BK BH 1995/199
BK BH 1995/199
1995.04.01.
Az iskolai tanulói viszony igazolására szolgáló és a tanintézet igazgatója által kiállított, körpecséttel ellátott diákigazolvány: közokirat, minthogy azt az iskolaigazgató hivatalos személyi minőségben állítja ki, ezért annak a meghamisítása (materiális) közokirat-hamisítás bűntettének minősül [Btk. 274. § (1) bek. a) pont, 137. § 1. pont j) alpont, 25/1989. (VII. 24.) MM–HM–KeM–Köhém r. 2. § (1) bek., (3) bek., 3. § (2) bek.].
A fk. I. r. terheltet a kerületi bíróság, mint fiatalkorúak bírósága ítéletével 3 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntette; 3 rb. lopás vétsége; társtettesként elkövetett rongálás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt, mint különös visszaesőt, 1 év 2 hónapi, a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
Az okirat-hamisítással kapcsolatban megállapított tényállás szerint a fk. I. r. terhelt 1993 februárjában egy intézeti társától R. S. nevére kiállított fénykép nélküli és lejárt bérletszelvényt tartalmazó diákigazolványt kapott, amelybe a saját fényképét ragasztotta be. Az így meghamisított diákigazolványt aztán - felhasználás céljából - rendszeresen magával hordta.
A másodfokú bíróság az 1994. február 16. napján kelt jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet a fk. I. r. terheltet illetően annyiban változtatta meg, hogy a közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette, a szabadságvesztés tartamát pedig a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó 10 hónapra enyhítette.
A másodfokú bíróság ítéletében kifejtettek szerint: "Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a diákigazolványt köziratnak értékelte. A diákigazolványt az iskola állítja ki a tanulói jogviszony igazolására. A közokiratot valamely hatóság az ügykörében eljárva állítja ki. Az iskola nem hatóság, a munkáltatói igazolványok és az utazási bérletek sem közokiratok, így a diákigazolványok és az utazási bérletek sem közokiratok, így a diákigazolvány sem az, hanem magánokirat. Miután a hamisított diákigazolványt a vádlott magánál hordta, azt fel nem használta, így terhére nem állapítható meg a magánokirat-hamisítás vétsége sem." A másodfokú határozat felmentő rendelkezése ellen a főügyész terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amellyel a legfőbb ügyész is egyetértett.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
A kerületi bíróság az ügyben 1993. október 26. napján hirdetett ítéletet. A bűncselekmények elkövetési ideje 1993. február-március hónap.
Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor az ítélet meghozatalakor hatályos jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta, miután ez a vagyon elleni bűncselekményeket illetően enyhébb elbírálást tesz lehetővé (Btk. 2. §). A közokirat-hamisítás bűntettére nézve sem a törvényi tényállásban, sem a büntetési tételben nem következett be változás.
Változott azonban a hivatalos személy fogalma az 1993. évi XVII. tv. 34. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán. A korábbi Btk. 137. §-ának 1/c) pontja szerint: "hivatalos személy az államigazgatási feladatot ellátó egyéb személy". A jelenleg hatályos törvény 137. §-ának 1/j. pontja értelmében pedig: "hivatalos személy a jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el".
Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint annak megítélése szempontjából, hogy egy okirat magán- vagy közokiratnak minősül-e, annak van meghatározó jelentősége, hogy azt hivatalos személy hatáskörében eljárva, megfelelő alakszerűségek mellett állította-e ki. A fentebb hivatkozott jogszabály azokat a személyeket is hivatalos személyeknek tekinti, akik működésük során általában nem kifejezetten államigazgatási feladatokat látnak el, de működésük során olyan tevékenységet is kifejtenek, amely része az államigazgatásnak.
Az iskola igazgatója döntően az oktatás-nevelés körébe tartozó tevékenységet fejt ki, hivatala betöltése során ellát azonban olyan feladatokat is, amelyek államigazgatási tevékenységnek tekintendők. Ilyennek értékelhető bizonyos igazolások kiadása, bizonyítványok kiállítása stb.
A most írtakból adódóan a diákigazolvány azért tekintendő közokiratnak, mert azt a hivatalos személyi minőségében állítja ki az iskola igazgatója.
Ezzel az állásponttal áll összhangban, hogy a jogszabály is kifejezetten kimondja a diákigazolvány közokirat jellegét. Az elkövetéskor hatályban levő 25/1989. (VIII. 24.) MM-HM-KeM-Köhém együttes rendelet 2. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy: "a diákigazolvány a tanulói, hallgatói jogviszonyt tanúsító, fényképes, sorszámmal ellátott közokirat", az említett rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint pedig, a diákigazolványt az oktatási intézmény, illetőleg a szakmai képzést folytató szerv a körbélyegzőjével érvényesíti".
A fent kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a terhelt a tényállásban írt magatartásával megvalósította a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt (materiális) közokirat-hamisítás bűntettét. Törvénysértő tehát a másodfokú bíróság ítéletének a felmentő rendelkezése.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel a Be. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az említett bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.
Minthogy a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ítélettel kiszabott 10 hónapi és egy korábbi, végrehajtásában felfüggesztett 10 hónapi, a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztést a kerületi bíróság jogerős ítéletével összbüntetésbe foglalta, szükségessé vált ezeknek az összbüntetési határozatoknak a hatályon kívül helyezése is. (Legf. Bír. Bfv. III. 2122/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás