GK BH 1995/173
GK BH 1995/173
1995.03.01.
Ha az első tárgyalást a felperes elmulasztja és a tárgyalás távollétében történő megtartását sem kéri, a bíróság - az alperes kérelmére - a pert megszünteti [Pp. 135. § (1) bek., 136. § (1) bek., 140. § (3) bek., 157. § d) pont].
A felperes az alperessel szemben 86 715 Ft összegű követelését és annak kamatait fizetési meghagyással érvényesítette. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban - a felek érdemi nyilatkozatainak beszerzését követően - az elsőfokú bíróság az ügy első tárgyalására 1993. szeptember 9-ének 10 órájára tűzött határnapot. A felperes a tárgyaláson - a tértivevény tanúsága szerint szabályszerű idézés ellenére - nem jelent meg, a távolmaradását nem mentette ki és nem kérte a tárgyalásnak távollétében történő megtartását sem. Az elsőfokú bíróság az alperes kérelmére - a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazva - a felek között folyamatban lévő pert a Pp. 136. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntette.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására utasítását kérte. Iratokat csatolt annak bizonyítására, hogy a követelése az alperessel szemben jelenleg is fennáll, mert azt az alperes mind a mai napig nem egyenlítette ki, és a követelés elévülése sem következett be. Arra nézve viszont, hogy a per első tárgyalását milyen okból mulasztotta el, a felperes képviselője a fellebbezésében nyilatkozatot nem tett. A fellebbezés nem alapos.
Az iratokból megállapítható, hogy a fizetési meghagyással indult eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult, az elsőfokú bíróság az ellentmondás folytán tűzte ki az ügy tárgyalását. A Pp. 323. §-a szerint az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra a keresetlevél alapján kitűzött első tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 135. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalás megnyitása után az elnök, illetőleg az eljáró bíró megállapítja, hogy a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra szabályszerű idézése megtörtént-e, ha igen úgy a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni, s a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. A perbeli esetben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes képviselője részéről a per első tárgyalását elmulasztottnak kell tekinteni. A Pp. 136. §-ának (1) bekezdése szerint amennyiben az első tárgyalást a felperes mulasztja el és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróságnak az alperes kérelmére a pert meg kell szüntetnie. A Pp. 140. §-a (3) bekezdésének első fordulata szerint az ügy érdemi tárgyalásának nincs helye, ha az alperes a per megszüntetését a felperes mulasztása folytán kéri, ezért nem sértett az elsőfokú bíróság jogszabályt a per megszüntetésével.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó - a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta azzal, hogy a per megszüntetése - helyesen - a Pp. 157. §-ának d) pontján, valamint 159. §-ának (1) bekezdésén alapul. A felperes felszámolás alatt áll, ezért az 1993. évi LXXV. törvénnyel módosított - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: módosított It.) 62. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint tárgyi illeték-feljegyzési jog illette meg, ennek folytán mentesült a módosított It. 47. §-ának (1) bekezdésében írt 1500 Ft összegű fellebbezési eljárási illeték előzetes megfizetése alól. A módosított It. 64. §-a alapján alkalmazandó - a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperest az általa le nem rótt fellebbezési eljárási illeték utólagos megfizetésére. (Legf. Bír. Gf. I. 33. 942/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás