2/1995. (II. 17.) AB határozat
2/1995. (II. 17.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1995.02.17.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy
A) Budapest Főváros XI. ker. Önkormányzatnak
— a Bp. XI. ker., Budaörsi út—Gazdagréti út—Rétköz u.—Naprózsa u. által határolt területre vonatkozó részletes rendezési tervről szóló 19/1993. (VI. 21.) számú rendelete,
— a Budapest XI. ker., Hegyalja út—Avar utca—Otthon utca—Szittya utca által határolt terület részletes rendezési terve tárgyában kiadott 26/1993. (VII. 13.) számú rendelete,
— a BVM Bp. XI. ker., Budafoki úti telephelyének részletes rendezési terve tárgyában hozott 30/1993. (VII. 13.) számú rendelete,
— a Budapest XI. ker., Fővárosi Gázművek Albertfalvai Telepének részletes rendezési tervmódosításának tárgyában kibocsátott 32/1993. (VII. 13.) számú rendelete,
— a Budapest XI. ker., Madárhegy I—II., Rupphegy I/1. ütem részletes rendezési terv módosítása tárgyában készült 36/1993. (IX. 27.) számú rendelete, valamint
— a Budapest XI. ker., Kondorosi út—Fehérvári út sarkán létesítendő ARAL üzemanyagtöltő állomás részletes rendezési terv tárgyában elnevezéssel megalkotott 37/1993. (IX. 27.) számú rendelete, továbbá
B) Budapest — Csepel Önkormányzatának — a Budapest-Csepel XXI. ker., Kossuth L. u. 2—14. sz. (209752 és 209753 hrsz.) területén bemutató és információs pavilon HKS MOBIL OPEL bemutatóterem elhelyezésére készített Részletes Rendezési Tervéről szóló 22/1993. (V. 25.) Kt. rendelete
törvénysértő, ezért e rendeleteket — kihirdetésük napjáig visszamenő hatállyal — megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. A főváros XI. kerületének önkormányzati képviselőtestülete a rendelkező részben elnevezésük szerint idézett hat rendeletével [a harmadik helyen említett 30/1993. (VII. 13.) sz. rendelete egyes területfelhasználási rendelkezéseit a 33/1993. (IX. 13.) sz. rendelete időközben módosította], a főváros XXI. kerületének képviselő-testülete pedig az ugyancsak idézett rendeletével meghatározott ingatlanok hatályos építési övezeti tagoltságát megváltoztatva más építési övezetbe sorolásáról döntött. A 71-es övezetből — ahová a közparkok tartoznak — például egyes területeket a 34-es jelzésű — intézmények elhelyezésére szolgáló — építési övezetbe, vagy a budai helyvidék különös védelmet igénylő területének szabadon álló és laza beépítésű lakóépületek elhelyezésére szolgáló 03-as K, illetve 04-es K építési övezetéből telkeket a 02-es építési övezetbe — amely övezetbe zártsorú beépítésű, többlakásos lakóépületeket lehet elhelyezni — sorolt át. (A telkek övezeti átminősítésének tételes idézésétől az Alkotmánybíróság eltekint. A változtatások részletes felsorolásának ugyanis a határozathozatal tartalma szempontjából nincs jelentősége.)
2. A köztársasági megbízott előadta, hogy a főváros területén ,,a területszerkezeti és területfelhasználási szempontok szerinti övezeti besorolást az Általános Rendezési Terv (ÁRT) szabályozza. Az ÁRT meghatározása a Fővárosi Közgyűlés hatásköre, így annak megváltoztatása is — értelemszerűen — a Közgyűlés hatáskörébe tartozik''. A kerületi képviselő-testületek ,,jogszerűen tehát ebben a kérdésben nem dönthetnek.''
A törvénysértés megszüntetése érdekében tett felhívást a kerületi képviselő-testületek nem fogadták el, ezért a köztársasági megbízott az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a felsorolt önkormányzati rendeletek megsemmisítését.
3. A kezdeményezés megalapozott.
3. 1. Az önkormányzati rendeletek megalkotása idején hatályos — a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló — 1991. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) akként rendelkezik, hogy: ,,11. § A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében — a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével — meghatározza a főváros városfejlesztési programját, valamint a Főváros Általános Rendezési Tervét.'' A 8. § (4) bekezdése pedig úgy szabályoz, hogy ,,A kerületi képviselő-testület — a Főváros Általános Rendezési Terve alapján — a kerület egészére meghatározza a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és szabályozási előírásait.''
Az Ftv. 1—29. §-ait hatályon kívül helyező 1994. évi LXIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) fővárosra vonatkozó VII. fejezetét ugyan jelentős mértékben módosította, de a településrendezés szabályait tartalmilag nem változtatta meg. Az Ötv. 1994. december 11-e óta hatályos 63/C. § (1) bekezdésében ugyanis ez olvasható: ,,A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében — a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével — meghatározza a Főváros Általános Rendezési Tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját.'' A (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy: ,,A kerületi képviselő-testület — a Főváros Általános Rendezési Terve szerint, annak keretei között — a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait.''
Mindegyik törvényi szövegből tehát egyértelműen kitűnik, hogy a kerület csak a fővárosi ÁRT alapján, annak keretei között határozhatja meg — többek között — a kerület egyes térségeit érintő részletes rendezési terveit.
3. 2. Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. §-a az ország minden településére általános érvénnyel állapítja meg a rendezési tervek követelményeit. Az Étv. 54. § (1) bekezdése alapján a Kormány a törvény végrehajtására kiadta a 30/1964. (XII. 6.) Korm. rendeletét (a továbbiakban: Vhr.). A Vhr. 4. §-a jogszerűen hatalmazta fel a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy a ,,rendezési tervek fajtáit és tartalmai követelményeit… határozza meg.'' A miniszter — a jogkörével élve — kiadta és 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendeletével közzétette az Országos Építésügyi Szabályzatot (továbbiakban: OÉSZ). Az OÉSZ 1. § (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a városok és községek igazgatási területét ,,a jellemző rendeltetésnek megfelelő területfelhasználási egységekbe kell sorolni.'' Az 1. § (2) bekezdése szerint pedig a ,,területfelhasználási egységeket és ezek határvonalait'' általános rendezési tervben kell megállapítani. A továbbiakban az OÉSZ 10. §-a — a területfelhasználási egységek részletes előírásai körében — megfogalmazza a területfelhasználási egységek övezeti tagolásának kötelezettségét, illetve lehetőségét. E jogszabályi rendelkezésekből logikusan következik, hogy a főváros területeinek területfelhasználási egységekbe sorolását, valamint az egyes területfelhasználási egységek különféle építési övezetekbe tagolását csak a fővárosi ÁRT szerves részeként lehet jogszerűen megtenni. A területek jellemző felhasználási egységekbe sorolása, illetve övezeti tagolása — ezek megváltoztatása, módosítása — tehát meghaladja a kerületi önkormányzatok döntési jogosultságát.
4. Az előző alpontokban kifejtett érvelésből következik, hogy a rendelkező részben írt önkormányzati rendeletek törvénysértőek, ezért azokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A rendeletek kihirdetési idejéig visszamenőleges hatályú megsemmisítésének az az indoka, hogy az ÁRT módosítására vonatkozó törvényi és más jogszabályi követelmények maradéktalan érvényesítése nélkül egységes fővárosi településpolitikai, területfelhasználási és övezetbesorolási döntéseket nem lehet hozni. Ebből következően a fővárosi közgyűlésnek adott hatáskör kerületi képviselő-testületi jogkörbe vonásának — akár csak időleges — elismerése a jogbiztonság érdekét sértené.
A visszamenőleges hatályú megsemmisítés azonban nem vonja maga után a helyi rendeletek alapján kiadott építési engedélyek vizsgálat nélküli visszavonásának a kötelezettségét. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 61. § (5) bekezdése ugyanis egyértelműen előírja az államigazgatási szervek számára, hogy ,,határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.'' Az ÁRT városfejlesztési és városrehabilitációs előírásai azonban szükségessé tehetik az eredeti állapot helyreállítását vagy a követelményeknek megfelelő más műszaki megoldás kivitelezését. Ilyen rendezésre jogszerűen csak adásvételi szerződés, kisajátítás vagy más hasonló törvényes aktus révén kerülhet sor. Az ebből eredő jogi és anyagi következményekért természetesen a törvénysértő jogszabályt kiadó testület viseli a felelősséget.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 54/H/1994.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás