esetben a terhelttel szemben - jogerősen - a büntetési tételkereten belüli 12 évi szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok. A Be. 284. §-ának (2) bekezdése szerint a cselekmény törvénysértő minősítése vagy más anyagi jogszabálysértés miatt törvénysértő büntetés kiszabása esetén nincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést az egyébként törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki. Mindezekre tekintettel tehát a Legfelsőbb Bíróság a terhelt felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak, ezért a megtámadott határozatokat a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján hatályukban fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban a terhelt védelme kapcsán felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 291. §-ának (8) bekezdésén alapul.
A Be. 284/A. §-ának (5) bekezdése értelmében minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, így azt a terhelt ismételten már nem terjesztheti elő. (Legf. Bír. Bfv. X. 3351/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás