PK BH 1995/162
PK BH 1995/162
1995.03.01.
I. A per folyamán jogutód nélkül megszűnt gmk volt tagjaival szemben a per ,,folytatásánál'' követendő eljárás [Pp. 125. § (1) bek., 99. § (3) bek., 43/1953. (VIII. 20.) MT r. 2. § (2) bek., 8. § (1) bek., 9. § (2) bek.].
II. A gmk megszűnésével a korábbi meghatalmazás is megszűnik [Ptk. 223. § (3) bek.].
III. A megszűnt gmk által érvényesített viszontkeresetet a volt tagokkal szembeni per folytatása esetén újból elő kell terjeszteni. [Pp. 147. §].
Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 10 017 916 forintot és ez összeg után 1993. április 1-jétől járó évi 20% kamatot. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. A részítéletben az elsőfokú bíróság az eredetileg alperesként perbe vont A Építőipari Szolgáltató Gazdasági Munkaközösség (a továbbiakban: gmk) és a felperes jogelődje között 1984. április 2-án létrejött vállalkozási szerződésből eredő perbeli követelések közül a felperes 13 980 000 forint késedelmi kötbér és 8 500 000 forint bánatpénz megfizetésére irányuló kereseti kérelmei, valamint a gmk által előterjesztett viszontkereseti kérelmekből a munkaterületről elveszett anyagok értéke fejében 18 278 872 forint kártérítés megfizetésére irányuló viszontkereseti kérelem tekintetében döntött, és a felperes e kereseti kérelmeit 8 260 956 forint erejéig, a viszontkeresetet pedig teljes egészében megalapozottnak találta. Ehhez képest kötelezte a felperest, hogy a két összeg különbözetét fizesse meg a per során az 1988. évi VI. tv. 332. §-ának (2) bekezdése folytán 1990. január 1. napjával megszűnt gmk tagjainak: az alpereseknek.
A részítélet ellen a felperes fellebbezett, és annak megváltoztatásával kereseti kérelmei szerint az alperesek marasztalását és a viszontkereset elutasítását kérte. A gmk nevében az I. rendű alperes - aki korábban meghatalmazás alapján a gmk-t a perben képviselte - csatlakozó fellebbezést nyújtott be, és a felperes keresetének teljes elutasítását és a felperesnek a viszontkereset szerinti összeg megfizetésére való kötelezését kérte.
A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés érdemi elbírálására az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt nincs jogi lehetőség.
1. A Pp. 125. §-ának (1) bekezdése szerint az elnök a kitűzött határnapra a feleket a keresetlevél, illetőleg a Pp. 94. §-a értelmében készült jegyzőkönyv másolatának egyidejű kézbesítése mellett megidézi. Ez a rendelkezés értelemszerűen irányadó abban az esetben is, ha a felperes a per során a korábbi alperes helyett új alperesekkel szemben terjeszti elő kereseti kérelmét.
A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik [Pp. 99. § (3) bek.]. A hivatalos iratok kézbesítéséről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint tértivényes levélben azokat az iratokat kell kézbesíteni, amelyek kézbesítésének megtörténtéről és annak idejéről a hatóságnak tudomást kell szereznie. A 9. § (2) bekezdése értelmében, pedig ha az alperesnek a keresetlevél nem volt kézbesíthető, és azt a postahivatal a 8. § (1) bekezdésének megfelelően a bíróságnak visszaküldte, a bíróság erről a felperest értesíti, a felperes kérelmére az alperes részére ügygondnokot rendel ki, és a keresetlevelet ennek kézbesítteti, egyúttal az alperest lakására címzett ajánlatott levélben értesíti.
Az adott esetben a felperes jogelődje által alperesként perbe vont gmk a per folyamán jogutód nélkül megszűnt. A felperes tehát a vállalkozási szerződésből eredő igényét a megszűnt gmk helyett annak volt tagjaival szemben - a tagok felelősségére irányadó szabályok szerint - valójában új kereseti kérelem előterjesztésével érvényesíthette. Miután a felperes ezt a szándékát bejelentette, az elsőfokú bíróság az 1992. március 11-én megtartott tárgyaláson felhívta a felperest, hogy keresetlevelét, illetőleg keresetpontosítását a megfelelő példányban terjessze elő, majd ettől függően kívánt intézkedni az új alperesek megidézéséről. A megszűnt gmk perbeni képviseletét korábban ellátó I. rendű alperessel szemben azonban az 1992. július 1-jén megtartott tárgyaláson a keresetkiterjesztésre tett érdemi ellenkérelmére figyelemmel a kereseti kérelmet közöltnek tekintette. A II-VI. rendű alpereseket viszont csupán a felperes és-az I. rendű alperes érdemi nyilatkozatát tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyv másolatával idézte meg, és részükre sem á keresetlevelet sem a perben tett érdemi nyilatkozatokat tartalmazó iratok és tárgyalási jegyzőkönyvek másolatát nem kézbesítette. De az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a III. és az V. rendű alperesek idézését a posta "nem kereste" jelzéssel visszaküldte, ehhez képest alpereskénti perbe vonásukról a szabályszerű keresetlevélnek nem minősülő jegyzőkönyvmásolatból sem értesülhettek. Az elsőfokú bíróság erről a felperest nem tájékoztatta, és ügygondnok kirendelésével nem gondoskodott a II. és az V. rendű alperesek szabályszerű megidézéséről, illetőleg részükre a keresetlevél kézbesítéséről. Ezzel az eljárásával az elsőfokú bíróság megsértette a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó szabályokat.
2. A gmk perbeli képviseletét a tagok által 1989. december 28-án adott (36. sorszám alatt csatolt) meghatalmazás alapján a későbbi I. rendű alperes látta el. A meghatalmazás azonban - a Ptk. 223. §-a (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a gmk megszűnésével megszűnt. Az I. rendű alperes tehát a gmk volt tagjainak képviseletére most már a személy szerint velük szemben előterjesztett kereseti kérelem folytán - az általuk adott új meghatalmazással - lett volna jogosult. Az elsőfokú bíróság azonban az I. rendű alperest meghatalmazás csatolására nem hívta fel, őt meghatalmazás nélkül a II-VI. rendű alperesek perbeli képviselőjének tekintette, és az eljárás további szakaszában a tárgyalási határnapokra szóló idézéseket, a felperes érdemi beadványait, majd a meghozott részítéletet (a II. és III. rendű alperesek jogi képviselőjének utóbb történt kézbesítés kivételével) csak az I. rendű alperesnek kézbesítette. Az elsőfokú bíróságnak ez az eljárása ugyancsak eljárási szabályt sértett.
3. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a viszontkeresetet a gmk terjesztette elő, és megszűnésével a viszontkereset is "elenyészett". A gmk volt tagjai - a gazdasági munkaközösség tevékenységéért fennálló felelősségük folytán - jogosultak a gmk-t megillető jogok érvényesítésére, ehhez azonban a viszontkeresetet a Pp. 147. §-ának megfelelően saját nevükben elő kell terjeszteniük. Az elsőfokú bíróság erre az alpereseket nem figyelmeztette, így valójában a részítéletben az I-VI. rendű alperesek részéről joghatályosan elő nem terjesztett viszontkereset alapján döntött, és ezzel ugyancsak eljárási szabályt sértett.
Az a körülmény, hogy az I. rendű alperes tájékoztatásból a II-VI. rendű alperesek értesülhettek a személyes felelősségük megállapítása iránt ellenük indított perről, az eljárási szabályok megsértését nem orvosolja, és a keresetlevél kézbesítését, a peres eljárásban való képviseletre adott meghatalmazás becsatolását és a viszontkereset előterjesztését nem teszi mellőzhetővé. Ennek hiányában pedig az elsőfokú bíróság az eljárást valójában a II-VI. rendű alperesek részvétele nélkül folytatta le, illetőleg érvényesen előterjesztett viszontkereset nélkül hozta meg döntését. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú részítéletet a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Egyben a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése értelmében a perköltség összegét csupán megállapította, annak viselése kérdésében az elsőfokú bíróság határoz majd. (Legf. Bír. Pf. V. 20. 854/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás